13.3 C
Budapest
2026 április 26. vasárnap 06:48
Kezdőlap Blog Oldal 64

Andrássy National Security Fellowship – Call for applications

Szerző:
BSZK
-
0

?It is always better to be sure that we cannot be harmed, than to assume that no one wants to harm us.?

   – Gyula Andrássy

The Center for European Policy Analysis (CEPA), with the support of the Hungary Initiatives Foundation (HIF), is pleased to announce the launch of a new fellowship program for young Hungarian security policy professionals in an effort to cultivate the next generation of strategic thinkers committed to strengthening ties between the two countries.

The Andrássy National Security Fellowship, starting in June 2017, is a fully-funded six-month program aimed at developing Hungarian expertise on the United States and building long-term ties with the U.S. policy community through hands-on experience and analytical training in transatlantic policy issues.

The Fellowship was conceived in the spirit and legacy of Hungarian statesman Gyula Andrássy, who served as Prime Minister of Hungary (1867?1871) and Foreign Minister of Austria-Hungary. Alongside Bismarck, he was an architect of European order, in the words of a contemporary, gifted ?with great perspicacity, large minded and liberal views, and the decision of character so necessary to be a ruler of men … ever governed by a feeling of justice and honour in the performance of his duty.?

During their time in Washington, Andrássy Fellows will be paired with a specific CEPA program – Strategy and Statecraft, StratCom, Defense, Energy Security – that matches their main interests. Each Fellow will work with a designated CEPA scholar and will conduct independent research. Andrássy Fellows will participate in outreach to the U.S. policy community and produce high-quality policy analysis. The Andrássy Fellowship will feature an expert roundtable event hosted by CEPA and the publication of an analytical paper showcasing the Fellows? work. Fellows will also work with core CEPA staff on a full spectrum of think tank processes, including, policy issue briefings, brainstorming sessions, networking, and program planning and administration. CEPA will provide a $3000 monthly stipend, cover the costs of travel to Washington, D.C., and provide assistance for the Fellow?s visa application process.

HOW TO APPLY

We invite applications from individuals with the following qualifications:

  • Young professionals holding Hungarian citizenship with at least four years of relevant work experience, or post-graduate scholars with at least 2 years of focused research;
  • Outstanding academic credentials and English language skills;
  • Demonstrated commitment to transatlantic values;
  • An interest in at least one the following areas: energy policy, nuclear deterrence, information warfare, NATO and defense policy, Visegrád cooperation;
  • Demonstrable leadership potential and ability to work independently.

APPLICATION DEADLINE IS 11:59 p.m. eastern standard time on APRIL 23, 2017.

További részletek:  Andrássy Fellowship

EU Hírfigyelő – 2017. március

Szerző:
BSZK
-
0

Terrorizmus

Az Európai Unió stratégiája az Iszlám Állam felszámolására

Az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett a terrorizmus elleni harcban; ezen cél elérésére az EU Terrorellenes Akcióterveket dolgozott ki. A tervek értelében az EU 300 millió euróval finanszírozza azon programokat, amelyek célja a terrorcselekmények megelőzése. Emellett korlátozni kívánja azon gazdasági forrásokat, amelyeket a terrorista szervezetek potenciálisan felhasználnak. Irakban továbbá pénzzel támogatja az Iszlám Állam uralma alól felszabadított területek biztonsági szektorának stabilizálását és a jogállamiság helyreállítását, Szíriában pedig az anyagi támogatás mellett célul tűzte ki a terrorszervezet teljes felszámolását is.

Szigorított szabályok a terrorizmus megelőzésének érdekében

Az EU a terrorizmus megelőzése érdekében szigorított a terrorizmusról szóló irányelvén. Az új direktívát 2017. március 7-én fogadták el, amelynek értelmében számos, a terrorizmushoz kapcsolódó tevékenység vált büntetendővé: a terrorista tevékenység elkövetésének céljából tett bárminemű utazás az Unió területére és területéről; az ilyen típusú utazások szervezése és elősegítése; a terrorista gondolkodás terjesztését szolgáló képzésen való részvétel; bármilyen gazdasági vagy pénzügyi támogatás biztosítása terrorista csoportoknak. Az irányelv emellett kiszélesíti a terrorizmus áldozatainak jogait, ami tartalmazza az azonnali orvosi és pszichológiai segítséghez való hozzájutást és a kártérítés igénylésének megkönnyítését is.

Biztonság és védelem

A schengeni határ ellenőrzésének új szabályozása

Az Európai Unió március 7-én rendeletet fogadott el a schengeni határellenőrzés szigorításáról, amely az EU külső határait átlépni kívánó személyek adatbázisban történő ellenőrzését jelenti. A ki- és belépés fokozottabb vizsgálatát a rendelet légi, tengeri és szárazföldi határokon egyaránt megköveteli, a segítséget a határőröknek pedig a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és az Interpol elveszett és ellopott útiokmányokról vezetett adatbázisa fogja megadni.

Döntés a katonai missziók támogatásáról

Az Európai Tanács március 9-10-i ülésén döntött az EU globális stratégiájának a biztonság és védelem területén történő végrehajtásáról. A kitűzött cél a közös biztonság- és védelempolitika fejlesztése a hatékonyság és a gyorsaság irányába, melynek részeként létrehozzák a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot. Ez a Szolgálat fogja kivitelezni a nem végrehajtási jellegű katonai intézkedéseket és missziókat, valamint szorosan együtt fog működni a polgári területen már létező partnerével, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal.

Külkapcsolatok

Nukleáris robbanófejek Kalinyigrádban

Az orosz INTERFAX hírügynökségnek adott nyilatkozatában Sigmar Gabriel, német külügyminiszter az európai biztonságot veszélyeztető lépésnek tartja, hogy Oroszország nukleáris töltetek hordozására alkalmas rakétákat tárol állandó jelleggel Kalinyigrádban.

Oroszország 2016 októberében jelentette be, hogy nukleáris robbanófejek hordozására képes Iskander rakétákat, illetve S-400-as rakétavédelmi rendszert telepítettek az orosz enklávé területére.

Az Európai Unió meghosszabbította a szankciókat Ukrajna ellen

?2014. március 18-án az Oroszországi Föderáció jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopolt? ? nyilatkozta ismét az Európai Tanács. Az Oroszország által elfoglalt területekkel szemben az Európai Unió gazdasági és diplomáciai szankciókat vezetett be. A gazdasági szankciót 2017. július 31-ig, az utazási tilalmat szeptember 15-ig, a térségből az EU-ba érkező import tilalmát pedig június 23-ig hosszabbították meg.

Az Európai Unió Tanácsa, az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) továbbra sem ismeri el a jogellenes területfoglalást.

Szíria jövője: út a stabilizáció felé?

Az április 5-én Brüsszelben tartandó Szíria-konferenciát megelőzve Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője előterjesztette Szíria jövőjével kapcsolatos javaslatát. Az indítvány értelmében az Unió átfogó, az aknamentesítéstől a választások megszervezéséig kiterjedő szerepet töltene be a háború sújtotta ország újjáélesztésében.

Mogherini kiemelte, hogy az EU már mozgósította az újjáépítésre szánt 9,4 milliárd eurót; 1 milliárdot már elküldtek Szíriába különböző humanitárius missziók támogatására.

Mélyponton az EU-török kapcsolatok

Suleyman Soylu török belügyminiszter, illetve Mevlüt Çavuşo?lu külügyminiszter az EU és Törökország között tavaly márciusban megkötött megállapodás egyoldalú felbontásával fenyegette meg az Uniót.  A török felháborodás előzménye, hogy Hollandia és Németország nem engedte meg, hogy Mevlüt Çavuşo?lu a két ország területén, Recep Tayyip Erdo?an elnök alkotmánymódosító népszavazása mellett kampányoljon.

