Kezdőlap Blog Oldal 109

Az iszlám terrorizmus hatása a nyugati demokráciákra

0
A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghívására november 9-én délután a ZMNE Tudós Kávézójában Georg Spöttle tartott előadást ?Az iszlám terrorizmus hatása a nyugati demokráciákra? címmel. Spöttle úr a német Bundeswehr-ben ejtőernyősként, majd később a rendőrségnél terrorelhárítóként szolgált, széles körben elismert szaktekintély, többek között a ZMNE Vezérkari Tanfolyamnak is állandó vendége.
A téma aktualitásához és érdekességéhez méltón a terem zsúfolásig megtelt érdeklődő diákokkal és tanárokkal, melyet az előadó egy nagyon színvonalas, saját élményekkel és képekkel tarkított előadással viszonzott.
A bevezetésben hallhattunk egy rövid ismertetőt Mohamed Próféta életéről, a kinyilatkoztatásokról, a Korán kialakulásáról, melynek szövege, mint megtudtuk, azóta sem változott. Megismerkedhettünk az iszlámmal, mely a maga korában a legfelvilágosultabb vallásnak számított, hisz bizonyos jogokat adott a nőknek is, illetve toleráns volt az egyén saját adottságaival, illetve helyzetével szemben. Továbbá megtudtuk mi is a különbség a síita és a szunnita irányzat között.
Az előadás második felében az előadó felvilágosította a közönséget, hogy iszlám terrorizmus helyett sokkal helyesebb vallásilag motivált terrorizmusról beszélni. Magát a terrorizmust bizonyos megközelítések szerint a következő kulcsszavakkal is lehet jellemezni: Tervezz, Elrettents, Robbants, Rombolj, Okozz pánikot, Reklámozz (TERROR). Ezek után az öngyilkos merénylőkről beszélt nekünk Spöttle úr. Az Európába bevándorolt muszlimok sokszor nem tudnak integrálódni az adott társadalomba, bár már a második és harmadik generáció nő fel, és így két identitás között őrlődve nagy eséllyel csatlakoznak dzsihadista szervezetekhez, a Közel-Keleten pedig gyakran azért jutnak ilyen elhatározásra az értelmes, tanult fiatalok, mert egy vagy több közeli hozzátartozóját megölték valamilyen merényletben, amiért bosszút akar állni. Illetve egy másik gyakori ok, hogy a legtöbb család nagyon szegény, a gyerekeket nincs pénz taníttatni és ebből a reménytelen helyzetből az egyetlen út, ha a gyermekeket úgynevezett Korán iskolákba íratják be, ahol tulajdonképpen egy agymosáson esnek át és évekig csak azt tanulják, hogy rajtuk kívül mindenki ellenség, akiket meg kell ölni és ezért a célért meghalni dicsőség.
A terrorizmus milliárdos károkat is okozhat egy-egy országnak, például Egyiptomnak, ahol a GDP 80%-át a turizmusból szerzett bevételek jelentik, ugyanis azzal, hogy a merényleteket legtöbb esetben turisztikai központok, látványosságok, piacok közelében követik el, nagyban csökkentik az ország biztonságát, mellyel fő megélhetési formájukat lehetetlenítik el.
Ezt követően röviden beszélt nekünk az előadó a nők helyzetéről. Még ma is több országban burkába vagy csadorba kényszerítik a nőket, sőt a saríát tiszteletben tartva például nemi erőszak esetén is a nőt teszik felelőssé, hisz a férfi nem tehet róla, ha őt akaratlanul elcsábítják. Afganisztánban pedig teljesen megszokott az az eset, hogy a férj a feleségét savval önti le, ha esetleg valamilyen nézeteltérés támad kettejük között.
Végül szó esett arról, hogy bár a diktatúráknak, királyságoknak vannak árnyoldalai, az azonban tagadhatatlan, hogy ilyen politikai berendezkedésű államokban sokkal kevesebb a terrorista merénylet, hisz csírájukban fojtják el a radikális iszlámot. Ezért fordulhat az elő, hogy a térségben Szíria az egyik legbiztonságosabb ország, valamint Jordánia veszélytelenebb, mint az Egyesült Államok több városa.
Mindent összevetve a két órás előadás gyorsan eltelt, hasznos tapasztalatokkal gazdagodott a hallgatóság, Georg Spöttle interaktív előadásmódja és szakértelme pedig kifejezetten élvezetes délutánt szerzett a résztvevőknek.
Ördögh Ágota

Környezetvédelmi büntetőjog – előadás

0
Október 25-én került sor a Biztonságpolitikai Szakkollégium következő előadói délutánjára, melyen dr. Nánási László jogászt láttuk vendégül. Előadónk ezen a napon a környezetvédelemről beszélt, ezen belül is a vonatkozó jogszabályi háttérről a magyar jogrendszerben megtörtént eseményeket hozva példákként.
Az előadás bevezetésében beszélt arról, hogy mióta emberek élnek a Földön, meghatározzák a Föld létét, hatással vannak arra, mindig is igénybe vették a bolygó erőforrásait. A legbehatóbban azonban kétségtelenül az ipari forradalom óta avatkozik az emberiség a természetbe, melyek egy része akár maradandó nyomot hagyott az ökológiában. Azonban a Föld eltartó képessége véges, óvnunk kell, meg kell valósítani a fenntartható fejlődést, különös figyelmet fordítva a gazdaságra, tehát az ökológiának egyensúlyban kell lennie az ökonómiával. Ennek megvalósításán fáradozik a környezetvédelem.
A magyar Alkotmány leírja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Korábban a környezetvédelem szabályozása nem volt elég széleskörű, de a 2004-es Európai Uniós csatlakozásunk óta ennek jogszabályi háttere jelentősen kibővült.
A közelmúltban több olyan baleset történt, mely az emberiség számlájára írható, gondolhatunk itt a csernobili katasztrófára, az Exxon Valdez balesetére, vagy magyar vonatkozásban a Tisza ciánszennyezésére, vagy a mostani bakonyi vörösiszap katasztrófára, melyek mind évtizedekre vagy akár évszázadokra meghatározzák a környezet állapotát. Az ilyen események mutatják különösen, hogy mekkora szükség van a környezetvédelmi szabályozásokra. A környezet védelme állami feladat, mutatott rá dr. Nánási László. A legnagyobb problémát a hulladék biztonságos kezelése jelenti, melyet a közigazgatási jog szabályoz. Az illegális hulladéklerakók hatalmas problémát jelentenek, mert rendszerint veszélyes hulladék kerül ezekre a helyekre. A vállalkozásoknak olcsóbb a hulladékok illegális eltűntetése, mint a legális út, és sajnos sokan élnek is a lehetőséggel, melynek hozadéka más bűncselekmények elkövetése is, pl. okirat hamisítás.
A környezetvédelmi büntetőjog egy másik területe az illegális állatkereskedelem, állatcsempészet. Ez egy nagyon jövedelmező megélhetési forma, viszont hatalmas károkat okoznak vele, mert rendszerint védett, kihalófélben lévő fajok példányai az áldozatok. Ekkor, még ha az állatok értékét meg is fizettetik a bűnösökkel, az állatokat nem tudják pótolni. Előadónk Bács-Kiskun megyei példát hozott fel, a Kiskunhalas közelében történt illegális erdőkivágást. Ez az erdőgazdálkodási szabályokat súlyosan sértette, hiszen a fakivágásra is szigorú szabályok vonatkoznak.
A büntető törvénykönyv három csoportba sorolja a természetkárosítást: szándékos, eshetőségből, vagy gondatlanságból fakadó. Nagyobb büntetésre számíthat az a személy, aki védett, vagy fokozottan védett fajok ellen, vagy védett területen követ el környezetkárosítást. Környezetkárosításért 6 hónaptól három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik az elkövetőt, valamint a kár megtérítésére kötelezhetik.
Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az előadás hasznos információkkal szolgált a hallgatóság számára, és fontos, hogy megtudhattuk, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak környezetünk védelmére, hogy azt a jövő generációjának megőrizzük

Dél-Amerika és a kokain

0

Dél-Amerika és a kokain címmel tartott előadást 2010. okt. 20-án, Dr. Bebesi Zoltán egyetemi adjunktus, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tudós Kávézójában. A Biztonságpolitikai Szakkollégium rendezésében sorra került előadásra később érkezőket zsúfolásig megtelt helység és érdeklődő fiatalok arca fogadta. A Nemzetbiztonsági Tanszék tanára, Dr. Bebesi Zoltán személyes példákkal és tapasztalatokkal kalauzolta a nagyszámú hallgatóságot Dél-Amerika távoli, kegyetlen világába.

A kokain előállításával és útjával kapcsolatban három ország: Kolumbia, Bolívia, valamint Peru került bemutatására. Bebesi tanár úr személyesen tapasztalta meg milyen a dzsungel, a 85 százalékos páratartalom és a 42 fokos hőség közepette. Három hónapos különleges kiképzése során, melyen Bolíviában vett részt, éles bevetéseken fejlesztették képességeiket, valamint tovább bővíthették ismereteiket a drogkereskedelem legelemibb szintjével kapcsolatban is.

A Bolíviában és Peruban élő emberek hétköznapjainak szerves része a koka, hiszen termelésük és eladásuk által biztosítják családjuk megélhetését. Míg a fent említett két ország termeszti, addig kolumbiai drogkartellek felvásárolják, laboratóriumi körülmények között tisztítják, majd eladják a kokacserje leveléből előállított kokaint. Grafikonon figyelhettük meg a kokacserje hektáronkénti termőterületét, melyből kiderült, hogy 1996-ig Peru magaslott ki ezen a téren, az ezt követő időszakban azonban Kolumbia utolérte az előzőleg említett országot, de persze Bolívia sem sokkal marad le a ?versenyben?.

bszk-del-amerika-2010

A történelmi tények bemutatása során számos érdekes történetre bukkanhattunk a kokával kapcsolatban. Kiderült például, hogy Európát is meghódította a dél-amerikaiak szent növénye, melyet akkoriban még a pápa is jóízűen fogyasztott gyógybor formájában. 1885 és 1907 között a hétköznapi emberek Coca-Cola formájában kóstolhatták meg a keresztény egyház által annyiszor kiátkozott növényszármazékot. A dél-amerikai népek által már évszázadokkal ezelőtt alkalmazott növény ? mely elűzte az éhséget, érzéstelenített, de alkalmazták betegségek gyógyítására is ? 1905-től kezdett élvezeti cikké válni a nyugati kultúrában. Az őslakók már több száz évvel ezelőtt kis labdacsokat gyúrtak a koka levélből ? amit a közhiedelemmel ellentétben nem rágni kell, hanem szívogatni, majd a belőle kinyert anyagot kell lenyelni. A kivetítőn megjelentek a kokain gyártás folyamatának állomásai, megnézhettük, hogy is néz ki egy koka levél, valamint a drogosztagok által tesztelésre használt eszközöket is megszemlélhettük.

