32.7 C
Budapest
2026 július 29. szerda 15:37
Kezdőlap Blog Oldal 108

Dr. Fülöp Valter ezredes előadása a „Whiskey-sről”

Szerző:
BSZK
-
0

2012. május 17-én, dr. Fülöp Valter rendőr ezredes (Budapest Rendőrfőkapitányának Bűnügyi Helyettese) előadását hallgathattuk meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Új Lejtős termében. Az előadás témája a whiskys rabló esettanulmánya volt, mely során betekintést nyerhettünk a nyomozói munka izgalmaiba és nehézségeibe, tájékoztatást kaptunk továbbá a rendőrség állományában betölthető karrierlehetőségről és az ehhez kapcsolódó követelményekről. A Biztonságpolitikai Szakkollégium által szervezett program moderátora Dr. Bebesi Zoltán egyetemi adjunktus, a Nemzetbiztonsági Intézet megbízott igazgatója volt, aki személyes élményeit megosztva segítette a konferencia levezetését.

A ?Whiskys? előadással egy időben tartott egyéb konferenciák és tanulmányi kirándulások ellenére nagy érdeklődésre tartott számot a téma iránt, 148-an regisztráltak a programra.
bszk-whiskey-2012-02
A közvetlen hangnemben tartott előadáson a nyomozati folyamat számos érdekfeszítő részletét ismerhettük meg. Az ezredes úr felhívta figyelmünket arra, hogy a média hol és mennyire segített misztifikálni Ambrus Attila személyét és tevékenységét, eloszlatta kételyeinket a bűnözőről kialakult gáláns, úriember-bankrabló imázsról és rávilágított arra, hogy mindenre van alternatív magyarázat. Például az egyik rablásához használt és a média által hangoztatott virágcsokor motívum például csak a fegyver elrejtésére szolgált, valamint az első elfogásakor az irataiért ment vissza, és nem a – közhiedelemben elterjedt – kutyájáért. Az előadó felhívta figyelmünket az ügy folyamán fellépő véletlen tényezők markáns szerepére is.
Az ezredes úr könyvet írt az ominózus témában, melynek néhány példányával az érdeklődő hallgatóság lehetett gazdagabb. A könyvet olvasva is az előadáson tapasztalt nyíltság és humorérzék köszön vissza. A szerző az eredeti történet szálát személyes élményekkel gazdagítja, valamint betekintést nyerhetünk a rendőrségnél 1990-es években kialakult viszonyrendszerbe és mindennapokba. Itt is kiemelte azt az álláspontját, miszerint az országnak rengeteg antihőse van, ahelyett, hogy tudósainkat, olimpikonjainkat tennénk címlapra.
Dr. Fülöp Valter ezredes jelezte, hogy intézményünk számos jól bevált munkatársat adott a Budapesti Rendőr-főkapitányság hivatásos állományában és igény mutatkozik az egyetemünkről kikerülő képzett, nyelveket beszélő utánpótlásra. A nagy számban megjelent, rendőri pálya iránt érdeklődő tanulók világos képet kaphattak a hivatás kihívásairól, ugyanakkor előadónk kiemelte, a rendőri munka elsajátításához elengedhetetlen a biztos alapok megszerzése, ami átfogó, széles ismeretek elsajátításával lehetséges csak.
Az előadás fontos lépés volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Budapesti Rendőr-főkapitányság közös kapcsolatában, s a gyakorlati együttműködést támogatva dr. Fülöp Valter ezredes úr felajánlotta segítségét a pálya iránt érdeklődőknek, így teremtve korlátozott lehetőséget a védelmi szektor e szegmensében való elhelyezkedéshez. A rendőrségi hivatást választóknak 2012. május. 28-ig, hétfő 16 óráig kell benyújtaniuk fényképes önéletrajzukat (amiben többek között nyelvvizsgát igazoló dokumentum sorszámát, kiállítás dátumát, fokát, illetve amennyiben nincs nyelvvizsga a készség szinten beszélt nyelvet, illetve a képzési szintet: BSc, MSc és szakot kell feltüntetni) Dr. Bebesi Zoltán egyetemi adjunktusnál, a Nemzetbiztonsági Intézet megbízott igazgatójánál, akinek segítségével a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett hallgatók kiváló karrier-lehetőséghez juthatnak.
A hasznos, izgalmas és új információkat adó előadást az ezredes úr könyvéből idézett mondattal tudnánk a legjobban összefoglalni: ?A munka ne legyen bűn, a bűn pedig ne legyen erény, máskülönben dolgozó embereknek kell szemlesütve járni, miközben – egy torz szemlélet révén – bűnözők válhatnak mítosszá.?
Papp Rita Bernadett

