14.6 C
Budapest
2026 április 25. szombat 09:40
Kezdőlap Blog Oldal 80

III. BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKMAI KUPA

Szerző:
Fekete Csanád
-
0

A Biztonságpolitikai Szakkollégium november 27-én, pénteken immáron harmadik alkalommal rendezi meg a „BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKMAI KUPA” nevet viselő vetélkedőt, melyre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem civil, katona és rendőr hallgatóinak jelentkezését egyaránt várjuk. A résztvevők a kreativitást igénylő szellemi és ügyességi feladatok során összemérhetik elméleti tudásukat és fizikai erőnlétüket. A verseny végén a győztes hazaviheti a Kupát, a jól teljesítő csapatok között pedig értékes nyeremények kerülnek kiosztásra.

Ha megvan a négy főből álló csapatod, ne habozz, add le a jelentkezésed (csapatnév, tagok neve, szak) a biztpolszakkoll@gmail.com címen legkésőbb november 24-ig!

A verseny védnöke:
Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja

A HHK kampusz területére történő beléptetési rend miatt kérünk mindenkit, aki nem rendelkezik a szüséges belépőkártyával, regisztráljon az alábbi linken:

Regisztráció

Facebook

Szíriai konfliktus: kiszivárgott orosz rendezési terv

Szerző:
Németh Ferenc
-
0
(A kép forrása: bbc.com)

Tizennyolc hónapos átmeneti, az alkotmányos reformok végrehajtására és új alkotmány létrehozására fordított időszakot, majd ezt követően elnökválasztást javasol a tegnapi napon kiszivárgott orosz tervezet.

A napvilágot látott dokumentum nyolc pontban foglalja össze a szíriai konfliktus lezárását követő elképzelést. Kiemelendő, hogy az elnökválasztás kérdésében a terv nem tesz említést arról, hogy a jelenlegi szír elnök, Bassár el-Aszad maradna-e az ország vezetője az átmeneti időszakban, illetve jelöltként részt vehet-e a választáson. Fontos tényező, hogy a dokumentum az ellenzéki csoportok bevonását hangsúlyozza a tárgyalási folyamatokon túl a rendezés végrehajtásába is.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője tagadta, hogy Moszkva hasonló tartalmú forgatókönyvet készített volna a hétvégi multilaterális konferenciára. Ezt Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes is megerősítette, kiemelve a tárgyalások sikeres lezárásának sürgősségét. Vlagyimir Szafronkov  ENSZ-nagykövethelyettes ugyanakkor sajnálatát fejezte ki a dokumentum kiszivárgása miatt. A diplomata megjegyezte, hogy ez csak az orosz elképzelés a helyzet rendezéséről: egyfelől nyitottak más ötletekre, másfelől pedig a szíriai felek és a nagyhatalmak együttműködése nélkül egyik javaslat sem valósulhat meg.

A kiszivárgott tervezet szerint a most hétvégén megtartandó bécsi csúcson mindenképpen egyetértésnek kell létrejönnie a felek között annak érdekében, hogy Szíriában elkezdődhessen az újjáépítés időszaka.

Az Európai Bizottság 2015-ös bővítési csomagja

Szerző:
Németh Ferenc
-
0
(A kép forrása: dailysabah.com)

Az Európai Bizottság november 10-én hozta nyilvánosságra éves bővítési csomagját. A stratégiai dokumentum országspecifikus jelentéseken keresztül, új módszertani megközelítéssel mutatja be a nyugat-balkáni államok és Törökország jelenlegi helyét és teendőit az uniós integrációban.

Számos nyugat-balkáni tagjelölt ország alapvetően pozitív értékelést kapott a Bizottságtól. Az országjelentések alapján Montenegró jó úton halad az integrációban. A jogállamiság megerősítése, a szervezett bűnözés és korrupció visszaszorítása, valamint a gazdasági versenyképesség fokozása azonban továbbra is komoly feladatai maradnak. Szerbiát szintén pozitívan értékeli a dokumentum, hiszen ígéretet kapott, hogy még az idén megnyithatják tárgyalási fejezeteit. A Nyugat-Balkán politikai és geostratégiai központjaként a térség stabilizálásában van szerepe, melyhez hozzátartozik a koszovói normalizációs párbeszéd folytatása is. Albánia ugyancsak jó úton halad a csatlakozási tárgyalások megnyitása felé, ami a közigazgatási reformoknak és a szervezett bűnözés elleni erőteljes állami fellépésnek köszönhető. Az ország számára a pénzügyi konszolidáció és a szürkegazdaság kezelése az elkövetkezendő időszak nagy kihívásai.

A Bizottság néhány ország esetében aggodalmát fejezte ki a jelenlegi politikai események és gazdasági tendenciák miatt. Belpolitikai válságsorozatai nagymértékben megkérdőjelezték Macedónia megfelelő jogállamiságát és a média szabadságát, ami miatt a Bizottság szkeptikus a csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően. Emiatt az első számú elvárás a válsághelyzet lezárása, a tavaszi választások sikeres lefolytatása, valamint a Bizottság ?Sürgős Reform Prioritásainak? (?Urgent Reform Priorities?) végrehajtása. Bosznia-Hercegovinának is minél előbb végre kell hajtania azon jogállami, gazdasági és szociális reformokat, amelyek tagjelölti kérelmének pozitív elbírálásához vezethetnek. Az országjelentés hangsúlyozza, hogy az állam visszatért az integráció útjára, de az alapvető változások elengedhetetlenek.

A menekültválság egyik központi szereplőjeként felértékelődött Törökország szerepe. A választások és politikai konfrontációk azonban megkérdőjelezik elkötelezettségét az Európai Unió iránt, valamint makroökonómiai egyensúlytalanságai sem mozdítják előre helyzetét. Törökországnak nem csak a gazdaságban, de a jogállamiság és alapvető jogok területén is haladéktalan reformokat kell bevezetnie, végre kell hajtania az Ankarai Megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét és rendeznie kell kapcsolatait a Ciprusi Köztársasággal is.

Végezetül, a Bizottság üdvözölte a Koszovóval megkötött Stabilizációs és Társulási Egyezményt, ami átfogó keretet biztosít a strukturált párbeszédhez. A demokratikus eljárási keretek megalkotása, valamint a szerbiai normalizációs folyamat továbbvitele közelebb hozhatja Koszovót a vízumliberalizáció ? mint jelenlegi első számú cél ? eléréséhez.

Kis Háború – az alternatív védelmi koncepció – beszámoló

Szerző:
Pölöskei János
-
0

November 5-én csütörtökön került megrendezésre a Biztonságpolitikai Szakkollégium, az MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Nemzetbiztonsági Szakosztály és a Kiss Károly Hadtudományi Klub közös szervezésében a „Kis Háború – az alternatív védelmi koncepció” című előadás. A résztvevők Bakos Csaba Attila alezredes tudományos kutatásain alapuló előadását hallgathatták meg.

Az előadást Dr. Németh József Lajos, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke nyitotta meg ?A bíró okos lánya? című magyar népmesével, ami kitűnő felvezetése volt az előadás témájának.

A rövid gondolatébresztő után Bakos Csaba alezredes előadása következett, melyben a gerilla hadviselés terén megfigyelhető főbb tendenciákra hívta fel a figyelmet. A XVIII?XIX. század óta nyomon követhető folyamat mára odáig vezetett, hogy a gerilla erők ellen folytatott katonai műveletek döntő részében a technikai és számbeli fölényben lévő reguláris haderők nem tudnak tartós eredményeket elérni. Mindez visszavezethető az elmúlt időszak főbb társadalmi, gazdasági és politikai folyamataira, melyek a hadviselésre is jelentős hatást gyakoroltak. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy korábban a katonai műveletek jellemzően a fizikai térben zajlottak, mára azonban a technológiai fejlődés következtében a kibertér is hadszíntérré változott ? melyben az erőfeszítések elsődleges célja az emberi tényező befolyásolása. Megállapítható tehát, hogy a gerilla erők a helyi lakosság ellenőrzése és a közvélemény befolyásolása érdekében folytatják műveleteiket, melyek során az ellenség fizikai pusztítása csak kiegészítő szerepet játszik. Az előadó szerint napjaink fegyveres konfliktusai ezért szükségessé teszik a Carl von Clausewitz által, a háború természete kapcsán megfogalmazott „csudálatos háromság” modelljének továbbfejlesztését ? módosítását.

Ezt követően az előadó ismertette a gerilla hadviselés fejlődésének néhány állomását. Bakos Csaba alezredes Arábiai Lőrinccel (Thomas Edward Lawrence) kezdte a felsorolást, akinek elvitathatatlan érdemei voltak az Oszmán Birodalom szétzilálásában. A következő teoretikus, Mao Ce-tung véleménye szerint a ?gerilla egy hal a nép tengerében?. Mao szerint a gerilla háborúknak három fázisa van:

1. a stratégiai defenzíva során zajlik a politikai előkészítés és végbemegy a gerilla erők megszervezése;

2. a stratégiai patthelyzet során a fő hangsúly a gerilla hadviselésen van, mely révén a felkelők fokozatosan kiegyenlítik az erőviszonyokat;

3. stratégiai offenzíva során az első két fázisban kiépített erők konvencionális támadást indítanak az ország visszaszerzéséért.

Mao gondolatainak ismertetése után az előadó kitért Che Guevara elméletére, mely kapcsán kiemelte, hogy az továbbfejlesztette a gerilla hadviselést, ugyanis a forradalmat szállíthatóvá tette. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy bár az elmélet Kongóban és később Bolíviában is kudarcot vallott, mégis jelentősnek tekinthető, utalva ezzel napjaink konfliktusaira. Végül bemutatásra került Carlos Marighella elmélete is, mely a beépített területeken folytatott gerilla tevékenységekre hívta fel a figyelmet.

Az előadás második felében több hadtörténeti példa is bemutatásra került, többek között a Josip Broz Tito által szervezett partizán mozgalom tevékenysége jelzi, hogy a gerillák milyen erőket képesek lekötni egy adott terület megszállása során. Az első csecsen háború kapcsán az előadó kiemelte, hogy a csecsenek tudatosan készültek a gerilla háborúra, melynek sikerességéhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a későbbi gerillák jelentős része korábban a szovjet hadseregben szolgált. A második csecsen háborúban az oroszok ? tanulva a korábbi hibákból ? már jóval eredményesebben tudtak fellépni, mely végül a csecsen gerillák legyőzéséhez vezetett. Az előadás végén említésre került a 2006-os libanoni háború, mely kapcsán az előadó kiemelte a Hezbollah tevékenységét, melyben a gerilla hadviselés módszerei kiegészültek a média hatékony felhasználásával. Végül az előadó rávilágított a 2008-ban történt mumbai támadásra, mely során pakisztáni fegyveresek egy hotelt elfoglalva ? a médiát kihasználva  ? egy ideig képesek voltak sakkban tartani a várost.

(Szerkesztette: Fekete Csanád)

[quote_box_center]

Az előadónak a témában megjelent eddigi írásai:

Bakos Csaba Attila: Korunk változó hadviselésének elméleti alapja. HADTUDOMÁNY (ONLINE), 24 (1). pp. 210-218. in: http://mhtt.eu/hadtudomany/2014/2014_elektronikus/17_BAKOS_CSABA.pdf

Bakos Csaba Attila: Clausewitz ?újratöltve?. HADTUDOMÁNY, 25 (1-2). pp. 99-104 in: http://real-j.mtak.hu/2050/1/Hadtudomany_2014_3-4_PDF_A.pdf [/quote_box_center]

Amerikai hadgyakorlat az Északi-sarkvidéken

Szerző:
Acselovek Elemér
-
0
(A kép forrása: armytimes.com)

Az amerikai szárazföldi haderő 450 000 főre tervezett csökkentése az Alaszkában állomásozó erőkre is negatív hatással lesz, hiszen a 25. lövészhadosztály alaszkai 4. dandárharccsoportját egy jóval kisebb zászlóalj-harccsoporttá szervezik át. Ennek következtében az ország nyugati felének egyedüli, jelenleg 4000 fős légideszant dandárharccsoportja a 2017-es költségvetési év végére egy 1050 fős egységgé alakul.

A csökkentés ellenére az Egyesült Államokban is kezdik felismerni az Északi-sark körüli területek fontosságát. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a terület immár Oroszország katonai doktrínájában is hangsúlyos szerepet kap, melynek értelmében sarkvidéki műveletekre alkalmas alakulatok szervezésével, valamint új katonai bázisok létrehozásával és korábbi támaszpontok ismételt rendszerbe állításával jelentős mértékben növelik jelenlétüket a térségben.

Az amerikai szárazföldi haderő Arktiszra irányuló figyelemének növekedését jelzi többek között az, hogy az elmúlt napokban az Operation Arctic Pegasus gyakorlat keretében 40 katonát és 4 Stryker páncélozott szállító harcjárművet telepítettek az Északi-sarkkörön túlra, hogy teszteljék a 4. dandárharccsoport gyorsreagálási és sarkvidéki körülmények közötti műveleti képességeit. Emellett a múlt év őszén a 75. ranger ezred katonái 2001 óta először vettek részt kiképzésen az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének Alaszkai Parancsnoksága alá tartozó Északi Hadviselés Kiképzőközpontban, hogy szert tegyenek szélsőséges időjárási körülmények közötti műveletek végrehajtásához szükséges képességekre is.

Még több amerikai katona érkezhet Szíriába

Szerző:
Acselovek Elemér
-
0
(A kép forrása: shoebat.com)

Ashton Carter amerikai védelmi miniszter a USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó fedélzetén adott interjújában arról nyilatkozott, hogy amennyiben újabb, az ISIS ellen küzdő és számukra is megfelelő fegyveres csoportokra találnak, akkor növelhetik a Szíriában állomásozó amerikai erők létszámát.

A Fehér Ház október végén jelentette be, hogy nagyjából 50 különleges műveleti katonát vezényelnek Szíriába, mely ellentétes Barack Obama amerikai elnök által 2013-ban tett azon ígérettel, miszerint az Egyesült Államok nem küld szárazföldi erőket a polgárháború által sújtott országba. A különleges műveleti erők tanácsadói és támogatói feladatokat látnak el, hogy hozzájáruljanak az ISIS ellen küzdő kurd fegyveresek és az amerikaiak által mérsékeltként értékelt arab felkelők eredményességéhez. A védelmi miniszter azonban hangsúlyozta, miszerint ettől függetlenül előfordulhat, hogy az amerikai katonák tűzharcba keverednek. Ez történt ugyanis a múlt hónap során Irakban, ahol az amerikai szárazföldi erők szintén csak tanácsadói feladatokat látnak el, viszont az egyik alakulat katonái feladatkörükön túllépve közvetlenül is beavatkoztak egy műveletbe, melynek következtében egyikőjük elesett.

Emellett Charles Brown altábornagy, az Amerikai Légierő Központi Parancsnokságának (U.S. Air Forces Central Command ? USAFCENT) parancsnoka bejelentette, hogy a következő hetek során az Egyesült Államok által vezetett koalíció növelni fogja Szíriában az ISIS-el szembeni légicsapások számát. Oroszország szíriai beavatkozását követően az amerikaiak légicsapások mennyisége a korábbi napi átlag hétről négyre csökkent, viszont a Pentagon tagadta, hogy az orosz jelenlétnek ehhez bármi köze lenne, és elsősorban megnövekedett iraki feladataira, valamint környezeti akadályokra hivatkoztak.

Az Egyesült Államok számára Oroszország az első számú fenyegetés

Szerző:
Dús Pongrác
-
0
Mark Milley vezérezredes(A kép forrása: Jonathan Ernst / reuters.com)

Az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének Vezérkari Főnöke szerint komolyabb szintű együttműködés nem képzelhető el Oroszországgal. Mark Milley vezérezredes kijevi útjáról hazatérve úgy nyilatkozott, hogy Oroszország agresszív fellépést tanúsít, amely gátolja a két fél kapcsolatának rendeződését. Nyilatkozatában elmondta, hogy az Egyesült Államok számára Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt, tekintettel annak nukleáris képességére.

Beszédében ? amelyet a Defense One találkozón, Washingtonban mondott el ? kifejtette, hogy Oroszország az egyetlen állam, amely olyan méretű és minőségű nukleáris arzenállal rendelkezik, amely nemzetbiztonsági szempontból első számú fenyegetést jelent az Egyesült Államokra nézve. Ezen felül Moszkva viselkedése arra utal, hogy adott esetben hajlandóak is lennének ezen eszközök alkalmazására. Emellett kiemelte, hogy szuverén országok megtámadásával Oroszország 2008 óta már több alkalommal megsértette a vesztfáliai rendszert alátámasztó nemzetközi jogi alapelveket.

Milley beszédében a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnökét, Joseph Dunfordot idézte, aki  szenátusi meghallgatásán beszélt ilyen kontextusban. Végül fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az amerikai hadseregnek megvannak a megfelelő eszközei és állománya arra, hogy szükség esetén reagáljon az Oroszországtól érkező fenyegetésre.

Fokozódik a helyzet a Dél-kínai-tengeren

Szerző:
Molnár Mónika
-
0
USS Lassen irányított rakétás romboló. (A kép forrása: atimes.com)

A dél-kínai-tengeri területi viták élesedésére hívta fel a figyelmet Ashton Carter amerikai védelmi miniszter Kaliforniában. A térségben ? amely a halászat, a fontos tengeri kereskedelmi útvonal, valamint a lehetséges nyersolaj és földgáz mezők miatt jelentős ? kilenc ország (Kína, Tajvan, Vietnam, Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek, Brunei, Szingapúr és Kambodzsa) állt elő területi követelésekkel, köztük a legnagyobbal Kína. A biztonsági helyzet romlásához a területi igények iránti elkötelezettség által szított fegyverkezési verseny és különféle tengeri incidensek vezettek. Ennek következtében az Amerikai Egyesült Államok továbbra is fenn kívánja tartani haditengerészeti jelenlétét a dél-kínai-tenger térségében.

Októberben az amerikai USS Lassen irányított rakétás romboló a nemzetközi vizeken való szabad hajózás elvének jegyében a kínai területi igény alatt álló Spratly-szigetek térségében épített két mesterséges szigetnél átlépte a parttól számított 12 tengeri mérföldes távolságot. Ez Kína szempontjából államterülete megsértésének számít, az Egyesült Államok szerint azonban Kína ? részben a mesterséges szigetekre alapozott ? területi követeléseinek nincs jogalapja, ezért a romboló valójában végig a nyílt tengeren haladt. A nemzetközi jogi szabályozás ugyanis a mesterséges szigeteken nem ad lehetőséget parti tengeri zóna kialakítására, a Kínai Népköztársaság ezt mégis szuverenitásának megsértéseként értelmezte, és bekérette az amerikai nagykövetet. Műholdképek szerint a két mesterséges szigeten Kína katonai használatra alkalmas kifutópályákat épít, ami összhangban áll azzal a céljával, hogy növelje a térségben való katonai jelenlétét. Carter emellett kijelentette, az Amerikai Egyesült Államoknak nem ez volt az utolsó áthajózása, a közeljövőben hasonló műveleteket kívánnak végrehajtani.

Kína követeléseinek komolyságát mutatja, hogy a közelmúltban J-11BH/BHS típusú modern vadászrepülőgépeket telepített a Dél-kínai-tengeren található, kínai igazgatás alá tartozó (viszont Vietnam és Tajvan által is követelt) Woody-szigetre, ezzel mintegy 360 km-el megnövelve azt a területet, melyet a térségben a szóban forgó repülőgépekkel elérhet.

(Szerkesztette: Agócs Endre)

Két amerikai kiképzőt ölt meg egy jordán rendőr

Szerző:
Molnár Mónika
-
0
Iraki, jordán és amerikai különleges műveleti erők egy 2013-as gyakorlaton. (A kép forrása: wsoctv.com)

Hétfő délelőtt egy jordán rendőr nyitott tüzet társaira az Ammán külvárosában található kiképzőközpontban. Értesülések szerint két amerikai kiképző és egy dél-afrikai rendőr életét vesztette, többen megsebesültek. A merénylő a jordán rendőrség századosa volt, a bűnüldözési részlegen dolgozott, mielőtt a kiképzőközpontba küldték. A korábbi hírekkel ellentétben nem követett el öngyilkosságot, a biztonsági erők lőtték le.

A merényletre az Amerikai Egyesült Államok által finanszírozott jordán Nemzetközi Rendőrségi Kiképző Központban (Jordan International Police Training Centre – JIPTC) került, ahol főképp palesztin és iraki tiszteket oktatnak. A létesítmény 2003 óta működik egy, a Jordánia és Irak akkoriban hatalmon lévő átmeneti kormánya közötti egyezmény alapján.

Egyelőre még kérdéses, van-e jelentősége annak, hogy a merénylet pont a véres ammáni támadások 10. évfordulóján történt, mely során 2005-ben az al-Kaida öngyilkos merénylői hajtottak végre szervezett támadásokat három hotelnél. A merényletekben több mint ötven ember vesztette életét, és majdnem százan megsérültek. Jordánia a nyugati országok egyik legnagyobb szövetségese a térségben, az Iszlám Állam által februárban kivégzett jordán pilóta halála óta pedig nyíltan harcban áll a terrorszervezettel. Retorzióként ugyanebben a hónapban Jordánia a 2005-ös merényletekben játszott szerepe miatt kivégeztette azt a Szadzsida al-Risavit, akinek szabadon bocsátását követelte az Iszlám Állam.

(Szerkesztette: Fekete Csanád)

A Leviatán gázmező kitermelési joga körüli viták és tüntetések

Szerző:
Kulin Máté
-
0
(A kép forrása: ynetnews.com)

Már hetek óta zajlanak a Földközi-tengeren, Izrael partjai közelében lévő Leviatán gázmező kitermelési joga körüli viták, ahol a szakértők becslései szerint nagyjából 535 milliárd köbméter földgáz található. A vita alapja, hogy Egyiptom gázvásárlási igényeit az izraeli felsővezetés biztonsági szempontból aggályosnak tartja, ezért a kartellezést tiltó jogszabályt hatályon kívül helyeznék, és az amerikai Noble Energy, valamint a Jichák Csúva irányítása alatt lévő izraeli Delek-csoport vezette konzorcium kezére adhatja a kitermelési jogot, mellyel Izrael gyakorlatilag lemondana az állami gázkitermelésből befolyó összegekről, és azt egy külföldi cégnek adná át. David L. Stover, a Noble Energy elnök-vezérigazgatója szerint Egyiptom továbbra is érdekelt az izraeli gáz importálásában.

Szakértők jelenleg azt vizsgálják, hogy az Egyiptomba irányuló gázvezeték milyen gázkitermelési technológiát igényelne, és ezzel párhuzamosan mekkora befogadóképességű gáztározókat kell építeni Izrael területén, hogy az ellátásbiztonság ne kerüljön veszélybe. Egy héttel ezelőtt Arije Deri gazdasági miniszter lemondásra kényszerült, mivel nem volt hajlandó határozottan állást foglalni a témában, de lavina nem állt meg. Izraelben egy miniszter lemondása esetén annak feladat-és hatásköre a miniszterelnöke kezébe kerül, tehát Arije Deri a döntés lehetőségét csupán átadta Benjámin Netanjáhúnak.

A tüntetők azt követelik, hogy az állam ne adja ki a kezéből a kitermelésből és az exportból származó bevételeket, továbbá biztosítottnak akarják látni, hogy a hazai felhasználók olcsóbban kapják a kitermelt földgázt, mint a külföldiek.
A tel-avivi tömegtüntetések végül erőszakba torkolltak, amikor a tüntetők megpróbáltak lezárni egy autópályát. Joszi Dorfmana, a tüntetés egyik szervezője a Háárecnek azt mondta, hogy szerinte Netanjáhú gázkitermelési üzlete „magán-monopóliumot hoz létre az izraeli népnek járó természeti forrásból”. Az ellenzők szerint Egyiptom rendelkezik saját földgázmezőkkel, ezért nincs szüksége az izraeli földgázra.

1...798081...11380. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!