A fenti képen: NATO-tagországok vadászrepülőgépei Észak-Norvégia felett. (Forrás: thelocal.no)
Európa
A brit miniszterelnök, David Cameron kijelentése révén, tovább mélyült a hidegháborút idéző konfliktus Nagy-Britannia és Oroszország között. A politikus bejelentette, hogy az Egyesült Királyság katonai kiképzőket küld Ukrajnának, hogy felkészítse az ukrán haderőt a további orosz-hátterű, területszerző műveletek elhárítására. A brit kabinet hozzátette a segítségnyújtás nem kizárólag az ukrán fél megkeresésére adott gyakorlati válasz, de egyúttal jelzés Oroszország felé, miszerint Nagy-Britannia nem fogja tovább tűrni az ukrán városok nagyszámú elfoglalását. A miniszterelnök úgy fogalmazott: ?Nagy-Britannia a sátor legerősebb tartórúdja lesz?, majd az Oroszország elleni szankciók erősítését sürgette. Érvelésében kifejtette erre azért van szükség, mert az Oroszország által finanszírozott milíciák nem tartották tiszteletben, az elmúlt hónapban elért tűzszüneti megállapodás rendelkezéseit. A 30 fős kiképző csoport egészségügyi, logisztikai, felderítési és tüzérségi tanácsadást biztosít az ukrán félnek. A nagyobb volumenű tüzérségi tanácsadó program keretében, még további tiszteket küldenek, így hamarosan a kontingens eléri 75 fős maximális létszámát.
Egy, a héten készített felmérés alapján a dán lakosság fele véli úgy, hogy limitálni kéne a letelepedő muszlimok számát. A megkérdezettek hét százaléka voksolt arra, hogy egy muszlim vallású se tartózkodhasson életvitelszerűen Dániában. Bevándorlás ellenes pártok szerint az állampolgárok közös akarata a limitálás, hisz ők is tisztában vannak a folyamat negatív hatásaival. Ezzel ellentétben a Roskilde Egyetem professzora, Bent Greve úgy véli, a tolerancia és a megértés alacsony szintjének, valamint annak a tévesen elterjedt vélekedésnek az elterjedését mutatja, ami kiterjeszti a szűk, radikális nézeteket valló muszlim réteg gondolkodását az összes muszlim egyénre. A skandináv ország népességében jelenleg a muszlimok száma nem haladja meg az öt százalékot.
Norvégia lépéseket tesz, hogy hadereje minél rövidebb idő alatt bevethető legyen, jelentette be Ine Eriksen Soreide védelmi miniszter. „A kialakult szituáció és az új biztonságpolitikai kihívások megkövetelik, hogy haderőnk képes legyen a gyors reagálásra.” fejtette ki szerdán. Hozzátette: Oroszország számos, Norvégia keleti határához közel eső bázist nyitott meg, amelyek a hidegháború óta nem voltak használatban, valamint Norvégiában jelentős növekedést észleltek az orosz berepülések számában is.
A korábbi grúz elnök Mikhail Szaakashvili ? aki jelenleg az ukrán fejlesztési tanács elnöke ? Petró Poroshenko ukrán elnök nyilatkozata szerint jelentős szerepet fog kapni keleti szomszédunk nemzetközi képviseletében. Az ukrán államfő véleménye szerint a rutinos grúz politikus az a személy, aki megfelelő bilaterális kapcsolatokat tud kialakítani Ukrajna és a világ többi állama között. A volt grúz elnök jelenleg Ukrajna felfegyverzésén fáradozik és olyan országok, mint az Amerikai Egyesült Államok támogatásának megszerzése a célja. Oroszország a nyugat szerint fegyveresen támogatja a szeparatista törekvéseket, könnyű és nehézfegyverzettel egyaránt. Ennek ellensúlyozásához az állam vezető szerint Ukrajna külföldi katonai segítségre szorul. Az amerikai Szenátus és a NATO képviselői azonban egyelőre elutasítottak az erre irányuló ukrán törekvéseket.
Az észak-koszovói Mitrovica bírósága meghosszabbította Oliver Ivanovic előzetes őrizetét, annak ellenére, hogy Belgrád a legfelsőbb szinten szólította fel a bíróságot a vádlott óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésére. Tomislav Nikolic szerb államfő szerint ez esetben Szerbia kormánya garantálná Ivanovic bíróság előtti felelősségre vonását. Oliver Ivanovic, volt szerb politikust háborús bűnök elkövetésével vádolják, eszerint egy félkatonai rendőri alakulat vezetőjeként albánok meggyilkolását rendelte el Mitrovicában 1999 április 14-én (a koszovói válságot lezáró NATO-bombázás alatt), illetve később, a háború utáni felkelések során is hasonló gyilkosságokban felbujtó volt.
Az Interpol körözést adott ki 17 személyre, többek között egy szerbiai kormánypárti politikusra, háborús bűnök elkövetésének vádjával. Momir Stojanovicot és 16 társát azzal gyanúsítják, hogy a koszovói háborúban a belgrádi fegyveres erők tagjaként több mint 300 koszovói albán halálában felelősek Meja and Korenica falvakban, 1999 áprilisában.
Az öt balkáni államból ? Albániából, Boszniából, Macedóniából, Montenegróból és Szerbiából ? az EU-ba érkező, valótlan alapon menedékkérelmet benyújtok száma 40%-al emelkedett a tavalyi évben 2013 adataihoz viszonyítva. A kérelmek túlnyomó részét visszautasították, megalapozatlanságuk okán ? jelentette be az Európai Bizottság február 25-én. Dimitris Avramopoulos, a (többek között) migrációért felelős biztos határozottabb fellépésre szólította fel az érintett államokat a nyugati irányú migránsáradat megfékezése végett. A jelentésből kiderül továbbá, hogy a menedékkérelmek száma a 2009 ? 2010-es vízumkönnyítések óta folyamatosan emelkedik. A menedékkérelmek 42%-a csak Szerbiából (és Koszovóból) érkezik, macedónok és albánok egyenként a menedékkérők 21%-át teszik ki. A legtöbb kérelmet Németországban nyújtják be, ahol a Nyugat-Balkánról érkezők aránya a 2009-es 12%-hoz képest 2014-re 75%-ra emelkedett. A Bizottság jelentésében megjegyezte azt is, hogy ?a tagállamoknak az utóbbi hónapokban a Koszovóból érkező irreguláris migráció jelentős növekedésével kellett szembenéznie?.
A kemény tárgyalási pozíciók és maximalista követelések ismét meghiúsították a Bosznia egységkormányának felállítására tett újabb kísérletet, a szerdai szarajevói találkozón mindössze tizenöt miniszteri hely elosztásábannem sikerült megegyeznie a három legnagyobb pártnak. A pártvezetők ígérete alapján vasárnap folytatódnak a tárgyalások. A jogi határidő február végi lejárta vészesen közeleg, a megállapodás hiánya pedig a boszniai politikai válság további éleződését eredményezheti.
Hodorkovszkij: Putyin ?meztelen király?. A volt orosz iparmágnás szerint meg vannak számlálva a jelenlegi orosz elnök napjai a jelentősen gyengülő orosz gazdasági teljesítmény miatt. Londonban tartott beszédében elmondta, hogy csatározások várhatók a különböző oligarcha csoportok között is, továbbá bátorította a nyugati országokat, hogy építsenek kapcsolatokat a Putyinnal ellenzékben lévő politikai erőkkel. Véleménye szerint az orosz elnök csak árt Oroszországnak kormányzásával és el kell érni, hogy minél előbb véget érjen a Putyin éra. Hodorkovszkij úgy véli, Putyinnak nincs szüksége a kelet-ukrajnai területekre, csupán Oroszország nagyhatalmi szerepét akarja kifejezni és elfogadtatni az Amerikai Egyesült Államokkal is.
Mogherini: Nem várhatóak újabb szankciók Oroszország ellen. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem érdemes sietni a Minszki tűszünet megítélésével. Úgy fogalmazott, hogy érdemes kivárni, hiszen a következő hetekben kiderülhet, hogy a felek milyen mértékben tartják be a tűzszüneti megállapodás pontjait. Mogherini kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciók kérdését legközelebb július hónapban fogják újratárgyalni. A főképviselő úgy véli, csakis a diplomáciai út lehet megoldás a konfliktus rendezéséhez és az Európai Uniónak érdeke, hogy részt vegyen ebben.
Amerika
A február 24-én, kedden tartott szenátusi meghallgatásán John Kerry amerikai külügyminiszter kizárta, hogy a február 11-én Barack Obama amerikai elnök által beterjesztett határozati javaslat egy kiterjedt, támadó jellegű szárazföldi hadművelethez vezetne a Közel-Keleten. Az elnöki háborús felhatalmazási határozati javaslat engedélyezné az amerikai szárazföldi erők korlátozott alkalmazását az Iszlám Állam vagy a vele szövetséges csoportok és erők ellen. A meghallgatáson azt akarták megtudni a bizottság tagjai, hogy hol húzódna az a határ, amely már kizárná a fegyveres erők bevetését. Amint azt a külügyminiszter kifejtette, a Fehér Ház javaslata nem tenné lehetővé, hogy az amerikai fegyveres erők elhúzódó szárazföldi harcokban vegyenek részt: ?nem egy újabb iraki vagy afganisztáni művelet indítása a cél? ? tette hozzá Kerry. Ugyanakkor a bizottság kérdéseire válaszolva a külügyminiszter kifejtette, hogy a határozat lehetővé teszi az amerikai katonai tanácsadók számára, hogy az iraki erőkkel együttműködve közvetlen harcérintkezésbe kerüljenek az Iszlám Állam harcosaival. A tervezet három évig tenné lehetővé az amerikai elnök számára a szárazföldi erők korlátozott bevetését, egyúttal hatályon kívül helyezné a 2002-es Irak elleni katonai felhatalmazást, de helybenhagyná a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően meghozott, al-Kaida és társszervezetei elleni harcról szóló határozatot. A beadványt sokan szkeptikusan fogadták, többen a javaslat szövegének oly módon történő megváltoztatását remélik, ami biztosítaná a sikerhez szükséges rugalmasságot a parancsnokok számára.
Amerikai katonai tanácsadó felügyeli az iraki katonák kiképzését egy Bagdadtól északra lévő katonai bázison. (Forrás: gannett-cdn.com)
Az Egyesült Államok és Kuba között a földrajzi közelség ellenére lassan 50 éve nincs diplomáciai és gazdasági kapcsolat. Ennek feloldása érdekében tárgyalások indultak a közelmúltban, aminek e heti állomásán a két ország delegációja egyeztetni tudta álláspontjait a további közeledés és együttműködés feltételeiről. Az Egyesült Államok szeretné, ha Kuba engedélyt adna a havannai nagykövetség megnyitására és nagyobb erőfeszítéseket tenne az emberi jogok érvényesülése, az emberkereskedelem visszaszorítása valamint az internet hozzáférés elősegítésének fejlesztése terén. A Kubai fél elvárása mindezért cserébe, hogy az ország kerüljön le a terrorizmust támogató országok listájáról, ez ugyanis alapvetően korlátozza a két ország közötti banki és pénzügyi tranzakciókat. Washington ígéretet tett arra, hogy Kuba kérésére felülvizsgálják eddigi álláspontjukat az érintett témákban. Az optimista előrejelzések szerint a feleknek sikerülhet április 10-ig megállapodásra jutni, ennek révén az áprilisban esedékes regionális csúcstalálkozón (Summits of the Americas) a két ország elnöke szimbolikusan is kezet foghat, és lezárulhat a több évtizede tartó szembenállás.
Ázsia
Február 26-án az indiai kereskedelmi miniszter, Radzsiv Kher nyilatkozata szerint India tárgyalásokat kezdett Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal egy esetleges szabadkereskedelmi egyezményről. Már 2014 novemberében létrehozták az orosz-indiai munkacsoportot a széleskörű megállapodás kidolgozására, mely hat hónapon belül javaslatokat tesz és megkezdődhetnek a tárgyalások India és Vámunió között. A fejlődő világban egyre több kereskedelmi megállapodás születik a ?nyugati? világ ellensúlyozására és a gazdasági kapcsolatok megerősítésére. Kína, Örményország és Kirgizisztán is tárgyalásokat kezd majd egy szabadkereskedelmi övezetről az Oroszország által vezetett gazdasági blokkal, mely jelenleg 168 milliós lakossággal és több mint 2 billió dolláros GDP-vel bír. A BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság) emellett tervezik egy Új Fejlesztési Bank alapítását (100 milliárd dolláros alaptőkével) mely az IMF és IBRD konkurense lehet.
Joseph Mulloy admirális, haditengerészeti műveletekért, valamint képességek és erőforrások integrálásáért felelős helyettes vezető az Egyesült Államok Képviselőháza Fegyveres Erők Bizottságának Tengeri Hatalom Albizottságában tett jelentést arról, hogy Kína ma már több diesel- és nukleáris meghajtású tengeralattjáróval rendelkezik, mint az Egyesült Államok. Kitért emellett arra is, hogy az ázsiai nagyhatalom egyre fejlettebb tengeralattjárókat épít, jelentősen kibővített műveleti hatókörrel, és alkalmazásuk időbeli kiterjesztésének lehetőségével. Mulloy szerint azonban a kínai tengeralattjárók egyelőre még nem érik el az amerikai eszközök fejlettségi szintjét. Az Egyesült Államok katonai tisztségviselői az elmúlt hónapok során egyre intenzívebben adnak hangot Kína haderőfejlesztésével kapcsolatos aggodalmaskodó véleményeiknek, újabb lökést adva ezzel az Egyesült Államok Kínával és Oroszországgal szembeni technológiai fölényének megőrzéséhez kapcsolódó védelmi programoknak.
Jin-osztályú (Type-094) kínai nukleáris meghajtású ballisztikus-rakétahordozó tengeralattjárók (http://www.jamestown.org/)
Iszlám világ
Csütörtökön reggel támadást hajtott végre a Talibán az afganisztáni fővárosban, Kabulban. Az öngyilkos merénylő a személygépkocsijába rejtett pokolgéppel egy török diplomata autót célzott meg. A robbantásban ketten vesztették életüket. Az egyik áldozat egy török állampolgár, a másik pedig a mellette utazó afgán férfi volt. Ez az első nagyobb terrortámadás Afganisztánban január óta, amikor az Európai Unió munkatársait célzó sikeres támadást hajtottak végre. A NATO decemberben fejezte be a 13 éve tartó afganisztáni műveletét (ISAF), amelynek célja az ország területén működő terrorszervezetek felszámolása és egy demokratikus állam létrehozása volt. A NATO erők kisebb létszámmal 2016 végéig még az országban maradnak, hogy a Resolute Support művelet keretében továbbra is folytassák a 350 ezer főre tehető afgán védelmi- és rendfenntartó erők kiképzését.
A líbiai hatóságok nem képesek megakadályozni a kőolaj és a fegyverek tiltott kereskedelmét, így azok felügyelet nélkül hagyják el az országot. Egy frissen napvilágot látott ENSZ-jelentés szerint a folyamat megfékezéséhez egy nemzetközi tengeri erő létrehozására van szükség. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának líbiai szakértői testülete által írt beszámoló nagy valószínűséggel nyomást gyakorolhat majd a nagyhatalmakra egy esetleges beavatkozást illetően az észak-afrikai államban. Líbiának jelenleg nincs elegendő kapacitása az illegális kereskedelem megállítására, valamint nem képes betartatni azt a még 2011-ben bevezetett fegyverembargót sem, amely a nyílt tengerekre és a levegőre vonatkozik. A jelentés hangsúlyozza, hogy mindenképpen szükség van egy ENSZ BT által felállított nemzetközi tengeri erőre, hogy segítse a líbiai kormányt a felségvizei biztosításában, a fegyverek ki- és behozatalának megakadályozásában, a kőolaj és annak származékai, valamint más természeti erőforrások tiltott exportjában.
Február 26-án tartott beszámolót az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt António Guterres menekültügyi főbiztos a szíriai kérdést illetően, kiemelve, hogy amennyiben nem sikerül a jelenlegi helyzetet megfelelően kezelni, akkor az egész régió súlyos következményekkel lesz kénytelen szembenézni. Beszédében több adatot is megemlített, alátámasztva a probléma súlyosságát. A diplomata szerint a legaggasztóbb, hogy jelenleg 3,8 millióan hagyták el otthonaikat a harcok miatt, valamint, hogy már több mint 100.000 gyermek született a menekült táborokban, akiknek szembe kell nézniük a hontalanság szörnyű tényével. Szíria ENSZ-hez akkreditált állandó képviselője, Bassár al-Dzsafári mindezekre úgy reagált, hogy e humanitárius válság enyhítését a kormányával való együttműködés útján, a terrorista és felkelő csoportok külső támogatásának megszüntetésével, politikai rendezés elérésével, valamint az országát sújtó szankciók feloldásával volna lehetséges megvalósítani.
A spanyol DAS Optika és a Szaúd-arábiai AEC (Advanced Electronics Company) szándéknyilatkozatot írt alá az elektronikus hadviselés eszközeivel kapcsolatban az IDEX kiállításon. A megállapodás értelmében a két cég együtt fog működni az elektronikai hadviselési rendszerek tervezésében, fejlesztésében, gyártásában, tesztelésében és piaci értékesítésében Szaúd-Arábia és más, az Öböl Együttműködési Tanács tagországai számára. Az AEC nyilatkozata szerint arra törekszik, hogy elősegítse a helyi berendezések fejlesztését a DAS-sal való partnerség keretein belül. A DAS Photonics fotonikus rendszereket gyárt, amelyeket rádiófrekvenciás és elektronikus berendezésekben használnak fel, emellett olyan mechanikus rendszereket tervez és fejleszt, melyek szélsőséges körülmények között is képesek működni.
Afrika
Barack Obama amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1991 óta először ismét nagykövetet küld Szomáliába. Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a minisztérium történelmi jelentőségűnek, illetve a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 2013-ban elkezdődött új korszakának elmélyüléseként értékeli ezt a lépést. A szóvivő beszélt továbbá arról is, hogy amennyiben a Szenátus is elfogadja a döntést, akkor Katherine Dhanani, az afrikai konfliktusokról mély ismeretekkel rendelkező, gyakorlott diplomata fogja betölteni a pozíciót. Psaki hangsúlyozta, a diplomáciai kapcsolatok magasabb szintre emelése remek lehetőség Amerikának, hogy kijelölje a szomáliai nép haladási irányát a konfliktus évtizedeiből kivezető úton. Az elmaradott ország biztonsági helyzetére azonban továbbra is aggodalommal tekint a Fehér Ház és mindkét országnak jelentős erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy Szomália sikeresen fejezhesse be egy békés, demokratikus országba való átmenetet.
Újabb merénylet sorozatot hajtott végre a Boko Haram Nigériában. A szélsőséges szeparatista terrorszervezet az ország északi régiójában található Kano és Potiskum városaiban hajtott végre robbantásos merényleteteket február 24-én, ahol legalább 50-en vesztették életüket. A támadások február 26-án Biu-ban és Jos-ban folytatódtak ? a terrorakcióban 32 civil hunyt el. Biu városban az egyik elkövetőt a felbőszült helyiek elfogták és halálra verték. Mindemellett folyamatos harcok dúlnak a kormányerők és a terrorszervezet csapatai között az ország több pontján. A múlt héten nagy küzdelem árán sikerült a kormányerőknek visszafoglalniuk Baga városát a szélsőségesektől. Az országban lévő instabil helyzet következtében a februárra tervezett elnöki választásokat előreláthatólag március 28-ára halasztják.