Miután 2013-ban a parlamenti képviselők többsége elutasította a szíriai polgárháborúba való katonai beavatkozás lehetőségét, David Cameron brit miniszterelnök az azóta radikálisan megváltozott biztonságpolitikai környezet fényében a kérdés újratárgyalását ígérte.

A szavazásra bocsátás feltételeként megszabott parlamenti konszenzus azonban egyelőre irreális célkitűzésnek tűnik, mivel a képviselőház erősen megosztott a kérdésben. A kormány tervezetével ráadásul nemcsak az ellenzéki Munkáspárt tagjai nem értenek egyet, de a konzervatívok alsóházi képviselői körében is ellenállás alakult ki.

A konzervatív többségű külügyi bizottság jelentése szerint a légicsapások kiterjesztése nem járulna hozzá a válságos szíriai helyzet érdembeli megoldásához. A bizottság tagjai arra hívták fel a kormány figyelmét, hogy míg a kaotikus, kiszámíthatatlan szíriai konfliktusba való beavatkozással járó kockázatok óriásiak, a potenciális eredmények legjobb esetben is csak marginálisak lennének.

Habár az Egyesült Királyság jelenleg is részt vesz az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalícióban, a brit Királyi Légierő (RAF) a hivatalos álláspont szerint kizárólag a terrorszervezet iraki állásai ellen indíthat légicsapásokat. A közhangulatot jól jellemzi az a nyár végén kirobbant polémia, ami az RAF szír területen végrehajtott – az Iszlám Állam két brit állampolgárságú tagját sikeresen kiiktató – légicsapását követte.

(Szerkesztette: Pénzváltó Nikolett)