Az MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetbiztonsági Szakosztály közös rendezvénye.
Az ukrán válság, Szaúd-Arábia és Irán rivalizálása a Közel-Keleten, Tajvan, Kína gazdasági lassulása és az IS ? ezek lesznek 2015 biztonságpolitikai szempontból kiemelkedő pontjai Dr. Kis-Benedek József, az MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a BSZK és a Nemzetbiztonsági Szakosztály közös rendezvényén elhangzott előadása szerint.
Az előadás első része az európai gazdasági és szociális problémák megoldatlanságának hatásaival foglalkozott, különös tekintettel a lassú gazdasági növekedésre, az Unióba irányuló rekordnagyságú migráció, illetve az Unión belüli migránsok hatásaira, továbbá a radikális és EU-szkeptikus Európa-szerte növekvő népszerűségére. Rávilágított az EU új vezetésével szemben támasztott várakozásokra, melynek meghatározó szerepe lehet az eurozóna és az Unió jövője szempontjából, Kelet-Európában pedig a térség energiaellátásának diverzifikálása, illetve a román belpolitikai válság lehet mérvadó.
Az ukrán válsággal kapcsolatban az előadó hangsúlyozta, nagy horderejű katonai mozgásokra nem kell számítani, illetve mivel egyik fél sem akar közvetlen konfrontálódni, nagy valószínűséggel a 2015-ös év sem hoz majd változást abban, hogy az ukrán helyzet befagyott konfliktus marad. Az elhúzódó válság pedig nemcsak a szankciókkal és csökkenő olajárakkal sújtott Oroszországra nézve káros, de legnagyobb vesztese kétséget kizáróan maga Ukrajna, mely úgy tűnik, végérvényesen elveszítette egyes területeit, az évtizedes rossz gazdálkodás következtében pedig gazdasági helyreállítása nem valósul meg előre látható időn belül.
Az előadás a Közel-Kelet kapcsán a következő biztonsági tendenciákat emelte ki: a Hatok és Irán tárgyalásai számításai szerint nem konszenzussal, hanem újbóli meghosszabbítással jár majd, talán csak az atomprogram tekintetében várható áttörés március végén. Az IS veszélyét az előadó abban látja, hogy bár a szervezet nem rendelkezik egy nemzetközi terrorcsoport képességeivel, de ideológiájuk korlátlanul terjed, így mind több radikális és arra fogékony szervezet tesz hűségesküt a Daesh-nek (Afganisztánban, a Sínai-félszigeten), de az európai muszlimok radikalizálódásának veszélye elhanyagolható. A válság kapcsán az előadó kiemelte, hogy Irak szétesése nem kívánatos, illetve szuverén Kurdisztán létrejötte is igen kétséges. A turbulens közel-keleti konfliktus az egész térséget megosztotta, így az a Törökország ? akinek álláspontja részben eltér a Nyugatétól ?, melynek katonai kapacitásai lehetővé tennék vezető pozícióját, most megvalósíthatná törekvéseit, azonban nem ő az egyetlen aspiráns a pozícióra: erőforrásai Szaúd-Arábiát is alkalmassá tennék a regionális hatalmi státuszra.
Kelet-Ázsia tekintetében az előadó rávilágított Kína romló gazdasági mutatóinak jelentőségére, azonban korai még eldönteni, hosszú távon milyen biztonságpolitikai következményekkel jár majd, illetve meddig tart ez a mélyrepülés. A kontinensen direkt biztonságpolitikai kockázatot a Kína és Japán közötti vitatott jogállású szigetek, a folytatódó kasmíri alacsony intenzitású konfliktus, illetve nemzetközi ellenőrzés nélkül maradt Afganisztán jelenthet.
Az előadás utolsó része a nemzetközi, határokon átnyúló fenyegetéseket, ezen belül a terrorizmus új tendenciáit mérte fel, tehát a kiberterrorizmus térnyerését és a csapatszerű fellépést (amit a Boko Haramot vagy a Sínai-félsziget és Száhel-övezet al-Kaida szervezeteit jellemzi).
A fenti kép forrása: http://www.nationofchange.org/2015/wp-content/uploads/terrorism12115.jpg
A beszámolót írta: Ozorai Fanni
