14.1 C
Budapest
2025 október 10. péntek 11:14
Kezdőlap Blog Oldal 106

Az európai rakétavédelmi rendszer

Szerző:
BSZK
-
0

Október utolsó csütörtökén a már hagyományossá váló Kis Károly Klub ? vagyis a Magyar Hadtudományi Társaság Biztonságpolitikai Szakosztálya, a Nemzetbiztonsági Szakosztálya, valamint a Biztonságpolitikai Szakkollégium ? előadói délutánja került megrendezésre a ZMNE Központi Könyvtárának Tudós Kávézójában. Ez alkalommal Prof. Dr. Szternák György ?Az európai rakétavédelmi rendszer? című előadásával bővítette a hallgatóság ismereteit.

bszk-raketavedelem-2001-02

Az előadás a mára történelemként számon tartott események ismertetésével indult, vagyis az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió közti ellenállás enyhülésével és a megszületett együttműködési megállapodások számba vételével, melyek rendkívül fontosak voltak a mai helyzet körültekintő értékeléséhez. A tanár úr bemutatta mind az orosz, mind pedig az amerikai légvédelmi és űrvédelmi központokat, melyek egységei ? a megfigyelő és előrejelző rendszerek ? mindkét országban közös parancsnokság alatt működnek. Részletesen bemutatásra kerültek az országokban rendszeresített legmodernebb, e célra használt haditechnikai eszközök, mint például az amerikai Patriot vagy az orosz BUK-M. A hallgatóság azt is megtudhatta, hogy e két struktúra az együttműködési megállapodásokból fakadóan úgy került kialakításra, hogy bármikor összekapcsolhatóak legyenek.
Mindezek után az előadó alapos áttekintést nyújtott az USA által tervezett európai rakétavédelmi rendszerről és annak hátteréről. A 2009 októberében megszületett javaslatot az európai országok a lisszaboni csúcstalálkozón elfogadták, ennek tükrében alakították ki az első megvalósítási változatot, mely szerint Csehországba egy felderítő rendszert, míg Lengyelországba elhárító rakétákat telepíthetnek az amerikaiak az Iránból vagy Észak-Koreából indított támadások elhárítása ellen. Ezen tervekre az oroszok nemtetszésüket fejezték ki, majd Putyin elnök javasolta Bushnak a két rendszer összekapcsolását, melynek következtében nem lenne szükség az európai bővítésre. Az USA elnöke elvetette ezt az ötletet a NATO alapelvekkel való ütközés miatt, melyre válaszul Moszkva támadó rendszer telepítését határozta el Kalinyingrádban, illetve éleslövészetet hajtottak végre a rendszeresített eszközökkel.
Azóta sem valósultak meg a különböző, későbbi amerikai bővítési változatok, és amint azt megtudtuk, folyamatos tárgyalások folynak a két nagyhatalom között a kialakult ellentétek enyhítésére. Szternák tanár úr kiemelte, hogy ezen egyeztetések szakértői szinten valósulnak meg, a politikai képviselők is jól képzett szakemberei a témának, ugyanakkor komoly előrelépés csak akkor várható a kérdésben, ha valamelyik fél enged az álláspontjából.

Az európai rakétavédelmi rendszer kérdéskörének alapos és sokrétű bemutatása után a hallgatóság kérdéseket tehetett fel, valamint megvitathatta álláspontját az előadóval.
Lindmayer Judit

A világ 9/11 nélkül, avagy az elmúlt tíz év értékelése a nemzetközi rendszer átalakulásának szemszögéből

Szerző:
BSZK
-
0
Szeptember 29-én került sor az MHTT Biztonságpolitikai Szakosztálya és Nemzetbiztonsági Szakosztálya, valamint a Biztonságpolitikai Szakkollégium közös rendezvényére a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tudós Kávézójában. A délután két előadója Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója, valamint Tálas Péter, a SVKI igazgatója volt, akik tanulságos előadásaikban igyekeztek reális helyzetképet adni az alakuló világrendszerről a New York-i terrortámadás óta eltelt tíz évet figyelembe véve.
Első előadónk, Kiss J. László a média és a terrorizmus kapcsolatáról beszélt, egyfajta szimbiózisukról, mivel a média juttatja el a háztartásokba a terrorizmust, amivel az elkövetők célja a tömeges félelemkeltés. A média kvázi legitim szereplővé teszi a terroristákkal azzal, hogy folyamatosan feltünteti őket a képernyőn, gyakorlatilag olyanokká válnak, mint más közszereplők, például a politikusok. Az igazgató úr kitért a 2001. szeptember 11-i és az idén júliusban történt norvégiai terrortámadás közötti összefüggésekre, melyek alapján párhuzam fedezhető fel az iszlám szélsőségesek által feltételezett iszlámellenes (nyugati) ?keresztes hadjárat? és a norvégiai elkövető, Breivik ?keresztény keresztes hadjárata? között a bevándorlók ellen.
A délután fő kérdésére, azaz hogy változott-e a világrendszer a New York-i terrortámadás után, Kiss tanár úr nemmel válaszolt. Véleménye szerint a berlini fal leomlása volt a döntő fordulat, amikor a bipoláris rendszerben a másik fél (Szovjetunió) megszűnt. 9/11 jelentősége abban rejlik, hogy maga az elkövetési mód volt újdonság. Az államok egyik nagy kihívása, hogy nem állami szereplőkkel kell megküzdeniük, és hogy sokszor a saját biztonságukat sem tudják szavatolni egyes országok. Végezetül az előadó feltette a kérdést, vajon sikerült-e átalakítani az arab világot? A válasz nem, mivel az arab államokban a vallási alapon működő politikai rendszer továbbra is potenciális lehetőség.
Másik előadónk, Tálas Péter azzal kezdte előadását, hogy a legfontosabb kérdésre válaszolva nem gondolja úgy, hogy a nemzetközi rendszer megváltozott volna 9/11 után. A terrortámadás után csak az USA sérthetetlenségének mítosza dőlt meg, de ettől függetlenül továbbra is a legerősebb állam maradt, és ahogy a világrendszer sem, úgy az Egyesült Államok külpolitikája sem változott meg, az utóbbi 10 évben alkalmazott műveletek a korábbi elnököknél is megjelentek. Tálas úr elmondása szerint a háború változott meg csupán, ugyanis az adott politikai rendszer megdöntése után az új politikai rendszer felállítása is része lett a műveleteknek.
9/11-et stratégiai terrortámadásnak lehet tekinteni, amely megszabja a képét a terrorizmusnak. A tíz évvel ezelőtti támadás mediatizálttá vált, a terrorizmus egyfajta jelképe lett, ami azt okozta, hogy a társadalom túlreagálta a támadást. Nem vették figyelembe azt, hogy ilyen méretű támadást csak nagyon ritkán lehet végrehajtani, és az USA-ban és Európában a vizsgált tíz év során mindössze öt ilyen cselekmény történt. A 9/11 utáni politikai törekvések egyik nagy eredménye az, hogy az Egyesült Államok rákényszerítette az országokat arra, hogy vegyék komolyan a terrorizmust.
Ha a statisztikai adatokat vesszük figyelembe, akkor megállapítható, hogy Európát és az USA-t nem az iszlám terrorizmus fenyegeti leginkább, hanem a szeparatista törekvések. Az Egyesült Államok bár rövidtávon hatásosan kezelte a terrorizmus problémáját, hosszú távon ez kontraproduktívan hat. A nemzetközi rendszer erőviszonyait sem a New York-i támadás változtatta meg, hanem a 2008-as gazdasági válság. Ezt jól mutatja az, hogy USA-nak a nagyhatalmak vonzáskörzetében nincs kompetenciája (például Grúzia-Dél-Oszétia viszonylatban).
Végül Tálas tanár úr is kitért a norvégiai terrortámadásra, és arra próbált választ találni, hogy mi tette lehetővé a nagy áldozatszámot. A rendőrség hibái mellett, azt találta hiányosságnak, hogy Norvégia megrekedt a 9/11 előtti korszakban, ezt azzal példázta, hogy a rendőrök nem hordhatnak fegyvert, azaz a politikusokat sem védik fegyveresek. Bár Európában nagy számban vannak a szélsőjobboldali mozgalmak, Breivik akciója diszkreditálta azokat.
Zárszóként a tanár úr elmondta, a legnagyobb biztonsági kihívást jelenleg nem a terrorizmus jelenti, hanem a társadalmi rétegek integrálódásának problémája.
Hegedűs Márton
(A kép forrása: http://i.dailymail.co.uk/i/pix/2012/09/05/article-2198838-0989D918000005DC-776_638x505.jpg)

Átfogó megközelítés szükséges a terrorizmus elleni küzdelemben

Szerző:
BSZK
-
0
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) Biztonságpolitikai Szakkollégiuma a terrorizmus elleni küzdelem átfogó megközelítését célzó konferenciát rendezett 2011. szeptember 19-én ?A terrorizmus problémája Magyarországon és környezetében a 2001?2011 közötti időszakban? címmel. A tudományos-szakmai rendezvényen, amelyet az Új Széchenyi Terv a TÁMOP 4.1.1-es programjának támogatásával valósult meg, mintegy 170 fő vett részt, azon képviseltették magukat különböző rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség tagjai és a civil szféra legkülönbözőbb területéről érkezett szakértők.
A konferenciát dr. Boldizsár Gábor ezredes, a ZMNE Hadtudományi Kar megbízott dékánja nyitotta meg, üdvözölve a jelenlévőket és méltatva a konferencia jelentőségét. A későbbiekben Csiki Tamás, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet munkatársa vette át a szót, aki a rendezvény moderátori szerepét látta el.
Első előadóként Hajdú János rendőr dandártábornok, a Terrorelhárítási Központ (TEK) parancsnoka beszélt. A ?Magyarország szerepvállalása a terrorizmus elleni küzdelemben? című előadásában kiemelte, hogy az átalakuló biztonságfelfogás, az aszimmetrikus hadviselés és a vele járó új kihívások arra késztetik a világ terrorelhárító alakulatait, hogy szorosan együttműködve, kialakítva a ?best practice? rendszerét, közösen találjanak választ az új kérdésekre. Hozzátette: Magyarország terrorfenyegetettsége alacsony, azonban a készenlétet folyamatosan fenn kell tartani. Ennek értelmében a terrorizmus elleni harcot két fő területre lehet osztani: az terrorizmus-elhárító (anti-terrorism) törekvésekre, amelyek defenzív jellegűek, céljuk a megelőzés és a védelem, illetve a terrorizmus-felszámoló műveletek (counter-terrorism), amelyek offenzív lépések, azaz olyan válaszcsapások, melyek célja a bekövetkezett események kezelése. A magyarországi szerepvállalással kapcsolatban elmondta, hogy elsődleges célok között szerepel a tömegpusztító fegyver proliferációjának megakadályozása, a terrorista szervezetek gazdasági hátterének felszámolása és az illegális migráció kezelése. Ez utóbbi kapcsán kiemelte, hogy hazánkra komoly súly nehezedik, hiszen Magyarország az Európai Unió keleti kapuja. Végezetül pár mondatban bemutatta a Terrorelhárítási Központ szervezeti felépítését.
bszk-atfogo-megkozelites-02
Következő előadóként dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója tartotta meg előadását ?Magyarország és környezetének fenyegetettsége a számok tükrében? címmel. Már beszéde elején rávilágított a terrorfenyegetettség-percepció (melyet a média és a közvélemény alakít) és az adatbázisokban, statisztikákban megjelenő terrorfenyegetettség kapcsolatára: véleménye szerint nagyon fontos, hogy ez a két dolog ne kerüljön túl távolra egymástól. Röviden bemutatta a legfontosabb adatbázisokat, melyek a kérdéssel foglalkoznak. Ezek a statisztikai rendszerek hasznosak a témakör meghatározott szempontok alapján való értelmezésekor, azonban az általuk felállított számok sokszor nagyban különböznek, hiszen minden azon múlik, hogy az adott rendszer melyik terrorizmus definícióval dolgozik: ennek értelmében ezek az adatbázisok leginkább a különböző trendek megjelenítésére a legalkalmasabbak. A kivetített, rendkívül részletes táblázatok jól mutatták a világ és az államok terrorfenyegetettségének mértékét. Tálas Péter többek között arra is kereste a választ, hogy valóban globális-e a terrorizmus? A számok tükrében nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy igen: a Terrorism Situation and Trend Report adatbázisa szerint 2004 és 2011 között 143 országot érintett a terrorizmus, a világ államai közül pedig Irak van a legnagyobb terrorveszélyben. Végezetül a magyarországi helyzetet elemezte, mondván, hogy hazánkra alapvetően a politikai terrorizmus a jellemző, azon belül is a szélsőjobboldali aktivitás figyelhető meg. ?A nagy kérdés azonban az, hogy mit gondol mindezekről a társadalom, a hatóság és a szakértő?? ? fejezte be előadását Tálas Péter.
A kritikus infrastruktúrák védelme sem maradhatott ki a konferencia programjából, hiszen Magyarország legsebezhetőbb pontjai könnyen terrorcselekmények célpontjává válhatnak. Dr. Horváth Attila alezredes ?A terrorizmus és a kritikus infrastruktúra védelemének összefüggései Magyarországon? című előadásában világított rá erre a kérdésre. Ezen infrastruktúrák működése elengedhetetlen a mindennapi élethez: az infokommunikációs, energetikai, pénzügyi, közlekedési stb. rendszerek szerves részét képezik egy modern állam életének. Az előadó megjegyezte: a definíciós kényszer és annak buktatói jelen esetben is fennállnak, csakúgy, mint a terrorizmusnál, pontosan ezért fogalmi meghatározásba ő sem bocsátkozott. Kiemelte: a legnagyobb veszély a rendszerek egymástól való függésében rejlik, magyarán egy infrastruktúrát ért támadás dominó-effektust képes kiváltani. Mivel a pusztítás és az abból adódó kár nem csak helybeni problémát okoz, hanem átterjedhet az egész rendszerre, még inkább azt erősíti, hogy nagyobb figyelmet kell szentelnünk e rendszerek védelmére. A megoldást az jelentheti, hogy azonosítjuk ezeket az elemeket és megelőző lépéseket teszünk védelmük érdekében; mindezek a lépések azonban nem lehetnek hatásosak, hogyha az üzemeltetők és állam között nincsen megfelelő együttműködés.
bszk-atfogo-megkozelites-03
A konferencia zárásaként dr. Németh József Lajos, a ZMNE előadója következett ?A Magyar Honvédség válaszai a terrorizmus jelentette fenyegetésekre? című előadásával. ?A téma megközelítésének módszertana is nehéznek mondható, hiszen egy nagyon komplex rendszert kell vizsgálnunk? ? emelte ki előadás elején. Az előadó véleménye szerint a 2001. szeptember 11-i támadások utáni katonai válaszadás törvényszerűen következett be, mert az felülírta a Amerikai Egyesült Államok 1998-as, a nemzetközi kooperációt elsődlegesnek tekintő, ugyanakkor a katonai elrettentésre is építő nemzeti biztonsági stratégiáját. Ebből kifolyólag a katonai erő nagyon markánssá vált a terrorizmus elleni harcban, azonban nem lehet és nem is vált kizárólagossá. A megváltozott környezet és a megjelenő új kihívások és fenyegetések új katonai képességek létrehozására és haditechnikai fejlesztésekre kényszerítették a világ hadseregeit, köztük a Magyar Honvédséget is.
A magyar haderő a terrorizmus elleni erőfeszítései nemzetközi szinten alapvetően annak missziós tevékenységében ? döntően puha eszközök alkalmazásában ? jelennek meg, de a biztonságpolitikus megemlítette azt is, hogy a felderítés, elhárítás, kiképzés, elemzés, értékelés és más hagyományos katonai eljárási területeken is jelentős változtatásokat vezetett be a Magyar Honvédség a terrorellenes harc globális méreteinek kibontakozása óta. Hozzá tette: a Magyar Honvédség úgy felel meg a vele szemben támasztott vonatkozó elvárásoknak, hogy a honvédelem egészére szánt pénzügyi források az elmúlt években folyamatosan csökkentek és a párhuzamosan zajló átszervezések is megnehezítik a terrorizmus elleni harcra irányuló erőfeszítéseket.
A konferenciát ? néhány lényeges mozzanatot kiemelő hozzászólás után ? dr. Boldizsár Gábor ezredes és Csiki Tamás szavai zárták, egyetértve abban, hogy a konferencia sikeres és eredményes volt, így az megalapozott egy újabb, a terrorizmus átfogó megközelítését hasonló módon középpontjába helyező tudományos-szakmai fórumot.
Szentgáli Gergely

Szakkollégiumok a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Szerző:
BSZK
-
0
2011. szeptember 15-én a Biztonságpolitikai Szakkollégium (ZMNE) és a Magyary Zoltán Szakkollégium (BCE-KIK) közös vezetői egyeztetést tartott. A konzultáció elsődleges célja a két szakkollégium kölcsönös bemutatásán túl, a jövőbeni együttműködés lehetséges területeinek feltérképezése volt, ugyanakkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával kapcsolatban számos egyéb fontos kérdés is napirendre került.
A Magyary Zoltán Közigazgatás-tudományi Szakkollégium a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán, 2001-ben jött létre. A széles látókörű közigazgatási értelmiség képzésére létrehozott szervezet 10 éve biztosít az egyetemi oktatás elméleti alapjain túl, a hazai és nemzetközi közigazgatási ismeretek továbbadása révén magasabb szintű szakmai felkészültséget és idegen nyelvi tájékozottságot tagjai számára. A 10. születésnapját idén ősszel, Emlékkonferenciával ünneplő Magyary Szakkollégium számos elismert szakmai tekintélyt, közéleti személyiséget és gyakorlati szakembert tudhat előadói sorában. A stabil alapokon és biztos egyetemi támogatással működő képzési és tudományos tevékenysége a Magyary Szakkollégiumot (MSz) a Budapesti Corvinus Egyetemen kívül is ismert és elismert szervezetté teszi.
A Biztonságpolitikai Szakkollégiumot (BSZK) 2003-ban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem civil hallgatói hozták létre azzal a célkitűzéssel, hogy értelmiségieket neveljen a magyar nemzet szolgálatára, egy biztonságos társadalom építésére, az értelmiségi képzés, a szaktudás erősítése, a pszichológiai érettség, a morális és közösségi életvitel, a társadalmi érzékenység és a hazaszeretet elmélyítése révén. A BSZK mindig is arra törekedett, hogy az egyetem legkiválóbb, legérdeklődőbb hallgatóit összekovácsolja, valamint fórumot biztosítson az együttgondolkodásnak és közös munkának. A szervezet a nehézségek ellenére is stabilan fejlődik, évről-évre jelentős képzési és tudományos tevékenységet végez, melynek elismeréseként az állami támogatások után 2011-ben a NATO révén, már nemzetközi hozzájárulásban is részesül.
Bár a szervezeti struktúrák és a működési feltételek között tapasztalhatók eltérések, a két Szakkollégium céljai és tevékenységi területei között jelentős párhuzamok mutathatók ki. Mivel a Szakkollégiumok alapításakor a Szakkollégiumi Charta rendelkezései voltak iránymutatók, egységes alapelvek (önkormányzatiság, szakmaiság és tájékozottság, egyenlőség) érvényesülnek mindkét szervezetben, továbbá a célok eléréséhez használt eszközrendszer, így a képzéshez kapcsolódó előadások és kurzusok, a tudományos élethez köthető kutatások is azonosságot mutatnak. További jelentős kapcsolódási pont, hogy mindkét szervezetben alapvető célként jelenik meg a kiemelkedő szakmai színvonal elérésének elősegítése a tagok számára, a szakkollégisták önképzéséhez és érvényesüléséhez való hozzájárulás, valamint egy aktív és a társadalmi normákat követő közösség létrehozása és fenntartása.
A közös értékrend minden körülmények között a kooperáció biztos alapjának tekinthető, ezért a két szervezet megismerését követően a tárgyalás hangsúlya rögtön az együttműködés lehetséges formáira tevődött át. Egyetértés mutatkozott a két Szakkollégium vezetői között abban, hogy a részletek kidolgozását a lehető leghamarabb meg kell kezdeni az alábbi területeken:
  •  Közös érdekképviselet az autonómia megőrzése mellett (lehetőleg az NKE karainak valamennyi szakkollégiumával), amely kiterjedne a szakkollégiumok NKE-n belüli elismerésére, a szakkollégiumok támogatására, valamint a kollégiumi elhelyezésre
  • Gyakorlati együttműködés kialakítása a nyitott/közös kurzusok illetve konferenciák és egyéb programok tekintetében, valamint Szakkollégiumi tehetségpont és Inter-szakkollégiumi kutatóműhely létrehozásában.
A részletek kidolgozását követően a két Szakkollégium várhatóan együttműködési megállapodásban rögzíti a közös érdekképviselet és a gyakorlati együttműködés paramétereit, melyről az egyetemek vezetőit és a nyilvánosságot egyaránt tájékoztatni fogják, de addig is nagy hangsúlyt fektetnek az információk kölcsönös megosztására, melynek kiemelt szerepe van az egyetemek jövőjét körülvevő képlékeny folyamatok közepette.
A Magyary Zoltán Szakkollégium és a Biztonságpolitikai Szakkollégium közös kezdeményezése a két fél reményei szerint a jövőben kiterjeszthető lesz a leendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem többi szakkollégiumára is, így a Műszaki Szakkollégiumra (ZMNE) és a Szent György Szakkollégiumra (RTF) egyaránt. A Szakkollégiumok vezetői bíznak abban, hogy a szeptember 15-én útjára indított kezdeményezések és a szívélyes kapcsolat a két szervezet között a jövőben tovább mélyül, és még a 2011-es őszi szemeszter során kiterjed a szervezetek tagjaira is, közös rendezvények keretében és kutatási lehetőségek kiaknázásával.
A Biztonságpolitikai Szakkollégium nevében ezúton szeretnénk megköszönni a Magyary Zoltán Szakkollégium vezetőinek szíves vendéglátását, továbbá eredményes munkát és sikeres évet kívánunk mindannyiuknak!
Berzsenyi Dániel

