Home Blog Page 97

“Afganisztán – egy lépés előre…” – előadói délután a Zrínyin

0
Március 24-én 14 órai kezdettel tartotta idei második előadói délutánját a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete, mely az ?Afganisztán ? egy lépés előre?? címet viselte. A meghívott előadók között szerepelt Wagner Péter elemző a Magyar Külügyi Intézettől, Lippai Péter alezredes, a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport 2. váltásának törzsfőnöke, Kotricz János rendőr alezredes, az ?EUPOL Afghanistan? Rendőri Tanácsadó és Szakértői Kontingensének korábbi parancsnoka, valamint Bálint Gábor nemzetközi fejlesztési tanácsadó a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet részéről. A moderátor ez alkalommal is dr. Szenes Zoltán nyá. vezérezredes, egyetemi docens volt.
Az előadásokat ? az Egyetem új előadójában ? közel kétszáz ösztöndíjas és civil hallgató kísérte töretlen figyelemmel.
Az előadók rávilágítottak azon fő problémákra, melyek kezelése és megszűntetése egyre sürgetőbb feladatként jelentkezik a nemzetközi erők számára.
Wagner Péter átfogó felvezetőjében bemutatta Afganisztán etnikailag igen összetett társadalmának jellemzőit, a kábítószer kereskedelem, és a rendezetlen közigazgatás jelentette problémákat.
wagner-peter
Wagner Péter
Rámutatott a helyzet megoldásának lehetőségeire, valamint kiemelte a nemzetközi közösség összefogásának szükségességét. A bonn-petersbergi folyamattal kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy mára mindenki belátja, hogy nem lett volna szabad a tálibokat teljes mértékben kihagyni a rendezésből, s ennek egyik legfőbb jele, hogy már az új amerikai adminisztráció stratégiájában is a tálibokkal folytatott párbeszéd szükségessége szerepel.
Lippai Péter alezredes úr a magyar PRT feladatairól, tevékenységéről, valamint Afganisztán, és Baghlan tartomány biztonsági helyzetéről is részletes tájékoztatást adott.
lippai-peter
Lippai Péter
A magyar PRT-vel kapcsolatosan elmondta, hogy politikai, fejlesztési, és katonai feladatai egyaránt vannak, habár ezzel se a magyar sajtó, se a közvélemény nincs igazán tisztában. Kiemelte a feladatok hármasával kapcsolatos alapelveket, valamint személyes tapasztalatain keresztül megértette több Afganisztánnal kapcsolatos probléma eredetét.
A rendőrök képzéselve kapcsolatban Kotricz János rendőr alezredes tartott részletes előadást.
kotricz-janos
Kotricz János
Elhangzott, hogy több mint egy tucat szervezet igyekszik a PRT-ken kívül segédkezni a rendőrök képzésében, azonban a tálibok, valamint a hadurak befolyása gyakorta haszontalanná teszi erőfeszítéseiket. További gondot jelent a korrupció, mely a rendőrfőnökök, minisztériumok és tartományi vezetők szintjén, csakúgy, mint a mindennapokban, egyaránt jelen van. Előadása során szemléletes példákkal igazolta a térség problémáit, valamint az azok megoldására tett kísérleteket.
Az NGO-kkal kapcsolatosan Bálint Gábor nyújtott élményteli beszámolót.
balint-gabor
Bálint Gábor
Az alapelvek, az alapfeladatok, és az együttműködések szükségessége mellett elmondta, hogy a térség biztonságához nagyban hozzájárulnak a fejlesztések, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem elég csupán a beruházásokra koncentrálni. Az afgánoknak magukénak kell érezniük azokat, fel kell tudni mérniük annak értékét, be kell látniuk annak fontosságát és hasznát, hiszen csak így válnak érdekelté abban, hogy gondját viseljék a megvalósulás ideje alatt és azt követően is.

Dr. Vadai Ágnes államtitkár előadása a “Magyar Honvédség fejlesztési irányai” címmel

