A NATO védelmi miniszterei. (Forrás: nato.int)

A februári hónapot a partnerkapcsolatok, az ukrajnai konfliktus, valamint a védelmi miniszterek brüsszeli ülése határozták meg. A NATO vezető tisztségviselői kétoldalú megbeszéléseket folytattak többek között Afganisztán, Ausztrália, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország, és Ukrajna vezetőivel és minisztereivel, ahol olyan témák kerültek előtérbe, mint például a kollektív védelem megerősítése, a terrorizmus jelentette fenyegetés és a Szövetség különböző műveletei. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kétségeinek adott hangot a minszki megállapodás végrehajtásának sikerességét illetően, valamint elmondta véleményét az Ukrajnának nyújtandó katona támogatás kérdéséről is. A védelmi miniszterek februári ülésén két stratégiai jelentőségű döntés is született: 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége egy 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül, továbbá a Szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén

Partnerkapcsolatok

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár február 6-án az 51. müncheni biztonságpolitikai konferenciára látogatott, amelynek alkalmából több bilaterális találkozón vett részt. Borut Pahor szlovén elnökkel és Ursula von der Leyen német védelmi miniszterrel megvitatta a jelenlegi biztonsági kihívásokat, míg Aleksandar Vučić szerb miniszterelnökkel és Sauli Niinistö finn elnökkel a partnerkapcsolatok fejlesztését tárgyalták meg.

Másnap Joe Biden amerikai alelnökkel folytatott eszmecserét a NATO afganisztáni műveletéről, az orosz-ukrán konfliktusról, valamint a Szövetség által a különböző biztonsági kihívásoknak való megfelelés érdekében tett lépésekről. Ezután megköszönte Michael Fallon brit védelmi miniszternek országa hozzájárulását a walesi csúcson elfogadott döntések végrehajtásához. A főtitkár emellett találkozott Petro Poroshenko ukrán elnökkel, ahol megerősítette a NATO elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása iránt, valamint Sergei Lavrov orosz külügyminiszterrel, akinek újból ismertette a Szövetségnek a konfliktussal kapcsolatos világos álláspontját. Végül Stoltenberg áttekintette a jelenlegi afganisztáni biztonsági helyzetet Ashraf Ghani elnökkel, valamint megvitatta a Montenegróban folyó reformok aktuális állását Milo Dukanovic miniszterelnökkel.

Február 9-én a főtitkár Andris Berzins lett elnökkel találkozott, ahol megköszönte az országnak az európai védelemben betöltött kulcsfontosságú szerepét, és hogy helyszínt ad egy új parancsnoki és irányítása egység kialakításának, valamint hogy elkötelezett védelmi kiadásának növelése mellett. A minszki megállapodásra kitérve elmondta, hogy ez a megegyezés a legjobb lehetőség a hosszan tartó békére, így elítéli a tűzszünet tiszteletben tartásának elutasítását a szeparatisták részéről, valamint az EBESZ-megfigyelők mozgásának korlátozását.

A hónap közepén Knud Bartels, a NATO Katonai Bizottságának (Military Committee, MC) elnöke Ausztráliába látogatott, ahol megköszönte az ország hozzájárulását a Szövetség által vezetett műveletekhez és missziókhoz. Emellett vezető tisztségviselőkkel és katonatisztekkel megvitatta a NATO és Ausztrália közti katonai együttműködés és interoperabilitás erősítésének lehetőségeit, hogy fokozzák a jövő globális kihívásai elleni fellépés hatékonyságát, különös tekintettel a kibertérből érkező fenyegetésekre és a terrorizmus jelenségére. A három nap során különös fontosságot kapott a tengeri biztonság kérdése, amely a kommunikációs, szállítási, kereskedelmi és energiaellátási útvonalak miatt mindkét fél számára kiemelt jelentőségű.

A tábornok ezután Új-Zélandra látogatott, ahol az előbbiekhez hasonló témák kerültek terítékre. A Katonai Bizottság elnöke megköszönte az országnak az „Eltökélt Támogatás” elnevezésű új afganisztáni művelet (Operation Resolute Support) iránti elkötelezettségét, valamint részvételét a Szövetségnek az Ádeni-öbölben és Afrika Szarvánál folyó kalózkodás elleni műveletében (Operation Ocean Shield). A találkozó végén a tábornok kiemelte: „bár földrajzilag távol állunk egymástól, közös értékeink és elkötelezettségünk összekapcsol bennünket”.

General Knud Bartels, Chairman of the NATO Military Committee greets Air Vice Marshal Kevin Short, Vice Chief of the New Zealand Armed Forces.

Knud Bartels tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke (balra) 
és Kevin Short légi marsall, 
az új-zélandi fegyveres erők vezérkar főnök-helyettese (jobbra). 
(Forrás: nato.int)

Február 24-én Jens Stoltenberg főtitkár Fatih Birolt, a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) vezető közgazdászát fogadta, akit nemrég neveztek ki az ügynökség ügyvezető igazgatójává. A főtitkár elmondta, hogy az energia a nemzetközi biztonság egyik meghatározó tényezője, így a NATO számára kiemelt fontosságú, hogy tovább mélyítse az elmúlt években egyre intenzívebbé váló együttműködést az IEA-val. A látogatás során Dr. Birol tájékoztatta a Szövetség parlamenti képviselőit a globális energiával kapcsolatos aktuális trendekről, az alacsony olajárak hatásaitól kezdve az energiának a hibrid konfliktusokban játszott szerepéig. A NATO és az Ügynökség közötti együttműködés során az IEA szakértői részt vesznek a NATO energiabiztonsággal kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésein, a Szövetség tisztségviselői pedig az ügynökség éves válságreagáló gyakorlatán és más, energiabiztonsággal kapcsolatos eseményeken.

(A Nemzetközi Energiaügynökség egy autonóm kormányközi szervezet, amelyet a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet (Organization for Economic Coo- peration and Development, OECD) hozott létre. Központja Párizsban található. A 29 tagországa együtt dolgozik más országokkal, beleértve Kínát és Indiát is. Az IEA aktívan támogatja az energiakérdésekkel kapcsolatos globális párbeszédet,valamint rendszeresen készít statisztikákat, elemzéseket és ajánlásokat a témában.)

Február 26-án a Szövetség főtitkára két napos látogatást tett Rómába, ahol kihangsúlyozta: „a NATO megvédi minden szövetségesét bármely irányból érkező fenyegetéstől”. Hozzátette, hogy a Szövetség jelenleg kollektív védelmének legnagyobb mértékű megerősítését hajtja végre a hidegháború vége óta eltelt időszakban, hogy megfelelő választ adhasson az olyan biztonsági kihívásokra, mint az „Iszlám Állam”, vagy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában tapasztalható instabilitás. Ez magába foglalja a déli határok fokozottabb ellenőrzését, valamint a tengeri stratégia továbbfejlesztését is. A Sergio Mattarella elnökkel és Matteo Renzi miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén kiemelte a partnerekkel való együttműködés fontosságát a régió stabilitása szempontjából, különösen az egyre romló líbiai biztonsági helyzet fényében. Ennek kapcsán Jens Stoltenberg hozzátette, hogy a NATO készen áll támogatni Líbiát a védelmi és biztonsági intézményrendszere fejlesztésében. Kiemelte, hogy a közel-keleti és észak-afrikai országok védelmi kapacitásának növelése lehetővé teszi, hogy a Szövetség anélkül növelje az adott térség stabilitását, hogy csapatokat kelljen állomásoztatnia ott. A főtitkár megköszönte Olaszország értékes hozzájárulását a NATO afganisztáni és koszovói műveletéhez, valamint a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erőben (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) való vezető szerepre vonatkozó vállalását.

Military ceremony upon the arrival of NATO Secretary General Jens Stoltenberg

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár olaszországi látogatásán. 
(Forrás: nato.int)

Másnap, olaszországi útjának folytatásaként a nápolyi Szövetséges Összhaderőnemi Parancsnokságra (Allied Joint Force Command Headquarters) látogatott, ahol megköszönte a központ tagjainak a Szövetség biztonságának növelése érdekében tett fáradságos munkáját. Kiemelte, hogy a parancsnokságnak széleskörű feladatrendszere van, valamint működése kulcsfontosságú a nagyszámú műveletek és missziók irányításában. A nápolyi létesítmény kiemelt szerepet kapott az iraki biztonsági erők kiképzésében, a líbiai civil lakosság védelmében, a Földközi-tenger térségében zajló terrorellenes tevékenységekben, valamint a Balkán stabilizálásában.

Az ukrajnai konfliktus

Február 2-án Alexander Vershbow főtitkár-helyettes „kritikusnak” nevezte az ukrajnai helyzetet, hangsúlyozva, hogy az esetet nem lehet izolált incidensként kezelni, mivel az alapvető, stratégiai jelentőségű változásokat jelent Európa biztonságára nézve. Elmondta, hogy a jelenlegi események egy olyan orosz viselkedésmintát tükröznek, amely az elmúlt években egyre dominánsabbá vált annak ellenére, hogy a Szövetség folytonos erőfeszítéseket tett egy Moszkvával folytatott együttműködésen alapuló európai biztonsági rendszer kialakítására. Felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a helyzet eszkalálásával és a szeparatisták fegyverekkel való támogatásával, valamint hogy vonja ki katonáit és tanácsadóit Kelet-Ukrajnából. Hozzátette, hogy „Oroszország nem választhatja meg azokat a szabályokat, amelyeknek engedelmeskedni akar, és azokat, amelyeknek nem”. Kiemelte, hogy a Szövetségnek „egységesek és szilárdak” kell maradnia, valamint növelnie az agresszió költségeit Oroszország számára, hogy idővel Moszkva is belássa: saját érdekében vissza kell térnie az együttműködéshez.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár február 6-án az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencián tartott nyitóbeszédében kitért arra, hogy Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök fáradozásai a konfliktus békés rendezésére kiemelt fontosságúak. Elmondta, hogy nem lát ellentmondás abban, hogy a NATO egyszerre koncentrál a védelem erősítésére és a párbeszédre, mivel egy erős Szövetség elengedhetetlen az Oroszországgal folytatott sikeres tárgyalásokhoz. Hozzátette, hogy egy konstruktív NATO-Oroszország viszony nem csak az euro-atlanti térség biztonságára nézve lenne előnyös, hanem az egész nemzetközi rend szempontjából. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „a nemzetközi szabályokat tisztelni kell, nem pedig újraírni, és bizonyosan nem megszegni”.

NATO Secretary General Jens Stoltenberg addresses Munich Security Conference

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az 
51. müncheni biztonságpolitikai konferencián. 
(Forrás: nato.int)

Február 12-én a főtitkár üdvözölte a minszki fegyverszünet megkötését, azonban aggodalmát fejezte ki, hogy néhol az egyezség hatályba lépése után is folytatódtak a harcok. A Kommersant-FM rádióállomásnak adott interjúban Stoltenberg elmondta, hogy Oroszország nem jelent közvetlen fenyegetést a balti országokra vagy más NATO-tagállamokra nézve, ugyanakkor ismét felszólította Moszkvát más államok szuverenitásának tiszteletben tartására. Hozzátette, hogy a NATO nem keresi a konfrontációt Oroszországgal, hanem egy konstruktív partnerség kialakítására törekszik Moszkvával, ami azonban nem veszélyeztetheti azokat az alapelveket, amelyek a jelenlegi biztonsági rendszer alapját adják. A főtitkár emellett megerősítette, hogy a Szövetség parancsnoki és irányítási központok felállítását tervezi hat kelet-európai tagállamban.

Jens Stoltenberrg NATO-főtitkár február 17-én interjút adott az orosz Kommersant újságnak, amelynek során elmondta, hogy a Szövetség tagállamai maguk fognak dönteni arról, hogy támogatják-e fegyverekkel az ukrán kormányt. Az oroszok által a szeparatistáknak juttatott haditechnikai eszközökre utalva megjegyezte, hogy jelentős különbség van aközött, hogy kormányellenes erőket vagy egy legitim kormányt fegyverzünk föl.

A kérdés jelenleg heves viták kereszttüzében áll Európában és az Egyesült Államokban, ugyanis sok szakértő és politikus szkeptikusan áll a Minszkben megkötött fegyverszünet végrehajtásának sikerességéhez. Az Ukrajnának juttatandó fegyveres támogatás mellett érvelők az 1994-ben megkötött Budapesti Memorandumra hivatkoznak, amelyben az aláíró felek megállapodtak, hogy az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak (valamint Oroszországnak) segítséget kell nyújtania Ukrajnának, ha az ország agresszió áldozata lesz. Véleményük szerint az amerikai katonai támogatás és a NATO vezette, az ukrán hadsereget célzó védelmi kapacitásnövelés együttesen segíthet feltartóztatni a szeparatistákat. Az elképzelés ellenzői szerint ugyanakkor a támogatás nem hozna jelentős pozitív változást a konfliktusban, mivel kicsi az esély arra, hogy Oroszország elhagyná a Krím-félszigetet, továbbá a szeparatisták tevékenységét csak egy erőteljes offenzívával lehetne megszüntetni.

Az interjú során a főtitkár elmondta, hogy egyértelmű bizonyítékok vannak a Szövetség kezében, hogy orosz erők vannak jelen a donyetszki Donbass városában. Hozzátette, hogy a NATO hírszerzői mellett független források, újságírók és nem-kormányzati szervezetek is megerősítik az állítást. Kiemelte, hogy nehezen hihető, hogy a szeparatisták fegyveres alakulatai egyedül képesek lennének használni a térségben bevetett bonyolult haditechnikai eszközöket, így egyértelmű, hogy ebben orosz szakértők segítik őket.

A hónap eseménye: A védelmi miniszterek találkozója

Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei a Szövetséget érintő kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan, RAP) megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács NATO-Georgia Commission, NGC), sor került a Nukleáris Tervező Csoport (Nuclear Planning Group, NPG) ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége egy 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a Szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

A szövetség állam- és kormányfői által ősszel elfogadott Készenléti Akcióterv célja, hogy a NATO megtartsa magas szintű reagáló képességét a gyorsan változó geopolitikai környezetben, demonstrálja a szövetségesek közti szolidaritást, valamint megfelelő biztosítékot nyújtson a keleti tagállamok számára az orosz-ukrán konfliktus árnyékában. Az Akciótervvel kapcsolatban az ülés több, hosszú távon hatást gyakorló, valóban stratégiai jelentőségű döntést eredményezett.

Az első ilyen a NATO Reagáló Erő (NATO Response Force, NRF) megerősítésére vonatkozott. A gyorsreagálású erő létszámát a jelenlegi 13,000 főről több mint kétszeresére, összesen 30,000 főre emelik. A hadosztály méretűre bővített NRF kötelékén belül 5,000 fős létszámmal létrehozásra kerül a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erő (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF). Ez a légi és tengeri támogató egységekkel, valamint különleges műveleti egységekkel kiegészített többnemzeti szárazföldi dandár maximum öt zászlóaljból fog állni, melyek bizonyos elemei a tervek szerint 48-72 órán belül, míg a VJTF egésze maximum egy héten belül telepíthető lesz. A VJTF támogatására jelentős válság esetén két további, szintén az NRF kötelékébe tartozó dandár áll majd rendelkezésre. A VJTF 2016-tól áll fel, keretnemzeti koncepcióban, a vezetését vállaló államok éves rotációjával. A találkozón hat állam, az Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország Németország, Olaszország és Spanyolország vállalta ennek feladatát, amely európai vezető szerep a transzatlanti tehermegosztás egyensúlyának növelése szempontjából pozitívumként értékelhető. Elsőként a spanyolok, őket követően 2017-ben pedig a britek fogják betölteni a keretnemzet szerepét. A VJTF hivatalos felállásáig, tehát 2015 folyamán a neki szánt feladatokat egy Németország, Hollandia és Norvégia által létrehozott ideiglenes egység (Interim Spearhead Force) fogja betölteni, azonban elképzelhető, hogy ennek alkalmazása egészen a 2016-os varsói csúcstalálkozóig kitolódik.

A VJTF felállítása mellett a védelmi miniszterek döntöttek hat többnemzeti parancsnoki és irányítási központ azonnali felállításáról is. A NATO-erők integrációs egységei (NATO Force Integration Units, NFIUs) névre keresztelt koordinációs központok feladata a Szövetség erőinek szükség esetén az adott országba való telepítésének megkönnyítése, a kollektív védelmi tervezés támogatása, valamint a többnemzeti képzések és hadgyakorlatok koordinációja lesz. Az első hat ilyen központ Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia területén létesül. A központok személyzetét részben a NATO, részben a befogadó állam adja, méretük körülbelül 40-50 fő lesz. Fontos, hogy ezek a központokat állandó jelleggel hozzák létre, és a gyakorlati együttműködés előmozdításán túl a Szövetség láthatóságának növelésén keresztül szimbolikus üzenettel is bírnak.

A www.biztonsagpolitika.hu – Biztonságpolitika Portál fejlesztését a NATO Public Diplomacy Division, működtetését a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja.