Irán: Feszültségek és diplomáciai tárgyalások májusban

2025 májusában Irán és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok továbbra is feszültnek bizonyultak, miközben a két ország ötödik alkalommal ült tárgyalóasztalhoz Rómában, hogy megoldást találjanak Teherán gyorsan fejlődő nukleáris programjára. Az ománi közvetítők szerint a tárgyalások során „némi, de nem meggyőző előrelépés” történt, különösen az urándúsítás kérdésében, amely továbbra is a fő vitapont maradt. Az Egyesült Államok a dúsítás teljes leállítását követeli, míg Irán ragaszkodik ahhoz, hogy fenntartsa ezt a tevékenységet saját területén. A tárgyalások során felmerült egy regionális uránellátási konzorcium létrehozásának ötlete is, amely segíthetne áthidalni a nézetkülönbségeket.

Irán vezetői, köztük Ali Hamenei legfelsőbb vezető, határozottan elutasították az Egyesült Államok azon követelését, hogy állítsák le az urándúsítást, „nonszensznek” nevezve azt. Hamenei hangsúlyozta, hogy Irán nem vár mások engedélyére nukleáris tevékenységei folytatásához.

A tárgyalások során Donald Trump amerikai elnök arra kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy halassza el az esetleges katonai akciókat Irán ellen, hogy több időt biztosítsanak a diplomáciai megoldásra. Trump szerint a megállapodás „nagyon közel” van, és elkerülhető lenne egy jelentős konfliktus.

A feszültségek közepette Irán május 4-én bemutatta új, szilárd hajtóanyagú ballisztikus rakétáját, a „Qassem Basir”-t, amely legalább 1 200 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, és képes elkerülni az ellenséges rakétavédelmi rendszereket. A rakéta bemutatása figyelmeztetésként szolgált az Egyesült Államok és Izrael számára, hogy bármilyen támadás esetén Irán kész válaszlépéseket tenni. 

Eközben Irán végrehajtotta Pedram Madani kivégzését, akit Izrael javára végzett kémkedésért ítéltek halálra. Madani volt a harmadik személy 2025-ben, akit ilyen vádak alapján végeztek ki, miközben az emberi jogi szervezetek aggodalmukat fejezték ki a kivégzések növekvő száma miatt az országban. 

A hónap során Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalások folytatódtak, de a megállapodás kilátásai továbbra is bizonytalanok maradtak, miközben a regionális és nemzetközi feszültségek tovább fokozódtak.

Szíria: Májusi diplomáciai áttörés és gazdasági újrakezdés a szankciók enyhítésével

2025 májusában Szíria jelentős diplomáciai és gazdasági változásokon ment keresztül, amelyek új fejezetet nyitottak az ország történetében.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió bejelentette a hosszú ideje fennálló szankciók enyhítését, ezzel támogatva Szíria újjáépítését és politikai átmenetét. Az amerikai kormány hat hónapos mentességet adott a 2019-es Caesar-törvény szankciói alól, lehetővé téve a gazdasági kapcsolatok részleges helyreállítását. Ezzel párhuzamosan az EU is feloldotta a legtöbb gazdasági szankciót, miközben célzott intézkedéseket vezetett be azok ellen, akik felelősek az Alawita civilek elleni támadásokért. Ezek a lépések elősegítik Szíria gazdasági fellendülését és a nemzetközi közösséggel való kapcsolatok normalizálását.

Diplomáciai szinten is jelentős előrelépések történtek. Donald Trump amerikai elnök május 14-én találkozott Ahmad al-Sharaa szíriai elnökkel Rijádban, ami az első ilyen szintű találkozó volt a két ország vezetői között 25 év után. Ezt követően május 29-én Tom Barrack, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja megnyitotta a régóta zárva tartott amerikai nagyköveti rezidenciát Damaszkuszban, jelezve a kétoldalú kapcsolatok javulását.

A gazdasági újjáépítés terén is pozitív fejlemények történtek. Egy amerikai, török és katari cégekből álló konzorcium bejelentette, hogy négy gázturbinát és egy naperőművet épít Szíriában, összesen 5 000 megawatt kapacitással. Ez a projekt várhatóan helyreállítja az ország háborúban megrongálódott elektromos hálózatának több mint 50%-át, és munkahelyeket teremt a helyi lakosság számára.

A humanitárius helyzet javítása érdekében a szíriai kormány és a kurd hatóságok megállapodást kötöttek az al-Hol menekülttáborban élő szíriai állampolgárok hazatelepítéséről. Ez a lépés elősegíti a társadalmi reintegrációt és csökkenti a táborban uralkodó rossz körülményeket.

Ugyanakkor a biztonsági helyzet továbbra is kihívásokkal teli. Május 18-án robbanás történt egy rendőrőrsön Al-Mayadeen városában, amelyben legalább három ember életét vesztette. Ez az incidens emlékeztet arra, hogy a stabilitás még törékeny, és további erőfeszítésekre van szükség a béke fenntartása érdekében.

Összességében 2025 májusa fordulópontot jelentett Szíria számára, ahol a diplomáciai nyitás és a gazdasági újjáépítés reményt ad a hosszú évek óta szenvedő lakosságnak.

Libanon: Májusi politikai és biztonsági fejlemények a háború utáni újjáépítés árnyékában

2025 májusában Libanon több jelentős politikai és biztonsági eseményt élt meg, amelyek meghatározhatják az ország jövőjét a 14 hónapos Izrael–Hezbollah háborút követően.

Önkormányzati választások és Hezbollah támogatottsága

Május 24-én befejeződtek az ország első önkormányzati választásai közel egy évtized után. A választások különösen dél-Libanonban voltak jelentősek, ahol Hezbollah és szövetségese, az Amal mozgalom dominálták a szavazást, számos településen ellenfél nélkül nyerve. A választások során a lakosok, köztük a háborúban megsérült Hezbollah tagok is, kifejezték elkötelezettségüket a „ellenállás” iránt. A libanoni kormány több mint 11 milliárd dollár nemzetközi támogatást keres az újjáépítéshez, a Világbank becslései szerint. 

Izraeli légicsapások és a tűzszünet megsértése

Annak ellenére, hogy 2024 novemberében tűzszünetet kötöttek, Izrael májusban több légicsapást hajtott végre dél-Libanonban, amelyek során legalább egy civil meghalt és több megsebesült. Az izraeli hadsereg szerint a támadások célja Hezbollah infrastruktúrájának megsemmisítése volt, válaszul a csoport állítólagos tűzszünet megsértéseire. A libanoni kormány elítélte ezeket a támadásokat, hangsúlyozva, hogy azok veszélyeztetik az ország stabilitását és a közelgő választások biztonságát. 

Palesztin fegyveres csoportok lefegyverzése

Május 21-én Joseph Aoun libanoni elnök és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke megállapodtak abban, hogy a palesztin frakciók nem használják Libanont Izrael elleni támadások kiindulópontjaként, és hogy minden fegyvert a libanoni állam ellenőrzése alá vonnak. Ez a lépés célja a libanoni szuverenitás megerősítése és a nem állami fegyveres csoportok tevékenységének korlátozása. 

Ezek az események azt mutatják, hogy Libanon továbbra is kihívásokkal néz szembe a politikai stabilitás és a biztonság terén, miközben próbálja helyreállítani gazdaságát és megerősíteni állami intézményeit a háború utáni időszakban.