Hossein Dehghan, iráni védelmi miniszter a nemzeti televízióban tartott interjúban erősítette meg az ország szándékát új orosz gyártmányú Szu-30 vadászgépek beszerzéséről. A beszélgetés nem terjedt ki arra, hogy pontosan hány darabot és milyen határidővel vásárolnának meg, azonban az kiderült, hogy a gyártási folyamatokba bizonyos mértékig Irán is beszállna. Az iráni fegyverkezés egyértelműen a szankciók feloldásának a következménye, így a Moszkva és Teherán közötti gazdasági kapcsolatok a hadiipar területén is felívelő pályára állhatnak.
Irán ezzel a lépéssel modernizálhatja a szankciók végett immár elöregedőben lévő haditechnikai állományát. Az iráni légierő kötelékében nagyjából 25-30 ezer katona szolgálhat, ebbe a légierő és a légvédelem is beletartozik. Az országnak hozzávetőleg 330 darab harci repülőgépe van, azonban ennek körülbelül a fele nem, vagy kevéssé alkalmas műveleti tevékenységre. Ezen túlmenően a gépek nem kellően felszereltek és nincsenek ellátva elegendő logisztikai háttérrel.
Összesítve, az iráni légierő eszközállományának 60%-át amerikai gyártmányú harci repülőgépek teszik ki, melyek közül hozzávetőlegesen 43 darab F-14, 20 darab F-5B, 64 darab F-4D/E és 55 darab F-5E/F áll rendszerben, amelyeket az 1979-es iráni iszlám forradalom óta biztosan nem modernizáltak. Az eszközállomány fennmaradó 40%-át orosz, francia és kínai típusok alkotják ? 30 darab Szu-24MK, 7 darab Szu-25K, 3 darab Szu-25UBK, és 36 darab MiG-29 , továbbá 10 darab francia F-1E Mirage és 24 darab kínai F-7M vadászrepülőgép. A régióban zajló folyamatok miatt esedékessé vált az iráni légierő modernizációja, tekintettel Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek intenzív fegyverkezésre. A régió légierőinek képességeit összehasonlítva az iráni jócskán elmarad modern amerikai fegyverekkel felfegyverzett szomszédokéhoz képest, így nem csoda, hogy az egyik legkorszerűbb orosz vadászrepülőgép típusra esett a választásuk.
