Nagy várakozások előzték meg az idén 52. alkalommal megrendezett Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciát, melynek fókuszában a szíriai polgárháború, az egyre nagyobb méreteket öltő nemzetközi migrációs válság, valamint a Nyugat és az Oroszország közötti feszültség állt. Ezeken túl számos fontos témakörben – az afrikai versenyképességtől egészen a kiberbiztonságig – zajlottak panelbeszélgetések, prezentációk. A bajor fővárosban február 12-14-e között megrendezett konferencián a szakértők mellett tiszteletüket tették a világ vezető államainak legjelentősebb politikusai is, mely különleges rangot adott az eseménynek, továbbá lehetőséget teremtett diplomácia tárgyalások lefolytatásához.
Szíriai polgárháború
Jól mutatja a szíriai helyzet jelentőségét, hogy a hagyományosan transzatlanti együttműködés problémáival foglalkozó konferencia fókuszpontja eltolódott a Közel-keleti válság irányába. Ez nem is meglepő, hiszen a transzatlanti államok számára az aktuális biztonsági fenyegetések (az Iszlám Állam és nyugati terror tevékenysége, valamint az egyre növekvő migrációs hullám) gyökerei ebben a régióban találhatók.
A válság megoldása érdekében értekezletet tartott Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (International Syria Support Group – ISSG)[1], ahol a tagoknak sikerült megegyezniük a kormány, illetve felkelő csoportok közötti fegyvernyugvásról. A megállapodás értelmében a feleknek a harcokat egy héten belül fel kell függeszteniük. Amikor a körülmények lehetővé teszik, a nemzetközi csapatok azonnal megkezdik a segélycsomagok szállítását a harcok által leginkább sújtott régiókba. A fegyvernyugvás betartását, valamint a segélyek célba juttatását egy, az ISSG tagjaiból és az ENSZ illetékes szerveiből álló ellenőrző csapat fogja felügyelni. A válság megoldása szempontjából legfontosabb nemzetközi szereplők – az Egyesült Államok és Oroszország – lényegesen eltérő állásponton voltak a megállapodással kapcsolatban.
John Kerry amerikai külügyminiszter ? brit kollégájával, Phil Hammonddal egybehangzóan ? pozitívan értékelte a megállapodást, amely lehetőséget teremthet, hogy a 2012-ben megindult genfi folyamatok újrakezdődjenek. A washingtoni politikus, azonban hozzáfűzte, a sikeres megvalósításhoz elengedhetetlen, hogy a Bassár el-Aszad és az őt támogató csapatok is partnerek legyenek, célozva ezzel az orosz légierő folyamatos bombázásaira, melyet a mérsékelt ellenzéki csapatok ellen hajtanak végre. Kerry kiemelte, hogy a válság egyetlen megoldását a teljeskörű politikai átalakulás jelenti.
John Kerry amerikai külügyminiszter szerint csak teljes politikai transzformációval oldható meg a válság (forrás: reuters.com)(letöltve: 2016.02.16.)
Orosz kollégája, Szergej Lavrov kevésbé volt ilyen derülátó. Lavrov szerint az ellenségeskedés megszüntetése nem realizálható ilyen egyszerűen, így nem feltétlenül hisz benne, hogy egy héten belül sikerül megvalósítani a szükséges körülményeket a humanitárius szállítmányok megindításához. ?Oroszország nem fogja beszüntetni a támadásokat, mivel a terrorista szervezetek – Al-Nuszra Front és Iszlám Állam – sem fogják ezt tenni. Ennek következtében az orosz légierő folytatni fogja tevékenységét e szervezetek ellen?– jelentette ki az orosz politikus. Lavrov egyetértett Kerryvel, hogy fontos lenne a béketárgyalások folytatása, és kifejtette: ?? minél hamarabb újra kéne indítani a genfi tárgyalásokat, azonban az ellenzéknek is asztalhoz kell ülnie ehhez?.
A szakértők és a politikusok közül többen is kételkedve fogadták a megállapodást, ugyanis Oroszország geopolitikai céljai eléréséhez nem engedheti meg az Aszad rezsim bukását. Norbert Röttgen a német parlament külügyi bizottságának elnöke a konferencián elmondott beszédében kifejtette, hogy Putyin rátette a kezét a Közel-Keletre és ebből nem fog engedni.
Az Európát sújtó migrációs nyomás természetesen a kontinens összes felszólaló politikusának beszédében kiemelt szerepet kapott. A közelgő Európai Tanács ülés előtt különösen fontos voltak az Európai Unió vezető politikusai megnyilvánulásait, ezeknek köszönhetően jól látható, hogy honnét indulnak majd a csütörtökön kezdődő brüsszeli tárgyalások.
A német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier a jelenlegi helyzetet a legnagyobb kihívásnak jellemezte, amivel hosszú ideje nem álltunk szembe. Mindamellett kitartott a befogadó európai menekültpolitika mellett, továbbá hitet tett a Merkel kancellár által javasolt állandó menekült befogadási kvótarendszer mellett.
Nem fogjuk azt mondani a menekülteknek, hogy gyertek – jelentette ki Manuel Valls francia miniszterelnök (forrás: securityconference.de) (letöltve: 2016.02.16.)
Nyugat-Oroszország viszony
Szinte minden felszólalásban felmerült, a transzatlanti térség és Oroszország feszült viszonyának kérdése. A probléma megoldása kulcskérdés lenne a szíriai helyzet kapcsán, ugyanis látható, hogy a két fél eltérő stratégiai érdekei tulajdonképpen nemhogy nem oldják meg a konfliktust, hanem még inkább konzerválják azt. Azonban a feszült viszony tekintetében sajnálatos módon javulására kevés esély mutatkozik, a NATO és az Egyesült Államok csupán üres diplomáciai megoldásokkal próbálnak eredményt elérni ? miközben az Észak-Atlanti Szövetség folyamatosan erősíti jelenlétét a keleti határoknál -, míg felszólalásában Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök igencsak kemény hangnemet ütött meg.
Néha azon gondolkozom, hogy 1962-ben vagy 2016-ban élünk-e? – elmélkedett prezentációjában Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök (forrás: zimbio.com) (letöltve: 2016.02.16.)
