Kezdőlap Blog Oldal 74

Nagyméretű államközi háborúra készítik fel az amerikai szárazföldi haderőt

0

Mark A. Milley vezérezredes, az amerikai szárazföldi haderő vezérkari főnöke február 24-én egy szenátusi meghallgatás során arról nyilatkozott, hogy szükségesnek véli a haderőnem személyi állományának ? a korábban tervezett lészámcsökkentéshez képest történő ? növelését, amennyiben ez megfelelő források hozzárendelésével, illetve magas készenléti szinttel párosul.

Az amerikai védelmi költségvetés csökkentése jelentős mértékben érinti a szárazföldi haderőt, melynek következtében a 2012-es csúcsévhez képest az aktív létszám már így is 80 000 fővel kevesebb (jelenleg 475 000 fő), és a teljes személyi állomány (melybe az aktív komponens mellett beletartozik a Szárazföldi Nemzeti Gárda és a szövetségi szárazföldi haderő tartaléka is) a tervezett csökkentések szerint 2018-ra 920 000 főre esik vissza. Egy, a haderőnem pozíciójának javításáért lobbizó szervezet (National Commission on the Future of the Army ? NCFA) január végén hozta nyilvánosságra azt a Kongresszus és az elnök számára készült jelentést, amely szerint az Egyesült Államok előtt álló katonai kihívások megfelelő kezelése érdekében a szárazföldi haderőnem teljes személyi állományának el kellene érnie legalább a 980 000 főt.

Milley ? az NCFA jelentésében foglalt javaslatokkal szinte teljesen azonos ? véleménye szerint a szárazföldi haderő ? a források korlátozottságának figyelembe vételével történő ? modernizációja és készenléti szintje közötti egyensúly az aktív személyi állomány 450 000 fős, a tartalékos komponens 196 000 fős, míg a Szárazföldi Nemzeti Gárda 335 000 fős létszáma esetén biztosítható. Milley továbbá kijelentette, hogy véleménye szerint az Egyesült Államokra veszélyt jelentő öt legfőbb szereplő (Oroszország, Kína, Észak-Korea, Irán, nemzetközi terrorszervezetek) közül Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a két ország között esetlegesen kirobbanó háború össze sem lenne hasonlítható az amerikai haderő által Afganisztánban és Irakban tapasztaltakkal, ezért a szárazföldi haderőnek fel kell készülnie egy közel hasonló katonai képességekkel bíró hatalom (angol terminológia szerint near-peer competitor) által jelentett hagyományos és hibrid fenyegetések kezelésére, többek között magas intenzitású fegyveres konfliktus megvívására is.

El kell ismerni ugyan, hogy a kijelentések mögött minden bizonnyal nagy szerepet játszik az amerikai védelmi szféra szűkösebb pénzügyi forrásainak elosztása miatt felerősödő haderőnemi rivalizálás, viszont az átalakuló biztonsági környezet és az Egyesült Államok legutóbbi Nemzeti Katonai Stratégiájának megállapításai miatt az érvek nem teljesen alaptalanok. A 2012-ben meghirdetett „pivot to Asia” külpolitikai irányvonallal, az Egyesült Államok esetleges kihívójának tartott Kína feltartóztatásához szükséges erőfeszítésekkel összhangban és a két nagyhatalom közötti potenciális gyújtópontok ? például a Dél-kínai- és a Kelet-kínai-tenger ? természetéből fakadóan háború esetén valószínűleg inkább a haditengerészet, a légierő és a tengerészgyalogság kapna főszerepet. Milley tehát nem véletlenül hangsúlyozta most és már a korábbiakban is, hogy szerinte az Egyesült Államok számára Oroszország jelenti a legnagyobb katonai fenyegetést, mivel a két ország közötti esetleges fegyveres konfliktus kialakulására Kelet-Európában van a legnagyobb esély, ahol az amerikai szövetségesek viszontbiztosításában most ? és várhatóan a jövőben is ? a szárazföldi haderő az egyik legfontosabb szereplő.

