30.1 C
Budapest
2026 május 25. hétfő 19:15
Kezdőlap Blog Oldal 64

A törökországi referendum perspektívái

Szerző:
Ilosvai Dániel
-
0

Népszavazás Törökországban

Április 16-án Törökországban népszavazást tartottak a 18 pontból álló alkotmánymódosításról, amely a jelenleg működő parlamentáris berendezkedést elnöki rendszerré alakítja át. Minden előrejelzés szerint szoros versenyre lehetett számítani, ami végül az igenek győzelmét hozta: 51,4%-os aránnyal megszavazták a ?szuperelnöki-rendszer? bevezetését.

Előzmények

Korábban már írtunk az alkotmánymódosítás lényegéről és előzményeiről, azonban a választás után érdemes a döntés körülményeire, valamint a lehetséges következményeire koncentrálni. Az ugyan nem kérdéses, hogy Törökország a NATO-ban marad és a katonai együttműködés terén a világ legnagyobb katonai szervezetét támogatja, azonban az Európai Unió és egyes uniós tagállamok viszonylatában komoly kérdéseket vet föl a vasárnap megszületett eredmény ? ugyanígy az átmenet békéssége és eredményessége is kérdéses marad legkésőbb 2019 novemberéig.

Törökország és az EU

Ankara még 1963-ban kötött társulási szerződést az akkor még Európai Gazdasági Közösség néven működő szervezettel, azonban a csatlakozási tárgyalások csak 2005 őszén, az első AKP (Igazság és Fejlődés Pártja, a jelenlegi törökországi kormánypárt) kormány idején indultak meg, amit a vezetés akkor nagy sikernek könyvelt el, és 2013-ig a tárgyalások lezárását ígérte. Ez utóbbit azonban a mai napig sem sikerült megvalósítani. A szükséges jogharmonizációs lépések a fontos kérdésekben elmaradtak, a folyamatosan radikalizálódó Recep Tayyip Erdogan kormányának lépései pedig egyre hevesebb kritikákat váltottak ki az integráció tagjaiból. A puccskísérletet követő politikai tisztogatás, a halálbüntetés visszahozásának lehetősége, valamint az elnök személye köré kiépített rendszer mélypontra taszította a kapcsolatokat: 2016 novemberében az Európai Parlament nem kötelező erejű állásfoglalásában a csatlakozási tárgyalások szüneteltetését szavazta meg, valamint több ország nem engedélyezte a népszavazással kapcsolatos kampányt saját területén; amire válaszul Erdogan az országa ellen folytatott „keresztes-hadjáratról” beszélt egy politikai rendezvényen, és több török sajtóorgánumban a nemzetiszocialista rezsimhez hasonlították a jelenlegi brüsszeli, amszterdami és berlini kurzust. Ennek ellenére, miközben a szavak szintjén ádáz küzdelem zajlik, Erdogan többszöri fenyegetése ellenére a menekültügyi egyezményt nem mondták föl, így a balkáni útvonalon továbbra is alacsony a Nyugat-Európába igyekvő migránsok száma. Az egyezmény fenntartását a török kormány nem csak pénzügyi támogatáshoz, de a csatlakozási tárgyalások folytatásához és a vízummentesség megadásához is köti ? ezeket a feltételeket az EU a jelen körülmények között azonban nem hajlandó elfogadni. A vita jelentőségét növeli, hogy az integráció magállamaiban ? elsősorban Hollandiában és Németországban ? jelentős számú török közösségek élnek, amelyek ebben a kiélezett helyzetben mindkét ország belpolitikájára hatással lehetnek. Az ő körükben az a tendencia figyelhető meg, hogy bár rendszerint nagyobb arányban támogatják az AKP-t, relatív csökkenés zajlott le a kormánypártot támogatók körében, miközben a részvételi arány növekedett.

Tiszta és szabad választás

Az évek óta tartó támadások által meggyengített ellenzék még a végeredmény bejelentése előtt világossá tette, hogy a körzetek legalább harmadában kezdeményezni fogja a szavazatok újraszámlálását és minden jogi eszközt felhasznál a csalások felderítésére. Véleményük szerint ? ehhez a nemzetközi megfigyelők többsége csatlakozik ? mind a szavazás lebonyolítása, mind a kampányszabályozás magában hordozza az állami manipuláció lehetőségét: az olyan apróságoktól kezdve, mint a kétszínű választási cédula (amelyiken az igen fehér, a nem barna háttérben található), az ellenzéki kampány közigazgatási akadályozásán át a választási bizottság azon döntéséig, amely szerint a nem lepecsételt szavazócédula is érvényes.

Merre tovább, Ankara?

Az alkotmánymódosítás legtöbb rendelkezése a következő elnök-, illetve parlamenti választáskor (tehát előreláthatólag 2019-ben) lép érvénybe. Miután az AKP elfoglalta mind az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás kulcspozícióit, nem valószínű, hogy kivizsgálják a manipuláció lehetőségét, előreláthatólag a következő választás az új keretek közt fog zajlani. Ez azonban nem jelent különösebb változást Törökország politikájában: az elnöki jogkörök kiszélesítése a de facto működő döntéshozatali rendszer törvénybe iktatása, amit népszavazáson legitimáltak. Bár a kormánypárt nagyobb sikerre számított, célját így is elérte, és az alkotmánymódosításhoz kapott felhatalmazását egyben a politikájának folytatásához kapott felhatalmazásként is értelmezi.

Szakkollégisták részvétele az erdélyi tehetséggondozó programban

Szerző:
BSZK
-
0

A Biztonságpolitikai Szakkollégiumnak lehetősége nyílt arra, hogy április 10-14. között Erdélyben, Dr. Németh András őrnagy, ETDT elnök vezetésével részt vegyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem határon túli tehetséggondozási programjában. Az NKE szakkollégiumainak képviselőit partnerintézménye, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) fogadta Kolozsvári Karán.

Az egyetemek közötti szakmai egyeztetés során bemutatásra került a Biztonságpolitikai Szakkollégium tevékenysége, céljai és eredményei. Prof. Dr. Balog Adalbert, a Sapientia EMTE tudományos ügyekért felelős rektorhelyettese, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) elnöke, valamint Hauer Melinda egyetemi főtitkár felajánlotta szakkollégistáink számára a Makovecz Programban való részvételt, amellyel egyhetes tanulmányi kirándulást szervezhetünk Erdélybe vagy lehetősségünk nyílik egyhónapos vagy egy egész éves tanulmányi mobilitásra a Sapientia Egyetem képzésein. Ezt követően Dr. Szenkovics Dezső, a Kolozsvári Kar dékánhelyettese ismertette az EMTE oktatási rendszerét, szakkollégiumi és tudományos diákköri tevékenységét. Az egyeztetés során kiderült, hogy a Biztonságpolitikai Szakkollégium számára a határon túli együttműködés a kiberbiztonság és a nemzetközi tanulmányok terén a Kolozsvári Kar nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakával, valamint a Marosvásárhelyi Kar IT képzéseivel karöltve valósulhat majd meg.

