Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Barack Obama felszólította Oroszországot a mérsékelt szíriai lázadó csoportok elleni bombatámadások beszüntetésére. Washington álláspontja szerint az orosz légierő akciói hátráltatják a békefolyamatot és Bassár el-Aszad szír elnök csapatait segíthetik döntő győzelemhez Aleppó térségében. Az amerikaiak kifogásolják, hogy Moszkva nem kizárólag az iszlamista terrorszervezetek állásait támadja, hanem más ellenzéki csoportokét is, mely jelentős előnyhöz juttatja a kormányerőket, ezzel veszélybe sodorva a konfliktus mielőbbi rendezését. A 17 államot tömörítő Szíriát Támogató Nemzetközi Csoportnak (International Syria Support Group) február 12-én Münchenben sikerült megállapodnia az Aszad-rezsim és a felkelők közötti fegyvernyugvásról, melynek a tervek szerint egy héten belül kellene életbe lépnie.
Barack Obama: Oroszország szüntesse be a mérsékelt lázadók bombázását
?Korszerű hadviselés, korszerű vezetői felfogás? II. ? Összefoglaló Lippai Péter ezredes előadásáról az MH ÖHP-n
A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságán (MH ÖHP) 2016. február 03-án megrendezett ?Korszerű hadviselés, korszerű vezetői felfogás? című tudományos konferenciája szorosan illeszkedett az ÖHP-n 2009-ben alapított kutatóhely célkitűzéseihez. A soron következő rövid összefoglalókban az elhangzott előadásokat foglaljuk össze. Ennek első része ide kattintva olvasható.
Lippai Péter ezredes a MH 88. könnyű vegyes zászlóalj parancsnoka ?A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai történelmi áttekintésen keresztül? címmel tartott előadást. E témában szerezte meg PhD doktori fokozatát, és számos publikáció szerzője, évek óta a téma kutatója.
Az előadó a téma felvezetését egy Clausewitz idézettel kezdte: ?A hadvezér csak az egészet tudja irányítani, nem pedig valamennyi részletet. És ott, ahol a részt nem képes irányítani, ott a harci szellem kell, hogy a vezér legyen.?[1]
Az eredeti fogalom, az Auftragstaktik szó szerinti fordítása küldetésharcászat[2], mai értelmében pedig az egész rendszert átfogó vezetési filozófiát értünk alatta. Egy másik idézet még jobban megvilágítja a fogalom lényegét: ?A paranccsal az ember egy menetjegyet kap a végállomás feltüntetésével. A legmegfelelőbb útvonalat, a különböző kerülőket az utazóra kell bízni.?[3] Egy másik lehetőség a fogalom megmagyarázására az ellentétének, a parancsorientált vezetéselméletnek (Befehlstaktik) a bemutatása. Ennek főbb elemei a következők: erősen centralizált; meghatározója a parancsnok személyének túlzott súlya; a részletek túlzott meghatározása, azaz az alárendeltek hogyan hajtsák végre az adott feladatot; ebből következik, hogy az alárendelteknek csak csekély önállóságot enged meg ez a vezetési szemlélet, hiszen a végrehajtás egyszerre tervezett és automatikus; minden elgondolást előzetesen jóvá kell hagyatni az elöljáróval; s mindezek eredményeként a vezetés és a végrehajtás nagyon nehézkes, merev, rugalmatlan.[4]
A küldetésorientált vezetést a fentiekkel szemben a következők jellemzik: alapvetőn decentralizált; keretjellegű célokat határoz meg, amely nagyfokú döntési szabadságot jelent az alárendeltek számára; így az alárendelt dönt, amely elölről történő vezetést eredményez, azaz a történések sűrűjében, első kézből kapott információk alapján történik; az egységek és alegységek parancsnokai között csak szükségszerű koordináció áll fenn a végrehajtás folyamán; s csak vészhelyzet (azaz amikor egyértelművé válik, hogy az alárendelt döntése veszélyezteti az elöljárói szándék megvalósulását) esetén következik be a hatásköri beavatkozás felülről. E vezetési filozófia előnye, hogy önállóságra nevel, amely azonban nem azonos az önfejűséggel. Rugalmassága révén nagyobb túlélőképességet biztosít, gyorsaságának és rugalmasságának köszönhetően hatékonyabbá válik a manőver-centrikus műveletek végrehajtása. Cél- és helyzetorientált cselekvést eredményez, ami az alárendeltek számára motivációt jelent, a szervezet számára pedig megtartó erőt biztosít. A küldetésorientált vezetés lehetővé teszi a parancstól való eltérést, amely az alárendelt mérlegelő képességétől függ a bekövetkező szükséghelyzetben. Mindezek következtében a modern hadviselés (manőver, aszimmetria, stb.) feltételeinek jobban megfelelő vezetési filozófiáról és vezetési szemléletről van szó.
Fenntartásához és működtetéséhez a következő alapelveknek kell teljesülnie: egységes és ugyanakkor magas fokú kiképzettséggel rendelkező parancsnokokat és csapatokat feltételez; a vezetői kiválasztásnak szigorúan teljesítményalapú kiválasztáson kell alapulnia; fontos a parancsoki példamutatás, a nevelés; kölcsönös bizalmat feltételez az alárendelt és elöljárója részéről, ahol a hibák őszinte feltárása, kiértékelése, a hibák nem túldimenzionálása, a hiba feltárása lehetőséget teremt a jövőbeni javításra. Ez a fajta kontroll tudás- és képességalapú önbizalmat eredményez az alárendeltekben, ami segíti a manőverező szellemiséget a harctéren és a tervező asztaloknál egyaránt. A legfontosabb feltétele azonban a mindenki számára egyértelmű, tiszta és világos elöljárói szándék meghatározása. Az alárendeltnek a két vezetési szinttel magasabb szintű elöljárója szándékát is ismernie kell.[5]
A napjainkban ismert fogalom, az Auftragstaktik a napóleoni háborúk után született meg, a franciáktól súlyos vereséget szenvedett, és éppen ezért gyökeres reformokat végrehajtó porosz haderőben. Mindenekelőtt Gneisenau[6], Scharnhorst[7] és Clausewitz[8] nevét kell megemlíteni, majd évtizedekkel később hozzájuk csatlakozott a küldetésorientált vezetés rendszerét tovább formáló idősb Moltke[9]. Azonban ha a pontos eredetét keressük, nem tudunk egzakt választ adni: felismerhetők előzményei a XVIII. században az észak-amerikai rangerök[10] és indiánok harcászatában; a vonalharcászat merevségét oldó huszár csapatnem harcászatában, Szuvorov[11] vagy Napóleon[12] vezetési elveiben. Viszont vezetési rendszerré mindenképpen a porosz katonai reformerek formálták. A kiváltó okok között szerepelnek a hadművészet fejlődése következményeként a harctér kiszélesedése, ahol a hadvezéri vezénylő dombról már nem lehetett egy időben belátni és kontrollálni a harc közben bekövetkező eseményeket. Megnőtt a manőver szerepe, a helyzetek gyorsan és élesen váltakoztak (hadászati és harcászati szinten egyaránt), ahol az egyes egységek között csak bizonytalan összeköttetés állt fenn, s mindezek következtében szükségessé vált a gyors döntés, azaz megnőtt az időtényező szerepe. Így vált teljessé a clausewitzi tér?erő?idő hármassága (amelyhez hamarosan felzárkózott negyedik tényezőként az információ is).[13] Ugyancsak a kiváltó okok közé sorolandó az ipari és demográfiai forradalomnak köszönhetően megnövekedett létszámok, új harceszközök és eljárások megjelenése. A XVII-XVIII. századi metodikus kordon- vagy revüharcászatot a francia forradalomi háborúkban felváltotta a mozgékonyabb oszlopharcászat. Carnot[14]-nak köszönhetően 1794-ben létrejött a többnemű hadosztályszervezet, ezzel megjelent az önálló hadosztályparancsnokok szintje, s szerepük rohamosan nőtt, az akkor már egymillió főt számláló francia haderőben. Az 1806-ban bekövetkezett Jéna-Auerstädt-i kettős vereség után ? ahol a franciák időzített erőkoncentrációt hajtottak végre, hiszen külön meneteltek de együtt csatáztak ? megindultak a porosz hadügyi reformok, amelyek egyszerre jártak szervezeti, doktrinális és a képzésbeli reformokkal. Ezek a reformok fejlődtek tovább a német egyesítési háborúk során, s érték egy tetőpontjukat a XIX. század végére, amikor is az 1871-es porosz-francia háborúban mutatták meg igazi előnyüket, ahol a porosz haderő részére háborút eldöntő vezetési fölényt biztosítottak.[15]
Majd következett az első világháború, ahol ?lebutított harcászat folyt? az állásháború zsákutcájának köszönhetően. Az ezen feltételek között folytatott harctevékenységek hatékony vezetésére leginkább a parancsorientált vezetés volt alkalmas. Az állásháború zsákutcájából való kitörést a rohamharcászat jelentette, mely ismét teret engedett a küldetésorientált vezetésnek. A két világháború közti időszakban revansra készülő német haderő a megjelenő új típusú katonai elméleteknek (páncélos és gépesített háború elmélete, mély hadművelet elmélet ? bár ez utóbbival csak a Szovjetunióval való együttműködés időszakában, azaz rövid ideig kerültek kapcsolatba) köszönhetően is visszatért az Auftragstaktikhoz. A fénykor egyértelműen a második világháború első esztendeiben következett be. Ennek iskolapéldája a ?Fall Gelb?[16], ahol egyértelműen megmutatkozott a német vezetési fölény. Lippai ezredes ismét egy idézettel érzékeltette a német vezetési elveket a háború ezen szakaszában: ?Megbízok a hadosztályparancsnok urak tett erejében.?[17] A német csapatok számbeli hátrányát itt az eszközök minőségi fölénye és a már említett vezetési ellensúlyozta, ami meglepő gyorsasággal végrehajtott műveletekben realizálódott. A francia szellemiség elavult volt, alapvetően még mindig az első világháborús merev elvekre épített.
A Szovjetunió elleni Barbarossa hadművelet esetében a német hadvezetés hibásan mérte fel az erőviszonyokat, a tér ? idő ? erő ? információ összefüggéseit, s ez vezetett oda, hogy az első, valóban Bliztkrieg-nek tervezett hadművelet a kezdeti sikerek után kudarcba fulladt. A három német hadseregcsoport a számára túlméretezett feladatokat nem tudta végrehajtani, majd az időjárás kedvezőtlenre fordulásával krízishelyzet alakult ki. Hitler személyesen vette át a parancsnokságot a szárazföldi haderőnem élén 1941 decemberétől, ami nem kedvezett az Auftragstaktik érvényesülésének. Ahogyan a háború előre haladtával Hitler egyre nagyobb mértékben avatkozott be a hadászati, hadműveleti, majd már a harcászati szintű vezetésbe is, a küldetésorientált vezetési filozófia háttérbe szorult. Egy mellékhadszíntéren, Észak-Afrikában ugyan még ideiglenesen érvényesülhetett, és rövidéletű sikerekhez vezethetett az Auftragstaktik, azonban az ottani irreálisan nagy erőhátrányt és a logisztikai feltételek hiányát a küldetésorientált vezetésszemlélet nem tudta kellően ellensúlyozni. Ez a német csapatok vereségét eredményezte Észak-Afrikában is.
Természetesen a két világháború között és a második világháborúban más államok képviselői is kutatták és sikeresen alkalmazták a küldetésorientált vezetést, vagy annak egyes elemeit, úgy mint Patton[18], Fuller[19], Tuhacsevszkij[20], vagy de Gaulle[21]. Magyar viszonylatban Lippai ezredes megemlítette vitéz Bertalan Árpád[22] őrnagyot, aki a Caporetto-i áttörésnél[23] egy rohamjárőr helyzethez igazodó, öntevékeny és példamutatóan bátor vezetésével nyújtott teljesítménye miatt nem csak a Tiszti Arany Vitézségi Érmet kapta meg, de a Katonai Mária Terézia Rend Lovagkereszt elismerésben is részesült.
A küldetésorientált vezetéselmélet természetesen a második világháborúval nem merült feledésbe: a győztesek tudományos alapossággal vizsgálták a háború első időszakának német sikereit és építették be a német vezetésszemlélet elemeit saját vezetési filozófiájukba (Mission Command). A kutatások és a szemlélet meghonosításának nagy lökést adott a vietnámi háború, ami kihegyezte a kis alegységek szintjén is nélkülözhetetlen önálló döntéshozatal és vezetés szükségességét. A vietnámi háborút követően a NATO-szabályzataiban gyorsuló ütemben jelent meg a küldetésorientált vezetésszemlélet, mint doktrinális alapelv.
A történeti áttekintést követően Lippai ezredes az Auftragstaktik korlátait foglalta össze: csak olyan haderőben alkalmazható hatékonyan, amelynek állományát megfelelő módon és egységes elvek mentén magas szintén képezték ki, valamint doktrínáiba és szabályzataiba átültetésre kerültek a fenti vezetési elvek. Az egész haderőt átfogó hatására csak akkor van reális esély, ha a vezetés mindhárom szintjén (harcászati ? hadműveleti ? hadászati) meghatározó alapelvként kezelik. Ellenkező esetben a tér ? erő ? idő ? információ egymásra ható tényezőinek megbomlására számíthatunk.
Hatását nagyban csökkentheti az úgynevezett ?helikopter effektus?, amikor a korszerű harcvezetési rendszerek részletes adatokat biztosító lehetőségeit kihasználva az elöljáró indokolatlanul avatkozik be az alárendeltek hatáskörébe, azaz meg akarja határozni a végrehajtás mikéntjét is. Automatizált és nagy hatású (pld: tömegpusztító) fegyverrendszerek alkalmazása esetén nincs lehetőség a küldetésorientált vezetésre, mert ilyenkor azok alkalmazása legtöbbször közvetlen politikai döntést feltételez, A nagy koordinációigényű hadműveleteknél sem feltétlenül célszerű alkalmazása, mert ekkor mindennek óramű pontossággal kell működnie, amihez az alárendeltek önállóságát is korlátozni kell. A politikai vezetés túlsúlya nem kedvez érvényesülésének. Ilyen környezetet teremthet a diktatúra, a politikai jelentőségű fegyverek alkalmazása, a politikai és katonai célok szembenállása, illetve a centralizált vezetés (ami bizonyos fokig és elsősorban magasabb szinten a békemissziókra is jellemző).
Lippai ezredes előadását azzal zárta, hogy véleménye szerint minden parancsnoknak ?késznek lenni a körülményeknek megfelelően, önállóan dönteni és tenni azt, ami így az elöljáró szándékának legjobban megfelel?, azaz tudnia kell alkalmazni mind a küldetés-, mind a parancsorientált vezetést. A két vezetésszemlélet közül a küldetésorientáltnak kell a meghatározónak lennie, mert az ilyen értékrend szerint szocializált katonai vezetők különösebb nehézség nélkül képesek szükség esetén a parancsorientált vezetés alapelveit is alkalmazni, míg fordítva ez nem igaz.[24]
A következő összefoglaló témája: Dr. Jobbágy Zoltán alezredes a ?Mission Command, Auftragstaktik és a szövetségi összhaderőnemi műveletek?
[1] Carl von Clausewitz: A háborúról. Budapest, Zrínyi Kiadó. 1962.
[2] Auftrag ? megbízás, küldetés; Taktik ? harcászat. Lippai Péter: A küldetésorientált vezetés történelmi tapasztalatai. http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2004/2/2004-2-8.html
[3] Heinz Guderian (1888-1954) vezérezredes, katonai teoretikus. A német páncélos és gépesített háború elméletének fő képviselője és a német páncélos fegyvernem megteremtője.
[4] Lippai Péter ezredes: A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai történelmi áttekintésen keresztül, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p. 1-10.
[5] Lippai Péter ezredes: A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai történelmi áttekintésen keresztül, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p. 11-13.; Lippai Péter alezredes: A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai. Sereg Szemle 2009/2. szám. p. 34.
[6] August Neidhardt von Gneisenau (1760-1831) porosz tábornagy és katonai reformer a napóleoni háborúk idpőszakában.
[7] Gerhard Johann David von Scharnhorst (1756-1813) porosz altábornagy és katonai reformer a napóleoni háborúk időszakában.
[8] Carl Philipp Gottlieb von Clausewitz (1780-1831) porosz vezérőrnagy és katonai teoretikus. Fő műve A háborúról című munkája, melyet csak halála után jelentettek meg.
[9] Helmuth Karl Bernhard von Moltke (1800-1891) porosz tábornagy és katonai teoretikus. 1858?1871 között a porosz királyi haderő vezérkari főnöke, majd 1888-ig a német császári nagyvezérkar főnöke. Kiemelkedő szerepet játszott ? Bismarck kancellár mellett ? a Német Császárság 1871-es létrehozásában. A modern vezérkar létrehozója.
[10] Robert Rogers (1731-1795) brit őrnagy a franciák elleni gyarmati háborúban (1754-1763) 1756-ban kilenc ranger századot állított fel, amelyek katonái eredményesen vették fel a harcot a franciákkal és az őket támogató indiánokkal. Ő a modern irreguláris hadviselés egyik megteremtője.
[11] Alekszandr Vasziljevics Szuvorov (1729 v. 1730-1800) orosz generalisszimusz
[12] Bonaparte Napóleon (1769-1821) francia tábornok, politikus, I. Napóleon néven Franciaország császára (1805-1814/1815).
[13] ?A korszerű csapatvezetésben a nagy mozgékonyságú kötelékek irányítása komoly kihívást jelentő feladat. A csapatoknak maximális gyorsasággal a helyzetváltozásoknak megfelelően kell tevékenykedniük, ha ki akarják használni az időtényezőben rejlő előnyöket. A gyors tevékenység gyors döntéseket tesz szükségessé. Ennek akkor is meg kell valósulnia, ha az elöljárónak még nincsenek birtokában azok az információk, amelyek alapján az eseményekre megfelelően reagálni tudna, illetve ha a vele való kapcsolat megszakadt. Az elöljárói utasításokra való tétlen várakozás bűnnek számít olyan helyzetben, amikor a gyors döntés létfontosságú. Az alárendeltek gyors döntéséhez az elöljárónak világosan és egyértelműen kell megfogalmaznia szándékát az alárendeltek felé, hogy azok értelmezésével ne lehessen probléma. Ugyanakkor a feladatot tartalmazó parancsoknak olyannyira elasztikusnak kell lenniük, hogy ne gátolják az alárendeltek önállóságát.? Lippai Péter alezredes: A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai. Sereg Szemle 2009/2. szám. p. 34.
[14] Lazare Nicolas Marguerite Carnot (1753-1823) francia műszaki tiszt. 1793 nyarán a Közjóléti Bizottság tagja, a hadsereg konvent-biztosa.
[15] Lippai Péter ezredes: A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai történelmi áttekintésen keresztül, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p. 14-20.
[16] A franciaországi hadjárat első szakaszának (1940. május 10. ? június 5.) fedőneve, szó szerinti fordításban Sárga Eset.
[17] Heinz Guderian (1888-1954) vezérezredes, ekkor páncélos tábornok, a német XIX. hadtest parancsnokának előzetes parancsa a Maas-on történő átkelésre.
[18] George Smith Patton Jr. (1885-1945) amerikai vezérezredes
[19] John Frederick Charles Fuller (1878-1966) brit vezérőrnagy, katonai teoretikus.
[20] Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij (1893-1937) a Szovjetunió marsallja, honvédelmi népbiztoshelyettes, katonai teoretikus.
[21] Charles de Gaulle (1890-1970) francia tábornok, katonai teoretikus, a Francia Köztársaság elnöke.
[22] Vitéz Bertalan Árpád (1898-1941) őrnagy, a magyar ejtőernyős fegyvernem megszervezője.
[23] A caporettói áttörés hadműveletre (más néven XII. isonzói csatára) 1917. október 24. és november 19. között került sor a szövetséges Osztrák?Magyar Monarchia és a Német Birodalom, valamint Olaszország erői között. Az Osztrák?Magyar Monarchia és Németország csapatai Caporettónál áttörték az olasz arcvonalat és az antant-erőket egészen a Piave folyóig szorították vissza.
[24] Lippai Péter ezredes: A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai történelmi áttekintésen keresztül, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p. 20-38.
Ragadós lehet a brit példa
Az Európai Unió tagállamaiban az elmúlt évek során folyamatosan erősödtek az euroszkeptikus pártok és mozgalmak, a tendenciát pedig tovább gyorsította a kontinenst sújtó migrációs válság. Az Egyesült Királyságban a Konzervatív Párt színeiben induló David Cameron ? többek között ? azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy népszavazást fog kezdeményezni az ország EU-tagságáról. A kormány több Európai Uniós szabályozással is szembement. Ilyen például az a törvénytervezet, mely szerint a külföldi munkavállalók ? legyenek akár EU-s tagországból érkezők ? kizárólag négy év folyamatos munkaviszony után lennének jogosultak a szociális rendszer igénybevételére.
Az Egyesült Királyság a viszonylagos gazdasági függetlensége és a meglehetősen biztos lábakon álló angol font, továbbá a lakosság integrációellenessége erős tárgyalási pozíciót teremtett a kormánynak az Európai Uniós intézményekkel szemben. A nyomásnak engedve nemrég megkezdődtek a tárgyalások az Egyesült Királyság csatlakozási szerződésének módosítása érdekében.
Philip Hammond brit külügyminiszter a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: ?Valós a félelem Európában, hogy ha az Egyesült Királyság kilép, akkor a járvány terjedni kezd, ezért a többi tagállamnak nem áll érdekében annak bebizonyosodása, hogy az Egyesült Királyság sikeres lehet az EU-n kívül is.?
A tagságról szóló népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint, ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni az Európai Tanács február 18-án kezdődő ülésén, akkor a brit kormány a referendumot akár már júniusra is kiírhatja.
A francia miniszterelnök elutasítja az állandó kvótarendszert
Manuel Valls francia miniszterelnök szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián elutasította az állandó menekült befogadási kvótarendszer ötletét. Ezzel Párizs közvetlenül az Európai Tanács február 18-19-ei, migrációs válságot kezelni kívánó ülése előtt megy szembe Németország törekvéseivel. A nyilatkozat szerint Franciaország továbbra is tartja magát eddigi ígéretéhez, és a 160 000 menekültből ? akik egymás közötti elosztásáról az európai országok megállapodtak ? összesen 30 000-et fogad be. Habár a francia miniszterelnök elismerően nyilatkozott a menekültválság enyhítésére vonatkozó német tehervállalásáról, kijelentette, hogy országa több menekültet már nem fogad be.
Angela Merkel német kancellár várhatóan arra próbálja ösztönzi az európai döntéshozókat, hogy röviddel az Európai Unió vezetőinek ülése előtt fogadják el a menekültválság kontingens alapú megoldására vonatkozó terveket. Emellett viszont a Visegrádi csoport tagjainak (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) vezetői hétfőn találkoznak bolgár és macedón partnereikkel, akik számára a menekültválság kezelését szolgáló munkaerőt és egyéb támogatást ajánlhatnak fel. Robert Fico szlovák miniszterelnök nyilatkozata szerint, ha a görög határvédelem nem működik, akkor egyelőre érdemesebb a Macedónia és Bulgária Görögországgal közös határszakasza feletti ellenőrzést megerősíteni.
Újabb orosz katonai robotok mutatkoztak be
Február 10-én, a Moszkva melletti kubinkai katonai kiállítótéren került megrendezésre az első tudományos katonai konferencia, melyen bemutatták az orosz fegyveres erők számára kifejlesztett legújabb katonai robotokat. Az orosz Szisztemprom[1] vállalat egy pilóta nélküli repülő eszközökből (Unmanned Aerial Vehicle ? UAV) álló páncéltörő rakétakomplexumot mutatott be, melynek elemei képesek feladatukat önállóan, vagy akár egy kötelék részeként is végrehajtani. A komplexumot négy különböző képességekkel rendelkező UAV alkotja: egy robot helikopter, egy megfigyelő, egy felderítő, valamint egy páncéltörő rakétákkal felfegyverzett csapásmérő multikopter (quadcopter).
A komplexum részét képező robot helikopter több száz kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, ezen túlmenően a fedélzeti kameráinak köszönhetően képes harctéri és meteorológiai megfigyeléseket végezni, valamint utánpótlás célba juttatni. A felderítő multikopter hőképalkotó berendezéssel van felszerelve, és képes a vezetési pontnak valós időben továbbítani az összegyűjtött adatokat. A megfigyelő multikopter előretolt tüzérségi megfigyelőként célpontokat jelölhet ki a tüzérség számára, valamint segítheti a pontos tűzvezetést. A csapásmérő multikopter páncéltörő rakétákkal van felszerelve, mellyel képes megsemmisíteni az ellenséges harckocsikat és páncélozott harcjárműveket. Az UAV-k a Glonass és GPS navigációs rendszereket használják a tájékozódáshoz, az útvonalak meghatározásához, és a célpontok kijelöléséhez.
„A Szisztemprom által kifejlesztett technológiát arra tervezték, hogy hatékonyan helyettesítse az embereket, ahol csak lehetséges. A rendszert tervezése során törekedtek rá, hogy minimalizálják az emberi beavatkozást, így a robotok képesek autonóm módon felderítő, járőr, szállító, valamint harci feladatokat ellátni” – nyilatkozta Szergej Skokov, az UIMC vállalat vezérigazgató-helyettese. A konferencián ezen túlmenően bemutattak egy 10 UAV és UGV (szárazföldi pilóta nélküli eszköz) egyidejű irányítására alkalmas mobil vezetési pont, mely egy 5 operátor befogadására alkalmas Kamaz-43116 típusú járműn került kialakításra, ami képes egy héten át önállóan tevékenykedni.
Oroszország az utóbbi években intenzíven fejleszti szárazföldi és légi pilóta nélküli eszközeit, mely az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek átfogó modernizációs programjának részét képezi. A kifejlesztett eszközök közül többek között a Platform-M típusú harci robotot exportra is szánják.
[1] Az orosz Rosztek állami fegyvergyártó vállalat részeként 2014-ben alapított UIMC (United Instrument Manufacturing Corporation) egyik leányvállalata.
Újabb véres támadás Nigériában
Még a keddi nap folyamán két nő öngyilkos merényletet hajtott végre a Nigéria északkeleti részén fekvő Dikwa városának menekülttáborában, jelentették be a hivatalos szervek pénteki sajtótájékoztatójukon. A robbantásban 58 ember életét vesztette és további 78 súlyosan megsérült. Az eset mögött minden bizonnyal a Boko Haram terrorista szervezet áll. A megtámadott tábor pont olyan embereknek nyújtott menedéket, akiknek a Boko Haram támadásai miatt kellett elmenekülniük otthonaikból.
Satomi Alhaji Ahmed, Bornó állam Szövetségi Válságkezelési Ügynökségének vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy csütörtökön reggel 6:30-kor három merénylő lépett be a táborba, de a merényletet csak kettő hajtotta végre, ugyanis a harmadik nő a tömegben felismerte családtagjait, ezért az utolsó pillanatban visszakozott. Ahmed hozzátette, hogy két további személyről is azt feltételezik, hogy robbantási szándékkal érkeztek a táborba, azonban, egyelőre még tisztázatlan okokból, ők nem tudták működésbe hozni a robbanó szerkezeteiket, jelenleg nagy erővel körözik őket.
Tűzszünet és segélyszállítmány Szíriában
Azonnali segítségnyújtást és fegyvernyugvást jelentett be ma délelőtt John Kerry amerikai külügyminiszter a Münchenben tartott nemzetközi konferencián, ahol a szíriai konfliktusban érintettek zöme megjelent, köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Irán és Szaúd Arábia.
Korábban Oroszország március elsejétől kezdődő tűzszüneti javaslatot tett a szíriai konfliktus megoldására vonatkozóan. Az Amerikai Egyesült Államok ezzel szemben azonnali tűzszünetet hirdetne Szíriában, ugyanis attól tart, hogy amennyiben az orosz javaslat érvényesül, úgy a következő három hétben a szíriai kormányerőknek – orosz támogatással – sikerülhet megtörni az ellenzéket. Aleppó városa már a teljes összeomlás szélén van, így nem kizárt egy humanitárius katasztrófa kialakulása sem, továbbá a válság folyamatosan romló tendenciát mutat.
Az Aleppo tartományban zajló összecsapások miatt közel 50.000 ember kényszerült arra, hogy elhagyja lakóhelyét. A Nemzetközi Vöröskereszt hozzátette, hogy több ellátási útvonal elvágásával a civilekre óriási nyomás nehezedik. Az ENSZ adatai szerint 300.000 ember lenne elszakítva az segítségtől, ha támadó szíriai kormányerők és az iráni támogatású milíciák körbeveszi a lázadók uralma alatt álló Kelet-Aleppot.
Az orosz védelmi minisztérium jelentéseiből csütörtökön kiderült, hogy Oroszország megközelítőleg már 510 légicsapást hajtott végre Szíriában az elmúlt héten. Oroszország nyilatkozata szerint a támadások célzottan a terroristák ellen irányultak, míg a nyugati államok azt állítják, hogy azok a szír kormány ellenzéki csoportjait sújtották. Az orosz nagykövet Vitaly Churkin kifejtette, az ország nem fog visszakozni a támadások végett, illetve azzal vádolta a Biztonsági Tanács tagjait, hogy a humanitárius helyzetet kihasználva próbálnak saját politikai előnyre szert tenni.
Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi szervezet képviselőjének elmondása szerint, a török határ közelében, Azaz városában az egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll. Törökország nemzetközi nyomás alatt áll annak érdekében, hogy nyissa meg határait a megközelítőleg 30.000 főt számláló aleppói menekültnek. Az elmúlt 5 évben már 2,5 millió embert engedtek be és továbbra is folytatni akarják a menekültek átengedését szabályozott módon.
Pörög a védelmi ipar: Irán orosz vadászgéppel bővít
Hossein Dehghan, iráni védelmi miniszter a nemzeti televízióban tartott interjúban erősítette meg az ország szándékát új orosz gyártmányú Szu-30 vadászgépek beszerzéséről. A beszélgetés nem terjedt ki arra, hogy pontosan hány darabot és milyen határidővel vásárolnának meg, azonban az kiderült, hogy a gyártási folyamatokba bizonyos mértékig Irán is beszállna. Az iráni fegyverkezés egyértelműen a szankciók feloldásának a következménye, így a Moszkva és Teherán közötti gazdasági kapcsolatok a hadiipar területén is felívelő pályára állhatnak.
Irán ezzel a lépéssel modernizálhatja a szankciók végett immár elöregedőben lévő haditechnikai állományát. Az iráni légierő kötelékében nagyjából 25-30 ezer katona szolgálhat, ebbe a légierő és a légvédelem is beletartozik. Az országnak hozzávetőleg 330 darab harci repülőgépe van, azonban ennek körülbelül a fele nem, vagy kevéssé alkalmas műveleti tevékenységre. Ezen túlmenően a gépek nem kellően felszereltek és nincsenek ellátva elegendő logisztikai háttérrel.
Összesítve, az iráni légierő eszközállományának 60%-át amerikai gyártmányú harci repülőgépek teszik ki, melyek közül hozzávetőlegesen 43 darab F-14, 20 darab F-5B, 64 darab F-4D/E és 55 darab F-5E/F áll rendszerben, amelyeket az 1979-es iráni iszlám forradalom óta biztosan nem modernizáltak. Az eszközállomány fennmaradó 40%-át orosz, francia és kínai típusok alkotják ? 30 darab Szu-24MK, 7 darab Szu-25K, 3 darab Szu-25UBK, és 36 darab MiG-29 , továbbá 10 darab francia F-1E Mirage és 24 darab kínai F-7M vadászrepülőgép. A régióban zajló folyamatok miatt esedékessé vált az iráni légierő modernizációja, tekintettel Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek intenzív fegyverkezésre. A régió légierőinek képességeit összehasonlítva az iráni jócskán elmarad modern amerikai fegyverekkel felfegyverzett szomszédokéhoz képest, így nem csoda, hogy az egyik legkorszerűbb orosz vadászrepülőgép típusra esett a választásuk.
„Korszerű hadviselés, korszerű vezetői felfogás” I. – Összefoglaló Dr. Porkoláb Imre dandártábornok előadásáról az MH ÖHP-n
A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságán (MH ÖHP) 2016. február 03-án megrendezett ?Korszerű hadviselés, korszerű vezetői felfogás? című tudományos konferenciája szorosan illeszkedett az ÖHP-n 2009-ben alapított kutatóhely célkitűzéseihez. A soron következő rövid összefoglalókban az elhangzott előadásokat foglaljuk össze.
Dr. Böröndi Gábor dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság, szárazföldi haderőnem főnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy a konferencia témaválasztása rendkívül aktuális: nem csak az átalakuló biztonsági környezet miatt, hanem azért is, mert a hadviselés módjaiban jelentős változások következtek be. ?Bár missziós tapasztalataink jelentősen gyarapodtak az elmúlt időszakban, azonban a harctevékenységek értékelése ? objektív okokból ? háttérbe szorult.? ? fogalmazott a tábornok. Bevezetőjében kiemelte azt is: ?a műveletek direkt és indirekt megközelítésében bekövetkező változás mellett figyelemmel kell lennünk napi feladatainkra is, amelynek hatásai a migráns válság kezelésében is jelentkeznek?.
A nyitó előadást ?NATO leadership development: A jövőbeni biztonsági környezet hatásai a vezetői magatartásra és a jövő vezetőivel szemben támasztott követelmények feltérképezése? címmel Dr. Porkoláb Imre dandártábornok tartotta, aki a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság (NATO ACT) parancsnokának pentagoni képviselőjeként volt jelen. Az előbbiekben említett szervezetet úgy jellemezte, hogy az a NATO legfőbb szerve, amely felelős a jövőbeni változásoknak történő megfelelésért, a képességfejlesztésekért, valamint az oktatás, képzés és gyakorlatok végrehajtásáért. Porkoláb tábornok előadásában megállapította: ?Napjaink rendkívül dinamikus biztonsági környezetben az ember, mint hadszíntér, ha úgy tetszik, mint domain (speciális jellemzőkkel bíró tartomány ? A szerző) jelenik meg?. Ebben a gondolkodásban az emberi tényező olyannyira fontos, hogy az adott esetben felül írhatja nem csak a létszámbeli, hanem a haditechnikai fölényt is felül írhatja. ?Minden fejben dől el?? ? hangsúlyozta Porkoláb ? ?? akár már jóval az összecsapás kezdete előtt?. Napjaink hibrid (integrált) műveleteiben számos tényezőre kell figyelni, de különösen arra, hogy melyek a meglévő a biztonságpolitikai kihívások, azok hatásai és különösen arra, hogyan válaszolunk ezekre? A NATO által megfogalmazott, a jövőt érintő biztonsági kihívások az ún. ?long term strategic foresight analysis? (SFA ? tükör fordításban: hosszú távú stratégiai elgondolás) keretein belül értelmezhetők. Ennek a katonai műveletekre vonatkozó elemei az ún. ?a jövő szövetséges műveleteinek keretei? (FFAO – Framework for Future Alliance Operations), amelyek befolyásolhatják a védelmi tervezés egyes folyamatait (NDPP – NATO Defence Planning Process). Az SFA kialakításában magyar szakértők is részt vesznek, amelynek során öt terület, tizenöt hosszú távú és nyolc feltörekvő trend, és harminchat befolyásoló tényező megállapítását végezték el. Az hosszú távú stratégiai elgondolások 2013-ban megállapított területei a politikai, emberi, technológiai, gazdasági, környezeti dimenziókat vették alapul (s ez elgondolkoztató a hagyományos biztonságpolitikai felosztást ismerve! ? a szerzők). A legfontosabb megállapítások, amelyek a 2030-ra vonatkozó trendeket jelenítik meg:
- a globális hatalmi centrum eltolódása hatással lesz a politikai rendszerekre;
- a népességnövekedés, demográfiai változások, migráció és urbanizációs folyamatok hatásai együttesen jelentkeznek;
- a technológiai forradalom egyre gyorsabb ütemben halad;
- a környezeti hatások (klímaváltozás, természeti katasztrófák) befolyásolják a gazdaságot és a nemzetközi kapcsolatokra is hatással lesznek. [1]
A tábornok hangsúlyozta, hogy az említett folyamatok modellezése rendkívül komoly kihívást jelent még a legmodernebb technológiával is.
A 2015-ben megállapított, a jövő szövetséges műveleteinek kereteire (FFAO) megfogalmazott megállapítások tíz biztonsági kihívásra (IS ? Instability Situations), öt Stratégiai Katonai Perspektívára (SMP ? Strategic Military Perspectives) és katonai befolyásoló tényezőkre (MI ? Military Implications) vonatkoznak. A témánk szempontjából lényeges katonai megközelítés alapvető területeihez a
- műveleti tempó, azaz a katonai kötelékek reagáló képességének, adaptációs képességének és rugalmasságának fejlesztése;
- biztonsági hálózatok, azaz a partnerek bővítésével képességnövelés, lehetőségek feltérképezése és befolyás növelése;
- megosztott reziliencia, azaz a stratégiai sokk-hatást követően a haderő műveleti képességének visszaállítása, illetve ellenálló képesség fejlesztése;
- környezet átfogó értelmezése, azaz a vezetők számára a döntéshozatal előkészítése érdekében a dinamikusan változó környezet nyomon követése és a lehetőségek feltérképezése, valamint átfogó értelmezése;
- valamint a stratégiai kommunikáció, azaz a szövetségi narratíva kommunikációja, a közös feladat-végrehajtás és a siker kivívása érdekében tartozik. [2]
Ez utóbbi téma kapcsán érdemes kiemelnünk, hogy a stratégiai kommunikáció témakörét tárgyaló hazai szakirodalom szegényesnek mondható, jól lehet annak kapcsolata (elmélete és gyakorlata) napjaink kis háborúival kimutatható. [3]
Porkoláb tábornok a fentieken kívül még jelentősnek tartotta az amerikai stratégiai előrelátás fontos dokumentumát (Operational Environments 2028). Ez 2012-ben jelent meg és a szembenálló fél képességeit, stratégiáját, valamint szemléletét ismerteti. Ebben a szárazföldi műveletek jellemzőit taglaló kiadványban lényeges megállapítások találhatók a politikai, katonai, gazdasági, társadalmi, információs, infrastrukturális, fizikai és időbeli kondíciókra vonatkozóan. Ezek trendszerűen a városiasodásban, globális megfigyelésben, a gyorsuló technológiai innovációban és konfliktusok jellegének megváltozásában jelennek meg.[4] Az előadó továbbá kiemelte, hogy az adott alegység parancsnok a média szeme előtt kell, hogy végrehajtson műveleteket, s erre fel kell készülni. Hangsúlyozta az is, hogy napjainkban nagyon sok esetben a védelmi ipar követi a más területeken zajló technológiai fejlődést. Ez korábban épp fordítva zajlott: a katonai fejlesztések jóval megelőzték a polgári ipar erőfeszítéseit.
A jövő hadviselését a ?VUCA? mozaikszóval jellemezte, amely ?a változékonyság? (variability), ?bizonytalanság? (uncertanity), ?komplexitás? (complexity), valamint a ?többértelműség? (ambiguity) angol nyelvű megfelelőit képezi le. Mindezt mátrixba foglalta, amely a következő értelmezési kereteket jelenti:
Ennek kapcsán Porkoláb felhívta a figyelmet arra, hogy a vezetésben növelni kell a tempót, a befolyást, valamint az előrelátás sebességét.
Előadásának harmadik részében a jövő vezetőivel szemben támasztott követelményeket fogalmazta meg. A NATO számára rendkívül fontos az ember, s a jövő vezetőivel szemben támasztott követelmények, ugyanakkor a felkészítést, a kiképzést átfogó módon kell végrehajtani. A művelet során elsajátított tapasztalatokat fel kell dolgozni és át kell adni, ezt segíti elő a NATO JALLC (Joint Analyses and Lessons Learned Centre) tevékenysége.
A változó gondolkodásmód egyes elemeit foglalja össze az a kiadvány, amit 2013-ban adott ki az amerikai Nemzetvédelmi Egyetem ?Changing Mindsets to Transform Security: Leader Development for an Unpredictable and Complex World? címmel.
Az előadó idézte Raymond T. Odierno nyugállományú vezérezredes, az amerikai szárazföldi erők (ARMY) korábbi vezérkar főnöke azon megállapítását, amely szerint ?a csökkenő költségvetés ellenére rendelkezünk azzal a képességgel, hogy olyan megfelelő vezetőket képezzünk, akik képesek gondolkodni ebben a rendkívül komplex környezetben?. [5]
Az ARMY műveleti koncepcióját tárgyaló 2014-es kiadvány előszavában Odierno tábornok úgy fogalmazott ?ez a kiadvány első alkalommal fókuszál egyszerre a harcászati, hadműveleti és a hadászati szintek bemutatására?az a környezet, amelyben a szárazföldi erők működnek ismeretlen, mint ahogy az ellenség, a helyszín és a koalíció is az?. [6]
Porkoláb tábornok szerint a kiadványban megállapítják, hogy az emberi erőforrás a tíz műveleti alapvetés legfontosabb összetevője. [7]
Egy másik, ugyancsak 2014-ben kiadott kiadványt, amelynek címe ?Force 2025 and Beyond?, értékelve az előadó úgy vélte, hogy abban a vezető képességfejlesztés és az emberi erőforrás optimalizálásának kiemelt szerepe van. Az ?emberi erőforrás koncepciója? (The US ARMY Human Dimension Concept) című anyag pedig az emberi dimenzió képességfejlesztéseinek irányait és követelményeit határozza meg. [8] Az amerikai szárazföldi haderőben tevékenykedő polgári alkalmazottakra vonatkozó elképzeléseket pedig a ?Civilian Workforce Tranformation? cikk ismerteti. [9]
Végül Porkoláb tábornok javaslatokat fogalmazott meg az egyes elemzések alapján: ezeket három koncepcióban és öt javasolt programban jelölte meg.
A három koncepció, amelyek kialakítása, működtetése elvezethet az adaptív, hatékony haderő létrejöttéhez:
- A kognitív dominancia: olyan intellektuális fölényt jelent, ami megnöveli a teljesítő képességet, egyúttal szemléletváltást is okoz (kötött vs. fejlődő gondolkodás).
- Realisztikus képzés: ebben kiemelt szerepet kap az ún. ?stratégiai tizedes? megközelítés.
- Szervezeti transzformáció: ennek lényege az, hogy a szervezeti kultúra is változik.
Az öt javasolt program összetevői álláspontja szerint:
- az átfogó fitnesz: nem csak a testi felkészültséget, hanem a szellemi, érzelmi intelligenciát is jelenti (comprehensive fitness soldier), ők az ún. ?műveleti sportolók?;
- az oktatás: a technológia befolyása óriási, moduláris rendszerű tanulásban, távoktatásban, és ?élő? doktrínák megalkotásában kell gondolkodni;
- a kiképzés: interoperabilitási képesség fejlesztése, a kiképzés visszaállítása a teljes spektrumú műveletekre (akár nukleárisra is), olyan gyakorlatok végrehajtása, amikor nincs információs elérhetőség (például nincs áram), valamint az ún. ?transmedia learning? alkalmazása, amelyben sok forrás és sok platform kombinálható (Twitter), illetve szintetikus környezet kialakítása;
- a vezető-kiválasztás és fejlesztés: ez precíziós és kompetencia alapú kiválasztást jelent,
- a kutatás és kísérletek: fontos a költség megtakarítás és az előre gondolkozás, az ipar bevonása, és az inkubátor házakban történő tesztelés lehetősége.
Összefoglalásként megállapítható, hogy Dr. Porkoláb Imre dandártábornok rámutatott a vezetők fejlesztésének jelenlegi NATO és amerikai trendjeire. Az általa megfogalmazott javaslatokat külön-külön értelmezve is kimutatható az a hatalmas kihívás, amely a vonatkozó átalakítási törekvéseket jellemzi. Jelen sorok szerzőjének álláspontja szerint rendkívül fontos lenne, ha a bemutatott elképzelések értékelése az egyes szakmai műhelyekben úgy valósulna meg, hogy azok ? megfelelő kritikai szemlélet alkalmazásával ? hatékonyan és reálisan felhasználhatók lennének a Magyar Honvédség vezetőképzésében és kiválasztásában.
A következő összefoglaló témája: Lippai Péter ezredes: ?A KÜLDETÉSORIENTÁLT VEZETÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSEN KERESZTÜL?
Felhasznált irodalom:
- Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.9.
- Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.11.
- Németh József Lajos: A (stratégiai) kommunikáció és a háború kapcsolata napjaikban, HADTUDOMÁNY: A MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA 2013:(1-2) pp. 129-139. (2013)
- Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.14.
- Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.18.
- Win in a complex word, The US ARMY Operating Concept 2020-2040, in: http://minerva.dtic.mil/doc/McMaster_AOC_full.pdf, a letöltés dátuma: 2016. február 10.
- Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.20.
- Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.21.
- Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.22.
Az oroszok 3D nyomtatást használnak az Armata gyártásához
Egyes források szerint az orosz védelmi ipar 3D nyomtatási technológiát használ az Armata univerzális platformra épülő T-14 típusú újgenerációs harckocsi és páncélozott harcjármű család kifejlesztéséhez. Először a CAD tervező program segítségével létrehozzák a prototípusok egyes komponenseinek három dimenziós modelljét, majd azok legyártásához ipari 3D nyomtatókat használnak. Mindez jelentősen felgyorsítja a gyártási folyamatokat ? nyilatkozta a 3Ders.org portálnak Anton Ulrich, az Electromashina JSC vállalat[1] prototípus-gyártó részlegének egyik menedzsere. A vállalat azt szeretné, ha a közeljövőben a járművek páncélzatának titánból készült elemeit is hasonló módon állítanák elő, hozzátéve ehhez azonban, hogy a technológiát ? a védelmi ipar nagyobb minőségi követelményei miatt ? egyelőre csak a prototípusok gyártásában fogják használni. Oroszország ambiciózus haderő-modernizációs programja 2020-ig 2300 új T-14-es beszerzését irányozza elő, mely a legtöbb szakértő szerint a szankciók és a zuhanó olajárak orosz költségvetésre gyakorolt negatív hatásai miatt valószínűleg nem lesz tartható.
[1] Az UralVagonZavod orosz harckocsi-gyártó vállalat páncélozott harcjárművek elektronikai berendezéseinek tervezésével és előállításával foglalkozó részlege.
Kiemelt témák
