Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a TASS orosz állami hírügynökség kérdéseire válaszolva közölte, hogy az új amerikai katonai stratégia nem járul hozzá a Moszkva és Washington közötti kapcsolat normalizálódásához. Sajnálatának adott hangot továbbá, hogy az új stratégia olyan revizionista államnak nevezi Oroszországot, mely nem tartja tiszteletben szomszédjai szuverenitását és kész erőt alkalmazni céljai elérése érdekében. A dokumentum konfrontatív nyelvezete kizárja az Oroszországgal szembeni objektivitás esélyét ? nyilatkozta Peszkov. A szóvivő továbbá megjegyezte, hogy a jelenleg tervezés alatt álló új orosz nemzetbiztonsági stratégia minden lehetséges fenyegetéssel szemben megfelelő ellenintézkedéseket fog előirányozni ? utalva ezzel az amerikaiak nehézfegyverek Kelet-Európába történő telepítésére vonatkozó terveire.
A görög válság esetleges súlyosbodásának geopolitikai következményei
A Foreign Policy elemzése a Grexit pénzügyi hatásai mellett a lehetséges geopolitikai következményekről számol be. Az elemző írás azokra a kockázatokra tér ki, amelyek eddig háttérbe szorultak a pénzügyi következmények latolgatása mellett. A következtetések kiindulópontja azon alapul, hogy a pénzügyi válság a görög kormány és az Európai Unió tagországai, valamint a NATO szövetségesi rendszerén belül az egyéb vitás kérdésekre is rányomja a bélyegét.
A július 5-i népszavazás eredménye vélhetően abban az esetben fog komoly hatást gyakorolni a geopolitikai körülményekre, ha a többség nemmel szavaz a referendumra, így a kormányzat, amely az európai hatalmakkal szemben foglalt állást megerősödik. Amennyiben az emberek többsége igennel voksol, „csak” a hatalmat gyakorló kormány válsága következik be, tekintettel a görög pénzügyminiszter bejelentésére, aki ebben az esetben lemond tisztségéről.
Az előbbi esetben komoly feszültségek születhetnek azokban a szervezetekben, ahol konszenzusos döntésre van szükség bizonyos megállapodások területén, mint például a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, a mediterrán térséget érintő menekültkérdés, de akár az iráni nukleáris megállapodásra is veszélyt jelenthet. Egy nem-kooperatív Görögország térség stabilitására is hatással van, tekintettel a török-görög szembenállás lehetséges kiéleződésére, a NATO-n belüli konszenzusos döntéshozatal megakasztására, az Oroszországgal való kooperálás erősödésére vagy Görögország részvételére a válságreagáló műveletekben, amely utóbbihoz komoly anyagi ráfordításra van szükség. Az említett területeken a görögök együttműködése is fontos, így a pénzügyi tárgyalások során tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy a transzatlanti térségnek koherens közösségre van szüksége.
A rakétavédelmi feladatok teljes ellátása túlzottan leterhelné az amerikai haditengerészetet
Az amerikai haditengerészeti műveletekért felelős katonai vezető, Jonathan Greenert admirális úgy nyilatkozott, hogy rakétavédelemmel kapcsolatos feladatok növekedése egyre nagyobb terhet ró a haderőnemre. Ezt jól szemlélteti, hogy ha a haditengerészetnek minden hadszíntéri parancsnok igényét ki kellene elégítenie, akkor összesen 77 Aegis-rendszerrel felszerelt cirkálóra és rombolóra lenne szükség kifejezetten a rakétavédelmi feladatok ellátására. A haderőnemnek azonban ezen kívül még számos egyéb feladata van, és a teljes Aegis-flotta 84 felszíni hadihajóból áll.
A helyzeten tovább ront, hogy a tervek szerint a haditengerészet 22 öregedő Aegis-rendszerrel felszerelt cirkálója közül ugyan 11-et a közeljövőben modernizálnak, de ezt követően egy sem lesz alkalmas rakétavédelmi feladatok ellátására, miközben ebből jelenleg 5 hajó rendelkezik ilyen képességekkel. A haderőnemtől érkező információk szerint ez pusztán pénzügyi kérdés, ugyanis a haditengerészet egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy aránytalanul nagy összegeket költsön a rakétavédelemre.
Ettől függetlenül a haditengerészetnél is elismerik, hogy egy magas intenzitású, fejlett haditechnikai eszközök alkalmazásával járó háború sikeres megvívásához 40 db, az Aegis-rendszer legkorszerűbb verziójával ellátott hadihajóra lenne szüksége. Ez a „Baseline 9” elnevezésű változat lehetővé teszi az ellenséges repülőgépek, robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták egy időben történő megsemmisítését. Ezzel szemben a haditengerészet jelenlegi 33 rakétavédelmi képességgel rendelkező, Aegis-rendszerrel felszerelt hajójának nagy része egyszerre vagy csak robotrepülőgépekkel, vagy csak ballisztikus rakétákkal tud foglalkozni. Ezt a hiányosságot egy fegyverkategóriák terén megfelelően diverzifikált haderő egy esetleges háború esetén könnyen ki tudná használni. A haditengerészetnél úgy tartják, hogy a fent említett számot 2024 előtt semmiképp sem tudják elérni.
