(A fenti kép forrása: http://news.usni.org/wp-content/uploads/2014/05/boko.jpg)

A saría radikális értelmezésén alapuló állam létrehozásáért küzdő Boko Haram évek óta fegyveres harcot folytat Nigéria északi részén. Erejét mutatja, hogy tavaly a terrorszervezet egy nagyjából Belgium nagyságú területet foglalt el, amelynek visszaszerzéséért az afrikai ország rosszul felszerelt hadserege azóta is küzd. A szélsőséges csoport a hetekben hűséget fogadott az Iszlám Államnak, amely tovább nehezíti a nigériai kormányerők helyzetét. A lépés ugyanis nem csupán ideológiai hittételt jelent, hanem egyéb, mindkét fél számára profitáló kapcsolat kialakítását jelzi előre. A Boko Haram ezzel vélhetően újabb forráshoz jut fegyverszállítmányait tekintve, valamint további lőszer- és olajutánpótlásra is számíthat a kialakítás alatt lévő illetve a jelenleg fennálló kapcsolatai és a virágzó közép-afrikai feketepiac révén. Milyen rendelkezésre álló eszközbeli, anyagi és humánerőbeli háttere van a 2009-2010-ben újra erőre kapó, a Száhel-övbeli országoknak azóta is folyamatos fenyegetést jelentő csoportnak?

2011 óta a szervezet harcainak központi elemei a könnyűfegyverzetű ? leginkább gépkarabéllyal (AK-47), könnyű géppuskákkal és RPG-kkel és aknavetőkkel ellátott – gyors mozgású, kézi lőfegyverekkel felszerelt egységek. Emberszállításra legtöbbször a terepszínűre festett pick-up teherautók szolgálnak – amelyek csomagtere néhány esetben nehézfegyverzettel, RPG-kkel és automata fegyverekkel is meg van rakodva ? azonban 2014 óta egyre nagyobb számban érkeznek jelentések a gyalogsági harcjárművek megnövekedett számáról is. Bár már több forrás is megerősítette, hogy a Boko Haram nagyszámú páncélozott harcjárművel rendelkezik, azonban számukról még megközelítő mennyiséget sem lehet tudni. A skála a kis, könnyen páncélozott őrjárműtől a gyalogsági harcjárműveken át (Saurer 4K 4FA) egészen a nagyobb harckocsikig (T-55) terjed. Felszereltségük növekvő szintjét és ezzel párhuzamosan a nigériai erők ellátottságának csökkenését figyelve feltételezhető, hogy eszközkészletüket nem csupán a többi radikális szerveztettel fennálló kapcsolataik és a nigériai seregtől lefoglalt eszközök növelik, hanem szimpatizánsok segítségével lehetőségük van a hazai katonai erők raktárának elérésére is.

Jelentések szerint limitált számú légvédelmi fegyverrel a Boko Haram is rendelkezik, amelynek meglétére még 2014 szeptemberében derítettek fényt a nigériai hatóságok a radikális szervezet egyik székhelyén, Maiduguriban.

Számos esetben házilag gyártott robbanószerkezeteket (IED-k), autóba szerelt pokolgépeket, kézigránátokat és öngyilkos merénylőket vetettek be támadásaik során, valamint elterjedt módszer a gyújtogatás és az emberrablás is. A halálesetek nagyjából 5-5%-át teszik ki a bombázások, gyújtogatások, 10%-át pedig az öngyilkos merényletek és az emberrablások áldozatai.

Tagjai számát összesen 7-10000 fő körülre becsülik, amelyből az aktív fegyveres amerikai hírszerző szolgálatok szerint körülbelül 4-6000 fő lehet. A toborzást Nigéria legszegényebb területein (Yobe, Kano, Bauchi, Borno), leginkább a fiatal korosztályokban (12-14 éves kortól) kezdik. A szélsőségesek közel-keleti és az afrikai régión belüli kapcsolatrendszere, nem csupán egyre kifinomultabb fegyverek szállítását biztosítja, hanem számos kiképzőtábort is üzemeltet a Boko Haram fegyvereseinek felkészítésére. Feltételezések szerint ezen táborokat a kezdetek óta az Al-Kaida emberei támogatják mind kiképzővel, mind az egykori líbiai fegyverkészletek kiszolgáltatásával.

Problémát jelent továbbá a nigériai kormánynak, hogy a radikális szimpatizánsok és a helyi valamint távolabbi kapcsolatokból származó donorok rendszeres anyagi juttatással látják el a szélsőséges szervezetet, amelynek így lehetősége van az eszközkészlet karbantartására, pótlására. Ezen felül a drogkereskedelem és az állat- valamint embercsempészet is fellendíti a csoport pénzügyeit.

A harcok bizonyították, hogy a nigériai kormány egyedül nem bír a megfelelően felszerelt, nehézfegyverzettel is rendelkező milicistákkal. ?A Boko Haram jobban felszerelt és sokkal motiváltabb, mint a saját hadseregünk. A helyzet jelenlegi állása szerint lehetetlen, hogy legyőzzük a szélsőségeseket.? ? jelentette ki a nigériai Borno állam kormányzója, Kashim Shettima 2014 februárjában. Az Afrikai Unió vezetői a sürgető problémára a szomszédos országok részvételét és segítségét kérve úgy határoztak, hogy az ország védelmére 8700 főből álló egyesített haderőt állítanak fel Csád, Kamerun, Niger, Benin és Nigéria egységeiből.

Források:

  • http://fas.org/sgp/crs/row/R43558.pdf
  • http://www.reuters.com/article/2014/02/17/us-nigeria-violence-idUSBREA1G1AO20140217
  • https://www.iiss.org/en/militarybalanceblog/blogsections/2015-090c/february-8272/boko-haram-armoured-fighting-vehicles-3dff
  • http://saharareporters.com/2014/09/27/nigerian-troops-capture-monstrous-armored-tank-boko-haram-insurgents
  • http://www.thisdaylive.com/articles/where-boko-haram-gets-its-weapons/178579/
  • http://www.openbriefing.org/docs/Reducing-the-supply-of-weapons-to-Boko-Haram.pdf

Ez a cikk a FIGYELO.HU ?Globálfalu? rovatában is megjelent a Felek közötti együttműködési megállapodás révén.

Előző cikkFELVÉTELI A BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKKOLLÉGIUMBA – HATÁRIDŐ: 2015. ÁPRILIS 16.
Következő cikkA II. világháború magyarországi hadszínterének hadművészeti jellegzetességei