Az előadásból kiderült miért is olyan népszerű a kokain ? és általában a drog ? kereskedelem, ugyanakkor kiderült az is, hogy jogi megítélésében a kokain kábító, hanem stimuláló hatású szer. Ennek ellenére az ?anyag? terjesztése (mely térségenként változó áron fut: tekintettel a beszerzés nehézségeire) rendkívül jövedelmező üzletág. A közönség egy példán keresztül érezhette mekkora pénzmennyiségről van szó: 1kg (95%-os tisztaságú) kokain előállításához 500 kg koka levélre van szükség, ami 500 dollár befektetést jelent, míg a végtermék, mely az európai és amerikai piacokon kerül eladásra, a folyamatos hígítás miatt már kb. 240 ezer dollár hasznot hoz. Nem véletlen tehát a bűnözők és bűnüldözők elkeseredett harca a dél-amerikai dzsungelekben.

Az előadás vége is tartogatott izgalmakat, két rövid videó bejátszás keretében láthattuk a kokaingyártás legelső lépcsőit, illetve a ?szakembereket? akik ezt koordinálták, valamint megismerhettük a ?nyelést? ? a kokain csempészet egy módszerét, mely során a delikvens saját gyomrában viszi át a kokainkapszulákat a határon.

Mindent egyben vetve a két órás előadás gyorsan eltelt, hasznos tapasztalatokkal gazdagodott a hallgatóság, Dr. Bebesi Zoltán tanár úr interaktív előadásmódja és szakértelme pedig kifejezetten élvezetes délutánt szerzett a résztvevőknek.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium ezúton is köszöni a Tanár Úrnak a közreműködést és bizalommal tekint a jövőbeni együttműködésre is.

Asztalos Máté

A missziók tevékenységének hírszerző tapasztalatai

0

Szeptember 30-án a ZMNE Tudós Kávézójában került sor a Biztonságpolitikai Szakkollégium és az Magyar Hadtudományi Társaság idei első közös rendezvényére, melynek témája a missziók tevékenységének hírszerző tapasztalatai volt. Mint a téma is sejteti, szép számmal jelentek meg érdeklődök, mely köszönhető volt az MHTT szakosztályain átívelő szervezésnek is. A Biztonságpolitikai, Nemzetbiztonsági és Hírszerzéstörténeti szakosztályok együttes érdeme Prelics Miklós nyá. alezredes előadásának megszervezése. A moderátori szerepkörben Dr. Kis-Benedek József, a Nemzetbiztonsági Szakosztály elnöke nyitotta meg az előadói délutánt, melyet Czene Gréta ? a Biztonságpolitikai Szakosztály elnöke ? egészített ki közérdekű információkkal. Ezután következett Prelics alezredes úr előadása, mely kissé rendhagyó ? ugyanakkor igen meggyőző ? módon tárta fel a hallgatóság számára a hírszerző tevékenység egyes részleteit. A főként személyes tapasztalatokra hagyatkozó beszámoló több témakört érintett, de leginkább a Balkán térség állapotait elemezte, különös tekintettel a társadalmi összefüggésekre és annak következményeire a nagy politikában. Prelics úr hosszan kitért a szerb ? bosnyák ? horvát ellentét okaira, az albán helyzetre, illetve a sokszor csupán ?generált? problémákra. Kiemelte a vallás szerepét a régióban, példákkal szemléltette az egyházak negatív ? pozitív hatásait a konfliktusra. Képet kaphattunk az iszlám szerepéről is a térségben, mely a helyi (vidéki) vezetői érdekek miatt, sokkal kevésbé volt fogékony a szélsőségekre, mint más régiókban. A hírszerzés területén a felső-vezetés, a politika, és a terepen dolgozó szakemberek közti kommunikációs hiányosságokra hívta fel a figyelmet. Az információk nem megfelelő felhasználása vagy továbbítása téves következtetések levonásához vezethet, éppen ezért e területek állandó szakmai felülvizsgálatot igényelnek.

Összességében elmondható, hogy részletes képet kaphattunk a konfliktus társadalmi gyökereiről, illetve a diplomata élet mindennapjairól is. Érdekességekben gazdag, jó hangulatú délutánt zárt a közös szervezés, mely bővelkedett a szakmai tapasztalatokban, amit ? mi fiatalok ? különösen értékeltünk. Legközelebb októberben utolsó csütörtökén, 28-án lesz előadás a BSZK és az MHTT közös szervezésében, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Rédecsi Gábor

Összefoglaló az ?Irán és az iszlám? című előadásról, illetve a Magyar Iszlám Közösségnél tett látogatásunkról

0

2010. október 14-én ?Irán és az iszlám? címmel került megrendezésre Szakkollégiumunk legutóbbi rendezvénye, amelyen a BSZK egyik tehetséges tagjának, Sedghi Amitis-nek önálló előadását hallhatták az érdeklődők. A BSZK-ban május óta tevékenykedő társunk sikeres debütálása során személyes élményeinek felhasználásával arra vállalkozott, hogy az iszlám általános ismertetésén túl néhány kevésbé ismert aspektusból mutassa be a világ második legnagyobb vallását, illetve eloszlasson néhány, a témához kötődő (hibás) sztereotípiát ? s tette mindezt néhol meghökkentő, ám rendkívül élvezetes módon. Az előadás második felében a nemzetközi politika színterén igen fontos szereplőként számontartott Iráni Iszlám Köztársaság múltjáról és jelenéről, az iráni társadalomban zajló sajátos kettősséget mutató, ellentétes trendekről (tradíciók vs. modernizmus, törvények betartásának szükségessége vs. iráni polgárok egyéni meggyőződöttsége és reformtörekvései) hallhattunk beszámolót.

Mint azt bevezetőjében Sedghi Amitis is hangsúlyozta, az iszlám ismerete, illetve a valláshoz kapcsolódó, zömmel a médiumok által generált tévhitek eloszlatása nemcsak általános műveltségi tényező, hanem a Magyar Honvédség békefenntartó tevékenysége okán is tisztában kell lennünk egyes alapfogalmakkal. Így tudnunk kell, hogy az iszlám hívői a muszlimok, s nem a mohamedánok, ismernünk kell a dzsihád valódi jelentését, és meg kell próbálnunk a nyugati sajtó által sugallt ?iszlamofóbiától? elhatárolódva objektívan szemlélni a vallásként és életformaként is definiálható iszlámot. Az előadás életközelisége nagymértékben hozzájárult ezen üzenet továbbításához, amit még tovább erősített a Magyar Iszlám Közösség imaházában tett látogatásunk. Az előadás után ugyanis ? Dr. Resperger István ezredes úr közbenjárása révén ? Bobek Zoltánnal, a Magyar Iszlám Közösség elnökével és Ahmet Bariscil imámmal találkoztunk, akik vendégszeretetükkel és nyitottságukkal igazolták, hogy az iszlám ?harcos? jellege mögött rejtőző valódi értékek és normák egymás kölcsönös tiszteletére és az elfogadásra szólítanak. Továbbá hallhattunk a hosszú múltra visszatekintő török-magyar kapcsolatokról, Germanus Gyuláról, a ?leghíresebb magyar muszlimról?, láthattuk, miként imádkoznak az iszlám hívők, és azt is megtudtuk, hogy hazánkban közel 2500-3000 magyar ember lett ?mu?minná?, azaz iszlám hívővé. Élményekben gazdagon, új látásmódokkal megismerkedve búcsúztunk el vendéglátóinktól. Az előadásról és a látogatásról készült fotók honlapunkon megtekinthetők, a BSZK előadássorozata pedig jövő héten szerdán folytatódik egy hasonlóan izgalmas és sok kérdést magában hordozó témával: a kokain és Dél-Amerika kapcsolatáról Bebesi Zoltán fog beszélni.

 Szijj Dóra

Latin-amerikai bicentenárium az ELTE-n – beszámoló

0
2010.szeptember 22-én az ELTE Bölcsészettudományi Karán az Új-és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék megrendezésében került sor a latin-amerikai országok bicentenáriumának emlékülésére. A délelőtt 10 órakor kezdődő rendezvényen Chile képviselője, Rodrigo Nieto Maturana, Mexikó kulturális attaséja, Denis Reyuand Pulido, valamint Ecuador nagykövete, Jaime Augosto Barberis Martínez tartott előadást. Az angol és magyar nyelven folyó megemlékezést az ELTE dékánja, Dr. Dezső Tamás nyitotta meg a nem túl nagy számú publikum előtt. Az egyetem történetének rövid bemutatása után a dékán úr köszönetet nyilvánított a küldötteknek, hogy elfogadták a meghívást.
A dél-amerikai országoknak jelentős év az idei, hiszen 1810-ben vívták ki függetlenségüket a gyarmatosító Spanyol Királysággal szemben. A három előadó közül Maturana úr volt az első, aki a bicentenárium és az ország függetlenségének a jelentőségét kihangsúlyozta. Beszédében bemutatta az utat, melyet Chile megtett a függetlenség kivívásáig. Felvázolta, hogy 1808-ban jöttek létre az első függetlenségi mozgalmak, és az események kedvező alakulásában közrejátszottak a napóleoni háborúk, valamint a Spanyol Királyság gyengesége is. Ilyen körülmények között Chile megindíthatta függetlenségi háborúját. 1810-ben autonóm köztársaság lett a Spanyol Királyságon belül, teljes függetlenségét azonban csak 1818. február 12-én nyerte el, Bernardo O?Higgins vezetésével.
Bár a mexikói nagykövetasszony nem tudott eljönni, Pulido úr egyetértett chilei kollégájával abban, hogy az 1810-es évek jelentős szerepet töltenek be a mai mexikói emberek identitásában. Kiemelte az összetartozás érzését és az egymásért való küzdeni tudás fontosságát, mely kiválóan jellemezte a 200 évvel ezelőtti Mexikót és jellemeznie kell a mostanit is. 1810.szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla pap félreverte a harangot és összehívta az embereket templomába, hogy kihirdesse híres felhívását a felkeléshez, Grito de Dolores címmel. Bár Hidalgo atyát a következő évben kivégezték a spanyolok, honfitársa, José María Morelos nem tért le a szabadsághoz vezető útról, így 1821-ben Spanyolország kénytelen volt elismerni Mexikó függetlenségét. Az 1824-es alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett.
Az ecuadori rendkívüli nagykövet az ország történetén kívül remek angoltudását is bemutatta. Az ismeretanyag még részletesebb megismeréséhez segítségül hívták a technikát is, ugyanis projektoron követhették az eseményeket az egybegyűltek. A spanyolok 1531 és 1533 között hódították meg, és előbb a Perui Alkirálysághoz, majd az Új-Granadai Alkirálysághoz csatolták Ecuadort. A gyarmatosítók elleni küzdelem 1810-ben kezdődött, és hosszú, keserves harcok után 1821-ben fejeződött be.
Az előadásokat nagy érdeklődéssel fogadták az egybegyűltek, hiszen a ritka alkalmak egyike volt ez, mely során közelebbről is megismerhettük egy ilyen távoli kultúrkör történelmét, szabadságharcát. A délelőtti emlékülést 14.30-tól egy diákkonferencia követte, mely során három, egymással párhuzamosan zajló szekciót alakítottak ki. Ezek tematikái a ?Szellem és irodalom?, a ?Politika?, valamint a ?Kultúra arcai? voltak.
Asztalos Máté
(A kép forrása: http://blogimg.radikal.com.tr/Blogs/2013/10/31/america-latina-8C28-6225-1476.jpg)