Jens Stoltenberg NATO Főtitkár szombati beszédében kifejtette, hogy a NATO továbbra is partnernek tekinti Oroszországot, ugyanakkor a közelmúlt eseményeire való tekintettel állandó, szövetségi szintű alakulatok telepítését tervezi a keleti határokra. Ez lehetővé teszi, hogy adott esetben ezen államok képesek legyenek területük valós védelmére. A főtitkár szerint a közelmúltbéli iráni megállapodás során tanúsított konstruktív orosz hozzáállás pozitív a jövőre nézve. Stoltenberg kifejtette, hogy a NATO-Oroszország Tanács lehetne egy olyan fórum, ahol a fennálló vitákat elsimíthatnák, ennek felélesztéséről pozitív visszajelezést kapott Szergerj Lavrovtól is.
Dimitrij Medvegyev élesen kritizálta nyugati kollégái hozzáállását, mind a szíriai helyzet rendezésében, mind pedig a kétoldalú kapcsolatokat illetően. A miniszterelnök szerint az afganisztáni tapasztalatok megmutatták, hogy az amerikai vezetés képtelen egy konfliktus valódi megoldására. Oroszország ezért nem fogja abbahagyni a bombázásokat, míg teljesen helyre nem áll a béke Szíriában. Végezetül Medvegyev kifejtette, hogy jelenleg úgy tűnik Oroszország és a Nyugat viszonya újból a hidegháborús időket idézi.
Összegzésként elmondható, hogy bár a rendezvényen jelen voltak a világ vezető hatalmai, azonban a várakozások nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. Sőt, az elkövetkező időszakban talán még feszültebb lehet Oroszország és a Nyugat viszonya, mint valaha, melynek következtében a szíriai konfliktus megoldása is elmarad, így Európa készülhet a tavalyinál nagyobb migrációs nyomásra.
[1] Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport – International Syria Support Group: A 2015-ös bécsi béketárgyalásokon résztvevő 17 államból és három nemzetközi szervezetből álló csoportosulás, melynek célja a szíriai béke helyreállítása. Tagjai: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Franciaország Irak, Irán, Jordánia, Katar, Kína, Libanon, Németország, Olaszország, Omán, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország, továbbá az Arab Liga, az ENSZ és az Európai Unió
További információk:
A konferencia hivatalos honlapjaMüncheni Biztonsági Jelentés 2016
Az Oroszország által bérelt bajkonuri űrrepülőtér. (Kép forrása: http://www.1000ut.hu/images/54/Baykonur_28.jpg)
A kazahsztáni parlament tagjai egyre erőteljesebb nyomást gyakorolnak a kormányra annak érdekében, hogy növelje azoknak a katonai létesítménynek a bérleti díját, amiket az állam területén az oroszok használnak.
A múlt héten Okasz Szaparov védelmi miniszterhelyettest érte támadás a Szenátus részéről, amiért az oroszok a piaci ár alatt bérelnek négy katonai objektumot. Ezekért körülbelül 24 millió dollárt fizet évente Moszkva, amit a parlamenti képviselők kevésnek tartanak.
?Nem tehetünk addig semmit, amíg a szerződés hatályos. 2020 után a létesítmények visszakerülnek az állam kezébe; ezt követően egy kétoldalú bizottság fogja megvizsgálni a további bérlés lehetőségét.? ? nyilatkozta Szaparov.
Kazahszán mindemellett érdekes ellenpontja azon posztszovjet államoknak, ahol Oroszország katonai bázisokat bérel. Amíg a többi hasonló országban ? Örményországban, Tádzsikisztánban, Kirgizisztánban és Azerbajdzsánban ? az alkufolyamat hosszan elnyúló, nyilvános és átpolitizált volt, addig Kazahsztánban a tárgyalások gyorsan és zárt ajtók mögött történtek. Asztana az utóbbi időben azonban egyre csökönyösebb Moszkvával szemben. Ezt az is bizonyítja, hogy az orosz kézen lévő bajkonuri űrrepülőtér (rakétaindító hely) kapcsán is a kazah használati jogot sürgeti.
KN 08-asok a legutóbbi katonai parádén(kép forrása: NHK http://www.nknews.org/wp-content/uploads/2015/10/kn-08-upgrades.jpg)
Észak-Korea február 14-én jelentette be új stratégiai rakétaegysége, a KN-08 Dandár hadrendbe állítását. Kim Dzsongun remetekirálysága ezzel újabb tételt adott hozzá a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) körül az elmúlt két hónapban felkorbácsolt feszültségekhez.
A KN-08, vagy koreai nevén Hvaszong-13 (?Tűzcsillag?), mobil platformról indítható interkontinentális ballisztikus rakéta legutóbb 2015 októberében, egy észak-koreai katonai parádén tűnt fel, a korábbi változatokhoz képest sokkal fejlettebb állapotokat mutatva, derül ki a Pentagon által a Kongresszus számára készített éves összefoglalóból. A jelentés szerint mindamellett, hogy az észak-koreai rakétaprogram az utóbbi években jelentős előrelépéseket tudott produkálni, továbbra is komoly kihívást jelent számukra az Egyesült Államok területét is elérni képes rakétákhoz tartozó visszatérő egység kifejlesztése. Komolyabb külső segítség nélkül a Pentagon szerint ez még jó ideig meghaladja majd Phenjan képességeit, ám az egy héttel ezelőtti rakétakísérlet is mutatja, mennyire központi szerepet tölt be a csapásmérő képesség kialakítása és demonstrálása a KNDK számára.
Észak-Korea az idén, viszonylagos nyugalmi időszakot követően, komoly provokatív lépésekkel indította az évet. Az észak-koreai rezsim január 6-án végrehajtotta eddigi negyedik kísérleti atomrobbantását. Phenjan szerint egy miniatürizált (kétfázisú) termonukleáris robbanófej sikeres tesztjét hajtották végre, ám a nemzetközi szakértők véleménye szerint a technológia valójában még távol állt egy ilyen összetett megoldástól. Sokkal valószínűbb, hogy ismételten egy ? esetleg hidrogénizotópokon alapuló technológiával kiegészített ? fissziós (egyfázisú) nukleáris robbanófejjel való kísérlet történt.
