Az NSA (Nemzetbiztonsági ügynökség) és az FBI (Központi Nyomozó Iroda) munkatársai tárgyalásokba kezdtek az Egyesült Államok kongresszusával a június elsején hatályát vesztő Patriot Act 215-ös paragrafusának megtartásáért. A bekezdés jövőjével kapcsolatos tárgyalások annak kapcsán kerültek napvilágra, hogy a kongresszus ? az idén lefolytatott több zártkörű megbeszélést követően ? a Guardian című napilapnak bejelentette: a fent említett paragrafus megújítása helyett a 2014-es Freedom Act egyes részeit tervezik beiktatni. Mindez leginkább a szabadságjogokért küzdő politikai szervezetek körében örvend támogatásnak, mivel szóvivőik szerint a jelenleg érvényben lévő rendelet felhatalmazást nyújt az NSA és az FBI számára, hogy kutakodjanak az amerikaiak magánéletében, megsértve ezzel szabadságjogaikat. Az ügynökségek ezzel szemben úgy vélik, hogy a változtatás jelentős hátránnyal járna a jelenleg hatékonyan működő terrorelhárítási és nemzetbiztonsági feladatok végrehajtása szempontjából.
Az érvényben lévő szabályozás lehetővé teszi a rendfenntartó szervek számára, hogy bírói végzés nélkül lehallgassák a telefonvonalakat, megfigyeljék az e-maileket, valamint az orvosi, pénzügyi és egyéb iratokat, végül több, az országon belüli hírszerzést korlátozó rendszabályt is eltörölt. Ezen túlmenően nagyobb mozgásteret ad a rendfenntartó szerveknek és a bevándorlási hivatalnak a terrorizmussal gyanúsított személyek letartóztatására és kitoloncolására. A rendelet továbbá megváltoztatta a terrorizmus definícióját, így az magában foglalja a belföldi terrorizmust is, ezzel megnövelve azon tevékenységek körét, melyek felderítésére kihasználhatók az általa nyújtott plusz hatáskörök. Fontos megjegyezni, hogy a minderre lehetőséget biztosító úgynevezett „hazafias törvényt” (Patriot Act) alig másfél hónappal a 2001-es terrortámadások után szavazta meg a kongresszus. Az NSA számára a Patriot Act 215-ös cikke teremtette meg a jogi alapot arra, hogy 2006-tól fogva napi szintű ? a telefonhívások címzettjeire és azok időtartamára vonatkozó ? adatgyűjtést végezzen az Egyesült Államok területén, melyet Edward Snowden 2013-ban nyilvánosságra hozott.
Az Obama-adminisztráció ? a kiszivárogtatás következményeképp ? támogatta az NSA ezen tevékenységének felfüggesztését, de arra végül nem kapott felhatalmazást, mivel a szenátus 2014 novemberében elutasította az ennek kapcsán benyújtott Freedom Act tervezetet. A Freedom Act szigorította volna az ügynökségek és a kormány nyomozási hatáskörét, amit jelentősen támogattak a különféle civil és liberális szervezetek. A rendelet iránti lelkesedésük mértéke végül jelentősen alábbhagyott, miután a kiegészítő iratok valamelyest feloldották a korlátozásokat, így például nem tiltották azt sem, hogy az ügynökségek tárolhassák a lehallgatások anyagát.
Az ügynökségek szerint a 215-ös paragrafus elhagyása jelentősen leszűkítené a Patriot Act által biztosított jogköröket ? például a nyilvántartásokhoz való közvetlen hozzáférést is ?, valamint megnehezítené a további reformokat. Az új szabályozási tervezet ugyanis elvenné az NSA jogosítványait a lehallgatások és az adatgyűjtés terén, melyeket ezentúl a telefonszolgáltatók feladata lenne összegezni és továbbítani az ügynökség számára.
Az FBI munkatársai valamint a republikánus párt szóvivői arra hívták fel a figyelmet, hogy amennyiben a Patriot Act paragrafusát eltörlik, úgy a jelenleg zajló nyomozások munkáját is megnehezítik. Attól tartanak ugyanis, hogy a bekezdés lejárta után nemcsak az eddigi lehallgatások során gyűjtött adatok, hanem a belföldi és az országot fenyegető terrorizmus elleni harc során ? többek között a hitelkártyaadatok követése, valamint a szállodai adatok megismerése kapcsán ? alkalmazott eszközök is elvesznének. Mindez továbbá azzal a veszéllyel is járna, hogy a tárgyalások mellett a törvényhozók betekintést nyernének az elemzők és ügynökök mindennapi munkájába, akiket eddig védett a jelenleg érvényben lévő 215-ös paragrafus.
A reformra igencsak nagy figyelmet fordító Obama-adminisztráció már februárban megkezdte az FBI kelléktárának felülvizsgálatát. Az ügynökség korábban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva képes volt rábírni a cégtulajdonosokat, hogy szolgáltassák ki ügyfeleik adatait. A kormány által megindított februári ? még ratifikálás előtt álló ? reformcsomagnak köszönhetően a szervezet megakadályoztatná az adatszolgáltatás harmadik félnek történő felfedését.
A változtatás az FBI kibervédelmi nyomozásai során is sok nehézséget okozna, tette hozzá Joseph Demarest, az FBI kibervédelmi osztályának igazgatóhelyettese. A rugalmasság ezen a területen ugyanis elsődleges fontosságú, az általános hivatali út betartása akár napokkal, hetekkel is megtoldhatja az ügymenetet, mely számos nehézséget okozva lelassítaná a munkavégzést nem várt kockázatokhoz vezetve.
A szolgálatok és a törvényhozók között kialakult vitának végül a képviselőház által ? május 13-án ? elfogadott törvénytervezet vethet véget. Erre reagálva Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője kijelentette, hogy nem kívánja napirendre tűzni a képviselőház által elfogadott törvénytervezetet. Látható tehát, hogy a 215-ös paragrafus sorsát illetően komoly viták alakultak ki, melynek kapcsán a republikánusok szerint további egyeztetések szükségesek.
Ez a cikk a FIGYELO.HU ?Globálfalu? rovatában is megjelent a Felek közötti együttműködési megállapodás révén.
