13.2 C
Budapest
2026 április 20. hétfő 03:57
Kezdőlap Blog Oldal 106

Transzatlanti perspektívák az amerikai választások előtt

Szerző:
BSZK
-
0

Szeptember 24-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudós Kávézójában a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetközi Intézet ?Transzatlanti perspektívák az amerikai elnökválasztás előtt? címmel rendezett előadást. A délután előadói Dr. Kaiser Ferenc, a NKE Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docense és Varga Gergely, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársa voltak. A szakmai délután moderátora prof. Dr. Szenes Zoltán nyá. vezérezredes volt.

Az előadás főként arról szólt, hogy az Amerikai Egyesült Államok az egyik legfontosabb globális szereplője a mai világnak, melynek külpolitikája erőteljesen befolyásolja a világ eseményeinek alakulását, illetve az államok viselkedését.
Elsőként szóesett a globális hatalom és a transzatlanti térség szerepéről Barack Obama elnöksége kapcsán. Külpolitikai relációban értékelve az amerikai elnök politikai enyhülést hozott az ún. ?mosoly diplomácia? megjelenésével, intenzívebb kommunikációt folytatott mind kormányzati, mind globális, mind regionális szinteken. Ezt tükrözi a pénzügyi válságkezelése a jegybankokon, illetve kereskedelmi bankokon keresztül, ami a mai viszonyoknak megfelelően továbbra is folyik. Egyfajta finanszírozási politikával közeledik a nemzetközi szintek felé, hogy ezzel enyhítsen a világgazdasági válságon. Ugyanakkor a másik nagy eleme az amerikai külpolitikának az afganisztáni misszió dilemmája, mely strukturálisan nem változott Obama ideje alatt, viszont az európai szerepvállalás arányait tekintve csökkent a korábbi évekhez képest Afganisztánban.
bszk-transzatlanti-2012-02
Továbbá kiemelt célként volt kitűzve Törökország helyzete Európában, amit Obama ankarai beszéde is tükrözött, Amerika továbbra is stratégiai partnerének tekinti Törökországot.  Napjaink fontos világpolitikai eseményének számít az Oroszországi Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatában bekövetkezett változás, amely a két ország közötti, a hidegháború örökségének számító feszültség enyhülésére utal. Ezek célja a két ország közötti politikai kapcsolatok bővítése, vagyis valamiféle fokozatos javulási tendencia kiépítése.

NATO szempontból két nagyobb találkozóra is sor került Obama elnöksége alatt, a 2009-es Lisszaboni és a 2012-es Chicagói találkozóra. Elmondható, hogy mindkét találkozó jóval eredményesebbnek bizonyult, mint az előző években. Elfogadták az új stratégiai koncepciót, fokozódott az együttműködés Afganisztánban az amerikai és az európai erők között, ugyanakkor irányelvként feltűnt a 2014-es afganisztáni kivonulás is, de fontos kérdést vetett fel annak levezénylése és az ezzel járó problémák leküzdése. Szintén szóesett a NATO közreműködésével építendő lengyel rakétapajzs újragondolásáról is, mely enyhítette az orosz, a lengyel és a cseh kormány ellentéteit, mindezt az USA ellenében. A NATO a kollektív biztonság megőrzése mellett továbbra is számos módón igyekszik támogatni pénzügyi és gazdasági alapon a szövetségen belüli és kívüli államok integrációs törekvéseit a Szövetség irányába. Az integrációt főként a kultúrák közötti különbségek háttérbe szorításával, és a szervezet bővítésével kívánja véghezvinni.
A transzatlanti kapcsolatok az elnökválasztás után minden bizonnyal pozitív irányba mozdulnak majd el, de jelenleg folyamatosan változó területet képez az európai nemzetközi prioritás kérdése Ázsiával szemben. Ázsia kapcsán az egyik legfontosabb állam Kína, mely folyamatos fejlődést mutat a korábbi évekhez képest. Az USA főként a katonai kapcsolatok szemszögéből próbál egyensúlyt teremteni, így súlyponteltolódás prognosztizálható Kína felé, Európával szemben.
Az előadáson a hallgatóság betekintést nyerhetett az aktuális nemzetközi viszonyok működésébe és választ kaphatott rengeteg kérdésre, amely az egyszerű emberben felmerülhet a nemzetközi politika kapcsán. Ez úton is szeretnénk köszönetet mondani az előadóknak, valamint azoknak, akik munkájukkal hozzájárultak az előadás megszervezéséhez.
Szabó Albert

Szenes Zoltán, Varga Gergely, Kaiser Ferenc

Civil szervezetek a biztonságról az EFOTT-on

Szerző:
BSZK
-
0
36 évvel azután, hogy 1976-ban a Pécs melletti Abaligeten először rendezték meg az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóját, azaz az EFOTT-ot, 2012. július 3-8. között Velence adott otthont az idei rendezvénynek. Mint az elmúlt nyolc évben mindig, a TiT HABE ifjúsági tagozata ? a Biztonságpolitikai Szakkollégium szakmai partnere ? és lelkes önkéntesei ismét folytatták ismeretterjesztő, tájékoztató tevékenységüket a biztonság, a biztonságpolitika kérdéseit illetően.
Bár Magyarországon kevés civil szervezet foglalkozik ezzel a szűk, ugyanakkor fontos szakterülettel, az ő feladatuk hatványozottan fontos, hiszen a ?biztonságmarketing?, azaz az ország biztonságáról folytatott párbeszéd fokozása, a gazdasági, társadalmi, környezeti biztonsággal kapcsolatos tudatosság növelése hiányterület az oktatásban és a médiában egyaránt.
A tematika, mint rendesen, ezúttal is a biztonságpolitikára épült, melyet katasztrófavédelmi témák egészítettek ki. Az EFOTTon való részvételt idén kiadványokkal és egy, a fesztiválra készült exkluzív biztonságpolitikai totóval támogatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja. A kitelepülés a HM Sajtóiroda segítségének köszönhetően nem került pénzbe, így a mintegy 85.000 résztvevőt vonzó fesztiválon egy hétig költségmentesen folyt az érdeklődők tájékoztatása.
bszk-efott-2012-02
Nemzet és Biztonság ? Biztonságpolitikai Szemle, 
kéz a kézben a Honvédelmi ismeretekkel
A fesztiválon történő részvétel célja változatlanul az volt, hogy a civil falut meglátogató fiatalokat az önkéntesek bevezessék az őket körülvevő világ történéseibe és összefüggéseibe. Tesztjeik, totóik azzal a céllal készültek, hogy azokon végighaladva a lelkes érdeklődő ? kötetlen formában ? egyaránt képet kapjon a világpolitikai eseményekről, a biztonságpolitikai alapkérdéseiről és a katasztrófavédelem meghatározó fogalmairól.
?Bevallom, néha őrült hittérítőnek képzeltük magunkat, amint a negyven fokos melegben üldögélve vártuk azokat, akik érdeklődnek az olyan fesztivál-idegen fogalmak iránt, mint az 5. cikkelyes műveletek, a biztonsági dilemma, vagy épp a veszélyhelyzeti tervezés.?
Sok civil szervezettől eltérően az önkéntesek nem akarták a látogatókat meggyőzni semmiről: sem eszmét, sem szebb jövőt nem ígértek nekik. A korábbi tapasztalatok alapján előzetesen a 85.000 fesztiválozó egy százalékának érdeklődésével is roppant elégedettek lettek volna, de az első és az utolsó napon tapasztalt érdeklődés olyannyira nagy volt, hogy rá kellett jönniük: ennyi emberre sem elegendő időt, sem elegendő figyelmet nem tudtak volna szánni. A sátorba betérő látogatók mindegyikével legalább húsz-harminc percet töltöttek, és addig el sem engedték őket, míg kérdéseik voltak. Kérdések pedig nem hogy voltak, de tengerként zúdultak rájuk. Ismét le kellett vonni a tanulságot, hogy a honvédelem és katasztrófavédelem iránt érdeklődők nem sajnálják idejüket, és igyekeznek e területeket lépésről lépésre feltárni és a lehető legmélyebben megismerni. Hála a tudományos ismeretterjesztés területén szerzett több éves tapasztalatnak, pontosan erre készültek a tesztek és kérdéssorok. Az SVKK által biztosított és a TIT HABE önkéntesei által készített tesztek oldott hangulatban tárták fel a biztonságpolitika eredetét, célját és olyan alapvető kérdéseket boncolgattak, mint a hazánk NATO-tagságából származó jogok és kötelezettségek, vagy éppen a szíriai konfliktus lehetséges hatásai.
bszk-efott-2012-03
?Pedig az 5. cikkelyes művelet volt.?
?Mi a tudást és a világ megismerésének lehetőségét hoztuk magunkkal, talán ennek is köszönhető, hogy az érdeklődés a vártnál is nagyobbnak bizonyult.?
Végül az önkéntesek nem találkoztak a fesztiválozók egy százalékával, de az a 80-100 ember, akik betértek a TiT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Közhasznú Egyesület sátrába, az enyhet adó árnyékban megismerhették mindazokat a tényeket és teóriákat, melyek remélhetőleg tovább fokozzák érdeklődésüket a biztonság kérdései iránt, és hozzásegítik őket, hogy a világról felelősen gondolkodó állampolgár váljék belőlük.
Németh Gergely

