Partnerkapcsolatok
A NATO fennállásának 66. évfordulóját ünnepelte április 4-én. 1949-ben ugyanezen a napon írta alá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét alapító 12 tagállam a Washingtoni Szerződést, amelynek szellemiségét és célkitűzéseit azóta is őrzi a 28 tagúra bővült kollektív védelmi szervezet. A jeles nap alkalmából összeállított, a NATO történelmét bemutató honlap itt érhető el.
A környezettudatosság és a ?zöld? NATO jegyében rendezett dán workshopról számolt be a Szövetség április 7-én. A program arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiafogyasztás átgondolása, ezen belül is különösen a üzemanyagfogyasztás mérséklése a hadseregek részére is egyre fontosabb kérdéssé válik, amelyet nemcsak környezetvédelmi és költséghatékonysági szempontból kell elemezni, mivel a mozgékonyabb és hosszabb ideig üzemképes haditechnikai és szállítási eszközök sok esetben katonák életét is megmenthetik. A Szövetség számára az energiabiztonság és azon belül a haderők energiahatékonyságának fokozása a következő években egyre nagyobb figyelmet fog kapni. A workshop előadói kiemelték: az elmúlt években nem egy olyan súlyos következményekkel járó precedens volt a NATO-ban, amikor az energiautánpótlás kérdése katonák életét követelte: Afganisztánban és Irakban például 2003 és 2007 között legalább 3000 katona veszítette életét az üzemanyag- és vízutánpótlást szállító konvojokat ért támadások miatt. A környezetkímélő ?okos energia? kialakítása többnemzeti feladat a NATO-ban, ahogyan erre Sorin Ducaru, az új biztonsági kihívásokért felelős főtitkár-helyettes is emlékeztetett. Az ötlet nem újkeletű: a tagországok már a 2012-es chicagói és a tavaly őszi walesi csúcson is hitet tettek az energiahatékonyabb haderők kialakítása mellett, és a 2014 februárjában elfogadott ?Zöld Védelem? (Green Defence) koncepció is ennek szellemiségében született. A Szövetség különböző szakértői csoportjai azon dolgoznak, hogy az energiafogyasztás csökkentésére irányuló etikai kódexeket, eljárásmódokat és sztenderdeket dolgozzanak ki a tagországok számára. Az elért eredmények és a jó példák megosztása érdekében a NATO felállította az ún. Smart Energy Team-et (SENT), amely arra törekszik, hogy a lehető legkörnyezetbarátabb, ugyanakkor a katonai reagálóképességet nem visszavető megoldásokat dolgozzon ki a Szövetség számára. A SENT legfőbb támogatója a NATO Tudománnyal a Békéért és Biztonságért (Science for Peace and Security, SPS) programja, amely ezen kívül bármely, a szervezet elképzeléseibe illő tagállami zöld törelvéseket is támogat. Az idén februárban a dániai S?nderborg városában megszervezett dán-finn közös rendezésű eseményre közel 60 meghívott tudós, mérnök és kormányzati szakember érkezett Európából, Kanadából és az Egyesült Államokból. A NATO ?okos energiára? való törekvése a június 8-19. között Magyarországon megrendezendő Capable Logistician gyakorlat keretében is nagy figyelmet kap, ahova számos, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó magáncég is meghívást kapott. Miként azt Susanne Michaelis, a NATO okos energia projektjéért felelős szakértője elmondta, 2015 mind a NATO, mind pedig a magánszektor szereplői számára az okos energia éve lesz, mert csak a két fél együttes erőfeszítésével érhető el számottevő változás a hadsereg és a politikai döntéshozók gondolkodásában.
Április 15-én a Szövetség brüsszeli központjában találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Milo Đjukanović montenegrói kormányfő, amely eseményt mindkét fél jelentősnek nevezte. Stoltenberg méltatta Montenegró valódi eredményeket felmutató reformtörekvéseit, és megköszönte a montenegrói katonák afganisztáni szerepvállalását, valamint az ország anyagi hozzájárulását a Resolute Support (Eltökélt Támogatás) elnevezésű művelethez. Đjukanović miniszterelnök részt vett az Észak-atlanti Tanács (North Atlantic Council, NAC) ülésén is, amelynek témája a NATO és Montenegró közti kapcsolatok voltak. A Szövetség tavaly szeptemberben, Podgoricában döntött arról, hogy ?intenzív és fókuszált? párbeszédbe kezd Montenegróval, amelynek végső célja az ország NATO-taggá válása. Stoltenberg a mostani találkozón elmondta, hogy a Szövetség külügyminiszterei az év végén értékelik a Montenegró által elért eredményeket, amely során akár az is eldőlhet, hogy felkérik-e az országot a Szövetséghez való csatlakozásra.