A 2012 – A Nemzeti Biztonsági Stratégia konferenciasorozat nyitó eseménye

Szerző:
BSZK
-
0
2012. május 17-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került megrendezésre a ?2012 ? A Nemzeti Biztonsági Stratégia? című szakmai konferenciasorozat nyitó rendezvénye a Magyar Atlanti Tanács, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont és a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében.
Dr. Szemerkényi Réka, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke nyitóbeszédében a konferenciát a stratégiai dokumentum keletkezése körülményeinek bemutatásával vezette fel. A 1035/2012. Kormányhatározatot, azaz Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiáját (NBS) úgy jellemezte, mint a jelenlegi nemzetközi helyzetre adott reakció, amelyben az ország vezetőinek reflektálni kell a biztonsági környezet változásaira és a feltételezett jövőbeni biztonsági kihívásokra, fenyegetésekre. Kiemelte, hogy a 21. században Magyarország páratlan stabilitást és biztonságot élvez, de emellé páratlan kitettség (potenciális sebezhetőség, veszélyeztetettség) is társul, mely döntéshozói felelősséget, a válaszok folyamatos finomhangolását igényli. Ennek érdekében a Nemzeti Biztonsági Stratégia alapján ágazati stratégiaként készülőben van a Nemzeti Katonai Stratégia, illetve olyan különleges területekre fókuszáló dokumentumok, melyek specializáltan egy adott kihívással, mint például a kiberbiztonsággal foglalkoznak.
A konferencia első előadásában Nagy Zoltán, a Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Non-Proliferációs Főosztályának főosztályvezető-helyettese hangsúlyozta annak fontosságát, hogy egy problémából ne csak akkor legyen hír, amikor már bekövetkezett, hanem az elhárításra való felkészülés is megfelelő figyelmet kapjon. Mivel napjainkban adottnak tekintjük a magas szintű biztonságot, és kevés szó esik arról, hogy a komplex fogalom milyen sokszínű fenyegetések elhárítását rejtheti magában, a társadalom gyakran megfeledkezik arról, hogy ?a biztonság a demokrácia oxigénje?, melynek megteremtéséhez és fenntartásához komoly erőfeszítéseket kell tenni.
Az NBS elkészítésével kapcsolatban Nagy Zoltán elmondta: bár az 1990-es években is rendelkeztünk az ország biztonságpolitikájának irányelveit rögzítő dokumentumokkal, a Nemzeti Biztonsági Stratégia csak tíz éves múltra tekint vissza Magyarországon. A 2002-es, majd 2004-es NBS-t követően az ország Alaptörvényének szellemében 2011-ben a nemzetközi környezet változásaira ? például a NATO 2010-ben elfogadott új Stratégiai Koncepciójára, a kibontakozó gazdasági válságra ? reagálva új stratégia létrehozására volt szükség.
bszk-nbs-2012-02
Nagy Zoltán, a Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Non-Proliferációs 
Főosztályának főosztályvezető-helyettese
A dokumentum rendeltetését tekintve három célcsoportnak készült. Egyrészt az államigazgatásnak, amely ki is dolgozta, de egyben iránymutatásul és tervezési alapként is szolgál a szélesebb köz- és államigazgatási szféra számára; másrészt nemzetközi partnereinknek, hogy lássák, hogyan vélekedünk a világ biztonsági kihívásairól, az azokkal kapcsolatos céljainkról, illetve mik a kihívásokra adott válaszaink; végül magának a szélesebb hazai közvéleménynek, a civil szféra nem kormányzati szereplőinek és a sajtónak. Ezek következtében rendkívül fontos volt a korrekt és konkrétumokra épülő, pontos megfogalmazás ? nem hiába tartott a szövegezés egy évig. Az egyeztetések során ügyeltek a közérthető nyelvezetre, illetve arra, hogy a stratégia mentes legyen a szakzsargontól. Ennek köszönhető például, hogy az Amerikai Egyesült Államokat leszámítva az NBS nem emel ki országokat név szerint. Mivel a dokumentum összkormányzati célokat fogalmaz meg, minden esetben törekedett a konszenzusra, és a kidolgozó Külügyminisztérium szakmai segítséget kapott többek között a Honvédelmi Minisztériumtól, a Belügyminisztériumtól, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól is.
Logikai felépítését tekintve az NBS szövege négy nagyobb egységre osztható. Az elsőben a világban zajló folyamatokat értékeli, amelyek meghatározzák azt a biztonsági környezetet, amelyben Magyarországnak szavatolnia kell biztonságát és meg kell teremtenie érdekérvényesítő képességét. A másodikban Magyarország biztonságpolitikai ars poeticájának, hitvallásának megfogalmazása található: azon értékek és érdekek, amelyek meghatározzák nemzeti céljainkat és nemzetközi tevékenységünket. A harmadikban pedig azok a fenyegetések, kockázatok szerepelnek, melyekre prioritási sorrendben ? az ún. ?kemény? (például katonai) fenyegetésektől a ?puha? (például gazdasági) kihívásokig ? választ kell adnia az országnak. Végül a negyedik és egyben befejező rész a kormányzati végrehajtás egészét átfogóan tárgyalja, elvárásokat és ajánlásokat téve a végrehajtásra.
Nagy Zoltán a stratégia céljainak értelmezésekor a biztonság átfogó értelmezéséből indult ki. A mára több tekintetben is jelentősen kibővült biztonságfogalom magában foglalja a biztonság katonai dimenziói mellett a gazdaság, politika, társdalom és a környezet különböző kihívásait. A korábban államközpontú biztonságfelfogásban ma már a regionális és globális szinten értelmezhető folyamatok és a nemzetközi, szupranacionális szereplők is megjelennek ? mint ahogy az állami szint alatt olykor az egyén is. A globális kapcsolatok sűrű hálózata, kölcsönös függőségei következtében a biztonság oszthatatlanná vált, az egyes szereplők, államok közös érdeke a stabilitás és kiszámíthatóság fenntartása. Az elmúlt évek kellően alátámasztották, hogy jelenleg a gazdasági függőségek és sebezhetőség jelentik az elsődleges problémát, különösen a kis országok számára. E téren növelni kell szuverenitásunkat és mozgásterünket, amit csak átfogó kormányzati lépésekkel lehet elérni.
Magyarország számára a nemzeti biztonság- és védelempolitika keretét a Washingtoni Szerződés (és annak kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkelye) és az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikája adja. Nagy Zoltán is megerősítette, hogy hazánk páratlanul jó helyzetben van, ami a hagyományos katonai agressziótól való fenyegetettséget illeti, de a Balkán még rendezetlen problémái továbbra is odafigyelést igényelnek. Ehhez képest jelentős hangsúlyeltolódás ment végbe a terrorizmus fenyegetés-percepcióját illetően: míg 2002-2004-ben még az első számú fenyegetésként jelent meg a stratégiai dokumentumokban, mára hátrébb sorolódott, fenntartva azt a megítélést, hogy még mindig nagy kockázatot jelent, hiszen bár közvetlen célpont nem vagyunk, de elvben bármikor lehetünk.
A közeljövő és a következő évtizedek tekintetében egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni a most még csak visszafogottan megjelenő környezeti biztonság kérdése. A klímaváltozás hosszú távú hatásai, mint például a sivatagosodás, a csapadékviszonyok változása a jövőben egyre sürgetőbben fognak jelentkezni. Ehhez kapcsolható a fenntartható fejlődés biztosítása, a természeti katasztrófák utáni mentesítésre és ipari katasztrófákra elhárítására való felkészülés ? melynek jelentőségére 2010-11-ben Kolontár és Fukusima példája hívta fel a figyelmet. Éppen emiatt szükséges a civil válságkezelés feladataira előre felkészülni, és a védelmi szektor mellett a polgári szférát is felkészíteni, hogy kompetens módon legyen képes ellátni feladatait különleges helyzetekben.
Az NBS hangsúlyt fektet az ún. ?új típusú? ? valójában többségében korábban is jelen lévő, csak nem a biztonságpolitika keretrendszerébe sorolt ? kihívásokra is, így a szervezett bűnözésre, a szélsőséges csoportok előretörésére, és a kábítószer-kereskedelemre ? melynek kapcsán már nem csak, mint tranzit ország, hanem mint célország is megjelenünk.
Nemzetközi szerepvállalásunkat és a stratégia külpolitikai eszközeit illetően döntően a nemzetközi szervezeteken keresztül történő érdekérvényesítésre támaszkodhatunk. E tekintetben két új elem, a NATO-n belül a nukleáris fegyverek csökkentése (tágabb értelemben a Barack Obama amerikai elnök által 2009-ben meghirdetett globális zéró, azaz az atomfegyver-mentes világ képe), az ENSZ esetében a ?Védelem Felelőssége? (Responsible to Protect) elv jelenik meg a 2012-es NBS-ben.
Az előadás ? és a stratégia ? zárása a végrehajtás két fontos alappillérére fókuszált. Az első a szilárd gazdasági alap, a gazdasági szuverenitás, a nemzetközi mozgástér biztosítása, az adósságállomány visszaszorítása és az erőforrásokhoz való hozzájutás biztosítása. A második pillér a társadalmi támogatottság, amelyet széleskörű tájékoztatással lehet biztosítani.
Dr. Lázár Péter, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Osztályának osztályvezetője ?A Nemzeti Biztonsági Stratégia védelmi vonatkozásai? címmel tartott előadásában a biztonsági környezet elmúlt években tapasztalható, és napjainkban felerősödő stratégiai átalakulását jellemezte. Bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy gyakran egyes fogalmak ? így a katonai biztonság ? inflálódnak, kevesebb figyelmet kapnak, annak ellenére, hogy a védelmi aspektusok is fontos elemét képezik minden ország biztonságfelfogásának. Felgyorsuló, globalizált világunkban és a dinamikusan változó biztonsági környezetben a stratégiai dokumentumok kulcsfontosságú tájékozódási pontot jelentenek ? folytatta.
bszk-nbs-2012-03
Dr. Lázár Péter, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Osztályának 
osztályvezetője
A hazánk biztonságának sarokkövét jelentő NATO is folyamatosan átalakulóban van, az eltérő biztonságfelfogás és fenyegetettség percepció pedig gyengítheti a transzatlanti kapcsolatokat és háttérbe szoríthatja az egységes stratégiai gondolkodást. Mindez akkor történik, amikor egyébként is globális erőegyensúly-eltolódás zajlik: Európa fokozatosan hátrébb szorul a centrumból, Ázsia és a felemelkedő hatalmak szerepe pedig növekszik. Ezen a tendencián védelmi kérdésekben csak akkor lehetne változtatni, ha ?biztonságfogyasztóból? biztonságot garantáló, valós, hatékonyan alkalmazható képességeket felmutató védelempolitikát tudna megvalósítani Európa ? amit az Európai Unió válsága, pénzügyi-gazdasági kohéziójának gyengülése nem segít elő. Ennek következtében a transzatlanti kapcsolatok is átalakulóban vannak, és azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok a délkelet-ázsiai régió felé fordul, felmerült az európai kapcsolatok leértékelődésének veszélye is. Eközben az Európával szomszédos régiókban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten politikai átalakulások sora zajlik, rendkívül képlékeny folyamatokat indítva be e régiók országaiban. A stabilitás megteremtéséhez szükség van az erős Európára és a hatékonyan alkalmazható képességekre.
Ezért is kritikus Lázár Péter szerint, hogy a védelmi kiadások a válság hatására szinte minden európai országban, még a nagyhatalmaknál is, csökkenőben vannak. A Magyar Honvédség vonatkozásában ma már kormányhatározat rögzíti, hogy 2016-tól emelkedhet fokozatosan a honvédelmi költségvetés, a képességfejlesztés feladatainak végrehajtása azonban addig sem áll le. A következő évekre vonatkozóan az NBS és a készülő Nemzeti Katonai Stratégia is azt a célt tűzi ki, hogy az országvédelem alapjaival rendelkezzünk, hogy ha valamely váratlan helyzet be is következik, megbízható, saját erőnkre támaszkodó megoldásokat tudjunk alkalmazni. Emellett továbbra is fenn kell tartani a szövetségi keretekben a nemzetközi válságkezelő és stabilizációs műveletekhez való hozzájárulási képességet. A Honvédség humán állománya jól képzett, képes szövetségeseinkkel együttműködni ? katonai képességeit pedig többnemzeti képességfejlesztési és megosztási (pooling and sharing) programokon belül lehet képes fejleszteni.
Az utolsó előadásban Dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója a magyar biztonság- és védelempolitika helyzetét és perspektíváit értékelte. Bevezetőjében leszögezte, hogy egy olyan típusú alapdokumentumban, mint a Nemzeti Biztonsági Stratégia, a biztonság minden területét le kell fedni. Ezért is érdekes az új NBS, mivel az már egyértelműen a poszt-bipoláris kor biztonságpercepcióját tükrözi, jelentős figyelmet szentelve a nem katonai elemeknek is.
bszk-nbs-2012-04
Dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója
Az NBS-ben foglaltak értelmezése szempontjából fontosnak tartotta jelezni, hogy nem a szakértő szemszögéből kell vizsgálni a dolgokat, hanem úgy, mint a politika és a társadalom párbeszédét, ugyanis ebben a kontextusban jól tetten érhető az állam(igazgatás) objektív (vagy azt célzó) és a társadalom (az egyén) szubjektív biztonságfelfogása. Előbbi ? amely például a fenyegetések, kihívások és kockáztok tükrében a védelmi kiadások kívánatos, szükséges, vagy minimálisan elégséges szintjének meghatározásához elengedhetetlen ? az egyén számára ugyan ismert, de jellemzően a társadalom nem ebben gondolkodik. Példának okáért: a társadalom biztonságát legszélesebb értelemben a NATO garantálja, aminek természetes előfeltétele a nemzeti honvédelmi önerő fenntartása és a szövetség tevékenységében való érdemi szerepvállalás ? de az átlagembert saját szubjektív biztonsága érdekli igazán, azaz a napi szinten leginkább érezhető gazdasági (szociális háló, munkaerőpiac) és közbiztonsági kérdések érdeklik (?Kimehet-e az utcára félelem nélkül??).
Bár kétségtelenül nagy a jelentősége annak, hogy mit és hogyan érzékelünk, de a fenntartható nemzeti szintű biztonság ? például a honvédelem ? tekintetében elengedhetetlen, hogy a két fogalom, két érzékelés és értelmezés (percepció) ne kerüljön egymástól túl távol. Ennek következménye ugyanis egy olyan hozzáállás, ami a honvédelmi kiadások jelentős csökkentését teljes mértékben elfogadhatónak, sőt kívánatosnak tartja, és a szűkös erőforrásokat más területen kívánja hasznosítani. A biztonság objektív és szubjektív percepcióját ? mint korábban is elhangzott ? a társadalom megfelelő tájékoztatása hozhatja közelebb egymáshoz. Ebben pedig ? hangsúlyozta Tálas Péter ? a médiának döntő szerepe és felelőssége van.
Tugyi Attila

Az arab tavasz után egy évvel

Szerző:
BSZK
-
0

Április 10-én került sor a Biztonságpolitikai Szakkollégium rendezvényére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Tudós Kávézójában. A délután előadói N. Rózsa Erzsébet, a NKE Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója, Gazdik Gyula, a Stratégiai Védelmi Kutató Központ munkatársa és Nagy Dóra, a Szakkollégium tagja és a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója voltak, akik tanulságos előadásaikban egy év távlatából igyekeztek helyzetképet adni az arab világban végbement változásokról, az Arab Tavasz után.

N. Rózsa Erzsébet tanárnő általános, átfogó képet vázolt fel a hallgatóságnak a történtekről, három fő momentumban foglalta össze az Arab Tavasz utáni fejleményeket: a térségben jellemző lett az elszegényedés, az iszlám nagyobb teret nyer, valamint a társadalom hangja komolyabb jelentőséggel bír a vezetői réteg szemében.

A térség diktatúráira jellemző volt, hogy a békét ?megvásárolták?, azaz szociális juttatásokkal kárpótolták a társadalmat a rezsim elleni szervezkedés elfojtásáért. Mostanra a politikai átmenetet folytató országokban jelentős az elszegényedés és a munkanélküliség.
Az iszlám térhódítása már korábban is jelen volt ezekben az országokban, viszont a mostani helyzet hozta meg azt a változást, ami során a muszlim mozgalmak hajlandóak a politikai rendszerhez idomulni, annak szabályai szerint játszani.
A nép hangja a diktatúrák idejében is fontos volt, de a pozitív véleményt vezetői imázs kialakításával oldották meg, nem a társadalom számára hasznos intézkedésekkel. A mostani időszakra a reformretorika jellemző, a politikusok előszeretettel hangoztatják reformtörekvéseiket, melyek mögött nem mindig húzódik komoly szakmai átgondoltság. A társadalom számára a legfontosabb az életkörülmények javítása lenne, számukra ez a reform igazi jelentése.
A tanárnő ezek mellett beszélt az arab egység újjáéledéséről, amelyet egyben a nemzeti tudat megjelenése is kísér. A korábbi időszakokra jellemző volt a nemzetállamiság hirdetése, amelyeket történelmi hagyományokkal próbáltak életben tartani. Az Arab Tavasz tüntetésein a tömegek országuk polgáraiként követeltek változásokat.
Gazdik úr azzal kezdte előadását, hogy a történtek elemzésére közel sem elég egy év, a mélyreható vizsgálat csak hosszú idő elteltével lehetséges. A térség államaira jellemző volt a szekuláris nacionalista politikai berendezkedés, a mostani muszlim mozgalmak térnyerése pedig jó fogadtatásra talált az Egyesült Államok részéről is, hiszen ezzel ki tudták szorítani a nacionalista vezetőket a döntéshozói pozíciókból.
Az előadó elmondta, a térség országaiban belpolitikai átalakulás fog végbemenni, amellyel párhuzamosan a regionális hatalmi viszonyok is megváltoznak. A belpolitikára jellemző lesz az irányított demokrácia, ami a liberális és a baloldali politika tradíciójának hiányából fakad, így a vallási alapú mozgalmak térnyerése figyelhető meg.
A regionális hatalmi viszonyok alakulásánál az Egyesült Államoknak is van beleszólása, és céljuk egyértelműen Irán kiszorítása a befolyási pozícióiból, amelyet a Perzsa-öböl menti államok és Törökország is támogat.
A reformokra kitérve Gazdik úr hangsúlyozta, hogy a pártok programjában jelentős szerepet játszik a gazdasági problémák orvoslása, amelyet iparosítással, a munkaigényes ágazatok fejlesztésével, illetve az önellátást segítő tevékenységek erősítésével próbálnak elérni.

