A ?Biztonsági Tanulmányok – Új fogalmi keretek, és tanulságok a visegrádi országok számára? című könyv bemutatója 2015. április 8-án az Antall József Tudásközpont és a Biztonságpolitikai Szakkollégium közös rendezvényén valósult meg, a Corvinus Egyetemen.
A könyv szerzői: Marton Péter a Corvinus Egyetem, Rada Péter az ELTE, Balogh István pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói.
A szerzők rövid tudományos és szakmai bemutatását követően Marton Péter vette át a szót, és beszélt a kötet tartamáról, létrehozásának főbb céljairól. Megemlítette, hogy a biztonsági tanulmányok területén – különösen a hazai terminológiában – számos fogalom tisztázásra szorult, és a tudományág klasszikus elméleti alapjainak hiányosságait, korszerűtlenségeit kísérli meg pótolni a könyv. Emellett egy egészen újszerű, kérdés-specifikus megközelítést alkalmaz, amelynek révén könnyebb megérteni és elemezni korunk biztonsági fenyegetéseit a maguk komplexitásában. Végül a könyv elméleti alapjainak alkalmazhatóságát a járványok kérdésének tárgyalásával illusztrálta.
A későbbiek során Rada Péter hangsúlyozta, hogy a könyv megszületését csaknem évtizedes együttműködés előzte meg. Majd a fenyegetések kölcsönhatásáról beszélt, arról, hogy miként válik egy bizonyos kihívás sok más típusú fenyegetés forrásává. Ezt az általa részletesen tárgyalt terrorizmus kérdésköre mentén illusztrálta. Majd a biztonsági fenyegetések társadalom által vélt és valós szintjének különbségeire világított rá.
Utolsóként, de nem utolsó sorban Balogh István ismertette a könyv kifejezetten katonai fenyegetésekkel kapcsolatos részeit. Elmondta, hogy míg a korábban irányt adó biztonsági elméletek, alig vagy akár egyáltalán nem foglalkoztak olyan mai kihívásokkal, mint a kiberbiztonság vagy a járványok, a katonai hadviselés téren is jócskán megváltoztak a feltételek. Ismertette, hogy a kötet egy adott területre fókuszálva (Visegrádi Négyek) mutatja be, a régió államainak, és egyéb szereplőinek, mint a média és társadalom folyamatos interakciójából kirajzolódó hálózat vizsgálati lehetőségeit. Végül megjegyezte, hogy a kötettel első sorban a régió szakirodalmának hiánypótlása volt a cél, mégis reméli, hogy a szakmába készülőknek is egy hasznos gyakorlati útmutatóként szolgáló művet hoztak létre.
A bemutatót követően a hallgatóságnak még lehetősége volt kérdések megfogalmazására.
április 8-án a Magyar Hadtudományi Társaság Biztonságpolitikai Szakosztálya, a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetbiztonsági Szakosztály közös szakmai rendezvényt szervezett, „A II. világháború magyarországi hadszínterének hadművészeti jellemzői” címmel. Előadásában Kerekes András, PhD hallgató áttekintette a Magyarország területén zajlott hadi eseményeket, összehasonlítva a felek hadművészeti és harcászati sajátosságait. Az előadó nagy hangsúlyt fektetett a magyarországi hadszíntér háborúban játszott szerepének bemutatására, különös tekintettel a szemben álló felek politikai és katonai vezetésének hadászati elgondolásaira. Kerekes András előadása végén összegezte a szovjet és német hadvezetés között ? a harcászati és hadműveleti tervezés és végrehajtás területén ? fennálló főbb különbségeket és jellegzetességeket.
(A fenti kép forrása: http://news.usni.org/wp-content/uploads/2014/05/boko.jpg)
A saría radikális értelmezésén alapuló állam létrehozásáért küzdő Boko Haram évek óta fegyveres harcot folytat Nigéria északi részén. Erejét mutatja, hogy tavaly a terrorszervezet egy nagyjából Belgium nagyságú területet foglalt el, amelynek visszaszerzéséért az afrikai ország rosszul felszerelt hadserege azóta is küzd. A szélsőséges csoport a hetekben hűséget fogadott az Iszlám Államnak, amely tovább nehezíti a nigériai kormányerők helyzetét. A lépés ugyanis nem csupán ideológiai hittételt jelent, hanem egyéb, mindkét fél számára profitáló kapcsolat kialakítását jelzi előre. A Boko Haram ezzel vélhetően újabb forráshoz jut fegyverszállítmányait tekintve, valamint további lőszer- és olajutánpótlásra is számíthat a kialakítás alatt lévő illetve a jelenleg fennálló kapcsolatai és a virágzó közép-afrikai feketepiac révén. Milyen rendelkezésre álló eszközbeli, anyagi és humánerőbeli háttere van a 2009-2010-ben újra erőre kapó, a Száhel-övbeli országoknak azóta is folyamatos fenyegetést jelentő csoportnak?
2011 óta a szervezet harcainak központi elemei a könnyűfegyverzetű ? leginkább gépkarabéllyal (AK-47), könnyű géppuskákkal és RPG-kkel és aknavetőkkel ellátott – gyors mozgású, kézi lőfegyverekkel felszerelt egységek. Emberszállításra legtöbbször a terepszínűre festett pick-up teherautók szolgálnak – amelyek csomagtere néhány esetben nehézfegyverzettel, RPG-kkel és automata fegyverekkel is meg van rakodva ? azonban 2014 óta egyre nagyobb számban érkeznek jelentések a gyalogsági harcjárművek megnövekedett számáról is. Bár már több forrás is megerősítette, hogy a Boko Haram nagyszámú páncélozott harcjárművel rendelkezik, azonban számukról még megközelítő mennyiséget sem lehet tudni. A skála a kis, könnyen páncélozott őrjárműtől a gyalogsági harcjárműveken át (Saurer 4K 4FA) egészen a nagyobb harckocsikig (T-55) terjed. Felszereltségük növekvő szintjét és ezzel párhuzamosan a nigériai erők ellátottságának csökkenését figyelve feltételezhető, hogy eszközkészletüket nem csupán a többi radikális szerveztettel fennálló kapcsolataik és a nigériai seregtől lefoglalt eszközök növelik, hanem szimpatizánsok segítségével lehetőségük van a hazai katonai erők raktárának elérésére is.
Jelentések szerint limitált számú légvédelmi fegyverrel a Boko Haram is rendelkezik, amelynek meglétére még 2014 szeptemberében derítettek fényt a nigériai hatóságok a radikális szervezet egyik székhelyén, Maiduguriban.
