A NATO számára sok változást hozott a 2014-es év, komoly kihívások érték a szövetséget, ám a legfontosabb talán az az átrendeződés, amely e kihívások fontossági sorrendje terén volt megfigyelhető. Hiszen a hidegháború befejezése óta a fenyegetések zöme jellemzően a nem hagyományos kategóriából kerül ki, így a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek proliferációja vagy a kibertérből érkező fenyegetések, azonban idén újra előtérbe került a Szövetség központi, eredeti funkciója. Az orosz fenyegetés árnyékában újra felértékelődött a kollektív védelem, annak a kérdése, hogy a szervezet képes-e garantálni tagállamai szuverenitását, lakosaik biztonságát ? hiteles-e még a Washingtoni Szerződés ötödik cikkelye? A felmerült fenyegetésekre a walesi csúcstalálkozón adott válaszokat a Szövetség, a decemberi külügyminiszteri értekezlet homlokterében pedig elsősorban ezek végrehajtásának kérdése állt. Három központi téma emelhető ki: az Ukrajna elleni orosz agresszió, az új afganisztáni misszió paraméterei és a kollektív védelem szavatolása. Cikkünk a találkozó első két napjának eseményeit mutatja be; a harmadik napon bilaterális találkozókra került sor, amelyek a nyilvánosság kizárásával folytak.

A találkozó első napja

A találkozó december elsején Jens Stoltenberg sajtótájékoztatójával vette kezdetét. A NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy a külügyminiszterek egy konfliktusokkal terhelt és veszélyes időszakban gyűlnek össze, hiszen a 2014-es évet az agresszió és válságok sora jellemezte, ám mindezek ellenére a Szövetség erős maradt. Oroszország lépéseivel aláássa az euro-atlanti térség békéjét és biztonságát. Habár a tárgyalásos út továbbra is nyitva maradt, Ukrajna területén és határán jelentős orosz katonai erők állomásoznak, ezért a NATO-nak határozott lépéseket kell tennie. Moszkva fejlett fegyvereket és eszközöket ad át a szeparatistáknak, a feszültséget pedig tovább növeli, hogy az orosz erők aktivitása is egyre aggasztóbb méreteket ölt a NATO határain. Európa déli határainál a helyzet ugyancsak nem megnyugtató: szélsőséges ideológiák és brutalitás uralják a Közel-Keletet és Észak-Afrikát.

A walesi csúcstalálkozón a szervezet tagállamai megegyeztek a Készenléti Akcióterv megvalósításáról, amelynek funkciója a délről és keletről érkező kihívások elleni hatékony fellépés, a Szövetség reagálási képességének megerősítése. Így a brüsszeli külügyminiszteri jelenlegi találkozó célja az, hogy az eddigi eredményeket értékeljék és megtervezzék a következő lépéseket. A NATO már növelte kelet- és közép-európai jelenlétét, így például ötször annyi repülőgép van a levegőben, mint az ezt megelőző időszakban, emelték a hadihajók számát a Balti- és a Fekete-tengeren, emellett minden második nap indul egy szövetséges hadgyakorlat a képességek szinten tartásának biztosítékául. Eközben a NATO egy olyan minőségében új katonai erő ? az ún. Nagyon Magas Készenlétű Összehaderőnemi Erő (Very High Readiness Joint Task Force ? VJTF) ? felállításáról is döntött, amelyet akár napok alatt is mozgósítani lehet. A tervek szerint ez 2016-tól lenne bevethető, amihez a tagállamok a tervek szerint a következő év elején kezdik az erőgenerálást. Ezzel a NATO nagyban fejlesztené elrettentő képességét, illetve a határainál felmerülő esetleges válságokra is könnyebben tudna reagálni.

Walesben a szeptemberi csúcstalálkozón a tagállamok hitet tettek Ukrajna függetlensége, területi épsége és szuverenitása mellett. A kihívások és instabilitás ellenére az országban a választások sikeresek voltak, és a lakosság világosan állást foglalta demokrácia, az egység és az európai integráció mellett. A Szövetség pedig a továbbiakban is támogatni fogja az ukrán nép ezen választását. A walesi csúcstalálkozón arról is döntés született, hogy az ukrán védelmi reform finanszírozását segítő pénzügyi alapokat állítanak fel, melynek fontos elemei a katonai vezetés-irányítási rendszerek és a logisztika fejlesztése, valamint a kibervédelem támogatása. De arról sem lehet megfeledkezni, hogy számos tagállam tett további felajánlásokat bilaterális keretek között.

A walesi csúcstalálkozón arról is döntöttek, hogy az afganisztáni harcoló műveletek 2014 végi lezárását követően egy következő misszió veszi kezdetét, amellyel egy egészen új fejezet nyílik a NATO és Afganisztán partnerségében. A Szövetség elérte korábban kitűzött céljait: az afgán állam erősebb, mint korábban, a szélsőséges erőket háttérbe szorították és a kormányerők képesek maguk szavatolni a lakosság biztonságát. Az afgán parlament döntő többséggel két biztonsági szerződést ratifikált az Egyesült Államokkal és a NATO-val annak érdekében, hogy az afgán erők nemzetközi támogatását fenn lehessen tartani. Stoltenberg megelégedését fejezte ki a döntés kapcsán, mert ez megnyitja az utat a NATO ?Határozott támogatás? (Resolute Support) névre keresztelt támogató missziója előtt, ami 2015 januárjában veszi kezdetét. A főtitkár újfent leszögezte: ez nem harcoló misszió, funkcióját tekintve elsősorban kiképzési, tanácsadó és támogató lesz, célja pedig az afgán biztonsági erők stabilizálása. A főtitkár reményei szerint a művelet lehetővé fogja tenni Afganisztán számára, hogy az elmúlt évtized eredményei alapján tovább építkezhessenek. De ez pusztán egy aspektusa a támogatásnak, amelyet a Szövetség nyújt az afgán nép számára: létrehoztak egy az afgán rendőrség és katonaság fejlesztését támogató pénzügyi alapot is, ezzel is fejlesztve a hosszú távú partnerséget Kabullal. Stoltenberg rámutatott: szerencsés fordulat, hogy a külügyminiszteri találkozón Ashraf Ghani elnök és Abdullah Abdullah főminiszter is részt tud venni, hiszen ez is szimbolizálja, hogy milyen fontos Afganisztán és a NATO kapcsolata mindkét fél számára.

Stoltenberg megnyitóját délután közös sajtótájékoztató követte az afgán küldöttség két legmagasabb rangú tagjával. A vezetők hangsúlyozták, hogy egy évtizeden át a nyugati erők azon munkálkodtak, hogy egy nemzetközi terroristák által uralt, kaotikus országból egy egységes, biztonságos és demokratikus országot építsenek ki. A főtitkár megismételte a nyitóbeszédében elmondott célkitűzéseit Afganisztán kapcsán. Ashraf Ghani méltatta a NATO és az afgán nép teljesítményét, különösen kiemelve azok áldozatát, akik életüket vagy testi épségüket vesztették el a harcokban. Felhívta rá a figyelmet, hogy országa egy globális küzdelem frontvonalában húzódik, és e küzdelem végeredménye alapvetően befolyásolja Észak-Amerika és Európa biztonságát. Ghani beszédében hangsúlyozta, hogy az Abdullahhal kialakított hatalommegosztási modell élvezi az afgán lakosság támogatását, és ez stabilitást kölcsönöz az ország belpolitikájának. (Ezt némiképp árnyalja, hogy az ?egységkormány? szeptemberi kialakítása óta ténylegesen nem sikerült megegyezni a kabinet tagjairól.)

A találkozó második napja

A második nap hivatalos programja Jens Stoltenberg rövid sajtótájékoztatójával kezdődött, ahol a főtitkár összefoglalta a walesi csúcstalálkozón született legfontosabb döntések megvalósítása irányában tett lépéseket. A külügyminiszteri találkozó legfontosabb feladata, hogy értékeljék a végrehajtás során elért eredményeket, majd kijelöljék a következő lépéseket. A változó világban a Szövetség erejének megőrzése elengedhetetlen, hiszen csak így lehet hatékonyan fellépni a keletről és délről érkező kihívásokkal szemben. Walesben a tagállamok elfogadták a Készenléti Akciótervet, amelynek megvalósítása során a NATO már megerősítette jelenlétét Európa keleti területein tengeren, levegőben és szárazföldön egyaránt. A főtitkár hangsúlyozta: minden szövetséges kiveszi a részét a Nyugat biztonságának szavatolásából.

Ezt követően sor került az Egyesült Államokkal folytatott bilaterális találkozóra, majd a NATO-Ukrajna Bizottság ülésére. Az ukrán külügyminiszter csak video-kapcsolat segítségével ?csatlakozhatott? az eseményhez, mert Ukrajna parlamentje, a Rada éppen az új koalíciós kormány felállításáról döntött. A főtitkár gratulált az új kormány sikeres beiktatásához, illetve ahhoz, hogy az ukrán nép az európai integrációt és a demokráciát választotta. Kiemelte: Oroszország destabilizációs törekvéseivel szemben a Szövetség kitart amellett, hogy az ukrán emberek szabadon dönthessenek jövőjükről. A találkozón a Bizottság közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben egyhangúan elítélték Oroszország Ukrajnát destabilizáló, a nemzetközi jogot megsértő tevékenységét. A NATO tudomása szerint Moszkva harckocsikat, légvédelmi eszközöket és nehézfegyvereket is átadott a szeparatistáknak, amellyel a minszki megállapodást is felrúgják. Oroszország ezzel szemben tiszteletben tartja a szeparatisták által november 2-án megtartott választást, amelyet a Szövetség semmilyen formában sem ismer el.

A Bizottság elítélte a Krím-félsziget elfoglalását, katonák odatelepítését, és ezzel a humanitárius helyzet rontását. Moszkva egyoldalú döntésével aláásta Ukrajna biztonságát és az euro-atlanti térség békéjét. Elítélték továbbá azt a gyakorlatot is, hogy a Fekete-tenger térségébe további orosz fegyveres erőket telepítenek, mivel ez csak további feszültség forrásául szolgálhat. A NATO megítélése szerint a minszki egyezményhez való visszatérés lehet a válság megoldásának egyetlen módja, így Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait és haditechnikai eszközeit Ukrajna területéről, illetve az ukrán határ közeléből. Nemzetközi felügyeletet kell létrehozni a határőrizetre. Oroszországnak el kell érnie, hogy a szeparatisták tegyék le a fegyvert, túszaikat adják át. Mindezek megvalósításához szükség van az EBESZ széleskörű tevékenységére.

A Bizottság üdvözölte a sikeres ukrán parlamenti választás eredményét, amely annak ellenére zajlott le, hogy a körülmények rendkívül nehezek voltak. A választás eredménye egyértelműen bizonyítja az ukrán nép demokratikus és európai integráció melletti elkötelezettségét. A Szövetség elsősorban az Éves Nemzeti Programon keresztül segíti Ukrajnát, amelynek elsődleges célja a reformok bátorítása és a korrupció letörése, miközben Kijevnek erősítenie kell a demokratikus értékek és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. A Szövetség pénzügyi alapok létrehozásával segíti az új ukrán kormányt, továbbá növelni kívánják az interoperabilitást a NATO erői és az ukrán fegyveres erők között. További szakértőket küldenek Ukrajnába, ezzel is támogatva a reformokat. Ukrajna továbbra is elkötelezett a NATO-val folytatott párbeszéd és a nyugati értékek mellett.

A főtitkár sajtótájékoztatóján is megerősítette, hogy az orosz elitnek tiszteletben kell tartania az ukrán nép ? választásuk alkalmával kifejezett ? nyugati elkötelezettségét. A NATO mindenben támogatja az új ukrán vezetést, aminek érdekében öt pénzügyi alapot állítottak fel, amelyek felhasználásával fejlesztik Ukrajna képességeit olyan területeken, mint a kibervédelem, a katonák képzése, a sebesültek rehabilitációja, a logisztika és a kommunikáció. A támogatás célja egy demokratikus ország és politikai rendszer, valamint transzparens védelmi szféra építése.

Délután került sor az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri találkozójára. Jens Stoltenberg megnyitó beszédében újra hangsúlyozta, hogy az instabilitás egyre közelebb húzódik a Szövetség határaihoz, ráadásul Oroszország a nemzetközi jog uralmát szeretné felcserélni az erő uralmára. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten a szélsőséges eszmék és az erőszak egyre inkább teret nyernek, a Szövetség egészére nézve pedig a kiberterrorizmus és a rakétaeszközök proliferáció ugyancsak fenyegető tényezők. Ám a NATO készen áll a válaszadásra, aminek egyik legfontosabb eszköze a newporti csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv, amelynek megvalósítása folyamatos volt az azóta eltelt időszakban. A főtitkár kiemelte, hogy a Szövetség erősíti kapcsolatait a világ számos ? az euro-atlanti térségen kívüli ? országával és segíti biztonsági szervezeteik fejlesztését, mert ezen keresztül lehet úgy biztosítani más régiók stabilitását, hogy a Nyugat közvetlenül nem avatkozik be. Hangsúlyozta: a prevenció sokkal jobb, mint a helyreállítás.

Az ülés lezárását követően a tagállamok képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el,amelyben először is méltatták az akciótervet, rámutatva, hogy nagyban növeli a NATO védelmi és válságkezelési képességeit. A szövetségesek fokozzák hadgyakorlataikat és továbbra is szorosan figyelemmel követik az orosz katonai tevékenységet Európa határain. Az előzetes várakozásokkal összhangban határozat született a Nagyon Magas Készenlétű Összehaderőnemi Erő (VJTF) felállításának további lépéseiről a NATO Reagáló Erők kötelékén belül, aminek eredményét 2015 februárjában fogják értékelni a NATO védelmi miniszterei.

Az Észak-atlanti Tanács az afganisztáni misszió átalakításával kapcsolatban is ülésezett.Jens Stoltenberg megnyitó beszédében méltatta az afgán kormányt, kifejtve, hogy a közép-ázsiai ország a Nemzeti Egységkormány megalakulásával sokat lépett előre a demokrácia irányába. Afganisztán ma biztonságosabb, mint valaha, a 2015 elején kezdődő misszió pedig arra lesz biztosíték, hogy az afgán biztonsági erők maguk tudják garantálni az ország védelmét. Afganisztán jövője mostantól az afgán emberek kezében van, azonban a NATO nem hagyja magára a régiót, hanem hosszú távú partnerséget épít az országgal. A Nyugat viszont továbbra is elvárja a jó kormányzást és az emberi jogok ? kiemelten a nők jogainak ? tiszteletben tartását. A Tanács ülésének végén közös zárónyilatkozatot fogadtak el, amely hat pontban foglalta össze az együttműködés eredményeit:

1. A NATO gratulál Afganisztán új kormányának a sikeres választáshoz, az egységkormány létrehozásához, illetve a két biztonsági szerződéshez a NATO-val és az Egyesült Államokkal. A kormányzat elkötelezett a szükséges reformok mellett, ahol kiemelt terület a nők helyzetének javítása.
2. Mindenkinek tiszteletet érdemel, aki az elmúlt évtized során áldozatokat hozott az afganisztáni biztonság fokozásáért, valamint a terrorizmus visszaszorításáért. Az új afgán vezetés messzemenően kiáll azon célok mellett, melyekről a walesi csúcstalálkozón döntött a Szövetség. Széleskörű nemzetközi összefogással és hosszú távú partnerséggel a felek szeretnék elérni egy prosperáló Afganisztán kiépülését, amelyet a jog uralma és a béke jellemez.
3. Az afgán biztonsági erők a következő év elejétől teljes mértékben átveszik az ország biztosítását. A NATO ennek támogatására 2015 januárjától elindítja támogató misszióját, hogy tanácsadással és egyéb segítséggel fejlessze a helyi erők működésének hatékonyságát.
4. A walesi csúcstalálkozón a felek megegyeztek az afgán erők támogatására irányuló 2015-ös évre vonatkozó pénzügyi támogatás feltételeiben, ezt azóta többször újratárgyalták, hogy mindenki számára átlátható legyen.
5. Abban is megállapodtak a felek, hogy tovább mélyítik az együttműködést számos biztonsági kérdésben, rendszeresen konzultálnak, és fölállítanak egy magas rangú tisztségviselőkből álló munkacsoportot a felmerülő kérdések rendezésére.
6. A NATO továbbra is elkötelezett Afganisztán irányában annak érdekében, hogy az ország történelmének ezen új fejezetében is fontos szerepet játsszon a Szövetség.

A találkozók sorozatának zárásaként John Kerry amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatóján a newporti csúcstalálkozó és a brüsszeli külügyminiszteri találkozó amerikai olvasatát ismertette. Hangsúlyozta, hogy három hónapja Walesben a NATO tagállamok számos komoly kérdésben hoztak döntést, most pedig felülvizsgálták az elért eredményeket. Kerry deklarálta, hogy fokozni kell az erők bevethetőségét, növelni kell a védelmi célú kiadásokat Európa szerte, és éberen kell őrködni a transzatlanti térség perifériáin. A külügyminiszter úgy vélte, hogy a Szövetség összességében jó irányba halad, ám mindenkinek ki kell vennie a részét a közös védelem szavatolásából. Leszögezte: a 21. században a biztonság megteremtése és fenntartása nem olcsó, ezért minden tagállamnak növelnie kell ráfordításait.

A külügyminiszter véleményét mi szerint az új ukrán kormány megalakulása nagyon fontos lépés a térség biztonságának garantálása szempontjából. Az Egyesült Államok és a NATO többi tagállama egységesen kiállnak Ukrajna mellett, támogatják a bejelentett reformokat, amelyek a prosperáló Ukrajna megteremtéséhez vezető egyetlen utat képezik. Kijev tiszteletben tartja a minszki megállapodást, azonban Oroszország és a szeparatisták nem hajlandóak betartani ezt. Kerry hangsúlyozta, hogy a megállapodás aláírása óta Oroszország több száz katonai eszközt adott át a szeparatistáknak, amelyek között harckocsik, páncélozott csapatszállítók és tüzérségi eszközök is vannak. Amerikai források szerint orosz katonák tevékenykednek Kelet-Ukrajnában, gyakran vezetés-irányítási és egyéb támogatási segítséget adva a lázadóknak.