Kis lépés a migráció megfékezésében, nagy lépés a brit érdekérvényesítésben

0
Donald TUSK, az Európai Bizottság Elnöke és David CAMERON, az Egyesült Királyság miniszterelnöke

Az Európai Tanács 2016. február 18?19-én zajló ülésén három fontos témát tárgyalt: a hosszú hónapok óta Európára nehezedő migráció kérdését, az Egyesült Királyság EU-s szerepvállalását, illetve az EU Szíriához és Líbiához való viszonyulását.

 A múlt heti ülésen Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke korábban közzétett javaslatai mentén tárgyaltak az Egyesült Királyság helyzetét érintő négy területről, amelyekről döntés is született. Az Európai Tanács a megbeszélések során arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyság a Szerződések alapján továbbra is jogosult a fontot használni, távol maradni a Schengeni szabályok alkalmazásától, illetve a Schengeni térségben való részvételtől, továbbá kimaradni a közös bel- és igazságügyi együttműködés egyes intézkedéseiből. Bár ezek az engedmények az egyre szorosabb integráció törekvésétől ? ami mint tudjuk, az EU egyik alapvető célkitűzése ? egyre távolabbra mutatnak, mégis jogszerűek. A megállapodás egyetlen kitétele az volt, hogy a versenyképesség, a gazdasági kormányzás, a szuverenitás, a szociális ellátások és szabad mozgás területén minden fél érdekét tiszteletben tartó egyezség szülessen.

A vallettai csúcstalálkozón 2015. november 11-12-én a migráció kérdésében akciótervet fogadtak el az EU tagállamai, a rabati és a kartúmi folyamatban résztvevő országok, a rabati folyamat megfigyelői, valamint az Afrikai Unió bizottsága, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) Bizottsága, az ENSZ és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) képviselői. Ez akkor egy fontos előrelépésnek számított a migráció megfékezésére tett nemzetközi együttműködés kísérlete szempontjából.

A Tanács mostani ülésén felmérte az eddigi iránymutatások végrehajtását, és ezúttal már előírja az EU ? mindenekelőtt a FRONTEX ? szoros együttműködését a NATO-val. Prioritásként említi továbbá az EU?Törökország cselekvési terv végrehajtását, a migráció és a vele járó szervezett bűnözés megfékezését, az embercsempészet felszámolását, és a törököknek nyújtott támogatási összeg mihamarabbi tettekre váltását.

A migráció kapcsán fontosnak tartották továbbá a kiváltó okok kezelését és a migráció várható hullámának mederben tartását is, értve ez alatt a beléptetés esetén történő teljes, 100%-os személyazonosság-megállapítást és regisztrációt.

A következtetésekből az is kiderül, hajlandóság mutatkozik arra, hogy elkezdődjön az uniós keretek reformja, és nagyobb szelet jusson a migráció-politikának, ami mint láthatjuk egyre nagyobb és sürgetőbb forrásokat igényel.

A tanácskozáson Szíria és Líbia ügyében végül EU-s vállalás nem született, bár támogatnak minden külső kezdeményezést.

Startol az új izraeli védelmi Gideon-terv

0

Már 2015 nyarán bejelentették az új Gideon-tervet, azonban az izraeli védelmi minisztérium hivatalos állásfoglalása szerint a tárgyalások csak 2016 januárjában zárultak le. A tárcaközi egyeztetések során a 2016 és 2020 közötti időszakban 59.1 milliárd sékel ? hozzávetőleg 15 milliárd dollár ? lesz az izraeli védelmi költségvetés, amely évente 3 milliárd sékellel bővülhet, abban az esetben, ha sikerül elérni az előírt változásokat, amelyek hatékonyabbá teszik a költségvetési források felhasználását.

Dan Hagel dandártábornok szerint a hosszan tartó pénzügyi nehézségek után végre eredményes tervezési folyamat válhat valóra, amely a Gideon-terv végrehajtásában nyilvánul meg. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) finanszírozásában eddig problémák akadtak, ugyanis a védelmi tervezés strukturális nehézségekkel nézett szembe. Az IDF fenntartásának és fejlesztésének kérdését gyakran háttérbe szorították az olyan projektek, mint az izraeli partoknál lévő energiahordozók védelme, a déli parancsnokság aránytalan megerősítése vagy a rehabilitációs és családi támogatások, azonban ezeket innentől különböző pénzügyi eszközökből finanszírozzák.

A Gideon-terv a hosszú távú stratégiai és védelmi tervezés során számos problémára fog választ adni. Ezek között Izrael 10-15 éves távlatban például egy esetleges Iránnal vívott háborúra is felkészül, tekintettel arra, hogy a nukleáris megállapodás idővel megszűnik és az izraeli aggodalmak szerint Irán nukleáris fegyverre fog szert tenni. Izrael számol Irán stratégiai pozíciószerzésével, az ország pénzügyi ? ezáltal egyben katonai ? megerősödésével, valamint a nem állami szerepelőkre és fegyveres csoportokra gyakorolt befolyásának növekedésével, így egy újabb konfliktus kialakulásával is.

Izraelt a Gideon-tervben foglaltak szerint felkészítik továbbá a hibrid fenyegetésekre, így a nem állami szereplők, kevert konvencionális és terrorszervezetek elleni harcra is. A hosszú távú tervezés során fel kell készülni a környezetében lévő államok széthullására, a lakosság radikalizációjára, valamint az Iszlám Állam jelentette fenyegetésre. Ezen túlmenően számolni kell a síita iszlám térnyerésére Irakban és Szíriában, amely szintén Irán pozícióit erősíti, valamint a már ?szokásosnak? mondható konfliktusokra, mint a Gázai-övezetből, a Sínai-félszigetről érkező fenyegetésre és az Izraelen belüli vallási különbségekből fakadó felekezeti összecsapásokra.

A Gideon-terv fő célkitűzése, hogy olyan kapacitást fejlesszen ki, amely a fent felsorolt veszélyek mindegyike ellen fel tudja venni a harcot. Ezek során kiemelt szerep jut a légierőnek, a precíziós fegyverek alkalmazásának, valamint a gyorsan telepíthető, jól felszerelt és kiképzett szárazföldi erőknek. A Gideon-terv végrehajtásával együtt a vezérkarban is változások lesznek, így több tábornoki és további főtiszti, tiszti pozíciók szűnnek meg, de ezzel párhuzamosan a szárazföldi haderőnem, a légierő és a haditengerészet is nagyobb mozgásteret kap az irányítás és a pénzügyek tekintetében egyaránt. Fontos kiemelni, hogy a Gideon-terv átfogóan öleli fel Izrael védelmi képességeit, így egyaránt fejleszti az északi, a középső és a déli stratégiai zónákat is.

Lengyel harckocsi modernizáció

0

Lengyelország rendelkezik a legtöbb harckocsival a visegrádi országok közül. A lengyel szárazföldi haderőnemnél jelenleg 541 darab ? zárolt ? T-72-es, 232 darab PT-91 Twardy ? ami a T-72-es lengyelek által továbbfejlesztett változata ?, valamint 128 darab német gyártmányú Leopard 2A4 és 105 darab Leopard 2A5 típusú harckocsi áll a rendelkezésre.

Leopard 2PL koncepció. (A kép forrása: http://defence-blog.com/)

A hadsereg vezetése a fent említett Leopard 2A4-eseket kívánja modernizálni (a továbbfejlesztett típus elnevezése Leopard 2PL lesz), és az e kapcsán kiírt tendert a német Rheinmetall vállalat nyerte meg. Az ezzel kapcsolatban kötött szerződés szerint a düsseldorfi székhelyű cég a lengyel Polska Grupa Zbrojeniowa (PGZ) és ZM Bumar-Łabędy S.A-val együtt végzi a fejlesztést, ami így magas képzettséget igénylő munkahelyeket teremet, és a Rheinmetall számára a projekt összesen 220 millió eurós bevételt jelenthet. A fejlesztésnek köszönhetően a lengyel Leopard 2PL-ek a német A5 és A6 típusokhoz hasonló képességgel fognak rendelkezni.

„A prištinai tüntetés az albán egyesítés kezdete”

0

Az albán egyesítési mozgalom élharcosa, Kočo Danaj a montenegrói Dan napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a prištinai tüntetés elindította Nagy-Albánia létrejöttét.

Danaj elmondta a lapnak, hogy a tüntetők egyaránt üzentek a prištinai, tiranai és szkopjei politikusoknak, miszerint egyesíteni akarják az albán nemzetet.

