Home Blog Page 95

?A különleges műveleti erők felkészítésének sajátosságai a Magyar Honvédségben és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen? – konferencia beszámoló

0
2010. április 14-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kampuszán első alkalommal került sor a ZMNE Összhaderőnemi Műveleti Intézet, valamint a Műveleti Támogató Tanszék szervezésében ?A különleges műveleti erők felkészítésének sajátosságai a Magyar Honvédségben és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen? című tudományos konferenciára.
A konferencia levezető elnökei Dr. Szabó Tibor alezredes, egyetemi docens, és Forray László alezredes, egyetemi adjunktus voltak, míg a fővédnöki pozíciót Kovács József vezérőrnagy, a MH Összhaderőnemi Parancsnokság, szárazföldi haderőnem főnöke töltötte be.
Megnyitó beszédében a tapasztalatok megosztására, együttműködésre, és az új típusú kihívások felismerésére hívta fel a parancsnoki, illetve a beosztott állomány figyelmét, és kifejezte abbéli reményét, hogy az elkövetkezendő években a különleges műveleti erők még nagyobb jelentőséget kapnak.
A vezérőrnagy beszéde után Felházi Sándor ezredes, a Kossuth Lajos Hadtudományi kar dékánja szólt néhány szót a konferencia résztvevőihez. Beszámolt arról, hogy a most első alkalommal megrendezett konferencia remélhetőleg minden évben megrendezésre kerül majd.
Az első előadást Porkoláb Imre alezredes tartotta Aszimmetrikus kihívások és a különleges erők címmel. Előadásában felvázolta, a hagyományos és a különleges műveleti erők közötti különbséget. A prezentáció során a résztvevők betekintést nyerhettek a különleges műveleti erők feladatrendszerébe is, illetve az afganisztáni misszió alapvető tulajdonságaiba.
Ezt követően a második előadást A NATO különleges műveleti alaptanfolyam a BTKK szervezésében címmel Koltai Arnold alezredes tartotta. A hallgatóság betekintést nyerhetett a Béketámogató és Kiképző Központ (BTKK) történetébe és feladatába a katonák felkészítése és kiképzése szempontjából. Koltai Arnold ismertette a 9 hónapos NKMA (NATO Különleges Műveleti Alaptanfolyam) öt fázisát, illetve megismerhettük a BTKK felszereltségét, képességeit.
A harmadik előadást Molnár Zsolt alezredes tartotta Az OMLT afganisztáni tapasztalatai címmel. Az érdekes diavetítés közben felvázolta az OMLT (Operational Mentor & Liaison Team ? Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport) tevékenységét, feladatát, felszereltségét. Kiemelte, hogy az OMLT a humanitárius segítségnyújtáson, illetve a járőrtevékenységen kívül éles harctevékenységi feladatok tervezésében és végrehajtásában is rendszeresen részt vesz. Az előadás további részében az eddig végrehajtott feladatokat és kihívásokat részletezte a 2009 januárja – augusztusa között parancsnoki pozíciót betöltő alezredes.
Negyedik előadóként Nyulászi Tamás százados a Különleges műveletek elméleti és gyakorlati ismeretanyagának oktatási lehetőségei a ZMNE képzési rendszerében címmel tartotta előadását. Felvázolta az egyetem jelenlegi oktatási rendszerét, melyből megtudhattuk, hogy az ösztöndíjas hallgatók a BSc képzés alatt a Különleges műveletek I-III. tantárgy keretein belül találkozhatnak a különleges műveleti egységekkel, ezen kívül beszélt az egyetem és szolnoki zászlóaljak együttműködéséről, melynek részeként a hallgatók is látogatást tesznek az alakulatoknál, és az alakulat katonái is részt vesznek az egyetemen folyó szakirányú oktatásban segítésében. Az ilyen típusú együttműködés egyben nagyon hasznos lehet a végzés utáni további közös munkánál. Nyulászi Tamás zárásként leszögezte, hogy a különleges műveletek elméleti oktatása elengedhetetlen a Nemzetvédelmi Egyetemen.
A következő előadók Váczi Norbert százados és Kozma Gyula főhadnagy voltak, akik a különleges műveleti erők missziós tapasztalatairól számoltak be, többek között az Afganisztánban tevékenykedő Különleges Műveleti Csoport feladatairól.
Zárásként Koller József alezredes, a 86. Szolnoki Helikopterbázis parancsnok-helyettesének nem kevésbé érdekes előadása következett, aki a helikopterek többcélú alkalmazásáról és gyakorlati tapasztalatairól tartott beszámolót. Ismertette, hogy a szolnoki helikopterek milyen egyedülálló képességekkel (légi sugárfelderítő készenlét; kutatás és mentés; stb.) rendelkeznek, és hogy milyen feladatokat (csapatok kijutatása a hadműveleti területre; menetoszlop kísérése; elrettentés; stb.) kell megoldaniuk. Előadásából kirajzolódott az az egyértelmű tény, hogy a helikopterek használata a különleges műveleti feladatok megoldásához elengedhetetlen. Zárásként beszélt két nagyszabású gyakorlatról: a Magyarországon szervezett Légi roham 2009-ről és a Belgiumban megrendezett Logical Response Pegasus 2009 gyakorlatról, mely a legnagyobb közös különleges műveleti gyakorlat Európában. Kiemelte a magyar alakulatok és a szolnoki Mi-24-es helikopterek kiváló szereplését.
Összességében elmondható, hogy a konferencia elérte célját. A jelenlévő elöljárók egyöntetűen úgy értékelték, hogy ilyen típusú konferenciára a jövőben is szükség lesz. Részünkről köszönetünket fejezzük ki a szervezők felé, hogy részt vehetünk egy ilyen profin megszervezett, sikeresen bonyolított és hasznos tartalommal megtöltött előadássorozaton. Egyedülálló élmény volt ? ha csak egy rövid időre is ? betekintést nyerni a ?szolnokiak? életébe.
Sedghi Amitis ? Szentgáli Gergely
(A kép forrása: honvedelem.hu)

Európa és Ázsia határán: Törökország bel- és külpolitikai folyamatai – konferencia beszámoló

0
A Magyar Külügyi Intézet “Kávé és Külpolitika” előadássorozatának 2010. április 1-jén megrendezett, Törökország bel- és külpolitikai folyamatait értékelő előadásán Kicsi Valéria (Külügyminisztérium) és Dobrovits Mihály (ELTE Közép-ázsiai Kutatócsoport) fejtette ki véleményét a stratégiai kulcspozíciót elfoglaló, egyben iszlám országként egyedüliként demokratikus hagyományokat ápoló Törökországban zajló folyamatokról.
Kicsi Valéria bevezetőjében a török külpolitikát új útra terelő jobbközép Igazság és Fejlődés Pártját (Adalet ve Kalk?nma Partisi, vagy AKP) és az új politikai vezető réteget mutatta be, amely mérsékelt, konzervatív belpolitikát és liberális piacpolitikát folytat, szorgalmazva az ország európai uniós csatlakozását. Ahmet Davutoglu a török külpolitika jelenlegei alakítója 2009 májusa óta tölti be tisztségét, és ahhoz az értelmiségi körhöz tartozik, amelynek tagjai ma a török politikai vezetés többségét adják. A török külügyminisztert ?európai stílusú? megnyerő személyisége, sokoldalú tárgyalóképessége és nyelvismerete tette sikeressé hivatásában.
A Davutoglu által meghatározott új külpolitikai irányvonal, az úgynevezett ?zero problem policy? azt jelenti, hogy az ország a szomszédokkal lehetőség szerint a problémák megoldására, a teljes békére és együttműködésre törekszik. Ennek eredményei manapság már érezhetőek: a török külpolitika álláspontja szerint az örményekkel való konfliktus rendeződni látszik, bár egy lényegi kérdésben ? az 1916-os örmény népirtás tisztázatlan körülményeibe ? még mindig nem tudnak megegyezni. Szíriával kapcsolatban pedig előrelépésnek lehet nevezni, hogy vízummentességet biztosítottak az országba utazó szír állampolgárok számára.
Emellett az utóbbi időkben Törökország kifejezetten törekedett arra, hogy meghatározó nemzetközi szervezetekben (WTO, OECD, ENSZ, NATO) is jelentősebb szerepet vállaljanak, emellett pedig közvetítőként léptek fel a környező országok konfliktusaiban. ?Neo-oszmanizmus? címen futó programjukkal a regionális befolyás és a szomszédos régiókban betöltött szerep növelésének célkitűzését fogalmazták meg.
Irán és Törökország viszonya egyre több területen jellemezhető szorosabb összekapcsolódással. Bár a korábbi politikai vezetés nem volt hajlandó magas szintű iráni vezetőkkel találkozni, a kormányváltás óta ez gyökeresen megváltozott. A közös külpolitikai érdekek mentén törekszenek az iraki és közép-ázsiai stabilitás kialakítására és megtartására. Emellett a két ország kölcsönösen meghatározó kereskedelmi partnerségben áll; csak egy példát kiemelve: Iránnak hatalmas kőolaj kincsei vannak, nem rendelkezik azonban kőolaj finomítókkal, így a finomított kőolaj-származékokat Törökország biztosítja számára. Ezt az egymásra utaltságot erősítik a térségen áthaladó kőolaj- (Baku-Tbiliszi-Ceyhan, transz-anatóliai kőolajvezeték) és földgáz vezetékek (Tabriz-Ankara, Baku-Tbiliszi-Erzurum, transz-kaszpi földgázvezeték, Arab Gázvezeték, valamint a tervezett Nabucco és Kék Áramlat vezetékek) is. Az iráni atomprogram törökországi megítélése ugyancsak eltér a nyugati országokétól.
A török külpolitika közvetítő szerepvállalásának egyik legjobb példája az ún. ?Azerbajdzsán kártya?: Irán területén jelentős számú azeri etnikum él, viszont az azeri kisebbség nem szívesen él iráni fennhatóság alatt. Törökök és azeriek testvérnépeknek tekintik magukat, ezért is állt mindig szoros kapcsolatban a két ország. Az ?Azerbajdzsán kártya? program keretében e probléma békés megoldására törekszenek a felek.
Az Európai Unióval kapcsolatban is megfigyelhető Törökország öntudatosabb megközelítése: miközben önmagát aktív, globális külpolitikát folytató hatalomként látja, addig az elöregedő lakosságú Európa kezd kiszorulni a nagy világpolitikai folyamatokból. Törökország egyre erősebbnek és gazdaságilag jelentősebbnek érzi magát mind a régióban, mind Európában, mellyel kapcsolatban felmerülhet a kérdés: ?Ki csatlakozik kihez?? Dobrovits Mihály ezzel kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy Törökország felülértékeli önmagát, és az ország fontosságát a nemzetközi politikában. Az ország helykeresését a nemzetközi rendszerben képletesen a ?Törökország ?komp-ország? vagy ?bolygó hollandi??? kérdéssel szemléltette.
A török ?Európa-politika? jelentős elemét képezi továbbá a Németországgal, valamint a német földön élő török kisebbséggel fenntartott kapcsolat a közel 3 millió török bevándorló miatt. Nemrégiben Angela Merkel és a török miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tartott ? melynek hangulata inkább volt nevezhető feszültnek, ugyanis a megbeszélések során a felek kellemetlen kérdésekkel támadták egymást. Merkel kancellár asszony leginkább Törökország nézeteit kifogásolta az iráni atomprogrammal kapcsolatban, hiszen azt kívánta elérni, hogy Törökország az EU érdekeit vegye figyelembe. Ciprussal kapcsolatban felmerült a lehetőség, hogy ciprusi hajóknak adjanak kikötési engedélyt török kikötőkben, de ebben a kérdésben is negatív volt a török vélemény. A németországi török kisebbség helyzetével kapcsolatban Ahmet Davutoglu kiemelte a török nyelvű oktatás fontosságát, mellyel Merkel kancellár asszony a letelepedők részére a kötelező német nyelvismeret hiányosságait állította szembe.
A rendkívüli katonai hagyományokkal rendelkező Törökország büszke rá, hogy az egyik legnagyobb haderővel rendelkezik a NATO-ban, és aktív katonai szerepet vállal a missziókban is. A külpolitika új irányvonala nagyobb aktivitást, egyben nagyobb cselekvési szabadságot török-amerikai és török-izraeli
Törökország belpolitikáját illetően az előadók hangsúlyozták, hogy azt az államberendezkedés és állami filozófia sajátos jellege határozza meg. Legfontosabb kérdésnek magát a miniszterelnök személyét tekinthetjük. Recep Tayyip Erdogan felkészültségét, modorát tekintve olykor nehézségeket okoz az országának: amikor például Berlinben rá kívánta venni Angela Merkelt, hogy támogassa Törökország EU-csatlakozását, követelőzni kezdett a török nyelvű oktatását illetően. Egyértelmű, hogy akkor ott ennek nem volt helye, de ezzel is törökországi belpolitikai pozícióját próbálta erősíteni.
A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja jelenleg olyan alkotmánymódosítást próbál keresztülvinni, ahol a saját ellenőrzésük alá tudnák vonni az igazságszolgáltatás rendszerét, lényegében a teljes bírói kart. Ebben a kérdésben megint előtérbe kerül az állam szerepe. Törökország világi iszlám állam, ugyanakkor többen panaszkodnak arra, hogy az országban ?lopakodó politika? folyik, amely éppen e szekularizmust ? és ehhez kapcsolódóan a szekularizmus őrének, a haderőnek a pozícióit, tekintélyét ? kívánja gyengíteni, avagy ?szépen csendesen próbálják a saját ideológiáját ráerőltetni a lakosságra?.
A hadsereg szerepét nemcsak az iszlamisták kritizálják. Még ma is negatív élményként van jelen az 1980-as katonai hatalomátvétel ? mely csak egy volt a ?világi államrendet helyreállító? katonai puccsok sorában. Mára a hadsereggel szemben egyfajta ambivalencia érezhető a török társadalomban, hiszen az atatürki demokratikus világi hagyományok legfőbb őrzőjének tartják, másrészt viszont napjaink vallásos irányzatai és politikai pártjai erősen megkérdőjelezik ezt ? ellentmondásos módon épp a demokráciára hivatkozva.
A hadsereg vezetése ?lker Başbu? vezérkari főnök feladata, aki igyekszik a fenti helyzetben is lojális maradni a kormányhoz, emellett viszont erős rivalizálás érezhető a török hadsereg és a titkosszolgálatok között is.
Emellett több további megoldatlan probléma is felmerül, hiszen se az ideológiai kérdést, se a kisebbségi kurd problémát nem sikerült orvosolni. Utóbbi tekintetében az alkalmazott megoldások ? politikai részvétel és bizonyos kisebbségi jogok kodifikált biztosítása, fejlesztési és újjáépítési programok Délkelet-Anatóliában ? eleinte jónak tűntek, de hosszútávon úgy tűnik, nem tudtak jelentős eredményt felmutatni.
A török gazdaság teljesítménye szintén ingadozó. Bár az előző kormánynak sikerült gazdaságilag stabilizálnia a helyzetet, jelenleg ez némileg hanyatlik, mert nem vették kellően komolyan a pénzügyi-gazdasági válság hatásait, így rosszul pozícionált külpolitikai és gazdaságpolitikai helyzetbe került az ország.
Szabó Ádám

