Ez történt a héten – 9. hét

Szerző:

-

márc 1, 2015

A fenti képen: NATO-tagországok vadászrepülőgépei Észak-Norvégia felett. 
(Forrás: thelocal.no)

Európa

A brit miniszterelnök, David Cameron kijelentése révén, tovább mélyült a hidegháborút idéző konfliktus Nagy-Britannia és Oroszország között. A politikus bejelentette, hogy az Egyesült Királyság katonai kiképzőket küld Ukrajnának, hogy felkészítse az ukrán haderőt a további orosz-hátterű, területszerző műveletek elhárítására. A brit kabinet hozzátette a segítségnyújtás nem kizárólag az ukrán fél megkeresésére adott gyakorlati válasz, de egyúttal jelzés Oroszország felé, miszerint Nagy-Britannia nem fogja tovább tűrni az ukrán városok nagyszámú elfoglalását. A miniszterelnök úgy fogalmazott: ?Nagy-Britannia a sátor legerősebb tartórúdja lesz?, majd az Oroszország elleni szankciók erősítését sürgette. Érvelésében kifejtette erre azért van szükség, mert az Oroszország által finanszírozott milíciák nem tartották tiszteletben, az elmúlt hónapban elért tűzszüneti megállapodás rendelkezéseit. A 30 fős kiképző csoport egészségügyi, logisztikai, felderítési és tüzérségi tanácsadást biztosít az ukrán félnek. A nagyobb volumenű tüzérségi tanácsadó program keretében, még további tiszteket küldenek, így hamarosan a kontingens eléri 75 fős maximális létszámát.

Egy, a héten készített felmérés alapján a dán lakosság fele véli úgy, hogy limitálni kéne a letelepedő muszlimok számát. A megkérdezettek hét százaléka voksolt arra, hogy egy muszlim vallású se tartózkodhasson életvitelszerűen Dániában. Bevándorlás ellenes pártok szerint az állampolgárok közös akarata a limitálás, hisz ők is tisztában vannak a folyamat negatív hatásaival. Ezzel ellentétben a Roskilde Egyetem professzora, Bent Greve úgy véli, a tolerancia és a megértés alacsony szintjének, valamint annak a tévesen elterjedt vélekedésnek az elterjedését mutatja, ami kiterjeszti a szűk, radikális nézeteket valló muszlim réteg gondolkodását az összes muszlim egyénre. A skandináv ország népességében jelenleg a muszlimok száma nem haladja meg az öt százalékot.

Norvégia lépéseket tesz, hogy hadereje minél rövidebb idő alatt bevethető legyen, jelentette be Ine Eriksen Soreide védelmi miniszter. „A kialakult szituáció és az új biztonságpolitikai kihívások megkövetelik, hogy haderőnk képes legyen a gyors reagálásra.” fejtette ki szerdán. Hozzátette: Oroszország számos, Norvégia keleti határához közel eső bázist nyitott meg, amelyek a hidegháború óta nem voltak használatban, valamint Norvégiában jelentős növekedést észleltek az orosz berepülések számában is.

A korábbi grúz elnök Mikhail Szaakashvili ? aki jelenleg az ukrán fejlesztési tanács elnöke ? Petró Poroshenko ukrán elnök nyilatkozata szerint jelentős szerepet fog kapni keleti szomszédunk nemzetközi képviseletében. Az ukrán államfő véleménye szerint a rutinos grúz politikus az a személy, aki megfelelő bilaterális kapcsolatokat tud kialakítani Ukrajna és a világ többi állama között. A volt grúz elnök jelenleg Ukrajna felfegyverzésén fáradozik és olyan országok, mint az Amerikai Egyesült Államok támogatásának megszerzése a célja. Oroszország a nyugat szerint fegyveresen támogatja a szeparatista törekvéseket, könnyű és nehézfegyverzettel egyaránt. Ennek ellensúlyozásához az állam vezető szerint Ukrajna külföldi katonai segítségre szorul. Az amerikai Szenátus és a NATO képviselői azonban egyelőre elutasítottak az erre irányuló ukrán törekvéseket.

Az észak-koszovói Mitrovica bírósága meghosszabbította Oliver Ivanovic előzetes őrizetét, annak ellenére, hogy Belgrád a legfelsőbb szinten szólította fel a bíróságot a vádlott óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésére. Tomislav Nikolic szerb államfő szerint ez esetben Szerbia kormánya garantálná Ivanovic bíróság előtti felelősségre vonását. Oliver Ivanovic, volt szerb politikust háborús bűnök elkövetésével vádolják, eszerint egy félkatonai rendőri alakulat vezetőjeként albánok meggyilkolását rendelte el Mitrovicában 1999 április 14-én (a koszovói válságot lezáró NATO-bombázás alatt), illetve később, a háború utáni felkelések során is hasonló gyilkosságokban felbujtó volt.

Az Interpol körözést adott ki 17 személyre, többek között egy szerbiai kormánypárti politikusra, háborús bűnök elkövetésének vádjával. Momir Stojanovicot és 16 társát azzal gyanúsítják, hogy a koszovói háborúban a belgrádi fegyveres erők tagjaként több mint 300 koszovói albán halálában felelősek Meja and Korenica falvakban, 1999 áprilisában.

Az öt balkáni államból ? Albániából, Boszniából, Macedóniából, Montenegróból és Szerbiából ? az EU-ba érkező, valótlan alapon menedékkérelmet benyújtok száma 40%-al emelkedett a tavalyi évben 2013 adataihoz viszonyítva. A kérelmek túlnyomó részét visszautasították, megalapozatlanságuk okán ? jelentette be az Európai Bizottság február 25-én. Dimitris Avramopoulos, a (többek között) migrációért felelős biztos határozottabb fellépésre szólította fel az érintett államokat a nyugati irányú migránsáradat megfékezése végett. A jelentésből kiderül továbbá, hogy a menedékkérelmek száma a 2009 ? 2010-es vízumkönnyítések óta folyamatosan emelkedik. A menedékkérelmek 42%-a csak Szerbiából (és Koszovóból) érkezik, macedónok és albánok egyenként a menedékkérők 21%-át teszik ki. A legtöbb kérelmet Németországban nyújtják be, ahol a Nyugat-Balkánról érkezők aránya a 2009-es 12%-hoz képest 2014-re 75%-ra emelkedett. A Bizottság jelentésében megjegyezte azt is, hogy ?a tagállamoknak az utóbbi hónapokban a Koszovóból érkező irreguláris migráció jelentős növekedésével kellett szembenéznie?.

A kemény tárgyalási pozíciók és maximalista követelések ismét meghiúsították a Bosznia egységkormányának felállítására tett újabb kísérletet, a szerdai szarajevói találkozón mindössze tizenöt miniszteri hely elosztásábannem sikerült megegyeznie a három legnagyobb pártnak. A pártvezetők ígérete alapján vasárnap folytatódnak a tárgyalások. A jogi határidő február végi lejárta vészesen közeleg, a megállapodás hiánya pedig a boszniai politikai válság további éleződését eredményezheti.

Hodorkovszkij: Putyin ?meztelen király?. A volt orosz iparmágnás szerint meg vannak számlálva a jelenlegi orosz elnök napjai a jelentősen gyengülő orosz gazdasági teljesítmény miatt. Londonban tartott beszédében elmondta, hogy csatározások várhatók a különböző oligarcha csoportok között is, továbbá bátorította a nyugati országokat, hogy építsenek kapcsolatokat a Putyinnal ellenzékben lévő politikai erőkkel. Véleménye szerint az orosz elnök csak árt Oroszországnak kormányzásával és el kell érni, hogy minél előbb véget érjen a Putyin éra. Hodorkovszkij úgy véli, Putyinnak nincs szüksége a kelet-ukrajnai területekre, csupán Oroszország nagyhatalmi szerepét akarja kifejezni és elfogadtatni az Amerikai Egyesült Államokkal is.

Mogherini: Nem várhatóak újabb szankciók Oroszország ellen. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem érdemes sietni a Minszki tűszünet megítélésével. Úgy fogalmazott, hogy érdemes kivárni, hiszen a következő hetekben kiderülhet, hogy a felek milyen mértékben tartják be a tűzszüneti megállapodás pontjait. Mogherini kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciók kérdését legközelebb július hónapban fogják újratárgyalni. A főképviselő úgy véli, csakis a diplomáciai út lehet megoldás a konfliktus rendezéséhez és az Európai Uniónak érdeke, hogy részt vegyen ebben.

Amerika

A február 24-én, kedden tartott szenátusi meghallgatásán John Kerry amerikai külügyminiszter kizárta, hogy a február 11-én Barack Obama amerikai elnök által beterjesztett határozati javaslat egy kiterjedt, támadó jellegű szárazföldi hadművelethez vezetne a Közel-Keleten. Az elnöki háborús felhatalmazási határozati javaslat engedélyezné az amerikai szárazföldi erők korlátozott alkalmazását az Iszlám Állam vagy a vele szövetséges csoportok és erők ellen. A meghallgatáson azt akarták megtudni a bizottság tagjai, hogy hol húzódna az a határ, amely már kizárná a fegyveres erők bevetését. Amint azt a külügyminiszter kifejtette, a Fehér Ház javaslata nem tenné lehetővé, hogy az amerikai fegyveres erők elhúzódó szárazföldi harcokban vegyenek részt: ?nem egy újabb iraki vagy afganisztáni művelet indítása a cél? ? tette hozzá Kerry. Ugyanakkor a bizottság kérdéseire válaszolva a külügyminiszter kifejtette, hogy a határozat lehetővé teszi az amerikai katonai tanácsadók számára, hogy az iraki erőkkel együttműködve közvetlen harcérintkezésbe kerüljenek az Iszlám Állam harcosaival. A tervezet három évig tenné lehetővé az amerikai elnök számára a szárazföldi erők korlátozott bevetését, egyúttal hatályon kívül helyezné a 2002-es Irak elleni katonai felhatalmazást, de helybenhagyná a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően meghozott, al-Kaida és társszervezetei elleni harcról szóló határozatot. A beadványt sokan szkeptikusan fogadták, többen a javaslat szövegének oly módon történő megváltoztatását remélik, ami biztosítaná a sikerhez szükséges rugalmasságot a parancsnokok számára.

Amerikai katonai tanácsadó felügyeli az iraki katonák kiképzését egy Bagdadtól 
északra lévő katonai bázison. (Forrás: gannett-cdn.com)

Az Egyesült Államok és Kuba között a földrajzi közelség ellenére lassan 50 éve nincs diplomáciai és gazdasági kapcsolat. Ennek feloldása érdekében tárgyalások indultak a közelmúltban, aminek e heti állomásán a két ország delegációja egyeztetni tudta álláspontjait a további közeledés és együttműködés feltételeiről. Az Egyesült Államok szeretné, ha Kuba engedélyt adna a havannai nagykövetség megnyitására és nagyobb erőfeszítéseket tenne az emberi jogok érvényesülése, az emberkereskedelem visszaszorítása valamint az internet hozzáférés elősegítésének fejlesztése terén. A Kubai fél elvárása mindezért cserébe, hogy az ország kerüljön le a terrorizmust támogató országok listájáról, ez ugyanis alapvetően korlátozza a két ország közötti banki és pénzügyi tranzakciókat. Washington ígéretet tett arra, hogy Kuba kérésére felülvizsgálják eddigi álláspontjukat az érintett témákban. Az optimista előrejelzések szerint a feleknek sikerülhet április 10-ig megállapodásra jutni, ennek révén az áprilisban esedékes regionális csúcstalálkozón (Summits of the Americas) a két ország elnöke szimbolikusan is kezet foghat, és lezárulhat a több évtizede tartó szembenállás.

Ázsia

Február 26-án az indiai kereskedelmi miniszter, Radzsiv Kher nyilatkozata szerint India tárgyalásokat kezdett Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal egy esetleges szabadkereskedelmi egyezményről. Már 2014 novemberében létrehozták az orosz-indiai munkacsoportot a széleskörű megállapodás kidolgozására, mely hat hónapon belül javaslatokat tesz és megkezdődhetnek a tárgyalások India és Vámunió között. A fejlődő világban egyre több kereskedelmi megállapodás születik a ?nyugati? világ ellensúlyozására és a gazdasági kapcsolatok megerősítésére. Kína, Örményország és Kirgizisztán is tárgyalásokat kezd majd egy szabadkereskedelmi övezetről az Oroszország által vezetett gazdasági blokkal, mely jelenleg 168 milliós lakossággal és több mint 2 billió dolláros GDP-vel bír. A BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság) emellett tervezik egy Új Fejlesztési Bank alapítását (100 milliárd dolláros alaptőkével) mely az IMF és IBRD konkurense lehet.

Joseph Mulloy admirális, haditengerészeti műveletekért, valamint képességek és erőforrások integrálásáért felelős helyettes vezető az Egyesült Államok Képviselőháza Fegyveres Erők Bizottságának Tengeri Hatalom Albizottságában tett jelentést arról, hogy Kína ma már több diesel- és nukleáris meghajtású tengeralattjáróval rendelkezik, mint az Egyesült Államok. Kitért emellett arra is, hogy az ázsiai nagyhatalom egyre fejlettebb tengeralattjárókat épít, jelentősen kibővített műveleti hatókörrel, és alkalmazásuk időbeli kiterjesztésének lehetőségével. Mulloy szerint azonban a kínai tengeralattjárók egyelőre még nem érik el az amerikai eszközök fejlettségi szintjét. Az Egyesült Államok katonai tisztségviselői az elmúlt hónapok során egyre intenzívebben adnak hangot Kína haderőfejlesztésével kapcsolatos aggodalmaskodó véleményeiknek, újabb lökést adva ezzel az Egyesült Államok Kínával és Oroszországgal szembeni technológiai fölényének megőrzéséhez kapcsolódó védelmi programoknak.

Jin-osztályú (Type-094) kínai nukleáris meghajtású ballisztikus-rakétahordozó 
tengeralattjárók (http://www.jamestown.org/)

Iszlám világ

Csütörtökön reggel támadást hajtott végre a Talibán az afganisztáni fővárosban, Kabulban. Az öngyilkos merénylő a személygépkocsijába rejtett pokolgéppel egy török diplomata autót célzott meg. A robbantásban ketten vesztették életüket. Az egyik áldozat egy török állampolgár, a másik pedig a mellette utazó afgán férfi volt. Ez az első nagyobb terrortámadás Afganisztánban január óta, amikor az Európai Unió munkatársait célzó sikeres támadást hajtottak végre. A NATO decemberben fejezte be a 13 éve tartó afganisztáni műveletét (ISAF), amelynek célja az ország területén működő terrorszervezetek felszámolása és egy demokratikus állam létrehozása volt. A NATO erők kisebb létszámmal 2016 végéig még az országban maradnak, hogy a Resolute Support művelet keretében továbbra is folytassák a 350 ezer főre tehető afgán védelmi- és rendfenntartó erők kiképzését.

A líbiai hatóságok nem képesek megakadályozni a kőolaj és a fegyverek tiltott kereskedelmét, így azok felügyelet nélkül hagyják el az országot. Egy frissen napvilágot látott ENSZ-jelentés szerint a folyamat megfékezéséhez egy nemzetközi tengeri erő létrehozására van szükség. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának líbiai szakértői testülete által írt beszámoló nagy valószínűséggel nyomást gyakorolhat majd a nagyhatalmakra egy esetleges beavatkozást illetően az észak-afrikai államban. Líbiának jelenleg nincs elegendő kapacitása az illegális kereskedelem megállítására, valamint nem képes betartatni azt a még 2011-ben bevezetett fegyverembargót sem, amely a nyílt tengerekre és a levegőre vonatkozik. A jelentés hangsúlyozza, hogy mindenképpen szükség van egy ENSZ BT által felállított nemzetközi tengeri erőre, hogy segítse a líbiai kormányt a felségvizei biztosításában, a fegyverek ki- és behozatalának megakadályozásában, a kőolaj és annak származékai, valamint más természeti erőforrások tiltott exportjában.

Február 26-án tartott beszámolót az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt António Guterres menekültügyi főbiztos a szíriai kérdést illetően, kiemelve, hogy amennyiben nem sikerül a jelenlegi helyzetet megfelelően kezelni, akkor az egész régió súlyos következményekkel lesz kénytelen szembenézni. Beszédében több adatot is megemlített, alátámasztva a probléma súlyosságát. A diplomata szerint a legaggasztóbb, hogy jelenleg 3,8 millióan hagyták el otthonaikat a harcok miatt, valamint, hogy már több mint 100.000 gyermek született a menekült táborokban, akiknek szembe kell nézniük a hontalanság szörnyű tényével. Szíria ENSZ-hez akkreditált állandó képviselője, Bassár al-Dzsafári mindezekre úgy reagált, hogy e humanitárius válság enyhítését a kormányával való együttműködés útján, a terrorista és felkelő csoportok külső támogatásának megszüntetésével, politikai rendezés elérésével, valamint az országát sújtó szankciók feloldásával volna lehetséges megvalósítani.

A spanyol DAS Optika és a Szaúd-arábiai AEC (Advanced Electronics Company) szándéknyilatkozatot írt alá az elektronikus hadviselés eszközeivel kapcsolatban az IDEX kiállításon. A megállapodás értelmében a két cég együtt fog működni az elektronikai hadviselési rendszerek tervezésében, fejlesztésében, gyártásában, tesztelésében és piaci értékesítésében Szaúd-Arábia és más, az Öböl Együttműködési Tanács tagországai számára. Az AEC nyilatkozata szerint arra törekszik, hogy elősegítse a helyi berendezések fejlesztését a DAS-sal való partnerség keretein belül. A DAS Photonics fotonikus rendszereket gyárt, amelyeket rádiófrekvenciás és elektronikus berendezésekben használnak fel, emellett olyan mechanikus rendszereket tervez és fejleszt, melyek szélsőséges körülmények között is képesek működni.

Afrika

Barack Obama amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1991 óta először ismét nagykövetet küld Szomáliába. Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a minisztérium történelmi jelentőségűnek, illetve a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 2013-ban elkezdődött új korszakának elmélyüléseként értékeli ezt a lépést. A szóvivő beszélt továbbá arról is, hogy amennyiben a Szenátus is elfogadja a döntést, akkor Katherine Dhanani, az afrikai konfliktusokról mély ismeretekkel rendelkező, gyakorlott diplomata fogja betölteni a pozíciót. Psaki hangsúlyozta, a diplomáciai kapcsolatok magasabb szintre emelése remek lehetőség Amerikának, hogy kijelölje a szomáliai nép haladási irányát a konfliktus évtizedeiből kivezető úton. Az elmaradott ország biztonsági helyzetére azonban továbbra is aggodalommal tekint a Fehér Ház és mindkét országnak jelentős erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy Szomália sikeresen fejezhesse be egy békés, demokratikus országba való átmenetet.

Újabb merénylet sorozatot hajtott végre a Boko Haram Nigériában. A szélsőséges szeparatista terrorszervezet az ország északi régiójában található Kano és Potiskum városaiban hajtott végre robbantásos merényleteteket február 24-én, ahol legalább 50-en vesztették életüket. A támadások február 26-án Biu-ban és Jos-ban folytatódtak ? a terrorakcióban 32 civil hunyt el. Biu városban az egyik elkövetőt a felbőszült helyiek elfogták és halálra verték. Mindemellett folyamatos harcok dúlnak a kormányerők és a terrorszervezet csapatai között az ország több pontján. A múlt héten nagy küzdelem árán sikerült a kormányerőknek visszafoglalniuk Baga városát a szélsőségesektől. Az országban lévő instabil helyzet következtében a februárra tervezett elnöki választásokat előreláthatólag március 28-ára halasztják.

NATO-NETto Hírfigyelő ? 2015. február

Szerző:

Budai Ádám

-

márc 1, 2015

0

Meetings of the Defence Ministers at NATO Headquarters in Brussels- Official Group Photograph — Official Group Photograph

A NATO védelmi miniszterei. (Forrás: nato.int)

A februári hónapot a partnerkapcsolatok, az ukrajnai konfliktus, valamint a védelmi miniszterek brüsszeli ülése határozták meg. A NATO vezető tisztségviselői kétoldalú megbeszéléseket folytattak többek között Afganisztán, Ausztrália, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország, és Ukrajna vezetőivel és minisztereivel, ahol olyan témák kerültek előtérbe, mint például a kollektív védelem megerősítése, a terrorizmus jelentette fenyegetés és a Szövetség különböző műveletei. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kétségeinek adott hangot a minszki megállapodás végrehajtásának sikerességét illetően, valamint elmondta véleményét az Ukrajnának nyújtandó katona támogatás kérdéséről is. A védelmi miniszterek februári ülésén két stratégiai jelentőségű döntés is született: 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége egy 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül, továbbá a Szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén

Partnerkapcsolatok

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár február 6-án az 51. müncheni biztonságpolitikai konferenciára látogatott, amelynek alkalmából több bilaterális találkozón vett részt. Borut Pahor szlovén elnökkel és Ursula von der Leyen német védelmi miniszterrel megvitatta a jelenlegi biztonsági kihívásokat, míg Aleksandar Vučić szerb miniszterelnökkel és Sauli Niinistö finn elnökkel a partnerkapcsolatok fejlesztését tárgyalták meg.

Másnap Joe Biden amerikai alelnökkel folytatott eszmecserét a NATO afganisztáni műveletéről, az orosz-ukrán konfliktusról, valamint a Szövetség által a különböző biztonsági kihívásoknak való megfelelés érdekében tett lépésekről. Ezután megköszönte Michael Fallon brit védelmi miniszternek országa hozzájárulását a walesi csúcson elfogadott döntések végrehajtásához. A főtitkár emellett találkozott Petro Poroshenko ukrán elnökkel, ahol megerősítette a NATO elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása iránt, valamint Sergei Lavrov orosz külügyminiszterrel, akinek újból ismertette a Szövetségnek a konfliktussal kapcsolatos világos álláspontját. Végül Stoltenberg áttekintette a jelenlegi afganisztáni biztonsági helyzetet Ashraf Ghani elnökkel, valamint megvitatta a Montenegróban folyó reformok aktuális állását Milo Dukanovic miniszterelnökkel.

Február 9-én a főtitkár Andris Berzins lett elnökkel találkozott, ahol megköszönte az országnak az európai védelemben betöltött kulcsfontosságú szerepét, és hogy helyszínt ad egy új parancsnoki és irányítása egység kialakításának, valamint hogy elkötelezett védelmi kiadásának növelése mellett. A minszki megállapodásra kitérve elmondta, hogy ez a megegyezés a legjobb lehetőség a hosszan tartó békére, így elítéli a tűzszünet tiszteletben tartásának elutasítását a szeparatisták részéről, valamint az EBESZ-megfigyelők mozgásának korlátozását.

A hónap közepén Knud Bartels, a NATO Katonai Bizottságának (Military Committee, MC) elnöke Ausztráliába látogatott, ahol megköszönte az ország hozzájárulását a Szövetség által vezetett műveletekhez és missziókhoz. Emellett vezető tisztségviselőkkel és katonatisztekkel megvitatta a NATO és Ausztrália közti katonai együttműködés és interoperabilitás erősítésének lehetőségeit, hogy fokozzák a jövő globális kihívásai elleni fellépés hatékonyságát, különös tekintettel a kibertérből érkező fenyegetésekre és a terrorizmus jelenségére. A három nap során különös fontosságot kapott a tengeri biztonság kérdése, amely a kommunikációs, szállítási, kereskedelmi és energiaellátási útvonalak miatt mindkét fél számára kiemelt jelentőségű.

A tábornok ezután Új-Zélandra látogatott, ahol az előbbiekhez hasonló témák kerültek terítékre. A Katonai Bizottság elnöke megköszönte az országnak az ?Eltökélt Támogatás? elnevezésű új afganisztáni művelet (Operation Resolute Support) iránti elkötelezettségét, valamint részvételét a Szövetségnek az Ádeni-öbölben és Afrika Szarvánál folyó kalózkodás elleni műveletében (Operation Ocean Shield). A találkozó végén a tábornok kiemelte: ?bár földrajzilag távol állunk egymástól, közös értékeink és elkötelezettségünk összekapcsol bennünket?.

Knud Bartels tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke (balra) 
és Kevin Short légi marsall, 
az új-zélandi fegyveres erők vezérkar főnök-helyettese (jobbra). 
(Forrás: nato.int)

Február 24-én Jens Stoltenberg főtitkár Fatih Birolt, a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) vezető közgazdászát fogadta, akit nemrég neveztek ki az ügynökség ügyvezető igazgatójává. A főtitkár elmondta, hogy az energia a nemzetközi biztonság egyik meghatározó tényezője, így a NATO számára kiemelt fontosságú, hogy tovább mélyítse az elmúlt években egyre intenzívebbé váló együttműködést az IEA-val. A látogatás során Dr. Birol tájékoztatta a Szövetség parlamenti képviselőit a globális energiával kapcsolatos aktuális trendekről, az alacsony olajárak hatásaitól kezdve az energiának a hibrid konfliktusokban játszott szerepéig. A NATO és az Ügynökség közötti együttműködés során az IEA szakértői részt vesznek a NATO energiabiztonsággal kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésein, a Szövetség tisztségviselői pedig az ügynökség éves válságreagáló gyakorlatán és más, energiabiztonsággal kapcsolatos eseményeken.

(A Nemzetközi Energiaügynökség egy autonóm kormányközi szervezet, amelyet a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet (Organization for Economic Coo- peration and Development, OECD) hozott létre. Központja Párizsban található. A 29 tagországa együtt dolgozik más országokkal, beleértve Kínát és Indiát is. Az IEA aktívan támogatja az energiakérdésekkel kapcsolatos globális párbeszédet,valamint rendszeresen készít statisztikákat, elemzéseket és ajánlásokat a témában.)

Február 26-án a Szövetség főtitkára két napos látogatást tett Rómába, ahol kihangsúlyozta: ?a NATO megvédi minden szövetségesét bármely irányból érkező fenyegetéstől?. Hozzátette, hogy a Szövetség jelenleg kollektív védelmének legnagyobb mértékű megerősítését hajtja végre a hidegháború vége óta eltelt időszakban, hogy megfelelő választ adhasson az olyan biztonsági kihívásokra, mint az ?Iszlám Állam?, vagy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában tapasztalható instabilitás. Ez magába foglalja a déli határok fokozottabb ellenőrzését, valamint a tengeri stratégia továbbfejlesztését is. A Sergio Mattarella elnökkel és Matteo Renzi miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén kiemelte a partnerekkel való együttműködés fontosságát a régió stabilitása szempontjából, különösen az egyre romló líbiai biztonsági helyzet fényében. Ennek kapcsán Jens Stoltenberg hozzátette, hogy a NATO készen áll támogatni Líbiát a védelmi és biztonsági intézményrendszere fejlesztésében. Kiemelte, hogy a közel-keleti és észak-afrikai országok védelmi kapacitásának növelése lehetővé teszi, hogy a Szövetség anélkül növelje az adott térség stabilitását, hogy csapatokat kelljen állomásoztatnia ott. A főtitkár megköszönte Olaszország értékes hozzájárulását a NATO afganisztáni és koszovói műveletéhez, valamint a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erőben (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) való vezető szerepre vonatkozó vállalását.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár olaszországi látogatásán. 
(Forrás: nato.int)

Másnap, olaszországi útjának folytatásaként a nápolyi Szövetséges Összhaderőnemi Parancsnokságra (Allied Joint Force Command Headquarters) látogatott, ahol megköszönte a központ tagjainak a Szövetség biztonságának növelése érdekében tett fáradságos munkáját. Kiemelte, hogy a parancsnokságnak széleskörű feladatrendszere van, valamint működése kulcsfontosságú a nagyszámú műveletek és missziók irányításában. A nápolyi létesítmény kiemelt szerepet kapott az iraki biztonsági erők kiképzésében, a líbiai civil lakosság védelmében, a Földközi-tenger térségében zajló terrorellenes tevékenységekben, valamint a Balkán stabilizálásában.

Az ukrajnai konfliktus

Február 2-án Alexander Vershbow főtitkár-helyettes ?kritikusnak? nevezte az ukrajnai helyzetet, hangsúlyozva, hogy az esetet nem lehet izolált incidensként kezelni, mivel az alapvető, stratégiai jelentőségű változásokat jelent Európa biztonságára nézve. Elmondta, hogy a jelenlegi események egy olyan orosz viselkedésmintát tükröznek, amely az elmúlt években egyre dominánsabbá vált annak ellenére, hogy a Szövetség folytonos erőfeszítéseket tett egy Moszkvával folytatott együttműködésen alapuló európai biztonsági rendszer kialakítására. Felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a helyzet eszkalálásával és a szeparatisták fegyverekkel való támogatásával, valamint hogy vonja ki katonáit és tanácsadóit Kelet-Ukrajnából. Hozzátette, hogy ?Oroszország nem választhatja meg azokat a szabályokat, amelyeknek engedelmeskedni akar, és azokat, amelyeknek nem?. Kiemelte, hogy a Szövetségnek ?egységesek és szilárdak? kell maradnia, valamint növelnie az agresszió költségeit Oroszország számára, hogy idővel Moszkva is belássa: saját érdekében vissza kell térnie az együttműködéshez.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár február 6-án az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencián tartott nyitóbeszédében kitért arra, hogy Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök fáradozásai a konfliktus békés rendezésére kiemelt fontosságúak. Elmondta, hogy nem lát ellentmondás abban, hogy a NATO egyszerre koncentrál a védelem erősítésére és a párbeszédre, mivel egy erős Szövetség elengedhetetlen az Oroszországgal folytatott sikeres tárgyalásokhoz. Hozzátette, hogy egy konstruktív NATO-Oroszország viszony nem csak az euro-atlanti térség biztonságára nézve lenne előnyös, hanem az egész nemzetközi rend szempontjából. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ?a nemzetközi szabályokat tisztelni kell, nem pedig újraírni, és bizonyosan nem megszegni?.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az 
51. müncheni biztonságpolitikai konferencián. 
(Forrás: nato.int)

Február 12-én a főtitkár üdvözölte a minszki fegyverszünet megkötését, azonban aggodalmát fejezte ki, hogy néhol az egyezség hatályba lépése után is folytatódtak a harcok. A Kommersant-FM rádióállomásnak adott interjúban Stoltenberg elmondta, hogy Oroszország nem jelent közvetlen fenyegetést a balti országokra vagy más NATO-tagállamokra nézve, ugyanakkor ismét felszólította Moszkvát más államok szuverenitásának tiszteletben tartására. Hozzátette, hogy a NATO nem keresi a konfrontációt Oroszországgal, hanem egy konstruktív partnerség kialakítására törekszik Moszkvával, ami azonban nem veszélyeztetheti azokat az alapelveket, amelyek a jelenlegi biztonsági rendszer alapját adják. A főtitkár emellett megerősítette, hogy a Szövetség parancsnoki és irányítási központok felállítását tervezi hat kelet-európai tagállamban.

Jens Stoltenberrg NATO-főtitkár február 17-én interjút adott az orosz Kommersant újságnak, amelynek során elmondta, hogy a Szövetség tagállamai maguk fognak dönteni arról, hogy támogatják-e fegyverekkel az ukrán kormányt. Az oroszok által a szeparatistáknak juttatott haditechnikai eszközökre utalva megjegyezte, hogy jelentős különbség van aközött, hogy kormányellenes erőket vagy egy legitim kormányt fegyverzünk föl.

A kérdés jelenleg heves viták kereszttüzében áll Európában és az Egyesült Államokban, ugyanis sok szakértő és politikus szkeptikusan áll a Minszkben megkötött fegyverszünet végrehajtásának sikerességéhez. Az Ukrajnának juttatandó fegyveres támogatás mellett érvelők az 1994-ben megkötött Budapesti Memorandumra hivatkoznak, amelyben az aláíró felek megállapodtak, hogy az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak (valamint Oroszországnak) segítséget kell nyújtania Ukrajnának, ha az ország agresszió áldozata lesz. Véleményük szerint az amerikai katonai támogatás és a NATO vezette, az ukrán hadsereget célzó védelmi kapacitásnövelés együttesen segíthet feltartóztatni a szeparatistákat. Az elképzelés ellenzői szerint ugyanakkor a támogatás nem hozna jelentős pozitív változást a konfliktusban, mivel kicsi az esély arra, hogy Oroszország elhagyná a Krím-félszigetet, továbbá a szeparatisták tevékenységét csak egy erőteljes offenzívával lehetne megszüntetni.

Az interjú során a főtitkár elmondta, hogy egyértelmű bizonyítékok vannak a Szövetség kezében, hogy orosz erők vannak jelen a donyetszki Donbass városában. Hozzátette, hogy a NATO hírszerzői mellett független források, újságírók és nem-kormányzati szervezetek is megerősítik az állítást. Kiemelte, hogy nehezen hihető, hogy a szeparatisták fegyveres alakulatai egyedül képesek lennének használni a térségben bevetett bonyolult haditechnikai eszközöket, így egyértelmű, hogy ebben orosz szakértők segítik őket.

A hónap eseménye: A védelmi miniszterek találkozója

Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei a Szövetséget érintő kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan, RAP) megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács NATO-Georgia Commission, NGC), sor került a Nukleáris Tervező Csoport (Nuclear Planning Group, NPG) ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége egy 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a Szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

A szövetség állam- és kormányfői által ősszel elfogadott Készenléti Akcióterv célja, hogy a NATO megtartsa magas szintű reagáló képességét a gyorsan változó geopolitikai környezetben, demonstrálja a szövetségesek közti szolidaritást, valamint megfelelő biztosítékot nyújtson a keleti tagállamok számára az orosz-ukrán konfliktus árnyékában. Az Akciótervvel kapcsolatban az ülés több, hosszú távon hatást gyakorló, valóban stratégiai jelentőségű döntést eredményezett.

Az első ilyen a NATO Reagáló Erő (NATO Response Force, NRF) megerősítésére vonatkozott. A gyorsreagálású erő létszámát a jelenlegi 13,000 főről több mint kétszeresére, összesen 30,000 főre emelik. A hadosztály méretűre bővített NRF kötelékén belül 5,000 fős létszámmal létrehozásra kerül a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erő (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF). Ez a légi és tengeri támogató egységekkel, valamint különleges műveleti egységekkel kiegészített többnemzeti szárazföldi dandár maximum öt zászlóaljból fog állni, melyek bizonyos elemei a tervek szerint 48-72 órán belül, míg a VJTF egésze maximum egy héten belül telepíthető lesz. A VJTF támogatására jelentős válság esetén két további, szintén az NRF kötelékébe tartozó dandár áll majd rendelkezésre. A VJTF 2016-tól áll fel, keretnemzeti koncepcióban, a vezetését vállaló államok éves rotációjával. A találkozón hat állam, az Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország Németország, Olaszország és Spanyolország vállalta ennek feladatát, amely európai vezető szerep a transzatlanti tehermegosztás egyensúlyának növelése szempontjából pozitívumként értékelhető. Elsőként a spanyolok, őket követően 2017-ben pedig a britek fogják betölteni a keretnemzet szerepét. A VJTF hivatalos felállásáig, tehát 2015 folyamán a neki szánt feladatokat egy Németország, Hollandia és Norvégia által létrehozott ideiglenes egység (Interim Spearhead Force) fogja betölteni, azonban elképzelhető, hogy ennek alkalmazása egészen a 2016-os varsói csúcstalálkozóig kitolódik.

A VJTF felállítása mellett a védelmi miniszterek döntöttek hat többnemzeti parancsnoki és irányítási központ azonnali felállításáról is. A NATO-erők integrációs egységei (NATO Force Integration Units, NFIUs) névre keresztelt koordinációs központok feladata a Szövetség erőinek szükség esetén az adott országba való telepítésének megkönnyítése, a kollektív védelmi tervezés támogatása, valamint a többnemzeti képzések és hadgyakorlatok koordinációja lesz. Az első hat ilyen központ Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia területén létesül. A központok személyzetét részben a NATO, részben a befogadó állam adja, méretük körülbelül 40-50 fő lesz. Fontos, hogy ezek a központokat állandó jelleggel hozzák létre, és a gyakorlati együttműködés előmozdításán túl a Szövetség láthatóságának növelésén keresztül szimbolikus üzenettel is bírnak.

A www.biztonsagpolitika.hu ? Biztonságpolitika Portál fejlesztését a NATO Public Diplomacy Division, működtetését a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja.

2015 várható biztonságpolitikai tendenciái

Szerző:

BSZK

-

febr 27, 2015

0

Az MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetbiztonsági Szakosztály közös rendezvénye.

Az ukrán válság, Szaúd-Arábia és Irán rivalizálása a Közel-Keleten, Tajvan, Kína gazdasági lassulása és az IS ? ezek lesznek 2015 biztonságpolitikai szempontból kiemelkedő pontjai Dr. Kis-Benedek József, az MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a BSZK és a Nemzetbiztonsági Szakosztály közös rendezvényén elhangzott előadása szerint.

Az előadás első része az európai gazdasági és szociális problémák megoldatlanságának hatásaival foglalkozott, különös tekintettel a lassú gazdasági növekedésre, az Unióba irányuló rekordnagyságú migráció, illetve az Unión belüli migránsok hatásaira, továbbá a radikális és EU-szkeptikus Európa-szerte növekvő népszerűségére. Rávilágított az EU új vezetésével szemben támasztott várakozásokra, melynek meghatározó szerepe lehet az eurozóna és az Unió jövője szempontjából, Kelet-Európában pedig a térség energiaellátásának diverzifikálása, illetve a román belpolitikai válság lehet mérvadó.

Az ukrán válsággal kapcsolatban az előadó hangsúlyozta, nagy horderejű katonai mozgásokra nem kell számítani, illetve mivel egyik fél sem akar közvetlen konfrontálódni, nagy valószínűséggel a 2015-ös év sem hoz majd változást abban, hogy az ukrán helyzet befagyott konfliktus marad. Az elhúzódó válság pedig nemcsak a szankciókkal és csökkenő olajárakkal sújtott Oroszországra nézve káros, de legnagyobb vesztese kétséget kizáróan maga Ukrajna, mely úgy tűnik, végérvényesen elveszítette egyes területeit, az évtizedes rossz gazdálkodás következtében pedig gazdasági helyreállítása nem valósul meg előre látható időn belül.

Az előadás a Közel-Kelet kapcsán a következő biztonsági tendenciákat emelte ki: a Hatok és Irán tárgyalásai számításai szerint nem konszenzussal, hanem újbóli meghosszabbítással jár majd, talán csak az atomprogram tekintetében várható áttörés március végén. Az IS veszélyét az előadó abban látja, hogy bár a szervezet nem rendelkezik egy nemzetközi terrorcsoport képességeivel, de ideológiájuk korlátlanul terjed, így mind több radikális és arra fogékony szervezet tesz hűségesküt a Daesh-nek (Afganisztánban, a Sínai-félszigeten), de az európai muszlimok radikalizálódásának veszélye elhanyagolható. A válság kapcsán az előadó kiemelte, hogy Irak szétesése nem kívánatos, illetve szuverén Kurdisztán létrejötte is igen kétséges. A turbulens közel-keleti konfliktus az egész térséget megosztotta, így az a Törökország ? akinek álláspontja részben eltér a Nyugatétól ?, melynek katonai kapacitásai lehetővé tennék vezető pozícióját, most megvalósíthatná törekvéseit, azonban nem ő az egyetlen aspiráns a pozícióra: erőforrásai Szaúd-Arábiát is alkalmassá tennék a regionális hatalmi státuszra.

Kelet-Ázsia tekintetében az előadó rávilágított Kína romló gazdasági mutatóinak jelentőségére, azonban korai még eldönteni, hosszú távon milyen biztonságpolitikai következményekkel jár majd, illetve meddig tart ez a mélyrepülés. A kontinensen direkt biztonságpolitikai kockázatot a Kína és Japán közötti vitatott jogállású szigetek, a folytatódó kasmíri alacsony intenzitású konfliktus, illetve nemzetközi ellenőrzés nélkül maradt Afganisztán jelenthet.

Az előadás utolsó része a nemzetközi, határokon átnyúló fenyegetéseket, ezen belül a terrorizmus új tendenciáit mérte fel, tehát a kiberterrorizmus térnyerését és a csapatszerű fellépést (amit a Boko Haramot vagy a Sínai-félsziget és Száhel-övezet al-Kaida szervezeteit jellemzi).

A fenti kép forrása: http://www.nationofchange.org/2015/wp-content/uploads/terrorism12115.jpg

A beszámolót írta: Ozorai Fanni

NATO-NETto Hírfigyelő – 2015. január

Szerző:

Selján Péter

-

febr 10, 2015

0

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Angela Merkel német kancellárral beszélget. (Forrás: nato.int)

2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

Partnerkapcsolatok

A NATO-főtitkár és a tagállamok vezetői közötti tárgyalásokon a központi téma januárban többnyire a walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan) rendelkezéseinek végrehajtása, valamint a védelmi kiadások növelésével kapcsolatos vállalások teljesítése volt. A Készenléti Akcióterv keretében a tagállamok tovább fejlesztik majd a lengyelországi Szczecinben található német?dán?lengyel többnemzeti parancsnokságot, több NATO-hadgyakorlatot tartanak majd a kelet-közép-európai tagállamok területén, a NATO Reagáló Erőkön (NATO Response Force, NRF) belül pedig kialakítanak majd egy azonnal bevethető, 4000 fős összhaderőnemi erőt (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF). Mindemellett kijelölnek majd öt olyan kelet-európai katonai bázist, amelyek alkalmasak lehetnek az azonnali és a gyorsreagálású erők fogadására, valamint logisztikai bázisként is üzemelhetnek.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár január 9-én találkozott Charles Michel belga miniszterelnökkel, akivel a walesi csúcstalálkozón meghozott döntések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről egyeztetett. A megbeszéléseken, melyek középpontjában a Készenléti Akcióterv állt, részt vett a belga miniszterelnök-helyettes, a külügyminiszter és a védelmi miniszter is. Január 13-án és 14-én Stoltenberg Berlinben tett látogatást, hogy az aktuális biztonsági kihívásokról tárgyaljon a német politikai vezetőkkel. A látogatás alkalmával a NATO-főtitkár beszédet mondott a Die Welt gazdasági értekezletén, részt vett a német törvényhozás alsóházának (Bundestag) külügyi és védelmi tanácsainak ülésein, továbbá tárgyalt Frank-Walter Steinmeier külügyminiszterrel és Ursula von der Leyen védelmi miniszterrel is. A berlini tartózkodása alatt Stoltenberg a NATO afganisztáni műveleteiről, az ukrán válságról és a Készenléti Akciótervről is tárgyalt a német kancellárral. A NATO-főtitkár a látogatása alkalmából köszönetet mondott Németországnak a Szövetség műveleteihez való jelentős hozzájárulásáért.

Stoltenberg január 16-án pénteken Klaus Johannis román államfővel tárgyalt Brüsszelben az aktuális biztonsági kihívásokra adandó válaszokról és a védelmi szektorba történő befektetések fontosságáról. A NATO-főtitkár köszönetet mondott Romániának a NATO iránt tanúsított elkötelezettségéért, a Szövetség tevékenységéhez való hozzájárulásáért, valamint üdvözölte a példaértékű döntést, melynek értelmében Románia 2017-re a GDP 2 százalékának megfelelő összeget fordít majd védelmi kiadásokra. Románia részt vett a NATO afganisztáni műveletében, ahogy az új kiképző és támogató jellegű Eltökélt Támogatás nevű művelethez (Operation Resolute Support) is hozzájárul. Mindezek mellett pedig közreműködik a Szövetség koszovói tevékenységében és a NATO rakétavédelmi rendszerének kiépítésében is. A román államfővel folytatott tárgyalások középpontjában szintén a Készenléti Akcióterv végrehajtása állt, mely szükség esetén lehetővé teszi majd a NATO-erők gyors bevetését.