A tavalyi évben megkötött egyezség értelmében jelentősen csökkent az Égei-tengeren keresztül Európába bejutni kívánó menekültek száma.

Európa-politika

Fehér Könyv a Brexit utáni EU-ról

Március 1-jén az Európai Bizottság bemutatta a Brexit utáni Európa lehetséges forgatókönyveit felvázoló Fehér Könyvet. A dokumentum öt lehetséges alternatívát kínál a tagállamok számára:

1. forgatókönyv: Folytatás

Ez a terv az integráció jelenlegi állapotának az elmélyítést jelentené, amely magában foglalná az egységes piac továbbfejlesztését, számos katonai képesség egyesítést, valamint egyfajta közös hang kialakítást a külpolitikában.

2. forgatókörnyv: Csak az egységes piac

Ez az alternatíva kizárólagosan a közös piac elmélyítésre koncentrál, ezzel háttérbe szorít olyan más, az európai integráció szempontjából fontos területeket, mint a védelmi együttműködések továbbfejlesztése.

3. forgatókönyv: Aki többet akar, az többet tesz

Ezen elgondolás szerint a többsebességes Európa koncepciója valósulna meg. Ez megadná a lehetőséget az integrációban elmélyülni kívánó tagállamoknak, hogy gyorsítsák az együttműködésüket olyan területeken, mint a védelem, belső biztonság, adózás és a szociális ügyek.

4. forgatókönyv: Kevesebbet, hatékonyabban

Az integráció bár kevesebb területet fogna át, de nagyobb mennyiségű forrást tudna biztosítani a megmaradt politikák számára. Több forrást nyújtanának az Európai határ és Parti Őrségnek, illetve kialakítanák az Európai Védelmi Uniót.

5. forgatókönyv: Sokkal többet együtt

Ezen alternatíva értelmében a megmaradt huszonhét tagállam az uniós intézményekkel együtt működve, szinte minden közpolitikai területen felgyorsítaná az integráció sebességét.

60 éves a Római Szerződés

Az uniós integrációt elindító, és az EU jogelődjét létrehozó Római Szerződés aláírásának 60-adik évfordulója megünneplése alkalmából Rómában találkoztak az EU-s tagállamok állam- és kormányfői.

A 27 tagállam vezetője elfogadta a Római Nyilatkozatot, amely egyrészt megfogalmazza azokat a problémákat, amelyek a legégetőbbek jelenleg az Unió számára. Másrészt felvázolja azokat a prioritásokat, melyek megvalósításáért a tagállamok és az EU-s intézmények vezetőinek dolgoznia kell.

A nyilatkozat kihívásként határozza meg a regionális konfliktusokat, a terrorizmust, a protekcionizmust és a növekvő szociális egyenlőtlenséget. A deklaráció négy elérendő célt fogalmaz meg: biztonságos és nyugodt Európa, sikeres és fenntartható Európa, szociális Európa és a globális színtéren jobban megjelenő Európa.

NATO-NETto Hírfigyelő – 2017. március

Szerző:
BSZK
-
0

2017. március 1.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára együttérzését fejezte ki Szerbia felé a kragujevaci katonai bázison történt robbanás miatt. A balesetben egy ember életét vesztette, huszonöten pedig megsérültek.

A dél-szerbiai Kragujevac városában található Tehnicki Remontni Zavod (TRZ) a Balkán legnagyobb, lőszerek és robbanóeszközök biztonságos megsemmisítésével foglalkozó létesítménye. A 2000-es évek közepéig több mint kétmillió akna került megsemmisítésre az objektumban; a TRZ-t a Szövetség anyagilag támogatja.

2017. március 2.

Jens Stoltenberg ezt követően Genfben és Bernben tett látogatást.  Látogatása során találkozott Didier Burkhalter szövetségi tanácsossal, aki egyben a Szövetségi Külügyminisztérium vezetője, illetve Guy Parmelinnel, aki pedig a Szövetségi Védelmi Minisztérium vezetője.

A vezetők megvitatták a jelenlegi biztonsági kihívásokat, illetve szó esett a NATO és Svájc közötti szorosabb együttműködés kiépítéséről, amelynek kiemelten fontos része lesz a kiberbiztonság kérdésköre.

A főtitkár kiemelte, hogy Svájc mindig is fontos szövetségi partnerország volt és lesz is. Ezen kívül elismerte Svájc feltétlen hozzájárulását a globális béke és biztonság fenntartásában. Stoltenberg azt is hozzátette, hogy az ország rengeteg segítséget adott a NATO számára a demokratikus védelmi intézmények kialakításában; támogatást nyújt a koszovói (KFOR) békefenntartó misszióban; valamint úttörőnek tekinthetjük, a nők béke és biztonságban betöltött szerepének támogatásában. 

2017. március 2-3.

A NATO Katonai Bizottsága kétnapos látogatást tett Grúziában azért, hogy a kaukázusi ország védelmi reformjainak haladását megbeszéljék, különös tekintettel a tartalmas együttműködési csomagra (Substantial NATO-Georgia Package – SNPG). A csomag célja, hogy a Szövetség a grúz védelmi képességeket megerősítse.

A Bizottság meglátogatta a NATO-grúz közös értékelő- és kiképzőközpontot (Joint NATO-Georgia Training and Evaluation Centre), ami az SNPG egyik kulcseleme. A központ többek között harci gyakorlatot biztosít azzal a céllal, hogy a grúz, illetve NATO tag- és partnerállamok hadseregei közötti együttműködés erősödjön.

A Bizottság elnöke az adminisztratív határvonal (Administrative Boundary Line) megtekintése előtt elmondta, hogy ?a NATO támogatja Grúzia területi integritását és szuverenitását a nemzetközileg elismert határain belül és továbbra is felszólítja Oroszországot arra, hogy vonja vissza Dél-Oszétia és Abkhazia régiók függetlenségének elismerését, illetve vonja ki egységeit Grúziából?.

2017. március 6.

A NATO közleményében ítélte el Észak-Korea legutóbbi ballisztikus rakétakísérletét. ?Újból megtörtént, hogy teszteléseikkel közvetlenül szembementek a Biztonsági Tanács kiadott határozatainak, melyek Észak-Korea ballisztikus rakéta programjának megszüntetését követelik.? A határozatok arra is felszólítják a kommunista országot, hogy mondjon le az összes létező tömegpusztító fegyverének birtoklásáról, úgy hogy a folyamat mindent átfogó, ellenőrizhető és megmásíthatatlan legyen. ?A legutóbbi tesztelés, melynek során a hivatalos jelentések szerint három rakéta is Japán által ellenőrzött vizeken csapódott be, rendkívül provokatív? – mondta Oana Lungescu, a NATO szóvivője.

Az elmúlt év decemberében a NATO  képviselete találkozott ázsiai regionális partnereivel, Ausztráliával, Japánnal, Új-Zélanddal és Dél-Koreával, hogy együttesen ösztönözzék Észak-Koreát az újbóli provokatív akcióktól való tartózkodásra.

2017. március 6-7.

Petr Pavel, a NATO Katonai Bizottságának elnöke Kairóba látogatott, ahol találkozott az egyiptomi hadsereg vezérkari főnökével, Mahmoud Hegazy tábornokkal. A két tábornok megvitatta a globális biztonsági helyzet kérdéseit és a regionális kihívásokat ? különös tekintettel Líbiára, ami Egyiptommal szomszédos állam. Mindemellett arról is szó esett, hogy milyen lehetőségei vannak a kooperáció fokozásának a NATO és Egyiptom között. A Katonai Bizottság elnöke végül elmondta, hogy ?az ehhez hasonló találkozók fontosak, mert bővítik ismereteinket a regionális biztonsági kihívásokkal kapcsolatban, miközben lehetőséget adnak arra, hogy a Szövetség [a partnerállamoknak] első kézből fejtse ki aktuális irányvonalát és tevékenységeit?.

2017. március 7-8.

A NATO főtitkár-helyettese, Rose Gottemoeller kétnapos látogatást tett Izlandon. A főtitkár-helyettes először a szigetország külügyminiszterével, Gudlaugur Thor Thordarsonnal beszélgetett a jelenlegi biztonsági helyzetről és Izland hozzájárulásáról a NATO tevékenységeihez. Másnap Gottemoeller az izlandi Parlament Külügyi Bizottságával találkozott, majd a NATO Erőforrások Konferenciáján vett részt. A konferencián arról volt szó, hogy a NATO hogyan tudná a leghatékonyabban felhasználni pénzügyi erőforrásait ahhoz, hogy az új biztonsági környezethez alkalmazkodjon. A főtitkár-helyettes felszólalása közben hangsúlyozta a közös finanszírozás fontosságát, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy együtt erősítsék védelmi képességeiket.

2017. március 8.

?Egy szervezet, társadalom vagy ország csak akkor lehet sikeres, ha mind a férfiak, mind pedig a nők teljes kapacitásuk szerint hasznosulnak? ? nyilatkozta Jens Stoltenberg a Nemzetközi Nőnap alkalmából. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a nők és férfiak egyenlő arányú képviselete alapvető védelmi szükséglet, ami elengedhetetlen a társadalom összetartásához, és a NATO haderők béketeremtő-, és békefenntartó tevékenységének sikeressége érdekében is. A NATO vezető tisztségeit eddig soha nem látott arányban töltik be nők, a nők jogai kiemelt fontosságúak a szervezet egységein belül, mind a kiképzés, mind pedig a katonai műveletek során.

Ugyanezen napon Stoltenberg aggodalmát fejezte ki a koszovói hadsereg egyoldaló létrehozása ellen. A fegyveres erők létrehozását ugyanis a Szövetség csak az alkotmány módosításával, illetve a kisebbségek – legfőbbképpen a koszovói szerbek – és Belgrád beleegyezése mellett kívánja támogatni.

2017. március 13.

A NATO főtitkára közzétette éves jelentését, amely bemutatja, hogy tavaly a Szövetség hogyan dolgozott biztonságunk fenntartásáért. A bemutatón a főtitkár többek között az alábbiakkal ismertette röviden, hogy a Szövetség mit ért el a múlt évben.

A NATO Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba négy multinacionális harccsoportot telepített, melyekhez legalább 17 szövetséges állam fog csapatokkal hozzájárulni. A NATO keleti határainak erősítése mellett a jelentés kiemeli azt is, hogy Oroszországgal is folyamatos volt a párbeszéd, amit jól mutatja azt, hogy a NATO-Oroszország Tanács háromszor is tárgyalt a múlt évben.

A főtitkár szerint a Szövetség a védelmi kiadások tekintetében fordulóponthoz érkezett, ugyanis 2016-ban 23 tagállam növelte védelmi kiadásait. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ennek ellénre jelenleg mindössze 5 tagállam költi a GDP-jének legalább 2%-át védelemre. Stoltenberg viszont optimista, hiszen Románia ebben az évben fogja elérni a 2%-os küszöböt, míg Lettország és Litvánia jövőre. ?Az a reális, hogy a tagállamoknak el kellene érniük ezt a célt. Mindenki beleegyezett ebbe a legmagasabb szinten és ezt meg is lehet csinálni? ? mondta a főtitkár.

2017. március 16-17.

Jens Stoltenberg Dániába látogatott, ahol többek között találkozott II. Margit dán királynővel, Lars L?kke Rasmussen miniszterelnökkel, Anders Samuelsen külügyminiszterrel és Claus Hjort Frederiksen védelmi miniszterrel. A főtitkár és a miniszterelnök beszélgetése során szó volt a NATO új védelmi környezethez való alkalmazkodásáról és az igazságos teherviselésről; illetve a főtitkár megköszönte Dániának a Szövetség iránti elköteleződését. A dánok ugyanis aktív résztvevői a NATO misszióinak és műveleteinek, amit az is bizonyít, hogy jövőre dán csapatok fognak csatlakozni egy Észtországba telepített, britek által vezetett harccsoporthoz.

2017. március 17.

Petr Pavel spanyolországi látogatása során találkozott María Dolores de Cospedal spanyol védelmi miniszterrel, valamint Fernando García Sánchez vezérkari főnökkel. Velük folytatott beszélgetései során szó esett a Szövetség jelenlegi és jövőbeli kihívásairól, a NATO alkalmazkodásáról, a védelmi kiadásokról és képességekről, illetve Spanyolország elköteleződéséről a NATO felé.

?Spanyolország jelentős hozzájárulást tesz a közös biztonságunkért. Akárhol is van jelen a NATO, Spanyolország is ott van. Földön, vízen és levegőben egyaránt? ? mondta Petr Pavel.

2017. március 22.

A brüsszeli támadások évfordulóján a nemzetek újra megerősítették elkötelezettségüket az Iszlám Állam felszámolása iránt. Ezen indíttatásból került megrendezésre az Iszlám Állam elleni Nemzetközi Koalíció (Global Coalition to Counter ISIL) külügyminiszteri szintű találkozója az Egyesült Államok Külügyminisztériumában. A konferencia házigazdája Rex Tillerson, az USA külügyminisztere, a résztvevők soraiban üdvözölhette a NATO főtitkárát is.

A találkozó központi témája volt az Iszlám Állam ellen folyó jelenlegi művelete, aminek célja Rakka és Moszul felszabadítása. A főtitkár felszólalásában a NATO közreműködéséről beszélt a terrorizmus elleni harcban, illetve tájékoztatta a Koalíciót, hogy ezen törekvései kulcsszerepet kapnak majd az Észak-atlanti Tanács állam-és kormányfőinek májusi találkozóján.

Mivel az Iszlám Állam ellenes koalíció a Szövetség kollektív támogatását élvezi, a NATO AWACS felderítő repülőgépei segítséget nyújtanak a Koalíció légtérbeli látókörének és radaros lefedettségének növelésében.

2017. március 22-23.

Budapest kitüntetett helyzetbe került, ugyanis a fővárosban rendezték meg a Fiatal Szakemberek Napját és a NATO Transzformációs Szemináriumát, amin a Szövetség jövőjével kapcsolatos témákról vitatkoztak a résztvevők. A fővárosi rendezvényeken kívül Rose Gottemoeller a Külügyi és Külgazdasági Intézetben míg Manfred Nielson, a NATO Transzformációs Parancsnokságának (NATO ACT) parancsnokhelyettese a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást.

2017. március 23.

A NATO bejelentette, hogy a következő csúcstalálkozója 2017. május 25-én Brüsszelben kerül megrendezésre. A találkozó több szempontból is különleges lesz, hiszen egyrészt Donald Trump amerikai elnök is a résztvevők között lesz – itt fog először találkozni a NATO tagországok vezetőivel -, másrészt az új NATO-központot (HQ) is felavatják, amelyről 1999-ben hoztak döntést, de csak most készült el. Az új épületre egyrészt a tagországok számának (jelenleg 28) növekedése miatt volt szükség, másrészt az épület korából adódóan (1967 óta működött a NATO központjaként). A találkozó előzetes napirendi pontjai között szerepel a szövetség megerősítésére való törekvés, a védelmi kiadások növelése az egyes tagországokban és a terrorizmus elleni közös harc.

Ugyanezen a napon Jens Stoltenberg Budapestre látogatott, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel. A két vezető napjaink biztonsági helyzetéről tárgyalt, aminek kapcsán a főtitkár köszönetét fejezte ki Magyarország jelentős hozzájárulásáért a NATO kollektív katonai védelméhez. A Magyar Honvédség katonái ugyanis még ez évben csatlakozni fognak a balti térségben állomásozó keleti egységekhez (NATO?s Forward Presence), ezen felül hazánk az egyik legnagyobb közreműködő partnere a KFOR békefenntartó missziónak Koszovóban. Továbbá az afganisztáni Eltökélt Támogatás (Resolute Support Mission) misszióban is szolgálnak a Honvédség hivatásos állományának tagjai. Ezen kiküldetések során a magyar katonák feladata az afgán biztonsági erők kiképzése és támogatása.