A robbantást követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott, mely során egyértelműen elítélte az észak-koreai atomrobbantást és az eddigi szankciók további szigorításait helyezte kilátásba. A 38. szélességi vonal túloldalán Dél-Korea érthető módon rendkívüli aggodalommal figyelte az eseményeket. Szöül az esetet követően újraindította a határ mentén működtetett propagandasugárzó berendezéseit, melyeket korábban az északi féllel való kapcsolatok enyhülésének jegyében beszüntettek. A propaganda-hadjárat újraindítsa mellett Dél-Korea tárgyalásokat kezdett szövetségesével, az Egyesült Államokkal a félszigeten állomásoztatott stratégiai fegyverrendszerek kibővítéséről.
Ez utóbbi lépést azonban nem csak Phenjan, de Peking sem nézi jó szemmel. A Kínai Népköztársaság ugyan határozottan elítélte Észak-Korea atomkísérletét, ám a kínai vezetés szerint az amerikai katonai jelenlét növelése csak további destabilizációhoz vezet.
Észak-Korea alig egy hónappal később újból felrázta a nemzetközi közvéleményt, miután rakétakilövést hajtott végre, melynek célja hivatalosan egy megfigyelő műhold pályára állítása volt. A legtöbben azonban az észak-koreai ballisztikus rakétaprogram kísérleti kilövéseként értékelték az esetet.
A korábbi tárgyalások az amerikai és dél-koreai vezetés között további lendületet vettek és immár a THAAD (Visszatérő-fázisú Nagy Magasságú Területvédelem ? Terminal High Altitude Area Defense) rakétaelhárító védelmi rendszerek telepítését helyezte kilátásba Washington és Szöul.
Dél-Korea ráadásul kivonult a közös észak-déli üzemeltetésű Keszong ipari park területéről. Phenjan ezt hadüzenettel vette egyenértékűnek és Kim Dzsongun február 11-én katonai műveleti területnek nyilvánította a Keszong ipari parkot, valamint a két Korea közötti forródrót is elhallgatott.
Az Egyesült Államok február 13-án bejelentette, hogy Dél-Korea támogatása érdekében növelni fogja az országban állomásoztatott Patriot légvédelmi rakétarendszereinek a számát.
Észak-Korea megnövekedett aktivitása mögötti tényezők kapcsán a nemzetközi elemzők véleménye megoszlik. A rezsim esetleges destabilizációjától kezdve, Kim Dzsongun hatalmának megszilárdulásáig sokféle elképzeléssel találkozhatunk, ám a remetekirályság zárkózottságából adódóan ilyen rövid időn belül nehéz kézzelfogható magyarázatot találni. Ha a mélyebb hatalmi dinamikába nem is láthatunk bele, annyi bizonyos, hogy Phenjan számára fontos kérdés a figyelemfelkeltés. A KNDK számára létfontosságú segélyek kérdésében ugyanis nem utolsó szempont, milyen mértékben sikerül Észak-Koreára és a rezsimre irányítani a nemzetközi közösség figyelmét. Ez alkalommal azonban a figyelemfelkeltés akár kétélű fegyvernek is bizonyulhat. Úgy tűnik, Észak-Korea egyetlen és legfontosabb szövetségese, a Kínai Népköztársaság (KNK) az incidensek hatására akár változtathat is engedékeny politikáján, derült ki a Global Times (a legnagyobb kínai napilap, a Renmin Ribao nemzetközi ügyekkel foglalkozó, angol nyelvű on-line felülete) legfrissebb vezércikkéből.
Kína egyrészt aggódva figyeli az észak-koreai fenyegetés ürügyén kilátásba helyezett rakétavédelmi rendszerek bővítését, valamint az Egyesült Államok és Dél-Korea szorosabb együttműködését. Ám a nagyhatalmi rivalizálás dinamikája mellett egyre meghatározóbb a kínai közvélemény szerepe a KNK külpolitikájának alakításában. A Global Times szerint úgy tűnik, mind a kínai közvélemény, mind a vezetői elit nagy része egyre inkább tehernek látja a Kim Dzsongun vezette rezsimet, és elégedetlen Észak-Korea provokatív lépéseivel szembeni enyhe kínai fellépéssel. A KNK vezetésével szemben már nem csupán nemzetközi, de saját közvéleménye részéről is kezd elvárássá válni a hatékony szankciók bevezetése Észak-Koreával szemben, amely adott esetben komolyan megrendítheti Kim Dzsongun hatalmának stabilitását.
Denis Zvizdic, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke és Federica Mogherini, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője (A kép forrása: http://static.independent.co.uk/s3fs-public/styles/story_large/public/thumbnails/image/2016/02/15/08/bosnia-EU.jpg)
A mai nap során Bosznia-Hercegovina hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unió felé. Az eseményről Federica Mogherini, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn, a bővítésért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elismerően szóltak Szarajevó eddig elért teljesítményéről, de felhívták a figyelmet a gazdasági, jogi és szociális reformok végrehajtásához szükséges jövőbeli kemény munka fontosságára. A nyilatkozat hangsúlyozza az európai egység jelentőségét is: ?A mai napon egy egyesült és békés kontinens felé tett újabb lépést ünnepelhetünk. Szükségünk van az egységre ebben a kihívással teli időszakban. Ahogy a kontinensen néhány erő Uniónk alapvető létezését kérdőjelezi meg, Bosznia-Hercegovina csatlakozási kérelme mutatja, hogy egy egyesült európai kontinens igénye még mindig erősen jelen van népeink körében.?
A többi nyugat-balkáni országhoz hasonlóan Bosznia-Hercegovina is 2003 júniusában, az Európai Tanács Szalonikiben tartott csúcstalálkozóján vált lehetséges tagjelölt országgá. Öt évvel később, 2008-ban írta alá az ország és az Európai Unió a Stabilizációs és társulási megállapodást, amely tavaly nyáron lépett életbe. Szarajevó a reformok végrehajtásának felgyorsításán dolgozik, annak érdekében, hogy minél hamarabb megkaphassa a hivatalos tagjelölt státuszt. Bosznia-Hercegovina a volt jugoszláv tagköztársaságok között ugyanis sereghajtónak számít az európai integráció területén: Szlovénia és Horvátország már EU-tag, Montenegróval és Szerbiával megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia pedig 2005 óta hivatalos tagjelölt.