Másnap, április 16-án Jens Stoltenberg Izland fővárosába látogatott. Reykjavíkban elsősorban az Ukrajna ellen folytatódó orosz agresszióról, a MENA-térségben erősödő iszlám radikalizmusról és Izlandnak a NATO-ban betöltött sajátos szerepéről esett szó. A NATO-főtitkár Sigmundur David Gunnlaugsson miniszterelnök és Gunnar Bragi Sveinsson külügyminiszter mellett a belügyi tárca vezetőjével is találkozott, valamint megbeszélést folytatott az izlandi parlament szenior tanácsadóival is, akiknek beszámolt a Nagyon Magas Készenléti Összhaderőnemi Harci Kötelék (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) első gyakorlatainak eredményéről. A főtitkár ellátogatott a Keflavik városában található biztonsági zónába is, illetve a parti őrség Thor hajójának legénységével is találkozott.
A NATO Katonai Bizottságának (Military Committee, MC) elnöke, Knud Bartels tábornok április 16-17-én Szerbiában tett látogatást, ahol kiemelte az ország által a Partnerség a Békéért (Partnership for Peace, PfP) programban elért eredményeket és a két fél közötti Egyéni Partnerségi Akcióterv (Individual Partnership Action Plan, IPAP) kölcsönös előnyeit. Bartels tábornok méltatta a szerb katonák által a KFOR-műveletben nyújtott széleskörű támogatást, és kifejezte abbéli véleményét, hogy a két fél közötti együttműködésben komoly potenciálok rejlenek. Szerbia 2006 óta tagja a PfP-nek, míg az IPAP az év elején indult el a NATO-val folytatott párbeszéd és a kialakított együttműködés további fokozására.
A februári koppenhágai támadások tükrében is a demokratikus jogok mindenkori védelmének szükségességéről beszélt Stoltenberg NATO-főtitkár április 20-i dániai látogatása során. A főtitkár Nicolai Wammen védelmi miniszter mellett Helle Thorning-Schmidt miniszterelnökkel is találkozott, illetve előadást tartott a Koppenhágai Egyetemen. A legújabb biztonsági kihívások közül az orosz agressziót és az egyes radikális iszlám csoportok Európát fenyegető jellegét emelte ki a főtitkár. Stoltenberg köszönetét fejezte ki a kormányfőnek a Dánia által a Szövetség erőfeszítéseihez nyújtott aktív támogatásáért, beleértve Koppenhága hozzájárulását a VJTF-kötelékéhez és a NATO rakétavédelmi rendszeréhez.
Az Észak-atlanti Tanács 28 állandó képviselője Jens Stoltenberg vezetésével április 21-én a törökországi Izmirbe utaztak. A Szövetséges Szárazföldi Parancsnokságot (Headquarters of Allied Land Command, LANDCOM) meglátogató delegációhoz csatlakozott Knud Bartels tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke és Alexander Vershbow NATO-főtitkárhelyettes is. A találkozón a résztvevők áttekintették a Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan, RAP) végrehajtásához szükséges feladatokat, illetve sor került a walesi csúcstalálkozó óta eltelt időszak értékelésére is a jövő évi varsói csúcsra való felkészülés jegyében. A nagyköveteket John W. Nicholson altábornagy, a LANDCOM parancsnoka köszöntötte, aki a parancsnokság jelenlegi prioritásairól és kihívásairól tartott rövid tájékoztatót. A résztvevők meglátogatták a Çi?li Jet többnemzeti kiképző légi bázist is, amelynek kiemelt feladata a NATO-szövetségesek és partnerországok pilótaállományának kiképzése.