IMG_4462

A szakmai program részeként a két egyetem hallgatói az OTDK-ra való felkészülés jegyében egy workshop-on vettek részt, ahol prezentálták TDK dolgozataikat vagy tudományos kutatásaikat, melyeket egy vita keretében közösen értékeltek. A Szakkollégium képviseletében Rozgonyi Attila Bosznia-Hercegovina esetleges NATO csatlakozásának esélyeit ismertette; Lendvai Tünde pedig az energiabiztonság kérdéskörét mutatta be a Közel-Keleten. A műhelymunka mellett a két egyetem hallgatói kapcsolatépítő és tehetséggondozó tréningen vettek részt emellett szabadidős programok keretében megismerkedtek Kolozsvár kulturális örökségével illetve felejthetetlen túrát tettek a páratlan szépségű Tordai-hasadékban és Székelykőn valamint a tordai sóbányában.

20170411_165453

?A tehetséggondozó program lehetőséget teremtett a már meglévő széleskörű együttműködés elmélyítésére, továbbfejlesztésére, az intézményi és hallgatók közötti tudományos információcserére, valamint szakmai és emberi kapcsolatok kialakítására és megalapozására.”

Massive anti-government protests in Serbia

Szerző:
Berencsi Gábor
-
0

As it was promised, the activities of the group called ?Protest Against Dictatorship? continued right after the Easter holidays. Although there were fears that the march in Belgrade would turn violent as the big football derby was held at the same time between local giants Crvena Zvezda and Partizan, the night fortunately remained peaceful. Demonstrations were put on hold for the religious holidays, and now, Tuesday was the 16th time people gathered on the streets of the capital and major towns across the country.

It all began with the presidential elections held on April 2nd which the incumbent Prime Minister Aleksandar Vučić won already in the first round. His massive victory is unquestionable even though irregularities were reported and the media coverage during the campaign was one-sided in his favour. This is why the outbreak of the protests came as a slight surprise.

Until now, no central figure has appeared as the inventor and organiser of the protests. News spread wide through social media channels. As a consequence, mainly young people were invited to participate and the news agencies referred to them as ?student protesters?. However, they are not the only ones dissatisfied, for example trade unions have announced their support. On the other hand, they do not have the open support of the Orthodox Church or universities.

Probably the lack of key organisers was one of the sources of different theories around by whom the movement is financed and called to the streets. Suspect number one is always George Soros in these cases. Protesters kept their sense of humour and answered with signs just like the background picture of this article (which says ?Afterparty at Soros?s place?). Prime Minister and President Elect Aleksandar Vučić accused leaders of the opposition of planning to seize power through demonstrations because they failed to do so during the legitimate elections. Of course they responded by articulating fears that Vučić would decide to use the police force in order to provoke violence.

The ?official? demands of the protests look like to be deliberately unrealistic. Vučić does not show the slightest intention to resign, nevertheless, the greater the goals are, the bigger the media coverage becomes. It should also not be forgotten that several of these goals ? such as resignations in the Republican Electoral Commission, RIK, the Regulatory Body for Electronic Media, REM, Radio Television of Serbia, RTS, and of the president of the National Assembly ? were added later and are hardly the reason for the protests.

Naturally, the big question is how long the movement will last. First of all, they should agree on some kind of agenda. This way uncertainties regarding location and direction of the marches could be avoided. If they manage to ensure their popular support, the hope to slowly and gradually gain political power will always be there.

Hibrid fenyegetések elleni kutatóközpont nyílik Helsinkiben

Szerző:
Vay Bernát Dániel
-
0

Több NATO és európai uniós tagország támogatásával egy új kutatóközpont nyílik Helsinkiben, amelynek fő feladata, hogy adekvát válaszokat adjon napjaink aszimmetrikus és hibrid kihívásaira. Ezen belül a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központ[1] fő kutatási területei a kíberbiztonság, a stratégiai kommunikáció, a dezinformációs műveletek és a propaganda elleni hatékony válaszok keresése lesz.

A központ létrejöttét a finn kormány kezdeményezte, amelynek elméleti alapjai és igénye már az egy éve elfogadott hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépést szorgalmazó Európai Parlament és Tanácsnak erre vonatkozó közös közleményében is felmerült. A központ létrehozásához több NATO és uniós tagállam csatlakozott, úgymint Németország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Ezáltal, a már meglévő NATO Kiválósági Központokkal ellentétben, nem lesz integráns része a NATO struktúrának, hanem egy önálló kutatóközpontként fog működni, amelyhez külön csatlakozhatnak a NATO szövetségesek és európai uniós államok.

A tervek szerint a kutatóközpont feladata lesz az, hogy felhívja az euro-atlanti államok figyelmét a hibrid jellegű kihívások veszélyeire, továbbá kutatások, előadások és tanfolyamok révén olyan szakemberek képzését fogja elősegíteni, akik támogatni fogják e téren a NATO és európai uniós tagállamok képességfejlesztését. A kutatóközpont finanszírozásának felét a finn fél, a fennmaradó összeget pedig a csatlakozó államok vállalják el. Az első éves költségvetés mintegy 1.5 millió eurós összeg, amely megközelítőleg 450 millió forintnak felel meg.

Az, hogy Finnország élére állt a törekvésnek, köszönhető annak, hogy tapasztalataik szerint az elmúlt időszakban – közvetetten az euro-atlanti térségben és közvetlenül Kelet-Európában – megnövekedett a dezinformációs tevekénységre utaló jelek száma. Továbbá, az alapító államok névsorát tekintve is feltűnik, hogy főképp olyan országok csatlakoztak, amelyeknek az elmúlt időszakban vagy jelenleg is napirenden vannak az e téren várható kihívások, elsősorban utalva az Egyesült Államok elnökválasztását követő és a várható németországi és franciaországi választások dilemmáira, illetve a balti államok aggodalmaira a területükön élő orosz ajkú kisebbségeket illetően.

Az április 11-ei alapító eseményen, a felszólaló finn miniszterelnök, az Európai Unió Külügyi és Biztonságpolitikai főképviselője, továbbá az Európai Külszolgálat és NATO képviseletében jelenlevők hasonló elvárásokat fogalmaztak meg az idén működését megkezdő kutatóközponttal kapcsolatban. Az említett felek biztosították a kutatóközpontot a támogatásukról és egyetértettek a téren, hogy ez a kezdeményezés erősíteni fogja az Európai Unió és a NATO közti együttműködést. Az ebben rejlő lehetőségek egyike – a NATO hozzájárulásnak köszönhetően – hogy a kutatóközpont együtt működhet a már térségben levő NATO Kiválósági Központokkal, úgymint a rigai székhelyű litván Stratégiai Kommunikációs és a Talinnban található észt Kibervédelmi intézményekkel.

[1] European Centre of Excellence for Countering Hybrid Threats – Még nincs hivatalos magyar fordítás

Andrássy National Security Fellowship – Call for applications

Szerző:
BSZK
-
0

?It is always better to be sure that we cannot be harmed, than to assume that no one wants to harm us.?

   – Gyula Andrássy

The Center for European Policy Analysis (CEPA), with the support of the Hungary Initiatives Foundation (HIF), is pleased to announce the launch of a new fellowship program for young Hungarian security policy professionals in an effort to cultivate the next generation of strategic thinkers committed to strengthening ties between the two countries.

The Andrássy National Security Fellowship, starting in June 2017, is a fully-funded six-month program aimed at developing Hungarian expertise on the United States and building long-term ties with the U.S. policy community through hands-on experience and analytical training in transatlantic policy issues.

The Fellowship was conceived in the spirit and legacy of Hungarian statesman Gyula Andrássy, who served as Prime Minister of Hungary (1867?1871) and Foreign Minister of Austria-Hungary. Alongside Bismarck, he was an architect of European order, in the words of a contemporary, gifted ?with great perspicacity, large minded and liberal views, and the decision of character so necessary to be a ruler of men … ever governed by a feeling of justice and honour in the performance of his duty.?

During their time in Washington, Andrássy Fellows will be paired with a specific CEPA program – Strategy and Statecraft, StratCom, Defense, Energy Security – that matches their main interests. Each Fellow will work with a designated CEPA scholar and will conduct independent research. Andrássy Fellows will participate in outreach to the U.S. policy community and produce high-quality policy analysis. The Andrássy Fellowship will feature an expert roundtable event hosted by CEPA and the publication of an analytical paper showcasing the Fellows? work. Fellows will also work with core CEPA staff on a full spectrum of think tank processes, including, policy issue briefings, brainstorming sessions, networking, and program planning and administration. CEPA will provide a $3000 monthly stipend, cover the costs of travel to Washington, D.C., and provide assistance for the Fellow?s visa application process.

HOW TO APPLY

We invite applications from individuals with the following qualifications:

  • Young professionals holding Hungarian citizenship with at least four years of relevant work experience, or post-graduate scholars with at least 2 years of focused research;
  • Outstanding academic credentials and English language skills;
  • Demonstrated commitment to transatlantic values;
  • An interest in at least one the following areas: energy policy, nuclear deterrence, information warfare, NATO and defense policy, Visegrád cooperation;
  • Demonstrable leadership potential and ability to work independently.

APPLICATION DEADLINE IS 11:59 p.m. eastern standard time on APRIL 23, 2017.

További részletek:  Andrássy Fellowship

EU Hírfigyelő – 2017. március

Szerző:
BSZK
-
0

Terrorizmus

Az Európai Unió stratégiája az Iszlám Állam felszámolására

Az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett a terrorizmus elleni harcban; ezen cél elérésére az EU Terrorellenes Akcióterveket dolgozott ki. A tervek értelében az EU 300 millió euróval finanszírozza azon programokat, amelyek célja a terrorcselekmények megelőzése. Emellett korlátozni kívánja azon gazdasági forrásokat, amelyeket a terrorista szervezetek potenciálisan felhasználnak. Irakban továbbá pénzzel támogatja az Iszlám Állam uralma alól felszabadított területek biztonsági szektorának stabilizálását és a jogállamiság helyreállítását, Szíriában pedig az anyagi támogatás mellett célul tűzte ki a terrorszervezet teljes felszámolását is.

Szigorított szabályok a terrorizmus megelőzésének érdekében

Az EU a terrorizmus megelőzése érdekében szigorított a terrorizmusról szóló irányelvén. Az új direktívát 2017. március 7-én fogadták el, amelynek értelmében számos, a terrorizmushoz kapcsolódó tevékenység vált büntetendővé: a terrorista tevékenység elkövetésének céljából tett bárminemű utazás az Unió területére és területéről; az ilyen típusú utazások szervezése és elősegítése; a terrorista gondolkodás terjesztését szolgáló képzésen való részvétel; bármilyen gazdasági vagy pénzügyi támogatás biztosítása terrorista csoportoknak. Az irányelv emellett kiszélesíti a terrorizmus áldozatainak jogait, ami tartalmazza az azonnali orvosi és pszichológiai segítséghez való hozzájutást és a kártérítés igénylésének megkönnyítését is.

Biztonság és védelem

A schengeni határ ellenőrzésének új szabályozása

Az Európai Unió március 7-én rendeletet fogadott el a schengeni határellenőrzés szigorításáról, amely az EU külső határait átlépni kívánó személyek adatbázisban történő ellenőrzését jelenti. A ki- és belépés fokozottabb vizsgálatát a rendelet légi, tengeri és szárazföldi határokon egyaránt megköveteli, a segítséget a határőröknek pedig a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és az Interpol elveszett és ellopott útiokmányokról vezetett adatbázisa fogja megadni.

Döntés a katonai missziók támogatásáról

Az Európai Tanács március 9-10-i ülésén döntött az EU globális stratégiájának a biztonság és védelem területén történő végrehajtásáról. A kitűzött cél a közös biztonság- és védelempolitika fejlesztése a hatékonyság és a gyorsaság irányába, melynek részeként létrehozzák a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot. Ez a Szolgálat fogja kivitelezni a nem végrehajtási jellegű katonai intézkedéseket és missziókat, valamint szorosan együtt fog működni a polgári területen már létező partnerével, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal.

Külkapcsolatok

Nukleáris robbanófejek Kalinyigrádban

Az orosz INTERFAX hírügynökségnek adott nyilatkozatában Sigmar Gabriel, német külügyminiszter az európai biztonságot veszélyeztető lépésnek tartja, hogy Oroszország nukleáris töltetek hordozására alkalmas rakétákat tárol állandó jelleggel Kalinyigrádban.

Oroszország 2016 októberében jelentette be, hogy nukleáris robbanófejek hordozására képes Iskander rakétákat, illetve S-400-as rakétavédelmi rendszert telepítettek az orosz enklávé területére.

Az Európai Unió meghosszabbította a szankciókat Ukrajna ellen

?2014. március 18-án az Oroszországi Föderáció jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopolt? ? nyilatkozta ismét az Európai Tanács. Az Oroszország által elfoglalt területekkel szemben az Európai Unió gazdasági és diplomáciai szankciókat vezetett be. A gazdasági szankciót 2017. július 31-ig, az utazási tilalmat szeptember 15-ig, a térségből az EU-ba érkező import tilalmát pedig június 23-ig hosszabbították meg.

Az Európai Unió Tanácsa, az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) továbbra sem ismeri el a jogellenes területfoglalást.

Szíria jövője: út a stabilizáció felé?

Az április 5-én Brüsszelben tartandó Szíria-konferenciát megelőzve Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője előterjesztette Szíria jövőjével kapcsolatos javaslatát. Az indítvány értelmében az Unió átfogó, az aknamentesítéstől a választások megszervezéséig kiterjedő szerepet töltene be a háború sújtotta ország újjáélesztésében.

Mogherini kiemelte, hogy az EU már mozgósította az újjáépítésre szánt 9,4 milliárd eurót; 1 milliárdot már elküldtek Szíriába különböző humanitárius missziók támogatására.

Mélyponton az EU-török kapcsolatok

Suleyman Soylu török belügyminiszter, illetve Mevlüt Çavuşo?lu külügyminiszter az EU és Törökország között tavaly márciusban megkötött megállapodás egyoldalú felbontásával fenyegette meg az Uniót.  A török felháborodás előzménye, hogy Hollandia és Németország nem engedte meg, hogy Mevlüt Çavuşo?lu a két ország területén, Recep Tayyip Erdo?an elnök alkotmánymódosító népszavazása mellett kampányoljon.

A tavalyi évben megkötött egyezség értelmében jelentősen csökkent az Égei-tengeren keresztül Európába bejutni kívánó menekültek száma.

Európa-politika

Fehér Könyv a Brexit utáni EU-ról

Március 1-jén az Európai Bizottság bemutatta a Brexit utáni Európa lehetséges forgatókönyveit felvázoló Fehér Könyvet. A dokumentum öt lehetséges alternatívát kínál a tagállamok számára:

1. forgatókönyv: Folytatás

Ez a terv az integráció jelenlegi állapotának az elmélyítést jelentené, amely magában foglalná az egységes piac továbbfejlesztését, számos katonai képesség egyesítést, valamint egyfajta közös hang kialakítást a külpolitikában.

2. forgatókörnyv: Csak az egységes piac

Ez az alternatíva kizárólagosan a közös piac elmélyítésre koncentrál, ezzel háttérbe szorít olyan más, az európai integráció szempontjából fontos területeket, mint a védelmi együttműködések továbbfejlesztése.

3. forgatókönyv: Aki többet akar, az többet tesz

Ezen elgondolás szerint a többsebességes Európa koncepciója valósulna meg. Ez megadná a lehetőséget az integrációban elmélyülni kívánó tagállamoknak, hogy gyorsítsák az együttműködésüket olyan területeken, mint a védelem, belső biztonság, adózás és a szociális ügyek.

4. forgatókönyv: Kevesebbet, hatékonyabban

Az integráció bár kevesebb területet fogna át, de nagyobb mennyiségű forrást tudna biztosítani a megmaradt politikák számára. Több forrást nyújtanának az Európai határ és Parti Őrségnek, illetve kialakítanák az Európai Védelmi Uniót.

5. forgatókönyv: Sokkal többet együtt

Ezen alternatíva értelmében a megmaradt huszonhét tagállam az uniós intézményekkel együtt működve, szinte minden közpolitikai területen felgyorsítaná az integráció sebességét.

60 éves a Római Szerződés

Az uniós integrációt elindító, és az EU jogelődjét létrehozó Római Szerződés aláírásának 60-adik évfordulója megünneplése alkalmából Rómában találkoztak az EU-s tagállamok állam- és kormányfői.

A 27 tagállam vezetője elfogadta a Római Nyilatkozatot, amely egyrészt megfogalmazza azokat a problémákat, amelyek a legégetőbbek jelenleg az Unió számára. Másrészt felvázolja azokat a prioritásokat, melyek megvalósításáért a tagállamok és az EU-s intézmények vezetőinek dolgoznia kell.

A nyilatkozat kihívásként határozza meg a regionális konfliktusokat, a terrorizmust, a protekcionizmust és a növekvő szociális egyenlőtlenséget. A deklaráció négy elérendő célt fogalmaz meg: biztonságos és nyugodt Európa, sikeres és fenntartható Európa, szociális Európa és a globális színtéren jobban megjelenő Európa.

NATO-NETto Hírfigyelő – 2017. március

Szerző:
BSZK
-
0

2017. március 1.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára együttérzését fejezte ki Szerbia felé a kragujevaci katonai bázison történt robbanás miatt. A balesetben egy ember életét vesztette, huszonöten pedig megsérültek.

A dél-szerbiai Kragujevac városában található Tehnicki Remontni Zavod (TRZ) a Balkán legnagyobb, lőszerek és robbanóeszközök biztonságos megsemmisítésével foglalkozó létesítménye. A 2000-es évek közepéig több mint kétmillió akna került megsemmisítésre az objektumban; a TRZ-t a Szövetség anyagilag támogatja.

2017. március 2.

Jens Stoltenberg ezt követően Genfben és Bernben tett látogatást.  Látogatása során találkozott Didier Burkhalter szövetségi tanácsossal, aki egyben a Szövetségi Külügyminisztérium vezetője, illetve Guy Parmelinnel, aki pedig a Szövetségi Védelmi Minisztérium vezetője.

A vezetők megvitatták a jelenlegi biztonsági kihívásokat, illetve szó esett a NATO és Svájc közötti szorosabb együttműködés kiépítéséről, amelynek kiemelten fontos része lesz a kiberbiztonság kérdésköre.

A főtitkár kiemelte, hogy Svájc mindig is fontos szövetségi partnerország volt és lesz is. Ezen kívül elismerte Svájc feltétlen hozzájárulását a globális béke és biztonság fenntartásában. Stoltenberg azt is hozzátette, hogy az ország rengeteg segítséget adott a NATO számára a demokratikus védelmi intézmények kialakításában; támogatást nyújt a koszovói (KFOR) békefenntartó misszióban; valamint úttörőnek tekinthetjük, a nők béke és biztonságban betöltött szerepének támogatásában. 

2017. március 2-3.

A NATO Katonai Bizottsága kétnapos látogatást tett Grúziában azért, hogy a kaukázusi ország védelmi reformjainak haladását megbeszéljék, különös tekintettel a tartalmas együttműködési csomagra (Substantial NATO-Georgia Package – SNPG). A csomag célja, hogy a Szövetség a grúz védelmi képességeket megerősítse.

A Bizottság meglátogatta a NATO-grúz közös értékelő- és kiképzőközpontot (Joint NATO-Georgia Training and Evaluation Centre), ami az SNPG egyik kulcseleme. A központ többek között harci gyakorlatot biztosít azzal a céllal, hogy a grúz, illetve NATO tag- és partnerállamok hadseregei közötti együttműködés erősödjön.

A Bizottság elnöke az adminisztratív határvonal (Administrative Boundary Line) megtekintése előtt elmondta, hogy ?a NATO támogatja Grúzia területi integritását és szuverenitását a nemzetközileg elismert határain belül és továbbra is felszólítja Oroszországot arra, hogy vonja vissza Dél-Oszétia és Abkhazia régiók függetlenségének elismerését, illetve vonja ki egységeit Grúziából?.

2017. március 6.