(A kép forrása: http://www.dw.com/image/0,,17483972_303,00.jpg)
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Barack Obama felszólította Oroszországot a mérsékelt szíriai lázadó csoportok elleni bombatámadások beszüntetésére. Washington álláspontja szerint az orosz légierő akciói hátráltatják a békefolyamatot és Bassár el-Aszad szír elnök csapatait segíthetik döntő győzelemhez Aleppó térségében. Az amerikaiak kifogásolják, hogy Moszkva nem kizárólag az iszlamista terrorszervezetek állásait támadja, hanem más ellenzéki csoportokét is, mely jelentős előnyhöz juttatja a kormányerőket, ezzel veszélybe sodorva a konfliktus mielőbbi rendezését. A 17 államot tömörítő Szíriát Támogató Nemzetközi Csoportnak (International Syria Support Group) február 12-én Münchenben sikerült megállapodnia az Aszad-rezsim és a felkelők közötti fegyvernyugvásról, melynek a tervek szerint egy héten belül kellene életbe lépnie.
(Forrás: http://www.alt-market.com/images/stories/mind%20maze.jpg, a letöltés dátuma: 2016.02.15.)
A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságán (MH ÖHP) 2016. február 03-án megrendezett ?Korszerű hadviselés, korszerű vezetői felfogás? című tudományos konferenciája szorosan illeszkedett az ÖHP-n 2009-ben alapított kutatóhely célkitűzéseihez. A soron következő rövid összefoglalókban az elhangzott előadásokat foglaljuk össze. Ennek első része ide kattintva olvasható.
Lippai Péter ezredes a MH 88. könnyű vegyes zászlóalj parancsnoka ?A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai történelmi áttekintésen keresztül? címmel tartott előadást. E témában szerezte meg PhD doktori fokozatát, és számos publikáció szerzője, évek óta a téma kutatója.
Az előadó a téma felvezetését egy Clausewitz idézettel kezdte: ?A hadvezér csak az egészet tudja irányítani, nem pedig valamennyi részletet. És ott, ahol a részt nem képes irányítani, ott a harci szellem kell, hogy a vezér legyen.?[1]
Carl von Clausewitz (1780-1831), (A kép forrása: http://www.britannica.com/biography/Carl-von-Clausewitz, a letöltés dátuma: 2016.02.15.)
Az eredeti fogalom, az Auftragstaktik szó szerinti fordítása küldetésharcászat[2], mai értelmében pedig az egész rendszert átfogó vezetési filozófiát értünk alatta. Egy másik idézet még jobban megvilágítja a fogalom lényegét: ?A paranccsal az ember egy menetjegyet kap a végállomás feltüntetésével. A legmegfelelőbb útvonalat, a különböző kerülőket az utazóra kell bízni.?[3] Egy másik lehetőség a fogalom megmagyarázására az ellentétének, a parancsorientált vezetéselméletnek (Befehlstaktik) a bemutatása. Ennek főbb elemei a következők: erősen centralizált; meghatározója a parancsnok személyének túlzott súlya; a részletek túlzott meghatározása, azaz az alárendeltek hogyan hajtsák végre az adott feladatot; ebből következik, hogy az alárendelteknek csak csekély önállóságot enged meg ez a vezetési szemlélet, hiszen a végrehajtás egyszerre tervezett és automatikus; minden elgondolást előzetesen jóvá kell hagyatni az elöljáróval; s mindezek eredményeként a vezetés és a végrehajtás nagyon nehézkes, merev, rugalmatlan.[4]
A küldetésorientált vezetést a fentiekkel szemben a következők jellemzik: alapvetőn decentralizált; keretjellegű célokat határoz meg, amely nagyfokú döntési szabadságot jelent az alárendeltek számára; így az alárendelt dönt, amely elölről történő vezetést eredményez, azaz a történések sűrűjében, első kézből kapott információk alapján történik; az egységek és alegységek parancsnokai között csak szükségszerű koordináció áll fenn a végrehajtás folyamán; s csak vészhelyzet (azaz amikor egyértelművé válik, hogy az alárendelt döntése veszélyezteti az elöljárói szándék megvalósulását) esetén következik be a hatásköri beavatkozás felülről. E vezetési filozófia előnye, hogy önállóságra nevel, amely azonban nem azonos az önfejűséggel. Rugalmassága révén nagyobb túlélőképességet biztosít, gyorsaságának és rugalmasságának köszönhetően hatékonyabbá válik a manőver-centrikus műveletek végrehajtása. Cél- és helyzetorientált cselekvést eredményez, ami az alárendeltek számára motivációt jelent, a szervezet számára pedig megtartó erőt biztosít. A küldetésorientált vezetés lehetővé teszi a parancstól való eltérést, amely az alárendelt mérlegelő képességétől függ a bekövetkező szükséghelyzetben. Mindezek következtében a modern hadviselés (manőver, aszimmetria, stb.) feltételeinek jobban megfelelő vezetési filozófiáról és vezetési szemléletről van szó.
Fenntartásához és működtetéséhez a következő alapelveknek kell teljesülnie: egységes és ugyanakkor magas fokú kiképzettséggel rendelkező parancsnokokat és csapatokat feltételez; a vezetői kiválasztásnak szigorúan teljesítményalapú kiválasztáson kell alapulnia; fontos a parancsoki példamutatás, a nevelés; kölcsönös bizalmat feltételez az alárendelt és elöljárója részéről, ahol a hibák őszinte feltárása, kiértékelése, a hibák nem túldimenzionálása, a hiba feltárása lehetőséget teremt a jövőbeni javításra. Ez a fajta kontroll tudás- és képességalapú önbizalmat eredményez az alárendeltekben, ami segíti a manőverező szellemiséget a harctéren és a tervező asztaloknál egyaránt. A legfontosabb feltétele azonban a mindenki számára egyértelmű, tiszta és világos elöljárói szándék meghatározása. Az alárendeltnek a két vezetési szinttel magasabb szintű elöljárója szándékát is ismernie kell.[5]
A napjainkban ismert fogalom, az Auftragstaktik a napóleoni háborúk után született meg, a franciáktól súlyos vereséget szenvedett, és éppen ezért gyökeres reformokat végrehajtó porosz haderőben. Mindenekelőtt Gneisenau[6], Scharnhorst[7] és Clausewitz[8] nevét kell megemlíteni, majd évtizedekkel később hozzájuk csatlakozott a küldetésorientált vezetés rendszerét tovább formáló idősb Moltke[9]. Azonban ha a pontos eredetét keressük, nem tudunk egzakt választ adni: felismerhetők előzményei a XVIII. században az észak-amerikai rangerök[10] és indiánok harcászatában; a vonalharcászat merevségét oldó huszár csapatnem harcászatában, Szuvorov[11] vagy Napóleon[12] vezetési elveiben. Viszont vezetési rendszerré mindenképpen a porosz katonai reformerek formálták. A kiváltó okok között szerepelnek a hadművészet fejlődése következményeként a harctér kiszélesedése, ahol a hadvezéri vezénylő dombról már nem lehetett egy időben belátni és kontrollálni a harc közben bekövetkező eseményeket. Megnőtt a manőver szerepe, a helyzetek gyorsan és élesen váltakoztak (hadászati és harcászati szinten egyaránt), ahol az egyes egységek között csak bizonytalan összeköttetés állt fenn, s mindezek következtében szükségessé vált a gyors döntés, azaz megnőtt az időtényező szerepe. Így vált teljessé a clausewitzi tér?erő?idő hármassága (amelyhez hamarosan felzárkózott negyedik tényezőként az információ is).[13] Ugyancsak a kiváltó okok közé sorolandó az ipari és demográfiai forradalomnak köszönhetően megnövekedett létszámok, új harceszközök és eljárások megjelenése. A XVII-XVIII. századi metodikus kordon- vagy revüharcászatot a francia forradalomi háborúkban felváltotta a mozgékonyabb oszlopharcászat. Carnot[14]-nak köszönhetően 1794-ben létrejött a többnemű hadosztályszervezet, ezzel megjelent az önálló hadosztályparancsnokok szintje, s szerepük rohamosan nőtt, az akkor már egymillió főt számláló francia haderőben. Az 1806-ban bekövetkezett Jéna-Auerstädt-i kettős vereség után ? ahol a franciák időzített erőkoncentrációt hajtottak végre, hiszen külön meneteltek de együtt csatáztak ? megindultak a porosz hadügyi reformok, amelyek egyszerre jártak szervezeti, doktrinális és a képzésbeli reformokkal. Ezek a reformok fejlődtek tovább a német egyesítési háborúk során, s érték egy tetőpontjukat a XIX. század végére, amikor is az 1871-es porosz-francia háborúban mutatták meg igazi előnyüket, ahol a porosz haderő részére háborút eldöntő vezetési fölényt biztosítottak.[15]
Majd következett az első világháború, ahol ?lebutított harcászat folyt? az állásháború zsákutcájának köszönhetően. Az ezen feltételek között folytatott harctevékenységek hatékony vezetésére leginkább a parancsorientált vezetés volt alkalmas. Az állásháború zsákutcájából való kitörést a rohamharcászat jelentette, mely ismét teret engedett a küldetésorientált vezetésnek. A két világháború közti időszakban revansra készülő német haderő a megjelenő új típusú katonai elméleteknek (páncélos és gépesített háború elmélete, mély hadművelet elmélet ? bár ez utóbbival csak a Szovjetunióval való együttműködés időszakában, azaz rövid ideig kerültek kapcsolatba) köszönhetően is visszatért az Auftragstaktikhoz. A fénykor egyértelműen a második világháború első esztendeiben következett be. Ennek iskolapéldája a ?Fall Gelb?[16], ahol egyértelműen megmutatkozott a német vezetési fölény. Lippai ezredes ismét egy idézettel érzékeltette a német vezetési elveket a háború ezen szakaszában: ?Megbízok a hadosztályparancsnok urak tett erejében.?[17] A német csapatok számbeli hátrányát itt az eszközök minőségi fölénye és a már említett vezetési ellensúlyozta, ami meglepő gyorsasággal végrehajtott műveletekben realizálódott. A francia szellemiség elavult volt, alapvetően még mindig az első világháborús merev elvekre épített.
A Szovjetunió elleni Barbarossa hadművelet esetében a német hadvezetés hibásan mérte fel az erőviszonyokat, a tér ? idő ? erő ? információ összefüggéseit, s ez vezetett oda, hogy az első, valóban Bliztkrieg-nek tervezett hadművelet a kezdeti sikerek után kudarcba fulladt. A három német hadseregcsoport a számára túlméretezett feladatokat nem tudta végrehajtani, majd az időjárás kedvezőtlenre fordulásával krízishelyzet alakult ki. Hitler személyesen vette át a parancsnokságot a szárazföldi haderőnem élén 1941 decemberétől, ami nem kedvezett az Auftragstaktik érvényesülésének. Ahogyan a háború előre haladtával Hitler egyre nagyobb mértékben avatkozott be a hadászati, hadműveleti, majd már a harcászati szintű vezetésbe is, a küldetésorientált vezetési filozófia háttérbe szorult. Egy mellékhadszíntéren, Észak-Afrikában ugyan még ideiglenesen érvényesülhetett, és rövidéletű sikerekhez vezethetett az Auftragstaktik, azonban az ottani irreálisan nagy erőhátrányt és a logisztikai feltételek hiányát a küldetésorientált vezetésszemlélet nem tudta kellően ellensúlyozni. Ez a német csapatok vereségét eredményezte Észak-Afrikában is.
Természetesen a két világháború között és a második világháborúban más államok képviselői is kutatták és sikeresen alkalmazták a küldetésorientált vezetést, vagy annak egyes elemeit, úgy mint Patton[18], Fuller[19], Tuhacsevszkij[20], vagy de Gaulle[21]. Magyar viszonylatban Lippai ezredes megemlítette vitéz Bertalan Árpád[22] őrnagyot, aki a Caporetto-i áttörésnél[23] egy rohamjárőr helyzethez igazodó, öntevékeny és példamutatóan bátor vezetésével nyújtott teljesítménye miatt nem csak a Tiszti Arany Vitézségi Érmet kapta meg, de a Katonai Mária Terézia Rend Lovagkereszt elismerésben is részesült.
A küldetésorientált vezetéselmélet természetesen a második világháborúval nem merült feledésbe: a győztesek tudományos alapossággal vizsgálták a háború első időszakának német sikereit és építették be a német vezetésszemlélet elemeit saját vezetési filozófiájukba (Mission Command). A kutatások és a szemlélet meghonosításának nagy lökést adott a vietnámi háború, ami kihegyezte a kis alegységek szintjén is nélkülözhetetlen önálló döntéshozatal és vezetés szükségességét. A vietnámi háborút követően a NATO-szabályzataiban gyorsuló ütemben jelent meg a küldetésorientált vezetésszemlélet, mint doktrinális alapelv.
A történeti áttekintést követően Lippai ezredes az Auftragstaktik korlátait foglalta össze: csak olyan haderőben alkalmazható hatékonyan, amelynek állományát megfelelő módon és egységes elvek mentén magas szintén képezték ki, valamint doktrínáiba és szabályzataiba átültetésre kerültek a fenti vezetési elvek. Az egész haderőt átfogó hatására csak akkor van reális esély, ha a vezetés mindhárom szintjén (harcászati ? hadműveleti ? hadászati) meghatározó alapelvként kezelik. Ellenkező esetben a tér ? erő ? idő ? információ egymásra ható tényezőinek megbomlására számíthatunk.
Hatását nagyban csökkentheti az úgynevezett ?helikopter effektus?, amikor a korszerű harcvezetési rendszerek részletes adatokat biztosító lehetőségeit kihasználva az elöljáró indokolatlanul avatkozik be az alárendeltek hatáskörébe, azaz meg akarja határozni a végrehajtás mikéntjét is. Automatizált és nagy hatású (pld: tömegpusztító) fegyverrendszerek alkalmazása esetén nincs lehetőség a küldetésorientált vezetésre, mert ilyenkor azok alkalmazása legtöbbször közvetlen politikai döntést feltételez, A nagy koordinációigényű hadműveleteknél sem feltétlenül célszerű alkalmazása, mert ekkor mindennek óramű pontossággal kell működnie, amihez az alárendeltek önállóságát is korlátozni kell. A politikai vezetés túlsúlya nem kedvez érvényesülésének. Ilyen környezetet teremthet a diktatúra, a politikai jelentőségű fegyverek alkalmazása, a politikai és katonai célok szembenállása, illetve a centralizált vezetés (ami bizonyos fokig és elsősorban magasabb szinten a békemissziókra is jellemző).
Lippai ezredes előadását azzal zárta, hogy véleménye szerint minden parancsnoknak ?késznek lenni a körülményeknek megfelelően, önállóan dönteni és tenni azt, ami így az elöljáró szándékának legjobban megfelel?, azaz tudnia kell alkalmazni mind a küldetés-, mind a parancsorientált vezetést. A két vezetésszemlélet közül a küldetésorientáltnak kell a meghatározónak lennie, mert az ilyen értékrend szerint szocializált katonai vezetők különösebb nehézség nélkül képesek szükség esetén a parancsorientált vezetés alapelveit is alkalmazni, míg fordítva ez nem igaz.[24]
A következő összefoglaló témája: Dr. Jobbágy Zoltán alezredes a ?Mission Command, Auftragstaktik és a szövetségi összhaderőnemi műveletek?
[1] Carl von Clausewitz: A háborúról. Budapest, Zrínyi Kiadó. 1962.
[3] Heinz Guderian (1888-1954) vezérezredes, katonai teoretikus. A német páncélos és gépesített háború elméletének fő képviselője és a német páncélos fegyvernem megteremtője.
[4] Lippai Péter ezredes: A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai történelmi áttekintésen keresztül, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p. 1-10.
[5] Lippai Péter ezredes: A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai történelmi áttekintésen keresztül, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p. 11-13.; Lippai Péter alezredes: A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai. Sereg Szemle 2009/2. szám. p. 34.
[6] August Neidhardt von Gneisenau (1760-1831) porosz tábornagy és katonai reformer a napóleoni háborúk idpőszakában.
[7] Gerhard Johann David von Scharnhorst (1756-1813) porosz altábornagy és katonai reformer a napóleoni háborúk időszakában.
[8] Carl Philipp Gottlieb von Clausewitz (1780-1831) porosz vezérőrnagy és katonai teoretikus. Fő műve A háborúról című munkája, melyet csak halála után jelentettek meg.
[9] Helmuth Karl Bernhard von Moltke (1800-1891) porosz tábornagy és katonai teoretikus. 1858?1871 között a porosz királyi haderő vezérkari főnöke, majd 1888-ig a német császári nagyvezérkar főnöke. Kiemelkedő szerepet játszott ? Bismarck kancellár mellett ? a Német Császárság 1871-es létrehozásában. A modern vezérkar létrehozója.
[10] Robert Rogers (1731-1795) brit őrnagy a franciák elleni gyarmati háborúban (1754-1763) 1756-ban kilenc ranger századot állított fel, amelyek katonái eredményesen vették fel a harcot a franciákkal és az őket támogató indiánokkal. Ő a modern irreguláris hadviselés egyik megteremtője.
[11] Alekszandr Vasziljevics Szuvorov (1729 v. 1730-1800) orosz generalisszimusz
[12] Bonaparte Napóleon (1769-1821) francia tábornok, politikus, I. Napóleon néven Franciaország császára (1805-1814/1815).
[13] ?A korszerű csapatvezetésben a nagy mozgékonyságú kötelékek irányítása komoly kihívást jelentő feladat. A csapatoknak maximális gyorsasággal a helyzetváltozásoknak megfelelően kell tevékenykedniük, ha ki akarják használni az időtényezőben rejlő előnyöket. A gyors tevékenység gyors döntéseket tesz szükségessé. Ennek akkor is meg kell valósulnia, ha az elöljárónak még nincsenek birtokában azok az információk, amelyek alapján az eseményekre megfelelően reagálni tudna, illetve ha a vele való kapcsolat megszakadt. Az elöljárói utasításokra való tétlen várakozás bűnnek számít olyan helyzetben, amikor a gyors döntés létfontosságú. Az alárendeltek gyors döntéséhez az elöljárónak világosan és egyértelműen kell megfogalmaznia szándékát az alárendeltek felé, hogy azok értelmezésével ne lehessen probléma. Ugyanakkor a feladatot tartalmazó parancsoknak olyannyira elasztikusnak kell lenniük, hogy ne gátolják az alárendeltek önállóságát.? Lippai Péter alezredes: A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai. Sereg Szemle 2009/2. szám. p. 34.