Ugyanezen a napon Stoltenberg üdvözölte a NATO és Szerbia közötti Egyéni Partnerségi Akcióterv megkötését (Individual Partnership Action Plan, IPAP). Szerbia 2004 óta fontos tagja volt a NATO Partnerség a Békéért (Partnership for Peace, PfP) programjának, az új megállapodás azonban még szorosabbra fűzi majd az együttműködést Szerbia és a Szövetség között.

Január utolsó hetének elején 2015-ben első alkalommal ült össze a NATO Katonai Bizottsága (NATO Military Committee, MC) Brüsszelben, hogy a Készenléti Akciótervről, a Szövetség új afganisztáni műveletéről, az Ukrajnával és a Mediterrán Dialógus (Mediterranean Dialogue, MD) partnerországaival való együttműködésről, valamint a globális biztonsági helyzetről tárgyaljon. A január 21-én és 22-én tartott kétnapos találkozón Knud Bartels tábornok elnökölt. A Szövetség keleti és déli határain tapasztalható fokozódó instabilitással kapcsolatban Bartels megjegyezte, hogy a NATO tagállamai olyan biztonsági fenyegetésekkel állnak szemben, melyek katonai és politikai válaszlépéseket tesznek szükségessé. A találkozó során a Mediterrán Dialógus partnerországai fontos információkkal szolgáltak a regionális biztonsági kihívásokkal kapcsolatban, amely kitűnő alapot biztosít a katonai együttműködés megerősítésére. Az első napon mindezek mellett sor került az afganisztáni biztonsági erőket támogató Eltökélt Támogatás nevű művelettel kapcsolatos fejlemények megbeszélésére is. A vezérkari főnökök egyetértettek abban, hogy a misszió vezetője, John F. Campbell tábornok a művelet bevezető szakaszában a lehető legnagyobb mozgásteret kapja. A Készenléti Akciótervvel kapcsolatban a vezérkari főnökök megállapodtak egy sor olyan kérdésben, melyek a tárgyalóasztalra kerülhetnek majd a védelmi miniszterek februári ülésén.

A NATO-főtitkár január 21-én, szerdán Erna Solberg norvég miniszterelnökkel találkozott. Stoltenberg és a norvég kormányfő elsősorban a Szövetséget érintő biztonsági kihívásokról, köztük az ukrán válságról, a közel-keleti és az észak-afrikai régió instabilitásáról, valamint a terrorizmus jelentette fenyegetésről tárgyalt. A találkozó alkalmával Stoltenberg köszönetet mondott a norvég miniszterelnöknek, amiért Norvégia is vállalta, hogy a NATO 2 százalékos célértékének megfelelően növeli védelmi költségvetését a következő években.

Stoltenberg január 22-én Szófiába utazott, ahol találkozott Rosen Plevneliev bolgár elnökkel. A NATO-főtitkár köszönetet mondott Bulgáriának a Szövetség tevékenységéhez való hozzájárulásáért, külön kiemelve a NATO új afganisztáni kiképző és támogató műveletében történő bolgár közreműködést, a koszovói missziós részvételt, valamint a fekete-tengeri járőrözést. A NATO-főtitkár többi találkozójához hasonlóan a bolgár vezetőkkel tartott tárgyalásain is a Készenléti Akcióterv végrehajtásával kapcsolatos lépések, valamint a védelmi kiadásokra fordított források növelése volt a központi téma.

A NATO főtitkárhelyettese, Alexander Vershbow nagykövet a hónap végén kétnapos látogatást tett Tbilisziben, Grúziában, ahol találkozott Giorgi Margeslashvili grúz elnökkel. Vershbow megerősítette, hogy a NATO továbbra is kiáll Grúzia szuverenitásának és területi integritásának védelme mellett. A nagykövet többek között találkozott Irakli Garibashvili grúz miniszterelnökkel is, akivel a NATO-Grúzia együttműködési csomagról tárgyalt. Vershbow a látogatás alkalmával megjegyezte, hogy a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján született döntés értelmében Grúzia a Szövetség tagjává válhat, amint teljesítette a szükséges követelményeket.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár január 30-án tartotta évértékelő beszédét, melyben az európai biztonság számára ?fekete évként? értékelte a 2014-es esztendőt, hozzátéve, hogy a Szövetség képes volt alkalmazkodni a változó környezethez. Stoltenberg arra is kitért, hogy a NATO határaihoz közeli erőszakos és szélsőséges szervezetek tevékenysége a Szövetség tagállamaiban is fokozza a terrorizmus fenyegetését, Oroszország lépései pedig destabilizálták Kelet-Ukrajnát. A NATO-főtitkár kiemelte, hogy továbbra is a NATO a világ legerősebb katonai szövetsége, de a változó biztonsági környezethez való alkalmazkodás érdekében a tagállamoknak több pénzt kell szánniuk a védelmi kiadásokra, és hatékonyabban kell felhasználniuk a rendelkezésre álló forrásokat. Ennek érdekében pedig a védelmi költségvetéseket 10 éven belül a GDP 2 százalékának megfelelő összegre kell emelnie a tagállamoknak. A főtitkár éves jelentése sorra veszi az elmúlt év sikereit és a jövő kihívásait, külön említve a NATO afganisztáni tevékenységét, az ISAF misszió befejezését és az Eltökélt Támogatás nevű művelet elindulását.

Műveletek

2014. december 31-én a portugál légierő átadta a NATO balti légtérellenőrző missziójának (Baltic Air Policing, BAP) vezetését az olasz légierőnek. Szeptembertől december végéig négy portugál F-16 és négy kanadai CF-188 típusú harci repülőgép látta el Észtország, Lettország és Litvánia légterének ellenőrzését német Eurofighter és lengyel F-16-os vadászgépek közreműködésével. 2015. január 1-től Olaszország első alkalommal veszi át a 2004-ben a balti államok NATO-csatlakozása után indított misszió vezetését. Az április végéig tartó műveletet lengyel MiG-29, spanyol Eurofighter és belga F-16 típusú harci repülőgépek támogatják majd.

Január 15-én a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (International Security Assistance Force, ISAF) zászlaja visszaérkezett a Szövetség brüsszeli központjába. Az ISAF-művelet 2014 végén zárult le, miután a 350 ezer fős Afgán Nemzeti Védelmi és Biztonsági Erők (Afghan National Defence and Security Forces, ANDSF) az egész ország területén átvették a biztonsági feladatok ellátását. 2015. január elsejétől az új, 12 ezer fős létszámú Eltökélt Támogatás nevű kiképző, tanácsadó és támogató jellegű művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Megjegyzendő, hogy ebben a műveletben is részt vesz a Magyar Honvédség: a Különleges Műveleti Kontingens legfeljebb 50 katonával, a légikiképzés-támogató csoport legfeljebb 13, a Nemzeti Támogató Elem legfeljebb 30, a Biztosító Szakasz pedig legfeljebb 30 katonával.

Január 23-án pénteken Alexander Vershbow, a NATO főtitkár-helyettese és a tagállamok állandó képviselői meglátogatták a Szövetség monsi kibervédelmi központját. A látogatás kiváló alkalom volt arra, hogy a NATO-nagykövetek betekintést nyerjenek a Szövetség kibervédelmi reagáló képességének (Computer Incident Response Capability, NCIRC) működésébe. Monsi tartózkodásuk során a tagállamok állandó képviselői találkozhattak azokkal a kibervédelmi szakértőkkel is, akik a NATO számítógépes hálózatának védelméért felelnek. A kiberfenyegetések gyakorisága miatt a Szövetség tagállamai korábban úgy határoztak, hogy a kibervédelemnek a NATO kollektív védelmének részét kell képeznie. Mindazonáltal saját kibervédelmi képességeinek fejlesztése mellett a Szövetség igyekszik segíteni a tagállamok ilyen irányú fejlesztéseit is.

Jens Stoltenberg január 23-án ellátogatott Pristinába, ahol találkozott Francesco Paolo Figluolo vezérőrnaggyal, a koszovói KFOR-erők parancsnokával. A látogatás során a NATO-főtitkár a koszovói műveletet a tagállamok és a partnerországok közötti együttműködés sikertörténetének nevezte, hangsúlyozva, hogy a világos ENSZ-mandátummal rendelkező misszió nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Koszovó mára teljesen átalakult, egy stabilabb és békésebb, egyre prosperálóbb hellyé válva. Stoltenberg a koszovói kormány tagjaival is találkozott, akiket biztosított arról, hogy a NATO a továbbiakban is támogatni fogja a Koszovói Biztonsági Erő (Kosovo Security Force) fejlesztését. A NATO-főtitkár szerint komoly előrelépések történtek Koszovóban biztonsági és politikai téren egyaránt, ugyanakkor sok még a tennivaló.

Január 26-án Spanyolország váltotta fel a NATO törökországi Patriot rakétavédelmi missziójában 2013 januárja óta résztvevő Hollandiát. Az elmúlt két évben a NATO Patriot típusú ütegeinek Törökország dél-keleti határaira való telepítése nagy mértékben hozzájárult a török légtérnek a szíriai ballisztikus rakétákkal szembeni védelméhez. A NATO külügyminiszterei még 2012 decemberében hagyták jóvá az ütegek telepítését, miután Törökország hivatalosan is kérte a Szövetség segítségét. A döntés értelmében elsőként Németország, Hollandia és az Egyesült Államok küldött 2-2 Patriot üteget és a működtetésükhöz szükséges kezelőszemélyzetet Törökországba. Az adanai spanyol egység mellett tovább működnek még a német és amerikai ütegek is, előbbiek Kahramanmaras, míg utóbbiak Gaziantep városában.

A hónap eseménye: két támadás civil célpontok ellen Európában

A Charlie Hebdo elleni merénylet

Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a Mohamed-karikatúráiról is ismert francia szatirikus lap, a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségét. Az elkövetőknek sikerült elmenekülniük a helyszínről, ám óriási hajtóvadászatot indítottak utánuk a francia hatóságok. A merényletet elkövető Chérif Kouachi (32) és Said Kouachi (34) egy nyomdában barikádozták el magukat, melynek egyik alkalmazottját túszul is ejtették. A rendőrség végül behatolt az épületbe, melyet követően a kialakult tűzharcban mindkét elkövető életét vesztette, a túszt viszont sikerült kiszabadítani. A terrortámadás során összesen tizenketten vesztették életüket. Mindemellett a Charlie Hebdo elleni merénylet után két nappal, pénteken egy 26 éves férfi, Amedy Coulibaly ? akit egy rendőrnő lelövése miatt már kerestek a hatóságok ? túszokat ejtett egy párizsi kóser élelmiszerboltban. A túszdrámának végül négy halálos áldozata volt.

A NATO-főtitkár a párizsi merényletet a biztonsági kihívásokkal teli változó környezet egyik jeleként értékelte, hozzátéve, hogy a Szövetség is igyekszik kivenni a részét a terrorizmus elleni küzdelemből. A franciaországi terrorcselekmények áldozatainak emlékére január 11-én megrendezett párizsi felvonuláson Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett, hogy kifejezze részvétét és szolidaritását. A párizsi menet élén François Hollande államfő oldalán mintegy ötven ország állam- és kormányfője vonult fel. A terrorizmus elleni történelmi tiltakozó felvonulásokon összesen több mint 2,5 millióan vettek részt Franciaországban. A NATO brüsszeli központjában a tagállamok és a szövetségesek zászlóit félárbocra engedték. Ezt megelőzően, január 8-án a NATO központjában dolgozók egyperces néma csenddel emlékeztek meg a francia lap szerkesztősége elleni merénylet áldozatairól.

Félárbocon a NATO zászlaja. (Forrás: nato.int)

Ukrán válság: Mariupol

Január 24-én szombaton oroszbarát szakadár erők Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. A 30 halálos áldozatot követelő támadás jól jelzi a kelet-ukrajnai harcok eszkalációját. A NATO-főtitkár a mariupoli támadás után kiadott sajtóközleményében felszólította Oroszországot, hogy vonja meg a katonai, a politika és az anyagi támogatást a szeparatistáktól, hagyjon fel végre Ukrajna destabilizálásával és tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek. Stoltenberg a közleményében megjegyezte, hogy az utóbbi hónapokban folyamatosan látható volt az orosz erők jelenléte Kelet-Ukrajnában, valamint az is megfigyelhető volt, hogy Oroszország egyre nagyobb mennyiségű nehézfegyverzettel, harckocsikkal, tüzérségi eszközökkel és légvédelmi rendszerekkel támogatja a szeparatistákat. Emellett a NATO-főtitkár szerint a Kelet-Ukrajnában tartózkodó orosz erők aktívan támogatják a szeparatisták offenzíváit. A mariupoli támadást követően Ukrajna kérésére összeült a NATO-Ukrajna Biztosság (NATO-Ukraine Commission) is. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Stoltenberg határozottan elítélte a szeparatisták által ellenőrzött területről Mariupol lakott területei ellen végrehajtott akciót, elfogadhatatlannak és teljesen indokolatlannak minősítve a támadást. Stoltenberg emlékeztetett, hogy miközben az elmúlt hónapokban Oroszország többször is elkötelezte magát a békés, politikai megoldás tető alá hozása mellett, Moszkva továbbra is támogatja a szeparatista erőket. Újságírói kérdésekre válaszolva a NATO-főtitkár világosan kijelentette, hogy nem tartózkodnak szövetséges erők Kelet-Ukrajnában, és az orosz katonák jelentik az egyedüli külföldi erőt a térségben. A NATO álláspontja továbbra is az, hogy az ukrán válságnak nincs katonai megoldása, csak politikai, így a minszki megállapodással összhangban lévő békés politikai megoldás elérését támogatja. A NATO mindemellett igyekszik segíteni Ukrajna védelmi reformját, valamint fontosnak tartja az Európai Unió és az Egyesült Államok által Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciókat, melyek világosan jelzik Moszkva számára, hogy a nemzetközi jog megsértésének is ára van. Stoltenberg január 29-én találkozott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akit biztosított arról, hogy a NATO továbbra is támogatja majd Ukrajna függetlenségét és területi integritásának megőrzését, valamint aggódva figyeli a kelet-ukrajnai események alakulását.

Kapcsolódó anyagok:

Amerikai és francia erők Kelet-Közép-Európában 2015-ben

Az új orosz katonai doktrína: védelem vagy terjeszkedés?

Vajon milyen lépéseket kellene tennie az Egyesült Államoknak és a Szövetségnek Ukrajna függetlenségének biztosítása érdekében?

A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója

Szerző:

Mukics Gergely

-

febr 10, 2015

0

A NATO védelmi miniszterei Brüsszelben találkoztak. (Forrás: nato.int)

A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

Folytatás

15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

Szerző:

biztonsagpolitika.hu

-

jan 30, 2015

0

15 Év ? 15 Hang

Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

Csiki Tamás, biztonságpolitikai szakértő, az NKE Stratégai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa

1. Mit tekint Magyarország 15 éves NATO-tagsága legfontosabb eredményeinek?

Azt a kemény biztonsági garanciát, ami az elmúlt 15 évben a délszláv háborúk és a Balkánon olykor még ma is tapasztalható instabilitás, a közelmúltban pedig az ukrán válság kapcsán szavatolja Magyarország szuverenitását és a lakosság biztonságát. Magyarország, bár méretében ki állam, mégis napjaink legerősebb politikai-katonai szövetségének tagja, és e tagság lehetővé teszi egyrészről a hagyományos ?területvédelmi? feladatok ellátását, másrészről az ?új típusú kihívások? elleni felkészülést is.

Ugyanakkor Magyarország NATO-tagsága, szövetségesi teljesítménye és szerepvállalása nem rajtunk kívül álló ?adottság?, hanem egy érték- és érdekközösség tagjaként vállalt felelősség. Miközben élvezzük 28 tagállam közösségének védelmét, mi is hozzájárulunk e védelemhez; miközben lehetőséget kapunk arra, hogy regionális és globális biztonsági kérdésekben is hallassuk hangunkat, kötelezettséget is vállalunk, hogy felelősen alakítsuk külpolitikánkat és a magyar érdekek mentén szerepet vállaljunk a szövetség tevékenységében az észak-atlanti térségben és határain túl.

2. Véleménye szerint mi volt a legjelentősebb probléma, mellyel Magyarország szembesült NATO-tagsága kapcsán?

Ma két kulcsfontosságú problémával szembesülünk: egyrészről a 25 éve folyamatosan ismétlődő gazdasági nehézségekkel küzdő magyar társadalom érthető okokból a gazdasági-szociális kérdésekre fordít nagy figyelmet, és ez a ?nem katonai biztonságpercepció? egyfajta távolságtartást eredményez a védelem kérdéseitől és magától a NATO-tól. Másrészről tapasztalataim szerint a magyar társadalom informáltsága és érdeklődése a biztonság és védelem kérdéseit illetően viszonylag alacsony fokú. Ebben a védelmi szféra minden szereplőjének ? döntéshozóknak, katonáknak, társadalmi szervezeteknek, a médiának és nekünk szakértőknek is ? felelőssége van, mert igen lanyha a védelempolitikával foglalkozó politikai és társadalmi párbeszéd, roppant kevés a színvonalas külpolitikai műsor, a racionális vita. E két tényezőből ered a védelemre fordított kiadások ?maradékelvűsége? ? azaz akkor és annyit fordítunk katonai, honvédelmi célokra, amikor már nem lehet tovább halogatni és amennyit nagyon muszáj.

Ezzel szemben folyamatosan jelen vannak kötelezettségeink ? mind a honvédelem, mind a szövetségesi szolidaritás és szerepvállalás terén ?, amelyeknek nehezen lehet megfelelni, ha nem fordítunk a védelemre megfelelő figyelmet és elégséges erőforrásokat.

3. Véleménye szerint milyen területeken tudta Magyarország a legnagyobb hatást gyakorolni a szövetségben?

Abszolút értelemben nehéz látványos hatást gyakorolni vagy mélyreható változást előidézni egy olyan szövetségben, amelynek vezető állama a globális szuperhatalom Egyesült Államok. Relatív értelemben azonban, kisállamként a maga szintjén Magyarország is képes volt hatást gyakorolni a NATO-ra: példát tudott mutatni a műveleti szerepvállalásban. Kezdve már NATO-tagságunk előtt a boszniai stabilizációhoz történő hozzájárulásunkkal, majd a máig tartó koszovói békefenntartással és az afganisztáni szerepvállalással, a közeljövőben pedig a balti légtérvédelemben való részvétellel zárva, számos olyan terület volt és van, ahol Magyarország, a Magyar Honvédség hozzájárult a közös erőfeszítéshez. Volumenében kisebb, de minőségi hozzájárulást jelent a szövetségi C-17-es repülőgépek (az ún. Stratégiai Légiszállítási Képesség) működtetése Pápán, a NATO integrált légtérvédelmi rendszerében való szerepvállalásunk, amely Délkelet-Európa irányából védi a szövetséges tagállamokat, vagy a Katona-egészségügyi Kiválósági Központ ? melyek mind olyan elemek, amelyekre méltán lehetünk büszkék, és amelyeken keresztül hatást gyakorlunk a szövetség működésére.

4. Véleménye szerint melyik volt / melyek voltak az(ok) a terület(ek), ahol Magyarország változást remélt NATO-tagsága révén, de az nem, vagy nem teljes mértékben vált valóra?

Egyértelműen a modernizációt látom olyan területnek, amely komoly elvárás volt, de csak részeredményt hozott. A haderő mentalitásában, a vezetés-irányításban, a műveleti irányelvekben, a védelmi tervezésben, a katonai szerepvállalásban megtörtént a váltás, a fejlődés: ma már nem csupán kíváncsian ízlelgetjük a ?kompatibilitás? és ?interoperabilitás? fogalmait, hanem számos területen valóban képesek vagyunk a hatékony szövetségesi együttműködésre, a közös cselekvésre. Ezt természetesen tovább kell folytatni, erősíteni és minden területre ki kell terjeszteni.

A Magyar Honvédség haditechnikai modernizációját illetően azonban sajnos messze elmaradtunk a várakozásoktól és csak az valósult meg, amit a körülmények ? a változó biztonsági környezet vagy a műveleti szerepvállalás ? kikényszerítettek. Az elöregedett haditechnikai eszközök cseréje érdekében kulcsfontosságú, hogy rövid időn belül több területen jelentős beszerzések, modernizáció történjen, amihez a védelmi kiadások növelésére van szükség. Éppen ezért tekintünk különös várakozással arra a kormányzati szándékra, hogy a magyar védelmi költségvetés 2016-tól folyamatos növekedésnek induljon.

5. Mit tekint a következő évek legnagyobb kihívásának Magyarország NATO-tagsága szempontjából?

Összhangban az eddig mondottakkal, a legnagyobb kihívásnak a megfelelő ráfordítások ? politikai figyelem, gazdasági erőforrások, társadalmi támogatottság ? biztosítását tekintem. Fontos hangsúlyoznunk, hogy nem csupán pénzkérdésről van szó ? a szükséges forrásokat ugyanis csak akkor fogjuk biztosítani a védelmi szféra számára, ha a politika érdemi figyelmet fordít rá, a társadalom tudatosan kezd gondolkozni a honvédelemről, és összességében nem rajtunk kívül állónak tekintjük a NATO-t, hanem a szövetség értékes tagjaként tekintünk magunkra.

Kollégáimmal az ukrán válság kiéleződése és a fegyveres konfliktus kialakulása kapcsán sokakkal beszélgettünk annak érdekében, hogy képet kapjunk arról, ahogy a magyar társadalom érzékeli és értékeli ezeket az eseményeket. Meglepő módon többször hallottuk, hogy ?miért nem tesz valamit a NATO??, ?majd a NATO megvéd minket, ha kell? ? pedig mi magunk vagyunk a NATO, és ha mi nem így tekintünk magunkra, szükség esetén más sem fog megvédeni minket.

6. Személyesen Önnek mi a legmeghatározóbb élménye, emléke Magyarország NATO-tagságával kapcsolatosan?

Számomra visszatérő jelleggel az jelent ?élményt?, amikor a NATO emberi oldalával találkozok, mert úgy gondolom, ez az, ami minden tagállam minden lakosának jelenthet valamit. A NATO 2009-es strasbourg-kehli csúcstalálkozója alkalmával Barack Obama frissen megválasztott amerikai elnökként tartott beszédet Európa szabadságáról, amit több száz fiatallal hallgattunk végig; a beszéd végén pedig a hallgatóság kérdéseket tehetett fel. Ekkor egy korábban Budapesten tanuló német egyetemista kedvesen emlékeztette az amerikai elnököt, hogy keresztnevének (?barack?) magyar jelentése van, ami általános derültséget keltett. Most, néhány évvel később, amikor évente néhány alkalommal a NATO brüsszeli főhadiszállására látogatok, a szövetség politikai és katonai vezetőivel találkozva a szakmai eszmecserék mellett ugyanilyen élmény ?látni az embereket a döntések mögött?.

15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

Szerző:

biztonsagpolitika.hu

-

jan 29, 2015

0

5 Év ? 15 Hang

Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

Varga Gergely, biztonságpolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa

1. Mit tekint Magyarország 15 éves NATO-tagsága legfontosabb eredményeinek?

Gyakran nehezen kézzelfogható és nehezen értékelhető, ha valami rossz bekövetkeztének az elmaradását mutatjuk fel sikerként, holott a biztonságpolitikában ez hatványozottan így van. Közép-Európában és Magyarországon hosszú évtizedek óta természetesnek vesszük a békét, a háború hiányát. Ez annak ellenére így van, hogy a kilencvenes években a közvetlen déli szomszédjainknál pusztított véres háború, újabban pedig keleti szomszédunk szenved fegyveres konfliktustól. Kétségtelen tény, hogy történelmi távlatokban az észak-atlanti térség a második világháború vége óta a béke és a példátlan prosperitás korszakában élt, és az is tényszerű, hogy a NATO a magalakulása óta meghatározó szerepet játszik Európa biztonságpolitikai környezetének alakításában. A NATO tehát mindenképp kulcsfontosságú pillére volt, és az is maradt a szövetség tagjai számára a béke szavatolásának, mind a külső fenyegetések, mind a tagállamok közötti kapcsolatok tekintetében. A fentiek a NATO keleti bővítései révén érvényesek Magyarországra és a térségbeli NATO-tagállamokra nézve is, ugyanakkor 25 évvel ezelőtt mindez korántsem volt olyan egyértelmű, hogy így lesz.

Az elmúlt 15 évben mindvégig a NATO volt az elsődleges katalizátora a Magyar Honvédség átalakulásának, modernizációjának. Noha fejlesztésre NATO-tagság nélkül is szükség lett volna, a szövetség által megfogalmazott követelmények külső kényszerítő erőként erősítették e folyamatot. Ez annál is inkább hangsúlyozandó, mivel gyakran hiányzott a ?belső kényszer?, a belpolitikai késztetés a modernizáció kétségtelen áldozatokkal járó véghezvitelére.

2. Véleménye szerint mi volt a legjelentősebb probléma, mellyel Magyarország szembesült NATO-tagsága kapcsán?

A Magyar Honvédség krónikus alulfinanszírozottságán a NATO csatlakozás sem változtatott, sőt, a külső biztonság tudatában még kevesebb kényszer volt a honvédelem megfelelő szintű finanszírozására. A folyamat oda vezetett, hogy a védelmi szféra finanszírozását tekintve Magyarország az egyik legrosszabbul teljesítő tagállammá vált a szövetségen belül, holott gazdasági tekintetben jó néhány másik tagállam hasonló fejlettségi szinten van.

A politikai figyelem hiánya és a forrásszűkösség következtében állandósult az a probléma, hogy nem tudtuk maradéktalanul teljesíteni a NATO-ban tett vállalásainkat, ami nyilvánvalóan negatívan befolyásolta az ország megítélését a szervezeten belül. Egy ország presztízsvesztesége vagy nemzetközi befolyásának csökkenése, illetve annak negatív hatásai különösen a biztonságpolitikában rövid távon gyakran nehezen mérhetők, így a szélesebb társadalom számára is kevésbé érzékelhető. Ennek függvényében pedig a rövid távú szempontokat prioritásként kezelő politikai elit sem értékelte eléggé komoly problémának a finanszírozás kérdését.

A jobb teljesítmény erőteljesebb érdekérvényesítési képességet jelent a nemzetközi politikában. Noha sokféle politikai szempont merül fel egy-egy kulcsfontosságú pozíció betöltésének kérdésében, nem véletlen, hogy a legutóbbi évek NATO főtitkárai is a védelemre és a NATO-ban nyújtott teljesítmény megerősítésére nagy figyelmet fordító tagállamok soraiból kerültek ki. Továbbá a semleges Svédország vagy Finnország sem csupán humanitárius okokból vett részt aktívan az elmúlt évek legjelentősebb NATO-műveleteiben, hanem azért is, mert így növelhette befolyását a nemzetközi arénában.

3. Véleménye szerint milyen területeken tudta Magyarország a legnagyobb hatást gyakorolni a szövetségben?

Magyarország legnagyobb hozzáadott értéke a NATO-hoz geopolitikai fekvésében rejlett. A kilencvenes években a délszláv régió válságai miatt kiemelt figyelem övezte a térséget a NATO vezető tagállamai részéről. A térséggel határos, stabil politikai és gazdasági rendszerrel bíró, a NATO-val együttműködő államként Magyarország jelentősen hozzájárult a NATO hatékony szerepvállalásához a boszniai háború lezárásában és békefenntartó tevékenységben.

Később pedig, immár NATO-tagállamként különös elismerés övezte Magyarország politikai szerepvállalását a koszovói konfliktus miatt megindított NATO-műveleletekben, tekintettel Magyarország szomszédos helyzetére és a Szerbiában élő magyar kisebbségre. Mivel a Balkán továbbra is Európa instabilabb térségei közé tartozik, Magyarország a szövetség tagjaként fontos szerepet játszik abban, hogy a NATO továbbra is kellő figyelmet fordítson a térségre. Ugyanakkor mivel a geopolitikai figyelem hosszú évek óta elterelődött a Balkánról, ez állandó komoly diplomáciai erőfeszítést igényel Magyarország részéről.

A balkáni szerepvállalás mellett a Magyar Honvédség részvétele az afganisztáni ISAF műveletben is elismerést váltott ki a szövetségesek között. A baghlani Tartományi Újjáépítési Csoport vezetésében, a Kabuli Nemzetközi Repülőtér irányításában és egyéb műveleti tevékenységekben a rendelkezésre álló szűkös erőforrások és a politikai szempontok alapján meghatározott korlátozások ellenére a magyar katonák elismerést kiváltva látták el feladatukat.

A missziós feladatok mellett meg kell említenünk a szövetség védelmi képességeinek erősítéséhez biztosított belföldi hozzájárulások. E vonatkozásban kiemelendő a stratégiai légiszállítási képességnek otthont adó pápai bázis, valamint a budapesti Katona-egészségügyi Kiválósági Központ. A pápai bázis fejlesztésére vonatkozó magyar kormányzati ígéret különösen fontos jelzés volt annak tükrében, hogy a NATO újabban jelentős figyelmet fordít a szövetség keleti tagállamaiban a védelmi infrastruktúraelemek fejlesztésére.

4. Véleménye szerint melyik volt / melyek voltak az(ok) a terület(ek), ahol Magyarország változást remélt NATO-tagsága révén, de az nem, vagy nem teljes mértékben vált valóra?

A NATO-csatlakozással kapcsolatban megfogalmazott elsődleges cél, Magyarország területének és szuverenitásának védelme teljesült. Ezen túl, a biztonságpolitikán is túlmutatóan a NATO-tagság politikai értelemben is elősegítette integrációnkat az euro-atlanti térségbe. A NATO-tagság magában rejtette annak a lehetőségét, hogy Magyarország jelentősen növelje befolyását a nemzetközi biztonsági folyamatokban is. A szövetségi tagság ? hasonlóan az EU-tagsághoz ? azonban inkább egy lehetőség és egy sajátos keretrendszer, amelyet jól használva lehet eredményeket elérni, de a tagság önmagában nem jelent garanciát a sikerre. A NATO-csatlakozás idején sokan jelentős gazdasági előnyöket, különösen a külföldi beruházások megugrását várták a térségben, ám hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a biztonság és a stabilitás szükséges, de nem elégséges feltétele a gazdasági fejlődésnek.

5. Mit tekint a következő évek legnagyobb kihívásának Magyarország NATO-tagsága szempontjából?

Noha hosszú évek csökkenése és stagnálása után a védelmi költségvetés emelésére vonatkozóan egyértelmű kormányzati szándék van, a továbbra is bizonytalannak és sérülékenynek nevezhető gazdasági környezetben nem lesz könnyű e vállalásokat teljesíteni. Különösen jelentős kihívást jelent majd az, hogy az elmúlt évek elmaradt fejlesztései, valamint számos, még a Varsói Szerződés idejéből örökölt katonai eszközrendszer kiöregedése miatt a következő években elengedhetetlen lesz jelentős mennyiségű új eszköz beszerzése vagy felújítása, amennyiben Magyarország nem kíván alapvető katonai képességek nélkül maradni.

A közvetlen pénzügyi kérdéseken túl, de attól nem teljesen függetlenül a Nyugat és Oroszország között ismételten elmélyülő konfliktus jelentős kihívásokat állít a magyar kül- és biztonságpolitika elé. A nemzetközi normák érvényesülése, az európai államok szuverenitásának és területi integritásának a védelme, és általában az európai stabilitás megőrzése éppúgy magyar érdek, mint egy újabb hidegháborús korszak, a nyugati-orosz kapcsolatok ellehetetlenülésének elkerülése. Ezekre a kihívásokra nincsenek egyszerű és teljesen kockázatmentes válaszok Magyarország számára. Ugyanakkor az ország geopolitikai fekvéséből és nemzetközi súlyából adódóan olyan politika kecsegtet a siker reményével, amely a hasonló kihívásokkal szembenéző környező államok törekvéseinek harmonizácójára törekszik, és amely bírja a messze legjelentősebb politikai, gazdasági és katonai partnereink, szövetségeseink legalább hallgatólagos beleegyezését.

Noha a külpolitika, a külgazdaság és a védelempolitika gyakran valóban más logikát követve lehet sikeres, de a külkapcsolatok különböző dimenziói végül összeérnek, és jellemzően az adott országról alkotott egyszerűsített percepciók formájában jelennek meg a nemzetközi térben. A percepció jelentőségét pedig nehéz lenne alábecsülni a jelenkor nemzetközi kapcsolataiban, akár az Oroszországgal, akár az Egyesült Államokkal vagy a NATO-val kapcsolatos gyakori végletes képekre gondolunk. Mindebben fontos szem előtt tartani, hogy a percepció elsődlegesen nem a gazdaság, nem is katonai szféra, hanem elsődlegesen a politika mezejébe tartozik, vagyis elsődlegesen klasszikus értelemben vett külpolitikával alakítható.

6. Személyesen Önnek mi a legmeghatározóbb élménye, emléke Magyarország NATO-tagságával kapcsolatosan?

A 2010. évi lisszaboni stratégiai koncepciót megelőző munkálatok során a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársaként, Dr. Tálas Péter igazgatót elkísérve kivételes lehetőségként alkalmam nyílt a NATO Katonai Bizottsága előtt szerepelni. Az ottani eszmecsere mély nyomott hagyott bennem a NATO működéséről, a különböző nemzeti katonai prioritások megjelenéséről és versenyéről a szövetség keretein belül.

Megemlíteném továbbá a NATO 2012. évi chicagói csúcstalálkozója mellé szervezett Ifjúsági Atlanti Csúcstalálkozón való részvételemet. A csúcstalálkozón amellett, hogy olyan vezető politikusokkal nyílt mód találkozni, mint James Jones volt nemzetbiztonsági főtanácsadó vagy Chuck Hagel leköszönő védelmi miniszter, alkalmam nyílt megismerni számos fiatal biztonságpolitikával foglalkozó szakértőt, akik jelentős szerepet játszanak szűkebb hazájukban az európai biztonságról és általában a NATO jövőjéről szóló viták alakításában.

Kommentár: Félelmeink és a fenyegetettség globális szintje – 2015

Szerző:

Molnár Ferenc

-

jan 26, 2015

0

Az elmúlt hetekben az üzleti szféra hírei döntően a pénzügyi és a gazdasági élet bizonytalanságairól, a lelkes optimizmustól az újabb világégés lehetőségéig tartó különféle kalkulációkról szóltak. A globális felmelegedés okán a természeti csapások (pl.: extrém esőzés és árvíz) gyakoribbá válásáról hallunk híreket és ahhoz köthető eseményekről közvetítéséket. Az információs technológia fejlődésével a ?cyber? térben zajló nagyhatású események (pl.: észak-koreai hacker támadás a Sony ellen) a mindennapi életünket befolyásoló, mindent átható negatív eseményeinek potenciálját vetítik elénk. Az afrikai Ebola járvány borzalmai és a megállítása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések ugyancsak sérülékenységünkről szólnak és mindennapi aggodalmainkat gyarapítják. A terrorista támadásoktól való félelem, ha nem is mindent felülmúló, de meghatározó része kockázat érzékelésünknek – repülők, sportesemények, és újabban hidak elleni támadás képében. Mindent összevetve, 2015-ben is tovább erősödik az a tendencia, hogy a globalizált (határokat, távolságokat és sokszor költségvetési korlátokat nem ismerő) világot a kockázatokkal való folyamatos kalkuláció és az azoktól való félelem jellemzi. Miközben soha ilyen sokan nem éltünk ilyen nagymértékű biztonságban a kék bolygón.

Folytatás

NATO Hírfigyelő – 2014. december

Szerző:

Csuzda Norbert

-

dec 30, 2014

0

NATO Secretary General meets the President of the European Council — Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. (Forrás: nato.int)

December hónap elsősorban a partnerkapcsolatok erősítésével és az afganisztáni misszió lezárásával telt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár találkozott többek között Ukrajna és Irak miniszterelnökével, valamint Afganisztán elnökével, továbbá részt vett a Mediterrán Dialógus 10. és az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A 13 évig tartó ISAF-művelet zárása lehetőséget adott arra, hogy a főtitkár értékelhesse a szövetséges erők által elért eredményeket, ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy Afganisztán továbbra is kihívásokkal néz szembe, amelyekkel a 2015. január elsején induló új műveletnek is szembe kell majd nézni. A hónap legfontosabb eseménye a külügyminiszterek találkozója volt, ahol a résztvevők megtárgyalták a NATO reagálóképességének és készültségének fokozására eddig tett és a jövőben megteendő lépéseket, valamint ismét megerősítették támogatásukat Ukrajna irányában, a segítségnyújtás konkrét területeit is megnevezve.

Partnerkapcsolatok

December elsején a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg Brüsszelben a szövetség főhadiszállásán köszöntötte az Afganisztáni Iszlám Köztársaság elnökét, Mohammad Ashraf Ghanit és az afgán kormány főminiszterét, Abdullah Abdullahot. A látogatás a főtitkár szerint a Szövetség és Afganisztán közötti szilárd együttműködés bizonyítéka. Emellett hozzátette, hogy a NATO továbbra is pénzügyi segítséget fog nyújtani az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők (Afghan National Security Forces, ANSF) számára, míg a január elsején induló kiképző, tanácsadó és támogató misszió (Operation Resolute Support) tovább fogja erősíteni az eddig kialakított tartós partnerkapcsolatot.

Jens Stoltenberg gratulációját fejezte ki a moldovai parlamenti választások sikeres lebonyolításával kapcsolatban, amelyek az európai normákkal összhangban zajlottak le. Moldovát a Szövetség értékes partnereként jellemezte, kiemelve a koszovói misszióban való részvételét. Hozzátette, hogy a NATO és Moldova folytatni fogják együttműködésüket az Egyéni Partnerségi Akcióterv (Individual Partnership Action Plan) keretében, emellett reményét fejezte ki, hogy az újonnan felálló kormánnyal minél hamarabb megkezdhetik a közös munkát, amelynek friss lendületet adhatnak a szeptemberi csúcstalálkozó alkalmával elindított kezdeményezések.

Haider al-Abadi, Irak miniszterelnöke december 3-án Brüsszelben találkozott Jens Stoltenberggel, ahol megvitatták az Irakban, Szíriában és a tágabb régióban zajló biztonságpolitikai eseményeket. A főtitkár biztosította a miniszterelnököt, hogy a Szövetség továbbra is elkötelezett a két fél között meglévő partnerségi kapcsolat iránt, támogatja a biztonság és stabilitás helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, valamint segíti a biztonsági erők hatékonyságának növelését. A walesi csúcstalálkozó alkalmával meghatározott együttműködési területek közé tartozik a politikai párbeszéd, az oktatás és képzés, a terrorizmus elleni fellépés és a határok biztonsága. Stoltenberg emellett kiemelte, hogy Irak egysége létfontosságú az ún. ?Iszlám Állam? legyőzéséhez. A miniszterelnök tájékoztatta a főtitkárt, hogy az iraki kormány azzal a kéréssel fog a Szövetség felé fordulni, hogy az támogassa az ország fegyveres erőinek védelmi kapacitásfejlesztését.

A NATO-főtitkár december 3-án az Európai Tanács új elnökével, Donald Tuskkal találkozott. A főtitkár elmondta, hogy a Szövetségnek és az Európai Uniónak nemcsak 22 tagja közös, hanem értékeik és kihívásaik is. A két vezető megvitatta Oroszország destabilizációs tevékenyégét Ukrajnában és a NATO keleti szárnyán, valamint ennek hatását az euro-atlanti térség stabilitására. Jens Stoltenberg arra a lényeges összefüggésre világított rá, hogy a NATO biztosítja a stabilitást Európában, Európa pedig hozzájárul egy erős NATO-hoz. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az erősebb védelem érdekében folyamatos és szoros együttműködésre van szükség.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. (Forrás: nato.int)

December 5-én az Európai Unió Katonai Törzsének (European Union Military Staff) és a NATO Nemzetközi Katonai Törzsének (NATO International Military Staff) tagjai találkoztak Brüsszelben, hogy megvitassák a két szervezet közötti potenciális együttműködési területeket. Sir Christopher Harper légi marsall és Wolfgang Wosolsobe altábornagy hangsúlyozták, hogy erősebb együttműködésre van szükség az EU és a NATO között a koherencia és a kölcsönös megerősítés biztosítására, valamint a párhuzamos tevékenységek elkerülésére. Ezeket a következtetéseket hangsúlyozta az Európai Tanács 2013-ban és a legutóbbi NATO-csúcstalálkozó is Walesben, amely utóbbi során a két szervezet közötti partnerség különösen fontos szerepet kapott.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, az Észak-atlanti Tanács (North Atlantic Council, NAC) 28 állandó képviselője és a Katonai Bizottság (Military Committee, MC) elnöke, Knud Bartels tábornok december 9-én Jordániában gyűltek össze a Mediterrán Dialógus (Mediterranean Dialogue) létrehozásának 20. évfordulóját ünneplő találkozóra. A találkozón részt vett Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Mauritánia, Marokkó és Tunézia nagykövete is. Az eseményen felszólaló főtitkár szerint a NATO-tagállamok biztonsága szorosan kapcsolódik a Földközi-tenger és a Közel-Kelet térségének biztonságához és stabilitásához, amely napjainkban fontosabbá teszi a Mediterrán Dialógust, mint valaha. Stoltenberg elmondta, hogy három területen van szükség szorosabb együttműködésre: egyrészt a NATO több segítséget nyújthatna partnereinek a védelmi és biztonsági szektorban, másodszor növelni lehetne a fegyveres erők interoperabilitását, harmadrészt pedig mélyíteni lehetne a politikai konzultációt. Nasser Judeh jordániai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során megvitatták a Közel-Kelet aktuális kihívásait, majd Stoltenberg háláját fejezte ki a Szövetség nevében az iránt, hogy Jordánia partnerállamként járul hozzá a NATO Reagáló Erőkhöz (NATO Response Force, NRF), valamint megköszönte, hogy ország otthont ad a találkozónak. A főtitkár másnap II. Abdullah jordániai királlyal találkozott, akivel az aktuális biztonsági kihívásokról tárgyaltak, beleértve a különböző szélsőséges csoportok és a terrorizmus jelentette fenyegetést. Jens Stoltenberg megköszönte az országnak a régió stabilitása és biztonsága érdekében tett törekvéseit, valamint reményét fejezte ki, hogy a két fél között szorosabb lesz az együttműködés, beleértve a közös gyakorlatokat fokozását és a közös képességek erősítését is.

A Mediterrán Dialógus 20. évfordulójának ülése. (Forrás: nato.int)

December 11-én az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés (Istanbul Cooperation Initiative, ICI) 10. évfordulója alkalmából találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a 28 NATO-tagállam nagyköveteivel, valamint Bahrein, Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek képviselőivel. A főtitkár elmondta, hogy az elmúlt években a partnerek között egyre mélyebb és erősebb lett a kapcsolat, kiemelve, hogy véleménye szerint az együttműködés fokozása a biztonság növeléséhez járul hozzá. A találkozó alkalmával megvitatták az olyan közös biztonsági kihívásokat, mint a terrorizmus és a szélsőséges csoportok jelentette fenyegetés, a tengeri biztonság és a kiberbiztonság, valamint ezek lehetséges kezelési módjai. A főtitkár három kiemelt területen szeretné fokozni az együttműködést a NATO és az Öböl-térség országai között. Elsőnek a katonai erők együttműködése kapcsán, amelyre példaként hozta fel a líbiai események alatt a két fél által mutatott hatékony kooperációt. Másodszor a tengeri biztonság vonatkozásában, amelynek fokozása érdekében felkérte a partnereket, hogy csatlakozzanak a NATO által Afrika Szarvánál folytatott kalózkodás elleni művelethez (Operation Ocean Shield), harmadrészt pedig hangsúlyozta a politikai egyeztetések fontosságát. Jens Stoltenberg emellett megbeszélést folytatott Sheikh Tamim bin Hamad Al Thani katari emírrel a közös biztonsági kihívásokról, legfőképp az ún. ?Iszlám Állam? terrorszervezet jelentette fenyegetésről, valamint a kalózkodásról, az emberkereskedelemről és a fegyverek proliferációjáról. A főtitkár kiemelte, hogy fontos a régióbeli országok részvétele a terrorszervezet elleni harcban, és az ehhez szükséges védelmi kapacitás kiépítéséhez a Szövetség kész segítséget nyújtani partnereinek.

Jens Stoltenberg december 15-én tárgyalt Ukrajna miniszterelnökével, Arszenyij Jacenyukkal. A főtitkár méltatta Ukrajnát, hogy még a jelenlegi, komoly kihívások közepette is elkötelezett a NATO-val kialakított partnerkapcsolata iránt, emellett pedig ígéretet tett a folyamatos politikai támogatásra és a gyakorlati segítségnyújtásra is. Hozzátette, hogy ez a látogatás hangsúlyozza a két fél között kialakított kapcsolat erősségét, amelyet különösen fontossá tesz az, hogy az ukrán nép a demokráciát és az Európával való szorosabb együttműködést választotta. Elmondta, hogy a Szövetség eddig öt pénzügyi alapot hozott létre, amelyek célja az ukrán haderő modernebbé, a védelmi szektor átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele. A főtitkár ismét hangsúlyozta, hogy a Szövetség teljes mértékben elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, hiszen az kulcsfontosságú az euro-atlanti térség biztonsága szempontjából.

Arszenyij Jacenyuk és Jens Stoltenberg találkozója. (Forrás: nato.int)

Thrasyvoulos Terry Stamatopoulos, a NATO politikai ügyekért és biztonságpolitikáért felelős főtitkár-helyettese december közepén Yahya Ould Hademine in Nouakchot mauritániai miniszterelnökkel találkozott. A megbeszélés során megünnepelték a Mediterrán Dialógus 20. évfordulóját, amelyen részt vettek Mauritánia parlamenti képviselői, magas rangú kormányzati képviselők, valamint a sajtó és a tudományos élet fontosabb szereplői is. A főtitkár-helyettes kétoldalú tárgyalásokat folytatott Diallo Mamadou Bathia honvédelmi miniszterrel, Sidi Ould Tah megbízott külügy- és gazdasági miniszterrel, valamint a hadsereg megbízott vezetőjével, Hanana Ould Sidi Hanana tábornokkal.

Műveletek

December 17-én az Észak-atlanti Tanács utoljára ült össze az ISAF-misszió kapcsán. Jens Stoltenberg szerint ez a több mint tíz évig tartó misszió katonailag, politikailag és gazdaságilag is meghatározó kihívást jelentett a Szövetség számára. Hozzátette, hogy a kihívások még mindig jelen vannak, de Afganisztán sokkal stabilabb, mint korábban. A NATO-tag- és partnerállamok segítettek abban, hogy Afgán Nemzeti Biztonsági Erők teljes mértékben felelősséget tudjanak vállalni az ország biztonságáért. A főtitkár elmondta, hogy 2015. január elsején az új művelet indítása egyben új fejezetet is jelent Afganisztán és a Szövetség kapcsolatában.

December 28-án ünnepélyes ceremóniát tartott a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (Internatinal Security Assistance Force, ISAF) parancsnoksága annak alkalmából, hogy 13 évvel a létrehozása után befejeződött az országban folyó művelet, átadva helyét az új missziónak, a NATO vezette ?Határozott Támogatás? műveletnek (Operation Resolute Support). Az új misszióban közel 12.500 katona fog részt venni, akik az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők harcképességének fenntartását és az afgán védelmi szektor működését segítik, alapvetően nyolc fő területre koncentrálva, amelyek a következők: a többéves költségvetés kidolgozása, átláthatóság, elszámoltathatóság és felügyelet, civil kormányzás, erőgenerálás, fenntarthatóság, stratégiai és politikai tervezés és végrehajtás, valamint hírszerzés és stratégiai kommunikáció.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően kezdetét vette Afganisztánban az Egyesült Államok vezette Tartós Szabadság Hadművelet (Operation Enduring Freedom), amely a tálib rezsim megdöntésével igyekezett felszámolni az al-Káidának az országban található biztonságos búvóhelyeit. A gyors katonai siker után a figyelem a hatékony, a tálib erőkkel is szembeszállni képes kormányzat és egy stabil biztonsági környezet kialakítására irányult. A Szövetség 2003-ban vette át a nemzetközi koalíciós erők vezetését, és az eltelt idő alatt 28 tagállam és 14 partnerország járult hozzá valamilyen módon a műveletekhez. Létfontosságú feladat volt egy 350 ezer fős biztonsági erő létrehozása, amely ? harcképességének növekedésével párhuzamosan ? 2011-től kezdve fokozatosan vette át az ország biztonsága fölötti ellenőrzést, 2013 nyarára pedig az Afganisztánban folyó műveletekben is vezető szerepet vállalt.

A hónap eseménye: A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója

Jens Stoltenberg a találkozót megelőző beszédében 2014-et az agresszió, a válságok és a konfliktusok éveként jellemezte. Példaként említette Oroszország agresszív lépéseit, amelyek aláásták az euro-atlanti térség biztonságát. Miközben Ukrajnában folytatódnak az erőfeszítések a tartós béke megteremtéséért, Moszkva katonai jelenlétének erősödését figyelhetjük meg: Oroszország fejlett fegyvereket, felszereléseket, katonai egységeket bocsátott a szeparatisták rendelkezésére. A tavalyi év másik aggasztó jelensége a Közel-Keleten és Észak-Afrikában elterjedő erőszak és a szélsőséges csoportok fokozódó tevékenysége volt, amelynek kapcsán Stoltenberg üdvözölte az Egyesült Államok vezette koalíciónak az ún. ?Iszlám Állam? elleni fellépését, amely máris eredményeket volt képes felmutatni.

A NATO külügyminisztereinek találkozója. (Forrás: nato.int.)

A NATO főtitkára kiemelte, hogy a NATO igyekezett lépést tartani az eseményekkel: megerősítették jelenlétüket a Szövetség keleti szárnyán, kétnaponta hadgyakorlatokat tartanak, a korábbihoz képest ötször több gép tartózkodik a levegőben, valamint a Balti- és a Fekete-tengeren is növelték a hajók számát. Ezek a lépések a walesi csúcstalálkozón elfogadott ún. Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan) részét képezik, amelynek végrehajtását a miniszterek felülvizsgálták a megbeszélések során. Ez erősíteni fogja a Szövetség reagálási képességét és készültségét, valamint hozzá fog járulni a NATO-erők képességeinek fokozásához. Az akciótervnek része továbbá egy két napon belül is telepíthető, körülbelül 4000 fős azonnali reagálású erő (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) felállítása, ami 2015 elejére valósul meg. Ugyanakkor a VJTF pontos méretéről és a kialakításáról a védelmi miniszterek februárban fognak dönteni.

A NATO külügyminiszterei december 2-án megerősítették, hogy politikai és gyakorlati segítséget is nyújtanak Ukrajnának azokhoz a kulcsfontosságú reformokhoz, amelyeket az új kormány tervez végrehajtani. A miniszterek megvitatták az Ukrajnán belüli és közvetlen stratégiai környezetéhez kapcsolódó kihívásokkal kapcsolatos fejleményeket, valamint áttekintették a szeptemberi csúcstalálkozó óta elért eredményeket, amelyek közül kiemelendőek a már működő pénzügyi alapok és a megkezdett projektek. Ezek elsősorban a kibervédelemre, a sérültek rehabilitációjára, katonai életpályamodell kialakítására, logisztikára, szabványosításra, valamint a parancsnoki, irányítási és kommunikációs rendszerek fejlesztésére koncentrálnak.

Mindezeken felül a NATO külügyminiszterei és tizennégy partnerország döntött arról, hogy 2015. január 1-től elindítják a korábban már említett Resolute Support műveletet Afganisztánban. Ennek kapcsán Jens Stoltenberg elmondta, hogy a döntés tükrözi azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket Lisszabonban (2010), Chicagóban (2012) és Walesben (2014) is megerősítettek Afganisztán támogatására.

A NATO-NETto Hírfigyelő a NATO Public Diplomacy Division, a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával készül.

A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója – 2014. december 1-3.

Szerző:

Pető Gergő

-

dec 19, 2014

0

Jens Stoltenberg a megnyitó sajtótájékoztatón felvázolta azokat a kérdéseket, amelyekről a külügyminisztereknek a következő két napban egyeztetniük kellett. (Forrás: www.nato.int)

A NATO számára sok változást hozott a 2014-es év, komoly kihívások érték a szövetséget, ám a legfontosabb talán az az átrendeződés, amely e kihívások fontossági sorrendje terén volt megfigyelhető. Hiszen a hidegháború befejezése óta a fenyegetések zöme jellemzően a nem hagyományos kategóriából kerül ki, így a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek proliferációja vagy a kibertérből érkező fenyegetések, azonban idén újra előtérbe került a Szövetség központi, eredeti funkciója. Az orosz fenyegetés árnyékában újra felértékelődött a kollektív védelem, annak a kérdése, hogy a szervezet képes-e garantálni tagállamai szuverenitását, lakosaik biztonságát ? hiteles-e még a Washingtoni Szerződés ötödik cikkelye? A felmerült fenyegetésekre a walesi csúcstalálkozón adott válaszokat a Szövetség, a decemberi külügyminiszteri értekezlet homlokterében pedig elsősorban ezek végrehajtásának kérdése állt. Három központi téma emelhető ki: az Ukrajna elleni orosz agresszió, az új afganisztáni misszió paraméterei és a kollektív védelem szavatolása. Cikkünk a találkozó első két napjának eseményeit mutatja be; a harmadik napon bilaterális találkozókra került sor, amelyek a nyilvánosság kizárásával folytak.

A találkozó első napja

A találkozó december elsején Jens Stoltenberg sajtótájékoztatójával vette kezdetét. A NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy a külügyminiszterek egy konfliktusokkal terhelt és veszélyes időszakban gyűlnek össze, hiszen a 2014-es évet az agresszió és válságok sora jellemezte, ám mindezek ellenére a Szövetség erős maradt. Oroszország lépéseivel aláássa az euro-atlanti térség békéjét és biztonságát. Habár a tárgyalásos út továbbra is nyitva maradt, Ukrajna területén és határán jelentős orosz katonai erők állomásoznak, ezért a NATO-nak határozott lépéseket kell tennie. Moszkva fejlett fegyvereket és eszközöket ad át a szeparatistáknak, a feszültséget pedig tovább növeli, hogy az orosz erők aktivitása is egyre aggasztóbb méreteket ölt a NATO határain. Európa déli határainál a helyzet ugyancsak nem megnyugtató: szélsőséges ideológiák és brutalitás uralják a Közel-Keletet és Észak-Afrikát.

A walesi csúcstalálkozón a szervezet tagállamai megegyeztek a Készenléti Akcióterv megvalósításáról, amelynek funkciója a délről és keletről érkező kihívások elleni hatékony fellépés, a Szövetség reagálási képességének megerősítése. Így a brüsszeli külügyminiszteri jelenlegi találkozó célja az, hogy az eddigi eredményeket értékeljék és megtervezzék a következő lépéseket. A NATO már növelte kelet- és közép-európai jelenlétét, így például ötször annyi repülőgép van a levegőben, mint az ezt megelőző időszakban, emelték a hadihajók számát a Balti- és a Fekete-tengeren, emellett minden második nap indul egy szövetséges hadgyakorlat a képességek szinten tartásának biztosítékául. Eközben a NATO egy olyan minőségében új katonai erő ? az ún. Nagyon Magas Készenlétű Összehaderőnemi Erő (Very High Readiness Joint Task Force ? VJTF) ? felállításáról is döntött, amelyet akár napok alatt is mozgósítani lehet. A tervek szerint ez 2016-tól lenne bevethető, amihez a tagállamok a tervek szerint a következő év elején kezdik az erőgenerálást. Ezzel a NATO nagyban fejlesztené elrettentő képességét, illetve a határainál felmerülő esetleges válságokra is könnyebben tudna reagálni.

Walesben a szeptemberi csúcstalálkozón a tagállamok hitet tettek Ukrajna függetlensége, területi épsége és szuverenitása mellett. A kihívások és instabilitás ellenére az országban a választások sikeresek voltak, és a lakosság világosan állást foglalta demokrácia, az egység és az európai integráció mellett. A Szövetség pedig a továbbiakban is támogatni fogja az ukrán nép ezen választását. A walesi csúcstalálkozón arról is döntés született, hogy az ukrán védelmi reform finanszírozását segítő pénzügyi alapokat állítanak fel, melynek fontos elemei a katonai vezetés-irányítási rendszerek és a logisztika fejlesztése, valamint a kibervédelem támogatása. De arról sem lehet megfeledkezni, hogy számos tagállam tett további felajánlásokat bilaterális keretek között.

A walesi csúcstalálkozón arról is döntöttek, hogy az afganisztáni harcoló műveletek 2014 végi lezárását követően egy következő misszió veszi kezdetét, amellyel egy egészen új fejezet nyílik a NATO és Afganisztán partnerségében. A Szövetség elérte korábban kitűzött céljait: az afgán állam erősebb, mint korábban, a szélsőséges erőket háttérbe szorították és a kormányerők képesek maguk szavatolni a lakosság biztonságát. Az afgán parlament döntő többséggel két biztonsági szerződést ratifikált az Egyesült Államokkal és a NATO-val annak érdekében, hogy az afgán erők nemzetközi támogatását fenn lehessen tartani. Stoltenberg megelégedését fejezte ki a döntés kapcsán, mert ez megnyitja az utat a NATO ?Határozott támogatás? (Resolute Support) névre keresztelt támogató missziója előtt, ami 2015 januárjában veszi kezdetét. A főtitkár újfent leszögezte: ez nem harcoló misszió, funkcióját tekintve elsősorban kiképzési, tanácsadó és támogató lesz, célja pedig az afgán biztonsági erők stabilizálása. A főtitkár reményei szerint a művelet lehetővé fogja tenni Afganisztán számára, hogy az elmúlt évtized eredményei alapján tovább építkezhessenek. De ez pusztán egy aspektusa a támogatásnak, amelyet a Szövetség nyújt az afgán nép számára: létrehoztak egy az afgán rendőrség és katonaság fejlesztését támogató pénzügyi alapot is, ezzel is fejlesztve a hosszú távú partnerséget Kabullal. Stoltenberg rámutatott: szerencsés fordulat, hogy a külügyminiszteri találkozón Ashraf Ghani elnök és Abdullah Abdullah főminiszter is részt tud venni, hiszen ez is szimbolizálja, hogy milyen fontos Afganisztán és a NATO kapcsolata mindkét fél számára.

Stoltenberg megnyitóját délután közös sajtótájékoztató követte az afgán küldöttség két legmagasabb rangú tagjával. A vezetők hangsúlyozták, hogy egy évtizeden át a nyugati erők azon munkálkodtak, hogy egy nemzetközi terroristák által uralt, kaotikus országból egy egységes, biztonságos és demokratikus országot építsenek ki. A főtitkár megismételte a nyitóbeszédében elmondott célkitűzéseit Afganisztán kapcsán. Ashraf Ghani méltatta a NATO és az afgán nép teljesítményét, különösen kiemelve azok áldozatát, akik életüket vagy testi épségüket vesztették el a harcokban. Felhívta rá a figyelmet, hogy országa egy globális küzdelem frontvonalában húzódik, és e küzdelem végeredménye alapvetően befolyásolja Észak-Amerika és Európa biztonságát. Ghani beszédében hangsúlyozta, hogy az Abdullahhal kialakított hatalommegosztási modell élvezi az afgán lakosság támogatását, és ez stabilitást kölcsönöz az ország belpolitikájának. (Ezt némiképp árnyalja, hogy az ?egységkormány? szeptemberi kialakítása óta ténylegesen nem sikerült megegyezni a kabinet tagjairól.)

Afganisztán elnöke, Ashraf Ghani, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Abdullah Abdullah afgán főminiszter (balról jobbra) (Forrás: www.nato.int)

A találkozó második napja

A második nap hivatalos programja Jens Stoltenberg rövid sajtótájékoztatójával kezdődött, ahol a főtitkár összefoglalta a walesi csúcstalálkozón született legfontosabb döntések megvalósítása irányában tett lépéseket. A külügyminiszteri találkozó legfontosabb feladata, hogy értékeljék a végrehajtás során elért eredményeket, majd kijelöljék a következő lépéseket. A változó világban a Szövetség erejének megőrzése elengedhetetlen, hiszen csak így lehet hatékonyan fellépni a keletről és délről érkező kihívásokkal szemben. Walesben a tagállamok elfogadták a Készenléti Akciótervet, amelynek megvalósítása során a NATO már megerősítette jelenlétét Európa keleti területein tengeren, levegőben és szárazföldön egyaránt. A főtitkár hangsúlyozta: minden szövetséges kiveszi a részét a Nyugat biztonságának szavatolásából.

Ezt követően sor került az Egyesült Államokkal folytatott bilaterális találkozóra, majd a NATO-Ukrajna Bizottság ülésére. Az ukrán külügyminiszter csak video-kapcsolat segítségével ?csatlakozhatott? az eseményhez, mert Ukrajna parlamentje, a Rada éppen az új koalíciós kormány felállításáról döntött. A főtitkár gratulált az új kormány sikeres beiktatásához, illetve ahhoz, hogy az ukrán nép az európai integrációt és a demokráciát választotta. Kiemelte: Oroszország destabilizációs törekvéseivel szemben a Szövetség kitart amellett, hogy az ukrán emberek szabadon dönthessenek jövőjükről. A találkozón a Bizottság közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben egyhangúan elítélték Oroszország Ukrajnát destabilizáló, a nemzetközi jogot megsértő tevékenységét. A NATO tudomása szerint Moszkva harckocsikat, légvédelmi eszközöket és nehézfegyvereket is átadott a szeparatistáknak, amellyel a minszki megállapodást is felrúgják. Oroszország ezzel szemben tiszteletben tartja a szeparatisták által november 2-án megtartott választást, amelyet a Szövetség semmilyen formában sem ismer el.

A Bizottság elítélte a Krím-félsziget elfoglalását, katonák odatelepítését, és ezzel a humanitárius helyzet rontását. Moszkva egyoldalú döntésével aláásta Ukrajna biztonságát és az euro-atlanti térség békéjét. Elítélték továbbá azt a gyakorlatot is, hogy a Fekete-tenger térségébe további orosz fegyveres erőket telepítenek, mivel ez csak további feszültség forrásául szolgálhat. A NATO megítélése szerint a minszki egyezményhez való visszatérés lehet a válság megoldásának egyetlen módja, így Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait és haditechnikai eszközeit Ukrajna területéről, illetve az ukrán határ közeléből. Nemzetközi felügyeletet kell létrehozni a határőrizetre. Oroszországnak el kell érnie, hogy a szeparatisták tegyék le a fegyvert, túszaikat adják át. Mindezek megvalósításához szükség van az EBESZ széleskörű tevékenységére.

A NATO-Ukrajna Bizottság ülésén a transzatlanti közösség képviselői támogatásukról biztosították Pavlo Klimkin ukrán külügyminisztert (Forrás: www.nato.int)

A Bizottság üdvözölte a sikeres ukrán parlamenti választás eredményét, amely annak ellenére zajlott le, hogy a körülmények rendkívül nehezek voltak. A választás eredménye egyértelműen bizonyítja az ukrán nép demokratikus és európai integráció melletti elkötelezettségét. A Szövetség elsősorban az Éves Nemzeti Programon keresztül segíti Ukrajnát, amelynek elsődleges célja a reformok bátorítása és a korrupció letörése, miközben Kijevnek erősítenie kell a demokratikus értékek és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. A Szövetség pénzügyi alapok létrehozásával segíti az új ukrán kormányt, továbbá növelni kívánják az interoperabilitást a NATO erői és az ukrán fegyveres erők között. További szakértőket küldenek Ukrajnába, ezzel is támogatva a reformokat. Ukrajna továbbra is elkötelezett a NATO-val folytatott párbeszéd és a nyugati értékek mellett.

A főtitkár sajtótájékoztatóján is megerősítette, hogy az orosz elitnek tiszteletben kell tartania az ukrán nép ? választásuk alkalmával kifejezett ? nyugati elkötelezettségét. A NATO mindenben támogatja az új ukrán vezetést, aminek érdekében öt pénzügyi alapot állítottak fel, amelyek felhasználásával fejlesztik Ukrajna képességeit olyan területeken, mint a kibervédelem, a katonák képzése, a sebesültek rehabilitációja, a logisztika és a kommunikáció. A támogatás célja egy demokratikus ország és politikai rendszer, valamint transzparens védelmi szféra építése.

Délután került sor az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri találkozójára. Jens Stoltenberg megnyitó beszédében újra hangsúlyozta, hogy az instabilitás egyre közelebb húzódik a Szövetség határaihoz, ráadásul Oroszország a nemzetközi jog uralmát szeretné felcserélni az erő uralmára. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten a szélsőséges eszmék és az erőszak egyre inkább teret nyernek, a Szövetség egészére nézve pedig a kiberterrorizmus és a rakétaeszközök proliferáció ugyancsak fenyegető tényezők. Ám a NATO készen áll a válaszadásra, aminek egyik legfontosabb eszköze a newporti csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv, amelynek megvalósítása folyamatos volt az azóta eltelt időszakban. A főtitkár kiemelte, hogy a Szövetség erősíti kapcsolatait a világ számos ? az euro-atlanti térségen kívüli ? országával és segíti biztonsági szervezeteik fejlesztését, mert ezen keresztül lehet úgy biztosítani más régiók stabilitását, hogy a Nyugat közvetlenül nem avatkozik be. Hangsúlyozta: a prevenció sokkal jobb, mint a helyreállítás.

Az ülés lezárását követően a tagállamok képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el,amelyben először is méltatták az akciótervet, rámutatva, hogy nagyban növeli a NATO védelmi és válságkezelési képességeit. A szövetségesek fokozzák hadgyakorlataikat és továbbra is szorosan figyelemmel követik az orosz katonai tevékenységet Európa határain. Az előzetes várakozásokkal összhangban határozat született a Nagyon Magas Készenlétű Összehaderőnemi Erő (VJTF) felállításának további lépéseiről a NATO Reagáló Erők kötelékén belül, aminek eredményét 2015 februárjában fogják értékelni a NATO védelmi miniszterei.

Az Észak-atlanti Tanács az afganisztáni misszió átalakításával kapcsolatban is ülésezett.Jens Stoltenberg megnyitó beszédében méltatta az afgán kormányt, kifejtve, hogy a közép-ázsiai ország a Nemzeti Egységkormány megalakulásával sokat lépett előre a demokrácia irányába. Afganisztán ma biztonságosabb, mint valaha, a 2015 elején kezdődő misszió pedig arra lesz biztosíték, hogy az afgán biztonsági erők maguk tudják garantálni az ország védelmét. Afganisztán jövője mostantól az afgán emberek kezében van, azonban a NATO nem hagyja magára a régiót, hanem hosszú távú partnerséget épít az országgal. A Nyugat viszont továbbra is elvárja a jó kormányzást és az emberi jogok ? kiemelten a nők jogainak ? tiszteletben tartását. A Tanács ülésének végén közös zárónyilatkozatot fogadtak el, amely hat pontban foglalta össze az együttműködés eredményeit:

A NATO gratulál Afganisztán új kormányának a sikeres választáshoz, az egységkormány létrehozásához, illetve a két biztonsági szerződéshez a NATO-val és az Egyesült Államokkal. A kormányzat elkötelezett a szükséges reformok mellett, ahol kiemelt terület a nők helyzetének javítása.
Mindenkinek tiszteletet érdemel, aki az elmúlt évtized során áldozatokat hozott az afganisztáni biztonság fokozásáért, valamint a terrorizmus visszaszorításáért. Az új afgán vezetés messzemenően kiáll azon célok mellett, melyekről a walesi csúcstalálkozón döntött a Szövetség. Széleskörű nemzetközi összefogással és hosszú távú partnerséggel a felek szeretnék elérni egy prosperáló Afganisztán kiépülését, amelyet a jog uralma és a béke jellemez.
Az afgán biztonsági erők a következő év elejétől teljes mértékben átveszik az ország biztosítását. A NATO ennek támogatására 2015 januárjától elindítja támogató misszióját, hogy tanácsadással és egyéb segítséggel fejlessze a helyi erők működésének hatékonyságát.
A walesi csúcstalálkozón a felek megegyeztek az afgán erők támogatására irányuló 2015-ös évre vonatkozó pénzügyi támogatás feltételeiben, ezt azóta többször újratárgyalták, hogy mindenki számára átlátható legyen.
Abban is megállapodtak a felek, hogy tovább mélyítik az együttműködést számos biztonsági kérdésben, rendszeresen konzultálnak, és fölállítanak egy magas rangú tisztségviselőkből álló munkacsoportot a felmerülő kérdések rendezésére.
A NATO továbbra is elkötelezett Afganisztán irányában annak érdekében, hogy az ország történelmének ezen új fejezetében is fontos szerepet játsszon a Szövetség.

Az afgán rendezés kapcsán Jens Stoltenberg többször hangsúlyozta, hogy Afganisztán stabilitását csak regionális keretben lehet biztosítani. (Forrás: www.nato.int)

A találkozók sorozatának zárásaként John Kerry amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatóján a newporti csúcstalálkozó és a brüsszeli külügyminiszteri találkozó amerikai olvasatát ismertette. Hangsúlyozta, hogy három hónapja Walesben a NATO tagállamok számos komoly kérdésben hoztak döntést, most pedig felülvizsgálták az elért eredményeket. Kerry deklarálta, hogy fokozni kell az erők bevethetőségét, növelni kell a védelmi célú kiadásokat Európa szerte, és éberen kell őrködni a transzatlanti térség perifériáin. A külügyminiszter úgy vélte, hogy a Szövetség összességében jó irányba halad, ám mindenkinek ki kell vennie a részét a közös védelem szavatolásából. Leszögezte: a 21. században a biztonság megteremtése és fenntartása nem olcsó, ezért minden tagállamnak növelnie kell ráfordításait.

A külügyminiszter véleményét mi szerint az új ukrán kormány megalakulása nagyon fontos lépés a térség biztonságának garantálása szempontjából. Az Egyesült Államok és a NATO többi tagállama egységesen kiállnak Ukrajna mellett, támogatják a bejelentett reformokat, amelyek a prosperáló Ukrajna megteremtéséhez vezető egyetlen utat képezik. Kijev tiszteletben tartja a minszki megállapodást, azonban Oroszország és a szeparatisták nem hajlandóak betartani ezt. Kerry hangsúlyozta, hogy a megállapodás aláírása óta Oroszország több száz katonai eszközt adott át a szeparatistáknak, amelyek között harckocsik, páncélozott csapatszállítók és tüzérségi eszközök is vannak. Amerikai források szerint orosz katonák tevékenykednek Kelet-Ukrajnában, gyakran vezetés-irányítási és egyéb támogatási segítséget adva a lázadóknak.

biztonsagpolitika.hu

Ez történt a héten – 9. hét

NATO-NETto Hírfigyelő ? 2015. február

2015 várható biztonságpolitikai tendenciái

NATO-NETto Hírfigyelő – 2015. január

A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója

15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

Kommentár: Félelmeink és a fenyegetettség globális szintje – 2015

NATO Hírfigyelő – 2014. december

A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója – 2014. december 1-3.

Kiemelt témák

Repatriation without Rehabilitation? The Case of North Macedonian Foreign Fighters

The Environmental Footprint of Modern Warfare: A Comprehensive Analysis

From Kinetic Warfare to Complex Resilience: The Evolution of Security Policy Education (1984–2024)

The Relationship Between Attack and Defense in Warfare Theoretical Foundations and Historical Lessons

Amerika, 2026 Március

“World War III” as a Discursive Risk Factor: Historical Lessons, Contemporary Escalation Drivers, and Implications for Nuclear Stability

biztonsagpolitika.hu

NÉPSZERŰ CIKKEK

A Wagner csoport

Kelet-Közép-Európa szerepe a NATO kollektív védelmi rendszerében

A mexikói kábítószer-kereskedelem legjelentősebb szereplői

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

biztonsagpolitika.hu

Kiemelt témák

biztonsagpolitika.hu

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

Cookie (süti) beállítások

Adatvédelmi beállítások

A kurzor segítségével aktiválhatja és deaktiválhatja a különböző típusú cookie-kat

Ez a honlap használja:

Ez a weboldal nem használja:

Ez a honlap használja:

Ez a weboldal nem használja:

Ez a honlap használja:

Ez a weboldal nem használja:

Ez a honlap használja:

Ez a weboldal nem használja:

Ez a honlap használja:

Ez a weboldal nem használja:

A kurzor segítségével aktiválhatja és deaktiválhatja
a különböző típusú cookie-kat