Október 27-én, kedden orosz Tu?142 típusú haditengerészeti felderítő és tengeralattjáró-elhárító repülőgépek közelítették meg az amerikai USS Ronald Reagan repülőgép-hordozót, miközben az közös hadgyakorlaton vett részt a Koreai Köztársaság fegyveres erőivel a Japán-tengeren. Az orosz gépek alacsony – 150 méteres – magasságban, egy tengeri mérföld távolságra közelítették meg az az amerikai hadihajót.

Miután az orosz repülőgépek többszöri figyelmeztetésre sem reagáltak, az amerikai fél négy F/A-18 vadászrepülőgépe szállt föl, majd kísérte az ezek után távozó orosz köteléket, tudósított az Asahi japán hírügynökség.

Bár az incidens nemzetközi vizek feletti légtérben történt, az eset újabb eleme az egyre élénkebb és bizonyos szempontból egyre provokatívabb távol-keleti orosz magatartásnak. A Japán Önvédelmi Erő rendszeresen közölt jelentéséből kiderül, hogy a térségben az elmúlt időszak során jelentősen megemelkedett az incidensek száma. A legtöbb esetben a Japán légvédelmi azonosítási zónába (Air Defence Identification Zone – ADIZ) történő orosz és kínai berepülésekről beszélhetünk. Az idén áprilisban megjelent kimutatások szerint 2014-ben az orosz részről elkövetett berepülések száma 473 volt, ezzel orrhosszal ugyan, de megelőzve a kínaiakat. A legaktívabb időszak ezidáig 2014 első negyedéve volt, összesen 264 orosz berepüléssel.

Fontos megemlíteni, hogy 2013 óta drasztikusan megugrott a japán ADIZ-ba történő berepülések száma. A 2014-es évben ezek miatt 943 alkalommal kellett riasztani a japán vadászrepülőgépeket, ami mindössze egyel marad el az eddigi legzsúfoltabbnak számító 1984-es évtől, vagyis a térségben a hidegháború óta nem volt ilyen magas a japán ADIZ-ba történő behatolások száma.

A jelentésből az is kiderül, hogy 2013 óta ugrott meg jelentősen az orosz repülőgépek által elkövetett berepülések  száma. Ezek során a legtöbb esetben Tu-95 típusú ?Medve? stratégiai bombázók és IL-20-as elektronikai felderítő repülőgépek tűntek fel a japán légtér közelében. Ellentétben a kínai repülőgépekkel, melyek általában Japán déli területeinél és a vitatott hovatartozású Szenkaku-szigeteknél nem merészkednek tovább, az orosz repülőgépek időnként hosszú, Japán teljes partvidékét lefedő utakat tesznek meg.

A mostani, USS Ronald Reagent érintő incidens tehát amellett, hogy jelzi az egyre hűvösebb amerikai-orosz kapcsolatokat, szervesen illeszkedik a kelet-ázsiai térségben tanúsított jelenlegi orosz magatartáshoz is. A nyolcvanas években Nakasone japán miniszterelnök Ronald Reagannel tartott találkozóján Japánt az Egyesült Államok ?elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozójának? (???? fuchin kuubo) nevezte, miközben a két politikus igyekezett az országaik közötti katonai együttműködést az addiginál még szorosabbra fűzve, határozott fellépést tanúsítani a szovjetekkel szemben. Talán nem meglepő, hogy hasonló módon fordul az orosz figyelem mind az elsüllyeszthetetlen mind a hagyományos repülőgép-hordozók felé, az pedig már csak hab a tortán, hogy kedden pont a Reagan nevét viselő hordozót illette ilyen megtisztelő figyelem.

(Szerkesztette: Agócs Endre, Fekete Csanád)