2009. március 18-án a Pallas Páholy kül- és biztonságpolitikai klubja e-havi vitaestjét a Pallas Páholy Egyesülettel közösen tartotta. Vendégük volt Dr. Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, aki a ?Magyar Honvédség fejlesztési irányai” címmel tartott előadást, ahol rámutatott arra, hogy a Magyar Honvédség fejlesztés finanszírozásának mikéntjéről való beszélgetés, a parlamenti pártok számára a későbbiekben elkerülhetetlen lesz.
Hangsúlyozta, hogy a fejlesztések hatékony megvalósításához a Nemzeti Katonai Stratégián kívül, az országgyűlési dokumentumokra lehet támaszkodni, kiemelten a 2007-ben elfogadott országgyűlési határozatra, mely a Magyar Honvédség fejlesztési irányait határozza meg az elkövetkező évekre. Ezzel párhuzamosan hozzátette, hogy nagyban nehezíti munkájukat a gazdasági válság, ugyan is ? mint sok országban, nálunk is ? első ízben a védelmi költségvetéstől vonnak el forrásokat, sokszor a ?Hiszen béke van? mondattal lezárva. Másod sorban, ha sikeresen elindulnak az új eszközök megvételei, akkor a katonák új technológiára való átállása jelenthet problémát. Harmadsorban a Honvédség kis mértékű elismertsége állít akadályt. Ám az elismerés területén már változás érezhető. Kifejezetten az olyan ország részeken, ahol egy esetleges árvíznél katonák nyújtottak segítséget, így az ott lakók érezték azt, milyen fontos is a katonák munkája, s már nem kérdőjelezik meg a haderő szükség szerűségét. Számos más probléma mellet megemlítette, hogy az esetben, ha már döntés születik egy eszköz beszerzését illetően ? ami magába foglalja az ideális darabszámot is ? akkor a beszerzési folyamat végén, ne azzal kelljen szembesülni, hogy a költségvetés mégis csak a felét tudta finanszírozni. Végül de nem utolsó sorban emelte ki, hogy egy gazdasági válság sem mehet a katonák biztonságának rovására. Ez alatt leginkább a gépek üzemidejének lejártát értette, amely időponthoz egyre több gép közeledik Magyarországon, és amiknek a cseréje ? a katonák biztonságának további biztosítása érdekében ? elkerülhetetlen lesz.
Mindent egybevetve elmondta, hogy nemsokára az Országgyűlésnek tárgyalnia kell ezekről a kérdésekről, kiváltképp hogy az ország miként kívánja finanszírozni a Magyar Honvédség egyre sürgető technológiai átalakulását, valamint hogy e tekintetben a parlamenti pártok közös gondolkodása elengedhetetlen lesz, hiszen ha nem jutnak közös megállapodásra, akkor feltehetően egy politikai kérdéssé fog válni. Mindezeken felül azért is kell felelősségteljes döntéseket hozni, mert véleménye szerint, valamennyi külföldi békemisszió részese, és ezáltal nagyban meghatározó eleme Magyarország külpolitikájának, és külgazdaságának.
Ezt követően a Magyar Honvédség misszióiról említett néhány fontos dolgot, amihez hozzátette, hogy sajnálatára, számos honvédségi feladat közül, leginkább csak erről esik szó az újságokban. Magát a Nyugat-Balkán barátjának tekintő államtitkár asszony elmondta, hogy ha a ?Balkánon nincsen béke, akkor Európában sincsen?. Valamint abból kifolyólag, hogy Magyarország szomszédságában terül el ez a térség, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ott folyó eseményeket, és nem szabad elfeledni azt sem, hogy a balkáni helyzet folyamatos változása, mind a mai napig erőteljesen befolyásolja Magyarország helyzetét. Az Althea misszióval kapcsolatban elmondta, hogy mindenképp folytatódnia kell, és nehezen tudja elképzelni, hogy az egyik napról a másikra kivonják a katonákat, tekintettel arra is, hogy az ottani jelenlét mára már sokkal bonyolultabb biztonságpolitikai kérdéseket is felvet.
Az Althea missziót követően a koszovói (KFOR) misszióról szólt néhány szót. Feltehetően az ott állomásozó zászlóalj is, még sokáig a területen fog szolgálni, ami következik a valószínűsíthető hosszú távú nemzetközi jelenlétből.
A legveszélyesebbnek tartott afganisztáni békemisszióval kapcsolatban pedig kifejtette, hogy a jelentős létszám mellett, várhatóan küldeni fognak még egy lövész szakaszt, ezzel segítve az afganisztáni választások idején annak lebonyolítását, s ezáltal a biztonság fokozását. Ám ezt az Országgyűlés még nem hagyta jóvá.
Az afganisztáni misszió kapcsán kihívásként, és egyben megoldandó problémaként említette, hogy soha nem definiálta a Magyar Honvédség a siker fogalmát, pedig annak megfogalmazása, akár a későbbi missziók célkitűzéseinek meghatározásában, vagy akár magában az értékelésben is nagy szerepet játszhat. Az afganisztáni helyzet rendezésében lehetséges megoldásként említette a régiós szereplők bevonását is. Valamint felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a nemzetközi közvélemény megnyerésére, ami olykor nagyban megkönnyítheti a külföldi békemissziók tevékenységét.
(A megjelenített kép forrása: http://www.honvedelem.hu/files/9/48633/tata2.jpg)
