Az SNMG2 kötelék megérkezése a Fekete-tengerre. (Forrás: nato.int)

Márciusban a NATO kollektív védelmi és reagálási képességeinek további erősítésére helyezték a szövetség tagállamaik a hangsúlyt: tesztelték a NATO integrált műveleti légi felderítési és légiirányítási rendszerét, valamint többnemzeti haditengerészeti gyakorlatot hajtottak végre a Fekete-tengeren. Emellett a tag- és partnerállamok közötti intenzív párbeszéd is folytatódott az észak-atlanti térséget érő közös fenyegetéseket illetően, melyekből továbbra is a kelet-európai orosz agresszió és az ún. „Iszlám Állam” közel-keleti fenyegetése emelkedik ki. E fenyegetésekre keresték a felek a megfelelő válaszokat a Brüsszeli Fórumon is, és ennek jegyében fejezte ki támogatását a NATO Moldova, Ukrajna és Grúzia irányában is.

Partnerkapcsolatok

Az idei évben Katar adott otthont az éves tömegpusztító fegyverek terjedéséről szóló NATO konferenciának. A március 1-től 3-ig tartó eseményt első alkalommal rendezték meg Európán kívül. A konferencia lehetőséget nyújtott a felek informális véleménycseréjére, többek között az Atomsorompó Szerződés szintén tavasszal esedékes felülvizsgálati konferenciája kapcsán. Az 50 tagot tömörítő rendezvény a NATO partnerországok széles körű részvételével zajlott. Jens Stoltenberg főtitkár hangsúlyozta, hogy az Öböl-menti országok szerepe kulcsfontosságú a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása során, hiszen az elmúlt évek során Szíria példája jelezte, hogy a fenyegetés valós veszélyként van jelen a térségben. Az Atomsorompó Szerződés felülvizsgálati konferenciája április 27-én veszi majd kezdetét.

A katari konferenciával párhuzamosan zajlott Türkmenisztánban a „Béke és biztonság Közép-Ázsiában és Afganisztánban” elnevezésű regionális fórum is. A NATO által támogatott eseményen Türkmenisztán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán képviselői mellett Afganisztánból is érkeztek résztvevők, valamint az ENSZ és az Európai Unió szakértői is jelen voltak. Szapar Berdinijazov nagykövet, a türkmén külügyminiszter különmegbízottja felhívta a figyelmet az ország semleges státuszára, és kiemelte, hogy a szomszédokba vetett bizalom növelésének kulcsa az átlátható és transzparens külpolitika. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az egyes térségbeli országokra nehezedő kihívások általában regionális szinten is jelentkeznek, és sokat közülük a nem állami szereplők okoznak. Ennek kapcsán szó esett a narkotikumok illegális kereskedelmének visszaszorításáról, az ún. „Iszlám Állam” nevű terrorszervezet térnyeréséről Irakban, az Ukrajnában tapasztalható információs háború sajátosságairól és a Közép-ázsiai országok közti bilaterális energetikai és határrendészeti problémákról is.

A Közel-Keleti országok jelentőségét mutatja, hogy március 9-én II. Abdullah, Jordánia királya a NATO központjába látogatott. A Jens Stoltenberggel folytatott megbeszélés után a felek kifejtették, hogy azok a biztonsági kihívások, amelyekkel a Szövetség és Jordánia is kénytelen szembenézni, rendkívül hasonlóak. A terrorizmus, az extrémizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedése mind a bukott államok kialakulásának következménye, és éppen ezért a Jordániával való együttműködés minden eddiginél fontosabb lesz majd a NATO számára.

II.Abdullahot Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök látogatása követte. A március 11-én tartott találkozó után a főtitkár elmondta, hogy továbbra is támogatja Skopje euro-atlanti integrációját és a NATO-tagság elérése érdekében tett erőfeszítéseit. Macedónia biztonságteremtő szerepét mi sem érzékelteti jobban, mint hogy az ország hozzájárul az afganisztáni Resolute Support és a koszovói KFOR műveletek sikerességéhez is. Jens Stoltenberg üdvözölte azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket Skopje tett az elmúlt években a védelmi szektor reformja érdekében.

Március 16-án Kiril Gaburicsi moldovai miniszterelnök is Brüsszelbe érkezett. Amellett, hogy a NATO kifejezte elkötelezettségét az ország területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett, a két fél megtette a soron következő lépéseket egy Moldova számára létrehozott védelmi képességfejlesztési kezdeményezés felállítása érdekében, amely a védelmi és a biztonsági szektor reformját célozza majd. Emellett a főtitkár méltatta Moldova teljesítményét, amiért nagyhatású Egyéni Partnerségi Akciótervet fogadott el a közelmúltban.

A főtitkár március 11-én látogatott el a NATO Szövetséges Erőinek Európai Főparancsnokságára (Supreme Headquarters Allied Powers Europe – SHAPE), ahol Philip Breedlove tábornokkal közösen vett részt egy, a katonai vezetők számára szervezett konferencián. Az esemény fő témája itt is az ukrajnai konfliktus volt, amelynek kapcsán a felszólalók Moszkvát vádolták a hidegháború után kialakult biztonsági környezet destabilizálásáért. Emellett a főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a helyzetet csak békés eszközökkel lehet rendezni, ám ehhez kulcsfontosságú lenne a minszki megállapodás következetes betartása. Az új típusú kihívások kapcsán kiemelték, hogy a NATO megreformálja kollektív védelmi képességeit, aminek keretében 13 ezerről 30 ezerre növelik a NATO Reagáló Erőinek összlétszámát, és létrehoznak egy úgynevezett nagyon magas készenlétű összhaderőnemi erőt (Very High Readiness Joint Task Froce – VJTF) is, amely szükség esetén 5 ezer főt tud majd akár 48 órán belül bevetni. További fontos lépés lesz ebben a folyamatban 6 vezetés-irányítási központ létrehozása a balti államok és további három keleti tagország – Lengyelország, Románia és Bulgária – területén. Szintén a kollektív védelmi képességek erősítését célozzák azok a gyakorlatok, amelyeket az idén hajtanak végre a Szövetség tagjai, így például az idén tavasszal esedékes 25 ezer fős hadgyakorlat a Baltikumban.

Mindezek mellett Jens Stoltenberg március 30-án az Európai Parlament Külügyi Bizottságában és a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottságban is felszólalt. Bár hangsúlyozta, hogy a NATO és az Európai Unió különböző módon tevékenykedik és különbözőek a felelősségi területei, mégis a közös értékek, a közös biztonsági környezet és az egyformán fennálló veszélyforrások összekötik a két szervezetet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a változó biztonsági helyzet és az új kihívások megjelenése most különösen fontossá teszi az Unió és a NATO együttműködését. A legfőbb veszélyforrások közé sorolta Oroszország agresszív megnyilvánulásait Ukrajnával szemben, az ISIS terrorszervezet barbár tevékenységét és az észak-afrikai instabilitást is. Ezt követően a főtitkár rámutatott arra, hogy a két szervezet együttműködését három területen tudja igazán elmélyíteni. Ezek közül az első a rugalmasság és az ellenálló képességek növelése az új típusú kihívásokkal szemben, a második a rugalmasság és az ellenálló képességek kiépítése a szomszédokkal együttműködve, különösen a keleti és a déli régiókban, a harmadik pedig a védelmi jellegű beruházások ösztönzése.

Néhány nappal korábban hasonló együttműködésre szólított fel Alexander Vershbow, a NATO főtitkár-helyettese is, aki szintén az orosz és a közel-keleti fenyegetéseket nevezte meg a legnagyobb veszélyforrásoknak Európára nézve. Vershbow kifejtette, hogy a két szervezet közös felelőssége a válságok kezelése és a határokon túli biztonsági helyzet javítása. Hangsúlyozta azt is, hogy a Moszkva által képviselt politikát csak közösen tudják megtörni, hiszen a sikeres válaszlépésekhez elengedhetetlen az Unió által képviselt puha hatalmi és a NATO által birtokolt kemény hatalmi képességek ötvözése. Az EU-t kulcsfontosságú szereplőnek nevezte a partnerországok politikai és gazdasági reformjának támogatása kapcsán, különösen Ukrajna, Grúzia és Moldova esetében.

NATO Secretary General Jens Stoltenberg addressing the Committee on Foreign Affairs of the European Parliament

A Főtitkár az Európai Parlamentben. (Forrás: nato.int)

Műveletek

A NATO továbbra is fejleszti telepíthető légi felderítési és taktikai légi műveleti irányító képességeit a DARS keretében. A DARS (Deployable Air Control Centre, Recognised Air Picture Production Centre and Sensor Fusion Post) egy telepíthető légiirányító, valósidejű légihelyzet-kép előállító és az érzékelő-adatokat egyesítő központ is egyben, amelyet 100 tiszt működtet 16 országból, és szükség esetén képes arra, hogy rövid időn belül alkalmazható legyen. Március 4-től március 30-ig Olaszországban folyt az a gyakorlat, amelynek során a DARS-nak ezeket a képességeit kellett hitelesíteni. A DUST I. 2015 gyakorlat keretében élőben és szimulációk keretében is kipróbálhatták a különböző légi műveleti irányítási képességeket, melyek többségében Eurofighter Typhoon repülőgépek vettek részt. A DARS azért különösen fontos, mert egyfelől összeköttetést biztosít az egyes fegyverrendszerek és a magasabb szintű parancsnokságok között, másfelől pedig a NATO számára folyamatosan biztosítja a vezetés-irányítási képességet a légi műveletek felett. A rendszer egyfajta kiegészítése is a walesi csúcstalálkozón elfogadott irányelveknek, hiszen hozzájárul a NATO reagáló erőinek készenlétének és válaszadó képességének növeléséhez is.

Március 14-én Francesco Paolo Figliuolo vezérőrnagy, a KFOR művelet parancsnoka, Ljubisa Dikovic tábornokkal, a szerb haderő vezérkari főnökével találkozott Krusevacban. A KFOR részéről Figliuolo kiemelte, hogy a koszovói biztonsági helyzet jelentősen javult az elmúlt években, köszönhetően a felek töretlen együttműködésének. Az esemény egyik kulcspontjaként a résztvevők látogatást tettek a szerb haderő CBRN (vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris védelmi) kiképző központjában, amely minden regionális és NATO PfP tagország számára kínál speciális kiképzési programokat. A találkozó végén mindkét tábornok egyetértett abban, hogy a jövőben is tartós és hatékony együttműködés várható a felek között.

Március 11-én ülésezett az Euro-atlanti Partnerségi Tanács (Euro-Atlantic Partnership Council – EAPC). Az 1997-ben létrejött Tanács 50 országot tömörít, beleértve a Szövetség 28 tagját és 22 partnerországot is. Legfőbb célja, hogy olyan fórumként szolgáljon, amely terepet biztosít a strukturált párbeszédre és a konzultációra a felek között a biztonsággal kapcsolatos ügyekben. A mostani tanácskozást az ukrán fél kérésére hívták össze az országban kialakult válsághelyzet kezelése érdekében. Az EAPC ülésére csaknem egy évvel a Krím-félsziget elcsatolása után került sor, amelyet a NATO-tagországok továbbra is illegitimnek tekintenek. A résztvevő felek aggodalmukat fejezték ki a Kelet-Ukrajnában zajló események miatt, és sürgették az Oroszországi Föderációt, hogy vonja ki erőit, valamint mindennemű támogatását a szeparatisták által ellenőrzött régiókból. Nagy egyetértés mutatkozott abban, hogy a minszki megállapodás teljes átültetése a gyakorlatba csak az első lépés egy hosszú békefolyamat során. Ennek kapcsán az ülést elnöklő Jens Stoltenberg NATO főtitkár felhívta a felek figyelmét a megállapodás jóhiszemű betartására, és kiemelte, hogy az orosz támogatás továbbra is táplálja a konfliktus forrását. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az elért tűzszünet továbbra is törékeny, és elszórtan még mindig zajlanak az erőszakos cselekmények Ukrajna területén, amelyek megállítása érdekében a legfontosabb a nehézfegyverek – EBESZ által ellenőrzött és transzparens – kivonása a front közvetlen közeléből. Az EAPC egyik legnagyobb érdemének egyértelműen az tekinthető, hogy azon részt vett a NATO-hoz delegált orosz nagykövet is, és ezzel továbbra is fennmaradt a párbeszéd a két fél között.

A NATO határozottan elutasította azon szerződés legitim elismerését, amelyet az Oroszországi Föderáció írt alá a Grúziában található dél-oszétiai régióval március 18-án. A szerződés értelmében Oroszország szövetségre lép a területtel, és teljes katonai védelmet nyújt számára a jövőben. Mindezt a NATO egyértelműen Grúzia területi épségének és szuverenitásának megsértéseként kezeli, amely teljesen szembe megy a nemzetközi jogi normákkal, valamint az EBESZ alapelveivel és Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásaival is. A NATO továbbra is Grúzia integráns részének tekinti Dél-Oszétiát és Abháziát, valamint teljes mértékben kiáll a grúz szuverenitás és az ország nemzetközileg is elismert határai mellett. A szerződés aláírását a szövetség úgy tekinti, mint a régió biztonságának aláásására tett újabb orosz kísérletet.

Március 20-án Jens Stoltenberg a Brüsszeli Fórumon Federica Mogherinivel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Victoria Nulanddal, az Egyesült Államok külügyi helyettes államtitkárával, és Konstatin Kosachevvel, az Oroszországi Föderáció Tanácsának Nemzetközi Ügyekért felelős Bizottságának elnökével közös panelben szólalt fel. A főtitkár felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel szomszédjai destabilizálásával, és tartsa tiszteletben a nemzetközi normákat. Hangsúlyozta, hogy a NATO az orosz lépésekre válaszul tovább erősíti kollektív védelmi képességeit, támogatja regionális partnereit, beleértve Ukrajnát, Moldovát és Grúziát is.

A hónap eseménye: A 2. NATO Haditengerészeti Készenléti Kötelék hadgyakorlata

Az észak-atlanti szövetség többnemzeti, integrált 2. NATO Haditengerészeti Készenléti Köteléke (Standing NATO Maritime Group Two – SNMG2) a Földközi-tenger térségéből 2015. március 4-én érkezett meg a Fekete-tengerre azzal a céllal, hogy ott több gyakorlatot is végrehajtson a hónap során. A Brad Williamson ellentengernagy parancsnoksága alatt álló kötelék zászlóshajója az Egyesült Államokból érkezett USS Vicksburg volt. Rajta kívül a gyakorlatokban részt vettek a kanadai HMCS Frederiction, a török TCG Turgutreis, az olasz ITS Aliseo és a román ROS Regina Maria fregattok, valamint a német FGS Spessart tankerhajó. A Fekete-tengeren töltött 16 nap kulcselemeiként tengeralattjárók, repülőgépek, vízfelszíni hajók és kisméretű csónakok támadásainak az elhárítását szimulálták a hadgyakorlaton a helyi román, bolgár és török erőkkel közösen. Mindezek mellett sor került a Bulgáriában található Várna és a román Konstanca kikötőinek meglátogatására is, ahol a résztvevők a helyi döntéshozókkal tárgyaltak.

A hadgyakorlat zárása után Brad Williamson parancsnok elmondta, hogy a gyakorlat stratégiai és egység szinten is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a NATO bármilyen – a kollektív védelemből fakadó – kötelezettségének eleget tudjon tenni a jövőben. Az ellentengernagy hozzátette, hogy a Szövetség erejét mi sem bizonyítja jobban, mint az a képesség, amelynek keretében rendkívül gyorsan integrálódott a kötelékbe a három helyi haditengerészeti erő is. Az SNMG2 március 20-tól kezdve visszatért a Földközi-tengerre, és ott folytatja járőröző tevékenységét, ezzel járulva hozzá a Szövetség kollektív védelmi feladatok ellátásához. A végrehajtott gyakorlat is jól érzékelteti, hogy a NATO figyelme Moszkvára összpontosul.

A NATO-NETto Hírfigyelő a NATO Public Diplomacy Division, a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával készül.