Jens Stoltenberg NATO főtitkár a 2014-es évet értékelő beszédén. 
Forrás: http://www.nato.int/cps/en/natohq/photos_117027.htm

2015. január 30-án adták közre Jens Stoltenberg NATO-főtitkár évértékelő jelentését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 2014-es évi tevékenységéről. A francia, angol, orosz és ukrán nyelveken is elérhető dokumentum világos, jól áttekinthető szerkezetben mutatja be, az elmúlt esztendő legfontosabb eseményeit és eredményeit, ismertetve a NATO előtt álló kihívásokat és a kezelésükre adott válaszlépéseket. Az új jelentés több aspektusból is kiemelt helyen foglalkozik a walesi csúcstalálkozó eredményeivel, a Szövetség déli és keleti szárnyán jelentkező kihívásokkal, az afganisztáni ISAF-művelet lezárása utáni feladatokkal, a képességfejlesztés és a védelmi befektetések fontosságával, valamint a partnerkapcsolatok erősítésének lehetőségeivel.

A NATO előtt álló kihívások: instabilitás a keleti és déli határoknál

A 2014-es esztendő az európai biztonság fekete éve volt, és ez a tendencia a 2015. januári párizsi terrortámadásokkal tovább folytatódott. Ezek az események emlékeztették a NATO-t az előttük álló kihívások összetettségére, a merényletek kapcsán pedig több millióan álltak ki a NATO-tagországok által képviselt értékek és a nyitott társadalom elve mellett.

A Szövetséget körülvevő biztonsági környezet alapjaiban változott meg az elmúlt időszakban. A NATO déli határainál erőszakos szélsőséges csoportok kezdtek teret nyerni, destabilizálva Szíriát és Irakot, a terrorizmus jelenségét ismételten napjaink egyik legaktuálisabb biztonsági fenyegetésévé téve. A NATO keleti szárnyán Oroszország katonai erővel annektálta a Krím-félszigetet, folytatja Kelet-Ukrajna destabilizálását és félelmet kelt a szomszédos országokban. Ezek az események próbára tették és teszik a berlini fal leomlása után megszilárdult, demokratikus alapokon és értékeken nyugvó nemzetközi rendszert. Figyelembe véve a Szövetség előtt álló kihívásokat, a főtitkár három prioritást határozott meg: a NATO erejének megőrzését, a partnerekkel közösen egy stabil biztonsági környezetet kialakítását a Szövetség határai mentén, valamint az európai tagországok és Észak-Amerika közötti szilárd kapcsolat fenntartását.

Keleten a helyzet?

2014-ben Oroszország és az általuk támogatott szeparatisták erőszakos lépéseket tettek Ukrajna destabilizálása érdekében, ami azon túl, hogy sérti a nemzetközi jogot és szembe megy a korábban Oroszország által is vallott elvekkel és vállalt kötelezettségekkel, súlyos fenyegetést jelent nem csak Európa, hanem más térség biztonságára és stabilitására nézve is. 2014. március 2-án az Észak-atlanti Tanács (North Atlantic Council, NAC) közleményében kifejtette: az orosz katonai akciók (túl a fentebb megfogalmazott aggályokon) szembemennek a NATO?Oroszország Tanács (NATO-Russia Council) és a Partnerség a Békéért (Partnership for Peace, PfP) program által képviselt eszmékkel. Egy hónappal később a tagországok külügyminiszterei felfüggesztettek mindennemű, Oroszországgal folytatott civil és katonai jellegű gyakorlati együttműködést, csupán a nagyköveti szintű (és e feletti) politikai párbeszéd lehetőségét hagyva nyitva, amelyre 2014-ben két alkalommal is sor került az ukrajnai helyzet kapcsán.

Walesben a tagországok képviselői egyetértettek abban, hogy az együttműködésen alapuló, konstruktív kapcsolat feltételei jelenleg nem állnak rendelkezésre, amely helyzet megváltozása Oroszország hozzáállásától függ: amennyiben Moszkva hajlandó együttműködést tanúsítani az ukrán konfliktus békés megoldását illetően, akkor a NATO-tagországok is enyhítenek az életbe léptetett korlátozásokon. Júliusban egy malajziai légitársaság gépének lezuhanása felhívta a figyelmet az ukrajnai krízis regionális és globális biztonságra gyakorolt súlyos következményeire, amelyek megfelelő kezelésére a Szövetség szorosan együttműködik az olyan nemzetközi szereplőkkel, mint például az Európai Unió és a G7, messzemenőkig támogatva Oroszország elleni szankcióikat.

Erőszakos instabilitás a déli határoknál

A 2014-ben több ezer emberéletet követelő iraki és szíriai harcok hatására még súlyosabb humanitárius és biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie nem csak a szomszédos országoknak, hanem az egész világnak. Az ?Iszlám Állam? ? melynek szíriai felemelkedéséhez és későbbi térnyeréséhez az Aszad-rezsim nagyban hozzájárult ? erőszakos és gyáva tevékenységét, valamint a civil társadalom ellen folytatott barbár támadásokat a NATO?tagállamok walesi csúcstalálkozójukon egyöntetűen elítélték. Egyetértettek továbbá abban, hogy biztosítják egymás számára a fokozott és kölcsönös információ-áramlást azon állampolgáraikról, akik valamilyen szálon kötődhetnek az Iszlám Államhoz, vagy felmerül a terrorszervezethez való csatlakozásuk lehetősége. A régió országainak támogatása jegyében a Szövetség a térségbeli partnereknek is folyamatos segítséget nyújt a védelmi és biztonsági kapacitások erősítése terén.

A Szövetség válaszlépései

Bár a NATO-nak nincs permanens katonai jelenléte a Szövetség keleti részén, a tagállamok 2014 áprilisa óta ? a szélesedő ukrán válságra adott válaszként ? komoly lépéseket tettek a kollektív védelem megerősítése iránti elkötelezettségük demonstrálására. Ennek során korlátozott jellegű szárazföldi, tengeri és légi csapaterősítésekre került sor a NATO nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, amely intézkedéseket ? a déli határoknál tapasztalt kihívások kezeléséhez szükséges eszközökkel egyetemben – az államok a szeptemberi walesi csúcsértekezleten foglaltak egységes keretbe a Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan, RAP) megalkotása révén.

Biztonsági Intézkedések

A NATO balti légtérellenőrző missziója (Baltic Air Policing) Észtország, Lettország és Litvánia légterének biztonságát garantálja, melyben eddig 14 tagállam 34 kontingense vett részt. A 2014-es, a térség szomszédságában zajló események miatt az eddigieknél több gép teljesít szolgálatot a balti és a lengyel légtér felett, több repülőgép állomásozik Romániában és az AWACS (Airborne Warning and Control System) megfigyelő gépek több repülést hajtanak végre a lengyel és román légtérben.

Szövetséges repülőgépek járőröznek a Baltikum felett. (Forrás: nato.int)

2014 áprilisa óta a NATO Aknamentesítő Flottaegységének (Mine Countermeasure Group) tevékenységében résztvevő hat ország hét hajója ellenőrzi a Balti-tengert, a Földközi-tenger keleti részében pedig egy kibővített Készenléti Haditengerészeti Kötelék (Standing NATO Maritime Group) igyekszik megfelelni a terrorizmus jelentette fenyegetésnek.

2014-ben a Szövetség összesen 162 katonai gyakorlatot hajtott végre, mintegy kétszeresét az eredetileg tervezettnek. Ezek egyrészt növelték a résztvevő csapatok interoperabilitását, másrészt a földön, vízen és levegőben végrehajtott, megnövelt számú gyakorlatok demonstrálták, hogy a Szövetség mindent megtesz azért, hogy a lehető leghatékonyabban tudjon alkalmazkodni a folyamatosan változó biztonsági környezethez.

Készenléti Akcióterv

A Készenléti Akcióterv a Szövetség kollektív védelmének legnagyobb mértékű megerősítését jelenti a hidegháború vége óta eltelt időszakban, amelyet főként a Szövetség keleti és déli szárnyát veszélyeztető fenyegetések ellensúlyozására hoztak létre. Célja, hogy a NATO hatékonyabban tudjon reagálni a különböző kihívásokra. A Tervben foglalt intézkedések folyamatos légi, tengeri és szárazföldi jelenlétet tesznek lehetővé, amely a külügyminiszterek 2014 decemberi ülésén született döntés nyomán 2015-ben is tovább fog folytatódni a ?28-an 28-ért? szolidaritás szellemében. A koncepció keretében a NATO Reagáló Erők (NATO Response Force, NRF) eszköztára egy azonnali reagálású, 48-72 órán belül bevethető ún. Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erővel (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) bővül, amely légi, vízi, szárazföldi és különleges műveleti egységeket egyaránt tartalmaz. A reagáló képesség növelése érdekében sor kerül logisztikai fejlesztésekre is, továbbá kiemelt figyelmet kap a robosztus és agilis parancsnoki struktúra kiépítésének folytatása, a regionális együttműködés fokozása, valamint a képzések és gyakorlatok fejlesztése. A terv végrehajtását az országok folyamatosan figyelemmel kísérik, és bizonyos időközönként (legközelebb a védelmi miniszterek februári ülésén) felülvizsgálják, meghatározva a további szükséges lépéseket is.

Műveletek

Operation Active Endeavour

A szeptember 11-i terrortámadásokra adott egyik válaszként létrehozott, és azóta folyamatos fejlődésen áteső műveletben a szövetséges hajók ellenőrzik a Földközi-tenger térségét és hajóforgalmát annak érdekében, hogy a terrorista tevékenységeket időben felderítsék, megelőzzék, valamint megfelelő válaszlépéseket tehessenek. Az itt szerzett tapasztalatok a NATO több más tevékenységi területén is hasznosnak bizonyulnak, beleértve  a tömegpusztító fegyverek proliferációja és a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint erősítik a nem NATO-tagországokkal és a civil ügynökségekkel folytatott együttműködést is.

Afganisztán

2013 óta az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők (Afghan National Security Forces, ANSF) felelnek a harci műveletek vezetéséért, melyek során bebizonyították, hogy hatékony erőt képviselnek, továbbá képesek biztonságos környezetet teremteni az afgán nép számára, amelynek élvezik bizalmát. Májusban Mi-17-esek és C-130-asok nyújtottak segítséget a badakhshani földcsuszamlás következményeinek felszámolásában, az ANSF katonái civil és kulturális rendezvényeket biztosítottak, valamint nagyban hozzájárultak az elnöki és tartományi választások sikeres és békés lebonyolításához.

Emellett számos konkrét eredmény tudnak felmutatni. 2014 júniusa és júliusa között 84 ezer önálló hagyományos műveletet vezettek, hétszer többet, mint 2012-ben. Egyre nő a szövetséges erők által kiképzett szakemberek száma, akik ma már saját haderejük újoncait képzik ki. Emellett a karrierlehetőségek és életkörülmények javulására tett kísérletek kézzelfogható eredményekkel jártak, beleértve a nők megnövekedett mértékű jelenlétét az ANSF-ben, amelyben ma már mintegy 2800 nő teljesít szolgálatot.

Mivel egy szárazföld által körülvett ország biztonságának szavatolására kulcsfontosságú a működőképes és hatékony légierő, a 2007 és 2017 közötti időszakban az Afgán Nemzeti Légierő (Afghan Air Force, AAF) újjáépítése és fejlesztése prioritást élvez. Ennek keretében 2014-ben számos, például evakuálást, légi felderítést és csapatszállítást magába foglaló műveletet hajtottak végre a nemzetközi erők komolyabb segítsége nélkül.

Az Operation Resolute Suppport művelet Afganisztánban. 
(Forrás: nato.int)

Az ISAF (International Security Assistance Force, Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők) műveletének 2014 végi hivatalos lezárása után 73 bázist adtak át vagy zártak be, 39 ország 36 000 katonája tért haza, valamint 25 000 felszerelést adományoztak az afgán erőknek. Szeptemberben a 12 000 repült órával és 1200 bevetéssel büszkélkedő AWACS-flotta visszatelepült a német geilenkircheni bázisukra. Az ISAF jelentőségét jól mutatja, hogy összesen 50 állam vett részt a műveletben, amely ezzel az egyik legnagyobb nemzetközi koalícióként funkcionált.

Az ISAF-művelet végével a Szövetség afganisztáni jelenlétének természete és feladatköre is megváltozott. Az ősszel megrendezett walesi csúcstalálkozón a tagországok meghatározták az Afganisztán jövőjével kapcsolatos három legfontosabb feladatot:

• a támogató, kiképzés és tanácsadó jellegű Operation Resolute Support művelet végrehajtása,
• a gyakorlati együttműködésen és politikai párbeszéden alapuló tartós partnerség fenntartása,
• valamint pénzügyi támogatás nyújtása az afgán erőknek.

2014 szeptemberében a NATO és Afganisztán aláírták a szövetséges erők 2014 utáni jelenlétét nemzetközi jogilag lehetővé tevő, a csapatok külföldi állomásoztatásáról szóló SOFA-egyezményt (Status of Forces Agreement). A műveletet a nemzetközi közösség is támogatja, amit jól mutat az, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014. december 12-én egyhangúlag fogadta el az erről szóló 2189. számú határozatát.

A művelet, melynek során 12 000 fő egy központban és négy parancsnokságon, keretnemzeti irányítással fog tevékenykedni, azért is bír kulcsfontossággal Afganisztán biztonsága szempontjából, mert bár az afgán erők sikeresen szavatolják az ország biztonságát, a felkelők jelentette veszély továbbra is fennáll, továbbá a vidéki területeken további harcok várhatóak.

Koszovó

2014-ben a koszovói misszió (Kosovo Force, KFOR) fennállásának 15. évfordulóját ünnepelte. Az eltelt idő alatt a misszió szerepe és feladatköre jelentős átalakuláson mentek keresztül, amely magába foglalta a kitelepítettek és menekültek hazatérésének segítését, az orvosi segítségnyújtásban való részvételt, a határokon átnyúló fegyvercsempészet elleni küzdelmet, a Koszovói Biztonsági Erők (Kosovo Security Forces, KSF) felállítását és a hatékony civil kontrol alapjainak lerakását. Bár politikai oldalon továbbra is jelentkeznek bizonyos kihívások, de mint ahogy azt a 2014 júniusi választások zavartalan lebonyolítása jól mutatja, az ország elindult a fejődés útján. Ebben a folyamatban a NATO többekkel, így az ENSZ-szel, EU-val és az EBESZ-szel együttműködésben fogja segíteni Koszovót.

Kalózkodás elleni műveletek

A kalóztevékenység elleni küzdelem szempontjából legkritikusabbnak számító Ádeni-öbölben és Afrika Szarvánál jelentős eredményeket hozott a 2014-es esztendő: a szomáliai partok környékén 2012 óta nem történt hajórablás, és 2014-ben is csak kevesebb, mint öt incidenst jeleztek a hatóságoknak.

Kalóztevékenységgel kapcsolatos incidensek 2009 és 2014 között. 
(Forrás: nato.int)

Ezzel szemben 2010-ben és 2011-ben évente mintegy 120 támadást jegyeztek fel, amely éles kontraszt jól láthatóan jelzi a nemzetközi erők által tett erőfeszítések sikerességét. A Szövetség égisze alatt zajló Operation Ocean Shield művelet, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió által vezetett műveletek hatására drámai mértékben csökkent a kalóztevékenységek száma, ami nem csak a regionális biztonságra, hanem a globális gazdasági rendszer működésére is jótékony hatással van. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy noha a fejlődés kézzel fogható, a nemzetközi és regionális szereplőknek továbbra is komoly kihívásoknak kell megfelelniük: a kalózkodás fenyegetése továbbra is jelen van, a kiváltó okok megszüntetéséhez pedig hosszú távú jelenlétre van szükség. Pozitívum, hogy a fent említett szervezetek olyan fejlesztéseken és programokon dolgoznak a régióban fontos szerepet játszó országokkal és szervezetekkel együtt – főleg a kiképzés, az oktatás, a gyakorlatok és a biztonsági szektor reformjának területén -, melyek a későbbiekben lehetővé teszik a probléma gyökereinek felszámolását.

Védelemgazdaság, védelmi befektetések

A védelmi befektetések növelése

A hidegháború vége óta folyamatosan csökkent a tagállamok védelmi kiadásokra szánt pénzügyi erőforrásainak mértéke. Míg 1990-ben az európai NATO-tagországok 314, addig 2010-ben már csak 275 milliárd dollárt fordítottak a védelmi kiadásokra, mindezt úgy, hogy idő közben a Szövetségesek létszáma 12-vel nőtt.

Az európai NATO-tagországok védelmi kiadásainak csökkenése. 
(Forrás: nato.int)

Még riasztóbb képet festenek a 2014-re vonatkozó becslések: a 28 tagország 250 milliárd dollárt irányzott elő védelmi kiadásokra. 2006-ban a tagállamok megegyeztek arról, hogy a GDP 2%-át fordítják majd ilyen jellegű kiadásokra, és ennek az összegnek a 20%-át kutatás-fejlesztésre és nagyobb eszközök beszerzésére különítik el.

A védelemre fordított kiadások mértékének változása 2007 és 2014 között.
 (Forrás: nato.int)

A walesi csúcstalálkozón megegyezés született arról, hogy a célértéket már teljesítő országok próbálják meg tartani azt, míg a többi tagállam a GDP növekedésével arányosan – ahogy a fokozatosan helyreálló gazdasági helyzet engedi – növelje a védelmi kiadásokat, hogy egy évtizeden belül elérhessék a kitűzött 2%-os és 20%-os arányszámokat. Emellett szintén Walesben döntöttek arról, hogy a tagállamok a rendelkezésre álló forrásokat igyekeznek hatékonyabban felhasználni, és a közös védelem kérdésében kiegyensúlyozottabb költség- és felelősség-megosztást megvalósítani. A NATO állam- és kormányfői első alkalommal tettek ilyen irányú elköteleződést.

Képességfejlesztés

Walesben a Szövetségesek az alábbi területeket emelték ki, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani:

• kiképzés és gyakorlatok fejlesztése,
• vezetési ? irányítási struktúra fejlesztése,
• közös hírszerzés és felderítés,
• ballisztikus rakétavédelem,
• kibervédelem,
• többnemzeti együttműködés fejlesztése,
• versenyképes és fenntartható védelmi ipar.

A 2012-es chicagói találkozón elfogadott 2020-as haderőmodell (NATO Forces 2020) célja olyan modern, szorosan összekapcsolt haderők fejlesztése, amelyek felszerelése, kiképzése és parancsnoki struktúrája lehetővé teszi, hogy műveleti környezettől függetlenül sikerrel tevékenykedhessenek közösen vagy más partnerországokkal együtt. A nemrég elfogadott Készenléti Akcióterv mellett az ?Okos Védelem? (Smart Defence) koncepció és az Összekapcsolt Haderők Kezdeményezés (Connected Forces Initiative, CFI) is ezen célok elérésére hivatottak.

Az Okos Védelem koncepció egy olyan kezdeményezés, amely segíti a szövetségeseket bizonyos védelmi képességek kialakításában és fejlesztésében az erőforrások hatékonyabb felhasználásán és a követelmények harmonizálásán keresztül, miközben igyekszik megkönnyíteni a specializációt és a többnemzeti együttműködést. A kezdeményezés 2011-es indítása óta 33 projekt indult, és ugyan többségük hosszú lefutású, hat program már a végéhez ért, ebből négy 2014 során. Ugyanebben az évben két további, a kibervédelem erősítését célzó projekt indult, melyekben ? ami az összes többi SD-projektről elmondható ? különösen aktív szerepet töltenek be az európai tagállamok.

Az európai szövetségesek aktív részvétele az afganisztáni tapasztalatokon nyugvó Keretnemzet Koncepcióban (Framework Nation Concept) is tetten érhető. Ennek keretében a Szövetség tagállamai egy nemzet vezetése alatt csoportokba tömörülnek, ahol többnemzeti alapon fejlesztik erőiket és a NATO számára szükséges képességeiket. Eddig Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország vezetésével alakultak ilyen csoportok.

Az Összekapcsolt Haderők Kezdeményezés célja, hogy a nemzeti haderők változó környezetben is képesek legyenek közösen komplex műveleteket végrehajtani. A CFI a közel 20 év alatt összegyűlt műveleti tapasztalatokat igyekszik felhasználni az oktatáson, képzéseken és kiképzéseken keresztül, hogy a tagállamok hatékonyabban hajthassák végre a többnemzeti műveleteket.  A kezdeményezés egyik eleme a speciális műveletek során telepíthető vezetési és irányítási képesség, a SOCC (Special Operations Component Command Core), amely mintegy 70 rövid időn belül bevethető személyt foglal magába, és ami a NATO műveleteinek hatékony támogatására szolgál.

A NATO Légi Parancsnoki és Vezetési Rendszere

A NATO Légi Parancsnoki és Vezetési Rendszere (Air Command and Control System, ACCS) az európai államok nemzeti rendszereivel közösen a nap 24 órájában ellenőrzi az európai légteret használó civil és katonai légi járműveket. A különböző fejlesztéseknek köszönhetően ez a rendszer képes valós idejű képet szolgáltatni a légtérről, ezzel még hatékonyabbá téve a Szövetség légi műveleteinek végrehajtását. A rendszer a kezdeti műveleti képességet várhatóan 2015 elejére, a teljes műveleti képességet pedig 2017-re éri el.

Közös Hírszerzés, Megfigyelés, Felderítés

Mivel egy adott művelet során fontos, hogy a résztvevők átfogó és valós képpel rendelkezzenek az aktuális helyzetről, ezért a Közös Hírszerző, Megfigyelő és Felderítő (Joint Intelligence, Surveillance and Reconnaissance, JIR) képesség fejlesztése 2014 során kiemelt jelentőségű volt. A rendszer Norvégiában megrendezett főpróbáját, az Unified Vision ?14 gyakorlatot az illetékesek hasznosnak és sikeresnek minősítették.

Drónok tesztelése a norvégiai gyakorlat során. 
(Forrás: nato.int)

 Ballisztikus rakétavédelem

Miután 2010-ben a tagállamok kiterjesztették a ballisztikus rakétavédelmi képesség hatókörét Európa egész területére, 2014-ben önkéntes nemzeti felajánlásokon, valamint a parancsnoki és irányítási rendszer további finomításán keresztül folytatták megerősítését. Emellett két Aegis osztályú fregatt érkezett a spanyolországi Rota bázisra, melyeket 2015-ben még kettő fog követni. A hajókban olyan fejlett érzékelő berendezések és elfogó rakéták találhatóak, amelyek képesek felderíteni és megsemmisíteni bármilyen ballisztikus rakétát.  A tervek szerint ezen képesség földi telepítésű verziója 2015-ben Romániába, 2018-ban pedig Lengyelországba települ majd.

Kiberbiztonság

A számítógépes rendszerek elleni támadások az idő előrehaladtával egyre kifinomultabbak és egyre veszélyesebbek lesznek, miközben egyre nagyobb károkat okozhatnak. Walesben a NATO állam- és kormányfői elfogadták a Kibővített Kibervédelmi Irányelvet (Enhanced NATO Policy on Cyber Defence) és a Kibervédelmi Akciótervet ( Cyber Defence Action Plan). A korábbi stratégiákra épülő irányelv a kibervédelmet a Szövetség kulcsfeladatai közé emeli, megerősíti a nemzetközi jog kibertérben való alkalmazhatóságát, valamint erősíti az ipari szektor és a NATO közötti együttműködést. A probléma súlyosságát jól érzékelteti, hogy 2014 során a Szövetség rendszerei 3000-nél is több eseményt regisztráltak a kibertérben, éppen ezért volt fontos, hogy az elsődlegesen a Szövetség kommunikációs rendszereinek védelmét célzó Kibervédelmi Reagálóképesség (Computer Incident Response Capability) 2014 végéig elérje teljes műveleti képességét. A kibervédelmi eszközöket 2014-ben számos gyakorlat során tesztelték sikerrel.

Terrorizmus elleni küzdelem

A CBRN Védelmi Kiválósági Központ (Joint Chemical, Biological, Radiological and Nuclear Defence Centre of Excellence) csehországi felállítása nagy lépés volt ezen a területen, hiszen ebből a műveleti szobából a kulcsszereplők kémiai, biológiai és nukleáris területen jártas tudósokkal és szakemberekkel vehetik fel a kapcsolatot, legyenek azok bárhol, amelynek révén szakirányú tapasztalatokkal támogatva valósulhat meg a döntéshozatal.

Szerkezeti reformok

Bár a szervezeti reformok jelenleg is tartanak, a 2011-ben elkezdett parancsnoki struktúra megvalósítása a végéhez közeledik: 2014 során a torrejoni Egyesített Légi Hadműveleti Központ (Combined Air Operations Centre) és az izmiri Szövetséges Szárazföldi Parancsnokság (Allied Land Command) elérte teljes műveleti kapacitását.  Az Ügynökségek reformja is folytatódott: a 2011 és 2014 között számuk 14-ről háromra csökkent. Ezen felül a Szövetség egy olyan humán stratégia kidolgozásának lehetőségét vizsgálja, amelynek célja a tehetséges fiatalok alkalmazása és megtartása.

Az új Főparancsnokság. (Forrás: nato.int)

Az új brüsszeli főparancsnokság építése is folyamatban van, ahol a Nemzetközi Törzs, a Nemzetközi Katonai Törzs, az Ügynökségek és a delegációk is helyet kapnak majd. A várhatóan 2016-ra elkészülő új helyszín csökkenteni fogja az épületek környezetre gyakorolt terhelését és optimalizálja az energiafelhasználást is.

Partnerkapcsolatok

20 évvel ezelőtt a Szövetség a Partnerség a Békéért és a Mediterrán Dialógus (Mediterranean Dialogue) révén először igyekezett formalizálni a partnerekkel folytatott gyakorlati és politikai együttműködés előmozdítását. Mára a partnerekkel való kooperáció a NATO egyik alapvető feladatává vált. 2014-ben a nemzetközi események ismét demonstrálták a Szövetség partnerkapcsolatainak fontosságát és azok erősítésének szükségességét.

Együttműködési képesség

Köszönhetően annak, hogy nem csak a NATO-tagállamok, hanem a különböző partnerségi programokban résztvevő országok is jelentős mértékű pénzügyi erőforrásokkal, élőerővel és eszközökkel támogatják Szövetség által vezetett műveletek, a NATO nagyobb hatékonysággal tudja ellátni feladatát.

Az együttműködésen keresztül szerzett tapasztalatok és ?know-how? segítségével hívta életre a szövetség 2014-es csúcstalálkozóján a Partnerségi Interoperabilitási Kezdeményezést (Partnership Interoperability Initiative), amelynek köszönhetően a NATO immár egy sokkal fókuszáltabb, intézményesített keretek között folytathatja a partnerországokkal megkezdett munkát. A kezdeményezés egyik kulcseleme az az Interoperabilitási Platform (Interoperability Platform), ami megadja a 24 partner- és 28 szövetséges országnak a keretet az interoperabilitás fejlesztéséhez szükséges párbeszéd és közös munka megvalósításához.

Az interoperabilitás fontossága. (Forrás: nato.int)

Mivel az interoperabilitás növelése túlmutat a terepen való gyakorlati együttműködésen, az oktatás és a képzések kiemelt figyelmet kapnak. Ezt hivatott biztosítani Védelmi Oktatásfejlesztési Program (Defence Education Enhancement Programme, DEEP), amely a szellemi együttműködésre helyezi a hangsúlyt 12 partnerország (Afganisztán, Örményország, Azerbajdzsán, Georgia, Irak, Kazahsztán, Mauritánia, Moldova, Mongólia, Szerbia, Ukrajna, Üzbegisztán) részvételével. 2014-ben Ukrajnával volt a legintenzívebb az együttműködés, amelynek során a NATO többek között különleges tanácsadókkal segítette az ország katonai oktatásának reformját.

Védelmi és biztonsági kapacitásnövelés

A védelmi és biztonsági kapacitásnövelést célzó kezdeményezés (Defence and Related Security Capacity Building Initiative) erősíti a már meglévő partneri kapcsolatokat, továbbá összefogja a védelmi képességek és a helyi erők fejlesztése, valamint a védelmi szektor reformját, a nemzeti biztonsági architektúrát és a védelmi tervezési rendszert érintő tevékenységek közti együttműködést. Annyiban különbözik a többi, hasonló kezdeményezéstől, hogy elsősorban rövidtávú, a stabilitás elérését célzó erőfeszítésekre fókuszál. Jelenleg Grúziával, Jordániával, és Moldovával folyik a közös munka, de 2014 végén Irak is jelezte részvételi szándékát. A kezdeményezés fontosságát jól mutatja, hogy a NATO főtitkár-helyettese ezentúl a programért felelős különleges koordinátori feladatokat is ellátja.

Ukrajna

A válság kitörése óta a NATO támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását az ország és az euro-atlanti térség biztonsága érdekében. Az erős politikai támogatás megnyilvánulása ? és egyben jelentőségteljes üzenet – volt, hogy a walesi csúcstalálkozó keretében a NATO állam- és kormányfői találkoztak Petro Poroshenko ukrán elnökkel. Az 1997-ben megkötött Megkülönböztetett Partnerség (Distinctive Partnership) szellemében a válság eszkalálódása folyamán a NATO rövid- és hosszú távú akciókkal a gyakorlatban is folyamatosan támogatta Ukrajnát.

Nyitott ajtók

Jelenleg négy ország aspirál NATO-tagságra: Bosznia és Hercegovinának még számos reformot kell végrehajtania, Grúzia esetében pedig olyan lépések megtételére van szükség, amelyek magukba foglalják a védelmi képességek és az interoperabilitás erősítését, valamint az oktatás és képzés fejlesztését, hogy az ország megfelelően felkészülhessen a jövőbeni tagságra. Macedónia esetében továbbra is fennáll az ország nevével kapcsolatos rendezetlen probléma, Montenegrót illetően pedig egy ?intenzív és fókuszált párbeszéd? beindításáról állapodtak meg, melynek során a még függőben lévő kérdésekre próbálnak meg megoldást találni. A folyamat értékelése legkésőbb 2015 végén várható, a Szövetség ekkor dönt arról, hogy meghívja-e Montenegrót tagjai sorába.

Partneri kapcsolatok világszerte

A Szövetség partneri kapcsolatai átszövik a világot: Japán 2014-ben az ázsiai és csendes-óceáni régió országai közül ötödikként csatlakozott az Egyéni Partnerségi és Együttműködési Programhoz (Individual Partnership and Cooperation Programme, IPCP), amely a katasztrófa-elhárítás, a kibervédelem, a kalózkodás elleni küzdelem és az interoperabilitás kérdéskörére fókuszál. A Szövetség a térség más országaival is folytat párbeszédet: Kínával elsősorban az olyan közös témák kerülnek megvitatásra, mint Afganisztán és a kalózkodás jelentette fenyegetés.

A NATO 2012-ben létesített partnerségi kapcsolatot Irakkal a biztonsági erők hatékonyságának növelésére, amely az Iszlám Állam nevű terrorszervezet előretörésével egyre kiemeltebb figyelmet kapott. Ennek eredményeképpen az iraki kormány kérésére a Szövetség további támogatás nyújtását fontolgatja a védelmi és biztonsági kapacitásnövelést célzó kezdeményezés keretében.

Emellett a NATO és partnerországai folytatták azon akadályok lebontását, amelyek nehezítik a nők aktív részvételét a konfliktusok megelőzésében és kezelésében, valamint a békeépítés folyamata során, továbbá olyan irányelveket dolgoztak ki, amelyek a konfliktus sújtotta térségekben csökkentik a nők ellen elkövetett erőszak minden formájának kockázatát. A probléma kezelésének fontosságát jól mutatja, hogy 2014-ben létrehozták a NATO főtitkár egyenjogúsági kérdésekért felelős megbízottjának posztját.

A www.biztonsagpolitika.hu ? Biztonságpolitika Portál fejlesztését a NATO Public Diplomacy Division, működtetését a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja.