November fontos találkozóval és látogatással kezdődött a NATO számára. Brüsszelben, az Európai Unió Külügyi Szolgálatának központjában, az EU frissen kinevezett külügyi és biztonságpolitikai főképviselője fogadta Jens Stoltenberget, a NATO főtitkárát, majd néhány nappal később a főtitkár Afganisztánba látogatott, ahol egyeztetéseket folytatott a NATO 2014 utáni szerepvállalásáról. A hónap folyamán a főtitkár két napos látogatást tett a balti államokban, miközben a Katonai Bizottság elnöke Ukrajnában egyeztetett az ország számára nyújtandó pénzügyi támogatás részleteiről. Novemberben 600 szakértő bevonásával lezajlott a Szövetség történetének eddigi legnagyobb kibervédelmi gyakorlata is, és első ízben vehettek rajta részt megfigyelőként az akadémiai és ipari szféra képviselői.

Partnerkapcsolatok

November 4-én az Európai Külügyi Szolgálat brüsszeli központjában magas szintű találkozóra került sor. Az Európai Unió frissen kinevezett külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini fogadta Jens Stoltenberget, a NATO főtitkárát. A megbeszélésen elsősorban a két szervezetet délről és keletről fenyegető közös biztonsági kihívásokról esett szó, így többek között kitértek az ukrán és a líbiai helyzetre, valamint az ún. ?Iszlám Állam? (IS) terrorista csoport elleni fellépés nemzetközi erőfeszítéseire. Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO és az EU értékei és érdekei közösek, ahogyan az őket érő kihívások is. A főtitkár kiemelte, hogy ?mindenki egyetért abban, hogy az erősebb és cselekvőképesebb európai védelmi képességek a NATO-t is erősítik. Ezekben a kihívásokkal terhes időkben fontos, hogy az európai államok folytassák az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy többet és hatékonyabban költhessenek védelemre.? A főtitkár a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy részt fog venni az EU védelmi minisztereinek találkozóján is, továbbá meghívta az EU főképviselőjét a NATO külügyminisztereinek soron következő, decemberi találkozójára.

A NATO főtitkárának és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös sajtótájékoztatója. (Forrás: youtube.com/NATO)

November 6-7-én Knud Bartels tábornok, a NATO Katonai Bizottság elnöke látogatást tett Macedóniában, ahol találkozott a macedón elnökkel, akinek köszönetét fejezte ki a NATO által vezetett missziókban folytatott macedón szerepvállalásért, valamint üdvözölte az ország haderejének reformlépéseit annak érdekében, hogy megfeleljen a NATO elvárásainak. A bizottság elnöke találkozott Zoran Jolevski védelmi miniszterrel és Nikola Poposki külügyminiszterrel. Bartels tábornok biztosította a macedón védelmi minisztert, hogy a NATO továbbra is támogatni fogja a védelmi reformtörekvéseket, míg a külügyminiszterrel folytatott egyeztetés során kiemelte, hogy Macedónia szerepe rendkívül értékes a NATO regionális és nemzetközi biztonsági törekvései során. A Katonai Bizottság elnöke közös sajtótájékoztatót tartott a macedón vezérkari főnökkel, majd meglátogatta a Mihajlo Apostoski Katonai Akadémia kadétjait, akikkel a NATO-t körülvevő instabilitásról és a Szövetség jövőjéről beszélgetett.

A Partnerség a Békéért (PfP) program huszadik évfordulója alkalmából november 10-14 között egy több elemből álló rendezvénysorozatra került sor Kirgizisztán fővárosában, Biskekben. A sorozat legjelentősebb eseménye a ?Közép-Ázsia, Afganisztán és a regionális biztonság 2014 után? címmel megtartott konferencia volt, amelyen a Kirgiz Diplomáciai Akadémia hallgatói, a média képviselői, valamint a diplomáciai testületek tagjai vettek részt. A kirgiz és a környező országokból érkezett vezető szakemberek előadásaikban az afganisztáni folyamatokra és kihívásokra koncentrálva külön kitértek a közép-ázsiai országok stabilizációban betöltött szerepére. A rendezvénysorozaton részt vett Alexander Vinnikov, a NATO Közép-Ázsiáért felelős kapcsolattartója, aki több kormányzati képviselővel is találkozott annak érdekében, hogy tovább mélyíthessék az együttműködést a PfP keretein belül csakúgy, mint a közös regionális biztonsági kérdésekben (Afganisztán, Közel-Kelet, Ukrajna).

November 11-én ? Szlovénia új miniszterelnökeként ? Miro Cerar első ízben tett látogatást a NATO főhadiszállásán. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megköszönte Cerar miniszterelnöknek a szlovén szolidaritást, amit elsősorban az afganisztáni misszióban és a KFOR műveleteiben játszott szerep tesz igazán jelentőssé a NATO számára. A főtitkár külön köszönetét fejezte ki azért, hogy Cerar miniszterelnök mandátumának ilyen korai szakaszában látogatott el a NATO-hoz, ami nemcsak a Szövetség iránti személyes elkötelezettséget fejezi ki, hanem a kapcsolatok erősítését is segíti. A látogatás során tárgyaltak az ukrán helyzetről, a partnerkapcsolatok erősítéséről, valamint a nyugat-balkáni helyzet aktualitásairól is.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára, Lamberto Zannier november 12-én találkozott Jens Stoltenberggel, továbbá részt vett az Észak-atlanti Tanács ülésén, ahol a NATO-hoz delegált nagykövetekkel folytatott tárgyalás során az ukrán helyzetre, valamint az EBESZ különleges megfigyelő missziójára fókuszáltak. A NATO-főtitkár kifejtette, hogy az EBESZ kulcsfontosságú az euro-atlanti biztonságot évtizedek óta legkomolyabb mértékben fenyegető válság megoldásában. A két szervezet döntő szerepet játszik az európai biztonsági architektúrában, ami az együttműködés további erősítésére sarkall a regionális és tematikus területeken egyaránt. Az EBESZ képviselői részt vettek 2014 szeptemberében a NATO walesi csúcstalálkozóján, ahol a NATO-tagállamok vezetői elkötelezték magukat többek között az EBESZ-szel folytatott politikai párbeszéd és gyakorlati együttműködés erősítése mellett, amihez számos olyan kezdeményezés kapcsolódik, mint például a Védelmi Képességfejlesztési Kezdeményezés és az Interoperabilitási Platform. Az EBESZ meghívást kapott a kezdeményezésekben való részvételre, a megvalósítási tárgyalások pedig már elkezdődtek.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg november 17-én Brüsszelben köszöntötte Irakli Garibashvili grúz miniszterelnököt. A NATO-tagságra törekvő Grúzia rendkívül értékes partnere a Szövetségnek, és egyedülálló szerepet játszik a szövetséges műveletekben ? hangsúlyozta a NATO-főtitkár. A brüsszeli megbeszélések során a két vezető kitért a NATO walesi csúcstalálkozóján elfogadott együttműködési csomag részleteire, amivel kapcsolatban Stoltenberg elmondta, hogy erősíteni fogja Grúzia védelmi képességeit, egyúttal közelebb hozza az országot a NATO-hoz. A tagság elérése érdekében folytatott fejlesztések keretében Grúziában hamarosan új NATO Kiképző Központ nyílik, amit a Szövetség kiképzőkkel támogat, illetve a grúzok meghívást kaptak a NATO interoperabilitást erősítő kezdeményezésébe is, ami az afganisztáni stabilizációs műveletekben részt vevő országokat fogja össze.

Szorosabb együttműködésre szólította fel az EU-tagállamok védelmi minisztereit a NATO-főtitkár november 18-án, az EU védelmi minisztereinek találkozóján. Jens Stoltenberg kijelentette, hogy ?az Európai Unió alapvető és erős partnere a NATO-nak?, közösek az értékek, számos tag is azonos, ugyanakkor a kihívások is közösek. A főtitkár elítélte az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, és kijelentette, hogy ?Oroszország továbbra is destabilizálja Ukrajnát?, majd nyomatékosította, hogy az EU és a NATO továbbra is egységesen támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

Két napos látogatásra érkezett a balti államokba Jens Stoltenberg november 20-án. A NATO-főtitkár Rigában megerősítette, hogy a Szövetség minden tagját oltalmazza és megvédi, ami Lettországra vonatkozóan látványosan megmutatkozik a balti légtérrendészet feladatait ellátó NATO-repülők, valamint a balti vizeken járőröző NATO-hajók alkalmazásában. A lett elnökkel folytatott megbeszélésén a NATO-főtitkár kitért a keleti kihívásokra, valamint az ukrán válságra, továbbá megköszönte az ország afganisztáni szerepvállalását, és elismerően szólt a NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központjának felállításáról. A főtitkár felhívta a figyelmet az Európai Unió soros elnökségét betöltő országként Lettországnak az európai védelem erősítésében játszott szerepére. Az észt miniszterelnök Taavi Röivas is fogadta Jens Stoltenberget, aki a megnövekedett orosz légi aktivitással kapcsolatban elmondta, hogy a balti légtérrendészeti misszió idén több mint 100 elfogást hajtott végre, ami az előző évi adatok háromszorosa, ugyanakkor egész Európában lényegesen növekedett az orosz repülőgépek aktivitása. A NATO-főtitkár olyan példaként állította Észtországot, amely a gazdasági körülmények ellenére a GDP 2%-át költi védelmi kiadásokra ? egyben megköszönte az országnak a kollektív kibervédelem terén játszott vezető szerepét. Látogatása második napján a főtitkár felkereste a Litvániában található Karmelava Légtér-irányítási Központot, ahol találkozott Dalia Grybauskaité litván elnök asszonnyal, valamint litván, holland, magyar és amerikai katonákkal. Az elnöki egyeztetésen napirendre kerültek az orosz agresszióval kapcsolatos biztonsági kihívások, valamint a balti légtérrendészeti misszió. A főtitkár megköszönte Litvánia műveleti szerepvállalását, valamint az energiabiztonság fokozásában betöltött vezető szerepét, és ? ahogyan Észtországban és Lettországban is ? hangsúlyozta, hogy komoly munka folyik a walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan ? RAP) végrehajtása kapcsán, hogy az abban foglaltak teljes egészében és időben megvalósuljanak.

A NATO-főtitkár és az észt védelmi miniszter az aktuális biztonsági kihívásokról és az észt képességekről egyeztetett. (Forrás: youtube.com/NATO)

A főtitkár balti látogatásával párhuzamosan (november 20-21), a Katonai Bizottság elnöke, Knud Bartels tábornok Ukrajnába látogatott, ahol találkozott az ukrán vezérkari főnökkel, akit meghívott a NATO vezérkari főnökeinek következő, 2015. januári találkozójára. A tábornok találkozott a védelmi miniszterrel, a Nemzeti Biztonsági és Védelmi Tanács tagjaival, valamint magas beosztású katonai vezetőkkel, akikkel a walesi csúcstalálkozó döntéseiről tárgyalt. A megbeszélések azokra a NATO pénzügyi alapokra fókuszáltak, amelyekből az ukrán kibervédelmi képességet, az integrált vezetési, irányítási és kommunikációs képességet, a logisztikai és katonai képzést, valamint a sérült katonák rehabilitációját kívánja támogatni a Szövetség.

Műveletek, hadgyakorlatok

A NATO főtitkára november 6-án kettős céllal utazott Afganisztánba. A főtitkár egyfelől köszönetét fejezte ki a tizenhárom éves ISAF misszió lezárása kapcsán a nemzetközi és afgán erőknek, másfelől erősíteni kívánta a NATO afganisztáni elkötelezettségét, ami magában foglalja a 2015 első napján induló Resolute Support missziót. A 350.000 fős Afgán Nemzeti Biztonsági Erők kiképzésében és a szervezet felállításában ? az ISAF misszión keresztül ? jelentős szerepet játszott a NATO. Az afgán katonák és rendőrök 2013 júniusa óta vezetnek biztonsági műveleteket az ország területén, 2015. január 1-től pedig teljes felelősség mellett folytathatják a munkát. Ashraf Ghani afgán elnök és a miniszterelnöki funkciókat ellátó Abdullah Abdullah is találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, aki szerint az ISAF misszió elérte a kitűzött célt, így a Szövetség kész új fejezetet nyitni a NATO-afgán kapcsolatokban. A főtitkár elmondta, hogy miközben Afganisztán jövője afgán kezekbe kerül, a NATO támogatása továbbra is folytatódik.

A NATO-főtitkár novemberi látogatása Afganisztánban. (Forrás: youtube.com/nato)

A 2014. december 31-én befejeződő ISAF missziót 2015. január 1-től egy olyan nem harci művelet váltja fel, amelynek célja az afgán biztonsági erők további fejlesztése. A NATO folytatólagos támogatása a jövőben kiterjed majd az afgán biztonsági erők pénzügyi fenntarthatóságában való közreműködésre, illetve a NATO-afgán partnerkapcsolat erősítésére. A főtitkár a két afgán vezetőt meghívta a NATO külügyminisztereinek decemberi találkozójára, Brüsszelbe.

A Kabulban folytatott megbeszéléseket követően Stoltenberg látogatást tett az ISAF erőknél, ami érintette Kandahárt, Herátot és Mazar-i-Sharifot is. A főtitkár egyaránt köszönetét fejezte ki az ötven ország képviseletében katonai és civil szolgálatot teljesítő nőknek és férfiaknak, továbbá részt vett két megemlékezésen is, ahol elmondta: azért érkezett, hogy különös tiszteletét fejezze ki azok iránt, akik életüket áldozták szolgálatteljesítés közben.

November 17-én Törökország jelenlegi afganisztáni nagykövetét, Ismail Aramazt nevezte ki Jens Stoltenberg a Szövetség következő, afganisztáni civil főképviselőjének. A tapasztalt diplomata korábban négy évig szolgált Törökország NATO-hoz delegált főképviselőjének helyetteseként, valamint egy évig az ISAF erők parancsnokának politikai tanácsadója is volt. Aramaz a 2012 augusztusa óta szolgáló Maurits Jochems nagykövetet váltja a poszton várhatóan 2015 elejétől, és nélkülözhetetlen szerepe lesz a decemberben véget érő ISAF missziót követő Resolute Support művelet kiképző, tanácsadó és közreműködő tevékenységének, valamint a hosszú távú partnerkapcsolat fejlesztésének elősegítésében.

A NATO valaha volt legnagyobb kibervédelmi gyakorlata november 18-án kezdődött Cyber Coalition 2014 elnevezéssel. A három napos gyakorlat célja az volt, hogy leteszteljék: a Szövetség képes-e megvédeni hálózatait a különböző kihívásokkal szemben, illetve a NATO-ban rendelkezésre álló szakértelem eléri-e a megfelelő szintet? A gyakorlaton 600 technikai, kormányzati és kiber szakértő vett részt több tucat szövetséges és partner országból. A gyakorlatra első alkalommal hívták meg az akadémiai és ipari szféra képviselőit megfigyelőként. Az egyik rendszer, amit a gyakorlat során kipróbáltak, a kanadai ADGA-RHEA által a NATO számára fejlesztett Kiber-információs és Incidens Koordinációs Rendszer (Cyber Information and Incident Coordination System ? CIICS). A gyakorlattal kapcsolatban Sorin Ducaru, a NATO-főtitkár új típusú biztonsági kihívásokért felelős helyettese hangsúlyozta, hogy ?a kibertérből érkező fenyegetés nem csak egy potenciális fenyegetés, hanem napi valóság.? Ducaru szerint a?konfliktusok lehetnek virtuálisak, de a következmények valódiak és pusztítóak.? A NATO walesi csúcstalálkozóján a szövetségesek egyetértettek abban, hogy a kibertámadások elérhetnek egy olyan küszöböt, ami súlyosan veszélyezteti a nemzeti és az euro-atlanti stabilitást és biztonságot. A támadások modern társadalmakra gyakorolt hatásai elérhetik egy hagyományos támadásét, ezért a NATO vezetői megerősítették, hogy a kibervédelem alapvető feladat a kollektív védelemben.

Az afgán parlament november 27-én ratifikálta azt a két egyezményt, ami a NATO jövőbeni afganisztáni szerepvállalásának jogi alapját is megteremti. A NATO-erők státuszáról szóló NATO-afgán egyezményt, valamint az Egyesült Államok és Afganisztán közötti Kétoldalú Biztonsági Egyezményt Jens Stoltenberg is üdvözölte. A 2015. január 1-jén induló, harci feladatokat nem teljesítő, pusztán kiképzést, tanácsadást és egyéb közreműködő tevékenységet ellátó Resolute Support elnevezésű művelet csak a jogi alapot is magába foglaló, megfelelő háttér biztosításával érheti el a kitűzött célokat.