Az Afrika Szarván futó, a kalózkodás visszaszorítását célzó Ocean Shield művelet támogatásában fontos szerepet játszó megállapodás született április 22-én a NATO és Dzsibuti között. A szerződő felek ezen a napon írták alá a Szövetség dzsibuti összekötő irodájának létrehozásáról szóló dokumentumot, amely a jövőben az Ocean Shield műveleti feladatainak koordinálásával foglalkozik. A NATO részéről Francesca Tardioli, a műveletekért felelős főtitkár-helyettes írta alá a dokumentumot, míg a dzsibuti kormányt Mahmoud Ali Youssouf külügyminiszter képviselte. A 2009 augusztusában indult művelet alapvető sikerét jelzi, hogy 2012 májusa óta nem volt sikeres kalóztámadás az Ádeni-öbölben, s ebben nagy szerepe van a NATO és az EU együttműködésének is (az EU az EUNAVFOR Atalanta haditengerészeti művelettel támogatja a kalózkodás elleni nemzetközi küzdelmet). Korábban, 2014 tavaszán Dzsibuti elnöke, Ismail Omar Guellah látogatott el a NATO brüsszeli központjába, amelynek során a korábbi főtitkárral, Anders Fogh Rasmussennel találkozott.
A NATO-főtitkár egyenjogúsági kérdésekért felelős különmegbízottja, Marriët Schuurman április 22-től háromnapos látogatást tett Afganisztánban. A látogatáson annak kérdését járták körül, hogy a Szövetség miként lehet képes tovább erősíteni a női egyenjogúság elősegítését célzó támogatását a Resolute Support műveleten és a NATO-Afganisztán Tartós Partnerségen keresztül. A különmegbízott találkozott Ismail Aramazzal, a Resolute Support afganisztáni szenior tanácsadójával, valamint a művelet parancsnokával, John F. Campbell tábornokkal. Schuurman nagykövet asszony hangsúlyozta, hogy a nőknek minden társadalomban, így Afganisztánban is vezető szerepük van a békés és biztonságos jövő előmozdításában, a fejlődés biztosításában és a társadalom formálásában, éppen ezért a NATO továbbra is támogatni fogja a Resolute Support műveletet, illetve annak emberi jogi törekvéseit. A nagykövet találkozott az afgán elnök feleségével, továbbá a belügyi és a védelmi tárcák vezetőivel megvitatta annak kérdését, hogy miként növelhető a hadseregben és a rendőrség kötelékeiben szolgáló nők aránya, valamint az őket célzó toborzás hatékonysága. Az afgán kormány célja, hogy tíz év alatt a védelmi szférában dolgozók 10%-a nő legyen. Jelenleg 869 nő szolgál az Afgán Nemzeti Haderő (Afghan National Army, ANA), míg 2334 nő a rendőrség (Afghan National Police, ANP) kötelékeiben.
Április 23-án Észtország miniszterelnöke, Taavi R?ivas tett látogatást a NATO brüsszeli központjában. A szervezet főtitkárával folytatott beszélgetés egyik célja a jövő évi varsói csúcstalálkozóra való felkészülés volt. Stoltenberg főtitkár méltatta Észtország törekvését a 2%-os védelmi ráfordítási arány elérésére; ?Észtország annak bizonyítéka, hogy igenis lehetséges egyszerre 2%-ot költeni a védelemre és közben jó fiskális politikát folytatni. Ez egy kiváló példa a Szövetség többi tagja számára is?, mondta Stoltenberg. A főtitkár ugyancsak üdvözölte Észtországnak a balti országok légtérrendészeti feladataiban (Baltic Air Policing, BAP) betöltött központi szerepét, illetve a Tallinnban létrehozott Kibervédelmi Kiválósági Központ (Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence) munkáját is méltatta.
Julie Bishop osztrák külügyminiszter asszonyt köszöntötte Brüsszelben Jens Stoltenberg április 24-én. A semleges ország sajátos státusza ellenére aktív támogatója a NATO feladatainak, azonban a főtitkár szerint napjaink feszült biztonsági helyzetében még szorosabb dialógusra lesz szükség Ausztria és a Szövetség között. Stoltenberg főtitkár köszönetet mondott, hogy Ausztria hosszú éveken át támogatta az afganisztáni rendezést, és elkötelezett résztvevője mind a balkáni, mind az Afrika Szarván futó műveleteknek. Mindemellett a bécsi kormány a Smart Defence (?Okos Védelem?) programok finanszírozásában is jelentős szerepet vállal. Ausztria ? Svédországhoz, Finnországhoz, Grúziához és Jordániához hasonlóan ? azon nem-tagországok közé tartozik, amelyek részére a walesi csúcson elindították a hatékonyabb kommunikációnak és gyakorlati együttműködésnek teret nyitó ?Enhanced Opportunity? kezdeményezést. Ugyanezen a napon Gerry Brownlee új-zélandi védelmi miniszter is látogatást tett Stoltenberg főtitkárnál. Új-Zéland a szövetség globális partnereként rendkívül aktív támogatója a NATO-műveleteknek, korábban az IFOR és az SFOR, napjainkban pedig az afganisztáni és az Afrika Szarván futó műveletek vonatkozásában.
Április utolsó napjaiban a NATO-főtitkár portugál és horvát vezetőkkel egyeztetett a Szövetség fontosabb ügyeiről. Április 27-én Lisszabonban tett látogatásán Jens Stoltenberg beszámolt a VJTF-koncepcióról a portugál köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a védelmi miniszternek, amelyet követően a résztvevő felek megvitatták a délről érkező biztonsági kihívásokat is, amelynek során különös hangsúlyt kapott a Földközi-tengeren tapasztalható migrációs nyomás. Április 29-én Kolinda Grabar-Kitarović horvát védelmi miniszter utazott Brüsszelbe, hogy a főtitkárral megtárgyalhassa a Szövetséget érintő legaktuálisabb kérdéseket, úgy mint a VJTF, az ukrán válság, valamint a védelmi költségvetés GDP-arányos 2%-ra történő emelése.
Április 30-án Norvégia a litvániai Šiauliai légi bázison ünnepélyes keretek között vette át a balti légtérrendészeti feladat vezetését. A skandináv ország május 1-jétől fő felelőse az Észtország, Litvánia és Lettország légterének oltalmát biztosító műveletnek. Az Egyesült Királyság egyúttal újra csatlakozott a balti feladathoz, Belgium és Olaszország pedig tovább folytatja szerepvállalását. Norvégia négy F-16 vadászrepülőgéppel vesz részt a műveletben, míg Nagy-Britannia és Olaszország további négy-négy Eurofighter-t állomásoztat Litvániában. Belgium F-16-osainak kapacitására támaszkodva a lengyelországi Malbork légi bázisról járul hozzá a BAP feladataihoz. A magyar Gripenek idén ősztől négy hónapon keresztül fogják ellátni a légtérrendészeti feladatokat a térségben.
Gyakorlatok és új eredmények
A NATO Támogató Ügynökség (NATO Support Agency) április 1. óta új néven működik: a NATO Támogató és Beszerzési Ügynökség (NATO Support and Procurement Agency) elnevezés szemléletesebben jelöli az ügynökség kiterjedt munkakörét, amely a rendszerszintű beszerezések minden aspektusát átfogja, az üzembehelyezéstől a fenntartásig. Az ügynökség a fegyverzeti beszerzések, a logisztika, a műveleti és rendszerszintű harctámogatás területén nyújt segítséget a tagországoknak és a partnereknek a költséghatékonyság és az interoperabilitás elvei alapján. Az újraszervezés következtében öt különböző, egymástól jól elhatárolható feladatokat végző képességterület jött létre az ügynökségen belül (rendszerbeszerzés és termékéletciklus-menedzsment; műveletek és gyakorlatok részére nyújtott támogatás; stratégiai szállítás és raktározás; logisztikai szolgáltatások és projekt-menedzsment; üzemanyag-szolgáltatások menedzsmentje), amelyek az elkövetkező hónapokban megnyitják a csatlakozás lehetőségét az új beszerzési programok előtt.
Április 11-én megérkeztek Skócia partjaihoz a NATO Készenléti Haditengerészeti Kötelék (Standing NATO Maritime Group 2, SNMG2) és a két Készenléti Aknamentesítő Kötelék (Standing NATO Mine Counter-Measures Groups 1-2, SNMCMG1, SNMCMG2) hajói, hogy részt vegyenek az Egyesült Királyság vezette ?Joint Warrior? elnevezésű gyakorlaton. Az április 11-24. között tartott eseményen közel 13.000 fős állomány vett részt, 14 országot képviselve. A sikeres gyakorlat értékelése itt olvasható.
A belgiumi Mons-ban található Szövetséges kibervédelmi reagáló képesség (NATO Computer Incident Response Capability, NCIRC) egy csapata nyerte meg a legnagyobb nemzetközi kibervédelmi gyakorlatot és versenyt, a ?Locked Shields 2015?-öt, amelyet április 24-én rendeztek Észtországban. A Locked Shields egy évente megrendezett élő-kapcsolatos kibervédelmi gyakorlat, amelyet 2010 óta hívnak össze a tallinni NATO Kiválósági Központban. Az idei évben 16 ország képviselői, valamint az NCIRC csapata vett részt a megmérettetésen. A dobogó második és harmadik helyét az észt és a lengyel csapat szerezte meg. A versenyről részletes leírás itt elérhető.
A hónap eseménye: A VJTF riasztási gyakorlata
Április 2-án a NATO beszámolt a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erő tavaszi tesztjének eredményeiről. A walesi csúcson hozott döntés értelmében felállítandó rendkívül gyors reagálású dandár 48 órán belül bárhol bevethető lesz, és a tervek szerint 5000 főt fog magában foglalni. A VJTF a NATO Reagáló Erő (NATO Response Force, NRF) részét képezi majd, és különlegesen gyors erőcsoportként szárazföldi, légi, haditengerészeti és különleges műveleti feladatok végrehajtására egyaránt képes lesz (a VJTF NRF-en belüli szerepét és karakterisztikáját jól illusztrálja a VJTF jelzőjeként használt ?lándzsahegy? ? ?spearhead? ? kifejezés). Az orosz-ukrán válság nyomán hozott megerősítő intézkedések és Készenléti Akcióterv egyik fő komponense ez az erő, ezért örvendetes tény, hogy már idén tavasszal sikerült elérnie mindazon átmeneti képességeket, amelyek a további fejlődés szempontjából elengedhetetlenek. A kötelék első gyakorlatára március 4-5. között Németországban került sor a német-holland 1. hadtest közös felkészülése során, mivel jelenleg Németország és Hollandia adja az NRF-készenlétet és a VJTF átmeneti készenlétet. A német-holland alakulat számára az idei már a harmadik NRF-készenlét, így megfelelő tapasztalatokkal ellátva készültek a VJTF miatt bővített készenléti feladatok ellátására. A márciusi gyakorlat egyrészt riasztógyakorlatként funkcionált, illetve az azonnali telepítési képességek gyakorlását tette lehetővé. A gyakorlat kezdeti fázisában C-17 szállítórepülőgépek segítségével haditechnikai eszközök és szállítójárművek rakományozását próbálták ki többnemzeti keretek között a münster-osnabrücki polgári repülőtéren amerikai és svéd logisztikai biztosítás mellett, majd az előzetes parancsnoki elem a gyorsreagáláshoz szükséges vezetés-irányítási (C2) képességeket gyakorolta a riasztás időtartamára kialakított műveleti területen. Valós riasztás esetén a harmadik és egyben utolsó fázis a maradék erők műveleti telepítése lenne a teljes műveleti készenlét elérése érdekében a NATO követő-erők beérkezéséig. Az első gyakorlatot áprilisban és júniusban újabbak követik majd, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a VJTF 2016-ra elérje a teljes készenlétet.
Később, április 7-9. között tartották a VJTF első éles riasztási gyakorlatát, amelyet a szervezők sikeresnek ítéltek meg. A ?Noble Jump? elnevezésű gyakorlaton 1500 katona vett részt, akik Horvátországból, Dániából, Németországból, Magyarországról, Litvániából, Norvégiából, Szlovéniából és Lengyelországból érkeztek, és Csehországban, illetve Hollandiában hajtották végre az eljárásrendszer szerinti feladatokat. A katonák a gyakorlat során légi és vasúti szállítási eszközöket is igénybe vettek. A következő hasonló tesztnek júniusban Lengyelország ad otthont.
A NATO-NETto Hírfigyelő a NATO Public Diplomacy Division, a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával készül.
