A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghívására 2011. március 29-én Egyetemünkre látogatott Papp István nyugállományú alezredes, a magyar békefenntartás évtizedes tapasztalatokkal rendelkező jeles képviselője, aki a zsúfolásig megtelt nagyelőadóban a ZMNE oktatóinak és polgári hallgatóinak, valamint a Ludovika Zászlóalj tisztjelöltjeinek tartott élménybeszámolót. Jóllehet Papp István neve és tevékenysége a szélesebb publikum előtt a tavaly októberi elrablása okán vált közismertté, a Magyar Honvédség keretein belül, később pedig ENSZ-megbízásban végzett békefenntartói munkája hosszú évek óta példaként szolgál a szakmai körökben ? amint azt köszöntőjében Prof. Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a BSZK tiszteletbeli tagja, egyben a rendezvény moderátora is elmondta.
A felderítő tisztként végzett Papp István békefenntartó munkássága az irak-iráni háborút követő UNIIMOG-misszióval vette kezdetét, amelyre mai napig nosztalgikusan emlékszik vissza; mint mondta, büszke arra, hogy ott lehetett a (modern kori) magyar békefenntartás bölcsőjénél. Előadásának kezdetén ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a magyar békeműveletek története nem 1989-ben kezdődött, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia ún. tűzoltási hadműveleteiben a magyar katonák is tevékenyen részt vállaltak, a békefenntartás ilyen értelemben ?egyfajta hungarikumként? is értelmezhető, sőt, a magyar békefenntartók szakmai rátermettsége és empátiája mai napig is elismert tény a nem háborús katonai műveletek palettáján. A néhol kalandos kitérőkkel tarkított szakmai életpályájának felvázolása után Papp István általánosan bemutatta az ENSZ-békefenntartás hátterét, az ENSZ Alapokmány 6. és 7. fejezete alapján megindítandó missziók mandátumának kérdéskörét, majd áttért a ?nagy szerelem?, vagyis az afrikai élmények elbeszélésére. Mint elmondta, az angolai polgárháború után a választásokat felügyelő magyar csoport parancsnokaként, 1994-ben járt először Afrikában, majd 1999 és 2002 között mint az ENSZ New York-i központjának Afrika-iránytisztje szinte az egész kontinenst beutazta. Papp István a Magyar Köztársaság képviseletében, de ENSZ-alkalmazásban, pályázatok révén nyerte el újabb és újabb kihívásokkal teli feladatait; legutóbb az ENSZ DPKO Békeműveleti Igazgatóság alkalmazottjaként Szudánban, Darfur területén szolgált. A békefenntartói évek során készített fotókkal kísért előadáson a fényképekből összeállított diasor illusztrálta a kongói EUSEC- (2005-2007.), majd a nepáli UNMIN-misszió (2007-2009.) során átélt élmények elbeszélését, végül pedig a darfuri UNAMID-misszió lefegyverezési-leszerelési-reintegrációs (DDR) programjaiban tapasztaltakról hallhattunk értékelést. Papp István Szudán kapcsán részletesen mesélt elrablásának és fogvatartásának körülményeiről is. A hátborzongató esemény Papp István emberi elbeszélésében elgondolkodtatott, sőt, olykor mosolyt csalt a hallgatóközönség arcára, és minden egyes mondata igazolta a nyugállományú főtiszt azon megállapítását, amely szerint a sokszor szélmalomharcnak tűnő békefenntartó feladatokat csakis ?hittel, szeretettel és akarattal? lehet végezni, minden kilátástalanság és esetleges negatív jövőkép ellenére is. Ezért indul újra útnak, hogy április végétől Haitin segítse a természeti katasztrófa utáni védelmi szektor-újjáépítést.