„Életre akarom hívni az 1912-es valonai szerződést. Beteljesítjük a Koszovói Felszabadítási Hadsereg és vezetőjük, Adem Jashari ígéretét a nemzet egyesítéséről. Éppen ezért több tízezer albán kezdett menetbe Prištinából indulva Albánia természetes határai mentén.”

Koszovó fővárosában a függetlenség egyoldalú kikiáltásának nyolcadik évfordulóján rendezett eseményen tehát nagy terveket szőttek.

Danaj vezette a menetet, majd nyílt levelet címzett a montenegrói, szerb, görög és macedón hatóságoknak, benyújtva területi igényét azok egyes területeire az albán egyesítés érdekében. A Balkánon tehát tovább nő a feszültség, konszenzusos megoldás pedig egyelőre biztosan nem várható az ehhez hasonló kényes ügyekben.

Február 27-től újabb tűzszünet Szíriában

0

A két héttel ezelőtt Münchenben megkezdett folyamatoknak köszönhetően az Egyesült Államoknak és Oroszországnak sikerült egy valós szíriai tűzszüneti megállapodást tető alá hoznia. Ennek értelmében február 27-től kezdve az Al-Nuszra Front, az Iszlám Állam és más, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által terrorista szervezetnek minősített csoportok elleni műveleteket kivéve minden fegyveres tevékenységet beszüntetnek a közel-keleti országban. A tűzszünethez csatlakozni kívánóknak legkésőbb február 26-án, délelőtt 10 óráig kell jelezniük erre vonatkozó szándékukat. Bassár el-Aszad szír elnök szinte azonnal jelezte, hogy kész elfogadni a nagyhatalmak által gründolt megállapodást, azonban hozzá tette: nem hagyja, hogy a tűzszünet alatt bármilyen terrorista szervezet megerősítse a pozícióit. Arról, hogy a kisebb szélsőséges mozgalmak közül Moszkva és Washington melyeket tekinti terrorista szervezetnek, a közeljövőben további egyeztetéseket folytatnak. A megállapodást az amerikai és orosz politikai vezetés is egyaránt pozitívnak értékelte. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a mostani tűzszünet segíthet a szíriai vérontás tényleges megállításában.

Iráni haderőfejlesztés: sérti a fegyverembargót a tervezett repülőgép-beszerzés

0
A Szohoj Szu-30SzM típusú repülőgépek légibemutatója a MAKSZ Nemzetközi Repülési Kiállításon, a Moszkva melletti Zsukovszkbanforrás: REUTERS/Maxim Shemetov (http://www.reuters.com/article/us-russia-iran-arms-idUSKCN0VR2TV)

Irán orosz gyártmányú harci repülőgépeket vásárolna Oroszországtól: a megfontolás jogos, de mit szól ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsa és mik a hosszú távú kilátások?

Irán úgy tűnik kész aláírni az adásvételi szerződést Moszkvával az orosz gyártmányú Szuhoj Szu-30 Flanker repülőgépek beszerzéséről. A vásárlás az iráni haderő modernizálási tervébe illeszkedik, köszönhetően a júliusi nukleáris megállapodásnak, mely feloldotta az ország fegyvervásárlási tilalmát.

Teheráni kormányzati források szerint Hosszein Degán, iráni védelmi miniszter február 16-i moszkvai látogatása alkalmával a beszerzésre vonatkozó tárgyalások célegyenesbe érkeztek. A miniszter elsősorban a szóban forgó repülőgépek vásárlásáról, illetve az Almaz-Antej Sz-300 PMU-2 ? ballisztikus rakéták elhárítására is alkalmas ? légvédelmi rakétarendszerek szállításáról tárgyalt Oroszországban. „Az iráni légierőnek szüksége van a Szu-30 típusú repülőgépekre, és a tárgyalások előrehaladottságát tekintve reméljük, hogy a következő látogatáson aláírásra kerül az adásvételi szerződés”nyilatkozta korábban az iráni védelmi minisztérium egy képviselője.

Degán személyesen is megerősítette szándékát a repülőgéppark modernizálására, de nem pontosította, hogy az orosz gyártmányú vadászrepülőgép típus melyik változata érdekelné. Teherán feltehetőleg a Szu-30 egy (az indiai, maláj, algériai és egyes orosz gépekhez hasonlóan) jelentősen továbbfejlesztett verzióját részesítené előnyben, de tekintettel a gazdaság nem túl fényes helyzetére, elképzelhető, hogy egy egyszerűbb és olcsóbb, (az orosz légierőnél rendszeresített) Szu-30M2-n alapuló változatra esik a választásuk.

Bár az Oroszország legkeletebbi csücskében, Komszomolszk-on-Amurban gyártott Szu-30M2 aerodinamikai és avionikai tulajdonságai is elmaradnak a továbbfejlesztett Szu-30SzM-étől, bármely Szu-30 változat beszerzése nagyban növelné az iráni légierő ütőképességét, mely jelenleg elavult amerikai, orosz és kínai gyártmányú repülőkből áll. A géppark legmodernebb elemeinek a még a sah idejében vásárolt amerikai Grumman F-14A Tomcatek és részben a Szovjetuniótól vásárolt, részben az első öbölháború alatt Iránba menekített iraki MiG-29-esek számítanak.

Egyes vélemények szerint Teherán nem elégszik meg a beszerzésekkel: az a szándéka, hogy a repülőgépek gyártási engedélyét is megvásárolja. Ebben az esetben (India után) Irán lenne a második ország a világon, mely helyileg gyártja az Szu-30 egy változatát.

Mindazonáltal még korai lenne ?tiszta üzletről? beszélni, hiszen nemcsak a gyártás, de a vásárlás is akadályokba ütközhet. A 2015 júliusában aláírt és történelmi jelentőségűként definiált nukleáris megállapodás szerint a fegyver-embargó még az aláírást követően 5 évig hatályos, hagyományos felszerelések esetén létezik egy kibúvó: ilyenkor az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy bejelentési és ellenőrzési eljárás, valamint esetenként egyedi elbírálás alapján dönthet a fegyvervásárlások engedélyezéséről.

Hegemonisztikus ambíciók?

forás: economist.com (http://www.economist.com/news/middle-east-and-africa/21651279-should-russia-and-china-expect-arms-bonanza-iran-after-nuclear-deal)
(A kép forrása: economist.com)

A nukleáris megállapodás meghozta Iránnak azt a nemzetközi legitimációt, mellyel hozzáférhet a katonai technológiához Oroszország és legnagyobb kereskedelmi partnere, Kína részéről. Az évtizedes szankciók, az iraki háború veszteségei, a befektetői bizalmatlanság, a korrupció és a belterjes gazdaság azonban megtette a hatását, így Irán regionális hegemóniát vizionáló tervei a katonai képességek terén egyelőre harmatgyenge lábakon állnak. Bár a hadsereg létszáma magas, a szárazföldi erők felszereltsége hiányos, valamint megosztott a reguláris erők és az Iráni Forradalmi Alakulat (IRGC) között, és inkább alkalmas puccsok megelőzésére, vagy aszimmetrikus hadviselésre mint, hogy valós fenyegetést jelentsen a szomszédaira. Teherán a hátrányát eddig többek között hazai fejlesztésű ballisztikus rakétarendszerek telepítésével próbálta kompenzálni, mely a szomszédos arab államok légibázisaira, olajfinomítóira és kitermelő-állomásaira is fenyegetést jelenthet, ezzel ellensúlyozva azok más területeken fennálló katonai fölényét.

Az Öböl-Menti Együttműködési Tanács államainál fenyegetőbb szomszédokat pedig keresve sem találni: együttes katonai költségvetésük az elmúlt években az iráni sokszorosa volt, nem is beszélve arról, hogy jövedelmező nyugati fegyverkereskedelmi megállapodásaik révén a piacon elérhető legfejlettebb technológiákhoz jutnak hozzá. Iránnak tehát nem évekre, de valószínűleg az elkövetkezendő évtizedekre is szüksége lesz ahhoz, hogy életet leheljen a sok tekintetben elmaradott haderejébe.
Nem kérdés, Teherán mindig megtalálja a módját, hogy nagyhatalmi szövetségesei segítségével kedvező pozícióba kerüljön, ezért szerepe soha nem elhanyagolható a Közel-kelet biztonsági útvesztőjében. De, hogy potenciálisan katonai hegemón státuszt szerezzen a térségben? Abszolút kizárt.

