November 5-én csütörtökön került megrendezésre a Biztonságpolitikai Szakkollégium, az MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Nemzetbiztonsági Szakosztály és a Kiss Károly Hadtudományi Klub közös szervezésében a „Kis Háború – az alternatív védelmi koncepció” című előadás. A résztvevők Bakos Csaba Attila alezredes tudományos kutatásain alapuló előadását hallgathatták meg.
Az előadást Dr. Németh József Lajos, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke nyitotta meg ?A bíró okos lánya? című magyar népmesével, ami kitűnő felvezetése volt az előadás témájának.
A rövid gondolatébresztő után Bakos Csaba alezredes előadása következett, melyben a gerilla hadviselés terén megfigyelhető főbb tendenciákra hívta fel a figyelmet. A XVIII?XIX. század óta nyomon követhető folyamat mára odáig vezetett, hogy a gerilla erők ellen folytatott katonai műveletek döntő részében a technikai és számbeli fölényben lévő reguláris haderők nem tudnak tartós eredményeket elérni. Mindez visszavezethető az elmúlt időszak főbb társadalmi, gazdasági és politikai folyamataira, melyek a hadviselésre is jelentős hatást gyakoroltak. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy korábban a katonai műveletek jellemzően a fizikai térben zajlottak, mára azonban a technológiai fejlődés következtében a kibertér is hadszíntérré változott ? melyben az erőfeszítések elsődleges célja az emberi tényező befolyásolása. Megállapítható tehát, hogy a gerilla erők a helyi lakosság ellenőrzése és a közvélemény befolyásolása érdekében folytatják műveleteiket, melyek során az ellenség fizikai pusztítása csak kiegészítő szerepet játszik. Az előadó szerint napjaink fegyveres konfliktusai ezért szükségessé teszik a Carl von Clausewitz által, a háború természete kapcsán megfogalmazott „csudálatos háromság” modelljének továbbfejlesztését ? módosítását.
Ezt követően az előadó ismertette a gerilla hadviselés fejlődésének néhány állomását. Bakos Csaba alezredes Arábiai Lőrinccel (Thomas Edward Lawrence) kezdte a felsorolást, akinek elvitathatatlan érdemei voltak az Oszmán Birodalom szétzilálásában. A következő teoretikus, Mao Ce-tung véleménye szerint a ?gerilla egy hal a nép tengerében?. Mao szerint a gerilla háborúknak három fázisa van:
1. a stratégiai defenzíva során zajlik a politikai előkészítés és végbemegy a gerilla erők megszervezése;
2. a stratégiai patthelyzet során a fő hangsúly a gerilla hadviselésen van, mely révén a felkelők fokozatosan kiegyenlítik az erőviszonyokat;
3. stratégiai offenzíva során az első két fázisban kiépített erők konvencionális támadást indítanak az ország visszaszerzéséért.
Mao gondolatainak ismertetése után az előadó kitért Che Guevara elméletére, mely kapcsán kiemelte, hogy az továbbfejlesztette a gerilla hadviselést, ugyanis a forradalmat szállíthatóvá tette. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy bár az elmélet Kongóban és később Bolíviában is kudarcot vallott, mégis jelentősnek tekinthető, utalva ezzel napjaink konfliktusaira. Végül bemutatásra került Carlos Marighella elmélete is, mely a beépített területeken folytatott gerilla tevékenységekre hívta fel a figyelmet.
Az előadás második felében több hadtörténeti példa is bemutatásra került, többek között a Josip Broz Tito által szervezett partizán mozgalom tevékenysége jelzi, hogy a gerillák milyen erőket képesek lekötni egy adott terület megszállása során. Az első csecsen háború kapcsán az előadó kiemelte, hogy a csecsenek tudatosan készültek a gerilla háborúra, melynek sikerességéhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a későbbi gerillák jelentős része korábban a szovjet hadseregben szolgált. A második csecsen háborúban az oroszok ? tanulva a korábbi hibákból ? már jóval eredményesebben tudtak fellépni, mely végül a csecsen gerillák legyőzéséhez vezetett. Az előadás végén említésre került a 2006-os libanoni háború, mely kapcsán az előadó kiemelte a Hezbollah tevékenységét, melyben a gerilla hadviselés módszerei kiegészültek a média hatékony felhasználásával. Végül az előadó rávilágított a 2008-ban történt mumbai támadásra, mely során pakisztáni fegyveresek egy hotelt elfoglalva ? a médiát kihasználva ? egy ideig képesek voltak sakkban tartani a várost.
(Szerkesztette: Fekete Csanád)
[quote_box_center]
Az előadónak a témában megjelent eddigi írásai:
Bakos Csaba Attila: Korunk változó hadviselésének elméleti alapja. HADTUDOMÁNY (ONLINE), 24 (1). pp. 210-218. in: http://mhtt.eu/hadtudomany/2014/2014_elektronikus/17_BAKOS_CSABA.pdf
Bakos Csaba Attila: Clausewitz ?újratöltve?. HADTUDOMÁNY, 25 (1-2). pp. 99-104 in: http://real-j.mtak.hu/2050/1/Hadtudomany_2014_3-4_PDF_A.pdf [/quote_box_center]