David Cameron brit miniszterelnök az alsóházban tartott beszédében kijelentette, hogy Szíria bombázása az Egyesült Királyság nemzeti érdeke. Az angol törvényhozás elé heteken belül megérkezhet a javaslat, amely az Iszlám Állam bombázásának kiterjesztését Szíriában is lehetővé tenné. Az Egyesült Királyság már több mint egy éve tagja annak az Egyesült Államok vezette koalíciónak, amely Irak és Szíria terültén hajt végre légicsapásokat. Az elmúlt hónapok során a brit alsóházban már felmerült annak a lehetősége, hogy Szíria területére is kiterjesszék az Iszlám Állam elleni harcot, de akkor ez a javaslat nem ment keresztül a törvényhozáson. A Párizsban történt események hatására újra felkerült a napirendre ez a lehetőség, azonban még mindig rendkívül kérdéses, hogy kiterjesztik-e a bombázásokat. Cameron érvelésének középpontjában az állt, hogy ha nem most, akkor mikor lesz a következő terrortámadás a koalíció egyes tagjai ellen, amelynek következtében végre megteszik ezt a lépést. Felhívta a figyelmet arra, hogy a franciák és az amerikaiak mellett kell harcolniuk Szíriában, tekintettel arra, hogy szövetséges államok, így egymás megsegítése jelen körülmények között alapvető fontosságú.
JeremyCorbin, a Munkáspárt vezetője rávilágított arra, hogy amint az elmúlt egy évben sem sikerült megfékezni az Iszlám Állam terjeszkedését, úgy a szíriai bombázásokba való becsatlakozás sem szüntetné meg a szervezetet. Ezzel párhuzamosan kifejtette, hogy egy világos és széleskörű stratégiai tervre lenne szükség az Iszlám Állam ellen, a szíriai harcokba való bekapcsolódás tovább növelné az ország veszélyeztetettségét, és ezzel párhuzamosan nincs szükség arra, hogy az Egyesült Királyság egy újabb háborúhoz csatlakozzon.
Még november elején a konzervatív többséggel rendelkező Külügyi Bizottság arra hívta fel a miniszterelnök figyelmét, hogy a szíriai légicsapásokba való bekapcsolódás helyett koncentráljon a szíriai politikai helyzet rendezésére és a polgárháború megszűntetésére. Cameron ekkor kifejtette, hogy az elhatározásában nem változtatott, amint lehetőség lesz a parlamenti felhatalmazás megszerzésére, elfogadják a javaslatot. Ehhez körülbelül 25 rebellis képviselőnek kell még egyetértenie a javaslattal. A miniszterelnök erre válaszul a mai parlamenti felszólalása előtt egy 36 oldalas dokumentumban vázolta fel a szíriai helyzet rendezésére vonatkozó elképzeléseit, amelyben kifejtette, hogy a terrorizmus elleni harc során meg kell erősíteni a belbiztonsági szerveket, politikai szinten tárgyalásokat kell kezdeményezni a szír ellenzékkel, új választásokat kell kiírni Szíriában, és folytatni kell a humanitárius segítségnyújtást. Külön érdemes megemlíteni, hogy az Iszlám Állam mellett Bassár el-Aszad a kisebbik rossz, ezért nem feltétlenül kell kihagyni a politikai rendezésből, azonban elfelejteni sem szabad a korábbi diktatórikus cselekedeteit. Az eredeti dokumentumot itt érhető el.