Rövid beszámoló a Biztonságpolitika Szakkollégium 2012. évi első rendes Közgyűléséről

Szerző:
BSZK
-
0

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete idei első rendes Közgyűlését 2012. június 18-án tartotta, amelyen az elmúlt év feladatai és tapasztalatai, az új tisztségviselők és tagok megválasztása, valamint a következő év céljai tartoztak a napirendi pontok közé.

A Szakkollégium továbbra is jelentős számú program és rendezvény megszervezésében jeleskedett, melyeken a résztvevő hallgatók számos, a tanulmányaikban is felhasználható, fontos információval gazdagodhattak.
Szeptember óta a BSZK négy szakszemináriumi kurzust szervezett tagjai számára, melyek között angol és magyar nyelvű előadássorozat is volt. Emellett a szakkollégiumba jelentkezett hallgatóknak lehetőségük volt részt venni a készségfejlesztő kurzuson, ahol gyakorolhatták íráskészségüket, és fejleszthették előadásmódjukat.
Az előadások és konferenciák tartalma a legkülönfélébb biztonságpolitikai témákat ölelték fel: az új európai rakétavédelmi rendszer értékelésétől, a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás elemzésén keresztül az új biztonságpolitikai könyv bemutatójáig számos téma került terítékre a 2011/12-es tanév tavaszi szemeszterében. A rendezvények szervezése során a BSZK leginkább az aktualitásokra és a hallgatók igényeinek kielégítésére törekedett. Az előadások és a konferenciák jelentős pozitív visszhangot kaptak.
bszk-kozgyules-2012-tavasz-02
A programok szervezése mellett a műhelyrendszer is aktívan működött. A műhelyek tagjai és koordinátorai közötti hatékony együttműködés eredményeként több színvonalas cikk, hírösszefoglaló és elemzés született, amelyek a biztonsagpolitika.hu-n érhetők el.
Lényeges és fontos, hogy a Biztonságpolitikai Szakkollégium korábbi vállalásainak eleget téve aktív tevékenységet fejt ki a ?Kockázatok és válaszok a tehetséggondozásban (TÁMOP 4.2.2./B-10/1)? pályázat keretein belül, amely az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Európai Unió támogatásával valósult meg.
Ennek egyik kiváló példája ? a már említett kurzusrendszeren túl ? a 2012. május 29-én első alkalommal megrendezett Fiatal Biztonságpolitikusok Nemzetközi Konferenciája, valamint a fenti nap zárásaként negyedik alkalommal megrendezett Biztonságpolitikai Szakestély.
A Közgyűlésen a jelenlévők ismét nyomatékosították, hogy a Biztonságpolitikai Szakkollégium továbbra is fontosnak tartja és ápolja a kapcsolatokat más szakmai szervezetekkel, mint például a Magyar Hadtudományi Társasággal és a Stratégiai Védelmi Kutatóközponttal.
bszk-kozgyules-2012-tavasz-03
A Közgyűlés senior taggá választotta Sedghi Amitis-t, Szentgáli Gergelyt, Szijj Dórát és Vajkai Edinát, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a szakkollégiumi munkájukban.
A jelenlévők döntöttek a Biztonságpolitikai Szakkollégiumba 2011 decemberében jelentkezett hallgatók felvételéről is. Az írásbeli feladatok teljesítése és a szóbeli elbeszélgetést követően az eredmények tükrében a következő hallgatók nyertek felvételt a BSZK tagjai közé: Artim Rebeka Zita, Bokros Tünde Ibolya, Csuzda Norbert, Dobos Csenge Sára, Korai Dávid, Kovács Gergely, Lerner Annamária, Nádudvari Anna, Orosz László, Papp Rita Bernadett, Szabó Albert, Tóth Tamás és Vizinger Diána.
A Szakkollégium elnökségi és diákbizottsági vezetésében változás állt be régi-új tisztségviselők megválasztása által. Az BSZK elnöki pozícióját Dr. Németh József töltheti be, az alelnökök pedig Berzsenyi Dániel és Rédecsi Gábor lettek. A Diákbizottság új tagjaivá Telek Tamás DB elnök, Budai Ádám szakmai alelnök és Hegedűs Márton ügyvezető alelnök váltak. Az új titkárnak Tóth Tamást választották meg. A Szakmai Felügyelő tisztségre Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredest szavazta meg a BSZK közgyűlése.
A tisztségviselők megválasztása után következett az új félév feladatainak megtárgyalása. A szakmai programok szinten tartása, a kurzusok, műhelyek és előadások szervezése mellett a biztonsagpolitika.hu oldal hatékony működtetése, az integráció mélyítése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretein belül, a kapcsolatkeresés további szakkollégiumokkal, a humánerőforrás képzése, bevonása, továbbá az anyagi háttér biztosítása pályázatok és együttműködés útján váltak a következő év fő céljaivá.
Összességében véve a Biztonságpolitikai Szakkollégium 2011/12-es tanévre vonatkozó tevékenysége rendkívül sikeresnek mondható, amit az egyetemi hallgatók visszajelzései is tükröznek. Az értékek megtartása és továbbadása mellett a BSZK-nak továbbra is célja a tehetséggondozás és a tagok szakmai fejlődésének biztosítása.

A kultúrantropológia lehetőségei a nemzetközi műveletek támogatásában

Szerző:
BSZK
-
0
A Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) Civil-katonai kapcsolatok szakosztálya és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, immáron a harmadik alkalommal rendezte meg közös konferenciáját, melynek keretében a kultúrantropológia és a hadtudomány kapcsolata került bemutatásra. A május 31-i kezdeményezéshez csatlakozott a Miskolci Egyetem BTK Kulturális és Vizuális Antropológia Intézete, a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, valamint a Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (MH CKELMK).
A rendezvényt Kolossa Sándor ny. alezredes nyitotta meg, az MHTT Civil-katonai kapcsolatok szakosztályának elnökhelyettese, majd Dr. Boldizsár Gábor ezredes a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja fejezte ki reményét, hogy a konferencia ismételt életre hívása tovább erősíti majd a két tudomány közti kapcsolatot. Hasonlóképp köszöntötte a résztvevőket Dr. A. Gergely András, a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság elnöke, Dr. Kotics József, a Miskolci Egyetem BTK Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet igazgatója, Dr. Nagy László ny. ezredes a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, továbbá Szilágyi Csaba ezredes, a Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ parancsnoka.
A Magyar Honvédség szövetségi kötelezettségei révén számos nemzetközi műveletben vesz részt, melyek sikerességét meghatározza a korszerű irányvonalakhoz való felzárkózás képessége. A társadalomtudományok megjelenése és alkalmazása a katonai műveletekben egyre erősödő igényként jellemezhető. Mára a katonák külföldi szolgálatra való felkészítésének elengedhetetlen részét képezi a kulturális antropológia, más társadalmak, kultúrák megismerésének módszerei.
Az első két előadás a kulturális antropológia elméletéről, tudományának ismertetéséről szólt. Dr. A. Gergely András és Dr. Kotics József elődadásaiban a kulturális- és katonai antropológia alapfogalmaira, a terepen való alkalmazhatóságra tért ki. Az antropológia tudományának szemüvegén keresztül próbálták bemutatni a társadalmon belül húzódó konfliktusok, az etnopolitikai konfliktusok kezelésének lehetséges módszereit.
A folytatásban a MH CKELMK civil antropológus szakértője ismertette, hogyan állhat ez a tudomány a haderő szolgálatába. A felkészítés alkalmával a hazai háttértámogatás részeként (a gyűjtött adatok elemzésével) valósul meg az együttműködés. Kiemelt problémaként jelölte meg a harmadik alkalmazási lehetőséget, a terepen való információgyűjtés nehézségét. Ennek kivitelezése a romló biztonságú műveleti területeken nem megoldható. A jövőre tekintettel pedig a kultúrantropológia oktatásba való beemelésének szükségességét hangoztatta, melyre Dr. Boldizsár Gábor az NKE-HHK dékánja azonnal reagált.
Az amerikai Human Terrain System elnevezésű rendszert Sztankai Krisztián sz. főhadnagy ismertette. Ez az amerikai hadsereg kulturális-és társadalmi környezetelemző szakfeladatot ellátó szakállomány tevékenységét takarja. Az itt megállapított eredményeket már évtizedek óta használják a katonai műveletek tervezésekor. Előadását Gerald Templar szavaival zárta: ?Nem az a megoldás, hogy több csapatot küldünk a harcmezőre, hanem a szív és az elme megnyerése.?
Hetzmann Diána főhadnagy, ugyancsak a MH CKELMK munkatársa, előadásában a CIMIC műveletekben megjelenő kultúrantropológia hasznosságáról beszélt. Ő maga Afganisztánt és Koszovót is megjárta, így saját tapasztalataiból merített. Hangsúlyozta, hogy a helyi kultúra ismerete minden CIMIC és PSYOPS művelt alappillére. A kulturális érzékenység, kulturális tudatosság olyan képességek, melyeket minden külszolgálatot teljesítő katonának el kell sajátítania.
Rózsa Tibor az MH ÖHP Civil-katonai Kapcsolatok Főnökség főnöke kifejezetten a válságkezelő műveletekkel kapcsolatban emelte ki a kulturális tudatosság fontosságát. A katonai műveletekben, ahol a helyi lakossággal és jelen lévő szervezetekkel való jó együttműködés a siker alapfeltétele, elengedhetetlen ennek az empirikus tudománynak az ismerete. ?A kulturális tudatosság és ismeretek szerves részét kell, hogy képezze a képességfejlesztés, az oktatás, a kiképzés és a gyakorlatok rendszere a Szövetségen belül és kívül egyaránt.?- hangoztatta a NATO stratégiai szintű konzultációjára térve.
A harci körülmények között is szükség van a kultúrantropológia által nyújtott ismertekre. Erről Molnár Zsolt ezredes számolt be afganisztáni tapasztalatai után, ahol az Afgán Nemzeti Hadsereg kiképzésében vett részt. Mint mondta, adott esetben ?vállt-vállnak vetve?, kell harcolniuk, így a kölcsönös bizalom kiépítése elengedhetetlen, a bizalom pedig csak a másik kultúrájának ismeretén, és annak tiszteletén alapulhat. A kulturális antropológia ismerete végső soron megmentheti a katonák életét.
A sort Dr. Boldizsár Gábor ezredes folytatta, aki a koszovói LMT műveletek esetében világított rá a tudomány hasznosságára. ?Néha az ellenséget nem látjuk? ? mondta, ezért szükséges a civil környezet elemzése, a konfliktusok mögött húzódó okok feltárása.
A jövőbeni afrikai missziós szerepvállalásról és a kultúrantropológusok feladatairól Besenyő János, Afrikát megjárt őrnagy számolt be.
Dr. Kotics József záróbeszédében a konferenciát egy folyamat újabb állomásának nyilvánította, s a továbbiakban hasonló témájú rendezvények megtartását szorgalmazta.
Az előadások valóban bizonyították, hogy a kulturális antropológiának helye, szerepe van a hadi tevékenységekben, beépítése a Magyar Honvédség képességeibe mindenképpen időszerű és hasznos lenne. A műveleti területen a katona számára eszköz az adott kultúra, a helyi szokások ismerete, melyek birtokában képes a siker biztosítása céljából pozitív képet kialakítani a lakosság körében, mely végső soron a környezet biztonságát alapozza meg.
Bokros Tünde Ibolya

Biztonságpolitikai Szakestély 2012

Szerző:
BSZK
-
0

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete (BSZKE) 2012. május 29-én rendezte meg az immár hagyománnyá vált Biztonságpolitikai Szakestélyt. A 2007-ben elindított program egyrészt a más egyetemeken már hosszú évtizedek óta működő szakestek alapvető jellegzetességeit igyekezett az intézmény sajátosságaival ötvözni, másrészt találkozási és kötetlen szórakozási lehetőséget kínált a biztonságpolitikai képzésben résztvevő fiatalabb és öregebb hallgatók, oktatók és a szakma iránt érdeklődők számára.

Az idei Szakest azonban eltért az előbbiektől, hiszen új helyszínen és a korábbi szigorú szakest szabályokat elhagyva szerveződött: a HM Stefánia Kulturális és Szabadidő Központ ízlésesen berendezett rendezvényhelyszíne kiváló keretet nyújtott a szakmai, ugyanakkor humoros előadásokhoz. Abban is különbség mutatkozott az előző évek hasonló programjaihoz képest, hogy a Szakestély nemzetközivé vált, hiszen azon részt vettek a nap folyamán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen első alkalommal lezajlott ?Fiatal Biztonságpolitikusok Nemzetközi Konferenciájának? külföldi résztvevői is.

A meghívottakat Rédecsi Gábor, a BSZKE elnöke üdvözölte, majd rövid megnyitójában dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes kiemelte, hogy a Biztonságpolitikai Szakkollégium mindig is híres volt megújulási képességéről, mi sem példázza ezt jobban az új helyszín és az új tartalom, amelyeket a jövőre vonatkozóan is érdemes kiindulópontként megtartani.

Az első szakmai-humoros előadásban Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes a 1848-49-es szabadságharc egyik kiemelkedő személyiségéről, Bem Józsefről árult el olyan ?kulisszatitkokat?, amelyek nem feltétlenül szerepelnek a történelemkönyvekben azok személyes jellege miatt.

A második felszólalásban dr. Lattmann Tamás a véleményformálás szabadságának jogi megközelítését vázolta egy hazai ?Hungaricum? példáján keresztül, azzal a céllal, hogy felhívja a biztonságpolitikusok figyelmét a véleménynyilvánítás különböző módjaiban rejlő lehetőségekre és korlátokra.

Végezetül dr. Németh József Lajos mutatta be immár szokásosnak mondható ?biztonsághumorotikai? előadását, amely az elmúlt év lényeges, vonatkozó eseményeit hivatott értékelni könnyedebb megközelítésben.

A 2012-es Biztonságpolitikai Szakestély végezetül lehetőséget adott a kötetlen beszélgetésre, így valósítva meg annak eredeti célját.

Az ötödik alkalommal megrendezett Biztonságpolitikai Szakestély a ?Kockázatok és válaszok a tehetséggondozásban (TÁMOP 4.2.2./B-10/1)? pályázat keretén belül, az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Európai Unió támogatásával valósult meg.

First International Conference of Young Security Policy Experts

Szerző:
BSZK
-
0

The National University of Public Service?s Faculty of Military Sciences and Officers? Training hosted the Advanced College for Security Policy?s (ACSP) First International Conference of Young Security Policy Experts? (ICYSEC) on May 29, 2012.

In the opening of the conference, dr. András Nemeslaki, the Deputy Rector of International and Scientific Affairs, highlighted that the event matches perfectly the efforts of the university regarding demonstrating the results of international scientific and professional life.
bszk-ycisec-2012-03
COL Dr. Gábor Boldizsár, the Dean of the Faculty of Military Sciences and Officers? Training emphasized that the university and its 15 year old education of security policy has arrived to its most significant station as the generation of young professionals are capable of presenting and publicizing their professional efforts; both in front of domestic and international audience.
The ACSP?s honorary chairman, dr. József Lajos Németh explained that the conference is not just an opportunity, but also a motivation as to deepen the research of the participants, and to broaden the Hungarian and foreign security policy?s theoretic tools and results.
bszk-ycisec-2012-02
The conference had five different panels with 17 presentations. The five panels were the following: New forms of security threats and different strategies, Communication and Security, Iranian issues, Other regions, other countries and Hungary and her neighbors.
The young Polish, Serbian and Hungarian professionals have participated in every panel?s closing debate, by which new viewpoints and solutions were established.
By these efforts the goal of experience gathering and broadening the national and foreign relationship realized.
The first International Conference of Young Security Policy Experts was organized within the framework of ?Kockázatok és válaszok a tehetséggondozásban (TÁMOP 4.2.2./B-10/1)? tender, supported by The New Hungary Development Plan and the European Union.

Előzetes várakozások a NATO chicagoi csúcstalálkozójával kapcsolatban

Szerző:
BSZK
-
0

Május 15-én a Biztonságpolitikai Szakkollégium előadói délutánján a 25. NATO csúcs várható eredményeiről hallhattuk Dr. Tálas Pétert, a Stratégiai Védelmi Kutató Központ igazgatóját és prof. Dr. Szenes Zoltán nyá. vezérezredest a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudós Kávézójában ?Előzetes várakozások a NATO chicagoi csúcstalálkozójával kapcsolatban?, címmel tartott előadás keretében.

?Chicago siker lesz, de?? kezdte az előadását Dr. Tálas Péter, majd folytatta annak magyarázatával, hogy Chicago ?az út végének kezdete?, utalva a NATO szervezetének változására, így a hidegháborús 1.0-ás, majd az azt követő, 1990-es évekre jellemző NATO 2.0 állapotát követően ma már NATO 3.0-ról beszélhetünk, ami a 21. század kihívásaira való válaszra készteti a Szövetséget. A NATO a hidegháború lezárása óta tudatosan választja meg a csúcstalálkozók színhelyét, hangzott el a Tudós Kávézóban. A chicagói helyszín választásának oka, ahogy azt Dr. Szenes Zoltán is megerősítette, az amerikai elnökválasztásra készülő Barack Obama támogatása. Chicago Obama számára a ?home city? – az elnök, bár nem itt született, életének jelentős szakaszát töltötte a városban. A szakértők elmondták, a csúcs helyszíne a multikulturális együttélés chicagói példáján a Szövetség vonatkozásában is annak sokszínű, mégis egységben sikeresen működő tevékenységét hirdeti. A várakozások szerint a mostani találkozó nem lesz olyan sikeres, mint az 1999-es washingtoni volt, elsődleges jellemzője pedig a korábbi, lisszaboni csúcs eredményeinek, elfogadott elveinek gyakorlati alkalmazása lesz.

bszk-nato-2012-02

Mindkét előadó hangsúlyozta, hogy az idei csúcson a lisszaboni feladatszabás végrehajtása mellett az erős partnerség, az afganisztáni feladatkezelés, valamint a Smart Defence (Okos Védelem) alkalmazása lesz napirenden. Ugyanakkor várhatóan Chicago után is megoldatlan ügy marad az európai rakétavédelmi pajzs telepítésének kérdése, Oroszország és a NATO kapcsolata, az afganisztáni kivonulás, valamint a NATO 21. századi szerepe. A csúcs várhatóan sikeres lesz a parancsnoki struktúra, az ügynökségek, a bizottságok reformjai, valamint az ?efficiency-driven? reform értelmében a hatékonyság növelés érdekében végzett szervezeti átalakítások miatt. Fejlődést jelent az új képességek, főként az egyre hangsúlyosabb kibervédelem erősítése, és a bővülő partnerkapcsolatok szempontjából is. Azonban a ?savings-driven? reform, vagyis a védelmi szféra költségvetési megtakarítása, főleg európai jellegzetességként visszatartó erőt jelent a katonai képességek kiterjesztésében.

Afganisztán esetében az ?Együtt be, Együtt ki?- elv (Inequal Transition) kapcsán Szenes Zoltán tábornok úr rávilágított, hogy tulajdonképpen nem egyszerre vonultak be a tagállamok, és a jelenlét lecsökkentése sem lesz egyszerre megvalósítható. Előfordulhat ugyanis az ISAF erői részéről egyfajta kivonulási verseny, melynek résztvevőjeként Magyarország várhatóan 2013 őszén kezdheti meg a visszavonást. Ugyanakkor Afganisztán nem marad teljes hirtelenséggel magára, ezt a programot szolgálja a Long Term Partnership Agreement, melynek záró dátuma 2024. Hamid Karzai, Afganisztán elnöke várhatóan előrehozza a választásokat, hogy a viszonylag stabil helyzet alatt alakuljon meg az új kormány (ezen Karzai az alkotmány alapján nem indulhat), amely meg tudja kötni a kivonulásról szóló megállapodásokat. Afganisztán jövőjére nézve kérdéses, hogy konfliktus vagy kooperáció alakul e ki az államon belül, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a biztonság, a segélyezés és a kábítószer problémája továbbra is megoldatlan kulcskérdések maradnak.
bszk-nato-2012-03
A csúcs várhatóan másik lényegi témája, a Smart Defence (Okos Védelem) értelmében a tagállamok azokat a feladatokat, amelyeket egyedül képtelenek lennének ellátni, együttesen végzik el. Az előadók szerint a ?Többet kevesebből? kitűzött elv helyett félő, hogy a ?Kevesebből kevesebb? elv érvényesül majd. A kisebb államok továbbra is csak résképességekben gondolkodnak, az USA viszont szeretné előrevinni a Szövetséget a stratégiai feladatok megoldás irányába. Kérdéses, hogy az ehhez szükséges politikai akarat megvan-e Európában, amely az Egyesült Államok számára már nem tartozik a magas stratégiai prioritású térségek közé – ezt a jellemzőt erősíti a komoly európai kezdeményezések hiánya is. A három pilléren alapuló Okos Védelem a már meglévő irányokat jelentő nemzetközi projekteket erősíti. Ilyen hosszú távú, már működő projektek továbbvitele, az AWS illetve a szövetségi megfigyelő rendszerek támogatása, valamint az információvédelem, kiberbiztonság és a híradás területe.
A 25. NATO csúcs egyik fontos változtatása a parancsnoksági rendszer átalakítása, melynek kapcsán a hangsúly a szervezeti csökkentésre került. A lisszaboni parancsnokság megszűnése mellett jelentős átalakítás a létszám 7500 főre csökkentése, (korábban csak Monsban 12 000 fő dolgozott). Magyarország szempontjából lényeges a légi ellenőrzés Poggio Renatico-i központjának megszüntetése, illetve Spanyolországba telepítése. A strukturális átalakítás és a meglévő költségvetés hatékony felhasználása mellett cél a biztonsági közösségben az új, nem hagyományos formákkal történő együttműködés fejlesztése is. A konkrét feladatokban tevőlegesen egyetértő országok száma megnőtt, így lehetőség van arra, hogy a közösen meghatározott célokért dolgozzanak, mint az ISAF esetében. A Japán ?csekkdiplomácia? példája mellett a Szövetség a számára fontos közép-ázsiai országokat is szeretné bevonni az együttműködésbe. Így például a nem-NATO tag 13-ak szerepének hangsúlyán belül Mongólia esetében jelenik meg az együttműködési partnerség kritériuma.
Várhatóan hosszú ideig megoldatlan kérdéses marad, hogy a 2012-es csúcs után hogyan alakul Oroszország és a NATO viszonya. Oroszország fő problémája, hogy ez a rendszer megkérdőjelezi az orosz atom ütőerő jelentőségét.
?A NATO csúcs igazi üzenete a szolidaritás? ? mondta Szenes Zoltán. Az Egyesült Államok célja, hogy a tagállamok szintjén ne csak nagyobb pénzügyi hozzájárulás, hanem aktívabb szerepvállalás is legyen. Az európai politika kapcsán az akarathiányt említették az előadók, amely nemcsak a stratégiai tervezés igénye miatt fontos tényező, hanem az európai képességek 20 éves fejlődésének bizonyításában is. A kérdés az, hogy képes lesz-e Európa egy olyan helyzetben erőteljesebben befolyásolni az Egyesült Államokat, amikor annak figyelmét az ázsiai térség köti le. A politikai akarat és fókusz hiányának bizonyítéka, hogy a védelmi kiadások nem emelkednek, a katonai képességek kiterjesztéséhez ugyanakkor erre lenne szükség. Az Európán belüli dezintegráció is azt erősíti, hogy a kontinens nem akar foglalkozni a környezetével, erre akkor lenne igazán képes, ha kívülről érné fenyegetés. A Szövetségen belüli aránytalan tehermegosztás mára 80%-20% arányú az USA ?javára? a többi tagállammal szemben és ez várhatóan a csúcsot követően sem fog változni.
Nádudvari Anna

NATO védelmi tervezés

Szerző:
BSZK
-
0

Május 9-én a Tudós Kávézóban a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Tervezési Főosztályának két szakértője, Németh Bence és Németh Gergely tartott előadást szakterületükről, a NATO védelmi tervezéséről.

Németh Bence szélesebb kontextusba helyezve mutatta be a védelmi tervezés aktuális helyzetét. Kitért arra, hogy a NATO védelmi tervezés az EU-énál kevésbé kutatott téma, holott hatása sokkal szignifikánsabban jelentkezik Magyarországon és a nemzetközi környezetben egyaránt, valamint felhívta rá a figyelmet, hogy bár a védelmi kutatóintézetek a háttérbe szorulnak és el vannak zárva a nyilvánosságtól, stratégiai és taktikai hatásuk a védelmi szektorra így is nagy. Példáként hozta fel a RAND Corporation hidegháború alatt kifejtett óriási hatású tevékenységét, többek között a M.A.D.-koncepció (Mutual Assured Destruction, Kölcsönösen Biztosított Megsemmisítés) kidolgozását, amely alapjaiban határozta meg a második világháború utáni stratégiai gondolkodás fejlődését és a két szuperhatalom egymás közti kapcsolatát.
Németh Gergő ezzel a zárt világgal igyekezett jobban megismertetni a hallgatóságot szemléltető példákon keresztül. Az öntudatlan és tudatos tervezés képessége minden emberben megtalálható, és azt nap mint nap használja, akár a zebrán való áthaladáshoz is.
bszk-vedterv-02
Ennek során elhatározásra jutunk (át akarunk menni a zebrán), majd a környezeti hatások figyelembe vételével (a jelzőlámpa színe, forgalom) haladunk a cél megvalósítása felé (átjutni a túloldalra). A stratégiai tervezés lépései tehát a következők: meghatározzuk, hova akarunk eljutni (jövőkép), hogyan jutunk el oda (célok), hol tartunk (végrehajtás) és hol tévedtünk el (ellenőrzés). Az előadó párhuzamot vont a védelmi és a privát szektor stratégiai tervezésének hasonlóságai között, amelyet előszór Robert S. McNamara, az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere ismert fel és alkalmazott sikeresen. Ugyanakkor a NATO és a magánszektor tervezési rendszerében különbségek is megfigyelhetőek. A végrehajtás nem a Szövetség, hanem a nemzetállamok szintjén történik, előbbi feladata az intézményi keretek biztosítása a tagállami kötelezettségek teljesítéséhez. A NATO célja az elrettentés képességének létrehozása és fenntartása, vagyis a küldetés végrehajtásához szükséges képességek kifejlesztése kollektív módon, ezért a nemzeti védelmi tervezés rendelkezésre álló erőforrásai és a feladatok által megkívánt képességek között igyekszik egyensúlyozni. Ennek érdekében minden tagállam egy ún. NATO-képesség kérdőívet tölt ki, amelyben részletesen megosztják egymással a haderőre és a védelmi tervezésre vonatkozó adatokat, erősítve ezzel a transzparenciát és a kölcsönös bizalmat.
A bő másfél óra alatt a közönség soraiból rengeteg kérdés vetődött fel, amelyre az előadók részletesen és kimerítően válaszoltak, így az előadásból interaktív beszélgetés kerekedett és mindenki elégedetten hagyta el a helyszínt.
Budai Ádám

Dr. Fülöp Valter ezredes előadása a „Whiskey-sről”

Szerző:
BSZK
-
0

2012. május 17-én, dr. Fülöp Valter rendőr ezredes (Budapest Rendőrfőkapitányának Bűnügyi Helyettese) előadását hallgathattuk meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Új Lejtős termében. Az előadás témája a whiskys rabló esettanulmánya volt, mely során betekintést nyerhettünk a nyomozói munka izgalmaiba és nehézségeibe, tájékoztatást kaptunk továbbá a rendőrség állományában betölthető karrierlehetőségről és az ehhez kapcsolódó követelményekről. A Biztonságpolitikai Szakkollégium által szervezett program moderátora Dr. Bebesi Zoltán egyetemi adjunktus, a Nemzetbiztonsági Intézet megbízott igazgatója volt, aki személyes élményeit megosztva segítette a konferencia levezetését.

A ?Whiskys? előadással egy időben tartott egyéb konferenciák és tanulmányi kirándulások ellenére nagy érdeklődésre tartott számot a téma iránt, 148-an regisztráltak a programra.
bszk-whiskey-2012-02
A közvetlen hangnemben tartott előadáson a nyomozati folyamat számos érdekfeszítő részletét ismerhettük meg. Az ezredes úr felhívta figyelmünket arra, hogy a média hol és mennyire segített misztifikálni Ambrus Attila személyét és tevékenységét, eloszlatta kételyeinket a bűnözőről kialakult gáláns, úriember-bankrabló imázsról és rávilágított arra, hogy mindenre van alternatív magyarázat. Például az egyik rablásához használt és a média által hangoztatott virágcsokor motívum például csak a fegyver elrejtésére szolgált, valamint az első elfogásakor az irataiért ment vissza, és nem a – közhiedelemben elterjedt – kutyájáért. Az előadó felhívta figyelmünket az ügy folyamán fellépő véletlen tényezők markáns szerepére is.
Az ezredes úr könyvet írt az ominózus témában, melynek néhány példányával az érdeklődő hallgatóság lehetett gazdagabb. A könyvet olvasva is az előadáson tapasztalt nyíltság és humorérzék köszön vissza. A szerző az eredeti történet szálát személyes élményekkel gazdagítja, valamint betekintést nyerhetünk a rendőrségnél 1990-es években kialakult viszonyrendszerbe és mindennapokba. Itt is kiemelte azt az álláspontját, miszerint az országnak rengeteg antihőse van, ahelyett, hogy tudósainkat, olimpikonjainkat tennénk címlapra.
Dr. Fülöp Valter ezredes jelezte, hogy intézményünk számos jól bevált munkatársat adott a Budapesti Rendőr-főkapitányság hivatásos állományában és igény mutatkozik az egyetemünkről kikerülő képzett, nyelveket beszélő utánpótlásra. A nagy számban megjelent, rendőri pálya iránt érdeklődő tanulók világos képet kaphattak a hivatás kihívásairól, ugyanakkor előadónk kiemelte, a rendőri munka elsajátításához elengedhetetlen a biztos alapok megszerzése, ami átfogó, széles ismeretek elsajátításával lehetséges csak.
Az előadás fontos lépés volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Budapesti Rendőr-főkapitányság közös kapcsolatában, s a gyakorlati együttműködést támogatva dr. Fülöp Valter ezredes úr felajánlotta segítségét a pálya iránt érdeklődőknek, így teremtve korlátozott lehetőséget a védelmi szektor e szegmensében való elhelyezkedéshez. A rendőrségi hivatást választóknak 2012. május. 28-ig, hétfő 16 óráig kell benyújtaniuk fényképes önéletrajzukat (amiben többek között nyelvvizsgát igazoló dokumentum sorszámát, kiállítás dátumát, fokát, illetve amennyiben nincs nyelvvizsga a készség szinten beszélt nyelvet, illetve a képzési szintet: BSc, MSc és szakot kell feltüntetni) Dr. Bebesi Zoltán egyetemi adjunktusnál, a Nemzetbiztonsági Intézet megbízott igazgatójánál, akinek segítségével a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett hallgatók kiváló karrier-lehetőséghez juthatnak.
A hasznos, izgalmas és új információkat adó előadást az ezredes úr könyvéből idézett mondattal tudnánk a legjobban összefoglalni: ?A munka ne legyen bűn, a bűn pedig ne legyen erény, máskülönben dolgozó embereknek kell szemlesütve járni, miközben – egy torz szemlélet révén – bűnözők válhatnak mítosszá.?
Papp Rita Bernadett

A 2012 – A Nemzeti Biztonsági Stratégia konferenciasorozat nyitó eseménye

Szerző:
BSZK
-
0
2012. május 17-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került megrendezésre a ?2012 ? A Nemzeti Biztonsági Stratégia? című szakmai konferenciasorozat nyitó rendezvénye a Magyar Atlanti Tanács, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont és a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében.
Dr. Szemerkényi Réka, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke nyitóbeszédében a konferenciát a stratégiai dokumentum keletkezése körülményeinek bemutatásával vezette fel. A 1035/2012. Kormányhatározatot, azaz Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiáját (NBS) úgy jellemezte, mint a jelenlegi nemzetközi helyzetre adott reakció, amelyben az ország vezetőinek reflektálni kell a biztonsági környezet változásaira és a feltételezett jövőbeni biztonsági kihívásokra, fenyegetésekre. Kiemelte, hogy a 21. században Magyarország páratlan stabilitást és biztonságot élvez, de emellé páratlan kitettség (potenciális sebezhetőség, veszélyeztetettség) is társul, mely döntéshozói felelősséget, a válaszok folyamatos finomhangolását igényli. Ennek érdekében a Nemzeti Biztonsági Stratégia alapján ágazati stratégiaként készülőben van a Nemzeti Katonai Stratégia, illetve olyan különleges területekre fókuszáló dokumentumok, melyek specializáltan egy adott kihívással, mint például a kiberbiztonsággal foglalkoznak.
A konferencia első előadásában Nagy Zoltán, a Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Non-Proliferációs Főosztályának főosztályvezető-helyettese hangsúlyozta annak fontosságát, hogy egy problémából ne csak akkor legyen hír, amikor már bekövetkezett, hanem az elhárításra való felkészülés is megfelelő figyelmet kapjon. Mivel napjainkban adottnak tekintjük a magas szintű biztonságot, és kevés szó esik arról, hogy a komplex fogalom milyen sokszínű fenyegetések elhárítását rejtheti magában, a társadalom gyakran megfeledkezik arról, hogy ?a biztonság a demokrácia oxigénje?, melynek megteremtéséhez és fenntartásához komoly erőfeszítéseket kell tenni.
Az NBS elkészítésével kapcsolatban Nagy Zoltán elmondta: bár az 1990-es években is rendelkeztünk az ország biztonságpolitikájának irányelveit rögzítő dokumentumokkal, a Nemzeti Biztonsági Stratégia csak tíz éves múltra tekint vissza Magyarországon. A 2002-es, majd 2004-es NBS-t követően az ország Alaptörvényének szellemében 2011-ben a nemzetközi környezet változásaira ? például a NATO 2010-ben elfogadott új Stratégiai Koncepciójára, a kibontakozó gazdasági válságra ? reagálva új stratégia létrehozására volt szükség.
bszk-nbs-2012-02
Nagy Zoltán, a Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Non-Proliferációs 
Főosztályának főosztályvezető-helyettese
A dokumentum rendeltetését tekintve három célcsoportnak készült. Egyrészt az államigazgatásnak, amely ki is dolgozta, de egyben iránymutatásul és tervezési alapként is szolgál a szélesebb köz- és államigazgatási szféra számára; másrészt nemzetközi partnereinknek, hogy lássák, hogyan vélekedünk a világ biztonsági kihívásairól, az azokkal kapcsolatos céljainkról, illetve mik a kihívásokra adott válaszaink; végül magának a szélesebb hazai közvéleménynek, a civil szféra nem kormányzati szereplőinek és a sajtónak. Ezek következtében rendkívül fontos volt a korrekt és konkrétumokra épülő, pontos megfogalmazás ? nem hiába tartott a szövegezés egy évig. Az egyeztetések során ügyeltek a közérthető nyelvezetre, illetve arra, hogy a stratégia mentes legyen a szakzsargontól. Ennek köszönhető például, hogy az Amerikai Egyesült Államokat leszámítva az NBS nem emel ki országokat név szerint. Mivel a dokumentum összkormányzati célokat fogalmaz meg, minden esetben törekedett a konszenzusra, és a kidolgozó Külügyminisztérium szakmai segítséget kapott többek között a Honvédelmi Minisztériumtól, a Belügyminisztériumtól, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól is.
Logikai felépítését tekintve az NBS szövege négy nagyobb egységre osztható. Az elsőben a világban zajló folyamatokat értékeli, amelyek meghatározzák azt a biztonsági környezetet, amelyben Magyarországnak szavatolnia kell biztonságát és meg kell teremtenie érdekérvényesítő képességét. A másodikban Magyarország biztonságpolitikai ars poeticájának, hitvallásának megfogalmazása található: azon értékek és érdekek, amelyek meghatározzák nemzeti céljainkat és nemzetközi tevékenységünket. A harmadikban pedig azok a fenyegetések, kockázatok szerepelnek, melyekre prioritási sorrendben ? az ún. ?kemény? (például katonai) fenyegetésektől a ?puha? (például gazdasági) kihívásokig ? választ kell adnia az országnak. Végül a negyedik és egyben befejező rész a kormányzati végrehajtás egészét átfogóan tárgyalja, elvárásokat és ajánlásokat téve a végrehajtásra.
Nagy Zoltán a stratégia céljainak értelmezésekor a biztonság átfogó értelmezéséből indult ki. A mára több tekintetben is jelentősen kibővült biztonságfogalom magában foglalja a biztonság katonai dimenziói mellett a gazdaság, politika, társdalom és a környezet különböző kihívásait. A korábban államközpontú biztonságfelfogásban ma már a regionális és globális szinten értelmezhető folyamatok és a nemzetközi, szupranacionális szereplők is megjelennek ? mint ahogy az állami szint alatt olykor az egyén is. A globális kapcsolatok sűrű hálózata, kölcsönös függőségei következtében a biztonság oszthatatlanná vált, az egyes szereplők, államok közös érdeke a stabilitás és kiszámíthatóság fenntartása. Az elmúlt évek kellően alátámasztották, hogy jelenleg a gazdasági függőségek és sebezhetőség jelentik az elsődleges problémát, különösen a kis országok számára. E téren növelni kell szuverenitásunkat és mozgásterünket, amit csak átfogó kormányzati lépésekkel lehet elérni.
Magyarország számára a nemzeti biztonság- és védelempolitika keretét a Washingtoni Szerződés (és annak kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkelye) és az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikája adja. Nagy Zoltán is megerősítette, hogy hazánk páratlanul jó helyzetben van, ami a hagyományos katonai agressziótól való fenyegetettséget illeti, de a Balkán még rendezetlen problémái továbbra is odafigyelést igényelnek. Ehhez képest jelentős hangsúlyeltolódás ment végbe a terrorizmus fenyegetés-percepcióját illetően: míg 2002-2004-ben még az első számú fenyegetésként jelent meg a stratégiai dokumentumokban, mára hátrébb sorolódott, fenntartva azt a megítélést, hogy még mindig nagy kockázatot jelent, hiszen bár közvetlen célpont nem vagyunk, de elvben bármikor lehetünk.
A közeljövő és a következő évtizedek tekintetében egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni a most még csak visszafogottan megjelenő környezeti biztonság kérdése. A klímaváltozás hosszú távú hatásai, mint például a sivatagosodás, a csapadékviszonyok változása a jövőben egyre sürgetőbben fognak jelentkezni. Ehhez kapcsolható a fenntartható fejlődés biztosítása, a természeti katasztrófák utáni mentesítésre és ipari katasztrófákra elhárítására való felkészülés ? melynek jelentőségére 2010-11-ben Kolontár és Fukusima példája hívta fel a figyelmet. Éppen emiatt szükséges a civil válságkezelés feladataira előre felkészülni, és a védelmi szektor mellett a polgári szférát is felkészíteni, hogy kompetens módon legyen képes ellátni feladatait különleges helyzetekben.
Az NBS hangsúlyt fektet az ún. ?új típusú? ? valójában többségében korábban is jelen lévő, csak nem a biztonságpolitika keretrendszerébe sorolt ? kihívásokra is, így a szervezett bűnözésre, a szélsőséges csoportok előretörésére, és a kábítószer-kereskedelemre ? melynek kapcsán már nem csak, mint tranzit ország, hanem mint célország is megjelenünk.
Nemzetközi szerepvállalásunkat és a stratégia külpolitikai eszközeit illetően döntően a nemzetközi szervezeteken keresztül történő érdekérvényesítésre támaszkodhatunk. E tekintetben két új elem, a NATO-n belül a nukleáris fegyverek csökkentése (tágabb értelemben a Barack Obama amerikai elnök által 2009-ben meghirdetett globális zéró, azaz az atomfegyver-mentes világ képe), az ENSZ esetében a ?Védelem Felelőssége? (Responsible to Protect) elv jelenik meg a 2012-es NBS-ben.
Az előadás ? és a stratégia ? zárása a végrehajtás két fontos alappillérére fókuszált. Az első a szilárd gazdasági alap, a gazdasági szuverenitás, a nemzetközi mozgástér biztosítása, az adósságállomány visszaszorítása és az erőforrásokhoz való hozzájutás biztosítása. A második pillér a társadalmi támogatottság, amelyet széleskörű tájékoztatással lehet biztosítani.
Dr. Lázár Péter, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Osztályának osztályvezetője ?A Nemzeti Biztonsági Stratégia védelmi vonatkozásai? címmel tartott előadásában a biztonsági környezet elmúlt években tapasztalható, és napjainkban felerősödő stratégiai átalakulását jellemezte. Bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy gyakran egyes fogalmak ? így a katonai biztonság ? inflálódnak, kevesebb figyelmet kapnak, annak ellenére, hogy a védelmi aspektusok is fontos elemét képezik minden ország biztonságfelfogásának. Felgyorsuló, globalizált világunkban és a dinamikusan változó biztonsági környezetben a stratégiai dokumentumok kulcsfontosságú tájékozódási pontot jelentenek ? folytatta.
bszk-nbs-2012-03
Dr. Lázár Péter, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Osztályának 
osztályvezetője
A hazánk biztonságának sarokkövét jelentő NATO is folyamatosan átalakulóban van, az eltérő biztonságfelfogás és fenyegetettség percepció pedig gyengítheti a transzatlanti kapcsolatokat és háttérbe szoríthatja az egységes stratégiai gondolkodást. Mindez akkor történik, amikor egyébként is globális erőegyensúly-eltolódás zajlik: Európa fokozatosan hátrébb szorul a centrumból, Ázsia és a felemelkedő hatalmak szerepe pedig növekszik. Ezen a tendencián védelmi kérdésekben csak akkor lehetne változtatni, ha ?biztonságfogyasztóból? biztonságot garantáló, valós, hatékonyan alkalmazható képességeket felmutató védelempolitikát tudna megvalósítani Európa ? amit az Európai Unió válsága, pénzügyi-gazdasági kohéziójának gyengülése nem segít elő. Ennek következtében a transzatlanti kapcsolatok is átalakulóban vannak, és azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok a délkelet-ázsiai régió felé fordul, felmerült az európai kapcsolatok leértékelődésének veszélye is. Eközben az Európával szomszédos régiókban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten politikai átalakulások sora zajlik, rendkívül képlékeny folyamatokat indítva be e régiók országaiban. A stabilitás megteremtéséhez szükség van az erős Európára és a hatékonyan alkalmazható képességekre.
Ezért is kritikus Lázár Péter szerint, hogy a védelmi kiadások a válság hatására szinte minden európai országban, még a nagyhatalmaknál is, csökkenőben vannak. A Magyar Honvédség vonatkozásában ma már kormányhatározat rögzíti, hogy 2016-tól emelkedhet fokozatosan a honvédelmi költségvetés, a képességfejlesztés feladatainak végrehajtása azonban addig sem áll le. A következő évekre vonatkozóan az NBS és a készülő Nemzeti Katonai Stratégia is azt a célt tűzi ki, hogy az országvédelem alapjaival rendelkezzünk, hogy ha valamely váratlan helyzet be is következik, megbízható, saját erőnkre támaszkodó megoldásokat tudjunk alkalmazni. Emellett továbbra is fenn kell tartani a szövetségi keretekben a nemzetközi válságkezelő és stabilizációs műveletekhez való hozzájárulási képességet. A Honvédség humán állománya jól képzett, képes szövetségeseinkkel együttműködni ? katonai képességeit pedig többnemzeti képességfejlesztési és megosztási (pooling and sharing) programokon belül lehet képes fejleszteni.
Az utolsó előadásban Dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója a magyar biztonság- és védelempolitika helyzetét és perspektíváit értékelte. Bevezetőjében leszögezte, hogy egy olyan típusú alapdokumentumban, mint a Nemzeti Biztonsági Stratégia, a biztonság minden területét le kell fedni. Ezért is érdekes az új NBS, mivel az már egyértelműen a poszt-bipoláris kor biztonságpercepcióját tükrözi, jelentős figyelmet szentelve a nem katonai elemeknek is.
bszk-nbs-2012-04
Dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója
Az NBS-ben foglaltak értelmezése szempontjából fontosnak tartotta jelezni, hogy nem a szakértő szemszögéből kell vizsgálni a dolgokat, hanem úgy, mint a politika és a társadalom párbeszédét, ugyanis ebben a kontextusban jól tetten érhető az állam(igazgatás) objektív (vagy azt célzó) és a társadalom (az egyén) szubjektív biztonságfelfogása. Előbbi ? amely például a fenyegetések, kihívások és kockáztok tükrében a védelmi kiadások kívánatos, szükséges, vagy minimálisan elégséges szintjének meghatározásához elengedhetetlen ? az egyén számára ugyan ismert, de jellemzően a társadalom nem ebben gondolkodik. Példának okáért: a társadalom biztonságát legszélesebb értelemben a NATO garantálja, aminek természetes előfeltétele a nemzeti honvédelmi önerő fenntartása és a szövetség tevékenységében való érdemi szerepvállalás ? de az átlagembert saját szubjektív biztonsága érdekli igazán, azaz a napi szinten leginkább érezhető gazdasági (szociális háló, munkaerőpiac) és közbiztonsági kérdések érdeklik (?Kimehet-e az utcára félelem nélkül??).
Bár kétségtelenül nagy a jelentősége annak, hogy mit és hogyan érzékelünk, de a fenntartható nemzeti szintű biztonság ? például a honvédelem ? tekintetében elengedhetetlen, hogy a két fogalom, két érzékelés és értelmezés (percepció) ne kerüljön egymástól túl távol. Ennek következménye ugyanis egy olyan hozzáállás, ami a honvédelmi kiadások jelentős csökkentését teljes mértékben elfogadhatónak, sőt kívánatosnak tartja, és a szűkös erőforrásokat más területen kívánja hasznosítani. A biztonság objektív és szubjektív percepcióját ? mint korábban is elhangzott ? a társadalom megfelelő tájékoztatása hozhatja közelebb egymáshoz. Ebben pedig ? hangsúlyozta Tálas Péter ? a médiának döntő szerepe és felelőssége van.
Tugyi Attila
1...105106107...113106. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!