Október utolsó csütörtökén a már hagyományossá váló Kis Károly Klub ? vagyis a Magyar Hadtudományi Társaság Biztonságpolitikai Szakosztálya, a Nemzetbiztonsági Szakosztálya, valamint a Biztonságpolitikai Szakkollégium ? előadói délutánja került megrendezésre a ZMNE Központi Könyvtárának Tudós Kávézójában. Ez alkalommal Prof. Dr. Szternák György ?Az európai rakétavédelmi rendszer? című előadásával bővítette a hallgatóság ismereteit.

bszk-raketavedelem-2001-02

Az előadás a mára történelemként számon tartott események ismertetésével indult, vagyis az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió közti ellenállás enyhülésével és a megszületett együttműködési megállapodások számba vételével, melyek rendkívül fontosak voltak a mai helyzet körültekintő értékeléséhez. A tanár úr bemutatta mind az orosz, mind pedig az amerikai légvédelmi és űrvédelmi központokat, melyek egységei ? a megfigyelő és előrejelző rendszerek ? mindkét országban közös parancsnokság alatt működnek. Részletesen bemutatásra kerültek az országokban rendszeresített legmodernebb, e célra használt haditechnikai eszközök, mint például az amerikai Patriot vagy az orosz BUK-M. A hallgatóság azt is megtudhatta, hogy e két struktúra az együttműködési megállapodásokból fakadóan úgy került kialakításra, hogy bármikor összekapcsolhatóak legyenek.
Mindezek után az előadó alapos áttekintést nyújtott az USA által tervezett európai rakétavédelmi rendszerről és annak hátteréről. A 2009 októberében megszületett javaslatot az európai országok a lisszaboni csúcstalálkozón elfogadták, ennek tükrében alakították ki az első megvalósítási változatot, mely szerint Csehországba egy felderítő rendszert, míg Lengyelországba elhárító rakétákat telepíthetnek az amerikaiak az Iránból vagy Észak-Koreából indított támadások elhárítása ellen. Ezen tervekre az oroszok nemtetszésüket fejezték ki, majd Putyin elnök javasolta Bushnak a két rendszer összekapcsolását, melynek következtében nem lenne szükség az európai bővítésre. Az USA elnöke elvetette ezt az ötletet a NATO alapelvekkel való ütközés miatt, melyre válaszul Moszkva támadó rendszer telepítését határozta el Kalinyingrádban, illetve éleslövészetet hajtottak végre a rendszeresített eszközökkel.
Azóta sem valósultak meg a különböző, későbbi amerikai bővítési változatok, és amint azt megtudtuk, folyamatos tárgyalások folynak a két nagyhatalom között a kialakult ellentétek enyhítésére. Szternák tanár úr kiemelte, hogy ezen egyeztetések szakértői szinten valósulnak meg, a politikai képviselők is jól képzett szakemberei a témának, ugyanakkor komoly előrelépés csak akkor várható a kérdésben, ha valamelyik fél enged az álláspontjából.

Az európai rakétavédelmi rendszer kérdéskörének alapos és sokrétű bemutatása után a hallgatóság kérdéseket tehetett fel, valamint megvitathatta álláspontját az előadóval.
Lindmayer Judit
Előző cikkA világ 9/11 nélkül, avagy az elmúlt tíz év értékelése a nemzetközi rendszer átalakulásának szemszögéből
Következő cikkAz új biztonságpolitika könyv bemutatója