Balkán 2010 – válságkezelési gyakorlat a BSZK-ban

0
A szemeszter első szimulációs gyakorlata március 17-én került megrendezésre a BSZK szervezésében. Az immár hagyományos program remek lehetőség a régi és új tagok összekovácsolására, mindezek mellett kihívást jelent mind a szervezők, mind a résztvevők oldaláról is ? hiszen a tárgyalóasztal mindkét oldalán hallgatók ülnek. A gyakorlat a korábbiak mellett idén egy új eszközrendszerrel gazdagodott, mely a vita- és kommunikációs készség fejlesztése mellett a kreatív megoldásokat helyezte előtérbe, maradéktalanul lekötve az összes résztvevő kapacitását.
A kitalált alapszituáció a Balkán térségéhez kapcsolódott a gazdasági válság destabilizáló hatását és következményeit megtárgyalva a térség országai és a nagyhatalmak részvétele mellett.
Mint minden ?SzimGyak? esetén, így most is komoly előkészületek folytak mind a háttéranyag összeállításánál, mind a szerepkörök kialakításánál, ezáltal garantálva az inspiráló, gördülékeny, ugyanakkor ? lehetőség szerint ? ?konfliktusokkal terhelt? légkört, mely elengedhetetlen része a gyakorlatnak. A résztvevőknek előzetesen kiküldött háttéranyagok és felkészítő instrukciók segítségével nemcsak a történelmi tényeket ismerhették meg /ismételhették át/ , de a célok és felhasználható eszközök ? például pénzügyi segélyek és humanitárius eszközök ? tekintetében is konkrét leírást kaptak.
A gyakorlat bővelkedett nyílt vitákban, konfliktusokban, míg a háttértárgyalások lehetővé tették a fedett szervezkedést is, ami a résztvevők visszajelzései és szervezők értékelése alapján a szimuláció ?legélvezetesebb? elemei közé tartozott. A több mint 25 résztvevő közül sok obligát ? BSZK tagjelölt ? is részt vett a programon, kiváló teljesítményükkel hozzájárulva a ?válság megoldásához? és a program sikeréhez. A szóbeli vitákban mutatott helytállásukkal, kreatív ötletekkel járultak hozzá a tárgyalásokhoz, és nem utolsó sorban eredményesen végrehajtották a kitűzött feladatokat.
Mint minden rendszer, a válságkezelési szituációs gyakorlat is további fejlesztés előtt áll, melyre már a következő gyakorlat alkalmával sor kerülhet, hiszen a lehetőségek kimeríthetetlenek. Reméljük a következő alkalommal is hasonló érdeklődés és lelkesedés övezi a szervezők és résztvevők munkáját!
A szakkollégisták részéről külön köszönet illeti a szervezésben mutatott kiemelkedő teljesítményéért Nagy Dórát, Rédecsi Gábort, Pető Gergőt és Csete Zsoltot!

Osztozunk a lengyel nép fájdalmában…

0
Pzywódcy i członkowie Stowarzyszenia Kolegium Bezpiczeństwa głębokiem wstrząsem dowiedzieli się a tragicznej katastrofie somolotu polskiego prezydenta. Wszyscy członkostwie organizacji, składają wyrazy szczerego współczucia dla rodziny ofiar, przyjaciół i narodu polskiego.
A Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesületének vezetői és tagjai mély megrendüléssel értesültek a lengyel elnöki repülőgépet ért tragikus szerencsétlenségről. A szervezet teljes tagsága ezúton fejezi ki együttérzését és őszinte részvétét az áldozatok hozzátartozóinak, barátainak és a lengyel nemzetnek.
The Board and all members of the Association of the Advanced College for Security Policy have withnessed the tragic accident of the Polish presidential airplane with great astonishment and deep sorrow. Hereby all of us would like to express our true sympathy and condolence to the relatives and friends of the lost ones – and to the Polish nation as well.
Der Vorstand und die Mitglieder des Vereins des Sicherheitspolitisches Fachkollegs haben mit großen Erstaunen und tiefen Trauer vom tragischen Unfall des polnischen präsidentiellen Flugzeugs erfahren. Die ganze Mitgliedschaft der Organisation möchte hiermit unsere ehrliche Sympathie und Beileid äußern zu den Familien und Freunden der Opfer sowie die polnische Nation.