Számos esetben házilag gyártott robbanószerkezeteket (IED-k), autóba szerelt pokolgépeket, kézigránátokat és öngyilkos merénylőket vetettek be támadásaik során, valamint elterjedt módszer a gyújtogatás és az emberrablás is. A halálesetek nagyjából 5-5%-át teszik ki a bombázások, gyújtogatások, 10%-át pedig az öngyilkos merényletek és az emberrablások áldozatai.
Tagjai számát összesen 7-10000 fő körülre becsülik, amelyből az aktív fegyveres amerikai hírszerző szolgálatok szerint körülbelül 4-6000 fő lehet. A toborzást Nigéria legszegényebb területein (Yobe, Kano, Bauchi, Borno), leginkább a fiatal korosztályokban (12-14 éves kortól) kezdik. A szélsőségesek közel-keleti és az afrikai régión belüli kapcsolatrendszere, nem csupán egyre kifinomultabb fegyverek szállítását biztosítja, hanem számos kiképzőtábort is üzemeltet a Boko Haram fegyvereseinek felkészítésére. Feltételezések szerint ezen táborokat a kezdetek óta az Al-Kaida emberei támogatják mind kiképzővel, mind az egykori líbiai fegyverkészletek kiszolgáltatásával.
Problémát jelent továbbá a nigériai kormánynak, hogy a radikális szimpatizánsok és a helyi valamint távolabbi kapcsolatokból származó donorok rendszeres anyagi juttatással látják el a szélsőséges szervezetet, amelynek így lehetősége van az eszközkészlet karbantartására, pótlására. Ezen felül a drogkereskedelem és az állat- valamint embercsempészet is fellendíti a csoport pénzügyeit.
A harcok bizonyították, hogy a nigériai kormány egyedül nem bír a megfelelően felszerelt, nehézfegyverzettel is rendelkező milicistákkal. ?A Boko Haram jobban felszerelt és sokkal motiváltabb, mint a saját hadseregünk. A helyzet jelenlegi állása szerint lehetetlen, hogy legyőzzük a szélsőségeseket.? ? jelentette ki a nigériai Borno állam kormányzója, Kashim Shettima 2014 februárjában. Az Afrikai Unió vezetői a sürgető problémára a szomszédos országok részvételét és segítségét kérve úgy határoztak, hogy az ország védelmére 8700 főből álló egyesített haderőt állítanak fel Csád, Kamerun, Niger, Benin és Nigéria egységeiből.
Felhívjuk minden érdeklődő figyelmét, hogy a Biztonságpolitikai Szakkollégium meghirdeti tavaszi felvételijét. Amennyiben egyetemi hallgató vagy, érdekel a biztonságpolitika, szereted a kihívásokat és célod a szakmai fejlődés, valamint szeretnél egy mindebben támogató, összetartó közösség része lenni, jelentkezz!
Magyarország katonai biztonságának szavatolásában kiemelt szerep hárul NATO-tagságára, így az ország elkötelezett a szövetség nemzetközi feladataiban történő aktív szerepvállalásban. Ezen írásban röviden áttekintem, hogy jelenleg Magyarország milyen feladatokban vesz részt és mik a jövőbeni kilátások.
A Magyar Honvédség jelenleg mintegy 800 katonával három földrészen és 12 országban – Afganisztánban, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Szomáliában, Maliban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Nyugat-Szaharában, Cipruson, Libanonban, Egyiptomban, Grúziában ? van jelen a különböző nemzetközi békemissziók részeként. A missziókban kint lévő katonák csaknem 60 százaléka a NATO-, 30 százaléka az Európai Unió-, végül 10 százaléka az ENSZ- vezette békeműveletekben vesz részt. Ezek közül a legnagyobb létszámú (350 fő) magyar kontingens Koszovóban teljesít szolgálatot a KFOR részeként.
A missziós tevékenység mellett a Magyar Honvédség más területeken is kiveszi a részét a közös erőfeszítésekből. Az Észak- Atlanti Tanács döntése nyomán 2009 októberében Budapesten jött létre a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ (NATO KEKK), mely képzésekkel, gyakorlatok szervezésével, az ismeretek és tapasztalatok cseréjével támogatja a NATO katona-egészségügyi céljainak megvalósítását valamint hozzájárul a tagállamok nemzeti egészségügyének fejlesztéséhez is. Magyarország egy 2014. elején aláírt megállapodás értelmében részt vállal Szlovénia légterének védelmében, melyet az olasz légierővel közösen hajt végre. Magyarország ezen kívül 2015 szeptembere és decembere között 4 JAS-39 Grippen típusú vadászgéppel és mintegy 90 fős kitelepülő állománnyal vállalta, hogy bekapcsolódik a balti államok légterének védelmébe, ugyanis ezen államok nem rendelkeznek megfelelő harci repülőgépekkel, így légterük védelméért a NATO reagáló erejének (NRF) tagjai felelnek. E vállalásokkal Magyarország a jövőben aktívabb szerepet kíván vállalni a NATO Integrált Légvédelmi Rendszerében, mindez kiváló lehetőség a magyar légierő számára, hogy fontos külföldi tapasztalatokat gyűjtsön. Magyarország közreműködik a 10 NATO-országot, valamint Finnországot és Svédországot tömörítő Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) programban, melynek központjául a Pápa Bázisrepülőtér szolgál. A program keretei között létrejött multinacionális beszerzésnek köszönhetően 3 Boeing C-17 Globemaster III típusú stratégiai szállítógép állomásozik Pápán, melynek köszönhetően Magyarország olyan képességhez jutott, amit önállóan nem tudott volna megteremteni.