A hír a Breaking Defense cikkének összefoglalása.
Mégsem lesz török beavatkozás Szíriában?
Törökország kormánya kijelentette, hogy amennyiben biztonságát veszélyeztetve érzi akár az iszlám radikálisok, akár a szíriai kurdok részéről, azoknak azonnali megtorlásra kell számítaniuk. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a különböző kormánypárti és ellenzéki török lapok általi híresztelésekkel szemben a kormány jelenleg nem tervezi a szíriai polgárháborúba történő egyoldalú közvetlen katonai beavatkozást.
Török ellenzéki politikusok napokkal ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy a beavatkozás már csupán órák kérdése. Ezzel szemben a Voice of America helyszíni tudósítói szerint a török-szír határon egyelőre semmi jele egy komolyabb katonai beavatkozás végrehajtására készülő erők felvonulásának.
Az esetleges török intervenció hírére Szíria legerősebb kurd politikai szervezete, a Demokratikus Unió Pártja szerdai nyilatkozatában kijelentette, hogy készek fellépni minden agressziós cselekménnyel szemben, érkezzen az bármelyik oldalról. Emellett felhívták a török hatóságok figyelmét, hogy „hagyjanak fel a provokatív és meggondolatlan akcióikkal”.
A Yu-71 fejlesztése és rendszeresítése előtt álló akadályok
Zachary Keck, a The National Interest szerkesztője szerint a 24 db orosz Yu-71 hiperszónikus csapásmérő repülőeszköz 2020 és 2025 közötti rendszeresítéséről szóló napokban megjelent Jane’s jelentés túl optimista. Habár az ehhez hasonló eszközökkel az 1980-as években már a Szovjetunióban is kísérleteztek, az immár orosz fejlesztésnek számító Yu-71 tesztjei már több alkalommal végződtek kudarccal, így legutóbb februárban is. Ezzel szemben a kínai Wu-14 hiperszónikus repülőeszköz tesztjeit már több alkalommal is siker koronázta. Másik fontos tényező, hogy Oroszország jelenleg is egy gyakorlatilag az egész haderőre kiterjedő modernizációs programot folytat, az ennek finanszírozásához szükséges források biztosítása azonban a gazdasági és pénzügyi nehézségek miatt egyre nehézkesebbé válhat. Ilyen körülmények között az orosz vezetésnek igencsak meg kell gondolnia, hogy megbízhatóbbnak számító fegyverrendszerek fejlesztése és beszerzése helyett valóban megéri-e komoly összegeket költeni egy technológiailag ugyan fejlett, de egyelőre nem túl sok eredménnyel kecsegtető programra.
Kiadták az új amerikai katonai stratégiát
Az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke, Martin E. Dempsey tábornok nyilvánosságra hozta az Egyesült Államok új Nemzeti Katonai Stratégiáját. Az előző stratégia – követve a 2010-es Nemzetbiztonsági Stratégiát, valamint a Négyéves Védelmi Felülvizsgálatot (Quadrennial Defense Review) – 2011-ben jelent meg. Az azóta eltelt idő alatt viszont a nemzetközi stratégiai környezet nagymértékű változáson ment keresztül, emellett 2014-ben újabb Négyéves Védelmi Felülvizsgálat jelent meg, majd 2015-ben a korábbi Nemzetbiztonsági Stratégiát is lecserélték, így a Nemzeti Katonai Stratégia is frissítésre szorult.
A dokumentum kiemeli, hogy az Egyesült Államok, szövetségeseivel együttműködve törekszik a potenciális ellenségként számításba jövő államok elrettentéséhez, illetve – ha a helyzet úgy kívánja – legyőzéséhez szükséges képességek megszerzésére és fenntartására.
A stratégia szerint az Egyesült Államok haderejének egyaránt alkalmasnak kell lennie az Oroszországhoz hasonló, nemzetközi normákat megsértő revizionista államokkal, és az Iszlám Államhoz hasonló extremista szervezetekkel szembeni fellépésre. Habár Oroszországról elismerik, hogy a biztonság növelésének bizonyos – pl. a kábítószer-kereskedelem, és a terrorizmus elleni küzdelem – területein jelentős szereplőnek számít, viszont „katonai akcióival közvetlenül és proxy erők révén is aláássa a regionális biztonságot”. Emellett aggodalommal tekintenek Iránra és Észak-Koreára is. Előbbi esetében annak nukleáris programját, és Szíriában, Irakban, Jemenben, valamint Libanonban működő terrorista csoportok támogatását említik a legfőbb problémaként, míg utóbbi esetében a nukleáris fegyverprogram által jelentett fenyegetést tovább súlyosbítja az akár amerikai területeket is elérő ballisztikus rakéták fejlesztése.
A stratégia Kína vonatkozásában már óvatosabban fogalmaz. Egyrészt megemlíti, hogy az ázsiai nagyhatalom Dél-Kínai-tengeren tanúsított magatartása az Egyesült Államokat és térségbeli szövetségeseit is aggasztja, és Kína a jövőben akár fenyegetést is jelenthet. Másrészről viszont arra vonatkozó reményét is kifejezi, hogy ehelyett Kína inkább a nemzetközi biztonság növelésében is aktív részt vállaló partner szerepét fogja választani.
Forrás: http://www.defense.gov/news/newsarticle.aspx?id=129191
2015-ös Nemzeti Katonai Stratégia: http://www.jcs.mil/?/Pu?/2015_National_Military_Strategy.pdf
Fejlesztik az orosz Yu-71-et?
A Jane’s Intelligence Review szerint Oroszország egy nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas hiperszónikus (a hangsebesség ötszörösét meghaladó sebességgel repülő) csapásmérő repülőeszköz kifejlesztésén munkálkodik. A Yu-71 elnevezésű eszközön a „Project 4202” program keretében már évek óta dolgoznak, és eddig négy tesztet hajtottak végre. Az eszköz maximális sebessége az állítások szerint eléri a 11 200 km/h-t, emellett pedig magas szintű manőverező képességgel bír. Mindezeknek köszönhetően képes lesz áttörni a jelenleg létező rakétaelhárító rendszerek védelmén. A jelentés szerint 2020 és 2025 között Oroszország 24 Yu-71-est állíthat rendszerbe, melyek hordozására akár a szintén fejlesztés alatt álló Szarmat nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta is alkalmassá tehető. Ezzel az oroszok – a rakétavédelmen való áttörés képessége révén – tovább erősíthetik stratégiai erőik második csapásmérő képességének hitelességét. Oroszország mellett az Egyesült Államok és Kína is hasonló csapásmérő eszközök fejlesztésén dolgozik, ami egyesek szerint akár egy új fegyverkezési versenyhez is vezethet.
Források:
1. http://www.ibtimes.com/russias-secret-hypersonic-nuclear-missile-yu-71-can-breach-existing-missile-defense-1987590?rel=most_read1
2. http://missilethreat.com/russia-tested-hypersonic-glide-vehicle-in-february/
Ajánló – Michael O’Hanlon: Deconstructing Syria – Towards a regionalized strategy for a confederal country
[quote_box_center]A szerzőről: Michael O?Hanlon a Brookings Intézet keretében működő Center for 21st Century Security and Intelligence főmunkatársa valamint társigazgatója. Emellett kutatási igazgató az intézet külpolitikai programjában, ahol kutatási területe az USA védelmi stratégiája, valamint a katonai erő alkalmazása az amerikai külpolitikában. Meghívott előadó a Princetoni Egyetemen, a Johns Hopkins Egyetem docense és a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (International Institute for Strategic Studies) tagja.[/quote_box_center]
A szerző a tanulmányban a szíriai helyzet megoldására tesz javaslatot, mégpedig arra biztatja a döntéshozókat, hogy egy konföderatív jellegű állam kiépítésének irányába mozduljanak el. Véleménye szerint ennek első lépése a jelenlegi kiképző missziók bővítése lenne, mely a fenntarthatóság alapját biztosítaná. Az átszervezés kezdetben egy-két ?kísérleti jellegű? területen menne végbe, melyekre konkrét javaslatot is tesz: Északkelet-Szíria kurdok lakta része és a Jordániához közeli déli területek. Az itteni tapasztalatok alapján alakítanának ki újabb régiókat, párhuzamosan a szövetséges fegyveres csoportok előrenyomulásával, és újabb területek felszabadításával.
A szerző azonban rámutat arra a problémára, hogy a szövetséges csapatok a kormány, az ISIS, az al-Nuszra és a Hezbollah után egyelőre csak az ötödik legerősebb fegyveres erőnek számítanak. Jelenleg nem várható, hogy Aszad hajlandó lenne új, ellenzékkel való hatalommegosztáson alapuló kormány létrehozására, hiszen az a saját gyengeségének elismerését jelentené. Szintén nincs a tervek között egy nagyszabású amerikai misszió sem. Szíria etnikai vagy vallási alapú felosztása pedig azért nem lehetséges, mert sok heterogén összetételű terület van, amelyek státuszát nehéz lenne rendezni. Emellett egyelőre nem valószínűsíthető egy olyan egységes haderő létrehozása, amely Aszad és az ISIS ellen is hatékonyan fel tudna lépni, mivel az ellenzék soraiban kevés katonai és politikai vezető van, másrészt a kiképző missziók is mérsékelt hatékonysággal működnek.
A fent említett lehetőségek mind nemzeti szinten értelmezhetőek, ez azonban szerinte túl nehéz és specifikus, ezért nem megoldható. A stratégiája a felkelések leverésének inverzét jelenti: megerősíteni és hatalomátvételre képessé tenni mérsékelt ellenzéki erőket.
Bár a terv látszólag csak részleges sikert jelent, és egy pont után patthelyzet alakulhat ki, még mindig hatékonyabb, mint az egész országra kiterjedő támadásokat indítani. Felhívja azonban a figyelmet arra is, hogy az egyes régiók felszabadításában és stabilizálásában szerzett tapasztalatokat nem lehet standardizáltan átültetni más területre, és Washington nem szabhat konkrét határidőket sem. Jelenleg ennek a több, részleges sikert hozó stratégiának lehet a legnagyobb előnye ? jelenti ki a szerző. Ez a megközelítés összhangban van a jelenlegi kormányzati politikával, de a célok és az eszközök sokkal közelebb állnak egymáshoz, ezért megvalósíthatóbb.
Az első feladat a kiképző missziók megerősítése, melyekre Törökországban és Jordániában kerülne sor, a szövetsége erők által elfoglalt területek stabilizálását követően pedig a helyszínen folyna a személyi állomány felkészítése. A légi támogatáson túl szárazföldi speciális egységeket is be kellene vetni, akik segítenék a helyi erőket. A stabilizált területeken az ENSZ és a nem-kormányzati szervezetek közreműködésével újra kinyitnák az iskolákat, egészségügyi intézményeket, valamint a kialakítanák a kormányzó tanácsokat (a választások helyett kezdetben kinevezéssel). A jövőben megalakuló nemzeti kormány ezen területek vezetőire támaszkodna, de a konföderáció fenntartásához vélhetően nemzetközi békefenntartó erők közreműködésére is szükség lenne. Ezek a ?zónák? pedig fokozatosan kiterjeszthetők, melynek eredményeként Aszadot visszaszorítanák.
A szerző szerint ez a módszer nem példa nélküli, hiszen bizonyított már Boszniában, Afganisztánban és Szomáliában is.
O?Hanlan elismeri, hogy vannak kockázatok, ugyanis a javaslat megvalósításához szükséges műveletek során az amerikai csapatok komolyabb veszteségeket is szenvedhetnek. Véleménye szerint ugyanakkor az Egyesült Államok számára presztízskérdés, hogy a konfliktusba történő beavatkozása végül eredményes legyen, hiszen a hatástalan lépések rontják a hitelességét. Emellett az ISIS által tervezett kalifátus létrehozásának és terjeszkedésének terve ? még akkor is, ha ennek megvalósulása belátható időn belül nem reális ? számos amerikai szövetségest veszélyeztet.
RUSI Land Warfare Conference 2015
A Royal United Services institute (RUSI) nevű brit kutatóintézet idén is megrendezte a ?Land Warfare Conference? elnevezésű kétnapos rendezvényét, amin a brit fegyveres erők és a kormány prominens képviselői mellett az akadémiai és az ipari szféra ? valamint az ország partnereinek és szövetségeseinek ? szakértői vitatják meg a szárazföldi erőket érintő aktuális kérdéseket. Az idei konferencia fókuszában a napjaink fenyegetéseire adható válaszok és a brit hadsereg lehetséges fejlesztési irányai állnak.
Élő közvetítés: https://twitter.com/hashtag/RUSILWC?src=hash
NATO-NETto Hírfigyelő ? 2015. április
Partnerkapcsolatok
A NATO fennállásának 66. évfordulóját ünnepelte április 4-én. 1949-ben ugyanezen a napon írta alá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét alapító 12 tagállam a Washingtoni Szerződést, amelynek szellemiségét és célkitűzéseit azóta is őrzi a 28 tagúra bővült kollektív védelmi szervezet. A jeles nap alkalmából összeállított, a NATO történelmét bemutató honlap itt érhető el.
A környezettudatosság és a ?zöld? NATO jegyében rendezett dán workshopról számolt be a Szövetség április 7-én. A program arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiafogyasztás átgondolása, ezen belül is különösen a üzemanyagfogyasztás mérséklése a hadseregek részére is egyre fontosabb kérdéssé válik, amelyet nemcsak környezetvédelmi és költséghatékonysági szempontból kell elemezni, mivel a mozgékonyabb és hosszabb ideig üzemképes haditechnikai és szállítási eszközök sok esetben katonák életét is megmenthetik. A Szövetség számára az energiabiztonság és azon belül a haderők energiahatékonyságának fokozása a következő években egyre nagyobb figyelmet fog kapni. A workshop előadói kiemelték: az elmúlt években nem egy olyan súlyos következményekkel járó precedens volt a NATO-ban, amikor az energiautánpótlás kérdése katonák életét követelte: Afganisztánban és Irakban például 2003 és 2007 között legalább 3000 katona veszítette életét az üzemanyag- és vízutánpótlást szállító konvojokat ért támadások miatt. A környezetkímélő ?okos energia? kialakítása többnemzeti feladat a NATO-ban, ahogyan erre Sorin Ducaru, az új biztonsági kihívásokért felelős főtitkár-helyettes is emlékeztetett. Az ötlet nem újkeletű: a tagországok már a 2012-es chicagói és a tavaly őszi walesi csúcson is hitet tettek az energiahatékonyabb haderők kialakítása mellett, és a 2014 februárjában elfogadott ?Zöld Védelem? (Green Defence) koncepció is ennek szellemiségében született. A Szövetség különböző szakértői csoportjai azon dolgoznak, hogy az energiafogyasztás csökkentésére irányuló etikai kódexeket, eljárásmódokat és sztenderdeket dolgozzanak ki a tagországok számára. Az elért eredmények és a jó példák megosztása érdekében a NATO felállította az ún. Smart Energy Team-et (SENT), amely arra törekszik, hogy a lehető legkörnyezetbarátabb, ugyanakkor a katonai reagálóképességet nem visszavető megoldásokat dolgozzon ki a Szövetség számára. A SENT legfőbb támogatója a NATO Tudománnyal a Békéért és Biztonságért (Science for Peace and Security, SPS) programja, amely ezen kívül bármely, a szervezet elképzeléseibe illő tagállami zöld törelvéseket is támogat. Az idén februárban a dániai S?nderborg városában megszervezett dán-finn közös rendezésű eseményre közel 60 meghívott tudós, mérnök és kormányzati szakember érkezett Európából, Kanadából és az Egyesült Államokból. A NATO ?okos energiára? való törekvése a június 8-19. között Magyarországon megrendezendő Capable Logistician gyakorlat keretében is nagy figyelmet kap, ahova számos, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó magáncég is meghívást kapott. Miként azt Susanne Michaelis, a NATO okos energia projektjéért felelős szakértője elmondta, 2015 mind a NATO, mind pedig a magánszektor szereplői számára az okos energia éve lesz, mert csak a két fél együttes erőfeszítésével érhető el számottevő változás a hadsereg és a politikai döntéshozók gondolkodásában.
Április 15-én a Szövetség brüsszeli központjában találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Milo Đjukanović montenegrói kormányfő, amely eseményt mindkét fél jelentősnek nevezte. Stoltenberg méltatta Montenegró valódi eredményeket felmutató reformtörekvéseit, és megköszönte a montenegrói katonák afganisztáni szerepvállalását, valamint az ország anyagi hozzájárulását a Resolute Support (Eltökélt Támogatás) elnevezésű művelethez. Đjukanović miniszterelnök részt vett az Észak-atlanti Tanács (North Atlantic Council, NAC) ülésén is, amelynek témája a NATO és Montenegró közti kapcsolatok voltak. A Szövetség tavaly szeptemberben, Podgoricában döntött arról, hogy ?intenzív és fókuszált? párbeszédbe kezd Montenegróval, amelynek végső célja az ország NATO-taggá válása. Stoltenberg a mostani találkozón elmondta, hogy a Szövetség külügyminiszterei az év végén értékelik a Montenegró által elért eredményeket, amely során akár az is eldőlhet, hogy felkérik-e az országot a Szövetséghez való csatlakozásra.
Másnap, április 16-án Jens Stoltenberg Izland fővárosába látogatott. Reykjavíkban elsősorban az Ukrajna ellen folytatódó orosz agresszióról, a MENA-térségben erősödő iszlám radikalizmusról és Izlandnak a NATO-ban betöltött sajátos szerepéről esett szó. A NATO-főtitkár Sigmundur David Gunnlaugsson miniszterelnök és Gunnar Bragi Sveinsson külügyminiszter mellett a belügyi tárca vezetőjével is találkozott, valamint megbeszélést folytatott az izlandi parlament szenior tanácsadóival is, akiknek beszámolt a Nagyon Magas Készenléti Összhaderőnemi Harci Kötelék (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) első gyakorlatainak eredményéről. A főtitkár ellátogatott a Keflavik városában található biztonsági zónába is, illetve a parti őrség Thor hajójának legénységével is találkozott.
A NATO Katonai Bizottságának (Military Committee, MC) elnöke, Knud Bartels tábornok április 16-17-én Szerbiában tett látogatást, ahol kiemelte az ország által a Partnerség a Békéért (Partnership for Peace, PfP) programban elért eredményeket és a két fél közötti Egyéni Partnerségi Akcióterv (Individual Partnership Action Plan, IPAP) kölcsönös előnyeit. Bartels tábornok méltatta a szerb katonák által a KFOR-műveletben nyújtott széleskörű támogatást, és kifejezte abbéli véleményét, hogy a két fél közötti együttműködésben komoly potenciálok rejlenek. Szerbia 2006 óta tagja a PfP-nek, míg az IPAP az év elején indult el a NATO-val folytatott párbeszéd és a kialakított együttműködés további fokozására.
A februári koppenhágai támadások tükrében is a demokratikus jogok mindenkori védelmének szükségességéről beszélt Stoltenberg NATO-főtitkár április 20-i dániai látogatása során. A főtitkár Nicolai Wammen védelmi miniszter mellett Helle Thorning-Schmidt miniszterelnökkel is találkozott, illetve előadást tartott a Koppenhágai Egyetemen. A legújabb biztonsági kihívások közül az orosz agressziót és az egyes radikális iszlám csoportok Európát fenyegető jellegét emelte ki a főtitkár. Stoltenberg köszönetét fejezte ki a kormányfőnek a Dánia által a Szövetség erőfeszítéseihez nyújtott aktív támogatásáért, beleértve Koppenhága hozzájárulását a VJTF-kötelékéhez és a NATO rakétavédelmi rendszeréhez.
Az Észak-atlanti Tanács 28 állandó képviselője Jens Stoltenberg vezetésével április 21-én a törökországi Izmirbe utaztak. A Szövetséges Szárazföldi Parancsnokságot (Headquarters of Allied Land Command, LANDCOM) meglátogató delegációhoz csatlakozott Knud Bartels tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke és Alexander Vershbow NATO-főtitkárhelyettes is. A találkozón a résztvevők áttekintették a Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan, RAP) végrehajtásához szükséges feladatokat, illetve sor került a walesi csúcstalálkozó óta eltelt időszak értékelésére is a jövő évi varsói csúcsra való felkészülés jegyében. A nagyköveteket John W. Nicholson altábornagy, a LANDCOM parancsnoka köszöntötte, aki a parancsnokság jelenlegi prioritásairól és kihívásairól tartott rövid tájékoztatót. A résztvevők meglátogatták a Çi?li Jet többnemzeti kiképző légi bázist is, amelynek kiemelt feladata a NATO-szövetségesek és partnerországok pilótaállományának kiképzése.
Az Afrika Szarván futó, a kalózkodás visszaszorítását célzó Ocean Shield művelet támogatásában fontos szerepet játszó megállapodás született április 22-én a NATO és Dzsibuti között. A szerződő felek ezen a napon írták alá a Szövetség dzsibuti összekötő irodájának létrehozásáról szóló dokumentumot, amely a jövőben az Ocean Shield műveleti feladatainak koordinálásával foglalkozik. A NATO részéről Francesca Tardioli, a műveletekért felelős főtitkár-helyettes írta alá a dokumentumot, míg a dzsibuti kormányt Mahmoud Ali Youssouf külügyminiszter képviselte. A 2009 augusztusában indult művelet alapvető sikerét jelzi, hogy 2012 májusa óta nem volt sikeres kalóztámadás az Ádeni-öbölben, s ebben nagy szerepe van a NATO és az EU együttműködésének is (az EU az EUNAVFOR Atalanta haditengerészeti művelettel támogatja a kalózkodás elleni nemzetközi küzdelmet). Korábban, 2014 tavaszán Dzsibuti elnöke, Ismail Omar Guellah látogatott el a NATO brüsszeli központjába, amelynek során a korábbi főtitkárral, Anders Fogh Rasmussennel találkozott.
A NATO-főtitkár egyenjogúsági kérdésekért felelős különmegbízottja, Marriët Schuurman április 22-től háromnapos látogatást tett Afganisztánban. A látogatáson annak kérdését járták körül, hogy a Szövetség miként lehet képes tovább erősíteni a női egyenjogúság elősegítését célzó támogatását a Resolute Support műveleten és a NATO-Afganisztán Tartós Partnerségen keresztül. A különmegbízott találkozott Ismail Aramazzal, a Resolute Support afganisztáni szenior tanácsadójával, valamint a művelet parancsnokával, John F. Campbell tábornokkal. Schuurman nagykövet asszony hangsúlyozta, hogy a nőknek minden társadalomban, így Afganisztánban is vezető szerepük van a békés és biztonságos jövő előmozdításában, a fejlődés biztosításában és a társadalom formálásában, éppen ezért a NATO továbbra is támogatni fogja a Resolute Support műveletet, illetve annak emberi jogi törekvéseit. A nagykövet találkozott az afgán elnök feleségével, továbbá a belügyi és a védelmi tárcák vezetőivel megvitatta annak kérdését, hogy miként növelhető a hadseregben és a rendőrség kötelékeiben szolgáló nők aránya, valamint az őket célzó toborzás hatékonysága. Az afgán kormány célja, hogy tíz év alatt a védelmi szférában dolgozók 10%-a nő legyen. Jelenleg 869 nő szolgál az Afgán Nemzeti Haderő (Afghan National Army, ANA), míg 2334 nő a rendőrség (Afghan National Police, ANP) kötelékeiben.
Április 23-án Észtország miniszterelnöke, Taavi R?ivas tett látogatást a NATO brüsszeli központjában. A szervezet főtitkárával folytatott beszélgetés egyik célja a jövő évi varsói csúcstalálkozóra való felkészülés volt. Stoltenberg főtitkár méltatta Észtország törekvését a 2%-os védelmi ráfordítási arány elérésére; ?Észtország annak bizonyítéka, hogy igenis lehetséges egyszerre 2%-ot költeni a védelemre és közben jó fiskális politikát folytatni. Ez egy kiváló példa a Szövetség többi tagja számára is?, mondta Stoltenberg. A főtitkár ugyancsak üdvözölte Észtországnak a balti országok légtérrendészeti feladataiban (Baltic Air Policing, BAP) betöltött központi szerepét, illetve a Tallinnban létrehozott Kibervédelmi Kiválósági Központ (Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence) munkáját is méltatta.
Julie Bishop osztrák külügyminiszter asszonyt köszöntötte Brüsszelben Jens Stoltenberg április 24-én. A semleges ország sajátos státusza ellenére aktív támogatója a NATO feladatainak, azonban a főtitkár szerint napjaink feszült biztonsági helyzetében még szorosabb dialógusra lesz szükség Ausztria és a Szövetség között. Stoltenberg főtitkár köszönetet mondott, hogy Ausztria hosszú éveken át támogatta az afganisztáni rendezést, és elkötelezett résztvevője mind a balkáni, mind az Afrika Szarván futó műveleteknek. Mindemellett a bécsi kormány a Smart Defence (?Okos Védelem?) programok finanszírozásában is jelentős szerepet vállal. Ausztria ? Svédországhoz, Finnországhoz, Grúziához és Jordániához hasonlóan ? azon nem-tagországok közé tartozik, amelyek részére a walesi csúcson elindították a hatékonyabb kommunikációnak és gyakorlati együttműködésnek teret nyitó ?Enhanced Opportunity? kezdeményezést. Ugyanezen a napon Gerry Brownlee új-zélandi védelmi miniszter is látogatást tett Stoltenberg főtitkárnál. Új-Zéland a szövetség globális partnereként rendkívül aktív támogatója a NATO-műveleteknek, korábban az IFOR és az SFOR, napjainkban pedig az afganisztáni és az Afrika Szarván futó műveletek vonatkozásában.
Április utolsó napjaiban a NATO-főtitkár portugál és horvát vezetőkkel egyeztetett a Szövetség fontosabb ügyeiről. Április 27-én Lisszabonban tett látogatásán Jens Stoltenberg beszámolt a VJTF-koncepcióról a portugál köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a védelmi miniszternek, amelyet követően a résztvevő felek megvitatták a délről érkező biztonsági kihívásokat is, amelynek során különös hangsúlyt kapott a Földközi-tengeren tapasztalható migrációs nyomás. Április 29-én Kolinda Grabar-Kitarović horvát védelmi miniszter utazott Brüsszelbe, hogy a főtitkárral megtárgyalhassa a Szövetséget érintő legaktuálisabb kérdéseket, úgy mint a VJTF, az ukrán válság, valamint a védelmi költségvetés GDP-arányos 2%-ra történő emelése.
Április 30-án Norvégia a litvániai Šiauliai légi bázison ünnepélyes keretek között vette át a balti légtérrendészeti feladat vezetését. A skandináv ország május 1-jétől fő felelőse az Észtország, Litvánia és Lettország légterének oltalmát biztosító műveletnek. Az Egyesült Királyság egyúttal újra csatlakozott a balti feladathoz, Belgium és Olaszország pedig tovább folytatja szerepvállalását. Norvégia négy F-16 vadászrepülőgéppel vesz részt a műveletben, míg Nagy-Britannia és Olaszország további négy-négy Eurofighter-t állomásoztat Litvániában. Belgium F-16-osainak kapacitására támaszkodva a lengyelországi Malbork légi bázisról járul hozzá a BAP feladataihoz. A magyar Gripenek idén ősztől négy hónapon keresztül fogják ellátni a légtérrendészeti feladatokat a térségben.
Gyakorlatok és új eredmények
A NATO Támogató Ügynökség (NATO Support Agency) április 1. óta új néven működik: a NATO Támogató és Beszerzési Ügynökség (NATO Support and Procurement Agency) elnevezés szemléletesebben jelöli az ügynökség kiterjedt munkakörét, amely a rendszerszintű beszerezések minden aspektusát átfogja, az üzembehelyezéstől a fenntartásig. Az ügynökség a fegyverzeti beszerzések, a logisztika, a műveleti és rendszerszintű harctámogatás területén nyújt segítséget a tagországoknak és a partnereknek a költséghatékonyság és az interoperabilitás elvei alapján. Az újraszervezés következtében öt különböző, egymástól jól elhatárolható feladatokat végző képességterület jött létre az ügynökségen belül (rendszerbeszerzés és termékéletciklus-menedzsment; műveletek és gyakorlatok részére nyújtott támogatás; stratégiai szállítás és raktározás; logisztikai szolgáltatások és projekt-menedzsment; üzemanyag-szolgáltatások menedzsmentje), amelyek az elkövetkező hónapokban megnyitják a csatlakozás lehetőségét az új beszerzési programok előtt.
Április 11-én megérkeztek Skócia partjaihoz a NATO Készenléti Haditengerészeti Kötelék (Standing NATO Maritime Group 2, SNMG2) és a két Készenléti Aknamentesítő Kötelék (Standing NATO Mine Counter-Measures Groups 1-2, SNMCMG1, SNMCMG2) hajói, hogy részt vegyenek az Egyesült Királyság vezette ?Joint Warrior? elnevezésű gyakorlaton. Az április 11-24. között tartott eseményen közel 13.000 fős állomány vett részt, 14 országot képviselve. A sikeres gyakorlat értékelése itt olvasható.
A belgiumi Mons-ban található Szövetséges kibervédelmi reagáló képesség (NATO Computer Incident Response Capability, NCIRC) egy csapata nyerte meg a legnagyobb nemzetközi kibervédelmi gyakorlatot és versenyt, a ?Locked Shields 2015?-öt, amelyet április 24-én rendeztek Észtországban. A Locked Shields egy évente megrendezett élő-kapcsolatos kibervédelmi gyakorlat, amelyet 2010 óta hívnak össze a tallinni NATO Kiválósági Központban. Az idei évben 16 ország képviselői, valamint az NCIRC csapata vett részt a megmérettetésen. A dobogó második és harmadik helyét az észt és a lengyel csapat szerezte meg. A versenyről részletes leírás itt elérhető.
A hónap eseménye: A VJTF riasztási gyakorlata
Április 2-án a NATO beszámolt a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erő tavaszi tesztjének eredményeiről. A walesi csúcson hozott döntés értelmében felállítandó rendkívül gyors reagálású dandár 48 órán belül bárhol bevethető lesz, és a tervek szerint 5000 főt fog magában foglalni. A VJTF a NATO Reagáló Erő (NATO Response Force, NRF) részét képezi majd, és különlegesen gyors erőcsoportként szárazföldi, légi, haditengerészeti és különleges műveleti feladatok végrehajtására egyaránt képes lesz (a VJTF NRF-en belüli szerepét és karakterisztikáját jól illusztrálja a VJTF jelzőjeként használt ?lándzsahegy? ? ?spearhead? ? kifejezés). Az orosz-ukrán válság nyomán hozott megerősítő intézkedések és Készenléti Akcióterv egyik fő komponense ez az erő, ezért örvendetes tény, hogy már idén tavasszal sikerült elérnie mindazon átmeneti képességeket, amelyek a további fejlődés szempontjából elengedhetetlenek. A kötelék első gyakorlatára március 4-5. között Németországban került sor a német-holland 1. hadtest közös felkészülése során, mivel jelenleg Németország és Hollandia adja az NRF-készenlétet és a VJTF átmeneti készenlétet. A német-holland alakulat számára az idei már a harmadik NRF-készenlét, így megfelelő tapasztalatokkal ellátva készültek a VJTF miatt bővített készenléti feladatok ellátására. A márciusi gyakorlat egyrészt riasztógyakorlatként funkcionált, illetve az azonnali telepítési képességek gyakorlását tette lehetővé. A gyakorlat kezdeti fázisában C-17 szállítórepülőgépek segítségével haditechnikai eszközök és szállítójárművek rakományozását próbálták ki többnemzeti keretek között a münster-osnabrücki polgári repülőtéren amerikai és svéd logisztikai biztosítás mellett, majd az előzetes parancsnoki elem a gyorsreagáláshoz szükséges vezetés-irányítási (C2) képességeket gyakorolta a riasztás időtartamára kialakított műveleti területen. Valós riasztás esetén a harmadik és egyben utolsó fázis a maradék erők műveleti telepítése lenne a teljes műveleti készenlét elérése érdekében a NATO követő-erők beérkezéséig. Az első gyakorlatot áprilisban és júniusban újabbak követik majd, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a VJTF 2016-ra elérje a teljes készenlétet.
Később, április 7-9. között tartották a VJTF első éles riasztási gyakorlatát, amelyet a szervezők sikeresnek ítéltek meg. A ?Noble Jump? elnevezésű gyakorlaton 1500 katona vett részt, akik Horvátországból, Dániából, Németországból, Magyarországról, Litvániából, Norvégiából, Szlovéniából és Lengyelországból érkeztek, és Csehországban, illetve Hollandiában hajtották végre az eljárásrendszer szerinti feladatokat. A katonák a gyakorlat során légi és vasúti szállítási eszközöket is igénybe vettek. A következő hasonló tesztnek júniusban Lengyelország ad otthont.
A NATO-NETto Hírfigyelő a NATO Public Diplomacy Division, a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával készül.
Kiemelt témák