A NATO közleményében ítélte el Észak-Korea legutóbbi ballisztikus rakétakísérletét. ?Újból megtörtént, hogy teszteléseikkel közvetlenül szembementek a Biztonsági Tanács kiadott határozatainak, melyek Észak-Korea ballisztikus rakéta programjának megszüntetését követelik.? A határozatok arra is felszólítják a kommunista országot, hogy mondjon le az összes létező tömegpusztító fegyverének birtoklásáról, úgy hogy a folyamat mindent átfogó, ellenőrizhető és megmásíthatatlan legyen. ?A legutóbbi tesztelés, melynek során a hivatalos jelentések szerint három rakéta is Japán által ellenőrzött vizeken csapódott be, rendkívül provokatív? – mondta Oana Lungescu, a NATO szóvivője.

Az elmúlt év decemberében a NATO  képviselete találkozott ázsiai regionális partnereivel, Ausztráliával, Japánnal, Új-Zélanddal és Dél-Koreával, hogy együttesen ösztönözzék Észak-Koreát az újbóli provokatív akcióktól való tartózkodásra.

2017. március 6-7.

Petr Pavel, a NATO Katonai Bizottságának elnöke Kairóba látogatott, ahol találkozott az egyiptomi hadsereg vezérkari főnökével, Mahmoud Hegazy tábornokkal. A két tábornok megvitatta a globális biztonsági helyzet kérdéseit és a regionális kihívásokat ? különös tekintettel Líbiára, ami Egyiptommal szomszédos állam. Mindemellett arról is szó esett, hogy milyen lehetőségei vannak a kooperáció fokozásának a NATO és Egyiptom között. A Katonai Bizottság elnöke végül elmondta, hogy ?az ehhez hasonló találkozók fontosak, mert bővítik ismereteinket a regionális biztonsági kihívásokkal kapcsolatban, miközben lehetőséget adnak arra, hogy a Szövetség [a partnerállamoknak] első kézből fejtse ki aktuális irányvonalát és tevékenységeit?.

2017. március 7-8.

A NATO főtitkár-helyettese, Rose Gottemoeller kétnapos látogatást tett Izlandon. A főtitkár-helyettes először a szigetország külügyminiszterével, Gudlaugur Thor Thordarsonnal beszélgetett a jelenlegi biztonsági helyzetről és Izland hozzájárulásáról a NATO tevékenységeihez. Másnap Gottemoeller az izlandi Parlament Külügyi Bizottságával találkozott, majd a NATO Erőforrások Konferenciáján vett részt. A konferencián arról volt szó, hogy a NATO hogyan tudná a leghatékonyabban felhasználni pénzügyi erőforrásait ahhoz, hogy az új biztonsági környezethez alkalmazkodjon. A főtitkár-helyettes felszólalása közben hangsúlyozta a közös finanszírozás fontosságát, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy együtt erősítsék védelmi képességeiket.

2017. március 8.

?Egy szervezet, társadalom vagy ország csak akkor lehet sikeres, ha mind a férfiak, mind pedig a nők teljes kapacitásuk szerint hasznosulnak? ? nyilatkozta Jens Stoltenberg a Nemzetközi Nőnap alkalmából. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a nők és férfiak egyenlő arányú képviselete alapvető védelmi szükséglet, ami elengedhetetlen a társadalom összetartásához, és a NATO haderők béketeremtő-, és békefenntartó tevékenységének sikeressége érdekében is. A NATO vezető tisztségeit eddig soha nem látott arányban töltik be nők, a nők jogai kiemelt fontosságúak a szervezet egységein belül, mind a kiképzés, mind pedig a katonai műveletek során.

Ugyanezen napon Stoltenberg aggodalmát fejezte ki a koszovói hadsereg egyoldaló létrehozása ellen. A fegyveres erők létrehozását ugyanis a Szövetség csak az alkotmány módosításával, illetve a kisebbségek – legfőbbképpen a koszovói szerbek – és Belgrád beleegyezése mellett kívánja támogatni.

2017. március 13.

A NATO főtitkára közzétette éves jelentését, amely bemutatja, hogy tavaly a Szövetség hogyan dolgozott biztonságunk fenntartásáért. A bemutatón a főtitkár többek között az alábbiakkal ismertette röviden, hogy a Szövetség mit ért el a múlt évben.

A NATO Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba négy multinacionális harccsoportot telepített, melyekhez legalább 17 szövetséges állam fog csapatokkal hozzájárulni. A NATO keleti határainak erősítése mellett a jelentés kiemeli azt is, hogy Oroszországgal is folyamatos volt a párbeszéd, amit jól mutatja azt, hogy a NATO-Oroszország Tanács háromszor is tárgyalt a múlt évben.

A főtitkár szerint a Szövetség a védelmi kiadások tekintetében fordulóponthoz érkezett, ugyanis 2016-ban 23 tagállam növelte védelmi kiadásait. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ennek ellénre jelenleg mindössze 5 tagállam költi a GDP-jének legalább 2%-át védelemre. Stoltenberg viszont optimista, hiszen Románia ebben az évben fogja elérni a 2%-os küszöböt, míg Lettország és Litvánia jövőre. ?Az a reális, hogy a tagállamoknak el kellene érniük ezt a célt. Mindenki beleegyezett ebbe a legmagasabb szinten és ezt meg is lehet csinálni? ? mondta a főtitkár.

2017. március 16-17.

Jens Stoltenberg Dániába látogatott, ahol többek között találkozott II. Margit dán királynővel, Lars L?kke Rasmussen miniszterelnökkel, Anders Samuelsen külügyminiszterrel és Claus Hjort Frederiksen védelmi miniszterrel. A főtitkár és a miniszterelnök beszélgetése során szó volt a NATO új védelmi környezethez való alkalmazkodásáról és az igazságos teherviselésről; illetve a főtitkár megköszönte Dániának a Szövetség iránti elköteleződését. A dánok ugyanis aktív résztvevői a NATO misszióinak és műveleteinek, amit az is bizonyít, hogy jövőre dán csapatok fognak csatlakozni egy Észtországba telepített, britek által vezetett harccsoporthoz.

2017. március 17.

Petr Pavel spanyolországi látogatása során találkozott María Dolores de Cospedal spanyol védelmi miniszterrel, valamint Fernando García Sánchez vezérkari főnökkel. Velük folytatott beszélgetései során szó esett a Szövetség jelenlegi és jövőbeli kihívásairól, a NATO alkalmazkodásáról, a védelmi kiadásokról és képességekről, illetve Spanyolország elköteleződéséről a NATO felé.

?Spanyolország jelentős hozzájárulást tesz a közös biztonságunkért. Akárhol is van jelen a NATO, Spanyolország is ott van. Földön, vízen és levegőben egyaránt? ? mondta Petr Pavel.

2017. március 22.

A brüsszeli támadások évfordulóján a nemzetek újra megerősítették elkötelezettségüket az Iszlám Állam felszámolása iránt. Ezen indíttatásból került megrendezésre az Iszlám Állam elleni Nemzetközi Koalíció (Global Coalition to Counter ISIL) külügyminiszteri szintű találkozója az Egyesült Államok Külügyminisztériumában. A konferencia házigazdája Rex Tillerson, az USA külügyminisztere, a résztvevők soraiban üdvözölhette a NATO főtitkárát is.

A találkozó központi témája volt az Iszlám Állam ellen folyó jelenlegi művelete, aminek célja Rakka és Moszul felszabadítása. A főtitkár felszólalásában a NATO közreműködéséről beszélt a terrorizmus elleni harcban, illetve tájékoztatta a Koalíciót, hogy ezen törekvései kulcsszerepet kapnak majd az Észak-atlanti Tanács állam-és kormányfőinek májusi találkozóján.

Mivel az Iszlám Állam ellenes koalíció a Szövetség kollektív támogatását élvezi, a NATO AWACS felderítő repülőgépei segítséget nyújtanak a Koalíció légtérbeli látókörének és radaros lefedettségének növelésében.

2017. március 22-23.

Budapest kitüntetett helyzetbe került, ugyanis a fővárosban rendezték meg a Fiatal Szakemberek Napját és a NATO Transzformációs Szemináriumát, amin a Szövetség jövőjével kapcsolatos témákról vitatkoztak a résztvevők. A fővárosi rendezvényeken kívül Rose Gottemoeller a Külügyi és Külgazdasági Intézetben míg Manfred Nielson, a NATO Transzformációs Parancsnokságának (NATO ACT) parancsnokhelyettese a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást.

2017. március 23.

A NATO bejelentette, hogy a következő csúcstalálkozója 2017. május 25-én Brüsszelben kerül megrendezésre. A találkozó több szempontból is különleges lesz, hiszen egyrészt Donald Trump amerikai elnök is a résztvevők között lesz – itt fog először találkozni a NATO tagországok vezetőivel -, másrészt az új NATO-központot (HQ) is felavatják, amelyről 1999-ben hoztak döntést, de csak most készült el. Az új épületre egyrészt a tagországok számának (jelenleg 28) növekedése miatt volt szükség, másrészt az épület korából adódóan (1967 óta működött a NATO központjaként). A találkozó előzetes napirendi pontjai között szerepel a szövetség megerősítésére való törekvés, a védelmi kiadások növelése az egyes tagországokban és a terrorizmus elleni közös harc.

Ugyanezen a napon Jens Stoltenberg Budapestre látogatott, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel. A két vezető napjaink biztonsági helyzetéről tárgyalt, aminek kapcsán a főtitkár köszönetét fejezte ki Magyarország jelentős hozzájárulásáért a NATO kollektív katonai védelméhez. A Magyar Honvédség katonái ugyanis még ez évben csatlakozni fognak a balti térségben állomásozó keleti egységekhez (NATO?s Forward Presence), ezen felül hazánk az egyik legnagyobb közreműködő partnere a KFOR békefenntartó missziónak Koszovóban. Továbbá az afganisztáni Eltökélt Támogatás (Resolute Support Mission) misszióban is szolgálnak a Honvédség hivatásos állományának tagjai. Ezen kiküldetések során a magyar katonák feladata az afgán biztonsági erők kiképzése és támogatása.

A Főtitkár továbbá köszönetet mondott a védelmi kiadásokkal kapcsolatban Orbán Viktornak. Hazánk ugyanis 2014-ben felhagyott a védelmi költségvetést fokozatosan csökkentő politikájával és helyette bevezette a finanszírozás reális, időszakonkénti növelését.

2017. március 24.

Közösen ülésezett az Észak-atlanti Tanács (NAC) és a Politikai és Biztonsági Bizottság (PSC), hogy megvitassák a NATO és az Európai Unió jövőbeli együttműködési lehetőségeit, különös hangsúlyt fektetve a 2016-os varsói csúcson aláírt EU-NATO együttes nyilatkozat életbe léptetésére. A nyilatkozat célja a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés megerősítése, a keleti- és déli irányú biztonsági kihívásokra reagálva.

Dr. Kis-Benedek József: Európa és hazánk biztonsági helyzetének értékelése

Szerző:
Acselovek Elemér
-
0

2017. március 29-én Dr. Kis-Benedek József ny. ezredes, címzetes egyetemi tanár tartott előadást Európa és hazánk biztonsági helyzetéről. Az esemény a Kiss Károly Hadtudományi Klub (MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetbiztonsági Szakosztály) rendezvénye volt.

Előadása első részében az ezredes úr azokat az eseményeket és tényeket tárta fel, amik az egész európai kontinensre hatást gyakorolnak. Ide sorolta az Amerikai Egyesült Államok politikáját és a NATO-t, az Oroszországi Föderáció gazdasági, politikai és védelmi kapcsolatait a kontinenssel, a Közel-Keleten dúló konfliktusokat, Kína világpolitikai helyzetét, az Afrikában egyre válságosabb helyzetet okozó klímaváltozást, valamint az energiabiztonság és a terrorizmus kérdését.

A következő részben az ezredes úr az Európai Unió kihívásairól beszélt. Ezek között említette a gazdasági stagnálást, az alacsony inflációt, a magas munkanélküliséget, a magas adósságokat, valamint a törékeny bankrendszert és a monetáris unióba nem tartozó országok euro-szkepticizmusát.

Az Európai Unió biztonság- és védelempolitikája kapcsán az ezredes úr itt kiemelte, hogy az EU elsősorban nem katonai, hanem gazdasági szervezet, ezért a Brexit gazdasági, és nem katonai szempontból jelent problémát. A migrációt is érintette mint az Európai Unió védelmi politikájának egyik kihívását, majd kitért a szervezet külső és belső kockázataira.

Az előadás során Magyarország védelmi helyzetéről is szó esett. Említésre került, hogy hazánk kompország, azaz és nem folytat világos politikát, gazdaságilag pedig gyengül, mert nem hajtott végre gazdasági szerkezetváltást (amit Lengyelország a közelmúltban megtett), a szomszédságpolitika pedig érdekesen alakul. Az ország ugyanis nem rendezi a szomszédos államokkal fennálló vitás viszonyt, ehelyett inkább Új-Zéland, Ausztrália és a Fülöp-szigetek felé nyit. Felmerült a V4 regionális blokk kérdése is: az országok Oroszországhoz fűződő viszonya eltérő, így nincs egyetértés a nagyhatalommal való kommunikáció terén, emellett a szerveződés korántsem áll olyan stabil lábakon, mint a Balti államok, vagy a Benelux államok régiója.

Az ezredes úr szerint az Európai Unió a jövőben átalakulhat, de még nem tudni, hogy Európai Egyesült Államok néven, Nagy-Britannia példáját követve az országok csak szabadkereskedelmi egyezmények hálózataként, esetleg a második világháborút megelőző nemzetállamok halmazaként fog szerepelni.

?A 2016-os év egy átmeneti év volt? ? hívta fel a figyelmet az ezredes úr. 2017-ben sok minden fog még eldőlni – a német és francia választások idén kerülnek megrendezésre és eredményük meghatűzhatja az Európai Unió és benne Magyarország jövőjét.

Szakkollégiumi Esték: Izrael – Esélyek a kétállami megállapodásra

Szerző:
BSZK
-
0

2017. március 22-én került megrendezésre a Szakkollégiumi Esték rendezvénysorozat első előadása a tavaszi félévben, melynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépülete adott otthont. Az előadó, Vay Bernát Dániel, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagja, bemutatta az arab-izraeli és azon belül is a palesztin-izraeli kapcsolatok konfliktusforrásait; feltárta azokat a tényezőket, amelyek nehezítik politikai és össztársadalmi szinten a felek közti együttműködést és megbékélést.

Az előadás fő kérdése az volt, hogy mik a lehetőségei a – nemzetközi környezetben népszerű megoldási javaslatként szorgalmazott – kétállami megállapodásnak az izraeli és a palesztin felek közt.

A választ segítő előadás során elsősorban olyan alapfogalmak kerültek kifejtésre mint az állam és annak betöltendő feladatai, részei és kritériumai, továbbá milyen történelmi gyökerei vannak a cionizmusnak és az önálló zsidó állam létének.

Másodsorban azok a szimbolikus és politikai kérdésekre tért ki az előadó, amelyek a mai napig akadályai a felek közti megegyezésnek a konfliktus rendezését illetően. Ezek a területek a határok kérdése, amelyek az arab-izraeli háborúk és azt követő tárgyalásokon többször is változott a huszadik században; a menekültek és az önként távozók visszatérési joga, ami elsősorban az arabokat, illetve palesztinokat érinti, valamint a telepesek növekvő jelenléte a többségében palesztinok által is lakot területeken. Szó esett továbbá Jeruzsálem helyzetéről és hovatartozásának kérdéséről, amely egyben a legkényesebb kérdésként tartanak számon. Ennek oka, hogy mindkét fél kizárólagosan saját fővárosának akarja betudni a zsidó, keresztény és az iszlám világvallások szent helyeként is elismert várost.

Az előadás közbeni kérdések és a végén vita formájában lehetőség nyílt a különböző vélemények ütköztetésére is.

Bosznia-Hercegovina – Hosszú út vezet a NATO-tagsághoz

Szerző:
Rozgonyi Attila
-
0

A NATO és Bosznia kapcsolata már a délszláv háborúk során kezdetét vette: a srebenicai mészárlás (1995) és a hozzá hasonló emberiség elleni bűncselekmények az egész világ közvéleményét megérintették, így a konfliktus a nemzetközi téren sem maradhatott szó nélkül: intervenciós céllal, a háború befejezése érdekében az ENSZ felhatalmazta a NATO-t, hogy légicsapásokat mérjen a boszniai szerb állásokra, így 1995. augusztus 30-án megkezdődött a Deliberation Force elnevezésű NATO-hadművelet, melyet szárazföldön az ENSZ Védelmi Haderejének (UNPROFOR) békefenntartó művelete egészített ki. A légierő egészen szeptember 20-ig aktívan tevékenykedett; több mint 3500 bevetés során 1026 bombát dobtak le szerb hadiállásokra, lőszergyárakra és raktárakra, a boszniai szerb légvédelem ellen pedig Tomahawk-rakétákat is bevetettek.

Az intenzív beavatkozás hatására komoly veszteségeket (a 80.000 fős hadsereg 27.000 katonája és mintegy 30.000 civil is életét vesztette) elszenvedő boszniai szerbek szeptember 20-án megkezdték nehézfegyvereik kivonását Szarajevó környékéről, ezzel eleget téve az ENSZ követelményeinek. Nem sokkal ezután, 1995. november 12-én a felek Daytonban ültek tárgyalóasztalhoz, majd a háborút a december 14-én aláírt párizsi béke zárta le. Ez ratifikálta Bosznia-Hercegovina aszimmetrikus föderatív államiságát; létrejött a Bosznia-hercegovinai Föderáció, és a Szerb Köztársaság (Republika Srpska), illetve életre hívta a NATO-vezette békeműveletet, az Implementation Force-t (IFOR).

Az IFOR mandátuma 1 évre szólt, az utolsó kontingenst a szintén NATO-fennhatóság alatt álló Stabilizációs Erő (SFOR) elnevezésű béketámogató haderő váltotta. Mindkét misszió beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így a 2004-es isztambuli NATO-csúcsértekezleten bejelentették az SFOR befejezését is, átadva a stafétát az Európai Unió-vezette EUFOR Altheának; feladatai főleg a katonai jelenlét általi stabilitás és béke biztosításában merülnek ki. A boszniai békemissziók érdekessége, hogy kezdetektől magyar támogatást élveznek. Az IFOR során például Pécs központtal hadtáp és logisztikai feladatokat látott el hazánk, ám mindhárom műveletben jelentős számú magyar honvéd is részt vett.

Napjainkban egyre aktuálisabb a boszniai NATO-csatlakozás kérdése; az ország 2006-ban csatlakozott a Békepartnerségi Programhoz (Partnership for Peace), majd 2008-ban a két fél tárgyalásokat kezdett, és Bosznia bejelentette szándékát, miszerint belépne a Szövetségbe.

A NATO-csatlakozáshoz azonban még sok feladat vár az országra. Habár a Szövetség nyitott az új nyugat-balkáni tagok felvételére, ez bizonyos hozzájárulásokkal és kötelezettségekkel jár. Ezek bevezetésének elősegítésére jött létre a Tagsági Akcióterv (MAP), amely az államok kvalitásaihoz szabott tanácsokkal és támogatással igyekszik megteremteni az ideális körülményeket a leendő tagok számára. A Milorad Dodik-vezette Republika Srpska ellenzi, ám a Föderáció vezetése egyértelműen elkötelezett a csatlakozás irányába, de az állam egyelőre nem teljesítette az alapvető kritériumokat. A NATO és a tagállam-aspiráns a következő területeken kell eredményes kooperációt elérjen:

Biztonsági együttműködés

Az együttműködés fontos része, hogy a Szövetség és Bosznia katonai erői között eredményesen fejlődjön a közös munka, főleg a békefenntartás és a kríziskezelés területein, így a boszniai részvétel a közös műveletekben és NATO-hadgyakorlatokon elengedhetetlen fontosságú.

Bosznia-Hercegovina 2009 óta az afganisztáni ISAF művelet keretein belül tiszteket küld az ott állomásozó német és dán kontingensekbe, és jelenleg a szintén afganisztáni Eltökélt Támogatás Misszióban (RSM) is részt vesz. A két fél között továbbá a terrorizmus elleni harc tekintetében is folyamatos az információ áramlása. A Szövetség segítséget nyújt és tanácsokat ad az országnak egy terrorelhárítási szakapparátus kiépítésére.

Biztonság- és védelempolitikai reformok

A biztonság- és védelempolitika reformja kulcsszerepet tölt be az együttműködésben. Maga a NATO, illetve egyes szövetséges tagállamok figyelemre méltó, kiforrott szakvéleménnyel rendelkeznek a szektort illetően, melyből Bosznia-Hercegovina bőségesen meríthet. Az itt fellépő közös munka alapja olyan megfizethető és fenntartható védelmi struktúrák létrehozása, melyek tükrözik az ország biztonsági igényeit, és biztosítják azokat a katonai képességeket, amelyek szükségesek a Szövetséges haderővel való együttműködtetéshez. Kiemelendő továbbá, hogy a térségben mai napig mind a NATO, mind az Európai Unió erői missziót teljesítenek.

Polgári védelem megszervezése

A két fél egy civil védelem kialakításáról szóló együttműködés keretein belül is fellép. Az állam fejleszti a nemzeti polgári védelmét és katasztrófavédelmi képességeit. A Szövetséggel való konzultáció során az ország kiépítette a polgári védelemmel való együttműködéshez szükséges közjogi kereteket, és jelenleg folyamatban van egy polgári információs rendszer létrehozása a katasztrófák megelőzésének, és a katasztrófa elhárításának koordinációja érdekében.

2014 májusában Bosznia a NATO által irányított Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központ segítségét kérte az országot elöntő pusztító árvíz elhárítása érdekében. A katasztrófaelhárítás során, a NATO-n keresztül több szövetséges- és partnerország küldött segítséget (például helikoptereket, ivóvizet, csónakokat, vagy élelmet); Magyarország is részt vett a humanitárius segítségnyújtásban.

Biztonsággal kapcsolatos tudományos kooperáció

A Tudomány a Békéért és Biztonságért Program (SPS) keretein belül Bosznia-Hercegovina jelenleg egy workshopot vezet, melynek célja, hogy megtalálják a legjobb módszert a kulturális tulajdon védelmére a NATO-vezette műveletekben.

A boszniai tudósok továbbá horvát és ír kollégáikkal egy több éves projekten dolgoznak, melynek célja a tengeri biztonság és a környezeti megfigyelés fejlesztése. Egy közös NATO-ENSZ nyugat-balkáni konfliktuskezelő workshop után a következő cél a tudományos összhang megteremtése, különösen a terület biztonsági kérdéseit illetően.

A csatlakozást nehezítő problémák

Radikális iszlám és terrorizmus

A radikális iszlám közösség toborzói számára a térség igazi aranybánya: a terrorista szervezetek könnyen ki tudják használni az elharapódzó (világszinten vezető helyen álló) fiatalkori munkanélküliséget, illetve a zivataros történelem folyományakénti krónikus politikai bénultságot. Az Iszlám Államnak nevezett terrorszervezet több felhívást is intézett a Balkán számára, elsősorban a bosnyákok megnyerése érdekében, amelyben felszólították a szimpatizánsokat, hogy a dzsihád nevében támadjanak meg minél több ?ellenséget? hazájukban, illetve hogy csatlakozzanak a szíriai harcokhoz az Iszlám Állam oldalán.

Kiemelendő még a jelen lévő, sária törvénykezést hirdető dzsihadisták, a vahabiták jelenléte, akik számos központot hoztak létre az állam hegyi területein, és 2011-ben egy merényletet is elkövettek az USA szarajevói nagykövetsége ellen.

A hadsereg etnikai sokszínűsége

A daytoni békeszerződés értelmében mind a Bosznia-hercegovinai Föderáció, mind a Republika Srpska saját hadsereggel rendelkezhetett, így 1995-ben létrejött a bosnyák-horvát hadsereg, és a boszniai szerb katonaság. Ezen probléma megoldása, illetve egy egységes védelmi minisztérium felállítása igen fontos állami feladatnak bizonyult, ami a Védelmi Reform Bizottság (DRF) megalakításával kezdődött 2003-ban. A szervezetnek sikerült felállítania Szarajevóban az egységes Védelmi Minisztériumot 2004-re, majd egységesítették a hadsereg vezetését, illetve összevonták a két haderőt, így 2006-ban létrejöhetett Bosznia-Hercegovina hadereje (Armed Forces of Bosnia-Herzegovina).

Kiemelendő, hogy a védelmi ügyek parancsnoka a háromfős Elnökség, ezáltal a központi állam felelős a védelmi ügyekért. Ennek ellenére Dodik erőteljesen bírálja a hadsereg teljesítményét, továbbá szorgalmazza az ország demilitarizálását a költségvetési teher csökkentése érdekében, így pedig igen nehéz lesz tartani a védelmi kiadásokra NATO-követelményként fordítandó GDP 2%-os sztenderdet.

A daytoni megállapodás elavultsága

Egy etnikailag megosztott állam egységes vezetés alatt is igen nehezen működik, Bosznia azonban asszimetrikus föderatív berendezkedésű, így maga a vezetés is igen széttagolt. A szociáldemokrata SDP volt pártelnöke, Zlatko Lagumdzija, aki a horvátok érdekképviseletét tűzte ki egyik fő céljának, így látja a helyzetet: ?Ez már nem a horvátokról szól, itt már egy egész paradigmaváltás szükséges. Ezelőtt a dolgok egyszerűek voltak: a különböző etnikai alapon szerveződő pártok mind a saját ?hátsó udvarukat? védték, és emiatt nem volt soha logikusan működő kormányunk.?

Martin Raguž, a Horvát Demokratikus Unió 1990 (HDZ 1990) párt volt elnöke is hasonlóan látja a helyzetet: ?Az ország nem funkcionál megfelelően, nem stabil, és nem integrálódik, sem önmagában, sem a NATO, vagy az EU közreműködésével. A daytoni egyezmény elavult, és reformokra van szüksége.?

Milorad Dodik az SRS boszniai szerb párt elnöke is hangot adott a véleményének, az országot uraló jelenlegi politikai irány kapcsán; nyíltan NATO-ellenes politikus 2017 januárjában ismét nekiment a szövetségnek, és a jelenlegi állapotoknak: „az, hogy a NATO a boszniai belügyekbe avatkozik, azt is jelenti, hogy el kell utasítanunk minden úton ezt a szövetséget, ugyanis láthatjuk a jelenlegi helyzetből, hogy irányítanák ők az országot, ha Bosznia-Hercegovina a parancsnokságuk alá tartozna” – hangsúlyozta Dodik.

A reakciókból láthatjuk, hogy szinte minden ellenzéki politikusnak problémája van a daytoni egyezménnyel, ám a politikai elit erős támogatója, ugyanis az ő hatalmukat konzerválja a status quo erőteljes fenntartását szorgalmazó egyezmény.

Összegzés

Ahogy fentebb láthattuk, Boszniára még számos feladat vár a Szövetségbe (illetve az Európai Unióba) való belépésig, ám ami igazán fontos, már sikerült megtennie az első lépéseket az integráció útján. A Föderáció jobbközép, néppárti kormánya láthatóan elkötelezett a csatlakozás iránt, és igyekszik véghezvinni az ehhez szükséges intézkedéseket és reformokat. A következő bosnyák választás 2018-ban lesz, így a NATO remélheti, hogy szintén az integrációpárti jelöltek kerülnek többségbe, így nem kell elveszítenie egy értékes reménybeli szövetségest.

Lektorálta: Németh Ferenc

1...636465...11364. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!