A nemzetközi béke és biztonság garantálása érdekében tett szövetséges erőfeszítésekhez történő magyar hozzájárulást, a 2014. szeptember 4-5-én, Walesben tartott NATO csúcsértekezleten hozott döntések alapvetően meghatározták. Magyarország továbbra is a szövetség megbízható és stabil tagja, ennek demonstrálása érdekében ? valamint a csúcstalálkozó zárónyilatkozatával összhangban ? a magyar kormány is elkötelezte magát a védelmi kiadások növelése mellett. A csúcson tett magyar felajánlások között szerepelt többek között a pápai bázisrepülőtér fejlesztése, mely a tervek szerint 2018-ra teljes értékű légi szállítási csomóponttá fog válni, a mintegy 20 milliárd forint értékű beruházás révén. Az ukrán válság megoldását célzó közös erőfeszítésekből Magyarország is kiveszi a részét, a találkozón többek között vállalta, hogy a Magyar Honvédség összekötő tisztet küld a kijevi NATO-irodába, valamint tíz sebesült ukrán katona ellátását a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjában. Ezen túlmenően Magyarország hozzájárul a kelet-ukrajnai aknamentesítési műveletekben részt vevők felkészítéséhez, végül pedig 100 ezer eurós támogatás biztosít a NATO azon pénzügyi alapjának, mely az ukrán kibervédelmi képességek fejlesztésére érdekében került felállításra. A találkozó másik fontos kérdése Afganisztán kapcsán fogalmazódott meg, ugyanis a 2014 végéig történő kivonulás ellenére döntés született az iszlám köztársaság további támogatásáról. Az ISAF műveletet felváltó Eltökélt Támogatás Műveletről (RSM) végül csak a walesi csúcstalálkozó után sikerült megállapodásra jutni, mely az eredeti tervek szerint 2015. január 1-én vette kezdetét. Az új kiképzési, támogatási és tanácsadói misszióban a kormány 2014. december 12-i határozata alapján a Magyar Honvédség a Különleges Műveleti Kontingenssel, a légi kiképzés-támogató csoporttal, a Nemzeti Támogató Elemmel, az erők védelmét végrehajtó Biztosító Szakasszal, valamint a különböző szintű parancsnokságokra delegált tisztekkel, összesen több mint száz katonával vesz részt. Ezen felül Magyarország vállalta, hogy 2015 és 2017 között több mint 500 ezer dollárral segíti az afgán biztonsági erők finanszírozását.
A walesi találkozón a tagállamok vezető megállapodtak abban, hogy az ukrán válság kapcsán megváltozott biztonsági környezet hatására fokozni fogják kiképzési és gyakorlatozási tevékenységüket. Ennek értelmében az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők 2014 őszén megkezdték az Operation Atlantic Resolve (OAR) nevű műveletet. A magyar fél vállalta, hogy ezekben aktív szerepet fog vállalni, ennek keretében a honvédség mintegy 140 katonája részt vett a 2014 novemberében, Litvániában tartott (Iron Sword 2014) kéthetes nemzetközi gyakorlaton. Ebbe a sorba illeszthető be a Warlord Rock 2015 közös amerikai-magyar hadgyakorlat, melynek keretében olaszországi és magyarországi helyszíneken gyakorolta a légideszant műveletek tervezési, szervezési és vezetési feladataira való felkészülést a kijelölt állomány. Március 4-10. között került megrendezésre a NATO idei válságkezelési vezetési gyakorlata, a CMX 2015. Az idei gyakorlat érdekessége, hogy a forgatókönyv számos, a kibertérben is zajló tevékenységet is tartalmazott reflektálva a tavalyi ukrán eseményekre.
A gyakorlat hazai dinamikus napján, március 6-án a Pápa Bázisrepülőtéren az elképzelt forgatókönyv szerinti járványhelyzet kezelésének módszerét gyakorolták. Ennek kapcsán Dr. Tokovicz József dandártábornok, a HM Védelmi Hivatal főigazgatója közölte, hogy ?hazánkban eddig nem volt ilyen jellegű begyakorlás, ahol minden védelmi igazgatásban érintett civil ? rendvédelmi ? katonai szerv közösen, kormányzati, területi és helyi szinten is lemodellezte volna a döntési mechanizmusokat és taktikai eljárásokat egy esetleges hasonló járványügyi helyzet kezelésére. Ezúttal a Magyar Honvédség is tesztelhette a több szervezet képességeiből összeállt folyamatot.? Az OAR keretei között hajtják végre a NATO egyik legnagyobb idei gyakorlatát a Németországban, Olaszországban, Litvániában és Romániában zajló Saber Junction 2015-öt, melyben tizenhét állam mintegy 5000 katonája ? ebből 250 magyar ? vesz részt. A gyakorlat célja, melyhez a Magyar Honvédség áprilisban fog csatlakozni, hogy a különböző országok katonáit egységes erővé kovácsolja, megteremtse és mélyítse az interoperabilitást valamint fokozza a készenlétet.
Magyarország számára fontos, hogy a Szövetség kelet-európai jelenlétének megerősítésében aktív szerepet vállaljon, hozzájárulva a térség biztonságának garantálásához. Ennek megvalósítása érdekében elengedhetetlen a védelmi kiadások növelése, melyből 20 százalékot a haderő-modernizálására kell fordítani, melynek révén lehetőség nyílik rá, hogy tovább fejlődjön a Magyar Honvédség rugalmas reagáló képessége, hadrafoghatósága és mobilitása. Ennek végrehajtása esetén Magyarország a jövőben aktív szerepet tud vállalni a Készenléti Akcióterv által, az NRF részeként létrehozott Magas Készenlétű (2-5 nap) Összhaderőnemi Haderőcsoport (Very High ReadinessJoint Task Force, VJTF, 5000 fő) tevékenységében. Ennek érdekében Hende Csaba honvédelmi miniszter februárban indítványozta, hogy Székesfehérváron jöjjön létre egy 40 fős magyarországi parancsnoki koordinációs és összekötő központ, mely hatékonyabbá teheti az ország védelmét valamint gyorsíthatná a NATO-val való együttműködést.
Írásomban igyekeztem összegezni, hogy Magyarország jelenleg mivel járul hozzá a Szövetség nemzetközi erőfeszítéseihez és mik a jövőbeni kilátások. Véleményem szerint az ország több területen járul hozzá a régió biztonságának és stabilitásának erősítéséhez, ez tetten érhető többek között a Szlovénia és a balti országok légterének védelmében történő szerepvállalásban, vagy a gyakorlatokon való aktív részvételben egyaránt. E feladatok hatékony végrehajtására és a jövőbeni vállalások teljesítéséhez azonban szükség van a védelmi kiadások növelésére, mely nemcsak hazánkban okoz problémát és a walesi csúcstalálkozó egyik fő napirendi pontja is volt.
Ez a cikk a FIGYELO.HU „Globálfalu” rovatában is megjelent a Felek közötti együttműködési megállapodás révén.
A fenti kép forrása: http://media.tumblr.com/78fafb6bb7210c08059786c1fc3d1536/tumblr_inline_n4jcmd1uaG1rvx775.jpg
Miután Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság is kifejezte a Kína által vezetett Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz (Asian Infrastructure Investment Bank, továbbiakban: AIIB) való csatlakozási szándékát, az Egyesült Államok felhívta szövetségesei figyelmét arra, hogy körültekintően hozzák meg döntésüket a Washington által a Világbank jövőbeni riválisaként számon tartott pénzügyi szervezethez való közeledésük kapcsán. A felhívás nem meglepő, hiszen a Washington közeli szövetségeseinek tartott országok tervezett lépése jelentős diplomáciai csapást jelent az Egyesült Államoknak, mivel ellentétes a gyors gazdasági növekedést produkáló, valamint egyre kiterjedtebb diplomáciai befolyással bíró Kínával szembeni ellensúlyozó politikájának elveivel. A figyelmeztetés ellenére úgy tűnik, hogy ? habár formális úton ez még nem történt meg ? immár Ausztrália is egyre közelebb kerül a csatlakozásról szóló döntéshez, és Peking szerint Japán, valamint Dél-Korea szintén gondolkodik ennek lehetőségén. Kína az előző évben indította útjára az AIIB-t, annak érdekében, hogy ösztönözze az Ázsiába irányuló közlekedési, energiaipari, telekommunikációs és egyéb infrastrukturális beruházásokat.
A világ második gazdasági hatalmának számító Kína, megelőzve Németországot, immár a harmadik legnagyobb fegyverexportőrnek számít. Az új pozíció részben annak köszönhető, hogy Kína 2010 és 2014 között 143%-al növelte fegyvereladásait, mely főként Pakisztánba, Bangladesbe és Mianmarba irányult. Szakértők szerint mindez jól példázza, hogy a kínai fegyverek egyre hatékonyabban veszik fel a versenyt a piacon az orosz és az amerikai eszközökkel.
Három év után először találkoztak egymással március 21-én Dél-Korea, Japán és Kína külügyminiszterei, azzal a céllal, hogy helyreállítsák az együttműködést a három ázsiai gazdasági hatalom között. Az országok közötti viszony főként Japán háborús múltjával történő szembenézés hiánya, valamint a területi viták miatt hidegült el. A három állam között az elmúlt időszakban több találkozóra is sor került, amelyek előkészítették a Szöulban tartott háromoldalú kooperációról szóló tárgyalást, amely mellett egyébként Kína és Japán kétoldalú együttműködésre is törekszik. Japán és Dél-Korea is egyaránt az Egyesült Államok fontos szövetségesének számít, és Barack Obama amerikai elnök a 2014-es Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozón kísérletet is tett a két ország kapcsolatának szorosabbra fűzésére, kezdeményezését azonban nem koronázta siker. A három külügyminiszter által elfogadott közös nyilatkozat szerint a találkozó során elért eredményekre alapozva minél hamarabb folytatják háromoldalú tárgyalásaikat egy mindhárom ország számára alkalmas időpontban.
Úgy tűnik, hogy Az Egyesült Államok számítógépes hálózatait feltörő hackerek ?kézjegyeiket? hátrahagyva mutatnak rá a kritikus rendszerek sebezhetőségére ? jelentette ki Michael Rogers tengernagy, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója és a Pentagon kiberparancsnokságának vezetője egy március 19-én tartott szenátusi panelbeszélgetésen. Úgy hisszük, hogy potenciális ellenfeleink ezzel akarják tudtunkra adni, hogy nem vagyunk biztonságban, ha a köztünk lévő ellentétek valaha is katonai konfliktussá fajulnának ?fejtette ki a tengernagy. A támadók erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy állandó jelenlétet alakítsanak ki az amerikai hálózatokban, melynek köszönhetően pusztító erejű támadást tudnának indítani az ország kritikus infrastruktúrája ellen. Információbiztonsági szakértők a tavalyi év során arról számoltak be, hogy számos malware-t fedeztek fel az energiaszektor meghatározó vállalatainak ipari vezérlőrendszereiben. Ezzel kapcsolatban az NSA igazgatója megjegyezte, hogy a fenyegetések és a sebezhetőségek változása és növekedése az utóbbi időben riasztó méreteket öltött, arra kényszerítve az Egyesült Államokat, hogy fokozza védelmi intézkedéseit. A kibervédelemért felelős egységek felállítása folyamatban van, a tervek szerint többségük 2016 szeptemberéig eléri a kezdeti műveleti képességet ? nyilatkozta Michael Rogers. (A kiemelt képen Michael Rogers tengernagy látható, a kép forrása: gannett-cdn.com)
A német védelmi kiadások 2019-re 33-ról 35 milliárd euróra emelkednek, derül ki a költségvetési tervezet szerdán elfogadott főszámaiból. Ursula von der Leyen védelmi miniszter a felszerelések hiányosságával és az aktuális válságokkal indokolta az emelés szükségességét. A korábbi középtávú pénzügyi tervhez képest ez 6,2%-os többletet jelent. A kül- és belbiztonságra fordított kiadások egyaránt emelkednek; a hadsereg mellett a rendőrség és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal is több forrásokhoz jut. A Külügyminisztérium további 550 millió euróval, összesen 4,275 milliárd euróval gazdálkodhat. A humanitárius segítségnyújtási feladatokra 318 millió eurót juttatnak. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter külön kiemelte, hogy a diplomáciai képviseltek védelmére többet szeretne fordítani, mint korábban.
Ursula von der Leyen és Frank-Walter Steinmeier kabinetülésen
(Forrás: tagesspiegel.de)
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a pénteken megrendezett EU-csúcs alkalmából találkozott David Cameron brit miniszterelnökkel, Francois Hollande francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral. Az európai vezetőkkel történt pénteki brüsszeli egyeztetés azt célozta, hogy az EU egységes álláspontot képviselve tudjon becsatlakozni az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalások menetébe. Az úgynevezett ?hatok? (az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, Németországgal kiegészülve) immár évek óta folytatnak tárgyalásokat a teheráni kormánnyal annak érdekében, hogy Irán nukleáris fejlesztési politikáját befolyásolják. A nemzetközi közösség azt szeretné elérni, hogy Irán ne folytathasson olyan nukleáris programot, amelynek folyománya egy katonai célokra is bevethető fegyver. Az idő egyre jobban sürgeti a feleket, amit az elmúlt hetek megélénkülő diplomáciai tevékenysége is mutat. A megállapodás megszületésének legutóbbi kitűzött határideje március 31-e, a technikai adatokkal kiegészített végső megállapodásé pedig június vége.
Az iraki hadsereg és a vele szövetséges milíciák, miután visszafoglalták Tikrit mintegy 85 százalékát, továbbá az annak környéken található stratégiai jelentőségű településeket, átmenetileg felfüggesztették műveleteiket annak érdekében, hogy a lakosság még ott maradt része elhagyhassa a harcok sújtotta területeket. Az iraki kormányerők először tudtak benyomulni Szaddám Huszein egykori diktátor szülővárosába azóta, hogy a települést mintegy kilenc hónappal ezelőtt elfoglalták az Iszlám Állam fegyveresei. Tikrit városa azért kulcsfontosságú, mert birtokbavételét követően lehetővé válna támadást indítani az Iszlám Állam egyik központjának számító Moszul ellen. A nagy befolyással rendelkező Hádi al-Amíri, a Badr Szervezet nevű párt vezetőjének javaslata szerint azonban Moszul előtt még Anbar tartományt is fel kellene szabadítani, mivel az ott küzdő erők segítség nélkül már nem képesek sokáig kitartani. A Tikrit elleni offenzívát követően ugyanis az Iszlám Állam egyre nagyobb intenzitással támadja a tartomány központját, Ramádit, és foglal el területeket a városból.
Északkelet-Kenyában, a szomáliai határtól körülbelül 100 km-re fekvő Wajirban egy csapat csuklyás férfi gránátot dobott egy kisboltra. Az üzlettel együtt a bent tartózkodó emberek is meggyulladtak és így rohantak ki az utcára, ahol végül belehaltak sérüléseikbe. Nem sokkal az eset után az al-Shabab terrorszervezet közleményben bejelentette, hogy az elkövetők a szervezet tagjai.
A jövő heti választásokon újra induló nigériai elnök Jonathan Goodluck egy interjúban arról beszélt, hogy reményei szerint egy hónapon belül sikerül a Boko Haram terrorcsoport által megszállt területeket visszafoglalni. A lakosság erős kritikával illeti a kormányt, amiért nem lépnek fel elég erélyesen a szervezet ellen és rengeteg lehetőséget elszalasztottak már a területek visszafoglalására. Goodluck miután a februárra tervezett elnökválasztást hat héttel elhalasztották azt nyilatkozta, hogy a hadseregnek több időre van szüksége felkészülni és megerősíteni az ország védelmi rendszerét. A mostani interjújában az elnök elismerte, hogy a kormányé a felelősség a kezdeti lassú reakciók miatt, de azt ígérte az állampolgároknak, hogy a későbbiekben minden erejükkel a folyamatok felgyorsítására fognak törekedni.
Nagy-Britannia komoly lépést tett a Falkland-szigetek légvédelmi megerősítése felé az új struktúra egyik kulcsfontosságú elemének kiépítéséről szóló tender kiírásával. A védelmi minisztérium a közelmúltban tájékoztatta az ipar érintettjeit, a ?Battle Management C4I? rendszer követelményiről, és egyúttal megindították a kiválasztási eljárást az előminősítési kérdőívek kiküldésével. A minisztérium szóvivője elutasította, hogy a fejlesztés a Falkland-szigetek megerősítését szolgálja majd, de ipari források szerint a BMC4I rendszer, az Argentínától mindössze 300 mérföldre fekvő, brit tengerentúli terület védelmi irányításának ellátására lesz kifejlesztve. A Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a Saab azok a vállalatok, amelyekről biztosan lehet tudni, hogy képviselve voltak a minisztérium februárban tartott zárt ülésén. A pályázat a brit besorolás szerint a B1-es finanszírozási kategóriába esik, ami azt jeleni, hogy BMC4I projekt 100 millió font (147 millió USD) és 250 millió font közé tehető.
A ?Zsiráf? radar része, a brit szárazföldi haderő légtér felderítő rendszerének (LEAPP)
(Forrás: Lockheed Martin)
AKirgiz különleges rendőri alakulatok (GKNB) továbbra is harcolnak a Szíriába utazó radikális muszlimok ellen, akik az Iszlám Állam (IS) terrorszervezetet támogatják. Értesülések szerint, jelenleg 230 kirgiz nemzetiségű harcol Szíriában az IS oldalán. Eddig mintegy negyven főt tartóztattak le, akik bizonyosan kapcsolatban álltak a terrorszervezettel, illetve annak sejtjeivel. Nyomozás indult el Rashot Kamalov, népszerű vallási vezető ellen is, aki az IS támogatását hirdeti. Sokan félnek a GKNB beavatkozásaitól az országban, amelyek tovább szíthatják a feszültséget de Osh rendőrfőkapitány azonban kijelentette, hogy csak megfelelő intézkedésekkel lehet megállítani az Iszlám Állam térnyerését és a kalifátus kiterjesztését.
Az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unió három legfontosabb tagja nagy gazdasági nehézségekkel fog szembesülni az olaj árának globális csökkenése miatt, mondta Nursultan Nazarbajev kazah elnök. Mielőtt azonban elkezdődtek a tárgyalások az orosz és fehérorosz féllel, Nazarbajev kijelentette, hogy a szituáció viszonylag stabilizálódott. Jelenleg Fehéroroszország, Kazahsztán, Oroszország és Örményország a gazdasági unió tagja, Kirgizisztán még fontolgatja belépését, amely ez évben következhet be. Nem segítették a kereskedelmi helyzetet az Oroszország ellen foganatosított szankciók sem, a rubel árfolyama hatalmasat zuhant a dollárral szemben. Vlagyimir Putyin orosz elnök véleménye szerint sem egyszerű megoldani a jelenlegi gazdasági problémákat, de bízik benne, hogy a gazdasági partner Kazahsztánnal ez sikerülni fog a jövőben.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői csütörtöki találkozójukon megegyeztek abban, hogy továbbra is fennmaradnak az Oroszország elleni szankciók, addig biztosan, amíg létre nem jön egy Ukrajnával kötött békemegegyezés. A szankciók körét tovább is bővíthetik az eredményesség jegyében az év végéig. Egyes tagállamok vitáztak a gazdasági szankciók mértékéről, hiszen ezek a tagállamok gazdaságaira is negatív hatással vannak. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint a szankciók felülvizsgálatát a Minszki egyezmény betartásához kell kötnie az Európai Uniónak, ezt a kérdést véleménye szerint az év végén kell megvitatni. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kifejezte reményét azt illetően, hogy az Európai Unió tagállamai egységesek maradnak Oroszország kérdésében, hiszen csakis így érhetik el a békét.
Az MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetbiztonsági Szakosztály szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt soron következő szakmai rendezvényére, melynek címe:
„A II. világháború magyarországi hadszínterének hadművészeti jellemzői”
Előadó: Kerekes András, PhD hallgató
Időpont: 2015. április 8 – 16:00 óra
Helyszín: NKE-HHK 2. épület, Központi Könyvtár, Tudós Kávézó
Az SNMG2 kötelék megérkezése a Fekete-tengerre. (Forrás: nato.int)
Márciusban a NATO kollektív védelmi és reagálási képességeinek további erősítésére helyezték a szövetség tagállamaik a hangsúlyt: tesztelték a NATO integrált műveleti légi felderítési és légiirányítási rendszerét, valamint többnemzeti haditengerészeti gyakorlatot hajtottak végre a Fekete-tengeren. Emellett a tag- és partnerállamok közötti intenzív párbeszéd is folytatódott az észak-atlanti térséget érő közös fenyegetéseket illetően, melyekből továbbra is a kelet-európai orosz agresszió és az ún. ?Iszlám Állam? közel-keleti fenyegetése emelkedik ki. E fenyegetésekre keresték a felek a megfelelő válaszokat a Brüsszeli Fórumon is, és ennek jegyében fejezte ki támogatását a NATO Moldova, Ukrajna és Grúzia irányában is.
Partnerkapcsolatok
Az idei évben Katar adott otthont az éves tömegpusztító fegyverek terjedéséről szóló NATO konferenciának. A március 1-től 3-ig tartó eseményt első alkalommal rendezték meg Európán kívül. A konferencia lehetőséget nyújtott a felek informális véleménycseréjére, többek között az Atomsorompó Szerződés szintén tavasszal esedékes felülvizsgálati konferenciája kapcsán. Az 50 tagot tömörítő rendezvény a NATO partnerországok széles körű részvételével zajlott. Jens Stoltenberg főtitkár hangsúlyozta, hogy az Öböl-menti országok szerepe kulcsfontosságú a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása során, hiszen az elmúlt évek során Szíria példája jelezte, hogy a fenyegetés valós veszélyként van jelen a térségben. Az Atomsorompó Szerződés felülvizsgálati konferenciája április 27-én veszi majd kezdetét.
A katari konferenciával párhuzamosan zajlott Türkmenisztánban a ?Béke és biztonság Közép-Ázsiában és Afganisztánban? elnevezésű regionális fórum is. A NATO által támogatott eseményen Türkmenisztán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán képviselői mellett Afganisztánból is érkeztek résztvevők, valamint az ENSZ és az Európai Unió szakértői is jelen voltak. Szapar Berdinijazov nagykövet, a türkmén külügyminiszter különmegbízottja felhívta a figyelmet az ország semleges státuszára, és kiemelte, hogy a szomszédokba vetett bizalom növelésének kulcsa az átlátható és transzparens külpolitika. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az egyes térségbeli országokra nehezedő kihívások általában regionális szinten is jelentkeznek, és sokat közülük a nem állami szereplők okoznak. Ennek kapcsán szó esett a narkotikumok illegális kereskedelmének visszaszorításáról, az ún. ?Iszlám Állam? nevű terrorszervezet térnyeréséről Irakban, az Ukrajnában tapasztalható információs háború sajátosságairól és a Közép-ázsiai országok közti bilaterális energetikai és határrendészeti problémákról is.
A Közel-Keleti országok jelentőségét mutatja, hogy március 9-én II. Abdullah, Jordánia királya a NATO központjába látogatott. A Jens Stoltenberggel folytatott megbeszélés után a felek kifejtették, hogy azok a biztonsági kihívások, amelyekkel a Szövetség és Jordánia is kénytelen szembenézni, rendkívül hasonlóak. A terrorizmus, az extrémizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedése mind a bukott államok kialakulásának következménye, és éppen ezért a Jordániával való együttműködés minden eddiginél fontosabb lesz majd a NATO számára.
II.Abdullahot Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök látogatása követte. A március 11-én tartott találkozó után a főtitkár elmondta, hogy továbbra is támogatja Skopje euro-atlanti integrációját és a NATO-tagság elérése érdekében tett erőfeszítéseit. Macedónia biztonságteremtő szerepét mi sem érzékelteti jobban, mint hogy az ország hozzájárul az afganisztáni Resolute Support és a koszovói KFOR műveletek sikerességéhez is. Jens Stoltenberg üdvözölte azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket Skopje tett az elmúlt években a védelmi szektor reformja érdekében.
Március 16-án Kiril Gaburicsi moldovai miniszterelnök is Brüsszelbe érkezett. Amellett, hogy a NATO kifejezte elkötelezettségét az ország területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett, a két fél megtette a soron következő lépéseket egy Moldova számára létrehozott védelmi képességfejlesztési kezdeményezés felállítása érdekében, amely a védelmi és a biztonsági szektor reformját célozza majd. Emellett a főtitkár méltatta Moldova teljesítményét, amiért nagyhatású Egyéni Partnerségi Akciótervet fogadott el a közelmúltban.
A főtitkár március 11-én látogatott el a NATO Szövetséges Erőinek Európai Főparancsnokságára (Supreme Headquarters Allied Powers Europe ? SHAPE), ahol Philip Breedlove tábornokkal közösen vett részt egy, a katonai vezetők számára szervezett konferencián. Az esemény fő témája itt is az ukrajnai konfliktus volt, amelynek kapcsán a felszólalók Moszkvát vádolták a hidegháború után kialakult biztonsági környezet destabilizálásáért. Emellett a főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a helyzetet csak békés eszközökkel lehet rendezni, ám ehhez kulcsfontosságú lenne a minszki megállapodás következetes betartása. Az új típusú kihívások kapcsán kiemelték, hogy a NATO megreformálja kollektív védelmi képességeit, aminek keretében 13 ezerről 30 ezerre növelik a NATO Reagáló Erőinek összlétszámát, és létrehoznak egy úgynevezett nagyon magas készenlétű összhaderőnemi erőt (Very High Readiness Joint Task Froce ? VJTF) is, amely szükség esetén 5 ezer főt tud majd akár 48 órán belül bevetni. További fontos lépés lesz ebben a folyamatban 6 vezetés-irányítási központ létrehozása a balti államok és további három keleti tagország ? Lengyelország, Románia és Bulgária ? területén. Szintén a kollektív védelmi képességek erősítését célozzák azok a gyakorlatok, amelyeket az idén hajtanak végre a Szövetség tagjai, így például az idén tavasszal esedékes 25 ezer fős hadgyakorlat a Baltikumban.
Mindezek mellett Jens Stoltenberg március 30-án az Európai Parlament Külügyi Bizottságában és a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottságban is felszólalt. Bár hangsúlyozta, hogy a NATO és az Európai Unió különböző módon tevékenykedik és különbözőek a felelősségi területei, mégis a közös értékek, a közös biztonsági környezet és az egyformán fennálló veszélyforrások összekötik a két szervezetet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a változó biztonsági helyzet és az új kihívások megjelenése most különösen fontossá teszi az Unió és a NATO együttműködését. A legfőbb veszélyforrások közé sorolta Oroszország agresszív megnyilvánulásait Ukrajnával szemben, az ISIS terrorszervezet barbár tevékenységét és az észak-afrikai instabilitást is. Ezt követően a főtitkár rámutatott arra, hogy a két szervezet együttműködését három területen tudja igazán elmélyíteni. Ezek közül az első a rugalmasság és az ellenálló képességek növelése az új típusú kihívásokkal szemben, a második a rugalmasság és az ellenálló képességek kiépítése a szomszédokkal együttműködve, különösen a keleti és a déli régiókban, a harmadik pedig a védelmi jellegű beruházások ösztönzése.