0
2009. március 18-án a Pallas Páholy kül- és biztonságpolitikai klubja e-havi vitaestjét a Pallas Páholy Egyesülettel közösen tartotta. Vendégük volt Dr. Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, aki a ?Magyar Honvédség fejlesztési irányai” címmel tartott előadást, ahol rámutatott arra, hogy a Magyar Honvédség fejlesztés finanszírozásának mikéntjéről való beszélgetés, a parlamenti pártok számára a későbbiekben elkerülhetetlen lesz.
Hangsúlyozta, hogy a fejlesztések hatékony megvalósításához a Nemzeti Katonai Stratégián kívül, az országgyűlési dokumentumokra lehet támaszkodni, kiemelten a 2007-ben elfogadott országgyűlési határozatra, mely a Magyar Honvédség fejlesztési irányait határozza meg az elkövetkező évekre. Ezzel párhuzamosan hozzátette, hogy nagyban nehezíti munkájukat a gazdasági válság, ugyan is ? mint sok országban, nálunk is ? első ízben a védelmi költségvetéstől vonnak el forrásokat, sokszor a ?Hiszen béke van? mondattal lezárva. Másod sorban, ha sikeresen elindulnak az új eszközök megvételei, akkor a katonák új technológiára való átállása jelenthet problémát. Harmadsorban a Honvédség kis mértékű elismertsége állít akadályt. Ám az elismerés területén már változás érezhető. Kifejezetten az olyan ország részeken, ahol egy esetleges árvíznél katonák nyújtottak segítséget, így az ott lakók érezték azt, milyen fontos is a katonák munkája, s már nem kérdőjelezik meg a haderő szükség szerűségét. Számos más probléma mellet megemlítette, hogy az esetben, ha már döntés születik egy eszköz beszerzését illetően ? ami magába foglalja az ideális darabszámot is ? akkor a beszerzési folyamat végén, ne azzal kelljen szembesülni, hogy a költségvetés mégis csak a felét tudta finanszírozni. Végül de nem utolsó sorban emelte ki, hogy egy gazdasági válság sem mehet a katonák biztonságának rovására. Ez alatt leginkább a gépek üzemidejének lejártát értette, amely időponthoz egyre több gép közeledik Magyarországon, és amiknek a cseréje ? a katonák biztonságának további biztosítása érdekében ? elkerülhetetlen lesz.
Mindent egybevetve elmondta, hogy nemsokára az Országgyűlésnek tárgyalnia kell ezekről a kérdésekről, kiváltképp hogy az ország miként kívánja finanszírozni a Magyar Honvédség egyre sürgető technológiai átalakulását, valamint hogy e tekintetben a parlamenti pártok közös gondolkodása elengedhetetlen lesz, hiszen ha nem jutnak közös megállapodásra, akkor feltehetően egy politikai kérdéssé fog válni. Mindezeken felül azért is kell felelősségteljes döntéseket hozni, mert véleménye szerint, valamennyi külföldi békemisszió részese, és ezáltal nagyban meghatározó eleme Magyarország külpolitikájának, és külgazdaságának.
Ezt követően a Magyar Honvédség misszióiról említett néhány fontos dolgot, amihez hozzátette, hogy sajnálatára, számos honvédségi feladat közül, leginkább csak erről esik szó az újságokban. Magát a Nyugat-Balkán barátjának tekintő államtitkár asszony elmondta, hogy ha a ?Balkánon nincsen béke, akkor Európában sincsen?. Valamint abból kifolyólag, hogy Magyarország szomszédságában terül el ez a térség, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ott folyó eseményeket, és nem szabad elfeledni azt sem, hogy a balkáni helyzet folyamatos változása, mind a mai napig erőteljesen befolyásolja Magyarország helyzetét. Az Althea misszióval kapcsolatban elmondta, hogy mindenképp folytatódnia kell, és nehezen tudja elképzelni, hogy az egyik napról a másikra kivonják a katonákat, tekintettel arra is, hogy az ottani jelenlét mára már sokkal bonyolultabb biztonságpolitikai kérdéseket is felvet.
Az Althea missziót követően a koszovói (KFOR) misszióról szólt néhány szót. Feltehetően az ott állomásozó zászlóalj is, még sokáig a területen fog szolgálni, ami következik a valószínűsíthető hosszú távú nemzetközi jelenlétből.
A legveszélyesebbnek tartott afganisztáni békemisszióval kapcsolatban pedig kifejtette, hogy a jelentős létszám mellett, várhatóan küldeni fognak még egy lövész szakaszt, ezzel segítve az afganisztáni választások idején annak lebonyolítását, s ezáltal a biztonság fokozását. Ám ezt az Országgyűlés még nem hagyta jóvá.
Az afganisztáni misszió kapcsán kihívásként, és egyben megoldandó problémaként említette, hogy soha nem definiálta a Magyar Honvédség a siker fogalmát, pedig annak megfogalmazása, akár a későbbi missziók célkitűzéseinek meghatározásában, vagy akár magában az értékelésben is nagy szerepet játszhat. Az afganisztáni helyzet rendezésében lehetséges megoldásként említette a régiós szereplők bevonását is. Valamint felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a nemzetközi közvélemény megnyerésére, ami olykor nagyban megkönnyítheti a külföldi békemissziók tevékenységét.
(A megjelenített kép forrása: http://www.honvedelem.hu/files/9/48633/tata2.jpg)

“Boszporusz 2009” – a BSZK válságkezelési gyakorlata

0
2009. március 4-én tartotta ez évi első szituációs gyakorlatát az egyetem hallgatói által létrehozott, és működtetett Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete.
A gyakorlat célkitűzései között szerepelt, hogy a résztvevő tagok, és tagjelöltek megismerkedjenek a NATO Észak-atlanti Tanácsának működésével, politikai döntéshozatali mechanizmusával, gyakorlatot szerezzenek az érdekütköztetésben, vitázásban, és a konszenzusos döntéshozatalban, valamint megismerjék ezek esetleges buktatóit. A gyakorlat második szegmensében ? mely átfogó gondolkodást kívánt ? elsajátíthatták, hogy hogyan kell átlátni bizonyos szituációkat, átfogó nézőpontból vizsgálni adott területet, és milyen módon lehet több terület munkáját összehangolni.
A gyakorlat két fő részből állt. Az első részben a NATO Észak-atlanti Tanácsát a csökkentett létszámban szimuláltuk ? főként a nagyhatalmak, az érintett Mediterrán és nem Mediterrán országok részvételével ?, és a feladatként kiszabott konszenzusos döntéshozatalt megelőzően, komoly érdekütközéseket, és vitákat sikerült megvalósítani a résztvevők aktív közreműködésével.
A gyakorlat alapszituációja szerint nemzetközi vizeken kurd származású kalózok hatalmukba kerítettek egy panamai zászló alatt hajózó, török tulajdonban levő tankhajót, mellyel behajóztak a Boszporusz legkeskenyebb részére, horgonyt vetettek, és politikai követeléseket fogalmaztak meg a török kormány felé. A török kormány, a kalózoktól kapott fenyegetéseket tartalmazó videó birtokában a NATO-tól kért segítséget, és az Észak-atlanti Tanácshoz fordult, hogy az vegye napirendre a kérdést, és tegyen lépéseket a helyzet rendezése érdekében.
bszk-boszporusz-gyakorlat-2009-marcius-04
A NATO Észak-Atlanti Tanácsának szimulációja.
A résztvevőknek első lépésként ? az előre megkapott rövid szerepleírásokra alapozva ? arról kellett dönteniük, hogy napirendre tűzzék-e a kérdést. Már ezt a döntést is heves érvek és ellenérvek felsorakoztatásával sikerült meghozni, majd ezt követően a konszenzusos döntéshez hosszú, és valóban életszerű viták vezettek el.
A döntéshez vezető utat nehezítette az újabb, még komolyabb fenyegetést tartalmazó videó, mely szerint a szorosba való behajózás előtt mérgező anyagokat vittek a hajó fedélzetére, s ezek kiszabadulásuk esetén Isztambul lakosságának százezreit fenyegetnék közvetlenül életveszélyesen.
A konszenzusos döntést követően, mely során katonai lépések megtétele mellett döntöttek ? néhány perc szünet után ? újabb helyzet állt elő.
A hajón ismeretlen körülmények között robbanás történt, a mérgező anyagok kiszabadultak, a hajótestből folyó kőolaj meggyulladt, és valóságos tűzfalként elzárta a Boszporuszt. A résztvevőkből új csoportok alakultak, EADRCC, török kormány, katasztrófavédelmi, hajózás biztonságáért felelős, egészségügyi, nemzetközi sajtó, valamint környezetvédelmi. A török kormány a NATO-hoz fordult segítségért, és az EADRCC-n keresztül fogadta a tag- és partnerországoktól felajánlásiból származó erőket és eszközöket.
A csapatok elsődleges feladata az volt, hogy a megadott körülmények között, a szervezők által megadott eszközöket felhasználva, meghatározzák a prioritási sorrendet, a konkrét cselekvési tervet, valamint szükség esetén az EADRCC-hez forduljanak plusz erőkért és eszközökért. Mintegy további feladatként egyeztetniük kellett egymással az átfedésekről, plusz feladatokról, továbbá erőket és eszközöket adhattak át egymásnak.
Külön kiemelendő, hogy a nemzetközi sajtó csapatnak 3×2 percben interjút kellett készíteni a török kormányfővel, melynek eredményeként néhány fogást elsajátíthattak az interjúkészítés/adás fortélyaiból.
A csapatok beszámolóját, valamint némi összegzést követően Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes asszony számolt be észrevételeiről, javaslatairól, és gratulált mind a résztvevőknek, mind a szervezőknek.
bszk-boszporusz-gyakorlat-szekcio-2009-marcius-04
Balról jobbra: Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes és az ‘Egészségügyi csoport’.
Külön köszönetet mondunk Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes asszonynak (Oktatási Rektorhelyettes), dr. Resperger István mk. ezredes úrnak (Vezérkari Tanfolyam Parancsnoka), valamint Kiss Dezső alezredes úrnak (egyetem sajtósa) segítőkészségükét és támogatásikért, melyet a Szakkollégium felé ismételten kifejezni szíveskedtek!
Köszönet illeti továbbá segítségükért Harján Stefániát, Csiki Tamást, Rédecsi Gábort és Hajzer Tamást!

Izrael biztonsága; konfliktusok és/vagy megoldások? – Konferencia beszámoló

0
2009.02.25-én, szerdán vette kezdetét a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hallgatói és Doktorandusz Önkormányzatának közös szervezésében megrendezésre kerülő konferenciasorozat.
Az első előadói délután az ?Izrael biztonsága; konfliktusok és/vagy megoldások?? címet viselte. Szenes Zoltán nyá. vezérezredes, egyetemi docens moderálásával Őexellenciája Aliza Bin-Noun, Izrael állam budapesti nagykövete mellett dr. Gazdik Gyula egyetemi docens az ELTE képviseletében, valamint Papp János ezredes, a KFH szakértője tartottak előadásokat.
Nagykövet asszonyt Prof. Dr. Szabó János, az egyetem rektora köszöntötte hivatalosan, majd ezt követően érkezett meg az előadás helyszínére.
A megjelent hallgatóság tiszteletteljesen figyelte amint a vendégek helyet foglaltak, majd a moderátor köszöntésével, a vendégek bemutatásával kezdetét vette a konferencia. Szenes tábornok ? a felvezetést követően ? mindenkinek figyelmébe ajánlotta az ?Epicentrum ? a világ jövője a Közel-Keleten dől el? című ? hasznosnak ígérkező ? olvasmányt.
Elsőként Őexcellenciája Aliza Bin-Noun tartott előadást. Közvetlenségét jól mutatta, hogy előadása megkezdése előtt megkérdezte a megjelenteket, hogy gondot okozna-e, ha angolul tartaná előadását, illetve szükség van-e a rendelkezésre álló tolmácsra. A többség igenlően bólogatott az angol nyelvtudásra irányuló további kérdéseire, így a segítséget és a lehetőséget megköszönve angolul folytatta.
Előadása kezdetén egy rövidfilmet mutatott be, ami alatt felhívta a figyelmet a gyermekkatonák toborzására és kiképzésére, valamint a civilek sérelmére elkövetett merényletekre a Hamasz részéről. Televízióban nem látott képsorokkal mutatta be az érem egyik oldalát. A videón több bejátszás elkövetett háborús bűnöket, és az ezeket alátámasztó rövid képsorokat tartalmazott.
Igyekezett világossá és mindenki számára megérthetővé tenni az izraeli válaszcsapások megalapozottságát, valamint rámutatott arra, hogy ez mindig is inkább önvédelem, mintsem támadás volt. Olyan a hallgatóságra vonatkozó példákat hozott fel, melyekkel megértetni szándékozott Izrael lépéseit.
Bemutatta országának geopolitikai helyzetét, melynek során kiemelte, hogy Izrael népessége és területe aránytalanul kicsi szomszédaihoz képest, melyek egy része ellenséges érzelmeket táplál a zsidó állammal és annak lakosságával szemben.
Feltárta a gázai-konfliktust megelőző eseményeket, és beszélt az időben nem is oly távoli konfliktusról. Elmondta, hogy a különböző palesztin szervezetek annak ellenére sem mérsékelték támadásaik hevességét, hogy Izrael, telepesei jelentős részét kitelepítette a gázai-övezetből és Ciszjordániából. Miután a támadások folytatódtak, az izraeli kormányzat minden közvetlen diplomáciai kapcsolatát megszakította a Hamasszal. A hivatalos érintkezés egyetlen csatornája Kairón keresztül vezetett, Egyiptom ugyanis egyedüli közvetítőként lépett fel a két fél között.
aliza-bin-noun

Őexellenciája Aliza Bin-Noun

Tisztázta a hallgatóság előtt, hogy korántsem ápolnak olyan rossz viszonyt a muzulmán államokkal, mint ahogy azt a külvilág hiszi. Ennek megértése végett különbséget tett ún. szélsőséges és moderált muzulmán államok között. Kiemelte, hogy a szélsőséges államokkal ? mint pl. Iránnal vagy Szíriával ? szembeni védekezés érdekében mindent megtesznek, míg a kiegyezésre jóval hajlandóbbakkal ? úgy, mint Egyiptommal vagy Jordániával ? békeszerződésük van. Hangsúlyozta, hogy ezen utóbbi államok már rájöttek, hogy a tartós háborúskodás minden fél számára csak szenvedést hoz. Ezzel szemben a Hamasz mind a mai napig folytatja harcát, nem törődve a polgári lakosság anyagi és testi épségével, s Izrael egyik legfőbb ellenségének, Iránnak aktív támogatását is élvezik.
A Palesztin Hatóság és több ún. moderált muzulmán állam is elítéli a Hamaszhoz és Hezbollahhoz hasonló szélsőséges szervezeteket, sőt, mi több, hírszerzőik megbízható, hasznos információkkal segítik Izraelt a harcok során.
Nagykövet asszony többször is felhívta a figyelmet, hogy olyanoknak, akik nem tapasztaltak ilyet, szinte elképzelhetetlen, hogy milyen lehet a közel-keleti puskaporos hordón élni. Előadása során utalást tett arra, hogy az iráni rakéták hatósugara, a mostani fejlesztések eredményeként közel egész Európát lefedheti majd, így új kihívásként jelenhet meg az európai államok számára.
Nagykövet asszony jelezte, hogy tudatában van a sok vádnak, amik a civil áldozatok nagy száma miatt érik Izraelt. Ezzel kapcsolatban kitért egyrészt arra, hogy az izraeli állampolgárok nem teherként gondolnak a kötelező katonai szolgálatra, hanem sokkal inkább a hazával szembeni erkölcsi kötelességként; másrészt arra, hogy az Izraeli Védelmi Erők mindent elkövetnek az ártatlanok védelme érdekében. Megemlítette a polgári áldozatok számát is, s ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a Hamasz évekig tartó rakéta- és aknavető-támadásai közel sem öltek és sebesítettek meg annyi civilt, mint az izraeliek válaszcsapásai. Nagykövet asszony szerint az ok nem a támadások hatékonyágában volt keresendő, Izrael ugyanis számos óvóhelyet épít ki polgárai számára, ahová behúzódhatnak a támadások idején, míg a Hamas kifejezetten olyan tüzelőállásokat és raktárakat választ, amelyek közvetlen környezetében tömegek élnek és dolgoznak nap, mint nap. Így a két oldalon elhunyt áldozatok összehasonlítása értelmetlen.
Elhangzott az is, hogy az izraeli kormány bizonyítékokat talált, hogy a Hamasz a saját népének szánt nemzetközi segélyszállítmányokat rendszeresen lopja, majd a feketepiacon értékesíti azokat.
Az Öntött ólom hadművelettel (Operation Cast Lead) kapcsolatban kiemelte, hogy ugyan a Hamasz teljes katonai potenciálját nem semmisítették meg, de ez nem is képezte célját a hadművelet tervezőinek. Az ellenséges élőerő pusztítása csak másodlagos feladat volt. Tanulva a libanoni hibáikból, gyors, erőteljes csapások sorozatával semmisítették meg a legfőbb veszélyt jelentő Grad (Katyusa), Qassam 1-2-3 és Fajr rakétákat, valamint a csempészútvonalakat, ahonnan ezeket beszerezték, továbbá azon üzemeket, ahol összeállításra kerültek. Ezen túlmenően pedig jószerivel lefejezték a Hamaszt tisztikarának módszeres pusztításával.
Felhívta a figyelmet a műveletek presztízsértékére, ugyanis megítélése szerint sikerült helyreállítani az izraeli becsületen esett foltot, a vereséget, amelyet a Hezbollahtól korábban elszenvedtek. A mostani műveletek sikere mintegy üzenetként funkcionált a többi radikális iszlám csoport számára, miszerint Izrael már kiválóan el tudja hárítani az aszimmetrikus hadviselést folytató hadviselő felek tevékenységét is.
BSZK-konferencia-2009-02-25
A konferencia meghívottjai (balról jobbra): Papp János, Gazdik Gyula, Szenes Zoltán (moderátor), Őexellenciája Aliza Bin-Noun
Ezt követően dr. Gazdik Gyula következett, aki áttekintést adott a konfliktus hátteréről. Előadását Izrael állam létrejöttének körülményeivel kezdte. Több olyan számadatot megosztott a hallgatósággal, melyek segítségével pontos képet festett a korabeli viszonyokról. Elhangzott, hogy a térség két etnikumának ellentétei egészen mélyen gyökereznek. Kiemelte az 1947. november 29-i Palesztina jövőbeni kormányzata címmel hozott 181. számú ENSZ határozatot, melyben két állam ? Izrael és Palesztina ? létrejöttéről hoztak döntést. A határozatot az arab államok nem fogadták el, és 1948. május 15-én ? a zsidó állam megalakulásának másnapján ? fegyveres támadást intéztek Izrael ellen. Kiemelte, hogy ennek a háborúnak az eredményeként a még meg sem született palesztin állam lényegében felosztásra került. A térség arab társadalma demoralizálódott, s lényegében ide vezethető vissza az a folyamat, melynek eredményeként több mint 250.000 zsidó menekült el az arab államokból.
A zsidó állam lakossága folyamatosan növekedett, 2004-re elérte a 3 millió főt, napjainkra pedig a 7 millió főt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állam lakosságából 5,5 millió fő zsidó származású, mely a világ zsidóságának 44%-át teszi ki. Az állam fejlődésével kapcsolatosan fontos tudni azt, hogy a nemzeti integrációt elősegítette a veszélyeztető környezet, ugyanakkor a belső megosztottság nehezítette a folyamatot.
Gazdik tanár úr kiemelt figyelmet fordított Izrael gazdaságára. Az elmúlt 60 évben ugyanis ez a kis állam vezető gazdasági szerepre tett szert a régióban, továbbá több gazdasági ágazatot tekintve világviszonylatban is a legfejlettebbek közé került. Ez az előkelő státusz az ún. izraeli gazdasági csodának köszönhető. Mint Gazdik tanár úr is kifejtette, négy tényező segítette hozzá az államot a gazdasági élénküléshez. Ezek pedig a tömeges bevándorlás ? mellyel fizetőképes, valamint nagy mennyiségű munkaerő jelent meg a piacon ?, a nagymértékű tőkebeáramlás, a magánszféra kodifikált fejlődése, valamint a szorgalom voltak.
dr-gazdik-gyula
dr. Gazdik Gyula
Az ország GNP-je 7%-kal növekedett, a pénzügyi szektor felélénkült, az infláció alacsony volt, valamint megkezdődött a privatizáció. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az 1967-es hadiipari fejlesztés is jelentősen hozzájárult ehhez, valamint az, hogy az 1970-es években hozzáigazították a gazdaságot a realitásokhoz.
Elhangzott, hogy az 1990-es években a biztonsági helyzet romlása miatt a liberalizálódási folyamat felgyorsult. A GDP először fordult át mínuszba, majd két évvel később 2003-tól kezdett el újra növekedésnek indulni.
A gazdasági helyzet ismertetése után a politikai berendezkedéssel folytatta. Ennek során kiemelte, hogy az Izraelben működő nyugati típusú parlamenti rendszer az egyetlen a régióban. A pártstruktúrát baloldali, jobboldali liberális, vallásos, és etnikai csoportokra lehet osztani. A bekerülési küszöb mindösszesen 2 %, és jelenleg tíz párt ül a Parlamentben. Az elmúlt évek eseményeit figyelembe véve a balközép pártok meggyengültek, és míg korábban a jobbközép és a balközép csoportok alkották a pillért, egy újfajta ? jobbközép ? pilléren nyugvó politikai rendszer van kialakulóban.

Izrael biztonságával kapcsolatban megerősítette, hogy az ellenséges környezet jelentős haderő fenntartását kívánja meg az államtól. Elmondta, hogy Izrael létérdeke a háborús helyzetekben az, hogy a stratégiai kezdeményezés a kezében legyen, a hadműveleti terület pedig az ellenség területén. Ezt eddig mindösszesen egyszer, 1973-ben nem sikerült maradéktalanul teljesíteniük. Megemlítette az atomfegyver kérdéskörét, melyet Izrael se nem cáfol, se nem erősít meg. Gazdik tanár úr elmondása szerint Izrael igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a térség bármely más hatalma ne tehessen szert nukleáris fegyverre. Erre nagyon jó példának tartotta a Bagdad melletti atomerőmű lebombázását. Kiemelte, hogy Izrael ugyan tagja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, de nem tagja az Atomsorompó Egyezménynek. Simon Perez egykori külügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy Izrael az egyetlen állam, melyet ellenségei fizikai létében fenyegetnek, valamint annak ellenére, hogy a létét fenyegető államok aláírták az Egyezményt, tovább folytatták fegyverkezési programjaikat. A biztonsági kihívásokat két csoportba sorolta: az ország létét fenyegető, és az aktuális kihívásokra. Hangsúlyozta, hogy a zsidó állam elleni, arab államok vezette konvencionális háborúk lehetősége Egyiptom kiválásával jelentősen lecsökkent, azonban a tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott támadások veszélyével továbbra is számolni kell, annak ellenére, hogy korszerű rakétaelhárító rendszerrel rendelkezik az ország. Aktuális kihívásként a fegyverszüneti vonalak menti összecsapások veszélyét, illetve a határon átszivárgó gerillákkal való összecsapásokat és támadásokat emelte ki. Az oslói, valamint madridi folyamatra, amelyek célja egy életképes palesztin állam kialakítása lett volna ? ezek azonban sikertelenül értek véget. A Közel-Keleti kérdéssel kapcsolatban kifejtette, hogy az izraeliek szerint tartós béke nem lehetséges addig, amíg a térség államai nem demokratikusak. Ennek magyarázatára a 2000-es évet hozta fel, amikor új perspektíva rajzolódott ki. 2001 februárjában Ariel Sharon már elhibázottnak tartotta az oslói folyamatot, ugyanis kitartott amellett, hogy semmiképpen nem térhetnek vissza az 1967-es határokhoz, illetve nem hajlandóak lemondani a Golán-fennsíkról sem. A kemény akaratot képviselő telepesek átköltöztetésével járó nehézségeket senki sem vállalja szívesen, így bármilyen terv gyakorlati végrehajtása nehézségekbe ütközik.

Harmadik előadóként Papp János ezredes tartott részletes összefoglalót a 22 napos háború katonai hátteréről. Beszámolóját a szembenálló felek erőinek és képességeinek összevetésével kezdte. Ebből az érdeklődők megtudhatták, hogy a háborúban körülbelül mintegy 12-16.000 főnyi Hamasz fegyveres állt szemben a 20.000 fős izraeli erővel.
papp-janos
Papp János
Kiemelt egy fontos különbséget a Hamasz, és az izraeli haderő között, mégpedig, hogy utóbbi mind a három haderőnemben képviseltette magát a műveletek során, amely jelentős előnynek bizonyult.
Ezt követően kitért a két haderő által követett harcmodorra és az általuk alkalmazott alapelvekre. A Hamasz, az iszlám radikálisok körében már-már klasszikusnak számító aszimmetrikus hadviselést alkalmazta, így amikor csak lehetőség adódott, lesből, többnyire könnyűfegyverrel intézett gyors rajtaütésekkel zaklatta az izraeli erőket. A Hamasz ellenállása azonban hamar megtört, hiszen vezetőit a precíziós izraeli bombázások gyakorlatilag elpusztították, kivéve a földalatti óvóhelyekre és külföldre menekült vezetőket. Megsemmisítették a felszín feletti vezetési pontok egy részét is, ennek ellenére a Hamasz mégsem hajlandó tárgyalni mind a mai napig egy tartós béke-megállapodásról.
Az Izraeli Védelmi Erőkkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy különösen ügyeltek a saját erők védelmére, így nem vállaltak felesleges kockázatokat. Fő céljuk az volt, hogy a déli országrészt biztosítsák a Hamasz rakétáival szemben, így alapvetően a háború vívására választott egyik eszközüktől akarták megfosztani a Hamasz-t.
Papp ezredes kiemelte még a meglepetésszerű támadás fontosságát is, hiszen még a Hamasz sem számított arra, hogy Izrael ilyen rövid idő alatt és ráadásul Hanuka idején fogja elindítani offenzíváját. Elmondta, hogy az IDF-IAF erődemonstrációja talán elrettenti mind a Hamaszt, mint a többi iszlám radikálist a jövőben.
Az előadói délután a Biztonságpolitikai Szakkollégium által szervezett előadássorozat első eleme volt. A megjelent hallgatókat, érdeklődőket szívesen látjuk a következő rendezvényeken is, amelyek az alábbi témákkal foglalkoznak majd:
– Afganisztán
– Az arab-izraeli kérdés palesztin szemszögből
– Pakisztán
– Nyugat-Balkán

A BSZK látogatása a Magyar Országgyűlésben

0
2009. március 9-én a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesületének tagjai és tagjelöltjei közül 21 fő látogatást tett az Országházban.
A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság által biztosított idegenvezető segítségével a csoport megismerte a Parlament épületét, annak történetét, és több érdekes információval is gazdagabb lett.
A látogatás ? egy gyors Parlament előtti csoportkép után ? a 17. számú kapunál vette kezdetét. A zökkenőmentes beléptetést követően Homola Csaba dandártábornok fogadta a társaságot, majd bocsátotta rendelkezésre a köztársasági őrezred egyik tiszthelyettesét idegenvezetőnek.
Néhány perccel később ? a kabátok jelentette plusz teher nélkül ? a képviselőházi ülésterem közelében, a kupolacsarnokon túl valósággal nyüzsgött az élet. Képviselők, tanácsadók, és meghívott vendégek valóságos hada lepte el a folyosókat. Parnó Lászlónak ? a terembiztosi szolgálat vezetőjének ? köszönhetően a karzatról a csoport megfigyelhette, hogy hogyan zajlik a parlament plenáris ülése, és milyen egy napirend előtti felszólalás.
Körbenézve a képviselőházi ülésteremben a hangos tömegnek tűnő, egymással értekező politikusok között láthatóak voltak a kormány képviselői, miniszterek és a kormányfő egyaránt. Az ülést Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke vezette, jobbján Dr. Soltész Istvánnal az Országgyűlés Főtitkárával.
Akik jól figyeltek láthatták, és hallatták, ahogy házelnök asszony megkocogtatta a parlamenti csengőt ? mely a felszólalásra rendelékezésre álló idő leteltét jelzi a felszólaló képviselő számára ?, és a terem sarkában ülő teremőrt is, aki a plenáris ülés zavartalan lefolytatásáért ? a terembiztosi szolgálat többi tagjával együtt ? felelős.
Az ülésen való benntartózkodásra ugyan szűkös időkeret állt rendelkezésre, de kárpótolta a csoportot, ami ez után következett.
BSZK-tagjai-parlamenti-latogatas.kupolaterem-2009-marcius
Szakkollégisták a Szent Korona körül
A program folytatásaként először a Parlament főbejáratához vezető díszlépcsőt tekintette, majd mászta meg a társaság. A lépcső lábánál látható volt a Parlament makettje ? melyet egy család készített és ajánlott a Magyar Országgyűlésnek ?, valamint az aradi vértanúknak Aradon emléket állító szobor kicsinyített mása.
A vörös szőnyeggel borított lépcsőn néhány csoportkép még elkészült, majd ezután a kupolacsarnok következett, ahol mindenki közelről megszemlélhette a magyar koronázási jelvényeket, és a Szent Koronát. A 16 uralkodó szobrával és azok címereivel díszített csarnok, a maga 27 méteres belmagasságával monumentális, és tagadhatatlanul lélegzetelállító látványt nyújtott.
Rövid kitérőt követően az Európai Ügyek Bizottságának titkárságát vezető Dr. Juhász László úr már várta a csoportot, a Nemzetbiztonsági Bizottság egykori üléstermében. ?Ha azok a falak beszélni tudnának.?
Előadása a laikusok számára olykor nem volt végig teljességgel követhető, ugyanakkor számos olyan kérdésre, és problémára világított rá, melyek kiemelt jelentősséggel bírnak az Európai Unió és a Magyar Országgyűlés között zajló munkát illetően, illetve bármely tagállam és az Európai Unió között. Az előzetes egyeztetéssel, valamint a soros elnökséggel kapcsolatban őszintén és érthetően beszélt.
Előadása végén, és már közben is szép számmal merültek fel kérdések, melyekre nyíltan és egyértelműen válaszolt. Számos olyan hasznos információt osztott meg a csoporttal, melyek a későbbiek folyamán még sokaknak hasznára lehet.
Ezt követően a delegációs terem megtekintése következett. Nevét onnan kapta, hogy a dualizmus korában a két birodalomrészből küldött 60-60 képviselő pesti tanácskozásaik idején itt gyakorolta a közös felügyeletet az illetékességükbe tartozó hadügy, külügy, valamint közös pénzügyi kérdések felett.
A csoport útja kisebb kupolacsarnoki ismételt látogatást követően a Honvédelmi és Rendészti Bizottság Dunára néző üléstermében folytatódott.
BSZK-tagjai-parlamenti-latogatas-bizottsag-01-2009-marcius
BSZK-tagjai-parlamenti-latogatas-bizottsag-04-2009-marcius
A csoport szerencséjére a bizottság épp akkor kezdte ülését, így egy rövidebbnek mondható ? 3 napirendi pontot magába foglaló ? bizottsági ülésre is beülhettek. Dr. Lázár Jánost ? a Bizottság elnökét ? távollétében Dr. Keleti György ? volt honvédelmi miniszter ? helyettesítette, jobbján Laban János ? a bizottsági titkárság vezetőjének ? segédletével.
Első lépésben az ülés napirendi pontjait fogadták el zökkenőmentesen. Ennek eredményeként, első napirendi pontban egy alkotmánymódosító javaslat parlament elé bocsátásáról szavaztak, majd ezt követőn egy egyéni képviselői indítvány került megvitatásra. A napirendi pontokban érintett egyes meghívott vendégek mindkét estben megfelelően tájékoztatták a bizottság tagjait, majd azok kérdésire egyenes válaszokat adtak.
Az ún. ?Egyebek? napirendi pontot követően ? egyéb aktuális ügy nem lévén ? a levezető elnök az ülést lezárta, így a képviselők távozását követően a csoport tagjai ülhettek helyükre.
BSZK-tagjai-parlamenti-latogatas-bizottsag-02-2009-marcius
BSZK-tagjai-parlamenti-latogatas-bizottsag-03-2009-marcius
Laban úr tájékoztatta a jelenlevőket a bizottság működéséről, feladatairól, valamint az országgyűlés működésébe is bepillantást engedett. Az érdeklődés egyértelmű jeleként ismét több kérdés is felmerült, melyet titkár úr készségesen meg is válaszolt, s eközben könnyedebb, barátságos légkört teremtett meg.
A látogatás zárásaként búcsúzóul néhány kedves, baráti szóval tárbonok úr is elköszönt a csapattól.
Nagy örömre ad okot, hogy máskor is szívesen látják vendégül a szakkollégium tagjait!

Kiemelt témák

3,127FansLike