A Főtitkár továbbá köszönetet mondott a védelmi kiadásokkal kapcsolatban Orbán Viktornak. Hazánk ugyanis 2014-ben felhagyott a védelmi költségvetést fokozatosan csökkentő politikájával és helyette bevezette a finanszírozás reális, időszakonkénti növelését.

2017. március 24.

Közösen ülésezett az Észak-atlanti Tanács (NAC) és a Politikai és Biztonsági Bizottság (PSC), hogy megvitassák a NATO és az Európai Unió jövőbeli együttműködési lehetőségeit, különös hangsúlyt fektetve a 2016-os varsói csúcson aláírt EU-NATO együttes nyilatkozat életbe léptetésére. A nyilatkozat célja a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés megerősítése, a keleti- és déli irányú biztonsági kihívásokra reagálva.

Dr. Kis-Benedek József: Európa és hazánk biztonsági helyzetének értékelése

Szerző:
Acselovek Elemér
-
0

2017. március 29-én Dr. Kis-Benedek József ny. ezredes, címzetes egyetemi tanár tartott előadást Európa és hazánk biztonsági helyzetéről. Az esemény a Kiss Károly Hadtudományi Klub (MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetbiztonsági Szakosztály) rendezvénye volt.

Előadása első részében az ezredes úr azokat az eseményeket és tényeket tárta fel, amik az egész európai kontinensre hatást gyakorolnak. Ide sorolta az Amerikai Egyesült Államok politikáját és a NATO-t, az Oroszországi Föderáció gazdasági, politikai és védelmi kapcsolatait a kontinenssel, a Közel-Keleten dúló konfliktusokat, Kína világpolitikai helyzetét, az Afrikában egyre válságosabb helyzetet okozó klímaváltozást, valamint az energiabiztonság és a terrorizmus kérdését.

A következő részben az ezredes úr az Európai Unió kihívásairól beszélt. Ezek között említette a gazdasági stagnálást, az alacsony inflációt, a magas munkanélküliséget, a magas adósságokat, valamint a törékeny bankrendszert és a monetáris unióba nem tartozó országok euro-szkepticizmusát.

Az Európai Unió biztonság- és védelempolitikája kapcsán az ezredes úr itt kiemelte, hogy az EU elsősorban nem katonai, hanem gazdasági szervezet, ezért a Brexit gazdasági, és nem katonai szempontból jelent problémát. A migrációt is érintette mint az Európai Unió védelmi politikájának egyik kihívását, majd kitért a szervezet külső és belső kockázataira.

Az előadás során Magyarország védelmi helyzetéről is szó esett. Említésre került, hogy hazánk kompország, azaz és nem folytat világos politikát, gazdaságilag pedig gyengül, mert nem hajtott végre gazdasági szerkezetváltást (amit Lengyelország a közelmúltban megtett), a szomszédságpolitika pedig érdekesen alakul. Az ország ugyanis nem rendezi a szomszédos államokkal fennálló vitás viszonyt, ehelyett inkább Új-Zéland, Ausztrália és a Fülöp-szigetek felé nyit. Felmerült a V4 regionális blokk kérdése is: az országok Oroszországhoz fűződő viszonya eltérő, így nincs egyetértés a nagyhatalommal való kommunikáció terén, emellett a szerveződés korántsem áll olyan stabil lábakon, mint a Balti államok, vagy a Benelux államok régiója.

Az ezredes úr szerint az Európai Unió a jövőben átalakulhat, de még nem tudni, hogy Európai Egyesült Államok néven, Nagy-Britannia példáját követve az országok csak szabadkereskedelmi egyezmények hálózataként, esetleg a második világháborút megelőző nemzetállamok halmazaként fog szerepelni.

?A 2016-os év egy átmeneti év volt? ? hívta fel a figyelmet az ezredes úr. 2017-ben sok minden fog még eldőlni – a német és francia választások idén kerülnek megrendezésre és eredményük meghatűzhatja az Európai Unió és benne Magyarország jövőjét.

Szakkollégiumi Esték: Izrael – Esélyek a kétállami megállapodásra

Szerző:
BSZK
-
0

2017. március 22-én került megrendezésre a Szakkollégiumi Esték rendezvénysorozat első előadása a tavaszi félévben, melynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépülete adott otthont. Az előadó, Vay Bernát Dániel, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagja, bemutatta az arab-izraeli és azon belül is a palesztin-izraeli kapcsolatok konfliktusforrásait; feltárta azokat a tényezőket, amelyek nehezítik politikai és össztársadalmi szinten a felek közti együttműködést és megbékélést.

Az előadás fő kérdése az volt, hogy mik a lehetőségei a – nemzetközi környezetben népszerű megoldási javaslatként szorgalmazott – kétállami megállapodásnak az izraeli és a palesztin felek közt.

A választ segítő előadás során elsősorban olyan alapfogalmak kerültek kifejtésre mint az állam és annak betöltendő feladatai, részei és kritériumai, továbbá milyen történelmi gyökerei vannak a cionizmusnak és az önálló zsidó állam létének.

Másodsorban azok a szimbolikus és politikai kérdésekre tért ki az előadó, amelyek a mai napig akadályai a felek közti megegyezésnek a konfliktus rendezését illetően. Ezek a területek a határok kérdése, amelyek az arab-izraeli háborúk és azt követő tárgyalásokon többször is változott a huszadik században; a menekültek és az önként távozók visszatérési joga, ami elsősorban az arabokat, illetve palesztinokat érinti, valamint a telepesek növekvő jelenléte a többségében palesztinok által is lakot területeken. Szó esett továbbá Jeruzsálem helyzetéről és hovatartozásának kérdéséről, amely egyben a legkényesebb kérdésként tartanak számon. Ennek oka, hogy mindkét fél kizárólagosan saját fővárosának akarja betudni a zsidó, keresztény és az iszlám világvallások szent helyeként is elismert várost.

Az előadás közbeni kérdések és a végén vita formájában lehetőség nyílt a különböző vélemények ütköztetésére is.

Bosznia-Hercegovina – Hosszú út vezet a NATO-tagsághoz

Szerző:
Rozgonyi Attila
-
0

A NATO és Bosznia kapcsolata már a délszláv háborúk során kezdetét vette: a srebenicai mészárlás (1995) és a hozzá hasonló emberiség elleni bűncselekmények az egész világ közvéleményét megérintették, így a konfliktus a nemzetközi téren sem maradhatott szó nélkül: intervenciós céllal, a háború befejezése érdekében az ENSZ felhatalmazta a NATO-t, hogy légicsapásokat mérjen a boszniai szerb állásokra, így 1995. augusztus 30-án megkezdődött a Deliberation Force elnevezésű NATO-hadművelet, melyet szárazföldön az ENSZ Védelmi Haderejének (UNPROFOR) békefenntartó művelete egészített ki. A légierő egészen szeptember 20-ig aktívan tevékenykedett; több mint 3500 bevetés során 1026 bombát dobtak le szerb hadiállásokra, lőszergyárakra és raktárakra, a boszniai szerb légvédelem ellen pedig Tomahawk-rakétákat is bevetettek.

Az intenzív beavatkozás hatására komoly veszteségeket (a 80.000 fős hadsereg 27.000 katonája és mintegy 30.000 civil is életét vesztette) elszenvedő boszniai szerbek szeptember 20-án megkezdték nehézfegyvereik kivonását Szarajevó környékéről, ezzel eleget téve az ENSZ követelményeinek. Nem sokkal ezután, 1995. november 12-én a felek Daytonban ültek tárgyalóasztalhoz, majd a háborút a december 14-én aláírt párizsi béke zárta le. Ez ratifikálta Bosznia-Hercegovina aszimmetrikus föderatív államiságát; létrejött a Bosznia-hercegovinai Föderáció, és a Szerb Köztársaság (Republika Srpska), illetve életre hívta a NATO-vezette békeműveletet, az Implementation Force-t (IFOR).

Az IFOR mandátuma 1 évre szólt, az utolsó kontingenst a szintén NATO-fennhatóság alatt álló Stabilizációs Erő (SFOR) elnevezésű béketámogató haderő váltotta. Mindkét misszió beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így a 2004-es isztambuli NATO-csúcsértekezleten bejelentették az SFOR befejezését is, átadva a stafétát az Európai Unió-vezette EUFOR Altheának; feladatai főleg a katonai jelenlét általi stabilitás és béke biztosításában merülnek ki. A boszniai békemissziók érdekessége, hogy kezdetektől magyar támogatást élveznek. Az IFOR során például Pécs központtal hadtáp és logisztikai feladatokat látott el hazánk, ám mindhárom műveletben jelentős számú magyar honvéd is részt vett.

Napjainkban egyre aktuálisabb a boszniai NATO-csatlakozás kérdése; az ország 2006-ban csatlakozott a Békepartnerségi Programhoz (Partnership for Peace), majd 2008-ban a két fél tárgyalásokat kezdett, és Bosznia bejelentette szándékát, miszerint belépne a Szövetségbe.

A NATO-csatlakozáshoz azonban még sok feladat vár az országra. Habár a Szövetség nyitott az új nyugat-balkáni tagok felvételére, ez bizonyos hozzájárulásokkal és kötelezettségekkel jár. Ezek bevezetésének elősegítésére jött létre a Tagsági Akcióterv (MAP), amely az államok kvalitásaihoz szabott tanácsokkal és támogatással igyekszik megteremteni az ideális körülményeket a leendő tagok számára. A Milorad Dodik-vezette Republika Srpska ellenzi, ám a Föderáció vezetése egyértelműen elkötelezett a csatlakozás irányába, de az állam egyelőre nem teljesítette az alapvető kritériumokat. A NATO és a tagállam-aspiráns a következő területeken kell eredményes kooperációt elérjen:

Biztonsági együttműködés

Az együttműködés fontos része, hogy a Szövetség és Bosznia katonai erői között eredményesen fejlődjön a közös munka, főleg a békefenntartás és a kríziskezelés területein, így a boszniai részvétel a közös műveletekben és NATO-hadgyakorlatokon elengedhetetlen fontosságú.

Bosznia-Hercegovina 2009 óta az afganisztáni ISAF művelet keretein belül tiszteket küld az ott állomásozó német és dán kontingensekbe, és jelenleg a szintén afganisztáni Eltökélt Támogatás Misszióban (RSM) is részt vesz. A két fél között továbbá a terrorizmus elleni harc tekintetében is folyamatos az információ áramlása. A Szövetség segítséget nyújt és tanácsokat ad az országnak egy terrorelhárítási szakapparátus kiépítésére.

Biztonság- és védelempolitikai reformok

A biztonság- és védelempolitika reformja kulcsszerepet tölt be az együttműködésben. Maga a NATO, illetve egyes szövetséges tagállamok figyelemre méltó, kiforrott szakvéleménnyel rendelkeznek a szektort illetően, melyből Bosznia-Hercegovina bőségesen meríthet. Az itt fellépő közös munka alapja olyan megfizethető és fenntartható védelmi struktúrák létrehozása, melyek tükrözik az ország biztonsági igényeit, és biztosítják azokat a katonai képességeket, amelyek szükségesek a Szövetséges haderővel való együttműködtetéshez. Kiemelendő továbbá, hogy a térségben mai napig mind a NATO, mind az Európai Unió erői missziót teljesítenek.

Polgári védelem megszervezése

A két fél egy civil védelem kialakításáról szóló együttműködés keretein belül is fellép. Az állam fejleszti a nemzeti polgári védelmét és katasztrófavédelmi képességeit. A Szövetséggel való konzultáció során az ország kiépítette a polgári védelemmel való együttműködéshez szükséges közjogi kereteket, és jelenleg folyamatban van egy polgári információs rendszer létrehozása a katasztrófák megelőzésének, és a katasztrófa elhárításának koordinációja érdekében.

2014 májusában Bosznia a NATO által irányított Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központ segítségét kérte az országot elöntő pusztító árvíz elhárítása érdekében. A katasztrófaelhárítás során, a NATO-n keresztül több szövetséges- és partnerország küldött segítséget (például helikoptereket, ivóvizet, csónakokat, vagy élelmet); Magyarország is részt vett a humanitárius segítségnyújtásban.

Biztonsággal kapcsolatos tudományos kooperáció

A Tudomány a Békéért és Biztonságért Program (SPS) keretein belül Bosznia-Hercegovina jelenleg egy workshopot vezet, melynek célja, hogy megtalálják a legjobb módszert a kulturális tulajdon védelmére a NATO-vezette műveletekben.

A boszniai tudósok továbbá horvát és ír kollégáikkal egy több éves projekten dolgoznak, melynek célja a tengeri biztonság és a környezeti megfigyelés fejlesztése. Egy közös NATO-ENSZ nyugat-balkáni konfliktuskezelő workshop után a következő cél a tudományos összhang megteremtése, különösen a terület biztonsági kérdéseit illetően.

A csatlakozást nehezítő problémák

Radikális iszlám és terrorizmus

A radikális iszlám közösség toborzói számára a térség igazi aranybánya: a terrorista szervezetek könnyen ki tudják használni az elharapódzó (világszinten vezető helyen álló) fiatalkori munkanélküliséget, illetve a zivataros történelem folyományakénti krónikus politikai bénultságot. Az Iszlám Államnak nevezett terrorszervezet több felhívást is intézett a Balkán számára, elsősorban a bosnyákok megnyerése érdekében, amelyben felszólították a szimpatizánsokat, hogy a dzsihád nevében támadjanak meg minél több ?ellenséget? hazájukban, illetve hogy csatlakozzanak a szíriai harcokhoz az Iszlám Állam oldalán.

Kiemelendő még a jelen lévő, sária törvénykezést hirdető dzsihadisták, a vahabiták jelenléte, akik számos központot hoztak létre az állam hegyi területein, és 2011-ben egy merényletet is elkövettek az USA szarajevói nagykövetsége ellen.

A hadsereg etnikai sokszínűsége

A daytoni békeszerződés értelmében mind a Bosznia-hercegovinai Föderáció, mind a Republika Srpska saját hadsereggel rendelkezhetett, így 1995-ben létrejött a bosnyák-horvát hadsereg, és a boszniai szerb katonaság. Ezen probléma megoldása, illetve egy egységes védelmi minisztérium felállítása igen fontos állami feladatnak bizonyult, ami a Védelmi Reform Bizottság (DRF) megalakításával kezdődött 2003-ban. A szervezetnek sikerült felállítania Szarajevóban az egységes Védelmi Minisztériumot 2004-re, majd egységesítették a hadsereg vezetését, illetve összevonták a két haderőt, így 2006-ban létrejöhetett Bosznia-Hercegovina hadereje (Armed Forces of Bosnia-Herzegovina).

Kiemelendő, hogy a védelmi ügyek parancsnoka a háromfős Elnökség, ezáltal a központi állam felelős a védelmi ügyekért. Ennek ellenére Dodik erőteljesen bírálja a hadsereg teljesítményét, továbbá szorgalmazza az ország demilitarizálását a költségvetési teher csökkentése érdekében, így pedig igen nehéz lesz tartani a védelmi kiadásokra NATO-követelményként fordítandó GDP 2%-os sztenderdet.

A daytoni megállapodás elavultsága

Egy etnikailag megosztott állam egységes vezetés alatt is igen nehezen működik, Bosznia azonban asszimetrikus föderatív berendezkedésű, így maga a vezetés is igen széttagolt. A szociáldemokrata SDP volt pártelnöke, Zlatko Lagumdzija, aki a horvátok érdekképviseletét tűzte ki egyik fő céljának, így látja a helyzetet: ?Ez már nem a horvátokról szól, itt már egy egész paradigmaváltás szükséges. Ezelőtt a dolgok egyszerűek voltak: a különböző etnikai alapon szerveződő pártok mind a saját ?hátsó udvarukat? védték, és emiatt nem volt soha logikusan működő kormányunk.?

Martin Raguž, a Horvát Demokratikus Unió 1990 (HDZ 1990) párt volt elnöke is hasonlóan látja a helyzetet: ?Az ország nem funkcionál megfelelően, nem stabil, és nem integrálódik, sem önmagában, sem a NATO, vagy az EU közreműködésével. A daytoni egyezmény elavult, és reformokra van szüksége.?

Milorad Dodik az SRS boszniai szerb párt elnöke is hangot adott a véleményének, az országot uraló jelenlegi politikai irány kapcsán; nyíltan NATO-ellenes politikus 2017 januárjában ismét nekiment a szövetségnek, és a jelenlegi állapotoknak: „az, hogy a NATO a boszniai belügyekbe avatkozik, azt is jelenti, hogy el kell utasítanunk minden úton ezt a szövetséget, ugyanis láthatjuk a jelenlegi helyzetből, hogy irányítanák ők az országot, ha Bosznia-Hercegovina a parancsnokságuk alá tartozna” – hangsúlyozta Dodik.

A reakciókból láthatjuk, hogy szinte minden ellenzéki politikusnak problémája van a daytoni egyezménnyel, ám a politikai elit erős támogatója, ugyanis az ő hatalmukat konzerválja a status quo erőteljes fenntartását szorgalmazó egyezmény.

Összegzés

Ahogy fentebb láthattuk, Boszniára még számos feladat vár a Szövetségbe (illetve az Európai Unióba) való belépésig, ám ami igazán fontos, már sikerült megtennie az első lépéseket az integráció útján. A Föderáció jobbközép, néppárti kormánya láthatóan elkötelezett a csatlakozás iránt, és igyekszik véghezvinni az ehhez szükséges intézkedéseket és reformokat. A következő bosnyák választás 2018-ban lesz, így a NATO remélheti, hogy szintén az integrációpárti jelöltek kerülnek többségbe, így nem kell elveszítenie egy értékes reménybeli szövetségest.

Lektorálta: Németh Ferenc

Budapesten rendezték meg a NATO Transzformációs Szemináriumot

Szerző:
Petróczki Márk
-
0

Amikor a NATO egyik vezető tisztségviselője látogatást tesz a Szövetség egyik tag- vagy partnerállamában, akkor szinte mindig szó esik a jelenlegi és a jövőbeli kihívásokról, illetve az ezekhez való adaptációs lehetőségekről. A NATO Transzformációs Parancsnokságának (NATO ACT) egyik feladata, hogy az alkalmazkodás témakörében kutasson; ennek fontos eleme a NATO Transzformációs Szemináriuma (NTS), amit 2017-ben ? a Fiatal Szakemberek Napjával együtt ? Budapesten rendeztek meg.

A szeminárium

2017. március 21-én a Fiatal Szakemberek Napjával kezdődött, majd 22-én és 23-án a NATO Transzformációs Szemináriumával folytatódott az a háromnapos rendezvénysorozat, amelyen a résztvevők a NATO kihívásairól folytattak vitát. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy a megjelentek között megtalálhatjuk Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt; Rose Gottemoeller NATO-főtitkárhelyettest; Denis Merciert, a NATO Transzformációs Parancsnokságának főparancsnokát és Petr Pavelt, a NATO Katonai Bizottságának elnökét. Magyar oldalról pedig Simicskó István honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérkari főnök vett részt a rendezvénysorozaton.

A honvédelmi miniszter köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy országunk érdekelt az erős NATO-ban, amihez az alkalmazkodás elengedhetetlen ? éppen ezért Magyarország az adaptációról szóló vitában aktívan részt fog venni. A miniszter szerint az erős NATO-hoz a védelmi kiadások emelése is szükséges, ezért hazánk 2026-ra biztosan el fogja érni a Szövetség által elvárt, GDP-ben mért 2%-os költési arányt. Rose Gottemoeller ezzel egyetértett a nyitóbeszédében, ám hangsúlyozta, hogy ?nemcsak többet kell költenünk, hanem jobban is?. Emellett a főtitkár-helyettes kifejtette véleményét, miszerint a NATO sikere a folyamatos alkalmazkodásnak köszönhető.

A megnyitó után a szeminárium programja négy témakör köré épült fel. Az első rész a jövő biztonsági környezetéről szólt, amely során azt vizsgálták a szakértők, hogy a jövőre való felkészülés közben milyen döntéseket szükséges meghozni. Így olyan kérdésekre keresték a választ a résztvevők, mint hogy a helyzeti tudatosságot, a mozgékonyságot és a rugalmasságot hogyan tudja javítani a Szövetség, miközben az új környezethez alkalmazkodik.

A szeminárium második része a Szövetség határain kívülre történő stabilitás-kiterjesztésről szólt. Ennek során a szakértők többek között azt vizsgálták, hogy a NATO hogyan tudja a partnerséget úgy megközelíteni, hogy az növelje a nemzetközi stabilitást vagy hogy a terrorizmus elleni harc a stabilitás kiterjesztése alá tartozik-e, esetleg a NATO alapfeladatai között van-e a helye.

A következő rész arról szólt, hogy a NATO-nak milyen képességekre lehet majd szüksége ahhoz, hogy a biztonságát érő kihívásokat sikeresen elhárítsa és kivédje. A témát bonyolította, hogy a fenntarthatóság és a rugalmasság fenntartása is fontos a szakértők szerint és hogy az Oroszországgal folytatott párbeszéd hatékonysága kérdésessé válhat az elrettentő képességek megerősítésével.

A szeminárium utolsó részében azt vették górcső alá a szakértők, hogy a Szövetség egysége és a tagállamok közti együttműködés hogyan lehet még nagyobb fokú. Ebben kulcsfontosságú a transzatlanti kötelék fenntartása és megerősítése, amely folyamatos erőfeszítést igényel a tagállamoktól. Emellett arról is szó esett, hogy a tisztán érthető politikai célok is létfontosságúak a NATO átalakulása során.

Budapest a reflektorfényben

A fővárosban a szemináriumon kívüli további előadásokra is sor került. A NATO Transzformációs Parancsnokság parancsnokhelyettese, Manfred Nielson a ACT-ről és a a Szövetség kihívásairól beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Rose Gottemoeller főtitkár-helyettes pedig a Külügyi és Külgazdasági Intézetben tartott előadást.

A Budapesten megtartott szeminárium és előadássorozat nemcsak presztízst hozott hazánknak, hanem lehetőséget is a NATO vezetőivel való párbeszéd fokozására. Március 21-én a NATO Transzformációs Parancsnokság főparancsnokát Benkő Tibor vezérkari főnök fogadta, majd a Katonai Bizottság elnökének csatlakozása után megkoszorúzták a Hősök terén található ismeretlen katona sírját.

Március 22-én tárgyalóasztalhoz ült a Katonai Bizottság elnöke Simicskó István honvédelmi miniszterrel. A miniszter ismét hangsúlyozta a Szövetség fontosságát és emiatt a folyamatos adaptáció szükségességét. Petr Pavel pedig dicsérte Magyarországot, amiért jelentős haderőfejlesztésbe kezdett, hogy a NATO által elvárt minimum kötelezettségét teljesítse. A miniszter másnap a NATO főtitkárával beszélgetett, aki a bizottság elnökéhez hasonlóan méltatta hazánkat.

A szeminárium utolsó napján Jens Stoltenberg Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott. Ennek során a két vezető a NATO biztonsági helyzetéről beszélgetett, Orbán Viktor pedig sürgette a balkáni bővítést. Végül a főtitkár megköszönte a miniszterelnöknek hazánk hozzájárulását a Szövetség kollektív védelméhez. Ugyanis amellett, hogy növeljük védelmi kiadásainkat, részt veszünk a Baltikum biztonságának fenntartásában és a NATO koszovói és afganisztáni békefenntartó misszióiban is.

Innováció és együttműködés ? betekintés a NATO jövőjébe

Szerző:
Ilosvai Dániel
-
0

Március 22-én tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Manfred Nielson admirális, az Észak-Atlanti Szövetség Szövetséges Transzformációs Parancsnokságának (NATO ACT) parancsnokhelyettese. Az admirális elsősorban a hadviselés átalakuló formáiról és a NATO adaptációs képességeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a Szövetség egyedülálló katonai együttműködési szervezet, azonban ahhoz, hogy megőrizze képességeit, innovációra van szükség mind az eszközök, mind a humán erőforrások felhasználásának és irányításának terén.

Az előadást Dr. Szenes Zoltán nyugalmazott vezérezredes, egyetemi tanár nyitotta meg, akinek üdvözletére az admirális magyarul köszönte meg az egyetem vezetésének a lehetőséget. Ezt követően a NATO-t érő kihívásokról beszélt és egyben arról, hogy ezekre válaszul hogyan jött létre a Transzformációs Parancsnokság. Kiemelte, hogy a gyorsan változó világban a kihívások sorával kell szembenéznie a szervezetnek, állami és nem állami szereplők felől egyaránt. Képesnek kell lennie gyorsan reagálni a hibrid hadviselésre, válsághelyzetekre, a klímaváltozásból fakadó kihívásokra, valamint olyan fenyegetésekre is fel kell készülnie, amelyek még ma nem léteznek.

Az admirális sok figyelmet fordított a kooperáció és koherencia, valamint a folyamatos innováció szükségességére. Kooperációra van szükség az egyes kormányok, kormányzati intézmények, fegyveres erők és a civil szféra résztvevői között. Az utóbbiak bevonása elmondása szerint azért is kritikus, mert az innováció sok esetben itt történik ? elsősorban nem ipari értelemben, hanem a szoftverfejlesztés, a menedzsment, vagy akár az adatelemzés területén. Ezek ma már mind szükségesek a hatékony és gyors műveletek végrehajtásához, ahogyan elengedhetetlen a hi-tech eszközök és a megfelelően képzett kezelőszemélyzet állandó együttműködése is a hagyományos fegyvernemekkel.

Előadásában Nielson admirális továbbá kitért a NATO kapcsolataira más szervezetekkel, elsősorban az EU-val. Az admirális véleménye szerint az EU és a NATO együttműködése különösen előnyös, mivel az utóbbi egy alapvetően katonai, az előbbi egy hagyományosan civil, gazdasági szervezet. Ezáltal rengeteg lehetőséget lát egymás kiegészítésére bizonyos műveletek során, amelyhez egy bizonyos „konzisztens föderatív megközelítésre” van szükség. A többi partneri kapcsolatban megemlítette, hogy azok rengeteg adminisztrációs terhet rónak a Szövetségre, ezért érdemes lenne ezeket egyesével felülvizsgálni.

„Egyetlen szereplő sem képes az összes kihívásra egyedül válaszolni”. A kommunikáció, a kíváncsiság és a bátorság az innováció kulcselemei, és így nélkülözhetetlenek a gyors és hatékony reakcióhoz, legyen szó akár hagyományos, akár újtípusú biztonsági kihívásról, emelte ki előadása végén az admirális.

Koszovói hadsereg: biztonsági kihívás vagy garancia?

Szerző:
Németh Ferenc
-
0

Újra fellángolt a koszovói hadsereg létrehozásáról szóló vita. Pristina szerint a lépés az ország és a Nyugat-Balkán biztonsági helyzetének növelését, míg Belgrád és a koszovói szerbek szerint a feszültségek további fokozódását jelentené.

?Nincs visszaút. A Koszovói Biztonsági Erők (Kosovo Security Force, KSF) hadsereggé fog átalakulni.? ? jelentette ki egy interjúban Hashim Thaçi koszovói elnök, aki március 7-én nyújtotta be a parlament elé az erről szóló törvényjavaslatot.

Koszovói Biztonsági Erők

A 2009-ben létrejött és a teljes műveleti készenlétet (Full Operational Capability) 2014-ben elérő többnemzetiségű biztonsági erő létszáma nagyjából 4500 fő. A könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhások feladata elsősorban a válsághelyzetek kezelése és a civil lakosság védelme. A KSF felállításában és professzionalizálásában a NATO jelentős szerepet vállalt.

A benyújtott törvényjavaslat célja azonban nem egy új katonai struktúra létrehozása, hanem a KSF mandátumának kiegészítése. A módosítással a biztonsági erő feladata lenne az ország szuverenitásának és területi integritásának védelme, valamint jogosulttá válna nehézfegyverek beszerzésére és létszámának növelésére is. Utóbbi által a hadsereg körülbelül ötezer katonából és további háromezer tartalék erőből állna.

A regionális biztonság forog kockán?

Thaçi és a koszovói albánok véleménye szerint a béke és biztonság fenntartása érdekében elengedhetetlen a koszovói hadsereg létrejötte. Továbbá az önálló hadsereg hozzájárulna a vitatott státuszú állam NATO-s integrációjához. Fontos hivatkozási pontot képez Oroszország is, amely Szerbiában fenntartott katonai bázisaival, közös hadgyakorlataival és a Belgrádnak nemrég eladott MiG-29-es vadászgépekkel veszélyezteti a Nyugat-Balkán biztonságát.

A szerb fél szerint azonban a hadsereg jelentősen veszélyeztetné a regionális biztonságot, ugyanis az további felfegyverkezésre ösztönözné a térség államait, elsősorban Szerbiát. A hadsereg létrejöttének éppen emiatt lehet a következménye az orosz katonai befolyás növekedése; Goran Jevtovic katonai szakértő szerint a Belgrád és Moszkva közötti esetleges katonai együttműködés ellensúlyozhatja a megalakuló koszovói hadsereg jelentette védelmi kockázatot, valamint ez Szerbia biztonsági helyzetét is lényegesen megerősítené. A szorosabb együttműködés azonban együtt járna Szerbia 2007-ben deklarált (de az alkotmányban nem rögzített) katonai semlegességének feladásával.

Nemzetközi közösség: támogatás, erős megkötésekkel

A hadsereg létrehozása két úton következhet be; a nemzetközi közösség és Belgrád is az alkotmány módosításával történő hadsereg-létrehozást támogatja. Alkotmánymódosításhoz azonban az ún. ?dupla többség? szükséges: a parlament száz albán képviselőjének kétharmada, valamint a húsz kisebbségi képviselő ? köztük szerbek ? szintén kétharmados támogatása. Ezt a megoldást a szerb képviselők már három évvel ezelőtt, az önálló hadsereg ötletének első felmerülésekor sem támogatták, blokkolva ezzel az alkotmány megváltoztatását és a hadsereg létrejöttét. A másik út, amit Thaçi választott, a KSF mandátumának olyan szintű módosítása és kiegészítése, hogy az a gyakorlatban egy hadsereg feladatainak ellátására legyen képes anélkül, hogy a védelmi erő nevét megváltoztatnák. Ehhez pedig a parlament egyszerű többsége ? hatvanegy szavazat ? elegendő.

A KSF mandátumának egyoldalú megváltoztatása megosztotta a nemzetközi közösséget is. Greg Delawie, az USA pristinai nagykövete megjegyezte, hogy ugyan támogatják az önálló hadsereg létrejöttét, de azt csak a megfelelő jogi úton ? alkotmánymódosítással ? és társadalmi konszenzus mellett lehet véghez vinni. A nagykövet véleménye megegyezik Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentésével, aki aggodalmát fejezte ki Pristina egyoldalú lépése miatt. Koszovó két legnagyobb szövetségese emellett támogatásuk csökkentését ígérték abban az esetben, ha az alkotmány megkerülésével alakítják át a KSF-et hadsereggé. A tervezett átalakítást az orosz külügyminisztérium sem tartja megfelelő lépésnek; meggyőződésük szerint az európai és a balkáni biztonságot veszélyeztetné, valamint a koszovói háborút lezáró, és azóta is hatályos ENSZ BT 1244-es határozatával is ellentétes.

 

KFOR: A NATO Koszovóban

A NATO égisze alatt létrejött békefenntartó erő a koszovói háború után, az ENSZ BT 1244-es határozatának értelében lát el szolgálatot Koszovó területén. Személyi állománya jelenleg 4600 fő.

A KSF egyoldalú átalakítása azonban nem változtat a tényen, hogy a KFOR-erők továbbra is Koszovóban maradnak és saját mandátumuk szerint ? az ország biztonságának fenntartása érdekében ? járnak el, a KSF-et pedig jelenlegi feladatköre alapján ismerik el.

A tényt, hogy a hadsereg létrehozása újra napirendre került erősítheti az Egyesült Államok külpolitikájában tapasztalható változás; megfigyelhető, hogy az USA a nagyobb, külföldi jelenléttől fokozatosan visszalép (boots on the ground).

A koszovói hadsereg létrehozásának terve csak tovább rontotta a Belgrád és Pristina közötti feszült viszonyt. Jelenleg ugyanis több területen vita folyik a felek között: Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfő kiadatásának ügye vagy az egykori jugoszláv, vagyoni rendezés nélküli ingatlanok állami tulajdonnak való minősítése is megnehezíti a két ország kapcsolatát.

Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti viszonyról Donald Trump elnökké választása óta

Szerző:
Tünde Kovács
-
0

Miért lett volna kedvező Oroszország számára, ha rendeződik a viszonya az Egyesült Államokkal? Milyen erre utaló jelek voltak az amerikai elnökválasztást megelőzően? Mi volt az oka annak, hogy a viszony mégsem rendeződött?

Oroszország számára az Egyesült Államokkal való viszony javulása azért lett volna különösen fontos, mert a szankciók (amiket az Egyesült Államok szabott ki Oroszországra 2014-ben, az ukrajnai eseményekre reagálva) jelentősen rontották az ország gazdasági helyzetét, ami az infláció miatt egyébként is stagnált, és az olajárak csökkenésének következtében 2015-ben még jobban meggyengült. A kapcsolat normalizálódása eredményezhette volna a szankciók feloldását, a Krím hivatalos orosz területként való elismerését, valamint az oroszok azt is elérhették volna, hogy az Egyesült Államok ne támogassa tovább Ukrajna nyugati irányú orientációját és egyúttal vonja meg a védelmi célú támogatásokat, ezzel Oroszország számára kedvező nyomást gyakorolva az országra.

Donald J. Trump az amerikai elnökválasztást megelőző kampányának keretein belül nyilatkozott először az Oroszország és USA közötti lehetséges jövőbeli viszonyokról. Többek között utalt arra is, hogy a szíriai konfliktusra az oroszokkal közösen fog megoldást találni. Emellett a mostanra már megválasztott elnök többször is pozitívan nyilatkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök vezetői képességeivel kapcsolatban. A kampány során Trump arra is utalást tett, hogy az Egyesült Államok csökkentené a NATO-ban betöltött (főleg pénzügyi) szerepét, ami az oroszok számára egyértelműen kedvező fordulat lett volna, hiszen ez a lépés növelte volna a két ország közötti viszony javulásának esélyét. Ezeknek tudatában logikus, hogy Oroszország ténylegesen elkezdett reménykedni a viszony hivatalos úton történő rendezésében, amit egyfajta kiegyezésnek (grand bargain) nevezhetünk. Ennek lényege a globális terrorizmus elleni, az eddigieknél szorosabb együttműködés volt, melynek részeként az oroszok azt várták volna, hogy az Egyesült Államok hivatalosan elismerje a Krím orosz fennhatóságát, feloldja a szankciókat, a szíriai konfliktus rendezésének kapcsán pedig elfogadja az Oroszország által szabott feltételeket.

Itt meg kell említenünk az ukrajnai események kapcsán a 2016 végén kezdődő kisebb mértékű, ukrán és szeparatista állások közötti offenzív előre nyomulást a front több szakaszán is. Ez a jelenség egy változás részeként volt értelmezhető, mivel korábban ukrán oldalról csak védekező lépések voltak megfigyelhetők, ez volt az első offenzív jellegű tevékenység, amivel egyébként az ukránok megszegték a 2015. februári Minszk-II tűzszüneti megállapodást. Ezt az időzítés miatt fontos kiemelni, hiszen ebben az időszakban a Trump adminisztráció még alig kezdte meg működését, az oroszokat pedig lefoglalták a szíriai események. Ami a legfontosabb viszont, hogy orosz oldalról azért sem érkezett semmiféle válaszreakció, mert Moszkva még aktívan reménykedett az Egyesült Államokkal való kiegyezésben, és nem akarta azt kockáztatni az ukrán offenzívára reagált esetleges megtorlással. Annak kapcsán is egyértelmű volt orosz részről az óvatosság, hogy 2016 decemberében Moszkva nem reagált arra, amikor az Egyesült Államok kiutasított 35 orosz diplomatát, és szankciókat szabott ki két orosz hírszerző irodára.

Hogy miért nem jött létre ez a megállapodás annak okát csak találgatják, de maga a tény már biztos. Az első erre utaló jel James Mattis védelmi minszterré válása volt, aki szerint Oroszország agresszív tevékenysége a nemzetközi jogot tekintve sértő és destabilizáló hatású is. Nyilatkozataiból egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben ? a két országot kizárólagosan érintő –  katonai együttműködésre nem áll készen, a két ország közötti viszony rendezését viszont ? annak érdekében, hogy a mindkettőjüket érintő veszélyekre hatékonyabban tudjanak reagálni –  sürgetőnek ítélte meg. Donald Trump és Vlagyimir Putyin első elnöki telefonbeszélgetése sem úgy alakult, ahogy azt valószínűleg az oroszok várták: a szankciók feloldásáról egy szó sem esett. Ezek mellett az is a viszonnyal kapcsolatos status quo-ra utal, hogy Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója, Michael Flynn a washingtoni orosz nagykövettel lezajló ellentmondásos telefonbeszélgetése miatt mondott le.

Ezek alapján valószínűtlen, hogy a közeli jövőben beszélhetnénk egy esetleges amerikai-orosz megállapodásról, vagy akár csak a viszony nagymértékű javulásáról. Ennek egyik következményeként az oroszok (a remélt megállapodást immár nem féltve) lépéseket tettek az ukrán előrenyomulás megtorlására, aminek eredménye volt a harcok ismételt kiéleződése 2017 januárjában. Fontos azonban azt is megemlíteni, hogy a mindkét országot érintő veszélyek megvitatása érdekében észlelhető hajlandóság az együttműködésre a két ország részéről. Ezt bizonyítja legalábbis az, hogy – a szíriai helyzet megvitatása végett – 2017 februárjában és márciusában is találkozott egymással Joseph Dunford amerikai főparancsnok és Valerij Geraszimov vezérkari főnök és helyettes védelmi miniszter. Ennek valószínűsíthető előzménye a március elején bekövetkezett amerikai szárazföldi haderők bevonulása Szíriába, ami eddig példátlan volt, és aggodalmat keltett nem csak az orosz, de a török vezetőség köreiben is.

1...636465...11364. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!