Néhány nappal korábban hasonló együttműködésre szólított fel Alexander Vershbow, a NATO főtitkár-helyettese is, aki szintén az orosz és a közel-keleti fenyegetéseket nevezte meg a legnagyobb veszélyforrásoknak Európára nézve. Vershbow kifejtette, hogy a két szervezet közös felelőssége a válságok kezelése és a határokon túli biztonsági helyzet javítása. Hangsúlyozta azt is, hogy a Moszkva által képviselt politikát csak közösen tudják megtörni, hiszen a sikeres válaszlépésekhez elengedhetetlen az Unió által képviselt puha hatalmi és a NATO által birtokolt kemény hatalmi képességek ötvözése. Az EU-t kulcsfontosságú szereplőnek nevezte a partnerországok politikai és gazdasági reformjának támogatása kapcsán, különösen Ukrajna, Grúzia és Moldova esetében.
A Főtitkár az Európai Parlamentben. (Forrás: nato.int)
Műveletek
A NATO továbbra is fejleszti telepíthető légi felderítési és taktikai légi műveleti irányító képességeit a DARS keretében. A DARS (Deployable Air Control Centre, Recognised Air Picture Production Centre and Sensor Fusion Post) egy telepíthető légiirányító, valósidejű légihelyzet-kép előállító és az érzékelő-adatokat egyesítő központ is egyben, amelyet 100 tiszt működtet 16 országból, és szükség esetén képes arra, hogy rövid időn belül alkalmazható legyen. Március 4-től március 30-ig Olaszországban folyt az a gyakorlat, amelynek során a DARS-nak ezeket a képességeit kellett hitelesíteni. A DUST I. 2015 gyakorlat keretében élőben és szimulációk keretében is kipróbálhatták a különböző légi műveleti irányítási képességeket, melyek többségében Eurofighter Typhoon repülőgépek vettek részt. A DARS azért különösen fontos, mert egyfelől összeköttetést biztosít az egyes fegyverrendszerek és a magasabb szintű parancsnokságok között, másfelől pedig a NATO számára folyamatosan biztosítja a vezetés-irányítási képességet a légi műveletek felett. A rendszer egyfajta kiegészítése is a walesi csúcstalálkozón elfogadott irányelveknek, hiszen hozzájárul a NATO reagáló erőinek készenlétének és válaszadó képességének növeléséhez is.
Március 14-én Francesco Paolo Figliuolo vezérőrnagy, a KFOR művelet parancsnoka, Ljubisa Dikovic tábornokkal, a szerb haderő vezérkari főnökével találkozott Krusevacban. A KFOR részéről Figliuolo kiemelte, hogy a koszovói biztonsági helyzet jelentősen javult az elmúlt években, köszönhetően a felek töretlen együttműködésének. Az esemény egyik kulcspontjaként a résztvevők látogatást tettek a szerb haderő CBRN (vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris védelmi) kiképző központjában, amely minden regionális és NATO PfP tagország számára kínál speciális kiképzési programokat. A találkozó végén mindkét tábornok egyetértett abban, hogy a jövőben is tartós és hatékony együttműködés várható a felek között.
Március 11-én ülésezett az Euro-atlanti Partnerségi Tanács (Euro-Atlantic Partnership Council ? EAPC). Az 1997-ben létrejött Tanács 50 országot tömörít, beleértve a Szövetség 28 tagját és 22 partnerországot is. Legfőbb célja, hogy olyan fórumként szolgáljon, amely terepet biztosít a strukturált párbeszédre és a konzultációra a felek között a biztonsággal kapcsolatos ügyekben. A mostani tanácskozást az ukrán fél kérésére hívták össze az országban kialakult válsághelyzet kezelése érdekében. Az EAPC ülésére csaknem egy évvel a Krím-félsziget elcsatolása után került sor, amelyet a NATO-tagországok továbbra is illegitimnek tekintenek. A résztvevő felek aggodalmukat fejezték ki a Kelet-Ukrajnában zajló események miatt, és sürgették az Oroszországi Föderációt, hogy vonja ki erőit, valamint mindennemű támogatását a szeparatisták által ellenőrzött régiókból. Nagy egyetértés mutatkozott abban, hogy a minszki megállapodás teljes átültetése a gyakorlatba csak az első lépés egy hosszú békefolyamat során. Ennek kapcsán az ülést elnöklő Jens Stoltenberg NATO főtitkár felhívta a felek figyelmét a megállapodás jóhiszemű betartására, és kiemelte, hogy az orosz támogatás továbbra is táplálja a konfliktus forrását. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az elért tűzszünet továbbra is törékeny, és elszórtan még mindig zajlanak az erőszakos cselekmények Ukrajna területén, amelyek megállítása érdekében a legfontosabb a nehézfegyverek ? EBESZ által ellenőrzött és transzparens ? kivonása a front közvetlen közeléből. Az EAPC egyik legnagyobb érdemének egyértelműen az tekinthető, hogy azon részt vett a NATO-hoz delegált orosz nagykövet is, és ezzel továbbra is fennmaradt a párbeszéd a két fél között.
A NATO határozottan elutasította azon szerződés legitim elismerését, amelyet az Oroszországi Föderáció írt alá a Grúziában található dél-oszétiai régióval március 18-án. A szerződés értelmében Oroszország szövetségre lép a területtel, és teljes katonai védelmet nyújt számára a jövőben. Mindezt a NATO egyértelműen Grúzia területi épségének és szuverenitásának megsértéseként kezeli, amely teljesen szembe megy a nemzetközi jogi normákkal, valamint az EBESZ alapelveivel és Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásaival is. A NATO továbbra is Grúzia integráns részének tekinti Dél-Oszétiát és Abháziát, valamint teljes mértékben kiáll a grúz szuverenitás és az ország nemzetközileg is elismert határai mellett. A szerződés aláírását a szövetség úgy tekinti, mint a régió biztonságának aláásására tett újabb orosz kísérletet.
Március 20-án Jens Stoltenberg a Brüsszeli Fórumon Federica Mogherinivel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Victoria Nulanddal, az Egyesült Államok külügyi helyettes államtitkárával, és Konstatin Kosachevvel, az Oroszországi Föderáció Tanácsának Nemzetközi Ügyekért felelős Bizottságának elnökével közös panelben szólalt fel. A főtitkár felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel szomszédjai destabilizálásával, és tartsa tiszteletben a nemzetközi normákat. Hangsúlyozta, hogy a NATO az orosz lépésekre válaszul tovább erősíti kollektív védelmi képességeit, támogatja regionális partnereit, beleértve Ukrajnát, Moldovát és Grúziát is.
