A tavalyi, nagysikerű Bevonó Tábort alapul véve, az idén sem maradhatott el a Biztonságpolitikai Szakkollégium közösségépítő hétvégéje. Bár esős napoknak néztünk elébe, a szakkollégium ? régi és új ? tagjai tántoríthatatlanul gyülekeztek az Egyetem parkolójában várva a pénteki, 14 órái indulást. Röviddel a bepakolás után a teljes létszámmal elindulhattunk Sukoróra, a Velencei Tavi Vízi Sportiskola evezős pályájára. Megérkezésünk után szemrevételeztük a szobáinkat és az épületet, amelyben szállást biztosítottak nekünk, majd saját igényeink szerint kialakítottuk a helyiségeket, s mindenki elfoglalta a saját ágyát a szobákban, amiket szintén hamarost otthonossá tettünk. Miután közfelkiáltással kiválasztottuk a hívónótát, ? amely a hétvége hátralevő részében, mint amolyan 21. századi riadókürtként funkcionált ? és a vezetőség ismertette a tábor részletes programját, szabad elfoglaltság következett egészen estig.
Persze, hogy ne legyen minden ilyen egyszerű, a tagok részére játékot eszelt ki az elnökség: mindenki kapott egy saját borítékot, illetve egy nevet a jelenlévők közül, s üzeneteket kellett hagynia húzottjának, a címzett ?áldozatnak? pedig a tábor végéig ki kellett találnia, hogy vajon kitől kapja a leveleket, s a húzottunkról karikatúrát is kellett készítenünk.
Miután elfogyasztottuk a közös vacsorát és a bevásárló körúton a szükséges dolgokat beszerzők is visszaértek, elkezdődhetett a fergeteges buli, ahol tényleg mindenki jól érezhette magát.
Szombaton délelőtt Dr. Szenes Zoltán tábornok Urat fogadtuk a táborban. A kezdeti bemutatkozás után kötetlen beszélgetés alakult ki. Szó volt az egyetemről, a szakkollégiumról és sok egyéb más kérdésről is, megismerhettük a tábornok Úr közvetlen oldalát, nem mellesleg hasznos tanácsokat kaptunk a jövőbeni terveinkkel kapcsolatban. A beszélgetés után ebéd következett, amit szintén a tábornok Úr társaságában költöttünk el. Természetesen kölcsönös ajándékozással és egy közös fotóval is megörökítettük a találkozást. Ezúton is köszönjük a tábornok Úrnak, hogy újfent megtisztelt minket jelenlétével és hogy továbbra is szakkollégium egyik legnagyobb támogatójaként tarthatjuk számon.
A laktató ebéd után sokak számára rövid csendes pihenő következett, még mások a legkülönbözőbb módokon próbálták elfoglalni magukat. A kis pihenő után jött a tábor egyik legfontosabb szakmai része. A csapatot háromfelé osztották, mindegyik csoport más feladatot kapott. Az első csoport az ún. Fehér Oldalak kidolgozásával foglalkozott, melynek célja, hogy a Szakkollégium egyfajta értékelést adjon az egyetem részére az egyetemi oktatásról. A másik csoport feladata a BSZK toborzási stratégiájának kidolgozása volt, míg a harmadik csoport a szakest felépítésén és témáján gondolkozott. 2-3 órán belül minden csoport végzett a maga feladatával, s a tábor ezen blokkja is sikerrel zárult.
A délután második felében elindult a bográcsozás előkészítése: tűzrakás, hússzeletelés, zöldségaprítás. S bár a kollégák ádáz harcot vívtak az esővel, az elkészült étel megérte a fáradalmakat. A jóleső vacsora után pedig kezdődtek az esti programok. Elsőként a szenzációs ?Legyen Ön is szakkollégista!? című vetélkedő zajlott le, változó sikerrel. A későbbiekben pedig felcsendültek a legújabb egynyári slágerek, amikre mindenki önfeledten ropta sajátos stílusában. Kétségtelen, hogy az aznap esti buli méltó záró estje volt a hétvégének.
A vasárnap délelőtt a rendrakás jegyében zajlott, majd megtörténtek a nagy leleplezések, azaz mindenki elmondta, hogy kit húzott. Hangulatos beszélgetés után elmentünk, hogy elfogyasszuk az utolsó ebédünket. Miután jóllaktunk és mindenki összepakolt, felszálltunk a buszra és elindultunk hazafelé – természetesen verőfényes napsütésben.
Összességében elmondható, hogy a tábor a rossz idő ellenére is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Egy kicsit jobban megismertük egymást, összerázódtunk, és talán saját magunk szerepe is jobban kikörvonalazódott ebben a remek kis csapatban. Ezúton is szeretnénk megköszönni a szervezőknek a tábort, úgy gondolom, hogy mindenki jól érezte magát, tartalmas programokban és jó bulikban lehetett részünk. Remélem, hogy jövőre is nekünk jut a megtiszteltetés, hogy beszámolhassunk a táborról!
Seprődi-Kiss Árpád és Szentgáli Gergely