[14] Lazare Nicolas Marguerite Carnot (1753-1823) francia műszaki tiszt. 1793 nyarán a Közjóléti Bizottság tagja, a hadsereg konvent-biztosa.
[15] Lippai Péter ezredes: A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai történelmi áttekintésen keresztül, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p. 14-20.
[16] A franciaországi hadjárat első szakaszának (1940. május 10. ? június 5.) fedőneve, szó szerinti fordításban Sárga Eset.
[17] Heinz Guderian (1888-1954) vezérezredes, ekkor páncélos tábornok, a német XIX. hadtest parancsnokának előzetes parancsa a Maas-on történő átkelésre.
[18] George Smith Patton Jr. (1885-1945) amerikai vezérezredes
[19] John Frederick Charles Fuller (1878-1966) brit vezérőrnagy, katonai teoretikus.
[20] Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij (1893-1937) a Szovjetunió marsallja, honvédelmi népbiztoshelyettes, katonai teoretikus.
[21] Charles de Gaulle (1890-1970) francia tábornok, katonai teoretikus, a Francia Köztársaság elnöke.
[22] Vitéz Bertalan Árpád (1898-1941) őrnagy, a magyar ejtőernyős fegyvernem megszervezője.
[23] A caporettói áttörés hadműveletre (más néven XII. isonzói csatára) 1917. október 24. és november 19. között került sor a szövetséges Osztrák?Magyar Monarchia és a Német Birodalom, valamint Olaszország erői között. Az Osztrák?Magyar Monarchia és Németország csapatai Caporettónál áttörték az olasz arcvonalat és az antant-erőket egészen a Piave folyóig szorították vissza.
[24] Lippai Péter ezredes: A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai történelmi áttekintésen keresztül, konferencia előadás anyaga, MH ÖHP, 2016. február 03., p. 20-38.
Philip Hammond a BBC vasárnapi politikai magazinműsorában(Forrás: http://www.bbc.com/news/uk-politics-35572555)
Az Európai Unió tagállamaiban az elmúlt évek során folyamatosan erősödtek az euroszkeptikus pártok és mozgalmak, a tendenciát pedig tovább gyorsította a kontinenst sújtó migrációs válság. Az Egyesült Királyságban a Konzervatív Párt színeiben induló David Cameron ? többek között ? azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy népszavazást fog kezdeményezni az ország EU-tagságáról. A kormány több Európai Uniós szabályozással is szembement. Ilyen például az a törvénytervezet, mely szerint a külföldi munkavállalók ? legyenek akár EU-s tagországból érkezők ? kizárólag négy év folyamatos munkaviszony után lennének jogosultak a szociális rendszer igénybevételére.
Az Egyesült Királyság a viszonylagos gazdasági függetlensége és a meglehetősen biztos lábakon álló angol font, továbbá a lakosság integrációellenessége erős tárgyalási pozíciót teremtett a kormánynak az Európai Uniós intézményekkel szemben. A nyomásnak engedve nemrég megkezdődtek a tárgyalások az Egyesült Királyság csatlakozási szerződésének módosítása érdekében.
Philip Hammond brit külügyminiszter a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: ?Valós a félelem Európában, hogy ha az Egyesült Királyság kilép, akkor a járvány terjedni kezd, ezért a többi tagállamnak nem áll érdekében annak bebizonyosodása, hogy az Egyesült Királyság sikeres lehet az EU-n kívül is.? A tagságról szóló népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint, ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni az Európai Tanács február 18-án kezdődő ülésén, akkor a brit kormány a referendumot akár már júniusra is kiírhatja.
Manuel Valls francia miniszterelnök szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián elutasította az állandó menekült befogadási kvótarendszer ötletét. Ezzel Párizs közvetlenül az Európai Tanács február 18-19-ei, migrációs válságot kezelni kívánó ülése előtt megy szembe Németország törekvéseivel. A nyilatkozat szerint Franciaország továbbra is tartja magát eddigi ígéretéhez, és a 160 000 menekültből ? akik egymás közötti elosztásáról az európai országok megállapodtak ? összesen 30 000-et fogad be. Habár a francia miniszterelnök elismerően nyilatkozott a menekültválság enyhítésére vonatkozó német tehervállalásáról, kijelentette, hogy országa több menekültet már nem fogad be.
Angela Merkel német kancellár várhatóan arra próbálja ösztönzi az európai döntéshozókat, hogy röviddel az Európai Unió vezetőinek ülése előtt fogadják el a menekültválság kontingens alapú megoldására vonatkozó terveket. Emellett viszont a Visegrádi csoport tagjainak (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) vezetői hétfőn találkoznak bolgár és macedón partnereikkel, akik számára a menekültválság kezelését szolgáló munkaerőt és egyéb támogatást ajánlhatnak fel. Robert Fico szlovák miniszterelnök nyilatkozata szerint, ha a görög határvédelem nem működik, akkor egyelőre érdemesebb a Macedónia és Bulgária Görögországgal közös határszakasza feletti ellenőrzést megerősíteni.
(a komplexum részét képező csapásmérő multikopter. A kép forrása: rt.com)
Február 10-én, a Moszkva melletti kubinkai katonai kiállítótéren került megrendezésre az első tudományos katonai konferencia, melyen bemutatták az orosz fegyveres erők számára kifejlesztett legújabb katonai robotokat. Az orosz Szisztemprom[1] vállalat egy pilóta nélküli repülő eszközökből (Unmanned Aerial Vehicle ? UAV) álló páncéltörő rakétakomplexumot mutatott be, melynek elemei képesek feladatukat önállóan, vagy akár egy kötelék részeként is végrehajtani. A komplexumot négy különböző képességekkel rendelkező UAV alkotja: egy robot helikopter, egy megfigyelő, egy felderítő, valamint egy páncéltörő rakétákkal felfegyverzett csapásmérő multikopter (quadcopter).
(a komplexum részét képező felderítő multikopter. A kép forrása: rt.com)
A komplexum részét képező robot helikopter több száz kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, ezen túlmenően a fedélzeti kameráinak köszönhetően képes harctéri és meteorológiai megfigyeléseket végezni, valamint utánpótlás célba juttatni. A felderítő multikopter hőképalkotó berendezéssel van felszerelve, és képes a vezetési pontnak valós időben továbbítani az összegyűjtött adatokat. A megfigyelő multikopter előretolt tüzérségi megfigyelőként célpontokat jelölhet ki a tüzérség számára, valamint segítheti a pontos tűzvezetést. A csapásmérő multikopter páncéltörő rakétákkal van felszerelve, mellyel képes megsemmisíteni az ellenséges harckocsikat és páncélozott harcjárműveket. Az UAV-k a Glonass és GPS navigációs rendszereket használják a tájékozódáshoz, az útvonalak meghatározásához, és a célpontok kijelöléséhez.
(a komplexum részét képező robot helikopter. A kép forrása: rt.com)
„A Szisztemprom által kifejlesztett technológiát arra tervezték, hogy hatékonyan helyettesítse az embereket, ahol csak lehetséges. A rendszert tervezése során törekedtek rá, hogy minimalizálják az emberi beavatkozást, így a robotok képesek autonóm módon felderítő, járőr, szállító, valamint harci feladatokat ellátni” – nyilatkozta Szergej Skokov, az UIMC vállalat vezérigazgató-helyettese. A konferencián ezen túlmenően bemutattak egy 10 UAV és UGV (szárazföldi pilóta nélküli eszköz) egyidejű irányítására alkalmas mobil vezetési pont, mely egy 5 operátor befogadására alkalmas Kamaz-43116 típusú járműn került kialakításra, ami képes egy héten át önállóan tevékenykedni.
Oroszország az utóbbi években intenzíven fejleszti szárazföldi és légi pilóta nélküli eszközeit, mely az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek átfogó modernizációs programjának részét képezi. A kifejlesztett eszközök közül többek között a Platform-M típusú harci robotot exportra is szánják.
[1] Az orosz Rosztek állami fegyvergyártó vállalat részeként 2014-ben alapított UIMC (United Instrument Manufacturing Corporation) egyik leányvállalata.
Még a keddi nap folyamán két nő öngyilkos merényletet hajtott végre a Nigéria északkeleti részén fekvő Dikwa városának menekülttáborában, jelentették be a hivatalos szervek pénteki sajtótájékoztatójukon. A robbantásban 58 ember életét vesztette és további 78 súlyosan megsérült. Az eset mögött minden bizonnyal a Boko Haram terrorista szervezet áll. A megtámadott tábor pont olyan embereknek nyújtott menedéket, akiknek a Boko Haram támadásai miatt kellett elmenekülniük otthonaikból.
Satomi Alhaji Ahmed, Bornó állam Szövetségi Válságkezelési Ügynökségének vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy csütörtökön reggel 6:30-kor három merénylő lépett be a táborba, de a merényletet csak kettő hajtotta végre, ugyanis a harmadik nő a tömegben felismerte családtagjait, ezért az utolsó pillanatban visszakozott. Ahmed hozzátette, hogy két további személyről is azt feltételezik, hogy robbantási szándékkal érkeztek a táborba, azonban, egyelőre még tisztázatlan okokból, ők nem tudták működésbe hozni a robbanó szerkezeteiket, jelenleg nagy erővel körözik őket.
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. További információ
Cookie-k elfogadása
Cookie beállítások
Süti box beállítások
Süti box beállítások
Adatvédelmi beállítások
Döntse el, hogy mely cookie-kat kívánja engedélyezni. Bármikor megváltoztathatja ezeket a beállításokat. Ezek a változtatások korlátozhatják az oldal elérhetőségét, használatát. További információkért a cookie-k törléséről látogasson el böngészőjének a Segítség oldalára.
A kurzor segítségével aktiválhatja és deaktiválhatja a különböző típusú cookie-kat
Ez a honlap használja:
Emlékezni arra, melyik süti csoportot fogadta el
Ez a weboldal nem használja:
Bejelentkezési adatok megjegyzése
Alapvető: Emlékezzen a cookie engedély beállításokra
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Információk gyűjtése, melyeket a hírlevél űrlapokban és a többi oldalon lévő űrlapokban adott meg
Alapvető: A bevásárló kosárhoz hozzáadott termékek nyomonkövetése
Alapvető: Hitelesítse, hogy bejelentkezett a felhasználói fiókjába
Alapvető: Kiválasztott nyelv megjegyzése
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
Ez a honlap használja:
Alapvető: Emlékezzen a cookie engedély beállításokra
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Információk gyűjtése, melyeket a hírlevél űrlapokban és a többi oldalon lévő űrlapokban adott meg
Alapvető: A bevásárló kosárhoz hozzáadott termékek nyomonkövetése
Alapvető: Hitelesítse, hogy bejelentkezett a felhasználói fiókjába
Alapvető: Kiválasztott nyelv megjegyzése
Ez a weboldal nem használja:
Bejelentkezési adatok megjegyzése
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
Ez a honlap használja:
Alapvető: Emlékezzen a cookie engedély beállításokra
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Információk gyűjtése, melyeket a hírlevél űrlapokban és a többi oldalon lévő űrlapokban adott meg
Alapvető: A bevásárló kosárhoz hozzáadott termékek nyomonkövetése
Alapvető: Hitelesítse, hogy bejelentkezett a felhasználói fiókjába
Alapvető: Kiválasztott nyelv megjegyzése
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Ez a weboldal nem használja:
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
Ez a honlap használja:
Alapvető: Emlékezzen a cookie engedély beállításokra
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Információk gyűjtése, melyeket a hírlevél űrlapokban és a többi oldalon lévő űrlapokban adott meg
Alapvető: A bevásárló kosárhoz hozzáadott termékek nyomonkövetése
Alapvető: Hitelesítse, hogy bejelentkezett a felhasználói fiókjába
Alapvető: Kiválasztott nyelv megjegyzése
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Ez a weboldal nem használja:
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
Ez a honlap használja:
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
