Szíria politikailag stabilizálódik, de katonailag káoszba fullad

A decemberi rezsimváltást követően Szíria továbbra is egy új állammá formálódik és vetkőzi le az Aszad-rendszer múltját. Maga az ország a régió geopolitikai, diplomáciai és katonai fejleményeinek egyszerre aktív formálója és passzív elszenvedője.

A márciusban elfogadott alkotmány és az alkut kötő kormány és az SDF továbbra is tárgyalnak az ország belpolitikai helyzetéről. A szintén márciusban elkezdődött műveletek a helyi drúzok és alaviták ellen további ellenállást szültek és a drúzok vezetésével a kisebbségek egy demokráciapárti koalíciót alakítottak a rezsimmel szemben. Az ezek eltörésére irányuló műveleteket az USA elítélte. Al-Shaara dzsihadista elnök továbbra is elkötelezett a különböző milíciák feloszlatása vagy az új hadseregbe való integrálása mellett.  Az ENSZ Biztonsági Tanácsát Geir Pederson ENSZ-követ arról tájékoztatta, hogy az országban a politikai stabilitása jó irányba tart.

A helyzet katonailag komplikált, az alavita vezetésű Aszad-párti ellenállók megtámadtak és átmenetileg elfoglaltak több települést is a partmenti területeken, amire válaszul török csapatok bevonultak Idlib városába és az SDF is támogatást küldött. Izrael támadást mért egy drúzokat támadó terrorsejtre és egy izraeli konvojt támadás ért Daraa környékén, amiért az Islamic Resistance Front vállalta a felelősséget. A támadásban 5 terrorista vesztette életét, míg az IDF oldaláról nem történt veszteség. Az eddig Szíriában állomásozó amerikai csapatok létszámát minimálisra csökkentik, körülbelül 1000 fő alatti kontingens marad majd  az országban. Április 24-én az orosz kézen lévő Khmeimim légibázist dróntámadás érte, a támadást egy szervezet sem vállalta magára és áldozatokról vagy becsapódásokról nem tudni. A támadás metódusa és el nem ismerése a gyanút Ukrajna irányába terelheti.

Szerző: Harmath Barnabás

Irak több mint 19 000 fogvatartottat engedett szabadon egy átfogó amnesztiatörvény alapján, amelynek célja a túlzsúfolt börtönrendszerre nehezedő nyomás enyhítése – köztük olyanokat is, akiket az ISIL (ISIS) tagságáért ítéltek el.

A lépés jogi mentességet biztosít bizonyos, terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekményekért elítélt személyeknek – közölték kedden az igazságügyi hatóságok. A törvény minden kivégzést is felfüggesztett, beleértve a korábbi ISIL-tagokét is. Az ISIL egykor Irak területének közel harmadát uralta, miután 2014-ben végigsöpört az országon, elfoglalva több nagyvárost – köztük Moszult, Tikritet és Fallúdzsát –, mielőtt 2017-re vereséget szenvedett.

Az ISIL uralma alatt évekig tartó erőszak ezrek életét követelte, emberek százezreit űzte el otthonukból, gyakorlatilag kiirtotta a jazidi közösséget, és hatalmas területeket rombolt le. Sok tagjukat letartóztatták, amikor az iraki erők visszafoglalták a korábban az ISIL által ellenőrzött térségeket.

A 2025 januárjában elfogadott amnesztiatörvény lehetővé teszi, hogy bizonyos, fegyveres csoportokhoz való tartozás miatt elítélt foglyok kérvényezzék szabadon bocsátásukat, újratárgyalásukat, vagy hogy ejtsék az ügyüket. Azonban azok, akiket „szélsőségességhez” köthető gyilkosságokban találtak bűnösnek, nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. A jogszabályt erősen támogatták a szunnita törvényhozók, akik szerint az antiterrorista törvények az ISIL elleni fellépést követő években aránytalanul sújtották a szunnita közösségeket.

Ezentúl a fogvatartottak kérvényezhetik ügyük újratárgyalását, ha azt állítják, hogy vallomásukat kínzással vagy kényszer hatására csikarták ki tőlük őrizetben.

A Faeq Zeidan által vezetett Legfelsőbb Igazságügyi Tanács bagdadi ülését követően a hivatalos közlemény szerint 2025 januárjától áprilisig 19 381 fogvatartottat engedtek szabadon. A törvény által összesen 93 597 ember részesült valamilyen kedvezményben – köztük olyanok, akiket távollétükben ítéltek el, óvadék ellenében szabadultak vagy akik ellen megszüntették a letartóztatási parancsot.

A reformokra az iraki büntetés-végrehajtási rendszerre nehezedő egyre nagyobb nyomás közepette került sor. Khalid Shwani igazságügyi miniszter a hónap elején közölte, hogy az ország 31 börtönében körülbelül 65 000 fogvatartott van – ez majdnem kétszerese a hivatalos kapacitásnak.

„Amikor hivatalba léptünk, a túlzsúfoltság 300 százalékos volt” – nyilatkozta az Associated Press hírügynökségnek. „Két év reform után 200 százalékra csökkentettük. A célunk az, hogy jövőre elérjük a 100 százalékot, összhangban a nemzetközi normákkal.”

További több ezer ember van még az iraki biztonsági erők őrizetében, akiket helyhiány miatt még nem tudtak átadni az Igazságügyi Minisztériumnak.

Az új amnesztia alapján olyan személyeket is szabadon engedtek, akiket erőszakmentes bűncselekmények – például korrupció, lopás vagy kábítószer-használat – miatt ítéltek el.

Irakot nemzetközi bírálatok érték a halálbüntetés alkalmazása miatt. Emberi jogi szervezetek elítélték a tömeges kivégzéseket és az átláthatatlan jogi eljárásokat, beleértve azt is, hogy halálos ítéleteket hajtottak végre anélkül, hogy erről értesítették volna a rabok családját vagy jogi képviselőjét.

Szerző: Németh Merse

Szaúdi látogatás Iránban

Szaúd-Arábia védelmi minisztere, Khalid bin Salman herceg látogatást tett ali Khamenei iráni ajatollahnál április 17-én, alig néhány nappal az USA-val való tárgyalások következő fordulója előtt. Donald Trump amerikai elnök igyekszik maximális nyomást gyakorolni Iránra, hogy adja fel az atomprogramját, az iráni nukleáris létesítmények lebombázásával fenyegetőzött, amennyiben a tárgyalások nem járnak sikerrel. A herceg a találkozó során biztosította Iránt arról, hogy Szaúd-Arábiának ez nem érdeke, illetve egy levelet is átadott az ajatollahnak, amiben a szaúdi király állítólag érdeklődését fejezi ki, mind az iráni atomalku mind pedig egy esetleges iráni-szaúdi biztonsági megállapodás iránt.

Rijád és Teherán viszonya eddig nem volt kifejezetten jónak mondható, a két ország lényegében „hidegháborút” ívott egymással a Közel-Keleten. Ellentétes oldalakat támogattak a jemeni polgárháborúban és míg Irán agresszív USA és Izrael ellenes retorikát folytat, addig a szaúdiak közeli szövetségesei Washingtonnak, még a 2023 október 7-i támadásokra adott izraeli válasz után is tervben volt, hogy az Ábrahám megállapodások keretei között elismeri Izrael államot, amerikai fegyverekért és biztonsági garanciákért cserébe.

Ez azonban jelenleg rendkívül távolinak tűnik. Az iráni proxyk nagy része (Hamász, Hezbollah és a szíriai Assad-rezsim) vagy megsemmisült vagy jelentősen meggyengült, Izrael ellenben támadó jellegű műveleteket hajt végre Szíriában, újraindította a háborút Gázában, és Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök az ottani palesztinok kitelepítéséről és egy új palesztin állam létrehozásáról beszélt Szaúd-Arábiában, emiatt a szaúdiak szemében jelenleg a zsidó állam jelenti a nagyobb fenyegetést.

Szerző: Rózsa Sándor

Szerkesztette: Németh Merse