India és Pakisztán megkezdte csatlakozási tárgyalásait a Kína és az Oroszországi Föderáció által vezetett regionális biztonsági szervezettel, miután az befogadta csatlakozási kérelmeit. A Sanghaji Együttműködési Szervezetében India és Pakisztán eddig megfigyelői státusszal rendelkezett, a tárgyalások révén viszont szeretnének a szervezet rendes tagjaivá válni. A kezdetekben határ menti biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó tömörülés az utóbbi időben kiszélesítette együttműködését a tagállamai közt, így ma már egyaránt foglalkozik politikai, katonai és gazdasági kérdésekkel is. Indiának és Pakisztánnak területi vitája van (Kasmír), aminek békés rendezésében nagy segítséget nyújthat a Sanghaji Együttműködés Szervezete, tehát a két ország szervezethez történő csatlakozása nagymértékben erősítené a térség biztonságát. Fontos megjegyezni továbbá azt is, hogy a csatlakozással egy egyre egységesebb és erőteljesebb ázsiai ?tömb? látszik kialakulóban, melyet sokan az Egyesült Államok ellensúlyaként is értelmeznek.
India különleges műveletekkel üzen Pakisztánnak és Kínának?
Június 9-én az indiai különleges műveleti erők hetven fős köteléke behatolt Mianmarba, ahol több mint egy tucat milicistát öltek meg, akik az SCN (K) és a Kanglei Yawol Kanna Lup (KYKL) csoporthoz tartoztak. Ez a két csoport felelős tizennyolc indiai katona kivégzéséért, ami a különleges művelet előtt egy héttel történt. Az esetet követően többen arra a következtetésre következtetésre, hogy a Narendra Modi által vezetett kormány a jövőben több fedett műveletet és terrorizmus elleni akciót is indíthat a szomszédos országok területén.
Az indiai NDTV televíziós csatorna felhívta a figyelmet arra, hogy az indai hadsereg csupán percekkel korábban értesítette a mianmari felet, illetve az indiai nagykövet is csak a reggeli órákban kereste fel az illetékes minisztert. Ez jól jelzi azt, hogy a művelet egyoldalú akció volt, vagyis az indiai és mianmari különleges műveleti erők a tervezésben és a végrehajtásban sem kooperáltak egymással.
Mindazonáltal a különböző hírforrások eltérő információkat osztottak meg az esetről, a The Indian Express szerint Mianmar is magas kormányzati szinten értesült az akcióról. Emellett az NDTV szerint az áldozatok száma is eltér, mivel ötven és száz fő közötti adatról számoltak be, míg az Indian Express tizennégy, illetve tizennyolc áldozatról ír.
A művelet az Oszama bin Laden elleni amerikai különleges erők akciójához is hasonlítható, hiszen az indiai kormányzat folyamatosan figyelemmel követte és ellenőrizte az akció sikerességét, és eredményességéből nemzetközi szinten is előnyt szeretne kovácsolni. Ez az esemény jelzésértékű lehet Kína és Pakisztán számára is, ugyanis Kína hagyományosan India regionális vetélytársának számít, míg Pakisztán a feszültségekkel teli viszonyon túl támogatást biztosít a különböző terrorista csoportoknak, melyek veszélyt jelentenek India biztonságára nézve. India 1995-ben és 2006-ban közös határőrizeti műveleteket végzett Mianmarban, illetve 2003-ban Bhutánban is. A dél-ázsiai nagyhatalom emellett 2010-ben határátkelői hozzáférési egyezményt írt alá Mianmarral, azzal a céllal, hogy utóbbi területén is üldözhessék a milicista csoportokat. Elmondható, hogy Kínának és Pakisztánnak ez az együttműködés nem érdeke.
Úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormány egy év alatt szakított elődje félénk politikájával, és bátran lép ki a nemzetközi politika színterére is, szükség esetén fedett akciókat vezessen, illetve felvállalja a konfliktust Pakisztánnal is. Mindazonáltal az indai különleges műveleti erőknek még sokat kell fejlődniük, hogy nemzetközi szinten is ütőképesnek számítsanak. Habár az indiai különleges műveleti erők kötelékébe megközelítőleg húszezer fő tartozik, a tiszti állomány alacsony létszáma, a kiképzés, hírszerzés, nyelvtudás, légi támogatás és a vezetés-irányítás terén tapasztalható hiányosságok miatt képességei szinte össze sem hasonlíthatók az Egyesült Államokéval. Mindemellett szakértők véleménye szerint India jelenleg nem rendelkezik olyan eszközökkel és képességekkel, melyekkel össze tudnák hangolni a különleges erők és a légierő precíziós csapásmérésre alkalmas alakulatainak műveleteit.
A cikk a The National Interest cikkének rövid összefoglalója.
Talisman Saber 2015 amerikai-ausztrál összhaderőnemi hadgyakorlat
Idén július 4 és 19 között zajlik az Ausztrália és az Egyesült Államok között kétévente megrendezésre kerülő Talisman Saber elnevezésű összhaderőnemi hadgyakorlat, amelyen összesen 33 000 ausztrál és amerikai katonai vesz részt. A gyakorlaton emellett első alkalommal képviselteti magát Új-Zéland és Japán, előbbi 500, míg utóbbi 40 katonával.
A Talisman Saber fő célja, hogy a résztvevők gyakorolják az összhaderőnemi alkalmi harci kötelékek műveleteinek tervezését és végrehajtását, valamint növeljék az Egyesült Államok és Ausztrália fegyveres erői közötti interoperabilitást.
A hadgyakorlat alatt elsősorban közepes intenzitású harcok megvívását szimulálják, mely során többek között különleges, különféle szárazföldi, partraszálló, légideszant, légi szembenállási és haditengerészeti műveletek végrehajtását gyakorolják.
Az alábbi videón a 2013-as Talisman Saber eseményeiről készült felvételek láthatók.
Romániában visszaállítanák a sorozást?
Oroszország növekvő katonai aktivitásának hatására Mircea Dusa román védelmi miniszter önkéntességen alapuló sorkatonai szolgálat bevezetését tervezi.
Ez a lépés nem lenne példa nélküli a kelet-európai térségben, hiszen a litván törvényhozás márciusban határozott arról, hogy az ország ideiglenes – de legalább öt éves időtartamra – ismét bevezeti a sorkötelezettséget. Ennek szükségességét Algirdas Butkevičius litván miniszterelnök azzal próbálta alátámasztani, hogy a „régió geopolitikai helyzetében bekövetkezett változások” az országot védelmi kapacitásainak erősítésére kényszerítette, amelynek szerves részét képezi a haderő személyi állományának sorkötelesekkel történő növelése.
Emellett Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter bejelentette, hogy a cseh fegyveres erők aktív személyi állományát a jelenlegi 16 600 főről 2025-ig 27 000-re növelik, és a kormányzat itt is mérlegeli a sorkötelezettség felélesztésének lehetőségét.
Frissítés: A cikk megjelenésekor – tévesen – a sorkötelezettség visszaállítására vonatkozó román tervekről írtunk. Az eredeti román forrás ismeretében azonban egyik olvasónk felhívta a figyelmet arra, hogy egyelőre csupán önkéntes alapú sorkatonai szolgálatról van szó.
A cikkben arról spekulálnak, hogy a tervek szerint 2016 januárjában életbe lépő önkéntes sorkatonai szolgálat lehetősége a sorkötelezettség visszaállítását célzó folyamat első lépéseként is értelmezhető.
Orosz reakciók az új amerikai katonai stratégiára
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a TASS orosz állami hírügynökség kérdéseire válaszolva közölte, hogy az új amerikai katonai stratégia nem járul hozzá a Moszkva és Washington közötti kapcsolat normalizálódásához. Sajnálatának adott hangot továbbá, hogy az új stratégia olyan revizionista államnak nevezi Oroszországot, mely nem tartja tiszteletben szomszédjai szuverenitását és kész erőt alkalmazni céljai elérése érdekében. A dokumentum konfrontatív nyelvezete kizárja az Oroszországgal szembeni objektivitás esélyét ? nyilatkozta Peszkov. A szóvivő továbbá megjegyezte, hogy a jelenleg tervezés alatt álló új orosz nemzetbiztonsági stratégia minden lehetséges fenyegetéssel szemben megfelelő ellenintézkedéseket fog előirányozni ? utalva ezzel az amerikaiak nehézfegyverek Kelet-Európába történő telepítésére vonatkozó terveire.
A görög válság esetleges súlyosbodásának geopolitikai következményei
A Foreign Policy elemzése a Grexit pénzügyi hatásai mellett a lehetséges geopolitikai következményekről számol be. Az elemző írás azokra a kockázatokra tér ki, amelyek eddig háttérbe szorultak a pénzügyi következmények latolgatása mellett. A következtetések kiindulópontja azon alapul, hogy a pénzügyi válság a görög kormány és az Európai Unió tagországai, valamint a NATO szövetségesi rendszerén belül az egyéb vitás kérdésekre is rányomja a bélyegét.
A július 5-i népszavazás eredménye vélhetően abban az esetben fog komoly hatást gyakorolni a geopolitikai körülményekre, ha a többség nemmel szavaz a referendumra, így a kormányzat, amely az európai hatalmakkal szemben foglalt állást megerősödik. Amennyiben az emberek többsége igennel voksol, „csak” a hatalmat gyakorló kormány válsága következik be, tekintettel a görög pénzügyminiszter bejelentésére, aki ebben az esetben lemond tisztségéről.
Az előbbi esetben komoly feszültségek születhetnek azokban a szervezetekben, ahol konszenzusos döntésre van szükség bizonyos megállapodások területén, mint például a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, a mediterrán térséget érintő menekültkérdés, de akár az iráni nukleáris megállapodásra is veszélyt jelenthet. Egy nem-kooperatív Görögország térség stabilitására is hatással van, tekintettel a török-görög szembenállás lehetséges kiéleződésére, a NATO-n belüli konszenzusos döntéshozatal megakasztására, az Oroszországgal való kooperálás erősödésére vagy Görögország részvételére a válságreagáló műveletekben, amely utóbbihoz komoly anyagi ráfordításra van szükség. Az említett területeken a görögök együttműködése is fontos, így a pénzügyi tárgyalások során tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy a transzatlanti térségnek koherens közösségre van szüksége.
A rakétavédelmi feladatok teljes ellátása túlzottan leterhelné az amerikai haditengerészetet
Az amerikai haditengerészeti műveletekért felelős katonai vezető, Jonathan Greenert admirális úgy nyilatkozott, hogy rakétavédelemmel kapcsolatos feladatok növekedése egyre nagyobb terhet ró a haderőnemre. Ezt jól szemlélteti, hogy ha a haditengerészetnek minden hadszíntéri parancsnok igényét ki kellene elégítenie, akkor összesen 77 Aegis-rendszerrel felszerelt cirkálóra és rombolóra lenne szükség kifejezetten a rakétavédelmi feladatok ellátására. A haderőnemnek azonban ezen kívül még számos egyéb feladata van, és a teljes Aegis-flotta 84 felszíni hadihajóból áll.
A helyzeten tovább ront, hogy a tervek szerint a haditengerészet 22 öregedő Aegis-rendszerrel felszerelt cirkálója közül ugyan 11-et a közeljövőben modernizálnak, de ezt követően egy sem lesz alkalmas rakétavédelmi feladatok ellátására, miközben ebből jelenleg 5 hajó rendelkezik ilyen képességekkel. A haderőnemtől érkező információk szerint ez pusztán pénzügyi kérdés, ugyanis a haditengerészet egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy aránytalanul nagy összegeket költsön a rakétavédelemre.
Ettől függetlenül a haditengerészetnél is elismerik, hogy egy magas intenzitású, fejlett haditechnikai eszközök alkalmazásával járó háború sikeres megvívásához 40 db, az Aegis-rendszer legkorszerűbb verziójával ellátott hadihajóra lenne szüksége. Ez a „Baseline 9” elnevezésű változat lehetővé teszi az ellenséges repülőgépek, robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták egy időben történő megsemmisítését. Ezzel szemben a haditengerészet jelenlegi 33 rakétavédelmi képességgel rendelkező, Aegis-rendszerrel felszerelt hajójának nagy része egyszerre vagy csak robotrepülőgépekkel, vagy csak ballisztikus rakétákkal tud foglalkozni. Ezt a hiányosságot egy fegyverkategóriák terén megfelelően diverzifikált haderő egy esetleges háború esetén könnyen ki tudná használni. A haditengerészetnél úgy tartják, hogy a fent említett számot 2024 előtt semmiképp sem tudják elérni.
A hír a Breaking Defense cikkének összefoglalása.
Mégsem lesz török beavatkozás Szíriában?
Törökország kormánya kijelentette, hogy amennyiben biztonságát veszélyeztetve érzi akár az iszlám radikálisok, akár a szíriai kurdok részéről, azoknak azonnali megtorlásra kell számítaniuk. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a különböző kormánypárti és ellenzéki török lapok általi híresztelésekkel szemben a kormány jelenleg nem tervezi a szíriai polgárháborúba történő egyoldalú közvetlen katonai beavatkozást.
Török ellenzéki politikusok napokkal ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy a beavatkozás már csupán órák kérdése. Ezzel szemben a Voice of America helyszíni tudósítói szerint a török-szír határon egyelőre semmi jele egy komolyabb katonai beavatkozás végrehajtására készülő erők felvonulásának.
Az esetleges török intervenció hírére Szíria legerősebb kurd politikai szervezete, a Demokratikus Unió Pártja szerdai nyilatkozatában kijelentette, hogy készek fellépni minden agressziós cselekménnyel szemben, érkezzen az bármelyik oldalról. Emellett felhívták a török hatóságok figyelmét, hogy „hagyjanak fel a provokatív és meggondolatlan akcióikkal”.
A Yu-71 fejlesztése és rendszeresítése előtt álló akadályok
Zachary Keck, a The National Interest szerkesztője szerint a 24 db orosz Yu-71 hiperszónikus csapásmérő repülőeszköz 2020 és 2025 közötti rendszeresítéséről szóló napokban megjelent Jane’s jelentés túl optimista. Habár az ehhez hasonló eszközökkel az 1980-as években már a Szovjetunióban is kísérleteztek, az immár orosz fejlesztésnek számító Yu-71 tesztjei már több alkalommal végződtek kudarccal, így legutóbb februárban is. Ezzel szemben a kínai Wu-14 hiperszónikus repülőeszköz tesztjeit már több alkalommal is siker koronázta. Másik fontos tényező, hogy Oroszország jelenleg is egy gyakorlatilag az egész haderőre kiterjedő modernizációs programot folytat, az ennek finanszírozásához szükséges források biztosítása azonban a gazdasági és pénzügyi nehézségek miatt egyre nehézkesebbé válhat. Ilyen körülmények között az orosz vezetésnek igencsak meg kell gondolnia, hogy megbízhatóbbnak számító fegyverrendszerek fejlesztése és beszerzése helyett valóban megéri-e komoly összegeket költeni egy technológiailag ugyan fejlett, de egyelőre nem túl sok eredménnyel kecsegtető programra.
Kiadták az új amerikai katonai stratégiát
Az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke, Martin E. Dempsey tábornok nyilvánosságra hozta az Egyesült Államok új Nemzeti Katonai Stratégiáját. Az előző stratégia – követve a 2010-es Nemzetbiztonsági Stratégiát, valamint a Négyéves Védelmi Felülvizsgálatot (Quadrennial Defense Review) – 2011-ben jelent meg. Az azóta eltelt idő alatt viszont a nemzetközi stratégiai környezet nagymértékű változáson ment keresztül, emellett 2014-ben újabb Négyéves Védelmi Felülvizsgálat jelent meg, majd 2015-ben a korábbi Nemzetbiztonsági Stratégiát is lecserélték, így a Nemzeti Katonai Stratégia is frissítésre szorult.
A dokumentum kiemeli, hogy az Egyesült Államok, szövetségeseivel együttműködve törekszik a potenciális ellenségként számításba jövő államok elrettentéséhez, illetve – ha a helyzet úgy kívánja – legyőzéséhez szükséges képességek megszerzésére és fenntartására.
A stratégia szerint az Egyesült Államok haderejének egyaránt alkalmasnak kell lennie az Oroszországhoz hasonló, nemzetközi normákat megsértő revizionista államokkal, és az Iszlám Államhoz hasonló extremista szervezetekkel szembeni fellépésre. Habár Oroszországról elismerik, hogy a biztonság növelésének bizonyos – pl. a kábítószer-kereskedelem, és a terrorizmus elleni küzdelem – területein jelentős szereplőnek számít, viszont „katonai akcióival közvetlenül és proxy erők révén is aláássa a regionális biztonságot”. Emellett aggodalommal tekintenek Iránra és Észak-Koreára is. Előbbi esetében annak nukleáris programját, és Szíriában, Irakban, Jemenben, valamint Libanonban működő terrorista csoportok támogatását említik a legfőbb problémaként, míg utóbbi esetében a nukleáris fegyverprogram által jelentett fenyegetést tovább súlyosbítja az akár amerikai területeket is elérő ballisztikus rakéták fejlesztése.
A stratégia Kína vonatkozásában már óvatosabban fogalmaz. Egyrészt megemlíti, hogy az ázsiai nagyhatalom Dél-Kínai-tengeren tanúsított magatartása az Egyesült Államokat és térségbeli szövetségeseit is aggasztja, és Kína a jövőben akár fenyegetést is jelenthet. Másrészről viszont arra vonatkozó reményét is kifejezi, hogy ehelyett Kína inkább a nemzetközi biztonság növelésében is aktív részt vállaló partner szerepét fogja választani.
Forrás: http://www.defense.gov/news/newsarticle.aspx?id=129191
2015-ös Nemzeti Katonai Stratégia: http://www.jcs.mil/?/Pu?/2015_National_Military_Strategy.pdf
Kiemelt témák
