21.7 C
Budapest
2026 május 25. hétfő 04:47
Kezdőlap Blog Oldal 82

Magyar kibervédelem ? NATO szemszögből

Szerző:
Szentgáli Gergely
-
0
(A kép forrása: techweekeurope.co.uk)

A NATO kibervédelmi kiválósági központja (NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence) felkérésére hazai szakértők elkészítették a magyar kibervédelmi rendszer bemutatását. A központ által koordinált projektben minden tagállam elkészíti a saját rendszerének leírását, folyamatosan publikálva a szervezet vonatkozó aloldalán.

A dokumentum végigveszi az elmúlt időszak változásait, mind jogszabályi, mind szervezeti változások tekintetében. Végeredményben látható, hogy a jogszabályi és stratégiai környezet immáron teljes, példának okáért hazánk Nemzeti Biztonsági Stratégiájában és Nemzeti Katonai Stratégiájában egyaránt hangsúlyosan megjelenik a kibervédelem kérdése. Ezekhez kapcsolódóan elfogadásra került a Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia, amely tovább bontja és priorizálja az elvégzendő feladatokat. A kritikus (magyar terminológiában: létfontosságú) infrastruktúrák védelméről rendelkező jogszabály és az ?infotörvényként / kibertörvényként? is ismert 2013. L törvény tették teljessé a hazai szabályozást, megfogalmazva az érintettek irányába az elvárásokat és a kapcsolódó feladatrendszert.

A szervezeti struktúra tekintetében komoly változások történtek az elmúlt hónapokban a hazai kibervédelem területén. A politikai (stratégiai) koordinációért továbbra is a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács felel, azonban a végrehajtás szintjén több új szervezet is megjelent. A kormányzati kibervédelem központi ernyőszervezeteként létrehozott Nemzeti Kibervédelmi Intézet foglalja magába a főbb szereplőket: a Kormányzati Eseménykezelő Központot (NBSZ GovCERT-Hungary), a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóságot és a Cyber Defence Management Authority-t. A már működő, a kritikus infrastruktúra védelméért felelős szervezeten (Létfontosságú Rendszerek és Létesítmények Informatikai Biztonsági Eseménykezelő Központja) túl, további valósidejű felügyelettel és incidenskezeléssel foglalkozó csoportok (ún. CERT-ek) jöttek létre a polgári hírszerzés (Információs Hivatal) és a katonai titkosszolgálat (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat) alárendeltségében.

A jelenlegi trendek szerint a hazai kibervédelem a nemzetbiztonsági szolgálatoknak alárendelve, szektoriális felosztásban, de erősen központosítva működik. A szervezeti racionalizálásnak köszönhetően átláthatóbbá vált a szervezetrendszer, amely nagyban megkönnyíti az információáramlást és az érintettek közötti együttműködést.

A kiválósági központ 2008-ban jött létre, célja, hogy kutatásokkal, képzésekkel és konferenciák szervezésével elősegítse a NATO tagállamok kibervédelemmel kapcsolatos képességfejlesztését. A központ csupán a NATO katonai struktúrájának része (a Transzformációs Parancsnokság alárendeltségében), finanszírozását az  szponzor államok végzik. Magyarország 2010-ben csatlakozott a központhoz.

A magyarországi elemzést Prof. Kovács László ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanára és Szentgáli Gergely, a Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Kabinetének munkatársa készítették.

 

 

 

 

 

Átfogó Védelmi Index készül

Szerző:
BSZK
-
0
( A kép forrása: http://uni-nke.hu)

Már év végére elkészülhet az Átfogó Védelmi Index (ÁVI) első fejezete, amely a magyar katonai védelmi képesség aktuális állapotát újszerű megközelítésben mutatja be ? hangzott el az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán tartott rendezvényen. Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a kar dékánja előadásában szólt a várhatóan évente frissülő védelmi index céljáról és tartalmáról.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem idén elkészült Jó Állam jelentésének egyik fejezete az ország katonai védelmi képességeit mutatja be, elsősorban a makro mutatók és nemzetközi felmérések, rangsorok alapján. A most készülő Átfogó Védelmi Index ezeket a képességeket részletesebben, a kormányzati és nemzeti beágyazottságot is figyelembe véve elemzi.  Minderre elsősorban a nemzetközi biztonsági környezet jelentős változása miatt van szükség. Ennek megfelelően a jelentés részletesen foglalkozik majd a nemzetközi együttműködési képességek kialakításával és fejlesztésével. A szakemberek megvizsgálják, hogy a professzionális, kis létszámú haderő hogyan képes együttműködni hazai és nemzetközi szervezetekkel, amelyekbe természetesen mind a NATO-t, mind pedig más, a védelem és a biztonság érdekében tevékenykedő szervezetek bele értendők. Az ÁVI tehát Magyarország honvédelmi képességrendszerét és kritikus összetevőit méri fel, valamint évente frissülve a változásokról is számot ad, így a folyamatok, tendenciák is kiolvashatóak lesznek belőle. Boldizsár Gábor előadásában kiemelte, hogy a jelentés fontos eleme a magyar társadalom és a honvédség kapcsolatának bemutatása, amely hosszabb távon hozzájárulhat az emberek biztonságérzetének növeléséhez.

Az Átfogó Védelmi Index megalkotása során első körben nem a technikai háttérrel, hanem az emberi képességek és a különböző eljárásrendek bemutatásával foglalkoznak a szakemberek. ?Amíg a technikai eszközük aránylag könnyebben biztosíthatóak, a humán képességek hosszabb távon alakíthatóak és tarthatóak fenn? ? hangsúlyozta a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja. A jelentés foglalkozik majd a honvédelemben tevékenykedők és az iránta elkötelezettek szaktudásával, innovációs képességeivel és moráljukkal. A jelentés őt fő területre koncentrál, ebből első ütemben hármat vizsgálnak majd, ezek a honvédelem rendszere, a társadalom és honvédelem, valamint az alkalmazás egyes területei. Dr. Boldizsár Gábor ezredes kiemelte, hogy a kutatás sikere és a hiteles jelentés megalkotása azon múlik, hogy megbízható és nyilvános adatokkal, információkkal kell dolgozniuk, ebben pedig számítanak a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium hatékony együttműködésére. Az Átfogó Védelmi Index első körös változata a tervek szerint még idén elkészül, így megfelelő muníciót nyújt majd a jövő évi Jó Állam jelentés védelmi képességeket bemutató fejezetének elkészítéséhez is – tudtuk meg a rendezvényen.

(Ez a cikk eredetileg a http://uni-nke.hu oldalon jelent meg)

Az Iszlám Állam és a szíriai konfliktus – előadás

Szerző:
Bartók András
-
0
(A kép forrása: istockphoto.com)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Tudós Kávézója adott otthont a Magyar Hadtudományi Társaság Biztonságpolitikai Szakosztály, a Nemzetbiztonsági szakosztály és a Biztonságpolitikai Szakkollégium október 28-i közös előadásának. Ennek keretében Dr. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa beszélt a szíriai konfliktus dinamikájáról, és az Iszlám Állam kapcsán felmerülő kérdésekről.

Az előadás nyitó gondolatmenetében Kaiser Ferenc összegezte a Levantei és Szíriai Iszlám Állam (ISIL) jelenlegi területi és feltételezhető költségvetési paramétereit, vezetésének struktúráját és néhány fontosabb alakját. Ezen túlmenően az előadó kitért az ISIL katonai képességeire, mely kapcsán megemlítette, hogy a szakértők 25 és 100 ezer fő közöttire becsülik a szervezet fegyveres erőinek létszámát.

Ezt követően bemutatásra kerültek a mai konfliktushoz vezető történelmi előzmények, az 1982-es libanoni háború, a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások, majd az amerikai megszállás, az „arab tavasz” és a szíriai polgárháború fontosabb eseményei. Előadása során Kaiser tanár úr igyekezett a hallgatóságot bizonyos kényes kérdések mentén történő elgondolkodásra buzdítani. Szóba került az amerikai külpolitika demokrácia-építésének látványos kudarca, továbbá annak kérdése, hogy valóban jobb csere-e egy jól működő diktatúrát egy adott esetben akár semennyire sem működő ?demokratikus? államra cserélni. A szíriai események mellett az érdeklődők képet kaphattak az Európába irányuló migráció hátteréről, mely kapcsán említésre kerültek ? az egyes egyének szörnyű életkörülményein felül ? a migránsok mozgásával együtt járó biztonsági kockázatok. E kapcsán az előadó kitért rá, hogy az elmúlt éveket nézve a szíriai lakosság mindennapjainak meghatározó eleme lett az erőszak és a kegyetlenség, ami óhatatlanul megalapozza a szélsőséges nézetek és agresszió tovább burjánzását, még akár egy addig mérsékeltebb közösség tagjaiban is. Az előadás végén a konfliktus kapcsán átfogó képet kaphattunk mind a térségben jelen levő szereplők nemzetközi kötődéseiről, mind pedig a világ nagyhatalmainak bonyolult és sokszor ellentmondásos érdek- és ellenérdek-hálójáról.

Összegzésében Kaiser Ferenc kiemelte az orosz beavatkozás eddigi eredményeit, a további szerepvállalás korlátait, valamint a kurdok és a török kormány ellentétes érdekeit, különös tekintettel egy önálló Kurdisztán létrejöttének lehetőségére. Végül a konfliktus összehangolt nemzetközi megoldásának korlátai kapcsán az előadó rávilágított a harcok további elhúzódásának borús kilátásaira. Az előadó ismereteinek sokoldalúsága és szakmai igényességének köszönhetően az időnként megrázó képsorokat és eseményeket az azt megillető méltósággal mutatta be, de a szakmai igényességen túlmenően, a konfliktus áldozataival szemben tanúsított érezhető empátiája adta meg igazán az előadást megillető emberséges hangnemet.

(Szerkesztette: Fekete Csanád)

Német külügyi delegáció látogatása Teheránban

Szerző:
Al-Agha Cintia Asoum
-
0
(A kép forrása: dw.com)

Az Irán és Szaúd-Arábia közötti feszült viszony már az 1980-as évektől kezdve folyamatosan jelen van. A részben vallási, részben politikai töltetű vitát nem vitte előrébb sem az irak-iráni háború kimenetele, sem az, hogy a közel-keleti térség két jelentős államáról beszélhetünk.

A két, vallásában eltérő országot azonban egy dolog összeköti: ez pedig a haddzs hagyománya. A muszlimok, felekezettől eltekintve, életükben legalább egyszer kötelesek elzarándokolni Mekka városába, és bejárni azt az utat, ami szerintük a szakrális megtisztulást hozza valamennyi hívő számára. A haddzs mind legitimációs erő, mind kötelezettség a Szaúd-Arábiai Királyság számára, hiszen sokszor ez az egyetlen kapocs a közel 1,3 milliárdra becsült muzulmán népesség között.

Mint a tömegesemények jelentős részénél, úgy a zarándoklatnál sem ritkák a halálos esetek. A Kába-kő körül imádkozó emberek ugyanis a szentély megérintése érdekében képesek akár egymást is agyontaposni. Ez az év azonban különös tragédiába torkollott, hiszen a haddzs során becslések szerint 750 iráni állampolgár vesztette életét. Miután közel 104 holttestet sikerült hazaszállítani Teheránba, és megtörtént a tisztességes ravatalozás, megkezdődött az okok fejtegetése is. Irán állítása szerint a szaúdi szervezőgárda csődöt mondott, különös tekintettel a kizárólag irániakból álló áldozatokra.

Az október elején történt esemény megoldásának kérdése is felmerült azon a négy napos látogatáson, amit Németország külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier tett október 16-20. között Irán fővárosában, Teheránban, illetve Szaúd Arábia fővárosában, Rijádban. Ilyesfajta diplomáciai találkozóra közel 12 éve nem került sor.

A gazdasági, kulturális értekezéseken túl nagy hangsúly került a két ország közötti konfliktusra és arra, hogy a szembenállás erősíti a terrorizmus mértékét a térségben. A német delegáció nem titkolt célja az volt, hogy segítse a két szembenálló fél közeledését.

?Irán és Szaúd Arábia politikai ellentéte még inkább növelte a terrorizmus mértékét, de ha ez a két ország félretenné nézeteltéréseit, akkor a többi muszlim állam is ugyanígy cselekedne? ? említette Steinmeier.

Az együttműködés Irán és Szaúd Arábia között nemcsak a fent említett konfliktus miatt, hanem azért is nehézkes, mert a szír polgárháború kapcsán sem egyezik meg a két ország álláspontja. Míg Irán miniszterelnöke, Hasszán Rohani a szír elnök, Bassár el-Aszad és a hadsereg mellett áll, addig Szalman szaúdi király a szunnita felkelőket támogatja.

A megfelelő konfliktuskezelés érdekében a német külügyminiszter rijádi tartózkodása során az egész Öböl-menti térséget felszólította a menekültválság megoldásában történő közreműködésre. A felszólítás jogosságát többek között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai is alátámasztják, hiszen Szaúd-Arábia a múlt év során december 14-ig mindössze 561 menekültet fogadott be.

Források:

Auswarteiges

Aawsat

Al-Monitor

PRI

DW

BBC

The Iran Project

Megnyílt a „Tudomány Kapujában” poszterverseny kiállítása

Szerző:
Fekete Csanád
-
0

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata az Egyetem Szakkollégiumai, a DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztálya, a DOSZ Hadtudományi Osztálya, illetve Magyar Hadtudományi Társaság Kápolnai Pauer Ifjúsági Klubja közös szervezésében immáron második alkalommal került megrendezésre a ?Tudomány kapujában? elnevezésű poszterverseny. A kiállítást Prof. dr. Padányi József dandártábornok, tudományos rektorhelyettes, az esemény fővédnöke nyitotta meg október 28-án. A megnyitó keretében tartott díjátadón Németh Ferenc – a szakkollégium tagjelöltje – második helyezett lett, akinek ezúton gratulálunk.

img-1624.680.508.s[1][quote_box_center]A Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjai által küldött pályamunkák megtekinthetőek a lap alján és a Ludovika Főépület Zsibongójában.[/quote_box_center]

Németh Ferenc_Bosznia-Hercegovina biztonsági kihívásai
Fekete_Csanad_hibrid_hadviseles_a_jovo_kihivasa
Nemeth_Jozsef-Lajos_hibrid_hadviseles_es_hibrid_media

Kis Háború – az alternatív védelmi koncepció előadás

Szerző:
BSZK
-
0

A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghív minden kedves érdeklődőt a Biztonságpolitikai Szakkollégium, az MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Nemzetbiztonsági Szakosztály és a Kiss Károly Hadtudományi Klub közös szervezésében megrendezésre kerülő

„Kis Háború – az alternatív védelmi koncepció” című előadásra.

Előadók:

Bakos Csaba Attila őrnagy, egyetemi tanársegéd                                                     Dr. Németh József Lajos egyetemi adjunktus, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke

Helyszín: Budapest, Hungária krt. 9-11.                                                                   Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, 2. épület, Tudós Kávézó.

Időpont: 2015. 11. 05. – 16:30

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elvégezni!

Amerikai romboló a Spratly-szigeteknél

Szerző:
Csurgai Zita
-
0
(A kép forrása: ibtimes.co.uk)

Egy névtelenül nyilatkozó amerikai védelmi tisztségviselő arról adott tájékoztatást, hogy az Egyesült Államok egyik Arleigh Burke-osztályú rombolója, a USS LASSEN (DDG 82) átlépte a Spratly-szigetektől számított 12 tengeri mérföldes határt, ezzel olyan vizekre hajózott be, amelyet Kína saját felségvizének tekint. Egyes értesülések szerint a következő hetekben az amerikai haditengerészet fokozni fogja járőrtevékenységét a vitatott hovatartozású szigetek térségében. John Earnest, a Fehér Ház szóvivője leszögezte, hogy a térségben folyó szabad kereskedelem a világgazdaság szempontjából kulcsfontosságú jelentőséggel bír, melynek biztosítása az amerikai haditengerészet kiemelt feladatai közé tartozik. Az eset kapcsán fontos megjegyezni, hogy a kínai kormány korábban már jelezte, hogy a  szabad hajózásra hivatkozva nem fogja hagyni felségvizeinek megsértését.

 (Szerkesztette: Fekete Csanád)

Észak-Korea határt sértett, a déliek lövésekkel válaszoltak

Szerző:
Bognár Gábor
-
0
(A kép forrása: telegraph.co.uk)

A dél-koreai haditengerészet a reggeli órákban tüzet nyitott egy észak-koreai járőrhajóra, amely megsértette a tengeren kijelölt határvonalat. A jelentés szerint ? melyet Dél-Korea legnagyobb hírügynöksége, a Jonhap közölt ? öt lövés dördült el. Az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA (Korean Central News Agency) szerint a hajó mindössze egy rutinfeladat lebonyolítása miatt hajózott ki. Phenjan szerint a dél-koreai haditengerészet súlyos provokációt követett el Észak-Korea ellen.

Nem ez volt az első eset, hogy Észak-Korea határsértést követett el a térségben, a két fél között ugyanis folyamatos a vita a Sárga-tengerben meghúzott határvonal helyét illetően. Félő, hogy az incidens megzavarhatja a két ország között a szombati napon kezdődött programot, amelynek keretein belül ? 2014 februárja óta először ? az 1950-1953-as koreai háború során szétszakadt családok újra láthatják egymást.

(Szerkesztette: Pénzváltó Nikolett)

Orosz tengeralattjárók és felderítő hajók fenyegethetik az óceánok mélyén húzódó internet kábeleket

Szerző:
Németh Tünde
-
0
(A kép forrása: submarinecablemap.com/)

Az amerikai fegyveres erők és hírszerzés számos képviselőjének nyilatkozata szerint az Amerikai Egyesült Államok aggodalommal figyeli a nemzetközi vizeken cirkáló orosz tengeralattjárók és felderítő hajók egyre intenzívebb megjelenését, amelyek kifejezetten az óceánok mélyén meghúzódó internetes és telekommunikációs kábelek nyomvonalát követik. A jelenségről a The New York Times tudósított. A cikkben megjelent nyilatkozatok szerint az amerikai haditengerészet ? a hidegháborút idéző módon ? attól tart, hogy a kábelek ?információs megcsapolásán? túl az orosz haditengerészet tudatosan igyekszik felkutatni azoknak a kereskedelmi és nem kereskedelmi (katonai) célzattal lefektetett kábeleknek a fizikai elhelyezkedését, amelyek stratégiai fontossággal bírnak és képesek megbénítani akár globális szinten is a világgazdasági és katonapolitikai tevékenységhez kapcsolódó információáramlást. A cikk ugyanakkor elismeri, hogy a gyanakváson kívül egyértelmű bizonyítéka nincs Oroszország szándékos rongálásra irányuló tevékenységének. A jelenség mindenesetre elővigyázatosságra készteti az amerikai nemzetbiztonsági szakembereket. A cikk hangsúlyozza, hogy az óceán mélyén futó internetes adatforgalmat biztosító optikai kábelek szerepe soha nem bírt akkora jelentőséggel, mint manapság. Az óceánok mélyén a világ üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan napi 10 billió dollár értékű forgalom bonyolódik, továbbá a napi kommunikáció 95%-a is ezeken az információs csatornákon keresztül történik. Az orosz tengeralattjárók jelenléte ? amely több mint másfélszeresére nőtt az elmúlt évhez képest ? mellett az amerikai aggodalmakat tovább növelik az új orosz haditengerészeti fejlesztések. Ezek közé tartozik olyan legénység nélküli tengeralattjárók fejlesztése, amelyek taktikai nukleáris fegyverek hordozására is alkalmasak, és kikötők valamint tengerparti területek ellen is képesek támadásokat végrehajtani.

(Szerkesztette: Pénzváltó Nikolett)

Felröppent az ?Álomhajó?, a kínai A2/AD védelmi koncepció új eleme

Szerző:
Bartók András
-
0
(A kép illusztráció. Forrása: tiexue.net)

Október 14-én tért vissza sikeres próbaútjáról a Yuanmeg ?? (Álom) nevet viselő magas légköri viszonyok között is működőképes léghajó. Az ?Álomhajó? képes a közeli világűr ? vagyis a 20 km feletti magasság ? viszonyai mellett is irányíthatóan repülni, energiaellátását az ezüstös burokra rögzített napelemek biztosítják. A Xinhua hírügynökség tudósítása szerint a léghajót többek között kommunikációs, navigációs és meteorológiai célokra fejlesztették ki.

Habár a kínai média a Yuanmeng civil felhasználási lehetőségeit hangsúlyozza, a Jane’s Deffense Weekly szerint az eszköz nagyban hozzájárulhat a korai előrejelző rendszerek hatékonyabbá tételéhez, a katonai kommunikációs hálózatok támogatásához, valamint a támadó műveletek koordinálásához.

A Yuanmeng egy esetleges konfliktus során ? korlátozott hatékonysággal ? ideiglenesen akár képes átvenni a blokkolt, vagy kilőtt műholdak szerepét, ráadásul 20 km-es magasságban nehezebben megközelíthető célpontot jelenthet a legtöbb vadászrepülő, vagy rakéta számára.

Egy korábbi tanulmány szerint az Yuanmeng-hez hasonló léghajók nagyban megnövelhetik a Kínai Népköztársaság kapacitását a Csendes-óceáni tengerészeti műveletek közvetlen megfigyelésében, így fontos eszközzé válhat a hozzáférést gátló/területmegtagadó (Anti-access/area denial ­? A2/AD) tevékenységek precízebb koordinálása terén.

(Szerkesztette: Fekete Csanád)

1...818283...11382. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!