10.1 C
Budapest
2026 április 25. szombat 05:52
Kezdőlap Blog Oldal 83

Észtország tovább növeli a védelmi kiadásokat

Szerző:
Vay Bernát Dániel
-
0
Észt védelmi erők egy katonai parádén. (A kép forrása: AFP)

Hannes Hanso, az észt védelmi miniszter szeptember 28-án jelentette be a kormány azon döntését, miszerint betartják a védelmi kiadások növelését illetően tett korábbi ígéretüket. A jövő évi költségvetés-tervezet szerint mintegy 37 millió euróval emelik a 2016-os védelmi büdzsét, ami az ideihez képest 9%-os növekedést jelent. Ez lényegében megfelel annak a kilenc éves védelmi fejlesztési tervnek, amelyben ? a NATO elvárásával összhangban ? célul tűzték ki, hogy a GDP 2%-át kitevő összeget fognak a védelemre költeni. A költségvetés növelésével a 2016-os észt védelmi kiadás a GDP 2,07%-ának felel meg.

A védelmi kiadásokra fordított összeg emelkedése egyértelmű válasz a megváltozott biztonsági környezetből fakadó kihívásokra és fenyegetésekre, főként az elmúlt időszak gyakorlatától egyre inkább eltérő, emelkedő orosz katonai aktivitásra. Észtország biztonságpercepciójának hagyományosan fontos elemét képezi Oroszország magatartása és feltételezett szándékai, különösen Kelet-Európa vonatkozásában. A kontinens ezen része az elmúlt másfél év során ? köszönhetően az Ukrajnában folyó eseményeknek ? a hidegháború óta nem tapasztalt feszültségek gócpontjává vált. A balti államok számára a konfliktus komoly aggodalmakra adhat okot, hiszen Oroszország és a NATO közötti szembenállás ismételt fellángolása következtében ütközőzónává válhatnak, így érthető módon szuverenitásukat és területi integritásukat is veszélyeztetve érzik. Ennek egyik fő oka, hogy Oroszország az általa is elismert nemzetközi jogi normákat megsértve annektálta a Krím-félszigetet. Az orosz álláspont szerint a Krím elszakadásának jogalapja az, hogy a félszigeten élő, többségében orosz identitású lakosság egzisztenciális és jogi biztonsága megkérdőjelezhetővé vált, és az elszakadásról szóló ? Ukrajna és a nyugati országok által természetesen el nem ismert ? népszavazáson a szavazók döntő hányada az Oroszországhoz való csatlakozást támogatta. Ezek a tényezők az orosz fél szerint nagyobb prioritást élveznek, mint azon nemzetközi jogi normák, melyek az országok határait határozzák meg. Az álláspont részben visszavezethető arra, hogy az oroszokkal közelebbi kapcsolatot ápoló Janukovics-kormány megdöntése után olyan ukrán politikai pártok és egyéb szervezetek kerültek hatalomra, illetve lettek az ukrán belpolitika meghatározó szereplői, melyeknek kommunikációjában és politikai tevékenységében fontos szerepet kapott a kisebbségek ? köztük az oroszok ? jogainak korlátozása, így a nyelvtörvény eltörlése is.

A balti államok, köztük Észtország tehát attól tart, hogy a Krímben és Kelet-Ukrajnában tapasztalt események, hasonló forgatókönyvvel hazájukban is megismétlődhetnek, ugyanis az orosz kisebbség aránya a teljes lakossághoz viszonyítva 24%, amelynek jelentős része az Oroszországgal határos észt területeken összpontosul.

Észtország azon kevés európai államok közé tartozik, amelyek növelik a honvédelmi kiadásaikat, tekintettel arra az egyszerű tényre, hogy egy országnak a szövetségi kapcsolatok ellenére egy külső katonai fenyegetés elhárítása esetén elsősorban nemzeti önerejére kell támaszkodnia. Az ukrán konfliktus során rengeteg kérdés merült fel, többek között az is, hogy ha Észtország szintén az orosz hibrid hadviselés áldozata lesz, akkor azt a NATO időben felismeri-e, képes lesz-e gyors és adekvát választ adni politikai és katonai szinten egyaránt?

Védelmi tervezési szempontból érdemes megemlíteni, hogy az észt ?Nemzeti Védelmi Fejlesztési Terv? alapján előirányzott új források nem fogják érinteni az eddigi struktúra állapotának fenntartására és személyzeti kiadásokra fordított összegeket. Ez azért számít jelentősnek, mert sok ország esetében a megemelkedett védelmi kiadások jelensége félrevezető lehet. A védelmi költségvetés növekedése gyakran azt sugallhatja, hogy az adott ország katonai erejének (ütő)képessége is fejlődik. Az elmúlt évek európai tapasztalatát tekintve, amikor a védelemre fordított összeg emelkedett, nem feltétlenül fejlesztés vagy a katonai potenciál erősítése volt az ok. Sok esetben egy újabb katonai feladat, egy misszió vagy művelet keretei között költötték el a pluszforrásokat, vagy adott esetben a személyi kiadások és illetmények növelése állt a háttérben. A kiadások növelésével az új feladatok sikeres végrehajtását, vagy a katonák magasabb elégedettségi szintjét finanszírozták, de a fegyveres erők technika fejlettsége, képessége sok esetben változatlan maradt. Észtország terve jelen esetben eltér a megszokottól, hiszen a megemelt összeget fejlesztésre, valamint új beruházásokra költenék, melyek a jövő évi kiadások majdnem negyedét teszik ki.

A fejlesztésre szánt 114 millió euró több felé oszlik:

  • Az összegből 25,2 millió eurót az észt szárazföldi erők számára rendelt 44 db CV90 gyalogsági harcjármű számára tartják fenn, amit a  holland fél előreláthatólag a 2016-os év második felében fog leszállítani Észtország számára.
  • 40 millió euró értékben új felszereléseket és fegyvereket vesznek a védelmi erők főbb harcoló alakulatai számára.
  • Új katonai objektumok építése 51,6 millió euró értékben a Védelmi Minisztérium által felügyelt területeken. Ilyen a tapai bázis fejlesztése, ahol új barakkokat hozna létre további 240 katona elszállásolására, illetve egyéb létesítményeket a jövőben érkező gyalogsági harcjárművek kiszolgálására.
  • 6 millió euró értékben a Miinisadam kikötő kapacitását fejlesztik. Ennek részeként új épületeket és raktárakat építenek a kikötő területén tartózkodó katonai rendészek és a haditengerészet számára.
  • 10,1 millió értékben növelik a tapai bázis befogadóképességét és kiépítik a tallini NATO előretolt vezetés-irányítási törzselem (NATO Force Integration Unit ? NFIU) számára szükséges infrastruktúrát.
  • Mindezek mellett 6,8 millió euróval növelik az Észt Védelmi Erők nemzetközi katonai szerepvállalásaira fenntartott összeget, amiből a libanoni, mali-i és afganisztáni missziók költségeit fedezik.

A védelmi miniszter a jövő évre elfogadott védelmi költségvetést illetően megjegyezte, hogy a növekvő kiadások és a képességek fejlesztése mellett történő hosszú távú elköteleződés lehetővé teszi Észtország számára, hogy érdemben reagáljon az új biztonsági környezetből fakadó kihívásokra.

(Szerkesztette: Agócs Endre, Zsebe Zsolt)

A cikkek nem feltétlenül tükrözik a biztonsagpolitika.hu szerkesztőségének álláspontját, azok minden esetben a szerző saját véleményének számítanak.

Kik az oroszok célpontjai Szíriában?

Szerző:
Czottner Balázs
-
0
Felkelők Idlibben az Iszlám Front, a Szabad Szíriai Hadsereg és a Dzsabhat an-Nuszra zászlóival(A kép forrása: alwasatnews.com)

Az Oroszország szíriai beavatkozását övező viták egyik központi témája, hogy valójában kik is azok, akiket a légicsapások érintenek. Azt, hogy nemcsak az Iszlám Állam, hanem a Dzsabhat an-Nuszra is teljesen legitim célpont, szinte senki sem vitatja. Ugyanis ez az a szervezet, melynek vezetője az az Abu Mohamed al-Dzsuláni, aki 2012 elején az al-Kádia legfelsőbb vezetőjének, Ajman az-Zaváhirínek parancsára elhagyta az ? akkor még csak ? Iraki Iszlám Államot, és Szíriába ment, hogy megalapítsa az al-Káida ottani szárnyát, a Dzsabhat an-Nuszrát. A napokban azonban az Al Jazeera hírügynökség által megszólaltatott egyik ellenzéki aktivista arról panaszkodott, hogy az oroszok kifogásként használják az an-Nuszra Front jelenlétét arra, hogy a mérsékelt ellenzéket támadják. A kérdés tehát az, hogy el lehet-e különíteni az al-Káida helyi ágát és más ? köztük a mérsékeltnek nevezett­ ? fegyveres csoportokat?

Ennek megválaszolásához vegyük példaként Szíria orosz támadásoktól érintett egyik tartományát: Idlibet. A tartomány ez év májusának végén került a felkelők kezére, mikor a kormányerők feladták az utolsó térségbeli katonai bázisukat. Ezt a ?sikert? egyaránt üdvözölte Dzsuláni, valamint ? a számos állam, köztük Magyarország által is ? a szíriai nép egyetlen legitim képviselőjének tartott Szíriai Nemzeti Koalíció elnöke, Kálid Hodzsa is. Ami kettejük ez alkalomból elhangzott beszédei között a legfigyelemreméltóbb hasonlóság az az, ahogy a felkelők közti egységet méltatták. Hodzsa az alábbiakat mondta:

[quote_box_center]?A felkelők számos különböző elkötelezettségű frakciója  látványos sikereket ért el, melyekért a szíriaiak óriási áldozatokat hoztak. Ezek a sikerek minden szíriai sikerei és nem csak egy bizonyos frakció sikerei, ahogy azt a rezsim támogatói és más elfogult szereplők hamisan állítják.? [/quote_box_center]

Míg Dzsuláni a következőket mondta:

[quote_box_center]?Felszólítjuk a Dzsajs al-Fatah csoportjait, hogy ne szóródjanak szét, miután egyesültek, és maradjanak kíméletlenek ellenségeinkkel, de legyenek irgalmasak a sajátjaikkal, gyűjtsék össze erejüket az iszlám és a muszlimok támogatására, és folytassák a megkezdett utat Isten áldásával.?[/quote_box_center]

Hodzsa később próbálta úgy beállítani az an-Nuszra Front és a többi felkelő együttműködést, mintha azt csupán a közös ellenség motiválta volna, és mintha az al-Káida helyi ágának szerepe a harcokban nem lett volna jelentős. Azonban ha az an-Nuszra Front valóban ilyen marginális tényező lett volna, akkor kérdéses, hogy Abdul Malik Drukdál, az AQIM (al-Káida az Iszlám Magrebben) vezetője miért gratulált ehhez a győzelemhez, arra biztatva a Magreb és a Száhel dzsihadistáit, hogy az idlibi felkelőket követve egyesüljenek az al-Káida zászlaja alatt.

Szintén jó kérdés, hogy igazából mi a Szíriai Nemzeti Koalíció álláspontja az an-Nuszra Fronttal kapcsolatban. Hodzsa, aki manapság általában elhatárolódik tőlük, korábban még a következőképpen nyilatkozott róluk és a külföldről beáramló dzsihadistákról:

[quote_box_center]?Nem fogunk senkivel szembehelyezkedni vagy összecsapni, aki Szírián kívülről érkezik, hogy harcoljon Aszad ellen, és támogassa a szíriai embereket abban, hogy visszaszerezzék méltóságukat és szabadságukat. Nem értek egyet azzal, hogy a Dzsabhat an-Nuszra terrorista csoport lenne. Ők az embereket szolgálják és nagy sikereket érnek el a harctéren.?[/quote_box_center]

Érdemes még a Dzsuláni által említett, az Idlibben és annak környékén való együttműködés kivitelezésére létrejött Dzsajs al-Fatahról szót ejteni. E szervezetnek ugyanis több résztvevője (az an-Nuszra Frontot nem beleértve) tagja a Forradalmi Parancsnoki Tanácsnak. Ezt 2014 novemberében hozták létre a szalafita szervezeteket tömörítő Iszlám Fronthoz és a Muzulmán testvériséghez kötődő csoportok, az általában mérsékelt felkelőkként számon tartott Szabad Szíriai Hadsereggel történő koordináció javítása érdekében. Továbbá az e szervezethez kapcsolódó csoportok többsége szintén aláírója annak a Szíriai Nemzeti Koalíció által kiadott nyilatkozatnak, amely az orosz beavatkozást ítéli el.

Ezen csoportok közül kiemelendő az Ahrár as-Sám, hiszen az Iszlám Front, sőt a Forradalmi Parancsnoki Tanács és a Dzsajs al-Fatah egyik, ha nem a legerősebb egysége. Továbbá azért is, mert részvételüket a an-Nuszra Front mellett a Dzsajs al-Fatahban nem csak a közös ellenséggel szembeni együttműködés, hanem ideológiai kötődés is indokolja, melyet több példa is alátámaszt. Egyrészt mikor tavaly szeptemberben az Ahrár as-Sám néhány vezetője meghalt, az an-Nuszra Front részvétnyilvánító közleményt adott ki, melyben többek közt a következőket írták:

[quote_box_center]?Továbbra is közös feladatunknak tartjuk, hogy befejezzük a menetelést, és elérjük a vágyott célt, mely az igazhitű iszlám kormány felállítása Szíria áldott földjén.?[/quote_box_center]

Másrészt alapítóik között megtalálható az az Abu Kálid asz-Szúrí, aki haláláig Ajman az-Zaváhirí személyes szíriai követeként tevékenykedett, mely pozícióban fő feladata a különféle iszlamista szervezetek közötti összhang megteremtése volt.

Összességében tehát Idlib tartomány példájából jól látszik, hogy napjainkban Szíriában nem egyszerű meghatározni, hogy ki nevezhető mérsékeltnek, illetve, hogy miként lehet elkülöníteni a közismert terrorista szervezeteket más fegyveresektől. Ezt némileg meg is erősíti az Egyesült Államok védelmi miniszterének ez év júniusi képviselőházi meghallgatása. Itt Ashton Carter országának a szíriai felkelőket kiképző programjával kapcsolatban elmondta, hogy rendkívül nehéz az Iszlám Állam ellen is harcolni hajlandó és elfogadható ideológiai beállítottságú személyeket találni. Ráadásul később még az is megtörtént, hogy ezek az újonnan kiképzett harcosok egyszerűen átadták kapott fegyvereiket az an-Nuszra Frontnak.

(Szerkesztette: Pénzváltó Nikolett, Fekete Csanád)

A cikkek nem feltétlenül tükrözik a biztonsagpolitika.hu szerkesztőségének álláspontját, azok minden esetben a szerző saját véleményének számítanak.

Az atlanti gondolatok jelentősége: transzatlanti együttműködés ma és holnap

Szerző:
Karafiáth Luca
-
0
(A kép forrása: www.honvedelem.hu)

A Magyar Atlanti Tanács ?Az Atlanti Gondolatok Jelentősége: Transzatlanti Együttműködés Ma és Holnap? címmel tartott konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület kápolnájában október 13-án. A rendezvényen Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, majd Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke szólalt fel elsőként, majd a köszöntő beszédek után Colleen Bell amerikai nagykövet asszony, valamint Dr. Simicskó István újonnan kinevezett honvédelmi miniszter fejtették ki gondolataikat a transzatlanti kapcsolatok jövőjéről. Mindketten megerősítették, hogy a gyökeresen megváltozott geopolitikai helyzet ellenére Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok viszonya továbbra is stabil lábakon áll mind a bilaterális együttműködés, mind pedig a multilaterális fórumok keretein belül. A két ország gyümölcsöző katonai együttműködését jelzi többek között a jelenleg is zajló magyar vezetésű többnemzeti NATO hadgyakorlat ? Brave Warrior 2015 ?, melyben több mint 500 amerikai katona vesz részt. Colleen Bell nagykövet asszony elismerésre méltónak nevezte azt a fejlődési folyamatot, amely révén Magyarország a vasfüggöny mögül az euro-atlanti integráció legfelsőbb szintjéig jutott. Véleménye szerint a multilaterális nemzetközi intézmények biztosítják a legmegfelelőbb fórumot a jelen biztonságpolitikai kihívásainak megvitatásához.

mat1[1]
A fotót Krasznay-Nehrebeczky Mária (zrínyi Média) készítette.

Az egyre eszkalálódó nemzetközi konfliktusok jelentette fenyegetések tükrében elengedhetetlen fontossággal bír az együttműködésen alapuló jó kapcsolatok fenntartása a transzatlanti közösség tagjai között. A 21. század nemzetközi rendszerére jellemző kölcsönös függőség keretei között napjaink kihívásainak eredményes kezelése megköveteli a globális fellépést. Az egymásra utaltság komplex hálójában mind Európának, mind az Egyesült Államoknak vitális érdeke a másik fél stabilitása és prosperitása. Magyarország ez irányú törekvéseit alátámasztandó, Simicskó István felhívta a figyelmet a Magyar Honvédség kiemelkedő missziós hozzájárulásaira, valamint kijelentette, hogy a védelmi költségvetés fokozatos emelésével Magyarország el fogja érni a NATO által elvárt, GDP-hez viszonyított 2%-os küszöböt. Végezetül mindkét előadó egyetértett abban, hogy a transzatlanti viszonyrendszer nem értelmezhető csupán a közös érdekek által egymásra utalt szövetségi rendszerként, sokkal inkább beszélhetünk egy önkéntes elköteleződéseken nyugvó értékközösség meglétéről.

Iráni katonák érkeztek Szíriába

Szerző:
Fekete Csanád
-
0
(A kép forráa: vice.com)

A Reuters hírügynökség értesülései szerint a napokban több ezer iráni katonai érkezett  Szíriába, hogy az Aleppó ostromára készülő szír kormányerőkhöz ? és a szövetséges Hezbollah egységekhez ? csatlakozva részt vegyenek a közelgő szárazföldi műveletekben. A híroldalnak nyilatkozó kormányközeli források megerősítették, hogy küszöbön áll a Szíriai Arab Hadsereg Aleppó elleni támadása, melyhez vélhetően az orosz légierő fog légi támogatást biztosítani. A szakértők szerint a kormányerők erőfeszítései arra irányulnak, hogy az Aszad-rendszer túléléséhez elengedhetetlen nyugati országrészből kiszorítsák a rezsim ellen harcoló felkelő csoportokat. Fontos megjegyezni, hogy az Aleppótól északra fekvő területen az Iszlám Állam (ISIS) és más felkelő csoportok közötti harcokban az ISIS-nek sikerült több kisebb falvat elfoglalnia az előző hét során.

Az ISIS által birtokba vett terület Aleppó közelében. (A kép forrása: http://syriadirect.org)

A szíriai konfliktusban Irán egyre nagyobb szerepet vállal, ezt többek között az iráni  Tasnim hírügynökség október 12-i beszámolója is alátámasztja, melyben arról írtak, hogy az iráni Forradalmi Gárda két tábornoka ? Farzád Hasunizádeh vezérőrnagy és Hamíd Muktárbánd dandártábornok ? életét vesztette a szíriai harcok során. Mindez nem meglepő, hiszen a szakértők szerint Irán számít a szír kormány legfőbb regionális szövetségesének, mely tetten érhető abban is, hogy a szíriai polgárháború kitörése óta Teherán jelentős gazdasági és katonai támogatást nyújtott az Aszad kormánynak.

Titkos tárgyalások a migrációs krízisről

Szerző:
Nagy Gergő
-
0
(A kép forrása: asian-voice.com)

Titkos megbeszéléseket tartottak az Európai Unió vezetői, melyeken felmerült egy úgynevezett ?szolidaritási adó? ötlete. Az EU szerte kivetendő adó terve olyan privát beszélgetéseken került elő, melyen például az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, illetve a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble vett részt. Az adó azokat a ?fekete lyukakat? tömné be az EU költségvetésében, melyet a migrációs válság okoz. David Cameron brit miniszterelnök ezzel szemben csökkentené az EU-s költségvetési kiadásokat. Az adótervezet hátrányosan érintené a brit elképzeléseket és erősíteni a ?Brexit? mellett állók táborát.

Robbanás rázta meg a szíriai orosz nagykövetséget

Szerző:
Kolarovszki Zoltán
-
0
(A kép forrása: telegraph.co.uk)

Tüzérségi támadás érte a szíriai orosz nagykövetség épületét, melyben a  beszámolók szerint senki sem vesztette életét. Az esemény mégis nagy jelentőséggel bír a szíriai helyzetet illetően. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter terrortámadásként értékelte a nagykövetség elleni támadást. Álláspontja szerint:

[quote_box_center]”a támadás valószínűsíthető célja a terrorizmus elleni fellépés támogatóinak megfélelmítése, és a szélsőségesek feletti győzelem elérésének megakadályozása volt.” [/quote_box_center]

Az orosz külügyminiszter elmondta továbbá, hogy a helyi hatóságokkal együttműködve már meg is kezdték az esemény kivizsgálását és a felelősök felkutatását. Az Agence France-Presse szerint a támadásra azt követően került sor, miután a Damaszkuszban található orosz nagykövetségnél mintegy 300 szír lakos gyűlt össze, hogy kifejezze támogatását a szíriai orosz légitámadások, illetve azok folytatása mellett.

(Szerkesztette és kiegészítette: Fekete Csanád)

Amerikai segítségnyújtás a szír lázadóknak

Szerző:
Nagy Gergő
-
0
(A kép forrása: http://thedailycoin.org)

Amerikai C17-es repülőgépek körülbelül ötven tonna lőszert szállítottak a szíriai lázadók Szíriai Arab Koalíció nevű ernyőszervezetének. A szervezet a Szíriai Asszír Katonai Tanáccsal, a kurd Népi Védelmi Egységekkel (YPG), valamint utóbbi női ágának, a YPJ-nek az  erőivel együtt részese annak a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) elnevezésű katonai koalíciónak, amely a napokban alakult meg, és amely Washington támogatását is élvezi. A ?demokratikus? szír erők támadást terveznek a következő napokban az ISIS fővárosaként számon tartott, Rakka ellen, miközben az orosz légierő gépei is folyamatosan bombázzák az Iszlám Állam állásait. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a támadásokkal, mert ezzel csak Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmát biztosítja be még jobban, és kiélezi a viszonyt Törökországgal, illetve a NATO-val. Philip Hammond brit külügyminiszter kijelentette, Aszad nem maradhat hatalmon, az ő vezetése alatt nem lehet tartós békét kiépíteni Szíriában és a térségében.

 

Biztonságpolitikai Szakkollégium felvételi tájékoztató ? 2015. október 8.

Szerző:
BSZK
-
0

A jelentkezési határidő lezárultát követően 41 tagjelölt kezdte meg a felvételi eljárást a Biztonságpolitikai Szakkollégiumban. Az első, tájékozató előadásra október 8-án került sor, melyen Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, a szakkollégium szakmai mentora, Dr. Kaló József, a szakkollégium elnöke, valamint Dr. Német József Lajos, a szakkollégium tiszteletbeli elnöke üdvözölte a jelölteket. Dr. Szenes Zoltán beszédében kiemelte, hogy a 12 éves múltra visszatekintő szervezet a biztonságpolitikai érdeklődésűek számára az egyetemi tanulmányok egyik legfontosabb tehetséggondozó fórumává nőtte ki magát az idők során. Emellett a szakkollégium olyan egyedülálló szakmai és közösségi lehetőségeket biztosít a tagság számára, amellyel tudásukat használható, sokoldalú, mély ismeretekké formálhatják. Dr. Kaló József előadásában megemlítette, hogy a mostani jelentkezők is megerősítik az utóbbi évek tendenciáit, amely során már nemcsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, hanem számos egyéb felsőoktatási intézményből is érkeztek érdeklődők.

