A Magyar Külügyi Társaság Ifjúsági Csoportja 2016. február 12-én megtartott panelbeszélgetésén a Baltikum biztonsága volt a fő téma. A meghívott vendégek között olyan magas rangú személyek voltak, mint Rasa Kairien?, Litvánia, valamint Imants Lie?is, Lettország nagykövete, illetve Balogh István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Biztonságpolitikai és Non-Proliferációs Főosztály vezetője.
A rendezvényt Nagy Dénes András, a Magyar Külügyi Társaság Ifjúsági Csoportjának elnöke nyitotta meg, majd köszöntőt mondott Pesuth Tamás, a Magyar Külügyi Társaság főtitkára is. A beszélgetést a lett fél nyitotta meg, amelyben vázolta Lettország – ezáltal a Baltikum – három fő biztonsági sarokkövét, kiemelve, hogy a katonai biztonság szemszögéből fejti ki gondolatait. Ez a három sarokkő a védelem és elrettentés, a hibrid hadviselés és a szolidaritási elkötelezettség.
Imants Lie?is a védelem és elrettentés kapcsán a NATO-t helyezte a középpontba. A Szövetségnek a balti államok is tagjai, tehát ennek megfelelően a 2014-es walesi NATO-csúcson elhangzott és elfogadott lépések fontosságát hangsúlyozta. Beszédében kitért a Krím-félsziget orosz annektálására, amely által előtérbe került a területvédelem és szükségessé vált az európai keleti szárny biztonságának fokozása. A lett nagykövet beszédében méltatta a kontinens déli régiójának biztonsági felzárkózását, amelyet a szíriai polgárháború eseményei és következményei, valamint az Iszlám Állam térnyerése és nagyfokú fenyegetése váltott ki.
A nagykövet úr a hibrid hadviselés eszközei közül a kiberhadviselést emelte ki, amelynek aktív használata hatékony a katonai célok elérése érdekében. Ennek ellensúlyozására koordinált fellépés szükséges, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Lettországban székel a NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központja (Strategic Communications Centre of Excellence), amelynek feladata, hogy azonosítsa és felmérje a biztonságra veszélyes elemeket és meghatározza a szükséges választ a kibertér kihívásaira. Kitért arra, hogy Iklódy Gábor személyében magyar munkatársa is van a központnak.
Szolidaritásként az Európai Unió és NATO tagságot említette, amelyben aktív szerepet vállal a három balti állam. Az Iszlám Állam megfékezéséhez a szövetségi rendszerek több tagállamával – köztük Magyarországgal is együttműködve – Lettország is hozzájárult. Az ország azonban nem csak ezen a műveleti területen képviselteti magát, hanem Maliban is együttműködik francia fegyveres erőkkel, továbbá Lettország kiveszi a részét a migrációs válságból is: eritreai és szíriai menekülteket fogad be.
Az előadást Rasa Kairien? folytatta, aki az energiabiztonság témáját állította középpontba. Véleménye szerint az energiahordozókat, mint a politikai nyomásgyakorlás eszközeit több ország is aktívan használja, ezáltal a téma mindig napirenden van. Szuverenitásuk elnyerése előtt a balti államok energiaellátása nagymértékben függött Oroszországtól, ezért nagy lépéseket tettek ennek ellensúlyozására az elmúlt évtizedekben. Kiemelte, hogy a 2009-es orosz-ukrán gázvita is a fent említett politikai nyomásgyakorlást tanúsította. Litvánia és a térség a legmagasabb áron vette a gázt Európa többi országához képest az orosz GAZPROM-tól. Ezzel párhuzamosan tehát az egyik fontos célkitűzés, hogy csökkentsék az energiafüggőséget, így ennek érdekében 2015-ben a balti államok szándéknyilatkozatot írtak alá Norvégiával a cseppfolyós földgáz importjára vonatkozóan. Mindemellett az elektromos áramhálózatot is függetleníteni kívánják Oroszországtól, így a 2015-ben elkezdődött folyamat révén villamosenergia távvezeték hálózat épül ki a balti térség és Svédország, illetve Lengyelország között. A megújuló energiaforrásokra is nagy figyelmet fordítanak, amelynek eredményeképpen jelenleg a lakossági felhasználás 80%-át és az ipari felhasználás 35%-át képesek ezen forrásokból előállítani. A nagykövetasszony megemlítette, hogy az Európai Uniónak energiaügyben is szolidárisnak kell lennie és a nukleáris biztonság kérdéskörét napirenden kell tartania, amelynek fő oka, hogy Fehéroroszország atomerőműve 50 km-re található Vilniustól. Zárógondolatként elmondta, hogy Oroszország továbbra is fontos energia exportőr marad, de megfelelő versenyhelyzetet kell teremteni.
Balogh István főosztályvezető úr felszólalásában fontos eseményként kiemelte a 25 éve folyó visegrádi négyek közötti regionális együttműködést, illetve az ugyancsak negyedszázada elindított diplomáciai kapcsolatokat a balti államokkal. Megerősítette azt a tényt, hogy a NATO fontos eleme a térség biztonságának, illetve a szövetségi rendszer iraki és afganisztáni szerepvállalása elősegíti a távoli országok kríziseinek megoldását, ezáltal közvetve hozzájárul az európai biztonsági helyzet normalizálódásához is.
A védelem és elrettentés stratégiával kapcsolatban kijelentette, hogy a jövőben is a kollektív védelem lesz a meghatározó. Európa és Oroszország között fontos a konfliktus megoldása, a politikai párbeszédhez való ajtók nyitva tartása és a feszültség csökkentése. Kiemelten kell kezelni azonban a biztonság támogatását, illetve hozzátette, hogy a délről érkező migráció magában foglal különféle biztonsági kockázatokat is.
A panelbeszélgetés folytatásában hallhattunk, hogy a hibrid hadviselés valóban újfajta kihívás, azonban mint eszköz már évszázadok óta használják. Magyarország 2014-ben egy századdal járult hozzá a Baltikumban megrendezett „IRON SWORD” gyakorlathoz, illetve új képességeinket kamatoztatva a NATO és a kollektív védelem részeként 2015-ben légtérvédelmi szolgálatot (Baltic Air Policy) láttak el hazánk JAS-39-es vadászgépei. A NATO-erők integrációs egységének (NATO Forces Integration Unit, NFIU) részeként Magyarországon is létrejön egy elem és a már meglévő NFIU egységekben 1-1 katona lát majd el szolgálatot Litvániában és Észtországban.
A rendezvény folytatásában Twitteren keresztül leadott kérdések kerültek megválaszolásra, amelyek főként a Lettországban elő orosz kisebbség jogaira vonatkoztak, mint például a nyelvgyakorlás és az emberi jogok.
Facebookon is lehetőség nyílt kérdések leadására, amelyek között szerepelt, hogy milyen jövője van a visegrádi négyek és a balti államok együttműködésének. A lett nagykövet válaszában egy kiterjedtebb együttműködésről beszélt, mégpedig a NB8 (Nordic-Baltic 8), vagyis Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia, Izland, Észtország, Lettország és Litvánia illetve a visegrádi négyek kapcsolatáról. A nagykövet köszönetét fejezte ki Magyarországnak a balti légtérvédelemben való szerepvállalásért.
Az esemény záró részeként a hallgatóság tehetett fel kérdéseket, amelyek közt szerepelt a megnövekedett amerikai szerepvállalás Kelet-Európában. Balogh István válaszában elmondta, hogy a közel 3,5 milliárd dollárnyi hozzájárulás négyszer több, mint a korábbi években. A finanszírozott programok elviekben a NATO 2014-es eseményeket követő válaszlépéseit hivatott kiegészíteni. Az úgynevezett készenléti akcióterv (Readiness Action Plan) összhangban van a walesi NATO csúcson elfogadott lépésekkel, ezáltal növeli a térség biztonságát.
Litvánia nagykövete a határok megerősítését és védelmét sürgette. Lettország nagykövete válaszában kiemelte az országa által vállalt nemzeti befogadó támogatást (Host Nation Support), amellyel megvalósul a szolidaritás, a védelem és elrettentés elve. Továbbá felhívta a figyelmet a következő NATO csúcsra, amely júliusban lesz Varsóban.
Összegzésként elmondható, hogy egy olyan párbeszéd alakult ki az esemény során, amely mély betekintést engedett a Baltikum biztonsági környezetébe. A regionális együttműködés fontosságát emelte ki, valamint Magyarország szerepének mind a NATO-ban, mind a visegrádi négyek szervezetében való felértékelődését.