A hónap eseménye: A 2. NATO Haditengerészeti Készenléti Kötelék hadgyakorlata
Az észak-atlanti szövetség többnemzeti, integrált 2. NATO Haditengerészeti Készenléti Köteléke (Standing NATO Maritime Group Two ? SNMG2) a Földközi-tenger térségéből 2015. március 4-én érkezett meg a Fekete-tengerre azzal a céllal, hogy ott több gyakorlatot is végrehajtson a hónap során. A Brad Williamson ellentengernagy parancsnoksága alatt álló kötelék zászlóshajója az Egyesült Államokból érkezett USS Vicksburg volt. Rajta kívül a gyakorlatokban részt vettek a kanadai HMCS Frederiction, a török TCG Turgutreis, az olasz ITS Aliseo és a román ROS Regina Maria fregattok, valamint a német FGS Spessart tankerhajó. A Fekete-tengeren töltött 16 nap kulcselemeiként tengeralattjárók, repülőgépek, vízfelszíni hajók és kisméretű csónakok támadásainak az elhárítását szimulálták a hadgyakorlaton a helyi román, bolgár és török erőkkel közösen. Mindezek mellett sor került a Bulgáriában található Várna és a román Konstanca kikötőinek meglátogatására is, ahol a résztvevők a helyi döntéshozókkal tárgyaltak.
A hadgyakorlat zárása után Brad Williamson parancsnok elmondta, hogy a gyakorlat stratégiai és egység szinten is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a NATO bármilyen ? a kollektív védelemből fakadó ? kötelezettségének eleget tudjon tenni a jövőben. Az ellentengernagy hozzátette, hogy a Szövetség erejét mi sem bizonyítja jobban, mint az a képesség, amelynek keretében rendkívül gyorsan integrálódott a kötelékbe a három helyi haditengerészeti erő is. Az SNMG2 március 20-tól kezdve visszatért a Földközi-tengerre, és ott folytatja járőröző tevékenységét, ezzel járulva hozzá a Szövetség kollektív védelmi feladatok ellátásához. A végrehajtott gyakorlat is jól érzékelteti, hogy a NATO figyelme Moszkvára összpontosul.
ANATO-NETto Hírfigyelő a NATO Public Diplomacy Division, a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával készül.
A Biztonságpolitikai Szakkollégium 2015. március 27-29. között szervezte meg hagyományos ?Bevonó Táborát?, amelynek célja a tagok összekovácsolása és szervezetfejlesztési módszerek kidolgozása volt. Az esemény helyszínéül az ócsai bázis szolgált. A jó hangulat, az ismerkedés és a kötetlen beszélgetések mellett ? mint mindig ? most is fontos szerepet kaptak szakmai kérdések és a szakkollégium működésének jelenlegi kihívásai.
2015. március 28-án, szombaton a szakkollégium jelenlegi és volt tagjainak részvételével, kerekasztal beszélgetésen részt vett Dr. Boldizsár Gábor ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, Dr. Tálas Péter, az NKE Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kar dékánja, illetve Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, egyetemi tanár, a BSZK szakmai mentora. Ennek során a résztvevők felvázolták a jövő lehetséges működési formáit és vitára bocsátották ennek egyes elemeit.
A megjelent egyetemi vezetők támogatásukról biztosították a szakkollégiumot, és hasznos tanácsokkal látták el a tagságot a felmerült szakmai és szervezeti kihívásokra vonatkozóan. A 2003-ban alapított szervezet tagjai egyöntetűen sok pozitív lehetőséget látnak a jövőbeli lehetőségekben és céljuk továbbra is a magas szintű szakmai munka végzésére és az együttlakó közösség fenntartására irányul.
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. További információ
Cookie-k elfogadása
Cookie beállítások
Süti box beállítások
Süti box beállítások
Adatvédelmi beállítások
Döntse el, hogy mely cookie-kat kívánja engedélyezni. Bármikor megváltoztathatja ezeket a beállításokat. Ezek a változtatások korlátozhatják az oldal elérhetőségét, használatát. További információkért a cookie-k törléséről látogasson el böngészőjének a Segítség oldalára.
A kurzor segítségével aktiválhatja és deaktiválhatja a különböző típusú cookie-kat
Ez a honlap használja:
Emlékezni arra, melyik süti csoportot fogadta el
Ez a weboldal nem használja:
Bejelentkezési adatok megjegyzése
Alapvető: Emlékezzen a cookie engedély beállításokra
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Információk gyűjtése, melyeket a hírlevél űrlapokban és a többi oldalon lévő űrlapokban adott meg
Alapvető: A bevásárló kosárhoz hozzáadott termékek nyomonkövetése
Alapvető: Hitelesítse, hogy bejelentkezett a felhasználói fiókjába
Alapvető: Kiválasztott nyelv megjegyzése
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
Ez a honlap használja:
Alapvető: Emlékezzen a cookie engedély beállításokra
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Információk gyűjtése, melyeket a hírlevél űrlapokban és a többi oldalon lévő űrlapokban adott meg
Alapvető: A bevásárló kosárhoz hozzáadott termékek nyomonkövetése
Alapvető: Hitelesítse, hogy bejelentkezett a felhasználói fiókjába
Alapvető: Kiválasztott nyelv megjegyzése
Ez a weboldal nem használja:
Bejelentkezési adatok megjegyzése
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
Ez a honlap használja:
Alapvető: Emlékezzen a cookie engedély beállításokra
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Információk gyűjtése, melyeket a hírlevél űrlapokban és a többi oldalon lévő űrlapokban adott meg
Alapvető: A bevásárló kosárhoz hozzáadott termékek nyomonkövetése
Alapvető: Hitelesítse, hogy bejelentkezett a felhasználói fiókjába
Alapvető: Kiválasztott nyelv megjegyzése
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Ez a weboldal nem használja:
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
Ez a honlap használja:
Alapvető: Emlékezzen a cookie engedély beállításokra
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Információk gyűjtése, melyeket a hírlevél űrlapokban és a többi oldalon lévő űrlapokban adott meg
Alapvető: A bevásárló kosárhoz hozzáadott termékek nyomonkövetése
Alapvető: Hitelesítse, hogy bejelentkezett a felhasználói fiókjába
Alapvető: Kiválasztott nyelv megjegyzése
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Ez a weboldal nem használja:
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
Ez a honlap használja:
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