A honvédelem első 100 napja a kormányváltás után

0
A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghívására 2010. szeptember 21-én egyetemünkre látogatott Fodor Lajos nyugállományú vezérezredes, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A honvédelem kormányváltás utáni időszakának első száz napjában lezajlott eseményekről, reformokról és a Magyar Honvédség további fejlesztési irányvonalairól szóló kiemelkedő rendezvény az idei szakkollégiumi tevékenység méltó indításaként is szolgált.
Dr. Németh József Lajos, a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesületének elnöke megnyitó beszédében kihangsúlyozta, hogy 2003 óta működő kollégiumunk a védelmi szférában egyedülálló módon foglalkozik a biztonságpolitika szakterületén tevékenykedni kívánó fiatalok tehetséggondozásával és pályaorientációjával, valamint különböző szakmai programok szervezésével. A rendezvényt megelőzően ennek szellemében készült el a tagok által kigyűjtött és tematizált, az elmúlt három hónap honvédelemmel kapcsolatos híreit tartalmazó szöveggyűjtemény, amelyet Rédecsi Gábor, a BSZK Diákbizottságának elnöke adott át államtitkár úrnak.
bszk-honvedelem-elso-100-napja-2010-03
,Nem egyszerű vállalkozás 100 napot összefoglalni? ? kezdte meg beszédét államtitkár úr, aki tematikailag három hónapra lebontva ismertette az elmúlt időszak jelentős eseményeit a honvédelem területén.
Elsőként azon fontos intézkedéseket emelte ki, melyek segítségével egy teljesen új adminisztráció került felállításra. Nagy hangsúlyt fektetett az új vezetés munkafeltételeinek, továbbá humán-, tárgyi- és infrastrukturális feltételrendszerének kialakítása érdekében hozott döntésekre, melyek a kormányzat központi koordinálásával mentek végbe. A védelmi terv aláírása után, június 19-én kezdődött meg a tényleges munka, melynek során döntés született az elsődleges személyügyi kérdésekben és a külszolgálatot teljesítő állomány váltásának ügyében is. Az első hónapban már sor került a honvédelmi tárca költségvetésének áttekintésére és a hiányzó, szükséges pénzösszeg megállapítására, melyet 194 milliárd forintra becsülnek. Államtitkár úr elmondta, a személyügyi kiadásokat az eddigi 57%-hoz képest, jóval kevesebbre, mint egy 40%-ra kívánják csökkenteni és inkább a fejlesztésekre szándékoznak nagyobb pénzösszegeket fordítani. A külszolgálat kapcsán kitért a magyar katonák missziós szerepvállalására is melynek egyik aktuális eseményeként Hende Csaba honvédelmi miniszter látogatását emelte ki Afganisztánban és Koszovóban. Fodor Lajos elmondta, hogy az Afganisztánban, Baghlan tartományban állomásozó Tartományi Újjáépítési Csoport és az OMLT külföldön tartózkodását 2011 márciusáig meghosszabbították. A PRT kapcsán említést tett az augusztusban bekövetkezett halálos balesetéről, melynek ügyében felülvizsgálatot indítottak. ,,Fontos a magyar katonák élete!? tette hozzá államtitkár úr.
A továbbiakban szó esett még a kecskeméti repülőnap ez évi sikeréről és a tisztavatásról, melynek új rendje egy új korszak kezdetét is jelenti majd a magyar tisztképzésben.
Beszédének utolsó két harmadában Fodor Lajos a második, illetve a harmadik hónap jelentősebb, főként strukturális változtatásokat tartalmazó eredményeiről szólt. A Honvéd Kórház elnevezés újrafelvételével meginduló honvéd-egészségügyi reformokon túl beszélt a túlbürokratizáltságot mérsékelendő deregulációs folyamat megindításáról, illetve a hagyományos katonai képességek fejlesztéséhez való visszatérés fontosságáról is (például a katonai objektumokban az őrzés-védelem feladatát kizárólagosan katonai alakulatok lássák el; vissza kell térni az egyes szakcsapatok sajátos képességeinek fejlesztéséhez is). Fodor Lajos külön kiemelte, hogy a tisztképzés megújulása és az új közszolgálati egyetemi forma kialakításának együttes (távlati) célja a biztos karriermodellhez való hozzájárulás a honvédelem, a közigazgatás és a kormányzat területén, mindezt pedig a ?szellem által vezérelve?, a tudásanyag biztos elsajátítását garantálva kell megalapozni.
A harmadik hónap főbb változásait elemezve államtitkár úr bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új szervezeti felépítését, illetve a Vezérkar struktúrájában történt változtatásokat, továbbá szót ejtett az önkéntes tartalékos rendszer és Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény (Hjt.) átdolgozásáról is.
Az előadás konklúziójaként felhangzó államtitkári összegzés rávilágított arra, hogy a professzionális, szövetséges elvárásokat teljesíteni tudó Magyar Honvédség egyik legfontosabb feladata továbbra is a társadalmi értékközvetítő szerep, amely a személyi- és technikai képességfejlesztés-hatékonyságnövelés kettős irányvonala mellett még a jelenlegi, közvetlen katonai fenyegetésektől mentes időszakban is elvárt kötelesség.
Előadása után Fodor Lajos az érdeklődők és a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolt, majd a szakkollégium tagjaival beszélgetett. A rendezvény sikeres lebonyolítása megerősített bennünket abban, hogy a hasonló jellegű konferenciák szabad teret adnak a nyílt véleménycserének, és minden hozadékukkal a BSZK szakmai kibontakozását szolgálják.
bszk-honvedelem-elso-100-napja-2010-02
Baranyi Réka és Szijj Dóra
(A fotókat készítette: Krasznai-Nehrebeczky Mária)

Bevonó Tábor 2010

0
A tavalyi, nagysikerű Bevonó Tábort alapul véve, az idén sem maradhatott el a Biztonságpolitikai Szakkollégium közösségépítő hétvégéje. Bár esős napoknak néztünk elébe, a szakkollégium ? régi és új ? tagjai tántoríthatatlanul gyülekeztek az Egyetem parkolójában várva a pénteki, 14 órái indulást. Röviddel a bepakolás után a teljes létszámmal elindulhattunk Sukoróra, a Velencei Tavi Vízi Sportiskola evezős pályájára. Megérkezésünk után szemrevételeztük a szobáinkat és az épületet, amelyben szállást biztosítottak nekünk, majd saját igényeink szerint kialakítottuk a helyiségeket, s mindenki elfoglalta a saját ágyát a szobákban, amiket szintén hamarost otthonossá tettünk. Miután közfelkiáltással kiválasztottuk a hívónótát, ? amely a hétvége hátralevő részében, mint amolyan 21. századi riadókürtként funkcionált ? és a vezetőség ismertette a tábor részletes programját, szabad elfoglaltság következett egészen estig.
Persze, hogy ne legyen minden ilyen egyszerű, a tagok részére játékot eszelt ki az elnökség: mindenki kapott egy saját borítékot, illetve egy nevet a jelenlévők közül, s üzeneteket kellett hagynia húzottjának, a címzett ?áldozatnak? pedig a tábor végéig ki kellett találnia, hogy vajon kitől kapja a leveleket, s a húzottunkról karikatúrát is kellett készítenünk.
Miután elfogyasztottuk a közös vacsorát és a bevásárló körúton a szükséges dolgokat beszerzők is visszaértek, elkezdődhetett a fergeteges buli, ahol tényleg mindenki jól érezhette magát.
Szombaton délelőtt Dr. Szenes Zoltán tábornok Urat fogadtuk a táborban. A kezdeti bemutatkozás után kötetlen beszélgetés alakult ki. Szó volt az egyetemről, a szakkollégiumról és sok egyéb más kérdésről is, megismerhettük a tábornok Úr közvetlen oldalát, nem mellesleg hasznos tanácsokat kaptunk a jövőbeni terveinkkel kapcsolatban. A beszélgetés után ebéd következett, amit szintén a tábornok Úr társaságában költöttünk el. Természetesen kölcsönös ajándékozással és egy közös fotóval is megörökítettük a találkozást. Ezúton is köszönjük a tábornok Úrnak, hogy újfent megtisztelt minket jelenlétével és hogy továbbra is szakkollégium egyik legnagyobb támogatójaként tarthatjuk számon.
A laktató ebéd után sokak számára rövid csendes pihenő következett, még mások a legkülönbözőbb módokon próbálták elfoglalni magukat. A kis pihenő után jött a tábor egyik legfontosabb szakmai része. A csapatot háromfelé osztották, mindegyik csoport más feladatot kapott. Az első csoport az ún. Fehér Oldalak kidolgozásával foglalkozott, melynek célja, hogy a Szakkollégium egyfajta értékelést adjon az egyetem részére az egyetemi oktatásról. A másik csoport feladata a BSZK toborzási stratégiájának kidolgozása volt, míg a harmadik csoport a szakest felépítésén és témáján gondolkozott. 2-3 órán belül minden csoport végzett a maga feladatával, s a tábor ezen blokkja is sikerrel zárult.
A délután második felében elindult a bográcsozás előkészítése: tűzrakás, hússzeletelés, zöldségaprítás. S bár a kollégák ádáz harcot vívtak az esővel, az elkészült étel megérte a fáradalmakat. A jóleső vacsora után pedig kezdődtek az esti programok. Elsőként a szenzációs ?Legyen Ön is szakkollégista!? című vetélkedő zajlott le, változó sikerrel. A későbbiekben pedig felcsendültek a legújabb egynyári slágerek, amikre mindenki önfeledten ropta sajátos stílusában. Kétségtelen, hogy az aznap esti buli méltó záró estje volt a hétvégének.
A vasárnap délelőtt a rendrakás jegyében zajlott, majd megtörténtek a nagy leleplezések, azaz mindenki elmondta, hogy kit húzott. Hangulatos beszélgetés után elmentünk, hogy elfogyasszuk az utolsó ebédünket. Miután jóllaktunk és mindenki összepakolt, felszálltunk a buszra és elindultunk hazafelé – természetesen verőfényes napsütésben.
Összességében elmondható, hogy a tábor a rossz idő ellenére is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Egy kicsit jobban megismertük egymást, összerázódtunk, és talán saját magunk szerepe is jobban kikörvonalazódott ebben a remek kis csapatban. Ezúton is szeretnénk megköszönni a szervezőknek a tábort, úgy gondolom, hogy mindenki jól érezte magát, tartalmas programokban és jó bulikban lehetett részünk. Remélem, hogy jövőre is nekünk jut a megtiszteltetés, hogy beszámolhassunk a táborról!
Seprődi-Kiss Árpád és Szentgáli Gergely

Az USA légügyi attaséja a légierő 21. századi szerepéről és feladatairól – konferencia beszámoló

0
Evan G.Roelofs ezredes, az Egyesült Államok Légierejének budapesti légügyi attaséja 2010. szeptember 9-én a Stefánia Palota Gobelin Termében tartott előadást az Egyesült Államok légierejének 21. századi szerepéről és feladatairól. A rendezvényen jelen voltak még Franciaország, Horvátország, Románia, Svédország, Szerbia légügyi attaséi, valamint Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke.
Evan G. Roelofs 1984-ban csatlakozott az Egyesült Államok Légierejéhez (USAF). A Repülőtiszti és Tengerésztiszti Akadémia hallgatója volt (Air War and Naval War College), majd ösztöndíjas éveket töltött el pilótaként Japánban. 2 éve él Magyarországon, 2008 augusztusa óta az Amerikai Egyesült Államok légügyi attaséja.

Roelofs az USAF vezérelvével nyitotta az előadást:?? repülni, harcolni és nyerni a levegőben, az űrben és kibernetikai térben egyaránt.? Majd bemutatta az USAF funkcióit, melyek fontossági sorrend alapján a következőek: hadászati célú támadás, légi/űrbéli/földi/tengeri harc megvívása, informatikai műveletek, harctámogatás, vezénylés és ellenőrzés, légi utántöltés, légi szállítás, speciális műveletek (mint például: űrutánpótlás), ISR műveletek (intelligence ? hírszerzés, surveillance ? felügyelet, reconnaisance ? felderítés), mentés harc során, navigálás és pozicionálás, meteorológiai szolgálat. Ezt követte az USAF erők klasszikus alapelveinek bemutatása: centralizált ellenőrzés és decentralizált megvalósítás, rugalmasság és sokoldalúság, együttműködési képesség, folyamatos kommunikáció a harctérrel, kitartás és koncentráció, elsődleges feladatok szem előtt tartása és az egyensúly fenntartása. Ezekhez járul még, hogy a közelmúlt eseményei kapcsán új hadviselési területeken is helyt kell állnia az USAF-nak. Épp ezért szükséges volt kiegészíteni az alapelveket a következőkkel: informatikai fölény fenntartása, szövetségesek számára a védelem fenntartása és a légtér védelmének képessége.

?A 21. század légiereje állandó változásban van? ? mondta Roelofs. Bár elmondta, ő sem egy jós, annyit elárult, hogy az USAF nagy beruházások és technológiai fejlesztések előtt áll. Új fegyverrendszerek szükségesek: elsősorban a rejtett fegyverek és a lézertechnológia kifejlesztése a cél. Át kell gondolni az eddigi felderítés, álcázás és titkosítás módszereit, különös figyelmet szentelve a pilótával rendelkező, illetve a pilóta nélküli eszközök használatára, melyekhez elengedhetetlen a GPS adta összes lehetőség maximális kihasználása, és természetesen az anyagi lehetőségek megteremtése. A kérdések között szerepelt is, hogy a Kongresszus az Egyesült Államok katonai elemei közül mit tekint a legfontosabbnak, mire szánja a legtöbb pénzt. Hiába vívnak mindennapos harcot a USAF vezetői, a legnagyobb finanszírozásban a haditengerészet részesül, ami azért nagy kihívás a légierő számára, mert az iraki és afganisztáni jelenlét, a szövetséges országok nemzeti érdekeinek biztosítása és a fegyverrendszerek fenntartása horribilis összegeket emészt fel. Mindemellett az Egyesült Államok teljesen tisztában van Kína és Oroszország rohamos mértékű fejlődésével, az új védelmi és fegyverrendszer kiépülésével.
Roelofs ezredes készségesen válaszolt minden hozzá érkező kérdésre, többek között arra is, hogy a jövőben esetleg több C-17-es repülőgép fog érkezni a pápai repülőbázisra. Mint említette, egy négyszemközti beszélgetés kapcsán kifejtette, hogy továbbra is a katonai pályát tartja a legszebb hivatásnak, mert megtanít precíznek lenni, más emberekkel együttműködni és kamatoztatni a megszerzett képességeket.
Nánási Ágnes
(A kép forrása: http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/repulessel_bucsuzott_hazanktol_az_amerikai_legugyi_attase/_DSC0283.jpg)

Dr. Karl E. Lamers: A NATO formálódó új stratégiai koncepciója – új kihívások, új megközelítése

0
?A NATO jövője azon múlik, hogy miként képes megbirkózni a XXI. század új kihívásaival. Ezen a felismerésen kell alapulnia a NATO új stratégiai koncepciójának? ? mondta el Karl Lamers, a NATO parlamenti közgyűlés politikai bizottságának és az euroatlanti szervezeteket egyesítő Atlantic Treaty Association-nek az elnöke szeptember 9-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tartott beszédében.
Karl Lamers, aki a Bundestag védelmi bizottságának elnökhelyettese is egyben, a Magyar Atlanti Tanács meghívására érkezett hazánkba, és hivatalos látogatása alatt találkozott Martonyi János külügyminiszterrel és Hende Csaba honvédelmi miniszterrel is.
Kedd délután a szakértő a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács képviselőivel és a Nemzetvédelmi Egyetem hallgatóival ült le egy kötetlen beszélgetésre az intézmény könyvtárában, hogy megismerje a fiatalok véleményét a biztonságpolitika aktuális kérdéseiről, majd ezt követően az egyetem dísztermében tartott előadást, ahol először Lakatos László nyugállományú okleveles mérnök vezérőrnagy, az egyetem főtitkára, majd Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke köszöntötték a vendéget.
Karl Lamers beszédében először megköszönte hazánk részvételét és erőfeszítéseit az ISAF műveletekben, valamint őszinte részvétét fejezte ki az augusztus 23-ai afganisztáni támadás két magyar katonaáldozatának hozzátartozóinak. A tragédia kapcsán a német politikus elmondta: a történtek ismételten rávilágítottak arra, hogy a NATO közép-ázsiai szerepvállalására szükség van annak érdekében, hogy elkerüljük a terrorizmus ?exportját?, valamint megelőzzük a 9/11-hez hasonló merényletek bekövetkezését.
?Egyetlen ország sem képes egyedül felvenni a harcot az olyan globális kihívásokkal, mint a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a bukott államok kérdése, az illegális migráció vagy a klímaváltozás, így mélyebb együttműködés szükséges mind a NATO-n belül, mind a harmadik országokkal. Ennek szellemében a NATO továbbra is nagy hangsúlyt fog fektetni a Békepartnerségi Program, a Mediterrán Dialógus és az Öböl-térség államaival való párbeszédre, hiszen a kooperáció ma már nem csak egy lehetőség, hanem a túlélés egyetlen eszköze. A jelen és jövő kihívásainak csak úgy tudunk megfelelni, ha együttműködünk a szolidaritás jegyében” ? fogalmazott.
A születő új stratégiai koncepcióval kapcsolatban Lamers elmondta, hogy a legfontosabb a célok, az érdekek és az értékek meghatározása, valamint a NATO szerepének újraértelmezése a világban. A szervezetnek úgy kell választ adnia az új kihívásokra, hogy közben ne veszítse szem elől eredeti küldetését. ?Annak ellenére, hogy az új kihívások új megközelítést követelnek, a szövetségnek meg kell őriznie hagyományos értékeit is, amelyek talaján 60 évvel ezelőtt létrejött. Ez pedig rugalmasságot követel? ? tette hozzá a politikus.
Lamers kiemelte, hogy az alapokmány V. cikkelyét ? mely egy tagállam elleni támadást minden tagállam elleni támadásnak minősíti ? ma sem lehet figyelmen kívül hagyni, sőt talán még fontosabb is, mint volt, hiszen a fenyegetések bárhonnan ? például a kibertérből is ? jöhetnek. Az új stratégiai koncepción ? melynek a szakértő szerint legalább 10-15 évre kell szólnia ? jelenleg 88 munkacsoport dolgozik, melyek folyamatosan egyeztetnek egymással és a nemzeti delegációkkal annak érdekében, hogy a végleges dokumentumot a 2010. novemberi csúcson el tudják fogadni.
Karl Lamers szerint a műveletek további sikerének egyik záloga ? az összefogás mellett ? a nemzeti kormányokkal való együttműködés, melyhez a nyilvánosság támogatására van szükség. A NATO-nak nagy hangsúlyt kell fektetnie a tömegtájékoztatásra, jobban meg kell értetnie tevékenységét a tagállamok lakosságával. ?Különösen fontos? ? tette hozzá ?, ,,hogy a fiataloknak kedvezőbb képet mutasson magáról a szervezet? ? mondta Lamers, majd zárásként hozzátette: ?A NATO az egyetlen hatékony, erős, energiával teli biztonsági szervezet a világban, de a biztonság nem magától értetődő dolog, hanem meg kell dolgozni érte. A XXI. században a béke és stabilitás elérése nagyobb együttműködést kíván meg a nemzetközi szereplőktől, mint valaha.?
Nagy Dóra

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik