Szeptember 29-én került sor az MHTT Biztonságpolitikai Szakosztálya és Nemzetbiztonsági Szakosztálya, valamint a Biztonságpolitikai Szakkollégium közös rendezvényére a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tudós Kávézójában. A délután két előadója Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója, valamint Tálas Péter, a SVKI igazgatója volt, akik tanulságos előadásaikban igyekeztek reális helyzetképet adni az alakuló világrendszerről a New York-i terrortámadás óta eltelt tíz évet figyelembe véve.
Első előadónk, Kiss J. László a média és a terrorizmus kapcsolatáról beszélt, egyfajta szimbiózisukról, mivel a média juttatja el a háztartásokba a terrorizmust, amivel az elkövetők célja a tömeges félelemkeltés. A média kvázi legitim szereplővé teszi a terroristákkal azzal, hogy folyamatosan feltünteti őket a képernyőn, gyakorlatilag olyanokká válnak, mint más közszereplők, például a politikusok. Az igazgató úr kitért a 2001. szeptember 11-i és az idén júliusban történt norvégiai terrortámadás közötti összefüggésekre, melyek alapján párhuzam fedezhető fel az iszlám szélsőségesek által feltételezett iszlámellenes (nyugati) ?keresztes hadjárat? és a norvégiai elkövető, Breivik ?keresztény keresztes hadjárata? között a bevándorlók ellen.
A délután fő kérdésére, azaz hogy változott-e a világrendszer a New York-i terrortámadás után, Kiss tanár úr nemmel válaszolt. Véleménye szerint a berlini fal leomlása volt a döntő fordulat, amikor a bipoláris rendszerben a másik fél (Szovjetunió) megszűnt. 9/11 jelentősége abban rejlik, hogy maga az elkövetési mód volt újdonság. Az államok egyik nagy kihívása, hogy nem állami szereplőkkel kell megküzdeniük, és hogy sokszor a saját biztonságukat sem tudják szavatolni egyes országok. Végezetül az előadó feltette a kérdést, vajon sikerült-e átalakítani az arab világot? A válasz nem, mivel az arab államokban a vallási alapon működő politikai rendszer továbbra is potenciális lehetőség.
Másik előadónk, Tálas Péter azzal kezdte előadását, hogy a legfontosabb kérdésre válaszolva nem gondolja úgy, hogy a nemzetközi rendszer megváltozott volna 9/11 után. A terrortámadás után csak az USA sérthetetlenségének mítosza dőlt meg, de ettől függetlenül továbbra is a legerősebb állam maradt, és ahogy a világrendszer sem, úgy az Egyesült Államok külpolitikája sem változott meg, az utóbbi 10 évben alkalmazott műveletek a korábbi elnököknél is megjelentek. Tálas úr elmondása szerint a háború változott meg csupán, ugyanis az adott politikai rendszer megdöntése után az új politikai rendszer felállítása is része lett a műveleteknek.
9/11-et stratégiai terrortámadásnak lehet tekinteni, amely megszabja a képét a terrorizmusnak. A tíz évvel ezelőtti támadás mediatizálttá vált, a terrorizmus egyfajta jelképe lett, ami azt okozta, hogy a társadalom túlreagálta a támadást. Nem vették figyelembe azt, hogy ilyen méretű támadást csak nagyon ritkán lehet végrehajtani, és az USA-ban és Európában a vizsgált tíz év során mindössze öt ilyen cselekmény történt. A 9/11 utáni politikai törekvések egyik nagy eredménye az, hogy az Egyesült Államok rákényszerítette az országokat arra, hogy vegyék komolyan a terrorizmust.
Ha a statisztikai adatokat vesszük figyelembe, akkor megállapítható, hogy Európát és az USA-t nem az iszlám terrorizmus fenyegeti leginkább, hanem a szeparatista törekvések. Az Egyesült Államok bár rövidtávon hatásosan kezelte a terrorizmus problémáját, hosszú távon ez kontraproduktívan hat. A nemzetközi rendszer erőviszonyait sem a New York-i támadás változtatta meg, hanem a 2008-as gazdasági válság. Ezt jól mutatja az, hogy USA-nak a nagyhatalmak vonzáskörzetében nincs kompetenciája (például Grúzia-Dél-Oszétia viszonylatban).
Végül Tálas tanár úr is kitért a norvégiai terrortámadásra, és arra próbált választ találni, hogy mi tette lehetővé a nagy áldozatszámot. A rendőrség hibái mellett, azt találta hiányosságnak, hogy Norvégia megrekedt a 9/11 előtti korszakban, ezt azzal példázta, hogy a rendőrök nem hordhatnak fegyvert, azaz a politikusokat sem védik fegyveresek. Bár Európában nagy számban vannak a szélsőjobboldali mozgalmak, Breivik akciója diszkreditálta azokat.
Zárszóként a tanár úr elmondta, a legnagyobb biztonsági kihívást jelenleg nem a terrorizmus jelenti, hanem a társadalmi rétegek integrálódásának problémája.
Hegedűs Márton
(A kép forrása: http://i.dailymail.co.uk/i/pix/2012/09/05/article-2198838-0989D918000005DC-776_638x505.jpg)
