A Líbia partjainál történt hajókatasztrófában ? melyben egy menekülteket szállító hajó felborult ? több mint 800 ember vesztette életét 2015. április 19-én. A balesetet a következő héten egy újabb ? több ezer áldozatot követelő ? incidens követett, mely a helyzet átértékelésére és válaszlépések meghozatalára késztette az Európai Uniót. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve Dimitrisz Avramopulosz a migrációs ügyekért, uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos egy 10 pontból álló cselekvési tervet dolgozott ki a helyzet kezelésére. Ebben többek között szerepel a Triton és a Poseidon elnevezésű műveletek további anyagi és technikai eszközökkel történő megerősítése, valamint a tengeren bajba jutottak megmentése, és az embercsempészek hajóinak elfogása érdekében történő közös fellépés összehangolása. Annak ellenére, hogy Brüsszelben az EU rendkívüli ülésén döntést hoztak a Triton határrendészeti program megerősítéséről, a Líbia területén zajló konfliktusok továbbra is megoldatlanok maradtak. Ennek következtében 2015-ben az észak-afrikai és közel-keleti térségből sokkal több menekült indult útnak Európa irányába, mint a tavalyi évben. A határ menti országok ? közülük is elsősorban Olaszország, mely több ezer megmentett migránst telepített le ideiglenesen Szicíliában ? cselekvésre és komolyabb döntések meghozatalára sürgetik az Unió tagországait.

Az UNHCR (ENSZ Menekültügyi Főbiztossága) jelentései szerint 2015-ben eddig 36 390 migráns érkezett Olaszországba, Görögországba és Máltára a tengeren keresztül. A hatóságok értesülése szerint közülük 1750 menekült meghalt, míg további 1776 eltűnt. A legtöbben Szíria, Eritrea, Szomália és Afganisztán területéről indulnak útnak a fennálló polgárháború, a szegénység és az emberi jogi visszaélések miatt.

Az Európai Unió 28 tagállamának eltérő rendészeti és jogi rendszerei miatt rendkívüli kihívást okoz a menekültkérdés megoldását célzó közös fellépés kidolgozása, és annak gyakorlati megvalósítása. A dublini szabályok alapján a migránsokkal kapcsolatos ügyeket általában azon ország kezeli, amelybe megérkeznek. Ezek kapcsán összességében elmondható, hogy a menekülteket megilleti az alapvető ellátáshoz való jog, amit a fogadóközpontban biztosítanak számukra. Ezt követően fél év után lehetőségük van munkát vállalni a fogadó országban. A probléma nagyságát jelzi, hogy 2014-ben összesen 626 065 menekültstátusz kérelem érkezett az EU-hoz, ami komoly biztonságpolitikai kérdéseket is felvet. Először a társadalmi biztonság veszélye merülhet fel a kulturális, nyelvi és vallási különbségek miatt, melyek konfliktusokhoz vezethetnek a helyi lakossággal. A migránsok megérkezésük után először ezen ellentétekkel szembesülnek, mely megnehezíti beilleszkedésüket. Különösen a homogén nemzetiségű országokban jelenthet ez problémát, ahol a multikulturalizmus kevésbé támogatott, és negatív diszkrimináció éri a bevándorlókat. A migráció továbbá kihathat a gazdasági biztonságra is, hátrányosan érintve az adott ország munkaerőpiacát, ugyanis az érintett dél-európai országokban nagyon magas a munkanélküliség. Ezen országok költségvetése nem teszi lehetővé, hogy önállóan biztosítsák a probléma kezeléséhez szükséges tengeri flottát, továbbá gondot jelent a menekülttáborok fenntartása és a munkalehetőség biztosítása a migránsok számára.

A belbiztonság kérdése talán a legjelentősebb, mivel a határok ellenőrzése, és a növekvő számú bevándorló felügyelete komoly kihívást jelent a terrorizmus, és a szervezett bűnözés kockázata miatt. Ennek következtében a kormányok 2011-et követően összekötötték a terrorizmus terjedését a migráció kérdésével, és szigorítottak a politikájukon. A helyzet komolyságát mutatja, hogy Olaszország határait 2014-ben 98 000 legális bevándorló lépte át, melyek közül a nemzetbiztonságra veszélyes csoportok kiszűrése komoly kihívást jelent a hatóságok számára. Ezzel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy a határvédelem és a menekültkérdés két különböző fogalom, és a liberális bevándorlási politika nem feltétlenül tehető felelőssé a menekültek által jelentett fenyegetésért.
Végül a migráció kapcsán a közbiztonság kérdése is gyakran felmerül, hiszen sokan úgy vélik, hogy a bevándorlók miatt megnő a bűnözés, azonban a statisztikák szerint nem mutatható ki összefüggés a kriminalizáció és a legális migráció között. Összességében elmondható, hogy az Olaszországba érkező jelentős számú menekült nem rontott jelentősen a bűnözési rátákon. Ezt támasztja alá az is, hogy nem tartóztattak le nagyobb számú külföldi állampolgárt, mint hazait. A fent említett példák is mutatják, hogy a megnövekedett menekülthullám jelentős kihívás elé állítja az Európai Unió országait, mely veszélyezteti a régió biztonságát. Ennek ellenére az államoknak ügyelniük kell az emberi jogok és az élet védelme kapcsán felmerülő kötelezettségeik teljesítésére is.

Az alábbi, 2014-ben készült dokumentumfilm az olaszországi helyzetet mutatja be:

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=mPipuzDqPpM

Ez a cikk a FIGYELO.HU ?Globálfalu? rovatában is megjelent a Felek közötti együttműködési megállapodás révén.