Főoldal Hírek Az Európai Bizottság 2015-ös bővítési csomagja

Az Európai Bizottság 2015-ös bővítési csomagja

Írta
940
0
Megosztás
(A kép forrása: dailysabah.com)

Az Európai Bizottság november 10-én hozta nyilvánosságra éves bővítési csomagját. A stratégiai dokumentum országspecifikus jelentéseken keresztül, új módszertani megközelítéssel mutatja be a nyugat-balkáni államok és Törökország jelenlegi helyét és teendőit az uniós integrációban.

Számos nyugat-balkáni tagjelölt ország alapvetően pozitív értékelést kapott a Bizottságtól. Az országjelentések alapján Montenegró jó úton halad az integrációban. A jogállamiság megerősítése, a szervezett bűnözés és korrupció visszaszorítása, valamint a gazdasági versenyképesség fokozása azonban továbbra is komoly feladatai maradnak. Szerbiát szintén pozitívan értékeli a dokumentum, hiszen ígéretet kapott, hogy még az idén megnyithatják tárgyalási fejezeteit. A Nyugat-Balkán politikai és geostratégiai központjaként a térség stabilizálásában van szerepe, melyhez hozzátartozik a koszovói normalizációs párbeszéd folytatása is. Albánia ugyancsak jó úton halad a csatlakozási tárgyalások megnyitása felé, ami a közigazgatási reformoknak és a szervezett bűnözés elleni erőteljes állami fellépésnek köszönhető. Az ország számára a pénzügyi konszolidáció és a szürkegazdaság kezelése az elkövetkezendő időszak nagy kihívásai.

A Bizottság néhány ország esetében aggodalmát fejezte ki a jelenlegi politikai események és gazdasági tendenciák miatt. Belpolitikai válságsorozatai nagymértékben megkérdőjelezték Macedónia megfelelő jogállamiságát és a média szabadságát, ami miatt a Bizottság szkeptikus a csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően. Emiatt az első számú elvárás a válsághelyzet lezárása, a tavaszi választások sikeres lefolytatása, valamint a Bizottság „Sürgős Reform Prioritásainak” („Urgent Reform Priorities”) végrehajtása. Bosznia-Hercegovinának is minél előbb végre kell hajtania azon jogállami, gazdasági és szociális reformokat, amelyek tagjelölti kérelmének pozitív elbírálásához vezethetnek. Az országjelentés hangsúlyozza, hogy az állam visszatért az integráció útjára, de az alapvető változások elengedhetetlenek.

A menekültválság egyik központi szereplőjeként felértékelődött Törökország szerepe. A választások és politikai konfrontációk azonban megkérdőjelezik elkötelezettségét az Európai Unió iránt, valamint makroökonómiai egyensúlytalanságai sem mozdítják előre helyzetét. Törökországnak nem csak a gazdaságban, de a jogállamiság és alapvető jogok területén is haladéktalan reformokat kell bevezetnie, végre kell hajtania az Ankarai Megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét és rendeznie kell kapcsolatait a Ciprusi Köztársasággal is.

Végezetül, a Bizottság üdvözölte a Koszovóval megkötött Stabilizációs és Társulási Egyezményt, ami átfogó keretet biztosít a strukturált párbeszédhez. A demokratikus eljárási keretek megalkotása, valamint a szerbiai normalizációs folyamat továbbvitele közelebb hozhatja Koszovót a vízumliberalizáció – mint jelenlegi első számú cél – eléréséhez.