Kezdőlap Blog Oldal 93

Latin-amerikai bicentenárium az ELTE-n – beszámoló

0
2010.szeptember 22-én az ELTE Bölcsészettudományi Karán az Új-és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék megrendezésében került sor a latin-amerikai országok bicentenáriumának emlékülésére. A délelőtt 10 órakor kezdődő rendezvényen Chile képviselője, Rodrigo Nieto Maturana, Mexikó kulturális attaséja, Denis Reyuand Pulido, valamint Ecuador nagykövete, Jaime Augosto Barberis Martínez tartott előadást. Az angol és magyar nyelven folyó megemlékezést az ELTE dékánja, Dr. Dezső Tamás nyitotta meg a nem túl nagy számú publikum előtt. Az egyetem történetének rövid bemutatása után a dékán úr köszönetet nyilvánított a küldötteknek, hogy elfogadták a meghívást.
A dél-amerikai országoknak jelentős év az idei, hiszen 1810-ben vívták ki függetlenségüket a gyarmatosító Spanyol Királysággal szemben. A három előadó közül Maturana úr volt az első, aki a bicentenárium és az ország függetlenségének a jelentőségét kihangsúlyozta. Beszédében bemutatta az utat, melyet Chile megtett a függetlenség kivívásáig. Felvázolta, hogy 1808-ban jöttek létre az első függetlenségi mozgalmak, és az események kedvező alakulásában közrejátszottak a napóleoni háborúk, valamint a Spanyol Királyság gyengesége is. Ilyen körülmények között Chile megindíthatta függetlenségi háborúját. 1810-ben autonóm köztársaság lett a Spanyol Királyságon belül, teljes függetlenségét azonban csak 1818. február 12-én nyerte el, Bernardo O’Higgins vezetésével.
Bár a mexikói nagykövetasszony nem tudott eljönni, Pulido úr egyetértett chilei kollégájával abban, hogy az 1810-es évek jelentős szerepet töltenek be a mai mexikói emberek identitásában. Kiemelte az összetartozás érzését és az egymásért való küzdeni tudás fontosságát, mely kiválóan jellemezte a 200 évvel ezelőtti Mexikót és jellemeznie kell a mostanit is. 1810.szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla pap félreverte a harangot és összehívta az embereket templomába, hogy kihirdesse híres felhívását a felkeléshez, Grito de Dolores címmel. Bár Hidalgo atyát a következő évben kivégezték a spanyolok, honfitársa, José María Morelos nem tért le a szabadsághoz vezető útról, így 1821-ben Spanyolország kénytelen volt elismerni Mexikó függetlenségét. Az 1824-es alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett.
Az ecuadori rendkívüli nagykövet az ország történetén kívül remek angoltudását is bemutatta. Az ismeretanyag még részletesebb megismeréséhez segítségül hívták a technikát is, ugyanis projektoron követhették az eseményeket az egybegyűltek. A spanyolok 1531 és 1533 között hódították meg, és előbb a Perui Alkirálysághoz, majd az Új-Granadai Alkirálysághoz csatolták Ecuadort. A gyarmatosítók elleni küzdelem 1810-ben kezdődött, és hosszú, keserves harcok után 1821-ben fejeződött be.
Az előadásokat nagy érdeklődéssel fogadták az egybegyűltek, hiszen a ritka alkalmak egyike volt ez, mely során közelebbről is megismerhettük egy ilyen távoli kultúrkör történelmét, szabadságharcát. A délelőtti emlékülést 14.30-tól egy diákkonferencia követte, mely során három, egymással párhuzamosan zajló szekciót alakítottak ki. Ezek tematikái a „Szellem és irodalom”, a „Politika”, valamint a „Kultúra arcai” voltak.
Asztalos Máté
(A kép forrása: http://blogimg.radikal.com.tr/Blogs/2013/10/31/america-latina-8C28-6225-1476.jpg)

A honvédelem első 100 napja a kormányváltás után

0
A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghívására 2010. szeptember 21-én egyetemünkre látogatott Fodor Lajos nyugállományú vezérezredes, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A honvédelem kormányváltás utáni időszakának első száz napjában lezajlott eseményekről, reformokról és a Magyar Honvédség további fejlesztési irányvonalairól szóló kiemelkedő rendezvény az idei szakkollégiumi tevékenység méltó indításaként is szolgált.
Dr. Németh József Lajos, a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesületének elnöke megnyitó beszédében kihangsúlyozta, hogy 2003 óta működő kollégiumunk a védelmi szférában egyedülálló módon foglalkozik a biztonságpolitika szakterületén tevékenykedni kívánó fiatalok tehetséggondozásával és pályaorientációjával, valamint különböző szakmai programok szervezésével. A rendezvényt megelőzően ennek szellemében készült el a tagok által kigyűjtött és tematizált, az elmúlt három hónap honvédelemmel kapcsolatos híreit tartalmazó szöveggyűjtemény, amelyet Rédecsi Gábor, a BSZK Diákbizottságának elnöke adott át államtitkár úrnak.
bszk-honvedelem-elso-100-napja-2010-03
,Nem egyszerű vállalkozás 100 napot összefoglalni” – kezdte meg beszédét államtitkár úr, aki tematikailag három hónapra lebontva ismertette az elmúlt időszak jelentős eseményeit a honvédelem területén.
Elsőként azon fontos intézkedéseket emelte ki, melyek segítségével egy teljesen új adminisztráció került felállításra. Nagy hangsúlyt fektetett az új vezetés munkafeltételeinek, továbbá humán-, tárgyi- és infrastrukturális feltételrendszerének kialakítása érdekében hozott döntésekre, melyek a kormányzat központi koordinálásával mentek végbe. A védelmi terv aláírása után, június 19-én kezdődött meg a tényleges munka, melynek során döntés született az elsődleges személyügyi kérdésekben és a külszolgálatot teljesítő állomány váltásának ügyében is. Az első hónapban már sor került a honvédelmi tárca költségvetésének áttekintésére és a hiányzó, szükséges pénzösszeg megállapítására, melyet 194 milliárd forintra becsülnek. Államtitkár úr elmondta, a személyügyi kiadásokat az eddigi 57%-hoz képest, jóval kevesebbre, mint egy 40%-ra kívánják csökkenteni és inkább a fejlesztésekre szándékoznak nagyobb pénzösszegeket fordítani. A külszolgálat kapcsán kitért a magyar katonák missziós szerepvállalására is melynek egyik aktuális eseményeként Hende Csaba honvédelmi miniszter látogatását emelte ki Afganisztánban és Koszovóban. Fodor Lajos elmondta, hogy az Afganisztánban, Baghlan tartományban állomásozó Tartományi Újjáépítési Csoport és az OMLT külföldön tartózkodását 2011 márciusáig meghosszabbították. A PRT kapcsán említést tett az augusztusban bekövetkezett halálos balesetéről, melynek ügyében felülvizsgálatot indítottak. ,,Fontos a magyar katonák élete!” tette hozzá államtitkár úr.
A továbbiakban szó esett még a kecskeméti repülőnap ez évi sikeréről és a tisztavatásról, melynek új rendje egy új korszak kezdetét is jelenti majd a magyar tisztképzésben.
Beszédének utolsó két harmadában Fodor Lajos a második, illetve a harmadik hónap jelentősebb, főként strukturális változtatásokat tartalmazó eredményeiről szólt. A Honvéd Kórház elnevezés újrafelvételével meginduló honvéd-egészségügyi reformokon túl beszélt a túlbürokratizáltságot mérsékelendő deregulációs folyamat megindításáról, illetve a hagyományos katonai képességek fejlesztéséhez való visszatérés fontosságáról is (például a katonai objektumokban az őrzés-védelem feladatát kizárólagosan katonai alakulatok lássák el; vissza kell térni az egyes szakcsapatok sajátos képességeinek fejlesztéséhez is). Fodor Lajos külön kiemelte, hogy a tisztképzés megújulása és az új közszolgálati egyetemi forma kialakításának együttes (távlati) célja a biztos karriermodellhez való hozzájárulás a honvédelem, a közigazgatás és a kormányzat területén, mindezt pedig a „szellem által vezérelve”, a tudásanyag biztos elsajátítását garantálva kell megalapozni.
A harmadik hónap főbb változásait elemezve államtitkár úr bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új szervezeti felépítését, illetve a Vezérkar struktúrájában történt változtatásokat, továbbá szót ejtett az önkéntes tartalékos rendszer és Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény (Hjt.) átdolgozásáról is.
Az előadás konklúziójaként felhangzó államtitkári összegzés rávilágított arra, hogy a professzionális, szövetséges elvárásokat teljesíteni tudó Magyar Honvédség egyik legfontosabb feladata továbbra is a társadalmi értékközvetítő szerep, amely a személyi- és technikai képességfejlesztés-hatékonyságnövelés kettős irányvonala mellett még a jelenlegi, közvetlen katonai fenyegetésektől mentes időszakban is elvárt kötelesség.
Előadása után Fodor Lajos az érdeklődők és a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolt, majd a szakkollégium tagjaival beszélgetett. A rendezvény sikeres lebonyolítása megerősített bennünket abban, hogy a hasonló jellegű konferenciák szabad teret adnak a nyílt véleménycserének, és minden hozadékukkal a BSZK szakmai kibontakozását szolgálják.
bszk-honvedelem-elso-100-napja-2010-02
Baranyi Réka és Szijj Dóra
(A fotókat készítette: Krasznai-Nehrebeczky Mária)

Bevonó Tábor 2010

0
A tavalyi, nagysikerű Bevonó Tábort alapul véve, az idén sem maradhatott el a Biztonságpolitikai Szakkollégium közösségépítő hétvégéje. Bár esős napoknak néztünk elébe, a szakkollégium – régi és új – tagjai tántoríthatatlanul gyülekeztek az Egyetem parkolójában várva a pénteki, 14 órái indulást. Röviddel a bepakolás után a teljes létszámmal elindulhattunk Sukoróra, a Velencei Tavi Vízi Sportiskola evezős pályájára. Megérkezésünk után szemrevételeztük a szobáinkat és az épületet, amelyben szállást biztosítottak nekünk, majd saját igényeink szerint kialakítottuk a helyiségeket, s mindenki elfoglalta a saját ágyát a szobákban, amiket szintén hamarost otthonossá tettünk. Miután közfelkiáltással kiválasztottuk a hívónótát, – amely a hétvége hátralevő részében, mint amolyan 21. századi riadókürtként funkcionált – és a vezetőség ismertette a tábor részletes programját, szabad elfoglaltság következett egészen estig.
Persze, hogy ne legyen minden ilyen egyszerű, a tagok részére játékot eszelt ki az elnökség: mindenki kapott egy saját borítékot, illetve egy nevet a jelenlévők közül, s üzeneteket kellett hagynia húzottjának, a címzett „áldozatnak” pedig a tábor végéig ki kellett találnia, hogy vajon kitől kapja a leveleket, s a húzottunkról karikatúrát is kellett készítenünk.
Miután elfogyasztottuk a közös vacsorát és a bevásárló körúton a szükséges dolgokat beszerzők is visszaértek, elkezdődhetett a fergeteges buli, ahol tényleg mindenki jól érezhette magát.
Szombaton délelőtt Dr. Szenes Zoltán tábornok Urat fogadtuk a táborban. A kezdeti bemutatkozás után kötetlen beszélgetés alakult ki. Szó volt az egyetemről, a szakkollégiumról és sok egyéb más kérdésről is, megismerhettük a tábornok Úr közvetlen oldalát, nem mellesleg hasznos tanácsokat kaptunk a jövőbeni terveinkkel kapcsolatban. A beszélgetés után ebéd következett, amit szintén a tábornok Úr társaságában költöttünk el. Természetesen kölcsönös ajándékozással és egy közös fotóval is megörökítettük a találkozást. Ezúton is köszönjük a tábornok Úrnak, hogy újfent megtisztelt minket jelenlétével és hogy továbbra is szakkollégium egyik legnagyobb támogatójaként tarthatjuk számon.
A laktató ebéd után sokak számára rövid csendes pihenő következett, még mások a legkülönbözőbb módokon próbálták elfoglalni magukat. A kis pihenő után jött a tábor egyik legfontosabb szakmai része. A csapatot háromfelé osztották, mindegyik csoport más feladatot kapott. Az első csoport az ún. Fehér Oldalak kidolgozásával foglalkozott, melynek célja, hogy a Szakkollégium egyfajta értékelést adjon az egyetem részére az egyetemi oktatásról. A másik csoport feladata a BSZK toborzási stratégiájának kidolgozása volt, míg a harmadik csoport a szakest felépítésén és témáján gondolkozott. 2-3 órán belül minden csoport végzett a maga feladatával, s a tábor ezen blokkja is sikerrel zárult.
A délután második felében elindult a bográcsozás előkészítése: tűzrakás, hússzeletelés, zöldségaprítás. S bár a kollégák ádáz harcot vívtak az esővel, az elkészült étel megérte a fáradalmakat. A jóleső vacsora után pedig kezdődtek az esti programok. Elsőként a szenzációs „Legyen Ön is szakkollégista!” című vetélkedő zajlott le, változó sikerrel. A későbbiekben pedig felcsendültek a legújabb egynyári slágerek, amikre mindenki önfeledten ropta sajátos stílusában. Kétségtelen, hogy az aznap esti buli méltó záró estje volt a hétvégének.
A vasárnap délelőtt a rendrakás jegyében zajlott, majd megtörténtek a nagy leleplezések, azaz mindenki elmondta, hogy kit húzott. Hangulatos beszélgetés után elmentünk, hogy elfogyasszuk az utolsó ebédünket. Miután jóllaktunk és mindenki összepakolt, felszálltunk a buszra és elindultunk hazafelé – természetesen verőfényes napsütésben.
Összességében elmondható, hogy a tábor a rossz idő ellenére is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Egy kicsit jobban megismertük egymást, összerázódtunk, és talán saját magunk szerepe is jobban kikörvonalazódott ebben a remek kis csapatban. Ezúton is szeretnénk megköszönni a szervezőknek a tábort, úgy gondolom, hogy mindenki jól érezte magát, tartalmas programokban és jó bulikban lehetett részünk. Remélem, hogy jövőre is nekünk jut a megtiszteltetés, hogy beszámolhassunk a táborról!
Seprődi-Kiss Árpád és Szentgáli Gergely

Az USA légügyi attaséja a légierő 21. századi szerepéről és feladatairól – konferencia beszámoló

0
Evan G.Roelofs ezredes, az Egyesült Államok Légierejének budapesti légügyi attaséja 2010. szeptember 9-én a Stefánia Palota Gobelin Termében tartott előadást az Egyesült Államok légierejének 21. századi szerepéről és feladatairól. A rendezvényen jelen voltak még Franciaország, Horvátország, Románia, Svédország, Szerbia légügyi attaséi, valamint Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke.
Evan G. Roelofs 1984-ban csatlakozott az Egyesült Államok Légierejéhez (USAF). A Repülőtiszti és Tengerésztiszti Akadémia hallgatója volt (Air War and Naval War College), majd ösztöndíjas éveket töltött el pilótaként Japánban. 2 éve él Magyarországon, 2008 augusztusa óta az Amerikai Egyesült Államok légügyi attaséja.

Roelofs az USAF vezérelvével nyitotta az előadást:„… repülni, harcolni és nyerni a levegőben, az űrben és kibernetikai térben egyaránt.” Majd bemutatta az USAF funkcióit, melyek fontossági sorrend alapján a következőek: hadászati célú támadás, légi/űrbéli/földi/tengeri harc megvívása, informatikai műveletek, harctámogatás, vezénylés és ellenőrzés, légi utántöltés, légi szállítás, speciális műveletek (mint például: űrutánpótlás), ISR műveletek (intelligence – hírszerzés, surveillance – felügyelet, reconnaisance – felderítés), mentés harc során, navigálás és pozicionálás, meteorológiai szolgálat. Ezt követte az USAF erők klasszikus alapelveinek bemutatása: centralizált ellenőrzés és decentralizált megvalósítás, rugalmasság és sokoldalúság, együttműködési képesség, folyamatos kommunikáció a harctérrel, kitartás és koncentráció, elsődleges feladatok szem előtt tartása és az egyensúly fenntartása. Ezekhez járul még, hogy a közelmúlt eseményei kapcsán új hadviselési területeken is helyt kell állnia az USAF-nak. Épp ezért szükséges volt kiegészíteni az alapelveket a következőkkel: informatikai fölény fenntartása, szövetségesek számára a védelem fenntartása és a légtér védelmének képessége.

„A 21. század légiereje állandó változásban van” – mondta Roelofs. Bár elmondta, ő sem egy jós, annyit elárult, hogy az USAF nagy beruházások és technológiai fejlesztések előtt áll. Új fegyverrendszerek szükségesek: elsősorban a rejtett fegyverek és a lézertechnológia kifejlesztése a cél. Át kell gondolni az eddigi felderítés, álcázás és titkosítás módszereit, különös figyelmet szentelve a pilótával rendelkező, illetve a pilóta nélküli eszközök használatára, melyekhez elengedhetetlen a GPS adta összes lehetőség maximális kihasználása, és természetesen az anyagi lehetőségek megteremtése. A kérdések között szerepelt is, hogy a Kongresszus az Egyesült Államok katonai elemei közül mit tekint a legfontosabbnak, mire szánja a legtöbb pénzt. Hiába vívnak mindennapos harcot a USAF vezetői, a legnagyobb finanszírozásban a haditengerészet részesül, ami azért nagy kihívás a légierő számára, mert az iraki és afganisztáni jelenlét, a szövetséges országok nemzeti érdekeinek biztosítása és a fegyverrendszerek fenntartása horribilis összegeket emészt fel. Mindemellett az Egyesült Államok teljesen tisztában van Kína és Oroszország rohamos mértékű fejlődésével, az új védelmi és fegyverrendszer kiépülésével.
Roelofs ezredes készségesen válaszolt minden hozzá érkező kérdésre, többek között arra is, hogy a jövőben esetleg több C-17-es repülőgép fog érkezni a pápai repülőbázisra. Mint említette, egy négyszemközti beszélgetés kapcsán kifejtette, hogy továbbra is a katonai pályát tartja a legszebb hivatásnak, mert megtanít precíznek lenni, más emberekkel együttműködni és kamatoztatni a megszerzett képességeket.
Nánási Ágnes
(A kép forrása: http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/repulessel_bucsuzott_hazanktol_az_amerikai_legugyi_attase/_DSC0283.jpg)

Dr. Karl E. Lamers: A NATO formálódó új stratégiai koncepciója – új kihívások, új megközelítése

0
„A NATO jövője azon múlik, hogy miként képes megbirkózni a XXI. század új kihívásaival. Ezen a felismerésen kell alapulnia a NATO új stratégiai koncepciójának” – mondta el Karl Lamers, a NATO parlamenti közgyűlés politikai bizottságának és az euroatlanti szervezeteket egyesítő Atlantic Treaty Association-nek az elnöke szeptember 9-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tartott beszédében.
Karl Lamers, aki a Bundestag védelmi bizottságának elnökhelyettese is egyben, a Magyar Atlanti Tanács meghívására érkezett hazánkba, és hivatalos látogatása alatt találkozott Martonyi János külügyminiszterrel és Hende Csaba honvédelmi miniszterrel is.
Kedd délután a szakértő a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács képviselőivel és a Nemzetvédelmi Egyetem hallgatóival ült le egy kötetlen beszélgetésre az intézmény könyvtárában, hogy megismerje a fiatalok véleményét a biztonságpolitika aktuális kérdéseiről, majd ezt követően az egyetem dísztermében tartott előadást, ahol először Lakatos László nyugállományú okleveles mérnök vezérőrnagy, az egyetem főtitkára, majd Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke köszöntötték a vendéget.
Karl Lamers beszédében először megköszönte hazánk részvételét és erőfeszítéseit az ISAF műveletekben, valamint őszinte részvétét fejezte ki az augusztus 23-ai afganisztáni támadás két magyar katonaáldozatának hozzátartozóinak. A tragédia kapcsán a német politikus elmondta: a történtek ismételten rávilágítottak arra, hogy a NATO közép-ázsiai szerepvállalására szükség van annak érdekében, hogy elkerüljük a terrorizmus „exportját”, valamint megelőzzük a 9/11-hez hasonló merényletek bekövetkezését.
„Egyetlen ország sem képes egyedül felvenni a harcot az olyan globális kihívásokkal, mint a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a bukott államok kérdése, az illegális migráció vagy a klímaváltozás, így mélyebb együttműködés szükséges mind a NATO-n belül, mind a harmadik országokkal. Ennek szellemében a NATO továbbra is nagy hangsúlyt fog fektetni a Békepartnerségi Program, a Mediterrán Dialógus és az Öböl-térség államaival való párbeszédre, hiszen a kooperáció ma már nem csak egy lehetőség, hanem a túlélés egyetlen eszköze. A jelen és jövő kihívásainak csak úgy tudunk megfelelni, ha együttműködünk a szolidaritás jegyében” – fogalmazott.
A születő új stratégiai koncepcióval kapcsolatban Lamers elmondta, hogy a legfontosabb a célok, az érdekek és az értékek meghatározása, valamint a NATO szerepének újraértelmezése a világban. A szervezetnek úgy kell választ adnia az új kihívásokra, hogy közben ne veszítse szem elől eredeti küldetését. „Annak ellenére, hogy az új kihívások új megközelítést követelnek, a szövetségnek meg kell őriznie hagyományos értékeit is, amelyek talaján 60 évvel ezelőtt létrejött. Ez pedig rugalmasságot követel” – tette hozzá a politikus.
Lamers kiemelte, hogy az alapokmány V. cikkelyét – mely egy tagállam elleni támadást minden tagállam elleni támadásnak minősíti – ma sem lehet figyelmen kívül hagyni, sőt talán még fontosabb is, mint volt, hiszen a fenyegetések bárhonnan – például a kibertérből is – jöhetnek. Az új stratégiai koncepción – melynek a szakértő szerint legalább 10-15 évre kell szólnia – jelenleg 88 munkacsoport dolgozik, melyek folyamatosan egyeztetnek egymással és a nemzeti delegációkkal annak érdekében, hogy a végleges dokumentumot a 2010. novemberi csúcson el tudják fogadni.
Karl Lamers szerint a műveletek további sikerének egyik záloga – az összefogás mellett – a nemzeti kormányokkal való együttműködés, melyhez a nyilvánosság támogatására van szükség. A NATO-nak nagy hangsúlyt kell fektetnie a tömegtájékoztatásra, jobban meg kell értetnie tevékenységét a tagállamok lakosságával. „Különösen fontos” – tette hozzá –, ,,hogy a fiataloknak kedvezőbb képet mutasson magáról a szervezet” – mondta Lamers, majd zárásként hozzátette: „A NATO az egyetlen hatékony, erős, energiával teli biztonsági szervezet a világban, de a biztonság nem magától értetődő dolog, hanem meg kell dolgozni érte. A XXI. században a béke és stabilitás elérése nagyobb együttműködést kíván meg a nemzetközi szereplőktől, mint valaha.”
Nagy Dóra

ERASMUS félév és nemzetközi tudományos diákköri konferencia a Zólyomi Műszaki Egyetemen

0
Lindmayer Judit, a BSZK BSc másodéves, védelmi igazgatás szakos tagja egyike volt annak a három kiválasztott hallgatónak, akik a 2009/2010. tanév tavaszi szemeszterét a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen nemrég beindított, a hallgatói mobilitást segítő ERASMUS program keretében Közép-Európa egyik partner katonai felsőoktatási intézményében töltötték. A ZMNE partner egyetemei jelenleg a Cseh Védelmi Egyetem (Brno), a Lengyel Nemzetvédelmi Egyetem (Varsó), a Lengyel Katonai Műszaki Egyetem (Varsó), a Szlovák Fegyveres Erők Katonai Akadémiája (Liptószentmiklós), a Szlovák Műszaki Egyetem (Zólyom) és a Lausitz-i Alkalmazott Tudományok Egyeteme. Judit a Zólyomi Műszaki Egyetem Tűzvédelmi Tanszékén hallgatott hazai képzési területéhez kapcsolódó szakmai tárgyakat, vizsgáit pedig 2010 júniusában teszi le – mindezt angol nyelven.
Szlovákiában tartózkodása alatt, 2010. május 6-án került megrendezésre a Zólyomi Műszaki Egyetemen az 51. tudományos diákkör konferencia (SVOC – Studentskej Vedeckej Konferencie), melyen két Zólyomban tanuló magyar hallgató is részt vett. Az egyébként szlovák nyelvű konferencián angol pályamunkáik leadását követően a szóbeli fordulóban szintén angol prezentációval készültek a magyar hallgatók, ezzel „nemzetközivé téve” a konferenciát. A Műszaki Egyetem hallgatói, illetve a két cserediák mellett érkeztek versenyzők a Zsolnai Egyetemről, a Rendőrtiszti Akadémiáról, valamint egy további magyar egyetemista a Nemzetvédelmi Egyetemről.
Az ünnepélyes megnyitót követően hat szekcióban kezdődött a dolgozatok szóbeli prezentációja és védése, melyek egészen az ebédig tartottak. A Tűzvédelmi Szekcióban 15 fiatal mérte össze tudását és előadói képességeit. Kasza Anett végzős védelmi igazgatási szakos hallgató a Bátaapáti Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló, valamint annak katasztrófavédelmi feladatait és kihívásait elemezte előadásában. Nem sokkal később került sorra a két ERASMUS hallgató, Lindmayer Judit – a magyar katasztrófavédelmi rendszer bemutatásáról – és Mórocza Árpád – Az óvóhelyek mai szerepéről szóló – prezentációjára.
A sikeres előadásokat követően a vendéglátó egyetem ünnepi ebédre invitálta a versenyzőket, majd három órakor következett az eredményhirdetés, illetve a különdíjak átadása. A nyelvi különbségekből adódóan helyezést nem értek el a magyar hallgatók, azonban Lindmayer Juditot a kerületi önkéntes tűzoltóparancsnok különdíjával jutalmazták.
„Mindannyiunknak nagy lehetőség volt, hogy részt vehettünk ezen a tudományos megmérettetésen, hiszen nem csak újabb hasznos tapasztalatokat szereztünk, hanem az előadókészségünket és a nyelvtudásunkat is fejlesztettük egy jó hangulatú nemzetközi eseményen.”
A vizsgaidőszakhoz – mind Zólyomban, mind Budapesten – sok sikert kívánunk!

Konferenciák hete

0
Április utolsó és május első napjaiban több mint egy héten át konferenciák sorozatában voltak érintettek a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjai – résztvevőként, előadóként, szervezőként egyaránt.
Április 29-én a Magyar Hadtudományi Társaság Nemzetbiztonsági Szakosztályával és a Kiss Károly Hadtudományi és Biztonságpolitikai Szakosztállyal közös szervezésben Kemény János, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza látogatott a Nemzetvédelmi Egyetemre, ahol Az iraki intézményépítés tapasztalatai – a biztonsági erők kiépítésének kérdése című előadása széles körű érdeklődést váltott ki. Kemény János áttekintette azt a folyamatot, amely az Operation Iraqi Freedom óta meghatározó tényezője volt az ország biztonsági helyzete alakulásának. Rámutatott az iraki biztonsági erők újjáépítésének alapvető kezdeti hibáira és ezek destabilizáló hatására, és egészen napjainkig értékelte a korrekciós lépéseket, figyelembe véve az amerikai csapatkivonási terveket és a belbiztonsági helyzet stabilizálódását.
Néhány nappal később, május 5-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2010. tavaszi Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciáján vett részt Pető Gergő, a BSZK másodéves hallgatója. A közel maximális pontszámra értékelt írásbeli értékelést követően az Alkalmazott Társadalomtudomány szekcióban A robotizálás társadalmi okai, avagy fantasztikumtól a valóságig című pályamunkáját szóban is eredményesen mutatta be, és magabiztosan ért el első helyezést.
Május 6-án délután a Szakkollégium tagjai Afrika szerepe a 21. században címmel szerveztek előadói délutánt, mely alkalommal három meghívott előadó fejtette ki véleményét aktuális biztonságpolitikai kérdésekben. Búr Gábor, az ELTE Új- és Jelenkori Történeti Tanszékének egyetemi docense Afrika helye a globalizált világban címmel, míg Tomolya János mk. ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztály, Műveleti Osztály osztályvezetője A HM jövőbeni feladatai Afrika vonatkozásában címmel tartott érdekességekben bővelkedő előadást. Hozzájuk csatlakozott Marsai Viktor, a szakkollégium végző tagja, az ELTE doktoranduszaA kalózkodás tendenciái Afrika szarvánál című előadásával, mely teljessé tette a biztonságpolitikai körképet.
Végül, a „Konferenciák hete” valódi csúcsponttal zárult – szakkollégistáink részt vettek az Eötvös József Collegium nagyhírű és elismert IX. Eötvös Konferenciáján, ahol biztonságpolitikai témáik külön szekcióban szerepeltek.
Az elhangzott előadások:
Kovács Katalin: A Biztonsági Tanács és jövőbeni lehetőségei
Marsai Viktor: Afrika szarva és a hidegháború
Szijj Dóra: Az „új háborúk hozadéka”: gyermekek a harcokban – a gyerekkatonság általános bemutatása, különös tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságra
Tófalvi Fruzsina: Törökország a változás küszöbén
A tavaszi szemeszter így további komoly szakmai megmérettetésekkel közeledik lassan végéhez. Köszönetünket szeretnénk kifejezni Mindenkinek, aki a programok szervezésében, bonyolításában segítségünkre volt – egyúttal pedig gratulálunk a sikeresen szereplő szakkollégistáknak!

Szakkollégiumok egymás közt – szakma és barátság

0

2010. április 20-án és 21-én a Biztonságpolitikai Szakkollégium küldöttsége az Óriás Nándor Szakkollégium meghívásának eleget téve látogatást tett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melynek keretében két napos közös szakmai konferenciára és a szakkollégiumi élet tapasztalatainak kölcsönös cseréjére is sor került. Az esemény jelentősége kettős: egyrészt hallgatóink saját kutatási eredményeikkel mutatkozhatnak be szélesebb hallgatóság előtt, a továbbiakban felhasználva az eszmecserében megjelenő új, megtermékenyítő nézőpontokat, véleményeket, másrészt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet is képviselve hozzájárulnak az egyetem és a képzés jó hírének formálásához. A Biztonságpolitikai Szakkollégium számára pedig különösen elismerő, hogy a Rajk László Szakkollégium (BCE) és az Eötvös József Collegium (ELTE) után immár a Pécsi Tudományegyetemen is rendelkezik olyan a szakkollégiumi mozgalom részét képező kapcsolattal, amely az elitképzéshez köt minket és a további kitartó, magas színvonalú tevékenységre motivál.

A konferenciát a PTE Halasy-Nagyjózsef aulájában az Állam és Jogtudományi Kar dékánja, Dr. Berke Gyula nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy a szakkollégiumi tevékenység a Pécsi Tudományegyetemen is nagy elismerésnek örvend, és az egyetemi és kari vezetés támogatását is élvezi évek óta, így nagy öröm hasonlóan sikeres hallgatói csoportot vendégül látni Pécsett. Az első két előadás során Farkas Kornél az Óriás Nándor Szakkollégium elnöke, valamint Németh József illetve Csiki Tamás, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke és szakmai alelnöke mutatták be a két szervezet múltbéli és jelenlegi tevékenységét, működését, azok célkitűzéseit és felvételi procedúráit – hiszen a találkozó célja részben az is volt, hogy a felek megosszák egymással tapasztalataikat.
Ezt Szijj Dóra, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagja, a ZMNE másodéves biztonság- és védelempolitika szakos hallgatója „Gyermekek a harcokban” című előadása követte. A prezentáció kiemelten a gyermekkatonaság jelenségének afrikai tapasztalataira koncentrált, azon pragmatikus megfontolásból, miszerint valószínűsíthetően a Magyar Honvédség állománya a jövőben afrikai békefenntartó, humanitárius missziók során találkozhat a gyermekkatonaság jelenségével, így annak megismerése a megfelelő reagálás és fellépés alapját kell, hogy jelentse. Az előadó kitért a gyermekkatona definiálásának nemzetközi jogi problematikájára, a harcokban részt vevő gyermekek szociális-pszichológiai terhére, a lefegyverzési programok lehetőségeire, valamint eredményeire.
Az előző előadás témájához közvetetten kapcsolódva tartotta meg előadását Marsai Viktor, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagja és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem biztonság- és védelempolitika szakos, mesterképzésben idén végző hallgatója. Előadása a Szomáliával kapcsolatban fennálló biztonságpolitikai sztereotípiák felszámolásával foglalkozott, röviden bemutatva az ország 20. századi mozgalmas történelmét, a rendkívül komplex társadalmi viszonyokat, értékelve az egyes szereplők érdekeit és lehetőségeit, valamint az iszlamista mozgalmak valós szerepét.
Dr. Béli Gábor, a Pécsi Tudományegyetem docense, jogtörténész „Hadakozó népek, hadakozó elemek 1526 előtt” címmel tartotta előadását, melyben társadalomtudományi és jogtörténeti szempontból vizsgálta a középkori katonai szervezet – az őrök, őrnagyok, a várispánság – kialakulását, illetve a határőrség szerepkörét, illetve ezek hierarchikus szerveződését.
Az első nap utolsó prezentációját Kovács Katalin, a BSZK tagja és a ZMNE biztonság- és védelempolitika szakos, BSc képzésben végzős hallgatója tartotta; az általa vizsgált probléma pedig az „Az ENSZ BT jövőbeli lehetőségei” volt, melyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának sokak által kívánatosnak tartott reformlehetőségeiről beszélt. Az előadás különös érdeklődést váltott ki a PTE jogász hallgatói körében, konklúziója pedig kiváló vitaindítónak bizonyult, és remélhetőleg további közös munka alapját jelenti.
A konferencia után az Óriás Nándor Szakkollégium a BSZK küldöttségét egy borkóstolóval egybekötött vacsorára invitálta Villányba, ahol a konferencia kötött keretein kívül, informális jelleggel is folytatódhatott az eszmecsere és remek hangulatban zárult a minden tekintetben igen tartalmas látogatás első napja.
bszk-pecs-2010
Másnap a konferencia első előadója Dr. Nochta Tibor, a PTE ÁJK Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszékének tanszékvezetője volt, aki a „Polgári jog emberképe” címmel tartotta meg előadását. Az előadó – tekintettel a hallgatóság eltérő mélységű szakmai jártasságára – a Polgári Törvénykönyv számunkra eddig ismeretlen arcát mutatta be rendkívül élvezetes szemléltetésen keresztül.
Csiki Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa, a ZMNE doktorandusza a Biztonságpolitikai Szakkollégium képviseletében a „NATO új stratégiai koncepcióját” mutatta be. Előadása eredményeképpen betekintést nyerhettünk az észak-atlanti szövetség új stratégiai koncepciója kidolgozásának korábban nem látott egyedi folyamatába, valamint a dokumentum egyes várható elemeibe és azok hatásába a tagállamok, köztük Magyarország esetében is.
A konferencia Pető Gergő, a ZMNE másodéves biztonság- és védelempolitikai szakos hallgatójának „A kínai informatikai támadások” című előadásával folytatódott. Témájának újszerűségéből adódóan a pécsi szakkollégisták által már nagyon várt előadás tovább emelte a konferencia színvonalát. A logikusan felépített prezentációból megismerhettük azokat a főbb informatikai támadásokat, fontos jellemzőikkel együtt, melyek az utóbbi időben egyre inkább a kibertér biztonságára irányították a nemzetközi figyelmet. A kétségtelenül izgalmas téma – az előadás időkorlátai ellenére – kimerítő volt, szintén nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy a hallgatóság soraiban nem feltétlenül „szakértő” hallgatóság ül.
A sort újabb zrínyis szakkollégista folytatta: Tófalvi Fruzsina, végzős biztonság- és védelempolitika szakos BSc képzést folytató hallgató a jelenlegi törökországi állapotokat értékelte „Törökország a változás küszöbén” címet viselő előadásában. Bemutatta azt az egyedülálló helyzetet, amikor egy demokratikus berendezkedésű iszlám országban a haderő hagyományosan a mai napig meghatározó befolyással bír a társadalomban, a múltban pedig szinte bármikor képes volt kormányokat megdönteni és újakat a hatalomra emelni. Az előadó a közelmúlt katonai letartóztatási hulláma és a közelgő választások kapcsán a politikai erőviszonyokat vizsgálva a török belpolitika stabilizálásának esélyeit latolgatta.
A záró előadást az Óriás Nándor Szakkollégium tagja, László Balázs tartotta „Politika” vagy „nem Politika” címmel. Érdekes eszmefuttatásában megvizsgálta, hogy mi számít ma politikának, és egyáltalán létezik-e ma a klasszikus értelemben vett politika? A prezentációban hangsúlyozta véleményét, miszerint vissza kell térni az arisztotelészi alapelvekhez, melyet az oktatási rendszer ésszerű reformja is segíthetne azáltal, hogy a fiatalok érdektelenségét a politikával kapcsolatban feloldja, és elősegíti a szélesebb látókör megalapozását, a kulturált eszmecsere és vitakultúra kialakítását e téren. Az előadás méltó befejezése volt a termékeny konferenciának, melynek remélhetőleg ez évben Budapesten folytatását is megrendezhetjük.
Találkozzunk Budapesten!
Összességében a konferencia szakmai, szakkollégiumi és emberi oldalról is eredményesnek bizonyult. Mindkét szakkollégium tagjai tanultak egymástól, a tanulás mellett pedig barátságok alapja teremtődött meg, és a résztvevők kölcsönösen biztosíthatták egymást a jövőbeni együttműködés szándékáról.
Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani az Óriás Nándor Szakkollégium vezetésének és tagjainak a szívélyes, magas színvonalú vendéglátásért és a kiválóan bonyolított konferenciáért, valamint elismerésünket fejezzük ki a Pécsi Tudományegyetemnek az Óriás Nándor Szakkollégiumnak nyújtott támogatásáért. Köszönjük, hogy ha csak egy rövid időre is, de betekintést nyerhettünk az Egyetem és a Szakkollégium életébe!
Bokányi Zoltán és Szentgáli Gergel

Afrika szerepe a XXI. században – konferencia beszámoló

0

A Biztonságpolitikai Szakkollégium rendezésében május 6-án került sor az afrikai országok XXI. századi szerepét taglaló konferenciára, melynek során az előadók színes és érdekes prezentációikkal helyezték nagyító alá a kontinenssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Ily módon a gyarmati múlt, a szegénység és egyéb társadalmi problémák következményeit, a globális felmelegedés okozta kihívásokat, a fokozódó vízhiány lehetséges hatásait, az etnikai és vallási konfliktusok okait, valamint a gazdag nyersanyaglelőhelyek adta lehetőségeket, és a nemzetközi közösség érdekeit is részletesebben megismerhettük.

bszk-afrika-2010-01

Első felszólalóként Dr. Tomolya János, mk. ezredes a kontinenssel kapcsolatos főbb kihívások felvázolása után rámutatott: szénhidrogén-tartalékai miatt Afrika a fejlett világ országainak újra érdekeltségi körébe került. Az olaj- és gázkészletek kitermelése azonban a fejletlen infrastruktúra miatt tőkeigényesebb a kontinensen mint a nyugati vagy az ázsiai országokban; a szubszaharai államok gazdasági partnereinek mindemellett számolniuk kell azzal is, hogy a GPI (Global Peace Index) globális békemutató szerint Afrika jelenleg Oroszország mellett a legkonfliktusosabb térség a világon. És bár statisztikai adatok szerint az összecsapások tényleges száma csökkent a korábbi évekhez képest, azok sokkal erőszakosabbá és véresebbé váltak. A Magyar Honvédség szerepére kitérve az ezredes úgy vélte, hazánknak békefenntartói téren is vannak feladatai Afrikában. Mint mondta, Magyarország 1-2 szakasznyi katona kitelepítésével a „force protection” feladatait tudná leghatékonyabban ellátni – ennek helyszíne pedig a legnagyobb eséllyel szerinte a Kongói Demokratikus Köztársaság lehet.
Búr Gábor, az ELTE docense Afrika gazdasági fejlődésének lehetséges ösztönzőit, illetve az azt gátló tényezőket járta körbe előadásában. Prezentációjában rávilágított: Afrika nem csupán a fejlett világhoz, de a ’60-as évek számadatait alapul véve, önmagához képest is messze elmaradottá vált; a kontinens felszabadulása óta oda utalt 500-1000 milliárd dollárnyi segélynek pedig szinte semmilyen eredménye nem érzékelhető. Nem meglepő hát, hogy sokan úgy vélik, a segélyek többet ártottak mint használtak az afrikai országoknak, és akadnak olyanok is, akik inkább egy nemzetközi protektorátus kiépítésében látják a megoldás kulcsát. Búr Gábor szerint a kontinens nagy tragédiája, hogy a segítséget mindig külső szereplőktől várja, miközben valójában csak önmaga tudná problémáit orvosolni. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, ezt a folyamatot először a jövőbeni változásokra vonatkozó kételyek tisztázásával és az alapvető kérdések megválaszolásával kellene megindítani.
A konferencia harmadik előadójaként Marsai Viktor, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagja az „Afrika szarvánál” megfigyelhető kalózkodási tendenciákat mutatta be. Összeszedett és jól felépített prezentációjában röviden ismertette a kalózkodás történeti hátterét, a jelenkori trendeket, a kalózkodás gazdasági és szociális okait, a nemzetközi közösséget érintő költségvetési vonzatait, a kereskedelemben előidézett problémákat. Ezt követően kitért a szomáliai kalózhálózatok felépítésére és működésére, a kalóztámadások folyamatára, a kalózkodás üzleti mechanizmusára, konjukturális hatásaira, majd részletezte a kalózkodás elleni védelem érdekében tett eddigi lépéseket és azok eredményeit. Kritikai záró mondatában az előadó megjegyezte, a kalózok elleni műveletek látszatintézkedéseknek tűnnek csupán – a nemzetközi közösségnek újra át kellene gondolnia, hogy valójában mit is akar elérni Szomália és a kalózkodás ügyében.
Pocsarovszky Ráchel

„A különleges műveleti erők felkészítésének sajátosságai a Magyar Honvédségben és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen” – konferencia beszámoló

0
2010. április 14-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kampuszán első alkalommal került sor a ZMNE Összhaderőnemi Műveleti Intézet, valamint a Műveleti Támogató Tanszék szervezésében „A különleges műveleti erők felkészítésének sajátosságai a Magyar Honvédségben és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen” című tudományos konferenciára.
A konferencia levezető elnökei Dr. Szabó Tibor alezredes, egyetemi docens, és Forray László alezredes, egyetemi adjunktus voltak, míg a fővédnöki pozíciót Kovács József vezérőrnagy, a MH Összhaderőnemi Parancsnokság, szárazföldi haderőnem főnöke töltötte be.
Megnyitó beszédében a tapasztalatok megosztására, együttműködésre, és az új típusú kihívások felismerésére hívta fel a parancsnoki, illetve a beosztott állomány figyelmét, és kifejezte abbéli reményét, hogy az elkövetkezendő években a különleges műveleti erők még nagyobb jelentőséget kapnak.
A vezérőrnagy beszéde után Felházi Sándor ezredes, a Kossuth Lajos Hadtudományi kar dékánja szólt néhány szót a konferencia résztvevőihez. Beszámolt arról, hogy a most első alkalommal megrendezett konferencia remélhetőleg minden évben megrendezésre kerül majd.
Az első előadást Porkoláb Imre alezredes tartotta Aszimmetrikus kihívások és a különleges erők címmel. Előadásában felvázolta, a hagyományos és a különleges műveleti erők közötti különbséget. A prezentáció során a résztvevők betekintést nyerhettek a különleges műveleti erők feladatrendszerébe is, illetve az afganisztáni misszió alapvető tulajdonságaiba.
Ezt követően a második előadást A NATO különleges műveleti alaptanfolyam a BTKK szervezésében címmel Koltai Arnold alezredes tartotta. A hallgatóság betekintést nyerhetett a Béketámogató és Kiképző Központ (BTKK) történetébe és feladatába a katonák felkészítése és kiképzése szempontjából. Koltai Arnold ismertette a 9 hónapos NKMA (NATO Különleges Műveleti Alaptanfolyam) öt fázisát, illetve megismerhettük a BTKK felszereltségét, képességeit.
A harmadik előadást Molnár Zsolt alezredes tartotta Az OMLT afganisztáni tapasztalatai címmel. Az érdekes diavetítés közben felvázolta az OMLT (Operational Mentor & Liaison Team – Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport) tevékenységét, feladatát, felszereltségét. Kiemelte, hogy az OMLT a humanitárius segítségnyújtáson, illetve a járőrtevékenységen kívül éles harctevékenységi feladatok tervezésében és végrehajtásában is rendszeresen részt vesz. Az előadás további részében az eddig végrehajtott feladatokat és kihívásokat részletezte a 2009 januárja – augusztusa között parancsnoki pozíciót betöltő alezredes.
Negyedik előadóként Nyulászi Tamás százados a Különleges műveletek elméleti és gyakorlati ismeretanyagának oktatási lehetőségei a ZMNE képzési rendszerében címmel tartotta előadását. Felvázolta az egyetem jelenlegi oktatási rendszerét, melyből megtudhattuk, hogy az ösztöndíjas hallgatók a BSc képzés alatt a Különleges műveletek I-III. tantárgy keretein belül találkozhatnak a különleges műveleti egységekkel, ezen kívül beszélt az egyetem és szolnoki zászlóaljak együttműködéséről, melynek részeként a hallgatók is látogatást tesznek az alakulatoknál, és az alakulat katonái is részt vesznek az egyetemen folyó szakirányú oktatásban segítésében. Az ilyen típusú együttműködés egyben nagyon hasznos lehet a végzés utáni további közös munkánál. Nyulászi Tamás zárásként leszögezte, hogy a különleges műveletek elméleti oktatása elengedhetetlen a Nemzetvédelmi Egyetemen.
A következő előadók Váczi Norbert százados és Kozma Gyula főhadnagy voltak, akik a különleges műveleti erők missziós tapasztalatairól számoltak be, többek között az Afganisztánban tevékenykedő Különleges Műveleti Csoport feladatairól.
Zárásként Koller József alezredes, a 86. Szolnoki Helikopterbázis parancsnok-helyettesének nem kevésbé érdekes előadása következett, aki a helikopterek többcélú alkalmazásáról és gyakorlati tapasztalatairól tartott beszámolót. Ismertette, hogy a szolnoki helikopterek milyen egyedülálló képességekkel (légi sugárfelderítő készenlét; kutatás és mentés; stb.) rendelkeznek, és hogy milyen feladatokat (csapatok kijutatása a hadműveleti területre; menetoszlop kísérése; elrettentés; stb.) kell megoldaniuk. Előadásából kirajzolódott az az egyértelmű tény, hogy a helikopterek használata a különleges műveleti feladatok megoldásához elengedhetetlen. Zárásként beszélt két nagyszabású gyakorlatról: a Magyarországon szervezett Légi roham 2009-ről és a Belgiumban megrendezett Logical Response Pegasus 2009 gyakorlatról, mely a legnagyobb közös különleges műveleti gyakorlat Európában. Kiemelte a magyar alakulatok és a szolnoki Mi-24-es helikopterek kiváló szereplését.
Összességében elmondható, hogy a konferencia elérte célját. A jelenlévő elöljárók egyöntetűen úgy értékelték, hogy ilyen típusú konferenciára a jövőben is szükség lesz. Részünkről köszönetünket fejezzük ki a szervezők felé, hogy részt vehetünk egy ilyen profin megszervezett, sikeresen bonyolított és hasznos tartalommal megtöltött előadássorozaton. Egyedülálló élmény volt – ha csak egy rövid időre is – betekintést nyerni a „szolnokiak” életébe.
Sedghi Amitis – Szentgáli Gergely
(A kép forrása: honvedelem.hu)

Kiemelt témák

3,127 FACEBOOK