21.7 C
Budapest
2026 április 25. szombat 19:08
Kezdőlap Blog Oldal 73

Amerika búcsút vesz az orosz rakétahajtóművektől?

Szerző:
Molnár Mónika
-
0

A Krím-félsziget elcsatolásának második évfordulójához közeledve John McCain szenátor felkérte az Amerikai Egyesült Államok légierejét, hogy folytasson le vizsgálatot annak érdekében, hogy kiderüljön, az ország nem sérti-e a 2014-től bevezetett Oroszországot sújtó szankciókat az RD-180-as rakétahajtómű vásárlásával. A szankciós rezsim ? melyben Amerikán kívül részt vesz az Európai Unió, Kanada és számos egyéb ország ? három területen korlátozza az Oroszországi Föderációval folytatott kereskedelmet: akadályozza a kijelölt állami tulajdonú cégek nyugati pénzpiacokhoz férését a banki, energetikai és védelmi szektorok tekintetében; embargót vezet be az olajfeltárásra és -kitermelésre használt csúcstechnológiai felszerelések tekintetében; valamint szintén embargót irányoz elő a katonai és kettős felhasználású termékek vonatkozásában.

A kormányzati és kereskedelmi műholdak pályára állításához az amerikai United Launch Alliance (ULA) vállalat legtöbbet használt Atlas V hordozórakétáinak egyik legfontosabb alkotórésze az említett orosz fejlesztésű RD-180-as rakétahajtómű. Amennyiben a hajtómű importját betiltják, mind az ULA, mind az amerikai kormány kényes helyzetbe kerülhet, az országban ugyanis az ULA mellett csak a SpaceX vállalat rendelkezik jogosultsággal a nemzetbiztonságot érintő rakétaindítások kivitelezéséhez. Az RD-180-as hajtómű nélkül az ULA elsődleges profiljának számító kormányzati megbízások drasztikus csökkenésével számolhat, ami jelentős kihívás elé állítja a vállalatot.

McCain szenátor a szóban forgó rakétahajtómű szankciós rezsimnek való megfelelésével kapcsolatos kételyei azután fogalmazódtak meg, hogy napvilágra kerültek tervek az orosz űripar újrastrukturálásáról. A korlátozások bevezetése után 2014-ben a SpaceX kezdeményezésére már lezajlott egy vizsgálat, amely akkor az ULA számára kedvezően zárult: megállapították, hogy az NPO Enyergomas gépgyártó vállalattal folytatott kereskedelem nem sérti a szankciókat. Most azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök december végi rendeletével az Enyergomas részvényeinek nagyjából 75%-ával rendelkező United Rocket and Space Corporation beleolvad az átalakított Roszkoszmoszba. Az új Roszkoszmosz irányítása pedig jelentős részben Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes irányítása alá fog tartozni, aki egyike az Egyesült Államok által jegyzett szankciós listán található személyeknek. Értesülések szerint az irányító testület tagja lesz Szergej Csemezov is, aki a kettős felhasználású és high-tech termékekkel foglalkozó Rosztyehnologiji állami cég vezetője, és mind Csemezov, mind a vállalat megtalálható a szankciós listán.

A szankciós rezsim valószínűleg még huzamosabb ideig érvényben marad, annak eltörlését ugyanis a minszki megállapodásban foglaltak teljesüléséhez kötötték.[1] Az RD-180-as rakétahajtómű ügyében folytatott vizsgálat eredménye várhatóan egy-két héten belül lesz nyilvános. Amennyiben az eredmény szerint a kereskedelem sérti a szankciókat, a légierő kénytelen lesz felfüggeszteni használatukat. Az Amerikai Védelmi Minisztérium azonban már dolgozik az alternatíván: egy február 29-i bejelentésben nyilvánosságra hozott szerződés szerint 2019 végére egy amerikai fejlesztésű hajtóművel szeretnék helyettesíteni az RD-180-at.

A korlátozások bevezetése óta egyébként több jelentős megállapodás is meghiúsult a védelmi ipar területén, ezek közül az egyik legnagyobb figyelmet a Franciaországtól 2011-ben rendelt két Mistral típusú helikopterhordozó leszállításának kérdése kapta. A hadihajókat 2014 novemberében kellett volna átadni Oroszországnak, ám a szankciók miatt ez végül nem történt meg. A hajókat később Egyiptom vásárolta meg, Franciaország pedig visszafizette a 893 millió eurós orosz előleget.

[1] Az Európai Unió Tanácsának 2015. decemberi határozata alapján újabb hat hónappal hosszabbítják meg, a 2014-ben eredetileg egy éves időtartamra tervezett Oroszországgal szembeni uniós gazdasági szankciókat.

Lettország: Oroszország elrettentéséhez nukleáris fegyverekre is szükség van

Szerző:
Acselovek Elemér
-
0

Edgars Rinkevičs lett külügyminiszter szerint a nukleáris fegyverek szerves részét kell hogy képezzék a NATO ? washingtoni szerződés 5. cikkelyével összefüggésben álló ? elrettentési politikájának. Ennek értelmében a Szövetség valamely tagállamát érő külső fegyveres támadást a NATO egésze elleni fellépésként kell értelmezni, mely maga után vonja a kollektív önvédelem szerinti fegyveres erőszak ? és ezen belül szükség esetén akár a nukleáris komponens ? alkalmazásának lehetőségét is. „Mindnyájan értjük, hogy a hidegháború alatt az Egyesült Államok és egyéb NATO-tagállamok nukleáris fegyverei az elrettentési politika létfontosságú részei voltak, és azt gondolom, ennek ma is így kellene lennie”? nyilatkozta Rinkevičs. A lett külügyminiszter ennek szükségességét Oroszország egyre gyakrabban előforduló, nukleáris fegyvereinek alkalmazását kilátásba helyező fenyegetéseivel próbálta alátámasztani.

A NATO egyébként a legutóbbi, 2010-es Stratégiai Koncepciójában és a 2012-es Elrettentési és Védelmi Felülvizsgálati dokumentumában sem zárta ki a nukleáris fegyverek ? akár elsőként történő ? bevetésének lehetőségét, csupán azt hangsúlyozta, hogy erre „rendkívül szélsőséges körülmények” esetén kerülhet sor. Ennek ellenére a NATO-orosz kapcsolatok 2014-es elhidegülését megelőző években még folytak a viták a szövetségi nukleáris politika elrettentésen belüli szerepének ? főként az Egyesült Államok Európában állomásoztatott B-61-es szabadesésű bombáinak teljes vagy részleges kivonása útján történő ? csökkentéséről. Ennek érdekében 2013-ban létre is hoztak egy ? elsősorban ? a nukleáris fegyverzetellenőrzés és leszerelés lehetőségeivel foglalkozó szervezetet (Special Advisory and Consultative Arms Control, Disarmament and Non-Proliferation Committee). A biztonsági környezet drasztikus átalakulása miatt ez a ? túl sok sikert egyébként sem ígérő ? folyamat azonban vélhetően megakadt, és a későbbiekben minden bizonnyal inkább a szövetségi nukleáris elrettentés szerepének kisebb-nagyobb mértékű növekedésére kell számítani.

Habár a NATO nukleáris elrettentési reformja a hagyományos képességeinek kialakításához képest is csigalassúsággal halad, 2015 júniusában a szervezetnél dolgozó tisztségviselők már arról nyilatkoztak, hogy elkezdték a Szövetség nukleáris stratégiájának felülvizsgálatára vonatkozó előkészületek. Nem sokkal korábban Alexander Vershbow NATO-főtitkárhelyettes egy tallini biztonságpolitikai konferencián nyilvánvalóvá tette, hogy a Szövetség már egy ideje komolyan veszi Oroszország nukleáris fenyegetéseit és folyamatban van az ezekkel szembeni ellenlépések kidolgozása. Elmondása szerint ennek részeként külön hangsúlyt fektetnek arra, hogy kizárják az orosz taktikai nukleáris fegyverek de-eszkalációs célzattal történő sikeres alkalmazásának lehetőségét.

A NATO az elrettentésen belül alapvetően az Egyesült Államok stratégiai nukleáris erőire támaszkodik, viszont szimbolikus értelemben talán nagyobb jelentőséggel bír a nukleáris megosztás keretében Európában (ezen belül Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban) és Törökországban telepített, eredetileg taktikai nukleáris fegyvernek számító ? és így a START-szerződések hatálya alá nem tartozó ? 180 db amerikai B-61-es szabadesésű bomba. Ezeket politikai jóváhagyás esetén részben amerikai, részben a befogadó nemzet pilótái saját vadászbombázó repülőgépeikkel (elsősorban PA-200 Tornadokkal és F-16-osokkal, melyek szerepét főként F-35-ösök fogják átvenni) juttathatják célba. Jelenleg folyamatban van a bombák üzemidejének meghosszabbítása és modernizációja, mellyel nagymértékben javítanak a fegyver körkörös szórásán. A jelenleg rendszerben lévő B-61-3, -4, -7 és -11-es változatok 110-170 méteres mutatója helyett a modernizált B-61-12-nél ez már várhatóan csak 30 méter lesz, így elődei feladatait jóval kisebb (400, 370 és 170 helyett 50 kilotonnás maximum) hatóerővel is el tudja majd látni. Fontos hangsúlyozni, hogy a szóban forgó bombák modernizációja már bőven az ukrán válságot megelőzően is napirenden volt, de az Oroszországgal szembeni minél hatékonyabb elrettentési és védelmi képességek kialakításának kényszere döntő erővel bírhat a fegyverekkel szemben tapasztalt európai ? főként német ? ellenérzések jelentőségének csökkenéséhez.

Százezrek veszthetik életüket vagy maradhatnak fedél nélkül Irakban

Szerző:
BSZK
-
0

Az Egyesült Államok már figyelmeztette az Irakban tartózkodó állampolgárait, hogy az ország legnagyobb vízerőműve, a moszuli gát átszakadására reális esély van. Az Irakban lévő amerikai nagykövetség hivatalos oldalán található felhívás szerint a gát 2014-es javítási munkálatainak megszakítása okozza a veszélyt, amely az országban kialakult polgárháborúnak és a szélsőséges csoportok megerősödésének köszönhető.  A nagykövetség figyelmeztet, hogy a gát átszakadása esetén Moszultól Bagdadig, a Tigris folyó völgyében óriási pusztítást végezne a kiáradó folyó. Egyes becslések szerint Bagdadot 21 méter magas árhullám lépné el, amely szinte biztos, hogy humanitárius katasztrófával és óriási civil áldozatokkal járna. Az alsóbb folyószakaszokon lévő településeket két-három napon belül elérné az ár, amely ekkorra már nem lenne ilyen pusztító erejű, de így is képes lenne szignifikáns emelkedést okozni a helyi vizekben, amelyre a lakosság nincs felkészülve. A követségnek nincs pontos információja arra vonatkozóan, hogy mikor következhet be a szakadás, de az katasztrófa elkerülése és az állampolgárok védelme érdekében már most kiadták a figyelmeztetést. Felhívják az amerikai állampolgárok figyelmét, hogy minden óvintézkedést tegyenek meg, próbáljanak meg felkészülni az esetleges katasztrófára, ugyanis ha ez bekövetkezik a követség nem lesz képes gondoskodni az állampolgárokról, tekintettel a pusztítás várható mértékére.

Az iraki vezetés próbálja mérsékelni a kialakult feszültséget, de egyelőre nincsenek pontos információik a gát állapotára vonatkozóan. Az építményt az Iszlám Állam 2014 augusztusában elfoglalta, azonban az iraki erők amerikai támogatással körülbelül két hét alatt visszafoglalták, ugyanis akkor is attól tartottak, hogy a szervezet felrobbanthatja. Husszein Hamad, a gáton dolgozó egyik főmérnök az elmúlt hónapban úgy nyilatkozott az Al Jazeera hírportálnak, hogy a gát állapota nem 100%-os. A javítási munkálatok folytatására további forrásokat keresnek, ugyanis az iraki kormány a jelenlegi költségvetéssel nem képes finanszírozni egy ekkora volumenű építkezést.

Szakkollégiumi Esték: A kihallgatás mesterei ? Guantánamó története és technikái

Szerző:
Osgyáni Anikó
-
0

Elindult a Biztonságpolitikai Szakkollégium legújabb rendezvénysorozata, a Szakkollégiumi Esték, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Orczy-úti Kollégiuma ad otthont. A rendezvénysorozat célja, hogy a szakkollégisták az előadásaikon keresztül bemutassák a biztonságpolitikához tartozó közkedvelt területeket, ezzel közelebb hozva és közérthetővé téve napjaink történéseit az egyetem hallgatói és minden érdeklődő számára.

A sorozat nyitányaként február 24-én Pákozdi Nóra, a BSZK tagja tartott előadást ?A kihallgatás mesterei ? Guantánamo története és technikái? címmel.  Nóra végigvezetett minket a „nemzetközi jog perifériáján” lévő börtön mindennapjain, a kihallgatási technikákon és a terrorizmushoz köthető hírhedt személyek elfogásán.

A Kuba területén fekvő amerikai börtönt főleg a terrorizmus támogatásának gyanújával vagy terrorcselekmény elkövetésében bizonyítottan részt vevők elzárására tartják fent. A börtönt az Egyesült Államok a 2001. szeptember. 11-én bekövetkezett terrortámadások után hozta létre. A hely körülményeivel először a Nemzetközi Vöröskereszt foglalkozott mélyrehatóan, az általuk tapasztaltakat, szörnyűségeket egy 2009-ben megjelent tanulmányban dokumentáltak. Ahogyan az előadás is részletesen kitért rá, számtalan halálközeli állapotot eredményező kihallgatási technikát használnak,  többek között említésre került az erőltetett állás, az alvásmegvonás, a hipotermiát okozó jeges fürdő, a magánzárka és a napokon át tartó frusztráló zene ismételt lejátszása. A módszerek között nem ritka az erőszak több fajtájának alkalmazása, így az erőltetett etetés és a vallási terror sem. Ezeknek a technikáknak számtalan kombinációja leginkább csak az őrök kreativitásán múlik, akik természetesen minél hatékonyabban próbálnak eljárni.

Az emberi jogok itt nem léteznek, aki bekerül, legalább 10 évre számíthat és az életkor sem mérvadó. Megtörtént eset, hogy egy személyt 13 évesen fogtak el, amihez egy gyanús cikkszámú óra viselése is elegendő volt, ugyanis ezáltal az illetőről azt feltételezték, hogy köze van a bombakészítéshez. Míg 2002-ben hozzávetőleg 780 fő raboskodott Guantánamon, ez a szám 2016-ra 100 fő körülire csökkent. Mindez részben a börtön megszüntetését célzó Obama-adminisztráció politikájának köszönhető. A korábbi választási kampányok során ígéretek születtek erre vonatkozóan, továbbá azóta több bezárási kísérelt is történt, de eddig még nem sikerült végleg becsukni a börtönt. Ezen túlmenően a rabokat gyakran nemzeti bíróságoknak is kiadnak, így ez is hozzájárult a fogvatartottak számának csökkenéséhez.

A tábor jövőjét illetően a hallgatóságtól is érkeztek kérdések.  Ezek kapcsán az előadó kitért arra, hogy Barack Obama újból ígéretet tett a börtön felszámolására, azonban ezzel szöges ellentétben áll Donald Trump, a republikánus párt elnökjelölt aspiránsának kijelentése, aki a kampányában Guantánamo mellett foglalt állást.

Összességében egy könnyed hangulatú, érdekességekkel ellátott, szemléletes előadást hallhattunk egy olyan nem mindennapi témáról, amely nem csak az amerikai elnökválasztás vonatkozásában kap figyelmet, hanem szoros összefüggésben áll Közel-Keleten zajló konfliktusokkal egyaránt.

Nagyméretű államközi háborúra készítik fel az amerikai szárazföldi haderőt

Szerző:
Acselovek Elemér
-
0

Mark A. Milley vezérezredes, az amerikai szárazföldi haderő vezérkari főnöke február 24-én egy szenátusi meghallgatás során arról nyilatkozott, hogy szükségesnek véli a haderőnem személyi állományának ? a korábban tervezett lészámcsökkentéshez képest történő ? növelését, amennyiben ez megfelelő források hozzárendelésével, illetve magas készenléti szinttel párosul.

Az amerikai védelmi költségvetés csökkentése jelentős mértékben érinti a szárazföldi haderőt, melynek következtében a 2012-es csúcsévhez képest az aktív létszám már így is 80 000 fővel kevesebb (jelenleg 475 000 fő), és a teljes személyi állomány (melybe az aktív komponens mellett beletartozik a Szárazföldi Nemzeti Gárda és a szövetségi szárazföldi haderő tartaléka is) a tervezett csökkentések szerint 2018-ra 920 000 főre esik vissza. Egy, a haderőnem pozíciójának javításáért lobbizó szervezet (National Commission on the Future of the Army ? NCFA) január végén hozta nyilvánosságra azt a Kongresszus és az elnök számára készült jelentést, amely szerint az Egyesült Államok előtt álló katonai kihívások megfelelő kezelése érdekében a szárazföldi haderőnem teljes személyi állományának el kellene érnie legalább a 980 000 főt.

Milley ? az NCFA jelentésében foglalt javaslatokkal szinte teljesen azonos ? véleménye szerint a szárazföldi haderő ? a források korlátozottságának figyelembe vételével történő ? modernizációja és készenléti szintje közötti egyensúly az aktív személyi állomány 450 000 fős, a tartalékos komponens 196 000 fős, míg a Szárazföldi Nemzeti Gárda 335 000 fős létszáma esetén biztosítható. Milley továbbá kijelentette, hogy véleménye szerint az Egyesült Államokra veszélyt jelentő öt legfőbb szereplő (Oroszország, Kína, Észak-Korea, Irán, nemzetközi terrorszervezetek) közül Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a két ország között esetlegesen kirobbanó háború össze sem lenne hasonlítható az amerikai haderő által Afganisztánban és Irakban tapasztaltakkal, ezért a szárazföldi haderőnek fel kell készülnie egy közel hasonló katonai képességekkel bíró hatalom (angol terminológia szerint near-peer competitor) által jelentett hagyományos és hibrid fenyegetések kezelésére, többek között magas intenzitású fegyveres konfliktus megvívására is.

El kell ismerni ugyan, hogy a kijelentések mögött minden bizonnyal nagy szerepet játszik az amerikai védelmi szféra szűkösebb pénzügyi forrásainak elosztása miatt felerősödő haderőnemi rivalizálás, viszont az átalakuló biztonsági környezet és az Egyesült Államok legutóbbi Nemzeti Katonai Stratégiájának megállapításai miatt az érvek nem teljesen alaptalanok. A 2012-ben meghirdetett „pivot to Asia” külpolitikai irányvonallal, az Egyesült Államok esetleges kihívójának tartott Kína feltartóztatásához szükséges erőfeszítésekkel összhangban és a két nagyhatalom közötti potenciális gyújtópontok ? például a Dél-kínai- és a Kelet-kínai-tenger ? természetéből fakadóan háború esetén valószínűleg inkább a haditengerészet, a légierő és a tengerészgyalogság kapna főszerepet. Milley tehát nem véletlenül hangsúlyozta most és már a korábbiakban is, hogy szerinte az Egyesült Államok számára Oroszország jelenti a legnagyobb katonai fenyegetést, mivel a két ország közötti esetleges fegyveres konfliktus kialakulására Kelet-Európában van a legnagyobb esély, ahol az amerikai szövetségesek viszontbiztosításában most ? és várhatóan a jövőben is ? a szárazföldi haderő az egyik legfontosabb szereplő.

Kis lépés a migráció megfékezésében, nagy lépés a brit érdekérvényesítésben

Szerző:
Osgyáni Anikó
-
0
Donald TUSK, az Európai Bizottság Elnöke és David CAMERON, az Egyesült Királyság miniszterelnöke

Az Európai Tanács 2016. február 18?19-én zajló ülésén három fontos témát tárgyalt: a hosszú hónapok óta Európára nehezedő migráció kérdését, az Egyesült Királyság EU-s szerepvállalását, illetve az EU Szíriához és Líbiához való viszonyulását.

 A múlt heti ülésen Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke korábban közzétett javaslatai mentén tárgyaltak az Egyesült Királyság helyzetét érintő négy területről, amelyekről döntés is született. Az Európai Tanács a megbeszélések során arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyság a Szerződések alapján továbbra is jogosult a fontot használni, távol maradni a Schengeni szabályok alkalmazásától, illetve a Schengeni térségben való részvételtől, továbbá kimaradni a közös bel- és igazságügyi együttműködés egyes intézkedéseiből. Bár ezek az engedmények az egyre szorosabb integráció törekvésétől ? ami mint tudjuk, az EU egyik alapvető célkitűzése ? egyre távolabbra mutatnak, mégis jogszerűek. A megállapodás egyetlen kitétele az volt, hogy a versenyképesség, a gazdasági kormányzás, a szuverenitás, a szociális ellátások és szabad mozgás területén minden fél érdekét tiszteletben tartó egyezség szülessen.

A vallettai csúcstalálkozón 2015. november 11-12-én a migráció kérdésében akciótervet fogadtak el az EU tagállamai, a rabati és a kartúmi folyamatban résztvevő országok, a rabati folyamat megfigyelői, valamint az Afrikai Unió bizottsága, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) Bizottsága, az ENSZ és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) képviselői. Ez akkor egy fontos előrelépésnek számított a migráció megfékezésére tett nemzetközi együttműködés kísérlete szempontjából.

A Tanács mostani ülésén felmérte az eddigi iránymutatások végrehajtását, és ezúttal már előírja az EU ? mindenekelőtt a FRONTEX ? szoros együttműködését a NATO-val. Prioritásként említi továbbá az EU?Törökország cselekvési terv végrehajtását, a migráció és a vele járó szervezett bűnözés megfékezését, az embercsempészet felszámolását, és a törököknek nyújtott támogatási összeg mihamarabbi tettekre váltását.

A migráció kapcsán fontosnak tartották továbbá a kiváltó okok kezelését és a migráció várható hullámának mederben tartását is, értve ez alatt a beléptetés esetén történő teljes, 100%-os személyazonosság-megállapítást és regisztrációt.

A következtetésekből az is kiderül, hajlandóság mutatkozik arra, hogy elkezdődjön az uniós keretek reformja, és nagyobb szelet jusson a migráció-politikának, ami mint láthatjuk egyre nagyobb és sürgetőbb forrásokat igényel.

A tanácskozáson Szíria és Líbia ügyében végül EU-s vállalás nem született, bár támogatnak minden külső kezdeményezést.

Startol az új izraeli védelmi Gideon-terv

Szerző:
BSZK
-
0

Már 2015 nyarán bejelentették az új Gideon-tervet, azonban az izraeli védelmi minisztérium hivatalos állásfoglalása szerint a tárgyalások csak 2016 januárjában zárultak le. A tárcaközi egyeztetések során a 2016 és 2020 közötti időszakban 59.1 milliárd sékel ? hozzávetőleg 15 milliárd dollár ? lesz az izraeli védelmi költségvetés, amely évente 3 milliárd sékellel bővülhet, abban az esetben, ha sikerül elérni az előírt változásokat, amelyek hatékonyabbá teszik a költségvetési források felhasználását.

Dan Hagel dandártábornok szerint a hosszan tartó pénzügyi nehézségek után végre eredményes tervezési folyamat válhat valóra, amely a Gideon-terv végrehajtásában nyilvánul meg. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) finanszírozásában eddig problémák akadtak, ugyanis a védelmi tervezés strukturális nehézségekkel nézett szembe. Az IDF fenntartásának és fejlesztésének kérdését gyakran háttérbe szorították az olyan projektek, mint az izraeli partoknál lévő energiahordozók védelme, a déli parancsnokság aránytalan megerősítése vagy a rehabilitációs és családi támogatások, azonban ezeket innentől különböző pénzügyi eszközökből finanszírozzák.

A Gideon-terv a hosszú távú stratégiai és védelmi tervezés során számos problémára fog választ adni. Ezek között Izrael 10-15 éves távlatban például egy esetleges Iránnal vívott háborúra is felkészül, tekintettel arra, hogy a nukleáris megállapodás idővel megszűnik és az izraeli aggodalmak szerint Irán nukleáris fegyverre fog szert tenni. Izrael számol Irán stratégiai pozíciószerzésével, az ország pénzügyi ? ezáltal egyben katonai ? megerősödésével, valamint a nem állami szerepelőkre és fegyveres csoportokra gyakorolt befolyásának növekedésével, így egy újabb konfliktus kialakulásával is.

Izraelt a Gideon-tervben foglaltak szerint felkészítik továbbá a hibrid fenyegetésekre, így a nem állami szereplők, kevert konvencionális és terrorszervezetek elleni harcra is. A hosszú távú tervezés során fel kell készülni a környezetében lévő államok széthullására, a lakosság radikalizációjára, valamint az Iszlám Állam jelentette fenyegetésre. Ezen túlmenően számolni kell a síita iszlám térnyerésére Irakban és Szíriában, amely szintén Irán pozícióit erősíti, valamint a már ?szokásosnak? mondható konfliktusokra, mint a Gázai-övezetből, a Sínai-félszigetről érkező fenyegetésre és az Izraelen belüli vallási különbségekből fakadó felekezeti összecsapásokra.

A Gideon-terv fő célkitűzése, hogy olyan kapacitást fejlesszen ki, amely a fent felsorolt veszélyek mindegyike ellen fel tudja venni a harcot. Ezek során kiemelt szerep jut a légierőnek, a precíziós fegyverek alkalmazásának, valamint a gyorsan telepíthető, jól felszerelt és kiképzett szárazföldi erőknek. A Gideon-terv végrehajtásával együtt a vezérkarban is változások lesznek, így több tábornoki és további főtiszti, tiszti pozíciók szűnnek meg, de ezzel párhuzamosan a szárazföldi haderőnem, a légierő és a haditengerészet is nagyobb mozgásteret kap az irányítás és a pénzügyek tekintetében egyaránt. Fontos kiemelni, hogy a Gideon-terv átfogóan öleli fel Izrael védelmi képességeit, így egyaránt fejleszti az északi, a középső és a déli stratégiai zónákat is.

Az ifjúság, béke és biztonság kérdése

Szerző:
Torda Péter
-
0

ifjusag, beke es biztonsag

Lengyel harckocsi modernizáció

Szerző:
Störk Bálint
-
0

Lengyelország rendelkezik a legtöbb harckocsival a visegrádi országok közül. A lengyel szárazföldi haderőnemnél jelenleg 541 darab ? zárolt ? T-72-es, 232 darab PT-91 Twardy ? ami a T-72-es lengyelek által továbbfejlesztett változata ?, valamint 128 darab német gyártmányú Leopard 2A4 és 105 darab Leopard 2A5 típusú harckocsi áll a rendelkezésre.

Leopard 2PL koncepció. (A kép forrása: http://defence-blog.com/)

A hadsereg vezetése a fent említett Leopard 2A4-eseket kívánja modernizálni (a továbbfejlesztett típus elnevezése Leopard 2PL lesz), és az e kapcsán kiírt tendert a német Rheinmetall vállalat nyerte meg. Az ezzel kapcsolatban kötött szerződés szerint a düsseldorfi székhelyű cég a lengyel Polska Grupa Zbrojeniowa (PGZ) és ZM Bumar-Łabędy S.A-val együtt végzi a fejlesztést, ami így magas képzettséget igénylő munkahelyeket teremet, és a Rheinmetall számára a projekt összesen 220 millió eurós bevételt jelenthet. A fejlesztésnek köszönhetően a lengyel Leopard 2PL-ek a német A5 és A6 típusokhoz hasonló képességgel fognak rendelkezni.

„A prištinai tüntetés az albán egyesítés kezdete”

Szerző:
Dús Pongrác
-
0

Az albán egyesítési mozgalom élharcosa, Kočo Danaj a montenegrói Dan napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a prištinai tüntetés elindította Nagy-Albánia létrejöttét.

Danaj elmondta a lapnak, hogy a tüntetők egyaránt üzentek a prištinai, tiranai és szkopjei politikusoknak, miszerint egyesíteni akarják az albán nemzetet.

„Életre akarom hívni az 1912-es valonai szerződést. Beteljesítjük a Koszovói Felszabadítási Hadsereg és vezetőjük, Adem Jashari ígéretét a nemzet egyesítéséről. Éppen ezért több tízezer albán kezdett menetbe Prištinából indulva Albánia természetes határai mentén.”

Koszovó fővárosában a függetlenség egyoldalú kikiáltásának nyolcadik évfordulóján rendezett eseményen tehát nagy terveket szőttek.

Danaj vezette a menetet, majd nyílt levelet címzett a montenegrói, szerb, görög és macedón hatóságoknak, benyújtva területi igényét azok egyes területeire az albán egyesítés érdekében. A Balkánon tehát tovább nő a feszültség, konszenzusos megoldás pedig egyelőre biztosan nem várható az ehhez hasonló kényes ügyekben.

1...727374...11373. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!