Az iszlám terrorizmus hatása a nyugati demokráciákra
Környezetvédelmi büntetőjog – előadás
Dél-Amerika és a kokain
Dél-Amerika és a kokain címmel tartott előadást 2010. okt. 20-án, Dr. Bebesi Zoltán egyetemi adjunktus, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tudós Kávézójában. A Biztonságpolitikai Szakkollégium rendezésében sorra került előadásra később érkezőket zsúfolásig megtelt helység és érdeklődő fiatalok arca fogadta. A Nemzetbiztonsági Tanszék tanára, Dr. Bebesi Zoltán személyes példákkal és tapasztalatokkal kalauzolta a nagyszámú hallgatóságot Dél-Amerika távoli, kegyetlen világába.
A kokain előállításával és útjával kapcsolatban három ország: Kolumbia, Bolívia, valamint Peru került bemutatására. Bebesi tanár úr személyesen tapasztalta meg milyen a dzsungel, a 85 százalékos páratartalom és a 42 fokos hőség közepette. Három hónapos különleges kiképzése során, melyen Bolíviában vett részt, éles bevetéseken fejlesztették képességeiket, valamint tovább bővíthették ismereteiket a drogkereskedelem legelemibb szintjével kapcsolatban is.
A Bolíviában és Peruban élő emberek hétköznapjainak szerves része a koka, hiszen termelésük és eladásuk által biztosítják családjuk megélhetését. Míg a fent említett két ország termeszti, addig kolumbiai drogkartellek felvásárolják, laboratóriumi körülmények között tisztítják, majd eladják a kokacserje leveléből előállított kokaint. Grafikonon figyelhettük meg a kokacserje hektáronkénti termőterületét, melyből kiderült, hogy 1996-ig Peru magaslott ki ezen a téren, az ezt követő időszakban azonban Kolumbia utolérte az előzőleg említett országot, de persze Bolívia sem sokkal marad le a ?versenyben?.
A történelmi tények bemutatása során számos érdekes történetre bukkanhattunk a kokával kapcsolatban. Kiderült például, hogy Európát is meghódította a dél-amerikaiak szent növénye, melyet akkoriban még a pápa is jóízűen fogyasztott gyógybor formájában. 1885 és 1907 között a hétköznapi emberek Coca-Cola formájában kóstolhatták meg a keresztény egyház által annyiszor kiátkozott növényszármazékot. A dél-amerikai népek által már évszázadokkal ezelőtt alkalmazott növény ? mely elűzte az éhséget, érzéstelenített, de alkalmazták betegségek gyógyítására is ? 1905-től kezdett élvezeti cikké válni a nyugati kultúrában. Az őslakók már több száz évvel ezelőtt kis labdacsokat gyúrtak a koka levélből ? amit a közhiedelemmel ellentétben nem rágni kell, hanem szívogatni, majd a belőle kinyert anyagot kell lenyelni. A kivetítőn megjelentek a kokain gyártás folyamatának állomásai, megnézhettük, hogy is néz ki egy koka levél, valamint a drogosztagok által tesztelésre használt eszközöket is megszemlélhettük.
Az előadásból kiderült miért is olyan népszerű a kokain ? és általában a drog ? kereskedelem, ugyanakkor kiderült az is, hogy jogi megítélésében a kokain kábító, hanem stimuláló hatású szer. Ennek ellenére az ?anyag? terjesztése (mely térségenként változó áron fut: tekintettel a beszerzés nehézségeire) rendkívül jövedelmező üzletág. A közönség egy példán keresztül érezhette mekkora pénzmennyiségről van szó: 1kg (95%-os tisztaságú) kokain előállításához 500 kg koka levélre van szükség, ami 500 dollár befektetést jelent, míg a végtermék, mely az európai és amerikai piacokon kerül eladásra, a folyamatos hígítás miatt már kb. 240 ezer dollár hasznot hoz. Nem véletlen tehát a bűnözők és bűnüldözők elkeseredett harca a dél-amerikai dzsungelekben.
Az előadás vége is tartogatott izgalmakat, két rövid videó bejátszás keretében láthattuk a kokaingyártás legelső lépcsőit, illetve a ?szakembereket? akik ezt koordinálták, valamint megismerhettük a ?nyelést? ? a kokain csempészet egy módszerét, mely során a delikvens saját gyomrában viszi át a kokainkapszulákat a határon.
Mindent egyben vetve a két órás előadás gyorsan eltelt, hasznos tapasztalatokkal gazdagodott a hallgatóság, Dr. Bebesi Zoltán tanár úr interaktív előadásmódja és szakértelme pedig kifejezetten élvezetes délutánt szerzett a résztvevőknek.
A Biztonságpolitikai Szakkollégium ezúton is köszöni a Tanár Úrnak a közreműködést és bizalommal tekint a jövőbeni együttműködésre is.
Asztalos Máté
A missziók tevékenységének hírszerző tapasztalatai
Szeptember 30-án a ZMNE Tudós Kávézójában került sor a Biztonságpolitikai Szakkollégium és az Magyar Hadtudományi Társaság idei első közös rendezvényére, melynek témája a missziók tevékenységének hírszerző tapasztalatai volt. Mint a téma is sejteti, szép számmal jelentek meg érdeklődök, mely köszönhető volt az MHTT szakosztályain átívelő szervezésnek is. A Biztonságpolitikai, Nemzetbiztonsági és Hírszerzéstörténeti szakosztályok együttes érdeme Prelics Miklós nyá. alezredes előadásának megszervezése. A moderátori szerepkörben Dr. Kis-Benedek József, a Nemzetbiztonsági Szakosztály elnöke nyitotta meg az előadói délutánt, melyet Czene Gréta ? a Biztonságpolitikai Szakosztály elnöke ? egészített ki közérdekű információkkal. Ezután következett Prelics alezredes úr előadása, mely kissé rendhagyó ? ugyanakkor igen meggyőző ? módon tárta fel a hallgatóság számára a hírszerző tevékenység egyes részleteit. A főként személyes tapasztalatokra hagyatkozó beszámoló több témakört érintett, de leginkább a Balkán térség állapotait elemezte, különös tekintettel a társadalmi összefüggésekre és annak következményeire a nagy politikában. Prelics úr hosszan kitért a szerb ? bosnyák ? horvát ellentét okaira, az albán helyzetre, illetve a sokszor csupán ?generált? problémákra. Kiemelte a vallás szerepét a régióban, példákkal szemléltette az egyházak negatív ? pozitív hatásait a konfliktusra. Képet kaphattunk az iszlám szerepéről is a térségben, mely a helyi (vidéki) vezetői érdekek miatt, sokkal kevésbé volt fogékony a szélsőségekre, mint más régiókban. A hírszerzés területén a felső-vezetés, a politika, és a terepen dolgozó szakemberek közti kommunikációs hiányosságokra hívta fel a figyelmet. Az információk nem megfelelő felhasználása vagy továbbítása téves következtetések levonásához vezethet, éppen ezért e területek állandó szakmai felülvizsgálatot igényelnek.
Összességében elmondható, hogy részletes képet kaphattunk a konfliktus társadalmi gyökereiről, illetve a diplomata élet mindennapjairól is. Érdekességekben gazdag, jó hangulatú délutánt zárt a közös szervezés, mely bővelkedett a szakmai tapasztalatokban, amit ? mi fiatalok ? különösen értékeltünk. Legközelebb októberben utolsó csütörtökén, 28-án lesz előadás a BSZK és az MHTT közös szervezésében, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Rédecsi Gábor
Összefoglaló az ?Irán és az iszlám? című előadásról, illetve a Magyar Iszlám Közösségnél tett látogatásunkról
2010. október 14-én ?Irán és az iszlám? címmel került megrendezésre Szakkollégiumunk legutóbbi rendezvénye, amelyen a BSZK egyik tehetséges tagjának, Sedghi Amitis-nek önálló előadását hallhatták az érdeklődők. A BSZK-ban május óta tevékenykedő társunk sikeres debütálása során személyes élményeinek felhasználásával arra vállalkozott, hogy az iszlám általános ismertetésén túl néhány kevésbé ismert aspektusból mutassa be a világ második legnagyobb vallását, illetve eloszlasson néhány, a témához kötődő (hibás) sztereotípiát ? s tette mindezt néhol meghökkentő, ám rendkívül élvezetes módon. Az előadás második felében a nemzetközi politika színterén igen fontos szereplőként számontartott Iráni Iszlám Köztársaság múltjáról és jelenéről, az iráni társadalomban zajló sajátos kettősséget mutató, ellentétes trendekről (tradíciók vs. modernizmus, törvények betartásának szükségessége vs. iráni polgárok egyéni meggyőződöttsége és reformtörekvései) hallhattunk beszámolót.
Mint azt bevezetőjében Sedghi Amitis is hangsúlyozta, az iszlám ismerete, illetve a valláshoz kapcsolódó, zömmel a médiumok által generált tévhitek eloszlatása nemcsak általános műveltségi tényező, hanem a Magyar Honvédség békefenntartó tevékenysége okán is tisztában kell lennünk egyes alapfogalmakkal. Így tudnunk kell, hogy az iszlám hívői a muszlimok, s nem a mohamedánok, ismernünk kell a dzsihád valódi jelentését, és meg kell próbálnunk a nyugati sajtó által sugallt ?iszlamofóbiától? elhatárolódva objektívan szemlélni a vallásként és életformaként is definiálható iszlámot. Az előadás életközelisége nagymértékben hozzájárult ezen üzenet továbbításához, amit még tovább erősített a Magyar Iszlám Közösség imaházában tett látogatásunk. Az előadás után ugyanis ? Dr. Resperger István ezredes úr közbenjárása révén ? Bobek Zoltánnal, a Magyar Iszlám Közösség elnökével és Ahmet Bariscil imámmal találkoztunk, akik vendégszeretetükkel és nyitottságukkal igazolták, hogy az iszlám ?harcos? jellege mögött rejtőző valódi értékek és normák egymás kölcsönös tiszteletére és az elfogadásra szólítanak. Továbbá hallhattunk a hosszú múltra visszatekintő török-magyar kapcsolatokról, Germanus Gyuláról, a ?leghíresebb magyar muszlimról?, láthattuk, miként imádkoznak az iszlám hívők, és azt is megtudtuk, hogy hazánkban közel 2500-3000 magyar ember lett ?mu?minná?, azaz iszlám hívővé. Élményekben gazdagon, új látásmódokkal megismerkedve búcsúztunk el vendéglátóinktól. Az előadásról és a látogatásról készült fotók honlapunkon megtekinthetők, a BSZK előadássorozata pedig jövő héten szerdán folytatódik egy hasonlóan izgalmas és sok kérdést magában hordozó témával: a kokain és Dél-Amerika kapcsolatáról Bebesi Zoltán fog beszélni.
Szijj Dóra
Latin-amerikai bicentenárium az ELTE-n – beszámoló
A honvédelem első 100 napja a kormányváltás után
A harmadik hónap főbb változásait elemezve államtitkár úr bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új szervezeti felépítését, illetve a Vezérkar struktúrájában történt változtatásokat, továbbá szót ejtett az önkéntes tartalékos rendszer és Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény (Hjt.) átdolgozásáról is.
Bevonó Tábor 2010
Az USA légügyi attaséja a légierő 21. századi szerepéről és feladatairól – konferencia beszámoló
Roelofs az USAF vezérelvével nyitotta az előadást:?? repülni, harcolni és nyerni a levegőben, az űrben és kibernetikai térben egyaránt.? Majd bemutatta az USAF funkcióit, melyek fontossági sorrend alapján a következőek: hadászati célú támadás, légi/űrbéli/földi/tengeri harc megvívása, informatikai műveletek, harctámogatás, vezénylés és ellenőrzés, légi utántöltés, légi szállítás, speciális műveletek (mint például: űrutánpótlás), ISR műveletek (intelligence ? hírszerzés, surveillance ? felügyelet, reconnaisance ? felderítés), mentés harc során, navigálás és pozicionálás, meteorológiai szolgálat. Ezt követte az USAF erők klasszikus alapelveinek bemutatása: centralizált ellenőrzés és decentralizált megvalósítás, rugalmasság és sokoldalúság, együttműködési képesség, folyamatos kommunikáció a harctérrel, kitartás és koncentráció, elsődleges feladatok szem előtt tartása és az egyensúly fenntartása. Ezekhez járul még, hogy a közelmúlt eseményei kapcsán új hadviselési területeken is helyt kell állnia az USAF-nak. Épp ezért szükséges volt kiegészíteni az alapelveket a következőkkel: informatikai fölény fenntartása, szövetségesek számára a védelem fenntartása és a légtér védelmének képessége.





