A délután harmadik előadója, Nagy Dóra Törökország szerepéről beszélt az Arab Tavasz idején és az azt követő török külpolitikáról. A török külpolitikai prioritások forrása Ahmet Davutoglu 2001-es Stratégiai Mélység című munkája, amelynek részletei a jelenlegi kormány külpolitikai stratégiájában is megjelenik.
bszk-arab-tavasz-2012-02
Törökország hosszú távú célja globális hatalmi szerep betöltése, ezzel összefüggésben felhagytak a térségben folytatott passzív politikájukkal, és a Nyugat-orientációt háttérbe helyezve kihasználták az Arab Tavasz konfliktushelyzeteit, hogy bizonyíthassák regionális vezető szerepüket a válság kezelésében. Ezt megkönnyítette az, hogy Törökország és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök a térség országaiban nagy népszerűségnek örvend.
A török vezetés konferenciák szervezésével, mediátori szerepkörben igyekezett a konfliktusokat megoldani. Erdogan miniszterelnök több, a forradalmi hullámban részes államban is járt, ahol tárgyalt az átmeneti vezetés képviselőivel, és támogatta a demokratikus átalakulást. A török delegációt általában pozitívan fogadták, de voltak ellenző hangok is, amelyek szerint Törökország a saját politikáját és akaratát próbálja ráerőltetni az államokra.
Az előadó beszélt a török-líbiai kapcsolatokról is, bemutatta, hogy Törökországnak jelentős gazdasági érdekeltségei vannak Líbiában, így ennek okán is érezhető volt a török vezetés kivárásra játszó politikája a líbiai intervenció kezdetén, és csak azután határozták el magukat a beavatkozás mellett, miután sikerült a jelentős török vendégmunkástömeget kimenekíteni Líbiából.
Szíriával kapcsolatban Törökország szintén kivárt az elhatárolódással, mivel a szír-török kapcsolatok a forradalmat megelőzően jók voltak, a vezetés pedig továbbra sem tesz lépéseket, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hoz legitim döntést a szankciókról vagy beavatkozásról. Törökország számára a szír konfliktus a jelentős menekültáradat miatt vált igazán komoly kihívássá.
Nagy Dóra az előadása utolsó témájaként a török politikai modell kérdését vetette fel, azaz létezik-e egyáltalán a demokratikus berendezkedésnek török változata, és hogy erre mi jellemző.  A török politikára jellemző a szekuláris demokrácia, azaz a politikai vezetés nem erőlteti rá a vallást a társadalomra. Fontos tényező a virágzó gazdaság, Törökország hatalmas iramban fejlődik, amely elősegíti regionális vezető szerepének elérésében. Az országban mérsékelt iszlamista párt van hatalmon, amely nem távolodik el a Nyugattól, így nem csak a saját térségében tud gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat teremteni. Végül kiemelte azt, hogy a hadsereg szerepe a politikai életben csökkent, amely jobban megfelel a nyugati normáknak.
Hegedűs Márton

Beszámoló a Biztonságpolitikai Szakkollégium által az Erasmus programról tartott tájékoztatójáról

Szerző:
BSZK
-
0

Igen érdekes és hasznos előadást hallhatott a megjelent közönség március 27-én, kedden az Erasmus programmal kapcsolatosan olyan hallgatóktól, akik a program segítségével külföldön tanultak. Kapás Agáta, Lengyel Ildiók, Tóth Renáta, Róna Ibolya és Szijj Dóra révén megtudhattuk, milyen is egy ilyen lehetőséggel élve külföldi egyetemen tudást szerezni.

Az Erasmus program az Európai Bizottság által indított kezdeményezés, melynek keretében jelenleg 2,3 millió hallgató vesz részt. Célja, hogy minél több diák juthasson ki külföldi egyetemekre, sajátíthassa el az ottani nyelvet, ismereteket szerezzen különböző tárgyakból, valamint hogy megismerje a fogadó ország kultúráját és szokásait, sőt, akár életre szóló barátságok és kapcsolatok kialakulására is lehetőség van.
A program keretein belül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem diákjai Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Németország, Szlovénia vagy Franciaország egyetemei közül választhatnak.
Először Szijj Dóra ismertette az Erasmus programba való jelentkezés módját, valamint feltételeit. A jelentkezés kritériumai közé tartozik két érvényes szemeszter teljesítése, egy önéletrajz és egy motivációs levél elkészítése magyar és angol nyelven, oktatói támogató nyilatkozat megszerzése és az adott tanszék támogató nyilatkozata a teljesítendő kreditek számáról, a leckekönyv és nyelvvizsga papírok fénymásolata, valamint tudományos tevékenység igazolása. A jelentkező végleges elbíráláshoz továbbá egy elbeszélgetés is szükséges.
A hallgató minimum három, maximum tizenkét hónapot tölthet el külföldi egyetemen. A kapcsolat felvétele és fenntartása a küldő és a fogadó intézménnyel a programban részt vevő diákok feladata. Aktívan részt kell venni a fogadó intézmény programjain, majd a hazaérkezés után be kell adni egy online hallgatói beszámolót.
Ezután civil és katonai hallgatók osztották meg velünk az Erasmus program során szerzett élményeiket és hasznos tapasztalataikat. A diákoktól megtudhattuk, milyen is egy ilyen út. Az elmondottak alapján mindenkinek tetszett a külföldi országokban tett kirándulás, a tanulás mellett jutott idő a szórakozásra, pihenésre és ismerkedésre is a többi külföldi hallgatóval.
Az angol nyelv használata lényeges volt, hiszen így tudták fenntartani a kapcsolatot a többi diákkal, illetve az oktatókkal is. A közönség is aktívan bekapcsolódott az előadásba, folyamatos kérdéseikkel rengeteg információt tudhattak meg a programról.
Az előadás végére világossá vált, hogy összességében mindenki pozitív élményekkel és tapasztalatokkal tért haza a külföldi egyetemekről, az Erasmus program pedig felkeltette a közönség érdeklődését.
Dobos Csenge Sára

Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás ? ACTA

Szerző:
BSZK
-
0
Ismét aktuális témát feldolgozó előadást hallhattunk a Biztonságpolitikai Szakkollégium jóvoltából március 19-én, hétfőn, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A helyszín hagyományosan az Egyetemi Központi Könyvtár alagsori terme, a Tudós Kávézó volt.
A téma, amely igencsak megosztja a közvéleményt, az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás) szerződése volt, melyet 2012. január 26-án Magyarország is aláírt.
Az előadás színvonalát Dr. Lattmann Tamás jogász, az NKE és az ELTE oktatója, valamint az iskola katonai komponensét képviselő Prof. dr. Kovács László mk. alezredes úr biztosította.
Elsőként Kovács alezredes úr hívta fel a figyelmet a szellemi tulajdon védelmének fontosságára, a szerzői jogok tiszteletben tartására.
Előadásában többször kiemelte, hogy a lopás ugyanúgy bűntett a virtuális térben, mint a valóságban. A különféle torrent oldalak használatának veszélyeit is hangsúlyozta, hiszen az így megszerzett tartalmak másolásával egyszerre megosztás és visszatöltés is történik, ami már bűncselekménynek minősül.
Előadásában említést tett egy készülő új technológiáról, amely lehetővé tenné az európai szintű blokkolást, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá egyes tartalmakhoz.
?Exitus ACTA probat?, azaz ?A vég igazolja a tettet.? Ezzel az Ovidius idézettel kezdte beszámolóját Dr. Lattmann Tamás. Véleményét ez az egy mondat maradéktalanul visszatükrözte, hiszen az ACTA megvalósulása utána fog csak kiderülni, mennyire működőképes az a valóságban.
Lattmann tanár úr a szerződés nemzetköziségére irányította a figyelmet, arra, hogy az, az Európai Unió esetében csak minden tagállam beleegyezésével valósítható meg, az Európai Parlament jóváhagyásával. Érdemes megnézni, hogy többek között Párizsban, Münchenben, Szófiában, Budapesten is felvonultak az ACTA-t ellenzők. A tömeg pedig, mint tudjuk, mindig nagy befolyással van a politikára.
Lattmann Tamás ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni, hogy a nemzetközi szerződések mindig rugalmasan értelmezhetőek, sőt, akár jogszabály módosítás sem elképzelhetetlen. Azt, hogy a tárgyalások zárt ajtók mögött bonyolódtak le, nem kellene kritikával illetni, hiszen a nemzetközi szerződéseket a megállapodást létrehozni kívánó felek sosem nyíltan hozzák meg.
Sokan az internet szabadságát féltik, főként az otthoni felhasználók. A keresőoldalak és az alapjában megosztással üzemelő weboldalak is bajt sejtenek. Többek között azért olyan vészjóslóak a vélemények az ACTA-ról, mert abban az információszabadság korlátozása érezhető.
Az elhangzott előadások alaposan körüljárták az új szerződést, ám a kérdés továbbra is nyitva maradt: Vajon mennyire fog beválni az ACTA, ha egyáltalán megvalósul?
Az utolsó 20 percben a hallgatóság is bekapcsolódhatott a témába, feltehették kérdéseiket, megoszthatták véleményüket ? ez esetben blokkolás nélkül.
Bokros Tünde Ibolya

Az új biztonságpolitika könyv bemutatója

Szerző:
BSZK
-
0

Október 20-án került megrendezésre az új Biztonságpolitika tankönyv bemutatója a Biztonságpolitikai Szakkollégium rendezésében. A Tudós Kávézóban tartott rendezvényen részt vett a könyv szerkesztője, Dr. Gazdag Ferenc és Dr. Tálas Péter, az SVKI igazgatója is.

A bemutatón résztvevők megtudhatták, hogy a könyvet az oktatási igények kielégítésére szánták, mivel a mostani biztonságpolitika tankönyv közel tíz éves és az állandóan változó körülmények következtében aktualitását vesztette, és nem elégíti ki a hallgatók és a tanárok igényeit. Dr. Gazdag Ferenc elmondta, hogy a könyv címe azért lett Biztonságpolitika ? Biztonsági tanulmányok, mert a köznyelvben helytelenül ragadt meg biztonságpolitika fogalma, mivel az nem a biztonsággal foglalkozó tudományágat jelöli, hanem a politika egyik formáját, ún. szakpolitikát. Elmondta, hogy a könyv túlmutat a hagyományos katonai felfogáson, és a koppenhágai iskola elveit vallja, miszerint a biztonsági tanulmányok témaköre a szervezett emberi társadalmak biztonságával foglalkozik, így ez a felfogás jelentősen kibővíti ennek a tudományágnak a kereteit.
Dr. Tálas Péter kifejtette, hogy a könyv elkészítésének ötlete 2008-ban vetődött fel először abból a célból, hogy lefedje a biztonsági tanulmányok teljes témakörét. Eredetileg ketten szerették volna megírni a könyvet, de a tudományág annyira kibővült, hogy azt két szakértő nem láthatja át teljesen, ezért kérték több szerző közreműködését. Elmondta, mivel a könyv ismerteti a biztonsági tanulmányok tudományág minden szegmensét, a jövőben a részterületek kifejtésén lehet a hangsúly.
bszk-konyvbemutato-2011-02
A rövid bevezető után a közönség lehetőséget kapott a kérdések feltételére a könyvvel kapcsolatban. Az első hozzászóló kifejtette, hogy a biztonsági tanulmányok annyi részterületet ölel fel, hogy az ezzel foglalkozók néha nehezen érthetik meg egy biztonsági probléma lényegét. Példaként hozta fel, hogy egy számítógépes technológiában jártas személy tudja, mi az a DOS-támadás, de nem tudja annak biztonsági vetületeit, míg egy a biztonsági tanulmányokkal foglalkozó szakértő a támadás lényegét nehezen értheti meg a különböző szaknyelv, és a tudományágak különbözősége miatt. Gazdag tanár úr erre elmondta, hogy a biztonsági tanulmányokkal foglalkozók feladata nem a kibertámadások kivédése, hanem annak meghatározása, hogy ez a jelenség mikor káros a társadalomra, és természetesen elengedhetetlen mindezt logikusan megfogalmazni. Hozzátette, hogy az új könyv a közérthetőséget segíti, mivel bevezet a biztonság szegmenseinek alapfogalmaiba. Dr. Tálas Péter válaszában kifejtette, hogy egy biztonsági szakértő feladata a biztonsági problémák közérthető elmagyarázása, mind a döntéshozók, mind az emberek felé. Ez azért egyre nehezebb, mert a biztonság viszonylagossá vált az emberek szemében, mivel a média sokszor aránytalanul felnagyít, vagy leszűkít bizonyos dolgokat, továbbá az internet térnyerésével nem biztosított a minőségi hírszolgáltatás. Elmondta, hogy a média hatása az emberek biztonságérzetére egy érdekes téma, melynek kutatásában a Szakkollégium segítségét is kérte.
Az utolsó felszólaló, Dr. Nagy László, az MHTT elnöke elmondta, hogy nagy igény mutatkozott az új könyv iránt, amely kitölti a 2001-es tankönyv hézagait, ugyanakkor azt javasolja, hogy a biztonsági tanulmányokat, mint a tudomány nevét változtassák meg. Elmondta, hogy ez a név a tudományág angol nevének a tükörfordításából keletkezett, ezért szerinte a magyar nyelvbe jobban illeszkedne a biztonságtudomány elnevezés.
Az előadás alkalmával a BSZK megkapta az új biztonsági tanulmányok tankönyv néhány példányát Dr. Gazdag Ferenc tanár útról, melyeket ezúton is szeretnénk neki megköszönni.
Ábrahám Gergely

Az európai rakétavédelmi rendszer

Szerző:
BSZK
-
0

Október utolsó csütörtökén a már hagyományossá váló Kis Károly Klub ? vagyis a Magyar Hadtudományi Társaság Biztonságpolitikai Szakosztálya, a Nemzetbiztonsági Szakosztálya, valamint a Biztonságpolitikai Szakkollégium ? előadói délutánja került megrendezésre a ZMNE Központi Könyvtárának Tudós Kávézójában. Ez alkalommal Prof. Dr. Szternák György ?Az európai rakétavédelmi rendszer? című előadásával bővítette a hallgatóság ismereteit.

bszk-raketavedelem-2001-02

Az előadás a mára történelemként számon tartott események ismertetésével indult, vagyis az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió közti ellenállás enyhülésével és a megszületett együttműködési megállapodások számba vételével, melyek rendkívül fontosak voltak a mai helyzet körültekintő értékeléséhez. A tanár úr bemutatta mind az orosz, mind pedig az amerikai légvédelmi és űrvédelmi központokat, melyek egységei ? a megfigyelő és előrejelző rendszerek ? mindkét országban közös parancsnokság alatt működnek. Részletesen bemutatásra kerültek az országokban rendszeresített legmodernebb, e célra használt haditechnikai eszközök, mint például az amerikai Patriot vagy az orosz BUK-M. A hallgatóság azt is megtudhatta, hogy e két struktúra az együttműködési megállapodásokból fakadóan úgy került kialakításra, hogy bármikor összekapcsolhatóak legyenek.
Mindezek után az előadó alapos áttekintést nyújtott az USA által tervezett európai rakétavédelmi rendszerről és annak hátteréről. A 2009 októberében megszületett javaslatot az európai országok a lisszaboni csúcstalálkozón elfogadták, ennek tükrében alakították ki az első megvalósítási változatot, mely szerint Csehországba egy felderítő rendszert, míg Lengyelországba elhárító rakétákat telepíthetnek az amerikaiak az Iránból vagy Észak-Koreából indított támadások elhárítása ellen. Ezen tervekre az oroszok nemtetszésüket fejezték ki, majd Putyin elnök javasolta Bushnak a két rendszer összekapcsolását, melynek következtében nem lenne szükség az európai bővítésre. Az USA elnöke elvetette ezt az ötletet a NATO alapelvekkel való ütközés miatt, melyre válaszul Moszkva támadó rendszer telepítését határozta el Kalinyingrádban, illetve éleslövészetet hajtottak végre a rendszeresített eszközökkel.
Azóta sem valósultak meg a különböző, későbbi amerikai bővítési változatok, és amint azt megtudtuk, folyamatos tárgyalások folynak a két nagyhatalom között a kialakult ellentétek enyhítésére. Szternák tanár úr kiemelte, hogy ezen egyeztetések szakértői szinten valósulnak meg, a politikai képviselők is jól képzett szakemberei a témának, ugyanakkor komoly előrelépés csak akkor várható a kérdésben, ha valamelyik fél enged az álláspontjából.

Az európai rakétavédelmi rendszer kérdéskörének alapos és sokrétű bemutatása után a hallgatóság kérdéseket tehetett fel, valamint megvitathatta álláspontját az előadóval.
Lindmayer Judit

A világ 9/11 nélkül, avagy az elmúlt tíz év értékelése a nemzetközi rendszer átalakulásának szemszögéből

Szerző:
BSZK
-
0
Szeptember 29-én került sor az MHTT Biztonságpolitikai Szakosztálya és Nemzetbiztonsági Szakosztálya, valamint a Biztonságpolitikai Szakkollégium közös rendezvényére a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tudós Kávézójában. A délután két előadója Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója, valamint Tálas Péter, a SVKI igazgatója volt, akik tanulságos előadásaikban igyekeztek reális helyzetképet adni az alakuló világrendszerről a New York-i terrortámadás óta eltelt tíz évet figyelembe véve.
Első előadónk, Kiss J. László a média és a terrorizmus kapcsolatáról beszélt, egyfajta szimbiózisukról, mivel a média juttatja el a háztartásokba a terrorizmust, amivel az elkövetők célja a tömeges félelemkeltés. A média kvázi legitim szereplővé teszi a terroristákkal azzal, hogy folyamatosan feltünteti őket a képernyőn, gyakorlatilag olyanokká válnak, mint más közszereplők, például a politikusok. Az igazgató úr kitért a 2001. szeptember 11-i és az idén júliusban történt norvégiai terrortámadás közötti összefüggésekre, melyek alapján párhuzam fedezhető fel az iszlám szélsőségesek által feltételezett iszlámellenes (nyugati) ?keresztes hadjárat? és a norvégiai elkövető, Breivik ?keresztény keresztes hadjárata? között a bevándorlók ellen.
A délután fő kérdésére, azaz hogy változott-e a világrendszer a New York-i terrortámadás után, Kiss tanár úr nemmel válaszolt. Véleménye szerint a berlini fal leomlása volt a döntő fordulat, amikor a bipoláris rendszerben a másik fél (Szovjetunió) megszűnt. 9/11 jelentősége abban rejlik, hogy maga az elkövetési mód volt újdonság. Az államok egyik nagy kihívása, hogy nem állami szereplőkkel kell megküzdeniük, és hogy sokszor a saját biztonságukat sem tudják szavatolni egyes országok. Végezetül az előadó feltette a kérdést, vajon sikerült-e átalakítani az arab világot? A válasz nem, mivel az arab államokban a vallási alapon működő politikai rendszer továbbra is potenciális lehetőség.
Másik előadónk, Tálas Péter azzal kezdte előadását, hogy a legfontosabb kérdésre válaszolva nem gondolja úgy, hogy a nemzetközi rendszer megváltozott volna 9/11 után. A terrortámadás után csak az USA sérthetetlenségének mítosza dőlt meg, de ettől függetlenül továbbra is a legerősebb állam maradt, és ahogy a világrendszer sem, úgy az Egyesült Államok külpolitikája sem változott meg, az utóbbi 10 évben alkalmazott műveletek a korábbi elnököknél is megjelentek. Tálas úr elmondása szerint a háború változott meg csupán, ugyanis az adott politikai rendszer megdöntése után az új politikai rendszer felállítása is része lett a műveleteknek.
9/11-et stratégiai terrortámadásnak lehet tekinteni, amely megszabja a képét a terrorizmusnak. A tíz évvel ezelőtti támadás mediatizálttá vált, a terrorizmus egyfajta jelképe lett, ami azt okozta, hogy a társadalom túlreagálta a támadást. Nem vették figyelembe azt, hogy ilyen méretű támadást csak nagyon ritkán lehet végrehajtani, és az USA-ban és Európában a vizsgált tíz év során mindössze öt ilyen cselekmény történt. A 9/11 utáni politikai törekvések egyik nagy eredménye az, hogy az Egyesült Államok rákényszerítette az országokat arra, hogy vegyék komolyan a terrorizmust.
Ha a statisztikai adatokat vesszük figyelembe, akkor megállapítható, hogy Európát és az USA-t nem az iszlám terrorizmus fenyegeti leginkább, hanem a szeparatista törekvések. Az Egyesült Államok bár rövidtávon hatásosan kezelte a terrorizmus problémáját, hosszú távon ez kontraproduktívan hat. A nemzetközi rendszer erőviszonyait sem a New York-i támadás változtatta meg, hanem a 2008-as gazdasági válság. Ezt jól mutatja az, hogy USA-nak a nagyhatalmak vonzáskörzetében nincs kompetenciája (például Grúzia-Dél-Oszétia viszonylatban).
Végül Tálas tanár úr is kitért a norvégiai terrortámadásra, és arra próbált választ találni, hogy mi tette lehetővé a nagy áldozatszámot. A rendőrség hibái mellett, azt találta hiányosságnak, hogy Norvégia megrekedt a 9/11 előtti korszakban, ezt azzal példázta, hogy a rendőrök nem hordhatnak fegyvert, azaz a politikusokat sem védik fegyveresek. Bár Európában nagy számban vannak a szélsőjobboldali mozgalmak, Breivik akciója diszkreditálta azokat.
Zárszóként a tanár úr elmondta, a legnagyobb biztonsági kihívást jelenleg nem a terrorizmus jelenti, hanem a társadalmi rétegek integrálódásának problémája.
Hegedűs Márton
(A kép forrása: http://i.dailymail.co.uk/i/pix/2012/09/05/article-2198838-0989D918000005DC-776_638x505.jpg)

Átfogó megközelítés szükséges a terrorizmus elleni küzdelemben

Szerző:
BSZK
-
0
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) Biztonságpolitikai Szakkollégiuma a terrorizmus elleni küzdelem átfogó megközelítését célzó konferenciát rendezett 2011. szeptember 19-én ?A terrorizmus problémája Magyarországon és környezetében a 2001?2011 közötti időszakban? címmel. A tudományos-szakmai rendezvényen, amelyet az Új Széchenyi Terv a TÁMOP 4.1.1-es programjának támogatásával valósult meg, mintegy 170 fő vett részt, azon képviseltették magukat különböző rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség tagjai és a civil szféra legkülönbözőbb területéről érkezett szakértők.
A konferenciát dr. Boldizsár Gábor ezredes, a ZMNE Hadtudományi Kar megbízott dékánja nyitotta meg, üdvözölve a jelenlévőket és méltatva a konferencia jelentőségét. A későbbiekben Csiki Tamás, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet munkatársa vette át a szót, aki a rendezvény moderátori szerepét látta el.
Első előadóként Hajdú János rendőr dandártábornok, a Terrorelhárítási Központ (TEK) parancsnoka beszélt. A ?Magyarország szerepvállalása a terrorizmus elleni küzdelemben? című előadásában kiemelte, hogy az átalakuló biztonságfelfogás, az aszimmetrikus hadviselés és a vele járó új kihívások arra késztetik a világ terrorelhárító alakulatait, hogy szorosan együttműködve, kialakítva a ?best practice? rendszerét, közösen találjanak választ az új kérdésekre. Hozzátette: Magyarország terrorfenyegetettsége alacsony, azonban a készenlétet folyamatosan fenn kell tartani. Ennek értelmében a terrorizmus elleni harcot két fő területre lehet osztani: az terrorizmus-elhárító (anti-terrorism) törekvésekre, amelyek defenzív jellegűek, céljuk a megelőzés és a védelem, illetve a terrorizmus-felszámoló műveletek (counter-terrorism), amelyek offenzív lépések, azaz olyan válaszcsapások, melyek célja a bekövetkezett események kezelése. A magyarországi szerepvállalással kapcsolatban elmondta, hogy elsődleges célok között szerepel a tömegpusztító fegyver proliferációjának megakadályozása, a terrorista szervezetek gazdasági hátterének felszámolása és az illegális migráció kezelése. Ez utóbbi kapcsán kiemelte, hogy hazánkra komoly súly nehezedik, hiszen Magyarország az Európai Unió keleti kapuja. Végezetül pár mondatban bemutatta a Terrorelhárítási Központ szervezeti felépítését.
bszk-atfogo-megkozelites-02
Következő előadóként dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója tartotta meg előadását ?Magyarország és környezetének fenyegetettsége a számok tükrében? címmel. Már beszéde elején rávilágított a terrorfenyegetettség-percepció (melyet a média és a közvélemény alakít) és az adatbázisokban, statisztikákban megjelenő terrorfenyegetettség kapcsolatára: véleménye szerint nagyon fontos, hogy ez a két dolog ne kerüljön túl távolra egymástól. Röviden bemutatta a legfontosabb adatbázisokat, melyek a kérdéssel foglalkoznak. Ezek a statisztikai rendszerek hasznosak a témakör meghatározott szempontok alapján való értelmezésekor, azonban az általuk felállított számok sokszor nagyban különböznek, hiszen minden azon múlik, hogy az adott rendszer melyik terrorizmus definícióval dolgozik: ennek értelmében ezek az adatbázisok leginkább a különböző trendek megjelenítésére a legalkalmasabbak. A kivetített, rendkívül részletes táblázatok jól mutatták a világ és az államok terrorfenyegetettségének mértékét. Tálas Péter többek között arra is kereste a választ, hogy valóban globális-e a terrorizmus? A számok tükrében nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy igen: a Terrorism Situation and Trend Report adatbázisa szerint 2004 és 2011 között 143 országot érintett a terrorizmus, a világ államai közül pedig Irak van a legnagyobb terrorveszélyben. Végezetül a magyarországi helyzetet elemezte, mondván, hogy hazánkra alapvetően a politikai terrorizmus a jellemző, azon belül is a szélsőjobboldali aktivitás figyelhető meg. ?A nagy kérdés azonban az, hogy mit gondol mindezekről a társadalom, a hatóság és a szakértő?? ? fejezte be előadását Tálas Péter.
A kritikus infrastruktúrák védelme sem maradhatott ki a konferencia programjából, hiszen Magyarország legsebezhetőbb pontjai könnyen terrorcselekmények célpontjává válhatnak. Dr. Horváth Attila alezredes ?A terrorizmus és a kritikus infrastruktúra védelemének összefüggései Magyarországon? című előadásában világított rá erre a kérdésre. Ezen infrastruktúrák működése elengedhetetlen a mindennapi élethez: az infokommunikációs, energetikai, pénzügyi, közlekedési stb. rendszerek szerves részét képezik egy modern állam életének. Az előadó megjegyezte: a definíciós kényszer és annak buktatói jelen esetben is fennállnak, csakúgy, mint a terrorizmusnál, pontosan ezért fogalmi meghatározásba ő sem bocsátkozott. Kiemelte: a legnagyobb veszély a rendszerek egymástól való függésében rejlik, magyarán egy infrastruktúrát ért támadás dominó-effektust képes kiváltani. Mivel a pusztítás és az abból adódó kár nem csak helybeni problémát okoz, hanem átterjedhet az egész rendszerre, még inkább azt erősíti, hogy nagyobb figyelmet kell szentelnünk e rendszerek védelmére. A megoldást az jelentheti, hogy azonosítjuk ezeket az elemeket és megelőző lépéseket teszünk védelmük érdekében; mindezek a lépések azonban nem lehetnek hatásosak, hogyha az üzemeltetők és állam között nincsen megfelelő együttműködés.
bszk-atfogo-megkozelites-03
A konferencia zárásaként dr. Németh József Lajos, a ZMNE előadója következett ?A Magyar Honvédség válaszai a terrorizmus jelentette fenyegetésekre? című előadásával. ?A téma megközelítésének módszertana is nehéznek mondható, hiszen egy nagyon komplex rendszert kell vizsgálnunk? ? emelte ki előadás elején. Az előadó véleménye szerint a 2001. szeptember 11-i támadások utáni katonai válaszadás törvényszerűen következett be, mert az felülírta a Amerikai Egyesült Államok 1998-as, a nemzetközi kooperációt elsődlegesnek tekintő, ugyanakkor a katonai elrettentésre is építő nemzeti biztonsági stratégiáját. Ebből kifolyólag a katonai erő nagyon markánssá vált a terrorizmus elleni harcban, azonban nem lehet és nem is vált kizárólagossá. A megváltozott környezet és a megjelenő új kihívások és fenyegetések új katonai képességek létrehozására és haditechnikai fejlesztésekre kényszerítették a világ hadseregeit, köztük a Magyar Honvédséget is.
A magyar haderő a terrorizmus elleni erőfeszítései nemzetközi szinten alapvetően annak missziós tevékenységében ? döntően puha eszközök alkalmazásában ? jelennek meg, de a biztonságpolitikus megemlítette azt is, hogy a felderítés, elhárítás, kiképzés, elemzés, értékelés és más hagyományos katonai eljárási területeken is jelentős változtatásokat vezetett be a Magyar Honvédség a terrorellenes harc globális méreteinek kibontakozása óta. Hozzá tette: a Magyar Honvédség úgy felel meg a vele szemben támasztott vonatkozó elvárásoknak, hogy a honvédelem egészére szánt pénzügyi források az elmúlt években folyamatosan csökkentek és a párhuzamosan zajló átszervezések is megnehezítik a terrorizmus elleni harcra irányuló erőfeszítéseket.
A konferenciát ? néhány lényeges mozzanatot kiemelő hozzászólás után ? dr. Boldizsár Gábor ezredes és Csiki Tamás szavai zárták, egyetértve abban, hogy a konferencia sikeres és eredményes volt, így az megalapozott egy újabb, a terrorizmus átfogó megközelítését hasonló módon középpontjába helyező tudományos-szakmai fórumot.
Szentgáli Gergely

Szakkollégiumok a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Szerző:
BSZK
-
0
2011. szeptember 15-én a Biztonságpolitikai Szakkollégium (ZMNE) és a Magyary Zoltán Szakkollégium (BCE-KIK) közös vezetői egyeztetést tartott. A konzultáció elsődleges célja a két szakkollégium kölcsönös bemutatásán túl, a jövőbeni együttműködés lehetséges területeinek feltérképezése volt, ugyanakkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával kapcsolatban számos egyéb fontos kérdés is napirendre került.
A Magyary Zoltán Közigazgatás-tudományi Szakkollégium a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán, 2001-ben jött létre. A széles látókörű közigazgatási értelmiség képzésére létrehozott szervezet 10 éve biztosít az egyetemi oktatás elméleti alapjain túl, a hazai és nemzetközi közigazgatási ismeretek továbbadása révén magasabb szintű szakmai felkészültséget és idegen nyelvi tájékozottságot tagjai számára. A 10. születésnapját idén ősszel, Emlékkonferenciával ünneplő Magyary Szakkollégium számos elismert szakmai tekintélyt, közéleti személyiséget és gyakorlati szakembert tudhat előadói sorában. A stabil alapokon és biztos egyetemi támogatással működő képzési és tudományos tevékenysége a Magyary Szakkollégiumot (MSz) a Budapesti Corvinus Egyetemen kívül is ismert és elismert szervezetté teszi.
A Biztonságpolitikai Szakkollégiumot (BSZK) 2003-ban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem civil hallgatói hozták létre azzal a célkitűzéssel, hogy értelmiségieket neveljen a magyar nemzet szolgálatára, egy biztonságos társadalom építésére, az értelmiségi képzés, a szaktudás erősítése, a pszichológiai érettség, a morális és közösségi életvitel, a társadalmi érzékenység és a hazaszeretet elmélyítése révén. A BSZK mindig is arra törekedett, hogy az egyetem legkiválóbb, legérdeklődőbb hallgatóit összekovácsolja, valamint fórumot biztosítson az együttgondolkodásnak és közös munkának. A szervezet a nehézségek ellenére is stabilan fejlődik, évről-évre jelentős képzési és tudományos tevékenységet végez, melynek elismeréseként az állami támogatások után 2011-ben a NATO révén, már nemzetközi hozzájárulásban is részesül.
Bár a szervezeti struktúrák és a működési feltételek között tapasztalhatók eltérések, a két Szakkollégium céljai és tevékenységi területei között jelentős párhuzamok mutathatók ki. Mivel a Szakkollégiumok alapításakor a Szakkollégiumi Charta rendelkezései voltak iránymutatók, egységes alapelvek (önkormányzatiság, szakmaiság és tájékozottság, egyenlőség) érvényesülnek mindkét szervezetben, továbbá a célok eléréséhez használt eszközrendszer, így a képzéshez kapcsolódó előadások és kurzusok, a tudományos élethez köthető kutatások is azonosságot mutatnak. További jelentős kapcsolódási pont, hogy mindkét szervezetben alapvető célként jelenik meg a kiemelkedő szakmai színvonal elérésének elősegítése a tagok számára, a szakkollégisták önképzéséhez és érvényesüléséhez való hozzájárulás, valamint egy aktív és a társadalmi normákat követő közösség létrehozása és fenntartása.
A közös értékrend minden körülmények között a kooperáció biztos alapjának tekinthető, ezért a két szervezet megismerését követően a tárgyalás hangsúlya rögtön az együttműködés lehetséges formáira tevődött át. Egyetértés mutatkozott a két Szakkollégium vezetői között abban, hogy a részletek kidolgozását a lehető leghamarabb meg kell kezdeni az alábbi területeken:
  •  Közös érdekképviselet az autonómia megőrzése mellett (lehetőleg az NKE karainak valamennyi szakkollégiumával), amely kiterjedne a szakkollégiumok NKE-n belüli elismerésére, a szakkollégiumok támogatására, valamint a kollégiumi elhelyezésre
  • Gyakorlati együttműködés kialakítása a nyitott/közös kurzusok illetve konferenciák és egyéb programok tekintetében, valamint Szakkollégiumi tehetségpont és Inter-szakkollégiumi kutatóműhely létrehozásában.
A részletek kidolgozását követően a két Szakkollégium várhatóan együttműködési megállapodásban rögzíti a közös érdekképviselet és a gyakorlati együttműködés paramétereit, melyről az egyetemek vezetőit és a nyilvánosságot egyaránt tájékoztatni fogják, de addig is nagy hangsúlyt fektetnek az információk kölcsönös megosztására, melynek kiemelt szerepe van az egyetemek jövőjét körülvevő képlékeny folyamatok közepette.
A Magyary Zoltán Szakkollégium és a Biztonságpolitikai Szakkollégium közös kezdeményezése a két fél reményei szerint a jövőben kiterjeszthető lesz a leendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem többi szakkollégiumára is, így a Műszaki Szakkollégiumra (ZMNE) és a Szent György Szakkollégiumra (RTF) egyaránt. A Szakkollégiumok vezetői bíznak abban, hogy a szeptember 15-én útjára indított kezdeményezések és a szívélyes kapcsolat a két szervezet között a jövőben tovább mélyül, és még a 2011-es őszi szemeszter során kiterjed a szervezetek tagjaira is, közös rendezvények keretében és kutatási lehetőségek kiaknázásával.
A Biztonságpolitikai Szakkollégium nevében ezúton szeretnénk megköszönni a Magyary Zoltán Szakkollégium vezetőinek szíves vendéglátását, továbbá eredményes munkát és sikeres évet kívánunk mindannyiuknak!
Berzsenyi Dániel
1...107108109...114108. oldal a 114-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!