Nyári egyetemen jártak a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjai

Szerző:
BSZK
-
0

?Akik ilyen nagy hőségben arra vállalkoznak, hogy amíg más nyaral, ők előadásokat hallgatnak, és van, aki elő is ad nekik, azok nemcsak a szakmájuk iránt roppant elhivatottak, hanem kölcsönösen megérdemlik egymást? ? idézett fel egy régi, még az indulás éveiből származó anekdotát a Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetem egyik főszervezője, amikor Szentesre befutó vonatunkról leszállva arról faggattuk, milyen apropóból szervezik meg évről évre, immáron 13. alkalommal az akkreditált képzést nyújtó előadássorozatot a dél-alföldi városban. S miként azt Szászvári Lajos, a HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója köszöntő beszédében is elmondta, az idén július 17. és 23. között megrendezett nyári egyetem alapvető célkitűzése, hogy a NATO és az Európai Unió jobb megismerését célzó, értelmiségiek és leendő értelmiségiek konzultációs fórumaként szolgáljon, s ezzel hozzájáruljon a különböző szakmák (majdani) képviselői közötti együttműködéshez.

bszk-nyari-egyetem-2011-02

A szentesi Euroatlanti Nyári Egyetemen a Magyar Honvédség leendő és jelenlegi tisztjei, tiszthelyettesei, közalkalmazottak; politikatudománnyal és biztonságpolitikával foglalkozók, jogászok, művelődésszervezők találkozhatnak, hogy határon innen és túl kapcsolatot építsenek egymással, bővítsék tudásukat és az itt megszerzett ismereteket beépítsék gyakorlati tevékenységükbe. A neves kutatók előadásaiban bővelkedő, nemegyszer vitafórumot is biztosító, klasszikus nyári egyetem, jelentjük, elérte célkitűzéseit: az interaktív programok közben a sok szakterületet képviselő hallgatók eszmecseréje nyílt, baráti kapcsolattá vált, és nem is volt kérdés, hogy együtt fogadjuk meg: jövőre mindannyian ott leszünk a XIV. Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetemen. Az idei nyári egyetem színvonalát jelzi, hogy annak rektora, Dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója, és Berki Gáborné, a HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft. szentesi klubjának igazgatója gondosan elkészített tematikát állítottak össze, így szakmájukban elismert előadók meghívásával garantálták, hogy a résztvevők minél átfogóbb képet kapjanak a biztonság és a gazdaság, az integráció és a globalizáció, a kistérség és a regionális EU, valamint a humán erő és az EU viszonyrendszeréről. E négy elméleti blokk mellett a csoportbontásban megvalósuló gyakorlati szekciók művészeti-kommunikációs tréninget, biztonságpolitikai tréninget és Szentes város megismerését biztosító városkutatást, múzeumlátogatást foglaltak magukban, az előadások után pedig levezetésként a szentesi üdülőfalu termálvizeiben kapcsolódhattak ki a résztvevők. A nyári egyetem előadói között ? a teljesség igénye nélkül ? olyan neves szakértőket hallgathattunk meg, mint Deák András György (Magyar Külügyi Intézet, CEU), Prof. Dr. Gazdag Ferenc (ZMNE Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Intézete igazgatója, a Nemzet és Biztonság rovatvezetője), Kern Tamás (Századvég Alapítvány, PTE), Prof. Dr. Kovács László mk. alezredes (ZMNE Katonai Műszaki Intézet), Dr. Magyarics Tamás (Magyar Külügyi Intézet igazgatója), Dr. Mucsi József (docens, szociológus), Nyers József mk. ezredes (a MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred parancsnoka), Rábai Zsolt (NATO Főtitkárság), Prof. Dr. Rácz Margit (Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igzgatója), Dr. Szenes Zoltán nyá. vezérezredes (korábbi vezérkari főnök, a Nemzet és Biztonság rovatvezetője) és Dr. Tálas Péter.

bszk-nyari-egyetem-2011-03

2011-től a Biztonságpolitikai Szakkollégium által működtetett www.biztonsagpolitika.hu ? Biztonságpolitika Portálon elérhető a nyári egyetem programja és szakirodalma, illetve az előadások összefoglalói, és a továbbiakban a helyszínen készült rövid videó-interjúk is elérhetővé válnak majd. A Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjai Csiki Tamás (SVKI) koordinálásával valamennyi előadásról összefoglalót készítettek, illetve mi, BSZK-tagok és a ZMNE két további hallgatója (Pátyodi Alexandra, BVA; Gyarmati Ádám, MH Ludovika Zászlóalj) képeztük a biztonságpolitikai tréning csapatát.
bszk-nyari-egyetem-2011-04Élményekben és tapasztalatokkal gazdagon, ?újabb diplomával? a kezünkben ért véget számunkra a XIII. Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetem ? e kedvező tapasztalatra és kellemes élményre szeretnénk felhívni jelen cikkel valamennyi ?zrínyis? oktató és hallgató figyelmét: a nyári egyetemet minden év júliusának 3. hetében rendezik meg Szentesen, a 2012-es egyetem szervezőmunkája pedig már az idei rendezvény alatt megkezdődött a következő év tematikájának körvonalazásával. Megéri eljönni!
A Biztonságpolitikai Szakkollégium nevében köszönetünket fejezzük ki Dr. Tálas Péternek, amiért lehetővé tette részvételünket a nyári egyetemen, Berki Gáborné Julikának a példátlan segítőkészségéért és a szentesi szervezőcsapat valamennyi tagjának az előadásokon kívüli programokért!
Budai Ádám, Nagy Dóra, Rédecsi Gábor, Szentgáli Gergely, Szijj Dóra, Varró Alexandra (BSZK)

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Közgyűlése ? Új tagok, új vezetés, a megszokott magas színvonalon

Szerző:
BSZK
-
0

Május 26-án került sor a Biztonságpolitikai Szakkollégium ? szokásos ? tanévzáró Közgyűlésére, amely összegezte a szemeszter során teljesített feladatokat, illetve körvonalazódtak a következő évre kitűzött célok is. Bár egy fiatal szakkollégium életében szinte minden Közgyűlés mérföldkőnek számít, az idei záró rendezvény valóban kiérdemelte ezt a minősítést, mivel több komoly eredmény felmutatása mellett, a személyi változások, a vezetőség átalakulása is új szakaszt nyitott meg a szervezet történetében.

A Szakkollégium a tavaszi félévben az eddigi legtöbb rendezvényt szervezte meg fennállása során, beszámolóink hetente kerültek fel mind honlapunkra, mind a ZMNE honlapjára. Meghívott vendégeink között ellátogatott a ZMNE-re (a teljesség igénye nélkül) Papp István ny. alezredes, dr. Fülöp Valter rendőr ezredes, a BRFK Főkapitány bűnügyi helyettese, Dr. Vincze Árpád, az Országos Atomenergiai Hivatal főosztályvezető-helyettese, és további szakemberek. Előadásaink az észak-afrikai forradalmak témájától egészen a Japán földrengés által okozott katasztrófahelyzetig széles tematikus spektrumot fedtek le, szem előtt tartva mind az aktualitásokat, mind a hallgatók igényeit. Tovább ápoltuk kapcsolatainkat együttműködő partnereinkkel, így a Magyar hadtudományi Társaság tagjaival és a Stratégiai Védelmi Kutató Intézet munkatársaival is. E nagyszámú program nem lehetett volna sikeres, ha a BSZK aktív tagsága nem dolgozik egy emberként e rendezvények szervezése, lebonyolítása során.

bszk-kozgyules-2011-tavasz-02

Természetesen a tagoknak nem csak a fent említett kötelezettségeknek kellett megfelelni. A BSZK legfontosabb célja a hallgatók önképzéssel megvalósuló szakmai fejlődése, melynek egyik alapja a kurzusrendszer. A megszokott színvonalon zajló, heti egy alkalommal tartott kis létszámú, így intenzív eszmecserére és az ismeretek hatékonyabb elsajátítására lehetőséget biztosító szakszemináriumok, valamint az ezeket lezáró dolgozatok elkészítése alapkövetelmény minden szakkollégista számára. A Regionális Biztonság III. kurzus hallgatói a közép-európai régió kérdéskörében hallgattak meg prominens előadókat, míg a Reading Seminar III. angol nyelvű foglalkozásain a legújabb biztonságelméleteket és az államépítés dilemmáit boncolgatták a résztvevők.
A két szakmai kurzus mellett egy Készségfejlesztő Kurzus is folyt, amely során ? mint a tavaszi szemeszter egyik legfontosabb feladata ? a tagjelölt hallgatók képességeit fejlesztettük a várható feladatokhoz mérten. E kurzus zárásával, valamint az írásbeli felvételi, majd a szóbeli beszélgetés eredményeinek összegzése után a Közgyűlés május 26-án döntött az új tagok felvételéről is. Ennek értelmében a szakkollégiumi tagság 10 fővel bővült, név szerint:
Arany Anett
Árendás Bálint
Ábrahám Gergely
Budai Ádám
Halász Judit
Hegedűs Márton
Hézső Bence
Négyesi Áron
Róna Ibolya
Telek Tamás
Új tagjaink egyetemi tanulmányaihoz és szakkollégiumi tagságához sok sikert kívánunk; reméljük rájuk is hasznos tapasztalatokban, emlékezetes élményekben gazdag évek várnak!
A Közgyűlés egyúttal mérföldkő is volt a BSZK életében: a tavaly megkezdődött változások, az új tagok beemelése a vezetőségbe igazolta a megelőlegezett bizalmat, így ?utódlás? folyamata idén kiteljesedett. A 8 évvel ezelőtti alapítás óta a Biztonságpolitikai Szakkollégium vezetését ellátó, 2011-ig a BSZK Egyesületének elnöki pozícióját betöltő Dr. Németh József Lajos helyére Rédecsi Gábor, a Diákbizottság korábbi elnöke lépett.
 A leköszönő elnök felszólalásában megköszönte az utóbbi 8 év elkötelezett munkáját és a tagság támogatását. Kiemelte, hogy a szervezeti és szakmai célok mellett egyik legfőbb célja egy összetartó közösség létrehozása volt, mely bár sokszor nagyon különböző személyiségeket kellett, hogy együttműködésre bírjon, mégis sikerrel járt.
Az aktív és szenior tagság nevében ezúton is szeretnénk megköszönni Dr. Németh József Lajos munkásságát. Természetesen az Egyesület tagjaként továbbra is számítunk tanácsaira, véleményére, munkájához pedig sok sikert kívánunk!
A tisztújítás részeként a Közgyűlés a Diákbizottság elnökének Sedghi Amitist (a DB korábbi ügyvezető alelnökét), míg az ügyvezetői alelnöki posztra Szentgáli Gergelyt választotta meg. A tagság eredeti tisztségében megerősítette Pető Gergőt, mint a Diákbizottság szakmai alelnökét, valamint Csiki Tamást és Berzsenyi Dánielt az Egyesület alelnökeiként.
Külön meg kívánjuk köszönni prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes támogatását és jelenlétét, akinek Szakmai Mentor tisztségét a vezetőség általi ismételt felkérést követően a tagok szintén egyhangúan újították meg.
A Biztonságpolitikai Szakkollégium új vezetése a következő időszak legfontosabb feladatának a 2012 januárjában létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendszerébe történő sikeres integrációt tekinti. Emellett természetesen a szakmai célok, mint a kurzusrendszer és műhelyrendszer eredményes működtetése, valamint a www.biztonsagpolitika.hu ? Biztonságpolitika Portál fejlesztése jelentenek prioritást.
Szakmai tevékenységünk elismeréseként 2011 végéig a BSZK egy nemzetközi, a NATO Public Diplomacy Division által finanszírozott projektben vesz részt, melynek részleteiről Csiki Tamástól, a BSZK Egyesületének alelnökétől hallhattuk. A NATO PDD közösségi média projektjének célja, hogy bővítse a NATO céljairól, tevékenységéről elérhető magyar nyelvű források körét, és társadalmi párbeszédet kialakítva a fiatal szakembereket, a jövő értelmiségét is bevonja az információ áramlásába.
Összegezve elmondható, hogy mind a tavaszi szemeszter, mind a májusi közgyűlés sikeresen befejeződött. A Szakkollégium továbbra is élen fog járni a tehetséggondozásban és a szakmai fejlődés lehetőségeinek kiszélesítésében, miközben igyekszik megőrizni és átadni a már megszerzett értékeket. Reméljük, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részévé váló ZMNE-vel fenntartott együttműködés kiszélesítése révén kölcsönösen képesek leszünk megfelelni a következő évek kihívásainak.
Rédecsi Gábor
BSZK elnök

Budapest bűnügyi helyzete

Szerző:
BSZK
-
0

2011. május 3-án, dr. Fülöp Valter rendőr ezredes, BRFK Főkapitány bűnügyi helyettese tartott előadást a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Budapest kriminológiai elemzése mellett, a nagy számban megjelent hallgatóság betekintést nyerhetett a rendőrségi karrier mindennapjaiba, illetve átfogó képet kapott a rendőri pályakezdés lehetőségeiről és követelményeiről. A Biztonságpolitikai Szakkollégium által szervezett program moderátora Dr. Bebesi Zoltán (ZMNE, Nemzetbiztonsági Tanszék) volt, aki személyes élményeit megosztva segítette a konferencia levezetését. A közvetlen hangnemben tartott előadáson számos izgalmas történetet hallhattunk a bűnügyi igazgató életpályájából. Mint kiderült, Budapest kriminológiai helyzete nem rosszabb a hasonló nagyvárosokénál, néhány területen pedig különösen javuló tendenciát mutatnak a statisztikák. Megtudhattuk a lemondásokkal teli munka, számos felemelő momentumot tartalmaz és kiderült az is, ha a BRFK munkatársa elölről kezdhetnééletét, akkor is csak a rendőrségnél tudná elképzelni jövőjét. Az ezredes úr beavatta a hallgatóságot néhány aktuális ? ismertebb ? bűnügy rejtelmeibe is, pl. a nem rég tizenhét év után megoldott gyilkossági ügy részleteibe, és a West Balkán szórakozóhelyen történt tragédia nyomozási metodikájába. A nagy számban megjelent rendőri pálya iránt érdeklődő diákság világos képet kaphatott a hivatás kihívásairól, ugyanakkor előadónk kiemelte, a rendőri hivatás elsajátításához elengedhetetlen a biztos alapok megszerzése, mely csak a legalsó szinten szerzett tapasztalatokkal sajátítható el.

bszk-fulop-valter-2011-02

Hallgatói kérdésekre válaszolva szóba került a futball huliganizmus kérdése, valamint a Whisky-s rabló esete is. A közel másfélórás előadás során kiderült, hogy a magyar rendőrség eredményes kapcsolattartást végez külföldi társintézményekkel is.
A konferencia egy fontos lépés volt a Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrség közös érdekeinek eléréséhez, s a gyakorlati együttműködést támogatva dr. Fülöp Valter és Dr. Bebesi Zoltán felajánlotta segítségét a pálya iránt érdeklődőknek egy korlátozott lehetőséget teremtve a védelmi szektor e szegmensében való elhelyezkedéshez. A jelentkezőknek 2 héten belül el kell jutatniuk fényképes önéletrajzukat ? lezáratlan borítékban ? a ZMNE Nemzetbiztonsági tanszékére, mely CV-ket a két hét leteltével rendhagyó módon, személyesen továbbítanak az illetékes humánszolgálathoz.
Összességében elmondható, hogy az előadó személyes tapasztalatai megerősítettek minden rendvédelmi szervek iránt érdeklődőt, hogy érdemes próbálkozni. Az elmondottakból levonható a tanulság: van igény és kereslet a jól felkészült, nyelvvizsgákkal rendelkező pályakezdőkre.
Asztalos Máté

2011 fontosabb biztonságpolitikai trendjei

Szerző:
BSZK
-
0

Április 28-án került sor az MHTT Biztonságpolitikai Szakosztálya és Nemzetbiztonsági Szakosztálya, valamint a Biztonságpolitikai Szakkollégium közös rendezvényére a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárában, a Tudós Kávézóban. Dr. Kis-Benedek József ezredes egyetemi docens érdekes és tanulságos előadásában megismerhettük 2011 fontosabb világpolitikai tendenciáit, különös tekintettel a közel-keleti és észak-afrikai eseményekre.

A Nemzetbiztonsági Tanszék munkatársa megismertette a résztvevőkkel, hogy nagyon fontos a dolgok hátterébe látni azoknak, akik biztonságpolitikai tanulmányokkal foglalkoznak. Nélkülözhetetlen minden területet megvizsgálnunk ahhoz, hogy átfogó képet kaphassunk a problémákról és a válságokról, és csak ezután formálhatunk helytálló véleményt. Az előadás során átfogó ismereteket kaptunk annak érdekében, hogy megértsük a regionális és globális állapotokat.
Európa problémáinak felvázolása során kitértünk a gazdasági válság következményeire, melyek megjelentek a tagországok kapcsolatában is, kiderült, hogy az USA figyelme elfordult Európáról, az orosz függőség azonban felerősödött.
Az amerikaiak visszafogottsága megmutatkozik a líbiai akciók terén is. A CIA és a Pentagon egyértelműen ellenezte az USA részvételét, de a politika elsődlegessége itt is megnyilvánult. Az előadó rávilágított arra, hogy a líbiai válság hosszabb kimenetelű lesz, mint ahogy azt korábban az elemzők gondolták. A kezdeményezők nem mérték fel megfelelően a lehetséges következményeket, így kiszámíthatatlan a folytatás. Ugyancsak ellentétek vannak a hatalmak között arról, hogy valóban szükség volt-e beleavatkozni a líbiai eseményekbe. Nyilvánvaló, hogy ez néhány európai országnak állt érdekében, azonban ők sem tudnak egyetérteni abban, hogy a rendezést és a humanitárius segítségnyújtást milyen mértékben vállalják. Különös, hogy a médiában keveset szólnak Moammer Kadhafi támogatottságáról: az afrikai országok többsége és a líbiai hadsereg támogatja a vezetőt, ami szintén a felkelők és a mellettük állók táborát gyengíti. Felmerült az az álláspont is, miszerint a líbiai ellenzékben radikálisok, sőt Al-Kaida tagok is lehetnek. Ezt figyelembe véve tényleg támogatunk és fegyvereznünk kell a lázadókat? Sok kérdést tehetünk még fel a jövővel kapcsolatban. Kell-e tartanunk nagyobb menekülthullámtól? A helyi lakosságnak meddig kell még szenvednie a harcok miatt? Tisztázatlan tehát, hogy a folyamat, ami elkezdődött, meddig fog tartani, és mi lesz a következménye Líbiában, illetve Európában.
A közel-keleti térségről is elgondolkodtató beszámolót hallhattunk, felmerült az Irakból való teljes kivonulás kérdése is. Megfontolandó lenne újragondolni az exit-stratégiát, mivel a biztonsági helyzet fokozatosan romlik: egyre jobban kiéleződni látszik a síita-szunnita ellentét, Irán befolyása egyre jobban erősödik, és a merényletekkel való fenyegetés is egyre nagyobb a szélsőségesek részéről. Az USA-nak át kell dolgoznia politikáját, ha eredményeket akar megtartani, vagy újakat elérni Irakban, illetve Afganisztánban. Az utóbbi országban is egyre borúsabb a jövőkép, mivel a törzsek között nincs megbékélés, és a hatalomátadás sem rendezett.
A közel-keleti országok nemzeti biztonságfelfogásáról megtudtuk, hogy változtatásokra van szükség, mivel korábban a fő hangsúly a katonai- és belbiztonsági erők erősítésén volt, melyek feladata a rezsimek védelme. Ezen intézkedések helyett, ahogy az a társadalmi elégedetlenségekből kiderült, a biztonság új dimenzióival kell számolniuk, mint a politikai, a gazdasági és a szociális aspektusok. Ezek után megtudhattuk, hogy a régióbeli országok között lényeges probléma például, hogy nem foglalkoznak a népszaporulattal és a nyersanyagok kimerülésével.
Az előadáson betekintést nyerhettünk az arab ?forradalmak? és feszültségek hátterébe. Legfőbb indítéknak a ki nem teljesedett nemzetté válást, a politikai reformok hiányát, a demográfiai problémákat, a fiatalok munkanélküliségét, az áremelkedéseket, és a hatalmi összefonódásokat jelölte meg az előadó. A tömegmegmozdulások kormányzati kezelése országonként eltérő. Néhány országban proaktív intézkedések születtek és megemelték a szociális támogatásokat, hogy csökkentsék az elégedetlenséget, máshol viszonylag békésen sikerült megoldani az átmenetet, azonban néhány országban sajnos nem volt elkerülhető az erőszak alkalmazása. Szó volt a korrupcióról, a középosztály lesüllyedéséről, és a szűk felsőréteg gazdagodásáról, melyek szintén elégedetlenséghez vezettek.
Az előadásban Irán növekvő befolyása, és a szélsőséges iszlám irányzatok előretörése is nagy hangsúlyt kapott Egyiptom és Tunézia kapcsán. Egyiptomban a hadsereg uralni tudja a rendet, de félő, hogy a következő választás során iszlám radikálisok kerülnek hatalomra. A tunéziai választások kimenetele is kétséges a szakértő szerint.
Az előadás végén egy nagyon érdekes beszélgetésnek lehettünk tanúi az előadó és a hallgatóság között. Felmerült például az USA regionális politikája, az észak-afrikai menekültáradat kérdése, a demokratizálódás lehetősége az arab országokban, a titkosszolgálatok feladata a megváltozott körülmények között, és az orosz érdekek.
Biztosan állíthatom, hogy hosszú időre emlékezetes, tanulságos és a tanulmányok során is sokáig felhasználható ismeretekkel gazdagodtunk.
Telek Tamás

Asztronauták a Nemzetvédelmi Egyetemen

Szerző:
BSZK
-
0

2011. április 20-án világhírű űrhajósok érkeztek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre, ezáltal tisztelegve az 50 évvel ezelőtti ? történelmi jelentőségű ? első űrrepülés előtt, melyet Jurij Alekszejevics Gagarin hajtott végre. A Biztonságpolitikai Szakkollégium által szervezett program díszvendégei Farkas Bertalan – az első magyar kozmonauta – , illetve a magyar űrhajóst a világűrbe repítő Szojuz-36 parancsnoka Valerij Kubaszov volt, akiket Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes, az egyetem oktatási rektor helyettese köszöntött. Farkas Bertalan 7 nap 20 óra 45 percet, Valerij Kubaszov három űrutazása során összesen 18 nap 17 óra 57 percet töltött az űrben.

bszk-astronauts-2011-02

A felvezető során a veterán kozmonauták élménybeszámolót tartottak az űrutazás nehézségeiről, a felmerült problémákról, illetve a felkészülés fázisairól. Nem feledkeztek meg hangsúlyozni, hogy e kihívások és a kihívásokra született megoldások milyen nagymértékben járultak hozzá az emberiség fejlődéséhez. A kor csúcstechnológiái között, és ezáltal az űrrepülésnél alkalmazott eszközök között is, számos magyar találmány is helyett kapott. A történelmi áttekintés után a hallgatóság kérdések formájában faggatta az előadókat, mely során megosztották velünk személyes élményeiket, véleményüket olyan kérdésekben is, mint például az űrturizmus jövője vagy a jelenlegi nemzetközi együttműködés következő állomásai. A személyesebb kérdések során betekintést kaphattunk a magas fizikai és szellemi követelményrendszerbe, melyet az űrhajósokkal szemben állítanak, valamint szó esett az űrutazás kockázatairól, tragédiáiról is. Valerij Kubaszov személyes tapasztalati alapján részleteket ismerhettünk meg például a Szojuz-11 tragikus űrutazásáról ? mely repülésről Kubaszov tábornok egészségügyi okok miatt lemaradt ?, valamint ezt követően a biztonsági előírások szigorodásáról is.
Felmerültek azonban kevésbé komoly témák is: Farkas Bertalan anekdotái a hazaérkezését követő fogadásokról nem egyszer csaltak mosolyt a közönség arcára, és meg tudhattuk azt is, hogy a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetésben részesült első osztályú vadászpilóta gyermekként futballistának készült. A magyar űrhajós ? aki mellesleg a Nemzetközi Űrhajós Szövetség alelnöke ? április 12-én újabb kitüntetésben részesült: Dmitrij Medvegyev orosz államfő Moszkvában, a világűr meghódításában szerzett érdemeiért érdemrend átadásával adózott a magyar kozmonauta előtt.
Vendégeinket közel két órán át tartotta szóval a hallgatóság, melyre minden résztvevő élvezetes, tanulságos délutánként fog emlékezni. A veterán űrhajósok közvetlensége mindannyiunk szimpátiáját elnyerte, a rendezvény végeztével készült fényképek pedig sok civil és tisztjelölt hallgatót fognak emlékeztetni a kemény és kitartó munka eredményeire.
Rédecsi Gábor

Egy békefenntartó tapasztalatai Szudántól Nepálig ? Papp István előadása a Nemzetvédelmi Egyetemen

Szerző:
BSZK
-
0

A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghívására 2011. március 29-én Egyetemünkre látogatott Papp István nyugállományú alezredes, a magyar békefenntartás évtizedes tapasztalatokkal rendelkező jeles képviselője, aki a zsúfolásig megtelt nagyelőadóban a ZMNE oktatóinak és polgári hallgatóinak, valamint a Ludovika Zászlóalj tisztjelöltjeinek tartott élménybeszámolót. Jóllehet Papp István neve és tevékenysége a szélesebb publikum előtt a tavaly októberi elrablása okán vált közismertté, a Magyar Honvédség keretein belül, később pedig ENSZ-megbízásban végzett békefenntartói munkája hosszú évek óta példaként szolgál a szakmai körökben ? amint azt köszöntőjében Prof. Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a BSZK tiszteletbeli tagja, egyben a rendezvény moderátora is elmondta.

bszk-papp-istvan-2011-02

A felderítő tisztként végzett Papp István békefenntartó munkássága az irak-iráni háborút követő UNIIMOG-misszióval vette kezdetét, amelyre mai napig nosztalgikusan emlékszik vissza; mint mondta, büszke arra, hogy ott lehetett a (modern kori) magyar békefenntartás bölcsőjénél. Előadásának kezdetén ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a magyar békeműveletek története nem 1989-ben kezdődött, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia ún. tűzoltási hadműveleteiben a magyar katonák is tevékenyen részt vállaltak, a békefenntartás ilyen értelemben ?egyfajta hungarikumként? is értelmezhető, sőt, a magyar békefenntartók szakmai rátermettsége és empátiája mai napig is elismert tény a nem háborús katonai műveletek palettáján. A néhol kalandos kitérőkkel tarkított szakmai életpályájának felvázolása után Papp István általánosan bemutatta az ENSZ-békefenntartás hátterét, az ENSZ Alapokmány 6. és 7. fejezete alapján megindítandó missziók mandátumának kérdéskörét, majd áttért a ?nagy szerelem?, vagyis az afrikai élmények elbeszélésére. Mint elmondta, az angolai polgárháború után a választásokat felügyelő magyar csoport parancsnokaként, 1994-ben járt először Afrikában, majd 1999 és 2002 között mint az ENSZ New York-i központjának Afrika-iránytisztje szinte az egész kontinenst beutazta. Papp István a Magyar Köztársaság képviseletében, de ENSZ-alkalmazásban, pályázatok révén nyerte el újabb és újabb kihívásokkal teli feladatait; legutóbb az ENSZ DPKO Békeműveleti Igazgatóság alkalmazottjaként Szudánban, Darfur területén szolgált. A békefenntartói évek során készített fotókkal kísért előadáson a fényképekből összeállított diasor illusztrálta a kongói EUSEC- (2005-2007.), majd a nepáli UNMIN-misszió (2007-2009.) során átélt élmények elbeszélését, végül pedig a darfuri UNAMID-misszió lefegyverezési-leszerelési-reintegrációs (DDR) programjaiban tapasztaltakról hallhattunk értékelést. Papp István Szudán kapcsán részletesen mesélt elrablásának és fogvatartásának körülményeiről is. A hátborzongató esemény Papp István emberi elbeszélésében elgondolkodtatott, sőt, olykor mosolyt csalt a hallgatóközönség arcára, és minden egyes mondata igazolta a nyugállományú főtiszt azon megállapítását, amely szerint a sokszor szélmalomharcnak tűnő békefenntartó feladatokat csakis ?hittel, szeretettel és akarattal? lehet végezni, minden kilátástalanság és esetleges negatív jövőkép ellenére is. Ezért indul újra útnak, hogy április végétől Haitin segítse a természeti katasztrófa utáni védelmi szektor-újjáépítést.

Reményeink szerint Papp István hiteles beszámolója, valamint a tisztjelölt és polgári hallgatókhoz intézett buzdítása termékeny talajra lelt a Nemzetvédelmi Egyetemen, és a jövőben több magyar szakember vállalkozik arra, hogy a békefenntartás rögös, de nemes útjára lépjen. A Biztonságpolitikai Szakkollégium ezúton is köszönetét fejezi ki Papp István látogatásáért, további munkájához pedig sok sikert, jó egészséget és töretlen optimizmust kíván!
Szijj Dóra
1...105106107...111106. oldal a 111-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2025 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!