Ez a sokszínű alap megteremti a lehetőségét arra, hogy a biztonságpolitika eseményeket mélyebb és szélesebb körű elemezéseknek lehessen alávetni. Mindhárom előadó felhívta a figyelmet a magas szakmai elvárásokra, ugyanakkor kiemelték a publikálási, továbbtanulási és ösztöndíj lehetőségeket is, amelyek egyedülálló előnyt adhatnak a többi egyetemistával és pályakezdővel szemben. Az előadás során Fekete Csanád, a diákbizottság elnöke ismertette a felvételi folyamat részleteit és a felvételizők számára támasztott követelményrendszert is. A szakkollégium múltját és most folyó szakmai munkát Dr. Németh József Lajos mutatta be. Beszédében kiemelte, hogy a szakkollégium érdemeit a minősítő bizottság is elismerte, hisz a ?minősített szakkollégium? jelzőt tavaly három évre megadta a szervezetnek. Az ezzel járó magas követelményrendszer mellett kifejtette, hogy sok lehetőséget rejt magában a 2014-ben bekövetkezett intézményi változás is, amely során a Biztonságpolitikai Szakkollégium karközi szervezetté vált. Ennek értelmében lehetőség van rá, hogy mindenki megtalálja a saját érdeklődésének megfelelő témát, és mélyebben foglalkozzon a hadtudomány, a nemzetközi kapcsolatok, vagy a biztonságpolitikát érintő egyéb tudományterületekkel. Végül hangsúlyozta, hogy a jelentkezők már a felvételi folyamat alatt is a hitelesség, a pontosság és a közösségi lét hármasságára kell, hogy alapozzák munkájukat, hiszen a szakkollégiumi tevékenység is e három alappillér köré épül.

 

?MigRatio ? A menekültügyi kihívások jogi, biztonsági és segélyezési aspektusai?? összefoglaló

Szerző:
Fekete Csanád
-
0

A Biztonságpolitikai Szakkollégium 2015. október 7-én ?MigRatio ? A menekültügyi kihívások jogi, biztonsági és segélyezési aspektusai? címmel rendezett konferenciát, amelynek célja a migrációs helyzet racionális alapokon nyugvó megközelítése volt. A felszólaló előadók ? Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója, Dr. Tálas Péter, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja, valamint Dr. Vas Gizella ezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztályának korábbi vezetője ? szakmai nézőpontjaik alapján mutatták be a Magyarországra és Európára ható migrációs folyamatokat, rávilágítva annak komplex természetére.

DSCN1440Dr. Vas Gizella ismertette a közelmúlt főbb migrációs tendenciáit, és a rendőrség erre adott válaszait. Az előadó kiemelte, hogy az Európába érkező menekültek megfelelő átvilágítására elsőként Németországban van lehetőség, ezért szinte lehetetlen eldönteni, hogy kik az oltalomra szoruló tényleges menekültek. E kapcsán megjegyezte, hogy a helyzet összetett és bonyolult, ezért az egyes esetekből nem szabad általánosított és leegyszerűsített következtetéseket levonni.

Kardos István a Magyar Vöröskereszt tevékenységeit bemutatva kitért rá, hogy a szervezet szorosan együttműködik a rendőrséggel és más kormányszervekkel, alapvető ellátást és akár pszichoszociális segítséget nyújtva az országon áthaladó menekülteknek. E kapcsán kiemelte, hogy a szervezet minden politikai, etnikai, vallási és ideológiai megkülönböztetéstől függetlenül segíti a rászorulókat.

Dr. Tálas Péter a migráció Európára gyakorolt hatásait emelte ki, mely kapcsán megjegyezte, hogy az Európai Unió menekültpolitikája csődöt mondott. A válság kezeléséhez szerinte összeurópai megoldásra és egy átfogó stratégiára van szükség, mely során elsősorban a migrációs hullámot kiváltó okok megszüntetésére kell koncentrálni. Minderre égető szükség van, mivel a közeljövőben várhatóan fokozódni fog az Európára nehezedő migrációs nyomás.

DSCN1445

Dr. Boldizsár Gábor előadásában kitért rá, hogy a nemzetközi válságreagáló- és békeműveletekben történő szerepvállalás során a Magyar Honvédség számos tapasztalatot szerzett az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek kezelése terén. E kapcsán kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben ? a nemzetközi műveletekhez hasonlóan ? a Honvédség a többi kormányzati és civil szervezettel közösen végzi feladatát.

Az előadás moderátora, Dr. Németh József Lajos, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke végül – összegezve az elhangzottakból levonható főbb következtetéseket – rávilágított egyrészt arra, hogy a migrációs helyzet megköveteli a kormányzati szervek közötti szoros együttműködést, másrészt arra, hogy a kialakult helyzet már most számos tanulsággal és eddig kevésbé feltárt lehetőségekkel szolgál a jövőre nézve.

[quote_box_center]

Az eseményt nagy médiaérdeklődés kísérte, megjelentek többek között az MTI, a Magyar Nemzet, a Hír TV, és a Lánchíd Rádió képviselői is. Az általuk készített összefoglalók az alábbi linkeken tekinthetőek meg:

Lánchíd Rádió

Magyaridők

 

[/quote_box_center]

Vitaest a drogokról, biztonságpolitikai megközelítésben

Szerző:
Zsichla Bonifác
-
0

2015. október 06-án a Biztonságpolitikai Szakkollégium idei első, interaktív vitaestje zajlott le. A menekültválság és a szíriai orosz intervenció aktuálpolitikai kérdéseinek árnyékában, a témát egy manapság talán kevésbé hangoztatott, de korántsem jelentéktelen kérdés,

a drogliberalizáció szolgáltatta.

A jellegéből adódóan provokatív, és társadalmilag is erős véleménykülönbségeket generáló téma a szakkollégium tagságát is megosztotta. Természetesen előjöttek az ilyenkor szokásos legnépszerűbb pro és kontra érvek, úgy, mint a feketegazdaság felszámolása, vagy másik oldalon a szociális ellátórendszerek túlterhelése, de a két tábor képviselői sokáig

nem tudtak közös nevezőre jutni.

Az est vége felé halvány egyetértés kezdett mutatkozni abban, hogy megfelelő állami szabályozás és szigorú ellenőrző mechanizmusok beépítése mellett a könnyű drogok liberalizációjára ? elsősorban cseh és holland példákból kiindulva ? más országokban is sor kerülhet. Aggályos ugyanakkor, hogy máig nem sikerült teljesen feltérképezni a hosszú távú fogyasztásából eredő rejtett veszélyeket és káros következményeket. Az ismeretek hiánya pedig olyan jövőbeli egészségügyi és szociális kockázatokat hordoz, amit korántsem biztos, hogy kompenzálna a liberalizációból befolyó állami többletbevétel.

Függetlenül attól, hogy ki milyen állásponton volt, mindenki egyetértett abban, hogy

az államnak kiemelt szerepet kell vállalnia a prevencióban,

és a társadalom tagjainak figyelmét már fiatalon fel kell hívni a kábítószerek fogyasztásában rejlő veszélyekre.

Lehet ugyan, hogy az est végére senki sem változtatott gyökeresen a drogliberalizációról vallott addigi álláspontján, de itt a cél nem is ez volt, hanem egy társadalmi kérdés eltérő vélemények ütköztetésével történő proaktív, izgalmas feldolgozása. Ez pedig kiválóan sikerült.

1...828384...11383. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!