Előadók sorát látta vendégül a BSZK

0
2010 tavaszán a Biztonságpolitikai Szakkollégium szakmai profiljának megfelelően a témák széles spektrumát felölelő előadást szervezett tagjainak, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem érdeklődő hallgatóinak, oktatóinak.
Február 25-én a Magyar Hadtudományi Társaság Nemzetbiztonsági Szakosztályával és a Kiss Károly Hadtudományi és Biztonságpolitikai Szakosztállyal közös szervezésben Kicsi Valériát, a Külügyminisztérium munkatársát láttuk vendégül, aki ?A török külpolitika hangsúlyeltolódása? című előadásában mutatta be az Ahmet Davutoglu nevével fémjelzett átalakuló török külpolitikát, amely egyre öntudatosabb partnerré formálja Törökországot mind a szűkebb, mind a tágabb régió államai számára. A kezdeményező és hagyományos kapcsolatait átértékelő, valamint újakat kereső török vezetés ? a belpolitika saját dinamikával rendelkező eseményeitől elválaszthatatlanul ? szomszédság- és szövetségi politikája körvonalazódó elemeinek áttekintése és értékelése még a hallgatóság aktuális események terén tájékozott tagjainak is újelemekben bővelkedő, jól hasznosítható előadást jelentett.
Március 10-én Benda László újságíró volt a Szakkollégium vendége Siposné dr Kecskeméthy Klára ezredes, a ZMNE oktatási rektor-helyettesének meghívására. Benda László a Magyar Televízió Külpolitikai Szerkesztőségének munkatársaként széles körű hazai és nemzetközi elismerésnek örvend: szakmai karrierje során a világ mintegy száz országában járt és készített ? elsősorban a Panoráma című magazinműsor számára, melynek a mai napig főszerkesztője ? képi beszámolókat, exkluzív interjúkat. Filmvetítéssel egybekötött személyes élménybeszámolója és tapasztalatainak összegzése ? ?Kabulisztán ? és aztán?? címmel ? testközelbe hozta mindazokat a problémákat, melyekkel Afganisztán lakosainak mindennapi életük során szembesülni kell. A közép-ázsiai országban zajló ISAF művelet értékelése kapcsán felmerülő kérdések ? a stabilizáció buktatói, a máktermelés helyi dinamikája, a demokrácia ?terjeszthetetlensége? ? bár ideiglenes választ nyertek a nagy sikerű előadás végén, de megoldást nem eredményezhettek.
Néhány nappal később, március 16-án újabb specifikus előadáson vehettek részt az érdeklődők: ?Detention, Deprivation of Liberty ? Law and Beyond? címmel angol nyelvű nemzetközi és emberi jogi előadások vizsgálták azt a komplex problémarendszert, mellyel mind jogi, mind humanitárius, illetve pszichológiai értelemben tisztában kell lennünk a személyi szabadság korlátozása kapcsán. Lattmann Tamás nemzetközi jogász (ZMNE) és Tóth Gergely (nemzetközi jogász, Magyar Vöröskereszt), valamint vendégelőadónk, Jakob Kurz rámutattak: akár fegyveres konfliktus során kialakuló fogva tartásról (hadifoglyok), akár vallatásról, akár büntetés-végrehajtási rendszerben jelen lévő fogtartatásról (börtönbüntetésre ítéltek) van szó, a törvényes feltételek biztosítása elengedhetetlen ? bár sajnos a tapasztalat sokszor még a legfejlettebb nyugati demokráciákban is mást mutat.
Március 25-én a Magyar Hadtudományi Társaság Nemzetbiztonsági Szakosztálya és a Kiss Károly Hadtudományi és Biztonságpolitikai Szakosztálya szervezésében Szatmári László alezredes ?Az EBESZ katonai-politikai dimenziója Korfu és Athén után? című előadásában a legátfogóbb regionális kooperatív biztonsági szervezet tevékenységének dinamizálódásáról számolt be.
szatmari-laszlo
Szatmári László alezredes
Magyar szempontból a folyamat különös érdekessége, hogy 2010. áprilisa és szeptembere között az EBESZ Biztonsági Együttműködési Fórumát magyar elnökség vezeti. Mint ahogy arról Szatmári László is beszámolt, e tevékenység részeként a 2009. decemberi Korfui Nyilatkozat értelmében az EBESZ válságkezelési tevékenységére vonatkozó javaslatcsomagot és az eddigi tapasztalatok értékelését is a magyar EBESZ-delegáció végzi.
Az előadások szervezésében és bonyolításában nyújtott kiemelkedő segítségért külön köszönetünket szeretnénk kifejezni a ZMNE érintett oktatóinak: N. Rózsa Erzsébetnek, Siposné Kecskeméthy Klárának, Lattmann Tamásnak, valamint az Egyetemi Központi Könyvtár munkatársainak!

NATO-konferencia hallgatói szemmel

0

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Magyar Atlanti Tanács 2010. 03. 25-én ?A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország? címmel rendezett szakmai konferenciát, amely az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének új stratégiai koncepcióját formáló széleskörű nemzetközi társadalmi vita eleme volt. Éppen ezért a konferencián mind elismert szakértőktől, mind a szövetség tevékenységének társadalmi beágyazottságának megteremtésében szerepet játszó civil szervezetek képviselőitől kaphattunk átfogó képet a NATO új stratégiai koncepciójának várható kulcselemeiről és vitatott kérdéseiről.

A konferenciát Vize E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi, a Magyar Atlanti Tanács jelenlegi elnöke, valamint Padányi József ezredes, a ZMNE stratégiai- és intézményfejlesztési rektor-helyettese nyitotta meg. Vizi E. Szilveszter köszöntőjében kifejtette, hogy az emberiségnek napról napra újabb problémákkal kell megküzdenie, és a sikeres jövőt a szilárd társadalmi értékek, normák és erkölcs teremthetik meg. Éppen úgy, ahogy a gazdasági és pénzügyi válság egyik oka a morális magatartás, úgy a terrorizmus is az emberiség egyfajta morális magatartásával magyarázható. Így napjainkban a NATO formálódó új stratégiájának alapja nemcsak a katonai-politikai együttműködés kell, hogy legyen, hanem a szakmai, tudományos és erkölcsi együttműködés egyaránt. Magyarország szerepére és lehetőségeire utalva a MAT elnöke záró gondolatában Ady Endre szavait aktualizálta: ?Míg Ady Magyarországról komp-országként beszélt, addig mi tudjuk és reméljük, hogy már kikötöttünk valahol.?

Rábai Zsolt, a NATO Public Diplomacy Division munkatársa előadásában áttekintette, hogy az új stratégiai koncepció társadalmi-szakértői vitája során melyek azok a meghatározó kérdések, amelyek értelmezése vagy újraértelmezése szükségessé vált, és e téren felhívta a figyelmet Magyarország jövőbeli feladataira is.
nato-konferencia-zmne-2010-01
Rábai Zsolt - NATO PDD (Forrás: zmne.hu)
Hangsúlyozta: különösen fontos a partnerség megtartása és alakítása más országokkal úgy, hogy közben a szövetség értékeit megőrizzük és a felek érdekeit kölcsönösen szem előtt tartsuk. A szövetség rendeltetése a változó nemzetközi környezet és a tagállamok biztonságát érintő kihívások hatására sem változik meg, azaz továbbra is a tagállamok szuverenitásának és a lakosság biztonságának garantálása marad az alapvető cél. Olyan kérdésekben viszont, mint a NATO regionális biztonsági szervezetként való működése vagy globális szerepvállalása, már évek óta zajlik a vita, melynek eredménye 2010 végén az új koncepcióban fogalmazódik majd meg. Meghatározó változásként értékelhetjük minden esetre, a szövetség szerepe ma már nem a kizárólagos katonai védelemre ?korlátozódik?, hanem sokkal inkább a modern kor problémáira, például az energiabiztonság, a kyber-védelem vagy a válságkezelés problémáira igyekszik választ találni.
Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója ?Politikai viták a NATO jövőjéről? című előadásában a NATO társadalmi támogatottságának kérdését vizsgálta. Ennek részeként egyrészt biztosítani kell, hogy a civil lakosság megértse és elfogadja a szövetség céljait és döntéseit, másrészt fenn kell tartani a tagállamok közötti szolidaritást. 2001. szeptember 11-e egységbe kovácsolta a tagállamokat, azonban az azt követő válaszok ? elsősorban az iraki háború és az Egyesült Államok unilaterális politikája, majd a növekvő afganisztáni terhek ? már a NATO belső szolidaritásának apró megbillenéseit jelentették. Ennek oka az eltérő ambíciószintekben, felelősségvállalásban, forrásokban és lehetőségekben rejlik. Míg az Egyesült Államok természetesen hallja és érti is a kelet-közép-európai hatalmak megjegyzéseit, tudomásul kell venni, hogy más ambíciókkal és célokkal, eltérő hatalmi potenciállal rendelkező ország. Az új stratégiai koncepció vitája során ? csakúgy, mint a szövetség működésében általában is ? éppen az a kulcsfontosságú, hogy a közös értékek alapján ezeket az eltérő jellemzőket, csakúgy, mint az eltérő fenyegetettség-percepciókat is egységes rendszerb tudják foglalni, melyet minden tagállam sajátjának érez, és amely mögé erőfeszítéseit fel tudja sorakoztatni. Tálas Péter Rábai Zsolthoz hasonlóan fontos szerepet tulajdonított a világgazdasági válságnak, ugyanis joggal merül fel a kérdés, miszerint a csökkenő anyagi források és a folyamatosan fennálló és olyakor növekvő követelmények ? műveleti kiadások, képességfejlesztés, új kihívások ? között jelentős ellentét feszül, melyet a tagállamoknak közös akarattal, együtt cselekedve kell feloldani. Ez az együtt cselekvés azonban megbukhat azon, ha a tagállamok eltérő adottságaikból adódóan máshogy ítélik meg a fenyegetéseket, így szűkös forrásaikat is eltérően kívánják felhasználni.
Ha Magyarországot vesszük példaként, akkor szembesülnünk kell azzal, hogy az átlagember számára a gazdasági stabilitás megőrzése, a szociális háló jelenti a biztonságot, és az állampolgárok nem számolnak katonai fenyegetéssel. A jelenlegi gazdasági válság egyfajta kényszert jelenthet, hogy pontosabban, szűkebben határozzák meg a NATO céljait, és ?költséghatékonyabb védelmi szférát? teremtsenek meg. A gazdasági válság pozitívuma lehet a szövetségen belüli pénzügyi-finanszírozási együttműködés erősödése abban az esetben, ha a szövetség célkitűzéseit minden egyes tagállam a sajátjának tekinti.
Szenes Zoltán, volt vezérkari főnök, a ZMNE professzora a politikai viták lehetséges katonai következményeiről szólt. Rámutatott, hogy a 2009 őszén kezdődött szakmai-társadalmi vita, szemináriumok sorozata, amely a Madeleine Albright vezetésével működő szakértői csoporthoz köthető, a politikai vitán túlmenően még nem jutott el a mélyebb katonai kérdésekig. Az általános követelményeket 2002 (Prága), majd 2006 (Riga) óta a Védelmi Képességek Kezdeményezés (DCI) dokumentumában egyértelműen meghatározták, mely szerint valamennyi a szövetség biztonságát potenciálisan fenyegető kihívásra reagálni képes erőket kell létrehozni, melyek a műveletek teljes spektrumát képesek végrehajtani. A politikusok többsége szerint modern, hagyományos erőkre van szükség, melyek általános követelményei nem változtak: mobil (telepíthető), fenntartható, nagy túlélő képességű, hatékony csapásmérő erővel rendelkező egységek kialakítása a cél. Az afganisztáni műveletek tapasztalatai nyomán előtérbe került a civil állomány fejlesztése is, hiszen nagy problémát jelent, hogy a katonai erők bevetése után nincsenek elégséges civil képességek, melyek az átmenetet, majd a polgári élet helyreállítását biztosítani tudják. Szenes Zoltán záró gondolataiban a következő időszak 3 kulcsszavát határozta meg: képességek, műveletek, finanszírozás ? melyek terén döntő jelentőségű a szövetségi összhang és új, működőképes megoldási módok megtalálása.
A konferencia második szekciója ?A hazai társadalmi szervezetek és az új stratégiai koncepció? témamegjelöléssel hat meghatározó magyar társadalmi szervezet tevékenységét mutatta be és értékelte a NATO társadalmi kapcsolatainak ápolása kapcsán. Hautzinger Gyula a Magyar Atlanti Tanács, Görög István a HTBK, Kunos Bálint az EuroDéfense Magyarország, Erdős André a Magyar ENSZ Társaság, Endresz Ernő a TIT-HABE, Nagy László pedig a Magyar Hadtudományi Társaság részéről összegezte az elmúlt évek tapasztalatait és a 2010-es tervezett tevékenységet.
Szabó Ádám

Újra Készségfejlesztő Kurzus a BSZK-ban

0
2009. tavaszán indult útjára első ízben a Biztonságpolitikai Szakkollégium kézségfejlesztő kurzusa. A tavalyi tapasztalatok és visszajelzések alapján a kurzusnak jelentős helye és szerepe van a BSZK által nyújtott egyetemi képzést kiegészítő képzési struktúrájában.
keszsegfejleszto-2010-01
A kurzus célja, hogy a Szakkollégium tagjainak jövőbeli tudományos és szakmai munkáját, elhelyezkedését elősegítse, kétféle megközelítésben: egyrészt rá kíván mutatni azokra a területekre, amelyeken belül személyes készségeiket, képességeit fejleszteni kell a sikeres és színvonalas munkavégzéshez, másrészt az öt meghatározott területen azonos szintre kívánja hozni a résztvevőket. Ennek segítségével a BSZK további szakmai tárgyú kurzusait egy általános, mindenkinél meglévő készségszintre alapozva lehet megszervezni.
keszsegfejleszto-2010-02
A 2010-es kurzus első előadására 2011. február 8-án az Egyetemi Központi Könyvtár Tudós Kávézójában került sor. A bevezető előadást Ruppert József nyá. alezredes, a Biztonság és Védelempolitikai Tanszék megbízott tanszékvezetője tartotta, aki hiteles képet adott a kurzusra jelentkezett Obligátok számára a képzéshez kapcsolódó munkapiaci lehetőségekről, az elvárásokról, valamint a diploma megszerzéséhez szükséges követelményekről. A hallgatók számára részben tájékoztató, részben motivációs szándékkal tartott előadás olyan végzett hallgatók előadásaival folytatódott, akik a BSZK Senior tagjai. Senioraink az általános információkon túlmenően sok olyan személyes tapasztalatot is megosztottak, melyek birtokában az érdeklődők könnyebben orientálódhatnak a számos területet átfogó biztonságpolitikai képzésen belül.
Az előadás alatt többször is felszólalt Csiki Tamás a BSZK szakmai-tudományos alelnöke, aki a diploma megszerzéséhez vezető út bemutatása mellet további értékes információkat osztott meg a hallgatósággal, valamint bemutatta a kurzus felelősét, Rédecsi Gábort, aki a BSZK Diákbizottságának tagja.

Megújult közösségi helyiség

0
A Biztonságpolitikai Szakkollgéium tagjai és a szevezettel közeli kapcsolatban álló személyek 2009. szeptembere óta (ekkortól biztosít a ZMNE 10 férőhelyet + a hozzájuk tartozó közösségi helyiségeket a szervezet számára) tudtak arról, hogy a korábbi ígéretek ellenére sem történt semmilyen felújítás a szóban forgó kollégiumi részen. Az áldatlan állapotokat megelégelve a BSZK tagjai 2010. február első hétvégéjén látványos felújítási munkálatokba kezdtek a TV szobának nevezett közösségi helyiségben, mely nevétől eltérően a BSZK-ban nem TV nézést szolgál, hanem kurzusok, illetve értekezletek folynak benne.
A helyiség rendkívül lelakott mivolta, abból fakadt, hogy mintegy 10 év óta nem került sor még csak tisztasági festésre sem, de az összképet jelentősen rontották a takarítás hiányosságai is, melyek “vastagon” megtalálhatók voltak a szobában, lépten-nyomon.
A felújítási munkálatok a falak hibáinak kijavításával kezdődtek, majd többszöri festéssel folytatódtak. A falak száradását követően olyan méretű és mértékű takarításra került sor, amilyet talán még soha nem látott a szoba. Végül már csak a dekorálás volt hátra, mely ugyan még nem teljes, de  a 3 napos munkának köszönhetően, a BSZK tagjai 2010. február 11-én már “európaibb” körülmények között tarthatták meg szemeszter kezdő technikai megbeszélésüket.
Az önzetlen munkáért köszönet illeti:
Berzsenyi Dánielt
Csete Zsoltot
Csiki Tamást
Nagy Dórát
Rédecsi Gábort
Szijj Dórát
Tófalvi Fruzsinát
Varró Alexandrát.

EU 2011 ? Hogyan készül a Magyar Honvédség

0
A Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében még 2009. december 9-én a ZMNE Tudós Kávézójában került sor az EU 2011 ? Hogyan készül a Magyar Honvédség c. nyílt rendezvényre, mely az idei utolsó nyílt előadói délután volt és melyen három hivatásos állományú főtiszt tartott előadást.
Először Deme Tibor ezredes beszédét hallgathattuk meg, mely betekintést nyújtott a Lisszaboni Szerződés jelen folyamataiba, rávilágítva az újításokra, hatásokra és a dokumentum szükségességére. A globalizáció és az elmúlt 50 év változásai ? a NATO, az 1954 óta létező WEU, a 9/11-es terrortámadás, a 2004-es és 2007-es bővítés ? nagymértékben módosították a békéről és biztonságról kialakult elképzeléseket. A mindenkori cél a demokratikus Európa erősítése, ahol a parlament nagyobb szerepet kap, az intézményrendszer gyorsabban és hatékonyabban működik, az Európai Unió pedig globális szereplőként egységesen lép fel a tagállamok képviseletében. Az ezredes részletesen tárgyalta az akadályok és intézményi változások témakörét, kitérve a kül- és biztonságpolitika munkájára, végül pedig a sikeres elnökség feltételeként hangsúlyozta a megbízhatóság és a kontinuitás biztosításának fontosságát.
Fekete László alezredes előadása az EU civil és katonai válságkezelő műveleteiről szólt, melyben alapvető problémaként merült fel az éghajlatváltozás, valamint az energiabiztonság kérdésköre, melynek következményei világosan érzékelhetőek már napjainkban is. A továbbiakban kifejtésre került többek között a NATO-EU stratégiai partnersége, a válságkezelési tevékenységek során végrehajtott polgári és katonai műveletek mechanizmusa, sajátosságai és fázisai. Lezárásként az alezredes összegezte a korábban mondottak lényegi pontjait, miszerint az EU önállóan is képes a különböző műveletek vezetésére, a más nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre, rendelkezik könnyen szállítható gyorsreagálású erőkkel, valamint doktrínákkal és koncepciókkal a válság kezelésére.
A délután utolsó felszólalója, Balogh László alezredes a katonai képességfejlesztésről számolt be, és adott képet a Magyar Honvédség felkészüléséről a 2011-es soros elnökségre. Bemutatójában, a könnyebb érthetőség érdekében párhuzamot vont egy maratoni távfutó felkészülésének állomásai és a fejlesztési tervek, programok lépései között, melyek magukban foglalják kezdetkor a célok kijelölését, végül pedig az elemzés és értékelés fázisát. Természetesen részletes ismertetésre kerültek az e fázisok közötti folyamat állomásai, melyek biztosítják az eredmény sikerességét. Az előadó kiemelte, hogy mivel a NATO és az EU tagállamai nagyjából azonosak, ugyanazon problémákkal kell szembenézniük, mint amilyen a képességhiány, és melyekre közösen keresnek megoldásokat. Egyúttal fontosnak vélte hangsúlyozni a két nemzetközi szervezet eltérő szerepét, tehát azt, hogy az Európai Unió politikai, gazdasági, kulturális entitás, míg a NATO egy katonai szervezet.
A nagyjából két órásra kerekedett információáramlás után a hallgatóság lehetőséget kapott, hogy feltehesse kérdéseit, melyekre az előadók segítőkészen válaszoltak.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium decemberi Közgyűlése

0
Kedden, vagyis december 15-én délután került megrendezésre a Biztonságpolitikai Szakkollégium rendes decemberi Közgyűlése. Az Egyetemi Központi Könyvtár Tudós Kávézójában a tagokon kívül szép számmal jelentek meg tagjelöltek (obligátok), valamint a Szakkollégium szakmai felügyelőjét, Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes urat is körünkben köszönthettük.
A Közgyűlés a háromtagú Elnökség beszámolójával kezdődött, melyben az elmúlt év eseményeit ? a 2009 őszén végzett szakmai tevékenység hangsúlyozásával ? foglalták össze. Az őszi programok közül a legfontosabbnak tekinthető az ez év őszén, a tagok számára indított, az egyetemi képzés követelményeinek is megfelelő, két szakmai kurzus volt. A Hadelmélet kurzust (mint arról már korábban beszámoltunk) dr. Forgács Balázs főhadnagy úr vezette, míg a Forráselemző órákat Németh Bence, a BSZK senior tagja tartotta.
Ugyancsak szó esett az előadói délutánokról (UNICEF és EU KKBVP témakörben), melyek a májusban felvételt nyert tagok magas fokú önállósággal szerveztek meg. Mindezek mellett megrendezésre került négy előadás, a ?Szomália 2009? elnevezésű válságkezelési szimuláció. Külön köszönet illeti a szimulációs gyakorlat során nyújtott segítségért Dr. Resperger István ezredes urat, a ZMNE Vezérkari Tanfolyam parancsnokát. A beszámoló kitért a tagok publikációs aktivitására, valamint a ZMNE 2009. évi őszi Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciájára és a tagság által elért eredményekre (melyről előző írásunkban számoltunk be).
Az elnökségi beszámoló elfogadását követően a következő félév/év szakmai tervei hangzottak el, melyek a tagság nagymértékű bevonásával kerültek kialakításra. A tervek bemutatása kitért a tavaszi szemeszter kurzusaira, az önálló szakmai programokra és a már elindított mentorrendszer továbbfejlesztése is. A soron következő napirend személyi és szervezeti kérdéseket érintett. A Közgyűlés három lényeges személyi kérdésben is döntött, melyek közül csak kettő nevezhető örömtelinek. Sajnálatos módon, elnökségi felfüggesztést követően a Közgyűlés mérlegelése után, egy tagsági jogviszony megszűntetésre került. Sokkal pozitívabb eredmény azonban, hogy Dr. Szenes Zoltán ? a Közgyűlés egyhangú támogatása mellett ? vállalta újabb egy évre a BSZK szakmai felügyeletét. A személyi kérdések terén, a másik pozitívum a BSZK új titkárának megválasztása, mely tisztséget 2009. december 15-től Csete Zsolt tölti be. Szervezeti téren komoly változások elé tekint a BSZK 2010-ben, hiszen a korábbi, háromtagú elnökségi struktúra ? egyelőre kísérleti jelleggel ? kibővül egy szintén három tagból álló referensi csapattal, melynek tagjai egy-egy területért (pályázat, kommunikáció, kollégium) felelősek, valamint a titkárral. Az új vezetés Diákbizottság néven végzi feladatát.
A jövőre vonatkozó tervek között a szakmai programokon túl, kiemelt helyen szerepel a Szakkollégium online publikációs felületének, a www.biztonsagpolitika.hu-nak nagymértékű fejlesztése, a jelenlegi elnök, dr. Németh József visszavonulásának előkészítése, illetve az SZMSZ több ponton történő módosítása is.

Kiemelt témák

3,127FansLike