A Baltikum biztonsága Magyarországról szemlélve

0
(A kép forrása: http://www.globalmeatnews.com)

A Magyar Külügyi Társaság Ifjúsági Csoportja 2016. február 12-én megtartott panelbeszélgetésén a Baltikum biztonsága volt a fő téma. A meghívott vendégek között olyan magas rangú személyek voltak, mint Rasa Kairien?, Litvánia, valamint Imants Lie?is, Lettország nagykövete, illetve Balogh István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Biztonságpolitikai és Non-Proliferációs Főosztály vezetője.

A rendezvényt Nagy Dénes András, a Magyar Külügyi Társaság Ifjúsági Csoportjának elnöke nyitotta meg, majd köszöntőt mondott Pesuth Tamás, a Magyar Külügyi Társaság főtitkára is. A beszélgetést a lett fél nyitotta meg, amelyben vázolta Lettország – ezáltal a Baltikum – három fő biztonsági sarokkövét, kiemelve, hogy a katonai biztonság szemszögéből fejti ki gondolatait. Ez a három sarokkő a védelem és elrettentés, a hibrid hadviselés és a szolidaritási elkötelezettség.

Imants Lie?is a védelem és elrettentés kapcsán a NATO-t helyezte a középpontba. A Szövetségnek a balti államok is tagjai, tehát ennek megfelelően a 2014-es walesi NATO-csúcson elhangzott és elfogadott lépések fontosságát hangsúlyozta. Beszédében kitért a Krím-félsziget orosz annektálására, amely által előtérbe került a területvédelem és szükségessé vált az európai keleti szárny biztonságának fokozása. A lett nagykövet beszédében méltatta a kontinens déli régiójának biztonsági felzárkózását, amelyet a szíriai polgárháború eseményei és következményei, valamint az Iszlám Állam térnyerése és nagyfokú fenyegetése váltott ki.

A nagykövet úr a hibrid hadviselés eszközei közül a kiberhadviselést emelte ki, amelynek aktív használata hatékony a katonai célok elérése érdekében. Ennek ellensúlyozására koordinált fellépés szükséges, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Lettországban székel a NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központja (Strategic Communications Centre of Excellence), amelynek feladata, hogy azonosítsa és felmérje a biztonságra veszélyes elemeket és meghatározza a szükséges választ a kibertér kihívásaira. Kitért arra, hogy Iklódy Gábor személyében magyar munkatársa is van a központnak.

Szolidaritásként az Európai Unió és NATO tagságot említette, amelyben aktív szerepet vállal a három balti állam. Az Iszlám Állam megfékezéséhez a szövetségi rendszerek több tagállamával – köztük Magyarországgal is együttműködve – Lettország is hozzájárult. Az ország azonban nem csak ezen a műveleti területen képviselteti magát, hanem Maliban is együttműködik francia fegyveres erőkkel, továbbá Lettország kiveszi a részét a migrációs válságból is: eritreai és szíriai menekülteket fogad be.

Az előadást Rasa Kairien? folytatta, aki az energiabiztonság témáját állította középpontba. Véleménye szerint az energiahordozókat, mint a politikai nyomásgyakorlás eszközeit több ország is aktívan használja, ezáltal a téma mindig napirenden van. Szuverenitásuk elnyerése előtt a balti államok energiaellátása nagymértékben függött Oroszországtól, ezért nagy lépéseket tettek ennek ellensúlyozására az elmúlt évtizedekben. Kiemelte, hogy a 2009-es orosz-ukrán gázvita is a fent említett politikai nyomásgyakorlást tanúsította. Litvánia és a térség a legmagasabb áron vette a gázt Európa többi országához képest az orosz GAZPROM-tól. Ezzel párhuzamosan tehát az egyik fontos célkitűzés, hogy csökkentsék az energiafüggőséget, így ennek érdekében 2015-ben a balti államok szándéknyilatkozatot írtak alá Norvégiával a cseppfolyós földgáz importjára vonatkozóan. Mindemellett az elektromos áramhálózatot is függetleníteni kívánják Oroszországtól, így a 2015-ben elkezdődött folyamat révén villamosenergia távvezeték hálózat épül ki a balti térség és Svédország, illetve Lengyelország között. A megújuló energiaforrásokra is nagy figyelmet fordítanak, amelynek eredményeképpen jelenleg a lakossági felhasználás 80%-át és az ipari felhasználás 35%-át képesek ezen forrásokból előállítani. A nagykövetasszony megemlítette, hogy az Európai Uniónak energiaügyben is szolidárisnak kell lennie és a nukleáris biztonság kérdéskörét napirenden kell tartania, amelynek fő oka, hogy Fehéroroszország atomerőműve 50 km-re található Vilniustól. Zárógondolatként elmondta, hogy Oroszország továbbra is fontos energia exportőr marad, de megfelelő versenyhelyzetet kell teremteni.

Balogh István főosztályvezető úr felszólalásában fontos eseményként kiemelte a 25 éve folyó visegrádi négyek közötti regionális együttműködést, illetve az ugyancsak negyedszázada elindított diplomáciai kapcsolatokat a balti államokkal. Megerősítette azt a tényt, hogy a NATO fontos eleme a térség biztonságának, illetve a szövetségi rendszer iraki és afganisztáni szerepvállalása elősegíti a távoli országok kríziseinek megoldását, ezáltal közvetve hozzájárul az európai biztonsági helyzet normalizálódásához is.

A védelem és elrettentés stratégiával kapcsolatban kijelentette, hogy a jövőben is a kollektív védelem lesz a meghatározó. Európa és Oroszország között fontos a konfliktus megoldása, a politikai párbeszédhez való ajtók nyitva tartása és a feszültség csökkentése. Kiemelten kell kezelni azonban a biztonság támogatását, illetve hozzátette, hogy a délről érkező migráció magában foglal különféle biztonsági kockázatokat is.

A panelbeszélgetés folytatásában hallhattunk, hogy a hibrid hadviselés valóban újfajta kihívás, azonban mint eszköz már évszázadok óta használják. Magyarország 2014-ben egy századdal járult hozzá a Baltikumban megrendezett „IRON SWORD” gyakorlathoz, illetve új képességeinket kamatoztatva a NATO és a kollektív védelem részeként 2015-ben légtérvédelmi szolgálatot (Baltic Air Policy) láttak el hazánk JAS-39-es vadászgépei. A NATO-erők integrációs egységének (NATO Forces Integration Unit, NFIU) részeként Magyarországon is létrejön egy elem és a már meglévő NFIU egységekben 1-1 katona lát majd el szolgálatot Litvániában és Észtországban.

A rendezvény folytatásában Twitteren keresztül leadott kérdések kerültek megválaszolásra, amelyek főként a Lettországban elő orosz kisebbség jogaira vonatkoztak, mint például a nyelvgyakorlás és az emberi jogok.

Facebookon is lehetőség nyílt kérdések leadására, amelyek között szerepelt, hogy milyen jövője van a visegrádi négyek és a balti államok együttműködésének. A lett nagykövet válaszában egy kiterjedtebb együttműködésről beszélt, mégpedig a NB8 (Nordic-Baltic 8), vagyis Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia, Izland, Észtország, Lettország és Litvánia illetve a visegrádi négyek kapcsolatáról. A nagykövet köszönetét fejezte ki Magyarországnak a balti légtérvédelemben való szerepvállalásért.

Az esemény záró részeként a hallgatóság tehetett fel kérdéseket, amelyek közt szerepelt a megnövekedett amerikai szerepvállalás Kelet-Európában. Balogh István válaszában elmondta, hogy a közel 3,5 milliárd dollárnyi hozzájárulás négyszer több, mint a korábbi években. A finanszírozott programok elviekben a NATO 2014-es eseményeket követő válaszlépéseit hivatott kiegészíteni. Az úgynevezett készenléti akcióterv (Readiness Action Plan) összhangban van a walesi NATO csúcson elfogadott lépésekkel, ezáltal növeli a térség biztonságát.

Litvánia nagykövete a határok megerősítését és védelmét sürgette. Lettország nagykövete válaszában kiemelte az országa által vállalt nemzeti befogadó támogatást (Host Nation Support), amellyel megvalósul a szolidaritás, a védelem és elrettentés elve. Továbbá felhívta a figyelmet a következő NATO csúcsra, amely júliusban lesz Varsóban.

Összegzésként elmondható, hogy egy olyan párbeszéd alakult ki az esemény során, amely mély betekintést engedett a Baltikum biztonsági környezetébe. A regionális együttműködés fontosságát emelte ki, valamint Magyarország szerepének mind a NATO-ban, mind a visegrádi négyek szervezetében való felértékelődését.

Terítéken a migránsáradat, a terrorizmus, Grúzia és Afganisztán

0
(A kép forrása: http://www.nato.int/)

A NATO védelmi miniszterei február 10-11-én tartották tanácskozásukat, amely során a kooperáció további erősítésének szükségessége mellett Grúzia és a NATO közötti kapcsolatok, a menekültáradat megoldási lehetőségei, Szíria és Irak helyzete, valamint az afganisztáni tapasztalatok feldolgozása is szóba került.

A miniszterek megerősítették a 2014-es walesi csúcstalálkozón bejelentett, Grúzia védelmi képességfejlesztését szolgáló segítség (NATO-Georgia Package/SNGP) iránti eltökéltségüket, valamint azt is, hogy további lépéseket tesznek Grúzia és a NATO együttműködése érdekében. A grúz védelem tizenhárom szektorának megerősítéséhez húsz NATO tagállam ajánlott fel tanácsadókat és képességeket. A 13 terület a következő: beszerzés, stratégiai tervezés, különleges műveleti erők, katonai rendészet, kibervédelem, tengeri biztonság, kommunikáció, közös kiképzési és értékelési központ (Tbilisziben), védelmi iskola építése, logisztika, hírszerzés, repülés és légvédelem, NATO-Grúzia hadgyakorlatok. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kiemelte: az SNGP egyaránt erősíti a grúz védelmi rendszert és interoperabilitását a NATO képességeivel. A miniszterek üdvözölték Grúzia demokratikus intézményrendszer megteremtésének irányában tett lépéseit, azonban jelezték, hogy a jogállamiság tényleges kiépüléséhez további reformok szükségesek. A főtitkár emellett kijelentette: ?Abházia és Dél-Oszétia Grúziához tartoznak, mint autonóm tartományok. Felszólítjuk Oroszországot ennek elismerésére.?

A menekülthelyzetet érintve a miniszterek közös álláspontjukban kijelentették, hogy lépéseket tesznek az Égei-tengeren tapasztalt illegális embercsempészet megszüntetése és a migránsválság megoldása érdekében. A NATO haditengerészeti ereje jelenleg is hozzájárul az Égei-tenger biztosításához, azonban a továbbiakban szorosan együttműködve az EU határvédelmi szervezetével (FRONTEX), felderítő és ellenőrző mandátumot is kap. A NATO ezen felül AWACS (Airborne Warning and Control System ? korai előrejelző és légtérellenőrző) repülőgépekkel fogja támogatni Törökország és a nemzetközi koalíció erőfeszítéseit az Iszlám Állam terrorszervezet elleni műveletekben. Stoltenberg beszédében említette az újonnan felállított hat NFIU (NATO Force Integration Unit ? NATO-erők integrációs egysége) kiemelt munkáját és azt is, hogy a közeljövőben további kettő felépítését tervezik.

Az új típusú fenyegetések elleni képességek megerősítésé érdekében a védelmi miniszterek részletes, hibrid képességekre vonatkozó stratégiát dolgoztak ki. A gyorsreagálási képesség fejlesztése érdekében kiemelten fontos a kritikus területeken (mint például az élelem és vízkészletek, a telekommunikáció és a közlekedés) való rugalmasság kialakítása.

Zárásul az afganisztáni Eltökélt Támogatás Misszió (Resolute Support Mission) eddigi eredményeire is kitértek. A küldetés sikerességének biztosítása érdekében a miniszterek megegyeztek annak rendszeres ellenőrzésében és a tanácsadás hatékonyságának felülvizsgálatában is.

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik