Kezdőlap Blog Oldal 76

Tűzszünet és segélyszállítmány Szíriában

0
(A kép forrása: cnn.com)

Azonnali segítségnyújtást és fegyvernyugvást jelentett be ma délelőtt John Kerry amerikai külügyminiszter a Münchenben tartott nemzetközi konferencián, ahol a szíriai konfliktusban érintettek zöme megjelent, köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Irán és Szaúd Arábia.

Korábban Oroszország március elsejétől kezdődő tűzszüneti javaslatot tett a szíriai konfliktus megoldására vonatkozóan.  Az Amerikai Egyesült Államok ezzel szemben azonnali tűzszünetet hirdetne Szíriában, ugyanis attól tart, hogy amennyiben az orosz javaslat érvényesül, úgy a következő három hétben a szíriai kormányerőknek – orosz támogatással – sikerülhet megtörni az ellenzéket. Aleppó városa már a teljes összeomlás szélén van, így nem kizárt egy humanitárius katasztrófa kialakulása sem, továbbá a válság folyamatosan romló tendenciát mutat.

Az Aleppo tartományban zajló összecsapások miatt közel 50.000 ember kényszerült arra, hogy elhagyja lakóhelyét. A Nemzetközi Vöröskereszt hozzátette, hogy több ellátási útvonal elvágásával a civilekre óriási nyomás nehezedik. Az ENSZ adatai szerint 300.000 ember lenne elszakítva az segítségtől, ha támadó szíriai kormányerők és az iráni támogatású milíciák körbeveszi a lázadók uralma alatt álló Kelet-Aleppot.

Az orosz védelmi minisztérium jelentéseiből csütörtökön kiderült, hogy Oroszország megközelítőleg már 510 légicsapást hajtott végre Szíriában az elmúlt héten. Oroszország nyilatkozata szerint a támadások célzottan a terroristák ellen irányultak, míg a nyugati államok azt állítják, hogy azok a szír kormány ellenzéki csoportjait sújtották. Az orosz nagykövet Vitaly Churkin kifejtette, az ország nem fog visszakozni a támadások végett, illetve azzal vádolta a Biztonsági Tanács tagjait, hogy a humanitárius helyzetet kihasználva próbálnak saját politikai előnyre szert tenni.

Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi szervezet képviselőjének elmondása szerint, a török határ közelében, Azaz városában az egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll. Törökország nemzetközi nyomás alatt áll annak érdekében, hogy nyissa meg határait a megközelítőleg 30.000 főt számláló aleppói menekültnek. Az elmúlt 5 évben már 2,5 millió embert engedtek be és továbbra is folytatni akarják a menekültek átengedését szabályozott módon.

Pörög a védelmi ipar: Irán orosz vadászgéppel bővít

0

Hossein Dehghan, iráni védelmi miniszter a nemzeti televízióban tartott interjúban erősítette meg az ország szándékát új orosz gyártmányú Szu-30 vadászgépek beszerzéséről. A beszélgetés nem terjedt ki arra, hogy pontosan hány darabot és milyen határidővel vásárolnának meg, azonban az kiderült, hogy a gyártási folyamatokba bizonyos mértékig Irán is beszállna. Az iráni fegyverkezés egyértelműen a szankciók feloldásának a következménye, így a Moszkva és Teherán közötti gazdasági kapcsolatok a hadiipar területén is felívelő pályára állhatnak.

Irán ezzel a lépéssel modernizálhatja a szankciók végett immár elöregedőben lévő haditechnikai állományát. Az iráni légierő kötelékében nagyjából 25-30 ezer katona szolgálhat, ebbe a légierő és a légvédelem is beletartozik. Az országnak hozzávetőleg 330 darab harci repülőgépe van, azonban ennek körülbelül a fele nem, vagy kevéssé alkalmas műveleti tevékenységre. Ezen túlmenően a gépek nem kellően felszereltek és nincsenek ellátva elegendő logisztikai háttérrel.

Összesítve, az iráni légierő eszközállományának 60%-át amerikai gyártmányú harci repülőgépek teszik ki, melyek közül hozzávetőlegesen 43 darab F-14, 20 darab F-5B, 64 darab F-4D/E és 55 darab F-5E/F áll rendszerben, amelyeket az 1979-es iráni iszlám forradalom óta biztosan nem modernizáltak. Az eszközállomány fennmaradó 40%-át orosz, francia és kínai típusok alkotják ? 30 darab Szu-24MK, 7 darab Szu-25K, 3 darab Szu-25UBK, és 36 darab MiG-29 , továbbá 10 darab francia F-1E Mirage és 24 darab kínai F-7M vadászrepülőgép. A régióban zajló folyamatok miatt esedékessé vált az iráni légierő modernizációja, tekintettel Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek intenzív fegyverkezésre. A régió légierőinek képességeit összehasonlítva az iráni jócskán elmarad modern amerikai fegyverekkel felfegyverzett szomszédokéhoz képest, így nem csoda, hogy az egyik legkorszerűbb orosz vadászrepülőgép típusra esett a választásuk.

„Korszerű hadviselés, korszerű vezetői felfogás” I. – Összefoglaló Dr. Porkoláb Imre dandártábornok előadásáról az MH ÖHP-n

0
(Forrás: http://www.honvedelem.hu/files/9/55456/b4.jpg, a letöltés dátuma: 2016.02.10.)

A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságán (MH ÖHP) 2016. február 03-án megrendezett ?Korszerű hadviselés, korszerű vezetői felfogás? című tudományos konferenciája szorosan illeszkedett az ÖHP-n 2009-ben alapított kutatóhely célkitűzéseihez. A soron következő rövid összefoglalókban az elhangzott előadásokat foglaljuk össze.

Dr. Böröndi Gábor dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság, szárazföldi haderőnem főnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy a konferencia témaválasztása rendkívül aktuális: nem csak az átalakuló biztonsági környezet miatt, hanem azért is, mert a hadviselés módjaiban jelentős változások következtek be. ?Bár missziós tapasztalataink jelentősen gyarapodtak az elmúlt időszakban, azonban a harctevékenységek értékelése ? objektív okokból ? háttérbe szorult.? ? fogalmazott a tábornok. Bevezetőjében kiemelte azt is: ?a műveletek direkt és indirekt megközelítésében bekövetkező változás mellett figyelemmel kell lennünk napi feladatainkra is, amelynek hatásai a migráns válság kezelésében is jelentkeznek?.

Dr. Böröndi Gábor dandártábornok (Forrás: http://www.honvedelem.hu/files/9/55456/b1.jpg, a letöltés dátuma: 2016.02.10.)
Dr. Böröndi Gábor dandártábornok (Forrás: http://www.honvedelem.hu/files/9/55456/b1.jpg, a letöltés dátuma: 2016.02.10.)

A nyitó előadást ?NATO leadership development: A jövőbeni biztonsági környezet hatásai a vezetői magatartásra és a jövő vezetőivel szemben támasztott követelmények feltérképezése? címmel Dr. Porkoláb Imre dandártábornok tartotta, aki a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság (NATO ACT) parancsnokának pentagoni képviselőjeként volt jelen. Az előbbiekben említett szervezetet úgy jellemezte, hogy az a NATO legfőbb szerve, amely felelős a jövőbeni változásoknak történő megfelelésért, a képességfejlesztésekért, valamint az oktatás, képzés és gyakorlatok végrehajtásáért. Porkoláb tábornok előadásában megállapította: ?Napjaink rendkívül dinamikus biztonsági környezetben az ember, mint hadszíntér, ha úgy tetszik, mint domain (speciális jellemzőkkel bíró tartomány ? A szerző) jelenik meg?. Ebben a gondolkodásban az emberi tényező olyannyira fontos, hogy az adott esetben felül írhatja nem csak a létszámbeli, hanem a haditechnikai fölényt is felül írhatja. ?Minden fejben dől el?? ? hangsúlyozta Porkoláb ? ?? akár már jóval az összecsapás kezdete előtt?.  Napjaink hibrid (integrált) műveleteiben számos tényezőre kell figyelni, de különösen arra, hogy melyek a meglévő a biztonságpolitikai kihívások, azok hatásai és különösen arra, hogyan válaszolunk ezekre? A NATO által megfogalmazott, a jövőt érintő biztonsági kihívások az ún. ?long term strategic foresight analysis? (SFA ? tükör fordításban: hosszú távú stratégiai elgondolás) keretein belül értelmezhetők. Ennek a katonai műveletekre vonatkozó elemei az ún. ?a jövő szövetséges műveleteinek keretei? (FFAO – Framework for Future Alliance Operations), amelyek befolyásolhatják a védelmi tervezés egyes folyamatait (NDPP – NATO Defence Planning Process). Az SFA kialakításában magyar szakértők is részt vesznek, amelynek során öt terület, tizenöt hosszú távú és nyolc feltörekvő trend, és harminchat befolyásoló tényező megállapítását végezték el. Az hosszú távú stratégiai elgondolások 2013-ban megállapított területei a politikai, emberi, technológiai, gazdasági, környezeti dimenziókat vették alapul (s ez elgondolkoztató a hagyományos biztonságpolitikai felosztást ismerve! ? a szerzők). A legfontosabb megállapítások, amelyek a 2030-ra vonatkozó trendeket jelenítik meg:

  • a globális hatalmi centrum eltolódása hatással lesz a politikai rendszerekre;
  • a népességnövekedés, demográfiai változások, migráció és urbanizációs folyamatok hatásai együttesen jelentkeznek;
  • a technológiai forradalom egyre gyorsabb ütemben halad;
  • a környezeti hatások (klímaváltozás, természeti katasztrófák) befolyásolják a gazdaságot és a nemzetközi kapcsolatokra is hatással lesznek. [1]

A tábornok hangsúlyozta, hogy az említett folyamatok modellezése rendkívül komoly kihívást jelent még a legmodernebb technológiával is.

A 2015-ben megállapított, a jövő szövetséges műveleteinek kereteire (FFAO) megfogalmazott megállapítások tíz biztonsági kihívásra (IS ? Instability Situations), öt Stratégiai Katonai Perspektívára (SMP ? Strategic Military Perspectives) és katonai befolyásoló tényezőkre (MI ? Military Implications) vonatkoznak. A témánk szempontjából lényeges katonai megközelítés alapvető területeihez a

  1. műveleti tempó, azaz a katonai kötelékek reagáló képességének, adaptációs képességének és rugalmasságának fejlesztése;
  2. biztonsági hálózatok, azaz a partnerek bővítésével képességnövelés, lehetőségek feltérképezése és befolyás növelése;
  3. megosztott reziliencia, azaz a stratégiai sokk-hatást követően a haderő műveleti képességének visszaállítása, illetve ellenálló képesség fejlesztése;
  4. környezet átfogó értelmezése, azaz a vezetők számára a döntéshozatal előkészítése érdekében a dinamikusan változó környezet nyomon követése és a lehetőségek feltérképezése, valamint átfogó értelmezése;
  5. valamint a stratégiai kommunikáció, azaz a szövetségi narratíva kommunikációja, a közös feladat-végrehajtás és a siker kivívása érdekében tartozik. [2]
Dr. Porkoláb Imre dandártábornok (Forrás: http://www.honvedelem.hu/files/9/55456/b4.jpg, a letöltés dátuma: 2016.02.10.)
Dr. Porkoláb Imre dandártábornok (Forrás: http://www.honvedelem.hu/files/9/55456/b4.jpg, a letöltés dátuma: 2016.02.10.)

Ez utóbbi téma kapcsán érdemes kiemelnünk, hogy a stratégiai kommunikáció témakörét tárgyaló hazai szakirodalom szegényesnek mondható, jól lehet annak kapcsolata (elmélete és gyakorlata) napjaink kis háborúival kimutatható. [3]

Porkoláb tábornok a fentieken kívül még jelentősnek tartotta az amerikai stratégiai előrelátás fontos dokumentumát (Operational Environments 2028). Ez 2012-ben jelent meg és a szembenálló fél képességeit, stratégiáját, valamint szemléletét ismerteti. Ebben a szárazföldi műveletek jellemzőit taglaló kiadványban lényeges megállapítások találhatók a politikai, katonai, gazdasági, társadalmi, információs, infrastrukturális, fizikai és időbeli kondíciókra vonatkozóan. Ezek trendszerűen a városiasodásban, globális megfigyelésben, a gyorsuló technológiai innovációban és konfliktusok jellegének megváltozásában jelennek meg.[4] Az előadó továbbá kiemelte, hogy az adott alegység parancsnok a média szeme előtt kell, hogy végrehajtson műveleteket, s erre fel kell készülni. Hangsúlyozta az is, hogy napjainkban nagyon sok esetben a védelmi ipar követi a más területeken zajló technológiai fejlődést. Ez korábban épp fordítva zajlott: a katonai fejlesztések jóval megelőzték a polgári ipar erőfeszítéseit.

A jövő hadviselését a ?VUCA? mozaikszóval jellemezte, amely ?a változékonyság? (variability), ?bizonytalanság? (uncertanity), ?komplexitás? (complexity), valamint a ?többértelműség? (ambiguity) angol nyelvű megfelelőit képezi le. Mindezt mátrixba foglalta, amely a következő értelmezési kereteket jelenti:

A "VUCA" mátrix, (Forrás: Dr. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.14.)
A „VUCA” mátrix, (Forrás: Dr. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.14.)

Ennek kapcsán Porkoláb felhívta a figyelmet arra, hogy a vezetésben növelni kell a tempót, a befolyást, valamint az előrelátás sebességét.

Előadásának harmadik részében a jövő vezetőivel szemben támasztott követelményeket fogalmazta meg. A NATO számára rendkívül fontos az ember, s a jövő vezetőivel szemben támasztott követelmények, ugyanakkor a felkészítést, a kiképzést átfogó módon kell végrehajtani. A művelet során elsajátított tapasztalatokat fel kell dolgozni és át kell adni, ezt segíti elő a NATO JALLC (Joint Analyses and Lessons Learned Centre) tevékenysége.

A változó gondolkodásmód egyes elemeit foglalja össze az a kiadvány, amit 2013-ban adott ki az amerikai Nemzetvédelmi Egyetem ?Changing Mindsets to Transform Security: Leader Development for an Unpredictable and Complex World? címmel.

Az előadó idézte Raymond T. Odierno nyugállományú vezérezredes, az amerikai szárazföldi erők (ARMY) korábbi vezérkar főnöke azon megállapítását, amely szerint ?a csökkenő költségvetés ellenére rendelkezünk azzal a képességgel, hogy olyan megfelelő vezetőket képezzünk, akik képesek gondolkodni ebben a rendkívül komplex környezetben?. [5]

Az ARMY műveleti koncepcióját tárgyaló 2014-es kiadvány előszavában Odierno tábornok úgy fogalmazott ?ez a kiadvány első alkalommal fókuszál egyszerre a harcászati, hadműveleti és a hadászati szintek bemutatására?az a környezet, amelyben a szárazföldi erők működnek ismeretlen, mint ahogy az ellenség, a helyszín és a koalíció is az?. [6]

Porkoláb tábornok szerint a kiadványban megállapítják, hogy az emberi erőforrás a tíz műveleti alapvetés legfontosabb összetevője. [7]

Egy másik, ugyancsak 2014-ben kiadott kiadványt, amelynek címe ?Force 2025 and Beyond?, értékelve az előadó úgy vélte, hogy abban a vezető képességfejlesztés és az emberi erőforrás optimalizálásának kiemelt szerepe van. Az ?emberi erőforrás koncepciója? (The US ARMY Human Dimension Concept) című anyag pedig az emberi dimenzió képességfejlesztéseinek irányait és követelményeit határozza meg. [8] Az amerikai szárazföldi haderőben tevékenykedő polgári alkalmazottakra vonatkozó elképzeléseket pedig a ?Civilian Workforce Tranformation? cikk ismerteti. [9]

Végül Porkoláb tábornok javaslatokat fogalmazott meg az egyes elemzések alapján: ezeket három koncepcióban és öt javasolt programban jelölte meg.

A három koncepció, amelyek kialakítása, működtetése elvezethet az adaptív, hatékony haderő létrejöttéhez:

  1. A kognitív dominancia: olyan intellektuális fölényt jelent, ami megnöveli a teljesítő képességet, egyúttal szemléletváltást is okoz (kötött vs. fejlődő gondolkodás).
  2. Realisztikus képzés: ebben kiemelt szerepet kap az ún. ?stratégiai tizedes? megközelítés.
  3. Szervezeti transzformáció: ennek lényege az, hogy a szervezeti kultúra is változik.

Az öt javasolt program összetevői álláspontja szerint:

  1. az átfogó fitnesz: nem csak a testi felkészültséget, hanem a szellemi, érzelmi intelligenciát is jelenti (comprehensive fitness soldier), ők az ún. ?műveleti sportolók?;
  2. az oktatás: a technológia befolyása óriási, moduláris rendszerű tanulásban, távoktatásban, és ?élő? doktrínák megalkotásában kell gondolkodni;
  3. a kiképzés: interoperabilitási képesség fejlesztése, a kiképzés visszaállítása a teljes spektrumú műveletekre (akár nukleárisra is), olyan gyakorlatok végrehajtása, amikor nincs információs elérhetőség (például nincs áram), valamint az ún. ?transmedia learning? alkalmazása, amelyben sok forrás és sok platform kombinálható (Twitter), illetve szintetikus környezet kialakítása;
  4. a vezető-kiválasztás és fejlesztés: ez precíziós és kompetencia alapú kiválasztást jelent,
  5. a kutatás és kísérletek: fontos a költség megtakarítás és az előre gondolkozás, az ipar bevonása, és az inkubátor házakban történő tesztelés lehetősége.

Összefoglalásként megállapítható, hogy Dr. Porkoláb Imre dandártábornok rámutatott a vezetők fejlesztésének jelenlegi NATO és amerikai trendjeire. Az általa megfogalmazott javaslatokat külön-külön értelmezve is kimutatható az a hatalmas kihívás, amely a vonatkozó átalakítási törekvéseket jellemzi. Jelen sorok szerzőjének álláspontja szerint rendkívül fontos lenne, ha a bemutatott elképzelések értékelése az egyes szakmai műhelyekben úgy valósulna meg, hogy azok ? megfelelő kritikai szemlélet alkalmazásával ? hatékonyan és reálisan felhasználhatók lennének a Magyar Honvédség vezetőképzésében és kiválasztásában.

A következő összefoglaló témája: Lippai Péter ezredes: ?A KÜLDETÉSORIENTÁLT VEZETÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSEN KERESZTÜL?

Felhasznált irodalom:

  1. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.9.
  2. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.11.
  3. Németh József Lajos: A (stratégiai) kommunikáció és a háború kapcsolata napjaikban, HADTUDOMÁNY: A MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA 2013:(1-2) pp. 129-139. (2013)
  4. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.14.
  5. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.18.
  6. Win in a complex word, The US ARMY Operating Concept 2020-2040, in: http://minerva.dtic.mil/doc/McMaster_AOC_full.pdf, a letöltés dátuma: 2016. február 10.
  7. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.20.
  8. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.21.
  9. Porkoláb Imre dandártábornok: NATO leadership development, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p.22.

Az oroszok 3D nyomtatást használnak az Armata gyártásához

0
(A kép forrása:http://images.vfl.ru)

Egyes források szerint az orosz védelmi ipar 3D nyomtatási technológiát használ az Armata univerzális platformra épülő T-14 típusú újgenerációs harckocsi és páncélozott harcjármű család kifejlesztéséhez. Először a CAD tervező program segítségével létrehozzák a prototípusok egyes komponenseinek három dimenziós modelljét, majd azok legyártásához ipari 3D nyomtatókat használnak. Mindez jelentősen felgyorsítja a gyártási folyamatokat ? nyilatkozta a 3Ders.org portálnak Anton Ulrich, az Electromashina JSC vállalat[1] prototípus-gyártó részlegének egyik menedzsere. A vállalat azt szeretné, ha a közeljövőben a járművek páncélzatának titánból készült elemeit is hasonló módon állítanák elő, hozzátéve ehhez azonban, hogy a technológiát ? a védelmi ipar nagyobb minőségi követelményei miatt ? egyelőre csak a prototípusok gyártásában fogják használni. Oroszország ambiciózus haderő-modernizációs programja 2020-ig 2300 új T-14-es beszerzését irányozza elő, mely a legtöbb szakértő szerint a szankciók és a zuhanó olajárak orosz költségvetésre gyakorolt negatív hatásai miatt valószínűleg nem lesz tartható.

 

[1] Az UralVagonZavod orosz harckocsi-gyártó vállalat páncélozott harcjárművek elektronikai berendezéseinek tervezésével és előállításával foglalkozó részlege.

Reptéri dolgozók segítették a szomáliai géprobbantót

0

Két repülőtéri dolgozó adta azt a robbanószerrel szerelt laptopot, amellyel később az egyik utas öngyilkos merényletet hajtott végre egy menetrend szerinti szomáliai járaton múlt kedden – jelentették be a helyi biztonsági szervek vasárnap.

A nyilvánosságra hozott biztonsági felvételeken látható, hogy a két, azóta letartóztatott alkalmazott átadja Abdullahi Abdiszalam Borlehnek a laptopot. Borleh jól tudta, hová kell ülnie, hogy a legnagyobb kárt okozhassa a robbanószerkezettel, mondta el egy a nyomozást közelről ismerő forrás a CNN-nek. Feltehetőleg azért nem robbant fel a repülőgép üzemanyagtartálya, és okozta több mint száz ártatlan ember halálát, mert a gép még nem érte el az ehhez megfelelő repülési magasságot. Csodával határos módon a pilóták a támadás után épségben leszálltak a repülőgéppel, így az egyetlen áldozat Borleh volt.

A szomáliai hatóságok az amerikai FBI segítségét is kérték a nyomozás lefolytatásához. „Ugyan repülőterünkön magas szintű a biztonság, tehetünk még többet. A fenyegetettség állandó, ez bárhol megtörténhetett volna.” – mondta Abdiszalam Aato, a szomáli miniszterelnök szóvivője.

A támadást egyelőre egyik terrorszervezet sem vállalta magára, habár találgatások szerint az Al-Shabaab állhat az események mögött.

Sikeresen debütáltak a kelet-közép-európai NFIU-k

0

A NATO-erők integrációs egységei (NATO Force Integration Unit – NFIU) mozgalmas kezdeti időszakon vannak túl a kelet-közép-európai térségben. Munkájukat a 2014-es walesi csúcstalálkozót követően, a Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan) keretein belül indították el. Az NFIU-kat öt hónappal ezelőtt avatták fel Bulgáriában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Romániában. A központok személyi állománya azóta részt vett számos jelentős katonai gyakorlaton. A parancsnokságok a várakozások szerint 2016 júliusi varsói csúcstalálkozóig érik el a teljes műveleti képességet.

?Ezek a kis központok a hidegháború vége óta a NATO kollektív védelmi erőinek legjelentősebb megerősítését jelentik? ? nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a NATO-erők integrációs egysége litvániai megnyitóján tavaly szeptemberben.  A központok létfontosságú kapcsolatot képeznek a nemzeti és a multinacionális NATO-erők között.

Az elmúlt hat hónapban az NFIU parancsnokok célja az egységek kiépítése és működésük stabilizálása volt.  A parancsnokságokon egyenként jelenleg 40 fős állomány dolgozik, amelynek egyik felét a fogadó ország, a másikat pedig a többi szövetséges biztosítja. A lettországi NFIU-ban például 8 , míg a litvániai egységben hamarosan 14 szövetséges ország fogja képviseltetni magát.

Amerikai katonai beavatkozás az ISIS ellen Líbiában is?

0
(A kép forrása: newyorker.com)

Joseph Dunford vezérezredes, az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke szerint határozott katonai fellépésre van szükség az Iszlám Állam egyre növekvő terjedése ellen Líbiában. A legmagasabb beosztású amerikai katonai vezető szerint egyes csoportok arra akarják használni az észak-afrikai országot, hogy a kontinensen végzett tevékenységüket onnan koordinálják. ?Aggódom az ISIL Líbiában tapasztalt terjedéséért? úgy vélem, a katonai vezetők felelőssége, hogy az ISIL líbiai terjeszkedésének kezelésére vonatkozó javaslatokat dolgozzanak ki a védelmi miniszter és az elnök számára? ? nyilatkozta Joseph Dunford vezérezredes. A javaslat szerint az Iszlám Állam katonai fellépés útján történő akadályozását a hosszú távú politikai folyamat támogatásával összhangban lenne érdemes kivitelezni. Mindeközben Líbia nemzetközileg elismert kormányzata nyugati légicsapásokat sürget, melyek segítségével reményeik szerint visszaverhetnék a fegyveres milíciákat. A líbiai kormány már korábban is kérte egy ? irakihoz és szíriaihoz hasonló ? Iszlám Állam elleni légi hadművelet megindítását, azonban a nyugati hatalmak egyelőre arra várnak, hogy a rivális felek elismerjék és támogassák az egységkormányt.

BSZK-s sikerek futószalagon: újabb ITDK helyezés és különdíjak!

0
Pénzváltó Nikolett, Dr. Kaló József (az NKE HHK ITDK elnöke) és Störk Bálint honvéd tisztjelölt az eredményhirdetés után

Ismét komoly sikereket értek el a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjai az Intézményi Tudományos Diákköri Konferencián, ugyanis a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon 2016. február 04-én ismertetett eredmények alapján Biztonságpolitika és Hadtörténelem tagozatban I. helyezést ért el Pénzváltó Nikolett, akinek konzulense  Csiki Tamás (a BSZK egy korábbi és meghatározó személyisége, jelenleg az NKE NETK dékáni főtánacsadója) volt. Ezen felül Nikolett részére Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára különdíjat adományozott. 

Külön öröm a tagság számára az is, hogy Störk Bálint honvéd tisztjelölt részére (témavezetője: Dr. Forgács Balázs százados, az NKE HHK egyetemi docense), aki a BSZK tagjaként a fenti szekcióban versenyzett, Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese különdíjat adományozott.

Ezúton gratulálunk nekik, egyúttal büszkék vagyunk arra, hogy immár hosszú évek óta szerepelnek szakkollégistáink a helyezettek és különdíjasok között! Sok sikert kívánunk a 2017-es OTDK-n való megméretéshez!

 

Növekszik az amerikai hozzájárulás Európa védelméhez

0
Ash Carter (balra), az USA védelmi minisztere és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára (Forrás: http://media.defense.gov/2015/Oct/08/2001298770/655/438/0/151008-D-LN567-016.JPG, a letöltés dátuma: 2016.02.04.)

2016. február másodikán Ash Carter, az Egyesült Államok védelmi minisztere közleményében bejelentette, hogy az ENSZ keretein belül a tavalyi összeghez képest megnégyszerezné az Egyesült Államok katonai hozzájárulását az Európában állomásozó erők részére, melyet Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára üdvözölt.

Az USA által korábban tervezett 789 millió dollár helyett, ez a mintegy 3,4 milliárd dolláros hozzájárulást több gyakorlatot, az amerikai erők gyakoribb rotációját, valamint technológiai és infrastrukturális fejlesztést jelent.

Jelentős összegeket szán az amerikai védelmi tárca a fegyveres konfliktusok megelőzésére, a terrorizmus visszaszorítására is. A kiadások növelése része a Pentagon 2017-es programjának, amely a nemzetközi kihívások (Oroszország és Kína ?nagyhatalmi versenye?, a hagyományos fenyegetések megléte és az Iszlám Állam megjelenésével fokozódó közel-keleti instabilitás) elterjedésének megakadályozásában játszik fontos szerepet.

A jelenlegi hozzájárulás a 2014-ben életre hívott Európai Viszontbiztosítási Kezdeményezéshez (European Reassurance Initiative) is kapcsolódik, mely tételesen felsorolja az egyes NATO tagállamok katonai támogatására szolgáló összegeket.

Croatian FM Miro Kovač at the Hungarian Institute for Foreign Affairs and Trade

0
Croatian FM Miro Kovač(Source: http://kki.gov.hu/lecture-by-by-h-e-mr-miro-kova-minister-for-foreign-affairs-of-republic-of-croatia-pics, date of download: 05 Feb 2016)

Hungary was the first EU member state the newly appointed Croatian FM Miro Kovač officially visited after his inauguration (and the second one after Bosnia and Herzegovina), which clearly bears a positive political message: despite all the tensions in our bilateral relations due to the MOL-INA case or the recent refugee crisis, we have only one choice ? to work together.

His public lecture held at the Hungarian Institute for Foreign Affairs and Trade was the closing event of his day in Budapest. He stressed that Croatia is located in a very special geostrategic position to which the government constantly has to adapt. There is a horizontal and a vertical cooperation at the same time. The first one links Croatia (and South-Eastern Europe) to Austria and Germany, the most important allies, while the second one means a Central-European dimension. Hungary, being a neighboring country and of strategic importance, comes into the picture in this second aspect.

He mentioned the Croatian willingness to take part in the Visegrad Cooperation as tightly as possible but admitted that he sees no chance to officially join the group. However, the V4+ formation (V4+Croatia+Slovenia) seems adequate to meet the goals of Croatia. He added that the so-called Quadriliterale (the loose cooperation of Croatia, Hungary, Slovenia and Italy) should be revitalized to some extent.

Moreover, Croatia will actively participate in every regional cooperation including the Berlin and the Brdo-Brijuni Process. The duties of the Foreign Ministry will be reshuffled in a similar way as they were in Hungary: the focus will fall on economic relations and foreign investments.

In order to ensure the economic prosperity of both Croatia and Hungary, the reestablishment of good neighborly relations is a must. Luckily enough, where there is a will there is a way.

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik