13.3 C
Budapest
2026 április 26. vasárnap 08:16
Kezdőlap Blog Oldal 63

EU Hírfigyelő – 2017. április

Szerző:
BSZK
-
0

Külkapcsolatok

Növekvő orosz katonai jelenlét Kalinyingrádban

A litván hírszerző szolgálat éves jelentése szerint (április 3.) az elmúlt évben Oroszország jelentősen növelte katonai jelenlétét a kalinyingrádi régióban. Az oroszok SU-30-as vadászgépeket és a Balti-tenger egészét lefedő rakétarendszert telepítettek az orosz enklávé területére.

A litván védelmi miniszter, Raimundas Karoblis szerint a kalinyingrádi orosz katonai jelenlét növekedésnek a NATO számára jelzésértékűnek kell lennie. A Kreml szóvivője, Dimitry Peskov visszautasította a litván aggodalmakat és az egészet oroszellenes érzelmi kifejeződésként értelmezte.

Ebben az évben a NATO csapatokat telepített a térségben már jelenlévő amerikai egységek mellé, ami a Baltikum államai mellett Lengyelországot is érintette. A litván katonai kémelhárítás vezetője, Remigijus Baltrenas azt nyilatkozta: ?a jövőben feltehetőleg tovább nő a térségben állomásozó NATO erőkkel szemben elkövetett orosz provokációk száma?.

Brüsszeli Szíria-konferencia

Április 4-5. között tartották Brüsszelben ?Szíria és a régió jövője? elnevezésű donorkonferenciát. Az eseményen hetven ország és nemzetközi szervezet képviselője volt jelen. A konferenciát követően Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője találkozott a Szíriai Ellenzéki Koalíció elnökével, Anas al-Abdah-al, a szíriai ideiglenes kormány miniszterelnökével Jawad About Hatab-al és Mouhammad Hassno-al.

A főképviselő és tárgyalópartnerei megállapodtak, hogy az Unió továbbra is támogatni fogja az ellenzéket a politikai átmenet véghezviteléről tárgyaló genovai konferencián. Ugyanakkor az EU is világossá tette, hogy valódi politikai átment csak az ENSZ Bizontásig Tanácsa (ENSZ BT) által hozott határozat alapján képzelhető el.

Korlátozó intézkedések a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen

Az Európai Unió Tanácsa április 6-án további korlátozó intézkedéseket fogadott el a Észak-Korea ellen. Ezzel az intézkedéssel kiegészítették és megerősítették az ENSZ BT által már korábban elfogadott szankciók rendszerét. Az Unió továbbá felszólította Phenjant, hogy térjen vissza a Nemzetközi Közösséggel folytatott párbeszédhez.

Energiabiztonság

2015. márciusában az Európai Tanács megállapodott arról, hogy energiauniót alakítanak ki, így megkérték a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a villamosenergia- és a földgázhálózatok összekapcsolására irányuló projektjeik befejezését. Ezt követte a Tanács és az Európai Parlament megállapodása a földgázellátás biztonságáról szóló módosított rendeletről. A módosítás vonatkozik a kockázati csoportba tartozó országok tevékenységére (regionális együttműködés fejlesztése, megelőzési-, cselekvési és vészhelyzeti tervek kialakítása), a szolidaritási mechanizmus alkalmazására és a földgázszerződések felülvizsgálatára. A rendeletet a tagállamok állandó képviselőinek is meg kell erősíteniük.

Védelempolitika

Tűzfegyverek tartásának és beszerzésének szigorítása

A Tanács április 25-én új irányelvet fogadott el a tűzfegyverek megszerzésének és tartásának szabályairól. A szigorított szabályokkal a fegyvereket jobban nyomon lehet követni és ellenőrizhetőbbé válik a hatástalanításuk, reaktiválásuk és átalakításuk. Az irányelv emellett betiltja a félautomata fegyverek polgári használatát, valamint lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy indítványozza az elektronikus információcserét szolgáló rendszer kialakítását. A szigorítás az Európában történt terrortámadások tapasztalatai alapján jött létre.

NATO-NETto Hírfigyelő – 2017. április

Szerző:
BSZK
-
0

Partnerkapcsolatok

2017. április 3.

Az Azerbajdzsáni Diplomáciai Akadémián került megrendezésre az a kurzus, amelynek keretein belül az afgán szakértők a fegyveres erők civil kontrolljával foglalkozhattak. A tanfolyam az Afganisztáni Marshal Fahim Nemzetvédelmi Egyetem, a Román Nemzetvédelmi Egyetem, a Bolgár GS Rakovski Nemzetvédelmi Egyetem, illetve a NATO támogatásával valósult meg.

A tanfolyam célja, hogy a résztvevők megfelelő tudásra tehessenek szert a stratégiai gondolkodás és a stratégiai tanácsadás területén, valamint hogy megismerjék a polgári és katonai perspektívákat, amivel elősegíthetik a kommunikációt a fegyveres erők és a civil szereplők között.

A fegyveres erők civil kontrolljának fejlesztése szerves részét képzi a NATO védelmi oktatási programjának (NATO?s Defense Education Enhancement Programme) Afganisztánban. A program az Afgán Nemzeti Hadsereg kérésére és együttműködésével jött létre annak érdekében, hogy fokozza a stratégiai kultúra ismereteit a tisztikaron belül, illetve elősegítse a megfelelő civil-katonai kapcsolatok kialakulását Afganisztánban.

2017. április 4.

Április 4-e az aknákkal kapcsolatos felvilágosítás és aknamentesítési segítségnyújtás Egyesült Nemzetek által meghirdetett nemzetközi napja. A kezdeményezés célja a civilek életére és a világ nemzeteinek fejlődésére kiható, aknákkal kapcsolatos valós és halálos veszélyre való figyelemfelhívás.

A világnap kapcsán fontos megemlíteni a NATO hozzájárulását a humanitárius aknamentesítési folyamatokhoz, amelyek során a Szövetség olyan partnerországokkal dolgozik együtt, mint Ukrajna, Afganisztán, Grúzia vagy Egyiptom. Ezidáig a Szövetség ötmillió gyalogsági akna és 642 ezer fel nem robbant lövedék hatástalanításában vett részt. A NATO hozzájárult a robbanóeszközök és lőszerek hatástalanításának és az improvizált robbanószerkezetek (IED) elleni technikák szakértőinek kiképzéséhez is.

A Tudomány a Békéért és Biztonságért (Science for Peace and Security, SPS) Program keretein belül az Atlanti Tanács a szakértők biztonsági felszereléséért is felel, ezen kívül támogatják még például az Ukrán Állami Segélyszolgálat kommunikációs rendszerének fejlesztéseit is. A Program partnerországaival szoros együttműködésben vesz részt az aknamentesítési folyamatok fejlesztésében, amikre példa lehet az ukrán földfelszín alatti radartechnológia, az egyiptomi sivatagok aknamentesítésére szolgáló eszközök fejlesztése, és a víz alatti aknakeresés Montenegróban.

2017. április 5-7.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elítélte az április 4-i Khan Shaykhun szíriai város elleni vegyifegyver-támadást, amely több mint 100 ember életét oltotta ki. A támadást követően, a Shayrat reptere elleni USA válaszcsapás nyomán a Szövetség főtitkára a következőket nyilatkozta:

Minden felelősség a szír főhatalmat terheli. A vegyi fegyverek használata [?] tiltott a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény által, amit Szíria 2013-ban írt alá. [?] Szíriának az Egyezmény tagjaként felelőssége gondoskodni kötelezettségeinek maradéktalan teljesüléséről.

A NATO már korábban is következetesen elítélte a szíriai kormány vegyi fegyvereinek folytatólagos bevetését; az Asszad-rezsim tette nem maradhat felelősségre vonás és válaszreakció nélkül. A Szövetség a jövőben is minden nemzetközi akciót támogat, amely a béke és politikai stabilitás helyreállítására törekszik Szíriában.

2017. április 6.

A NATO-Ukrajna együttműködés kereteiben robbanóanyagtól mentesítették Balaklija városát és a szomszédságában található településeket. Ezzel 10 km-ről 1 km-re csökkentették Balaklija és környékének hadianyagok miatt életveszélyesnek nyilvánított területét. Emellett sikerült visszaállítani az áramellátást a városban, de a szakemberek továbbra is dolgoznak a gázellátó infrastruktúra helyreállításán.

Az ukrán kormány nevében az Euro-Atlanti Katasztrófareagálási Koordinációs Központ (EADRCC) mondott köszönetet az Ukrán Állami Vészhelyzeti Szolgálat Robbanó Hadianyag Ártalmatlanító (EOD) egységeinek, valamint a nemzetközi támogatásért – a NATO Tudomány a Békéért és Stabilitásáért Programjának közreműködésével – Lengyelországnak, Szlovákiának és Romániának.

2017. április 7.

Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese ukrajnai látogatása során találkozott Petro Porosenko elnökkel, Volodymyr Groysman miniszterelnökkel és helyettesével Ivanna Klympush-Tsintsadze-vel. Április 6-án a Kijevi Taras Shevchenko Nemzeti Egyetemen elhangzott beszédében a főtitkár-helyettes biztosította Ukrajnát arról, hogy a Szövetség továbbra is kiáll az ország területi szuverenitása mellett és nem ismeri el a Krím-félsziget illegitim annektálását. Továbbá elítéli Oroszország destabilizáló tevékenységét Kelet-Ukrajnában.

Gottemoeller elismerően beszélt a közelmúltban végbement ukrán reformokról, így az állam továbbra is számíthat a NATO segítségére. A főtitkár-helyettes kiemelte a NATO Átfogó Segítségnyújtási Csomagját Ukrajna számára, amely 40 előre megszabott intézkedésre fordítható támogatást és hat különböző, sokmillió eurós, ún. Bizalmi Alapból áll össze. Az Orvosi Rehabilitációs Bizalmi Alap keretei közt valósul meg a sebesült katonák rehabilitációjának, kórházaknak és az orvosok munkájának finanszírozása. Ha csak az előző hetet tekintjük példaként, az Alap segítségével a NATO egy új rehabilitációs intézetet létesített Kharkivban. Idén szeptemberben pedig az ukrán atlétikacsapat, akik felépülését a NATO segítette, teljesítették a 2017-es Torontói Invictus Játékokat.

2017. április 10-11.

Másodszor rendezték meg Grúziában a Nyílt Diplomácia Fórumot (Public Diplomacy Forum) a grúziai NATO Napok keretében, amely eseménysorozatnak a célja, hogy felhívja a figyelmet a NATO és Grúzia kapcsolatainak fontosságára.
A fórumon hangsúlyozták, hogy mennyire fontos biztosítani a pontos tájékoztatást és a szabad médiát ? miközben a dezinformációval és az álhírek terjedésével is meg kell küzdeni. Felszólalt Tacan Ildem is, a NATO közkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese, aki szerint a Szövetség és partnerei információs háborúban állnak az oroszokkal. ?A NATO nem propagandával válaszol a propagandára. Ezt tényekkel és értékeinkben való hittel tesszük.? ? mondta a főtitkárhelyettes.

2017. április 11.

Számos NATO-tagország és az Európai Unió több tagja találkozott április 11-én Helsinkiben, hogy megalapítsák a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központot (European Centre for Countering Hybrid Threats). Összesen kilenc tagország írta alá az alapítólevelet: Finnország, Franciaország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. A NATO és az Európai Unió ugyan nem szerződő felek, de aktívan részt fognak venni a Központ életében. A Szövetség számára a hibrid fenyegetések elleni küzdelem prioritásként kezelendő, mivel ez a fajta fenyegetés a háború és a béke elmosódott határán áll, ötvözve a katonai agressziót a politikai, gazdasági, és diplomáciai érdekekkel, valamint a kiber- és dezinformációs fenyegetésekkel. A NATO hibrid fenyegetések elleni stratégiája magába foglalja a megerősített koordinációs rendszert az Európai Unióval, egy új hírszerzési részleg létrehozását, képzéseket és gyakorlatokat.

2017. április 12-13.

Jens Stoltenberg az USA-ban tett kétnapos látogatást, mely során először találkozott Donald J. Trump amerikai elnökkel. Sajtótájékoztatójukon kifejtették közös véleményüket, miszerint a NATO-tagállamoknak el kell érniük a GDP-vel arányos 2%-os védelmi kiadást, hogy a Szövetség erősebbé válhasson. Emellett Trump elmondta, hogy a NATO szerinte már nem elavult, mert a főtitkárral egyetértettek abban, hogy a Szövetségnek többet kell tennie a terrorizmus elleni harcban ? Stoltenberg szerint pedig ez egy fontos téma lesz a májusi állam- és kormányfői találkozón.

2017. április 25.

Jens Stoltenberg a NATO központjában üdvözölte Ukrajna Európai- és Euroatlanti Integrációjáért felelős miniszterhelyetesét, Ivanna Klympush-Tsintsadze-t az ún. Ukrajna-reform ütemtervének megvitatása érdekében.

A NATO-Ukrajna Bizottság – mely a NATO és Ukrajna közötti kapcsolat alakításáért és az együttműködés minél magasabb fokú létrejöttéért felelős – ülésén a miniszterhelyettes összegezte a tagországoknak, mit is jelent pontosan Ukrajna reformtörekvése, valamint ismertette a reformok évente várható ütemfejlődését.
A főtitkár megköszönte az ukrán kormány reformtörekvéseit a biztonság- és védelempolitika területén és biztosította a miniszterhelyettest a NATO további támogatásáról. Kifejezte a Tanács és saját maga együttérzését az EBESZ-megfigyelő tragikus halálával kapcsolatban, és felhívta a figyelmet a Minszk II. megállapodás teljes körű betartásának szorgalmazására is.

2017. április 26-27.

Jens Stoltenberg két kiemelt téma megtárgyalása céljából látogatott el Máltára. Útjának első napján Valettában találkozott a máltai miniszterelnökkel, Dr. Joseph Muscattal, George Vella külügyminiszterrel, valamint a belügyekért és nemzetbiztonságért felelős miniszterrel, Carmelo Abela-val. A tárgyalás fő témája az ország NATO-val való együttműködése mellett a tengeri biztonság kérdésköre volt, melynek kapcsán a főtitkár tiszteletét fejezte ki a máltaiak politikailag pártatlan hozzáállásáért.

Stoltenberg látogatásának második napján egy informális találkozón vett részt az Európai Unió tagállamainak védelmi minisztereivel, ahol a két szervezet szorosabb együttműködésének kialakításáról tárgyaltak. Stoltenberg beszédében kiemelte, hogy a NATO-EU tengeri kooperáció megvalósulásának csomópontja Málta, ugyanis partjainál a NATO Sea Guardian fedőnevű akciójával nyújt segítséget EU Operation Sofia tengeri műveletének. Ennek kapcsán a főtitkár külön köszönetét fejezte ki a máltai kormánynak, ami az EU soros elnökeként elősegítette a szorosabb együttműködést.

2017. április 27.

Az olaszországi Miniszterek Tanácsának elnökével adott közös sajtótájékoztatóján a NATO főtitkára kiemelte, hogy nagyra értékeli ezt a lehetőséget a találkozásra, ahol megvitathatják a Szövetséget érintő biztonsági kihívások széles skáláját; továbbá kihangsúlyozta az előkészületeket a májusi brüsszeli NATO-csúcsra, ahol a NATO-vezetők, illetve a szövetségesek állam- és kormányfői is jelen lesznek, beleértve az Amerikai Egyesült Államok elnökét, az újonnan megválasztott francia elnököt, és Montenegró, a reménybeli következő szövetséges állam képviselőjét is.

Stoltenberg megköszönte továbbá Olaszország hozzájárulását a közös NATO-missziókhoz, ezen belül is kiemelve az Afganisztánban és Koszovóban szolgálatot teljesítő olasz katonák jelentőségét a Szövetség eredményes munkájára nézve (a koszovói KFOR misszió vezetését is ők látják el jelenleg). A főtitkár hangsúlyozta továbbá a terrorizmus elleni harcot az afganisztáni ISIL-ellenes koalíció tekintetében, illetve fontosnak találta a líbiai modern intézmények és egy korszerű védelmi minisztérium kiépítését.

2017. április. 28.

Macedóniában a szociáldemokrata és az albán kisebbségi pártok új, albán származású házelnököt választottak, amire válaszként a jobboldali tüntetők betörtek a parlamentbe. A törvényhozás épületében a tüntetők a szociáldemokrata és az albán képviselőkre támadtak, akik közül többen meg is sérültek. Az incidenst Jens Stoltenberg mélységesen elítélte, mivel véleménye szerint egyetlen parlamentben sincsen helye erőszaknak. A főtitkár felszólította a macedóniai politikai szereplőket a demokratikus folyamatok tiszteletben tartására és a párbeszéd útján történő problémamegoldásra.

Műveletek

2017. március 31.

A NATO Kommunikációs és Információs Ügynöksége (Communications and Information Agency, NCI) kilátásba helyezte az ukrán kormánnyal való együttműködést a tagország vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence, C4) rendszereinek fejlesztése érdekében.

Az Ügynökség szakértői és az ukrán oldal képviselői találkoztak a jövőbeli információ- és tudáscsere céljából. A következő találkozó és képzés Ukrajnában lesz május 15-19. között; a projekt lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy elsajátítsa a Tanács vezetési, irányítási, helyzetismereti, és interoperabilitási képességeit.

Az Ügynökség ezen kívül támogatja Ukrajnát a Regionális Légtérbiztonsági Programjában (Regional Airspace Security Programme, RASP). A Program célja létrehozni egy határokon átnyúló koordinációs hálózatot, amely lehetővé tenné a légtérben bekövetkezett balesetek hatékonyabb megelőzését és az esetleges helyzetek effektívebb kezelését Ukrajna és a NATO közös közreműködésével. A Szövetség tagországai jelenleg is fontolgatják egy ugyanilyen program szélesebb körben történő létrehozását, ami főleg a Baltikum területén és a Fekete-tengeri régióiban működne.

Conference report: Western Balkans between Internal Transitions and the European Integration Process

Szerző:
Berencsi Gábor
-
0

The CEU Center for European Neighborhood Studies (CENS) and the Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) in Budapest organized a conference called ?Western Balkans between Internal Transitions and the European Integration Process? on 24 April 2017.

The audience had the opportunity to listen to speakers from all the six countries of the Western Balkans. They listed several problems and mistakes regarding both the EU and their respective countries.

One of their common arguments was that the European Union is constantly losing leverage in the region due to the lack of real commitment when it comes to accepting new member states. This enlargement fatigue results in a slow and limited accession process, where improvements exist merely on paper and not in practice. Of course, local political elites use this as a tool against EU institutions in order to preserve their own power.

All the panelists admitted to be more or less sceptical about the path of their countries towards EU integration. According to them, the main reason for this is that the EU prefers stability over democracy and turns a blind eye on violations of human rights. The solution could be a strong network of civil society members from all these states in order to make their voice count and be heard.

Back in 2004 the political will of the ?old member states? coincided with the one of ?newcomers?, whereas nowadays public support for EU integration in (potential) candidate countries is not overwhelming at all. It is worth mentioning that only around 40% of Serbian youngsters are in favour of joining EU and 27% do not have an opinion at all, while in theory they would be the ones to benefit the most from becoming an EU citizen.

Despite the difficulties, every participant underlined the fact that they should not implement reforms for the sake of Brussels, but for their own benefit. In this sense EU accession is yet another positive effect ?and not the only one.

Dél-Oszétia: Egy befagyott konfliktus felszínre kerülése

Szerző:
Vincze Patrik
-
0

Az idén április 9-én tartott dél-oszétiai szavazáson a helyi lakosság referendumon dönthetett az állam nevének megváltoztatásáról, valamint a következő elnök személyéről. Összesen hárman indultak az elnöki posztért: Anatolij Bibilov altábornagy, aki 2012-től a dél-oszét országgyűlés elnöke, Leonyid Tyibilov a dél-oszét KGB korábbi vezetője, 2012-től Dél-Oszétia elnöke és Alan Gaglojev a dél-oszét KGB tagja.

A Kaukázus déli részén elhelyezkedő Dél-Oszétia Oroszország segítségével 2008-ban Grúziától levált de facto állam. Függetlenségét csupán négy ENSZ tagállam ismeri el: Oroszország, Venezuela, Nicaragua és Nauru.

Az elnökválasztást végül Anatolij Bibilov nyerte meg a korábbi elnökkel, Leonyid Tyibilovval szemben. Már az előzetes adatok is Bibilov győzelmét jósolták, ezen adatok szerint Bibilov kapta a szavazatok 57,98 százalékát, Tyibilov 30 százalékot, míg Gaglojev 11,01 százalékot kapott. Dél-Oszétia Központi Választási Bizottsága (??? ????? ??????) által közzétett végső eredmény szerint Bibilov 54,8 százaléknyi szavazatot szerzett. Tehát az elnökválasztásnak nem lesz második fordulója, mivel Bibilov már az első körben a szavazatok több mint 50 százalékát kapta meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált Bibilovnak győzelme után és megjegyezte azt is, hogy Oroszország továbbra is támogatja a köztársaságot gazdasági téren, és szavatolja biztonságát.

Egyes források szerint mindez a konfliktus ?kiolvadását? is előidézheti, mivel Bibilov az Egységes Oszétia párt jelöltjeként nyerte meg a választást. Amint az a párt nevéből is látszik, legfőbb céljuk a hivatalosan Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiával történő egyesülés elérése.

Ezt jelezheti az is, hogy a szavazók több mint 75 százaléka támogatta a névváltoztatást. A Kaukázusban élő oszétok az alánok leszármazottjai, és az, hogy az eddigi Dél-Oszét Köztársaság nevet Alánföld Államra (Alánia) cserélik le nem jelenthet mást, mint hogy a két oszét régió egy néven egyesülhet.

Fontos megjegyezni, hogy az Amerikai Egyesült Államok elítélte az illegitim választást és referendumot Grúzia megszállt területein, nem ismer el semmilyen eredményt, és továbbra is támogatja Grúzia teljes területi integritását.

A NATO szintén elítélte az úgynevezett elnökválasztást és a régiót továbbra is Grúzia részének tartja.

Végül Georgia (Grúzia) külügyminisztériuma is illegálisnak nevezte a választást és referendumot, amit provokatív lépésként értékelt, mely sérti Georgia szuverenitását és területi integritását, valamint felszólították Oroszországot a nemzetközi jog tiszteletben tartására, és a csapataik kivonására a megszállt területről.

Grúzia 1991-ben vált függetlenné a Szovjetuniótól, már ebben az évben etnikai konfliktusok robbantak ki két részén, Abháziában, és Dél-Oszétiában, a harc az 1992-es Szocsi Egyezmény, majd az 1994-es Moszkvai Egyezmény hatására sok évig megszűnt. 2008-ban újult ki ismét a konfliktus, kitört a háború Grúzia és a szeparatista területek, majd az abházokat és a dél-oszétokat támogató oroszok és Grúzia között. Az oroszok győztek a grúzok ellen, a két terület Abházia, és Dél-Oszétia pedig orosz ellenőrzés alá került.

Albánia és Koszovó: EU-perspektíva hiányában egyesülés?

Szerző:
Németh Ferenc
-
0

?Egy kisebb unió Koszovóval abban az esetben képzelhető el, ha az EU lemond a Nyugat-Balkánról? ? nyilatkozta Edi Rama albán miniszterelnök a POLITICO-nak. A kormányfő szerint amennyiben az EU felhagy a bővítéspolitika folytatásával, akkor a régió olyan szürkezónává változhat, ami még nagyobb mértékben a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül.

Rama szerint a biztonság és kooperáció fenntartásának eszköze maga az uniós perspektíva fenntartása, valamint látható előrehaladás a teljes tagság eléréséhez. ?Ha nincs remény, [csatlakozási] perspektíva, akkor elképzelhető kisebb uniók létrejötte? ? nyilatkozta a miniszterelnök. A térség biztonsága ugyan nem garantálható az EU nélkül, de ehhez együttműködő, a csatlakozás irányába elkötelezett ? és látva a csatlakozási tárgyalások menetét, türelmes ? országokra is szükség van.

Rama, aki 2013 óta tölti be a kormányfői tisztséget a Szocialista Párt vezetőjeként, már több alkalommal nyilatkozta, hogy a két ország egyesülése az európai integráción keresztül fog megvalósulni. E kifejezés ? egyesülés ? használatát minden esetben heves reakciók követték Belgrádból.

Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője arra emlékeztette Ramát, hogy ?Nagy-Albánia? létrehozása továbbra is álom marad, amit egykoron Enver Hoxha albán kommunista vezető dédelgetett. Ivica Dačić külügyminiszter is nemtetszését fejezte ki, felvetve a kérdést: vajon mit szólna a nemzetközi közösség ahhoz, ha Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) az uniós perspektíva hiányában létrehoznák saját uniójukat? Az EU rövid nyilatkozatában a jószomszédi viszony és a regionális együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

Az ötlet, miszerint Albánia és a túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó egy államban egyesüljön, számtalan alkalommal borzolta fel a kedélyeket. Albánia ? egy-két marginális párton kívül ? nem támogatja az ötletet; az ország célja euroatlanti integrációjának mielőbbi véghezvitele. Koszovóban jelenleg a Vetëvendosje (Önrendelkezés) párt a fő szószólja a témának; a párt szívesen tartana az egyesülésről népszavazást is ? ha ez a koszovói alkotmány értelmében megengedett lenne. Az ötlet a nemzetközi közösség felől sem találna támogatásra: az esetleges határmódosítások destabilizálhatják a régió országait, elsősorban Bosznia-Hercegovinát, valamint ?Nagy-Albánia? megvalósulásának víziója a szomszédos országokra ? legfőbbképp Macedóniára ? is beláthatatlan hatást jelentene.

Létrejöhet-e Nagy-Albánia?

Röviden: jelenleg erre igen kevés az esély. Tirana prioritása az EU-tagság elérése; inkább a gazdasági-kulturális kapcsolatok erősítését, mint a területi egyesítést részesíti előnyben. Emellett a régió országainak albán lakossága is megosztott, nem beszélhetünk egységes pánalbán mozgalomról. Az albán közösségeknek ? Macedóniában, a dél-szerbiai Preševo-völgyben vagy Görögországban ? eltérő politikai céljaik vannak, elsősorban jogaik megfelelő biztosítása.

Rama meglehetősen provokatívra sikerült nyilatkozata rosszkor jött a politikai válságban és választások előtt álló országban. Az ellenzéki pártok február óta bojkottálják a törvényhozás munkáját, tüntetéseket szerveznek, valamint a június 18-ai választásokra sem regisztrálták pártjaikat.

Lulzim Basha, a jobbközép Demokrata Párt vezetője Rama lemondását, szakértői kormány létrejöttét, valamint szabad és titkos szavazások biztosítását kívánja elérni tiltakozásukkal. Problémaként tartják számon Rama és a kormány korrupciós ügyeit és bűnözői kapcsolataikat; ennek ?orvoslására? Basha egy olyan törvény bevezetését szorgalmazza, aminek értelmében nem politizálhat olyan, akinek bűnözői múltja van.

Albánia, három nyugat-balkáni állam – Szerbia, Macedónia, Montenegró ? mellett uniós tagjelölt. A parlament által nemrég elfogadott igazságszolgáltatási reform végrehajtása előfeltétele a csatlakozási tárgyalások megkezdésének. Az ország 2009 óta tagja a NATO-nak.

Szomália új elnöke háborút hirdetett az al-Shabaab ellen

Szerző:
Gábor Halasi
-
0

Mohamed Abdullahi Farmajo, Szomália újonnan megválasztott elnöke, az elmúlt hetek merényletsorozatára válaszul április 6-án háborút hirdetett az al-Shabaab iszlamista radikális szervezet ellen. A bejelentést megelőzően március 30-án az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump ?nyílt ellenséges területté? nyilvánította Szomáliát. Ezt követően a Fehér Ház jóváhagyta az Egyesült Államok afrikai főparancsnokságának hatáskörbővítését az al-Shabaab elleni harcban. Ennek következtében egyszerűbbé vált a légicsapások indítása. Trump elnök ugyanis felfüggesztette azt a 2013-as előírást, amely kiterjedt minisztériumközi egyeztetést követelt meg a civil lakosságot is érintő légicsapások előtt.

Továbbá, az Egyesült Államok csapatokat telepített az országba a szomáliai haderő és az Afrikai Unió Szomáliai missziójában résztvevő egységek kiképzése és felszerelése céljából. Az al-Shabaab erre válaszul fokozta a szomáliai fegyveres erőkkel szembeni merényletek intenzitását. Három nappal Farmajo elnök bejelentését követően, sikertelen merényletet hajtottak végre a védelmi erők frissen kinevezett vezetője, Mohamed Ahmed Jimale tábornok ellen. Bár az al-Shabaab iszlamista radikális szervezet az elmúlt években jelentős vereségeket szenvedett el a szomáliai kormányerőktől, illetve az Afrikai Unió csapataitól, ennek ellenére továbbra is képes merényletivel destabilizálni az ország fővárosát , Mogadishut is magába foglaló dél-szomáliai területeket. Csak a 2017-es évben 337 ember sérült meg vagy vesztette életét improvizált robbanóeszközök (IED) által elkövetett merényletekben.

Az al-Shabaab

A szervezet teljes neve ?arakat ash-Shab?b al-Muj?hid?n (Mudzshedin Ifjúsági Mozgalom), amelyet a médiában általában csak al-Shabaab (az ifjúság) néven említenek. Az al-Shabaab az iszlám konzervatív szalafi irányzatát követi, szemben a szomáliak többsége által gyakorolt szufizmusal. A szervezetet a 2000-es évek közepén hozták létre a Mogadishut is uraló Iszlám Törvényszékek Unióján (UIC) belül. Alapítója és első vezetője, a radikális nézeteket valló Aden Hashi Farah, ?Ayro? volt. Bár a szervezet az UIC radikális szárnyát jelenítette meg, az Unió 2006-os összeomlásáig nem emelkedett ki az UIC alá tartozó hasonló iszlamista milíciák sorából. Változást a 2006. decemberi sikeres etióp offenzíva hozta. Az etióp csapatok elfoglalták Mogadishut és megdöntötték az UIC hatalmát, az Unió helyére a korábban Baidoában székelő etióp barát Abdullahi Yusuf Ahmed vezette Átmenti Szövetségi Kormány került (TFG).

Az átmenti kormány, a megszálló etióp haderő jelenléte nélkül képtelen lett volna fenntartania a hatalmát, ugyanakkor a megszállók huzamosabb jelenléte etiópellenes gerillaháborúhoz vezetett. Az etióp kormány 2007-ben az Afrikai Unióhoz fordult segítségért. Az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsa döntött az AMISOM (African Union Mission to Somalia) felállításáról, a misszió keretében egy 8.000 fős békefenntartó haderő jött volna létre. A valóságban az AMISOM létszáma nem haladta meg a 2.400 főt, amely létszám elégtelen lett volna arra, hogy fenntartsa a rendet Mogadishu és környékén egyre aktívabb al-Shabaabal szemben. Ennek következtében az etióp megszálló csapatok egészen 2009. januárjáig az országban maradtak. Ezzel párhuzamosan mérsékelt iszlamistákból és a szekuláris szomáliai ellenzék tagjaiból létrejött az ARS (Alliance for the Re-Liberation of Somalia), amely céljaként deklarálta Szomália felszabadítását az etióp megszállás alól. A 2008-as év elején az ARS tárgyalásokat folytatott az etióp barát TFG-vel, amelynek eredményeként június 9-én Dzsibutiban aláírták a békemegállapodást. Több szélsőséges iszlamista csoport, köztük az al-Shabaab is elutasította a megállapodást.

Az etióp kivonulást kihasználva az al-Shabaab gyorsan kiterjesztette fennhatóságát Mogadishura, illetve a déli országrészre. A főváros mellett olyan jelentős városok kerültek a szervezet uralma alá, mint Kismayo kikötő városa vagy az ország szívében elhelyezkedő Baidoa. Az al-Shabaab 2011 nyaráig ellenőrzése alá vonta Szomália déli és középső területeit. Ugyanakkor 2011. nyarán a kormányerők, kiegészülve az AMISOM csapatival, visszafoglalták az iszlamisták által uralt fővárost. Az ősz folyamán kenyai csapatok indítottak Szomália területén offenzívát az al-Shabaab ellen. A következő években a kormányerők az Afrikai Unió csapataival együttműködve visszaszerezték az irányítást az ország nagyvárosai felett. Az al-Shabaab ugyanakkor mind a mai napig ellenőrzése alatt tarja dél-szomáliai vidéki területeinek a jelentős részét.

Kenyai merényletek, kapcsolat az al-Kaidával

Bár az al-Shabaab működési területe Szomália déli és középső területe, ugyanakkor előszeretettel hajt végre merényleteket azokban a térségbeli államokban, amelyek csapatai békefenntartóként részt vesznek az AMISOM-ban. Ezen térségbeli országok között kiemelt célpontnak minősül a szomszédos Kenya.

A Kenyai Köztársaságban, Etiópiához hasonlóan jelentős számú szomáli él kisebbségben, akik az ország keleti területein, Dél-Szomália szomszédságában laknak. Továbbá Kenya jelentős erőkkel vesz részt az Afrikai Unió szomáliai missziójában. Végezetül pedig a 2011-es őszi kenyai offenzíva Dél-Szomália területén nagymértékben hozzájárult az al-Shabaab meggyengüléséhez.

Ez a három tényező együttesen vezetett az al-Shabaab által az elmúlt években Kenyában végrehajtott véres merényletekhez. A 2013-as Nairobi-i, illetve a két évvel később a garissai egyetemen elkövetett mészárlások a nemzetközi médiában is hírhedtté tették az al-Shabaabot.

Az al-Shabaab az iszlám szalafi ágát követő radikális szervezetként szoros kapcsolatot alakított ki a globális dzsihád egyik fő szervezeteként működő al-Kaidával. A két szervezet között annyira szorossá vált a viszony, hogy egy 2012. februárjában megjelent videó felvételen Ahmed Abdi Godane, a szervezet akkori vezetője ?engedelmességet fogadott? az al-Kaida vezetőjének Ayman al-Zawahirinek.

Hogyan tovább?

Mohamed Abdullahi Farmajo hadüzenete az Al-shabaabnak, illetve az amnesztia felajánlása a radikális szervezet azon tagjainak, akik leteszik fegyvert, mindenképpen hangzatos, de a realitásokat figyelmen kívül hagyó kijelentés.

Bár tény, hogy a Trump adminisztráció hozzá látott a szomáliai, amerikai jelenlét növeléséhez, de ez önmagában kevés az al-Shabaab szembeni gyors győzelemhez. Az amerikaiak évek óta jelen vannak az országban és folyamatosan segítik a szomáliai kormányt a terrorizmus elleni harcban (a segítség nyújtás jól példázzák az elmúlt években végrehajtott légicsapások, amelyek közül kiemelkedik az al-Shabaab egyik kiképző tábora elleni 2016. márciusában véghezvitt sikeres támadás), de mindezek ellenére eddig még nem sikerült felszámolni az al-Shabaabot.

A kormányzat szuverenitása a nagyvárosokra (Mogadishu, Kismayo, Baidoa) és azok környékére korlátozódik. Azonban, az al-Shabaab uralma alatt tartja a Dél-Szomália vidéki területeinek jelentős részét, ahonnan kiindulva viszonylag könnyedén tud merényleteket végrehajtani a kormányzati szervek, illetve a szomáliai kormányerők és a békefenntartók ellen. Ennek bizonyítéka a bejelentés óta eltelt időszak merénylet hulláma. További problémát jelenthet a radikális szervezet összeköttetései az al-Kaidával és más dzsihadista szervezetekkel, amelyek révén külföldi harcosokhoz, fegyverhez és pénzhez tud jutni a kormányerőkkel szembeni harcában.

Az al-Shabaab 2008-as térnyerése óta a mindenkori szomáliai kormány csak nagy áldozatok árán, az Afrikai Unió, az Egyesült Államok, illetve valamelyik szomszédos állam (Kenya, Etiópia) katonai segítségével tudták kiszorítani, azokról területekről ahol ma a szuverenitásukat gyakorolják. Ebből az következik, hogy Farmajo elnök az al-Shabaabra vonatkozó ígéretének a megvalósulása (miszerint a 2011-es hadjárathoz hasonlóan fogják kiszorítani az al-Shabaabot az általa uralt területekről) csak egy elhúzódó harcban lenne lehetséges, az Afrikai Unió és az Egyesült Államok hathatós támogatásával.

A törökországi referendum perspektívái

Szerző:
Ilosvai Dániel
-
0

Népszavazás Törökországban

Április 16-án Törökországban népszavazást tartottak a 18 pontból álló alkotmánymódosításról, amely a jelenleg működő parlamentáris berendezkedést elnöki rendszerré alakítja át. Minden előrejelzés szerint szoros versenyre lehetett számítani, ami végül az igenek győzelmét hozta: 51,4%-os aránnyal megszavazták a ?szuperelnöki-rendszer? bevezetését.

Előzmények

Korábban már írtunk az alkotmánymódosítás lényegéről és előzményeiről, azonban a választás után érdemes a döntés körülményeire, valamint a lehetséges következményeire koncentrálni. Az ugyan nem kérdéses, hogy Törökország a NATO-ban marad és a katonai együttműködés terén a világ legnagyobb katonai szervezetét támogatja, azonban az Európai Unió és egyes uniós tagállamok viszonylatában komoly kérdéseket vet föl a vasárnap megszületett eredmény ? ugyanígy az átmenet békéssége és eredményessége is kérdéses marad legkésőbb 2019 novemberéig.

Törökország és az EU

Ankara még 1963-ban kötött társulási szerződést az akkor még Európai Gazdasági Közösség néven működő szervezettel, azonban a csatlakozási tárgyalások csak 2005 őszén, az első AKP (Igazság és Fejlődés Pártja, a jelenlegi törökországi kormánypárt) kormány idején indultak meg, amit a vezetés akkor nagy sikernek könyvelt el, és 2013-ig a tárgyalások lezárását ígérte. Ez utóbbit azonban a mai napig sem sikerült megvalósítani. A szükséges jogharmonizációs lépések a fontos kérdésekben elmaradtak, a folyamatosan radikalizálódó Recep Tayyip Erdogan kormányának lépései pedig egyre hevesebb kritikákat váltottak ki az integráció tagjaiból. A puccskísérletet követő politikai tisztogatás, a halálbüntetés visszahozásának lehetősége, valamint az elnök személye köré kiépített rendszer mélypontra taszította a kapcsolatokat: 2016 novemberében az Európai Parlament nem kötelező erejű állásfoglalásában a csatlakozási tárgyalások szüneteltetését szavazta meg, valamint több ország nem engedélyezte a népszavazással kapcsolatos kampányt saját területén; amire válaszul Erdogan az országa ellen folytatott „keresztes-hadjáratról” beszélt egy politikai rendezvényen, és több török sajtóorgánumban a nemzetiszocialista rezsimhez hasonlították a jelenlegi brüsszeli, amszterdami és berlini kurzust. Ennek ellenére, miközben a szavak szintjén ádáz küzdelem zajlik, Erdogan többszöri fenyegetése ellenére a menekültügyi egyezményt nem mondták föl, így a balkáni útvonalon továbbra is alacsony a Nyugat-Európába igyekvő migránsok száma. Az egyezmény fenntartását a török kormány nem csak pénzügyi támogatáshoz, de a csatlakozási tárgyalások folytatásához és a vízummentesség megadásához is köti ? ezeket a feltételeket az EU a jelen körülmények között azonban nem hajlandó elfogadni. A vita jelentőségét növeli, hogy az integráció magállamaiban ? elsősorban Hollandiában és Németországban ? jelentős számú török közösségek élnek, amelyek ebben a kiélezett helyzetben mindkét ország belpolitikájára hatással lehetnek. Az ő körükben az a tendencia figyelhető meg, hogy bár rendszerint nagyobb arányban támogatják az AKP-t, relatív csökkenés zajlott le a kormánypártot támogatók körében, miközben a részvételi arány növekedett.

Tiszta és szabad választás

Az évek óta tartó támadások által meggyengített ellenzék még a végeredmény bejelentése előtt világossá tette, hogy a körzetek legalább harmadában kezdeményezni fogja a szavazatok újraszámlálását és minden jogi eszközt felhasznál a csalások felderítésére. Véleményük szerint ? ehhez a nemzetközi megfigyelők többsége csatlakozik ? mind a szavazás lebonyolítása, mind a kampányszabályozás magában hordozza az állami manipuláció lehetőségét: az olyan apróságoktól kezdve, mint a kétszínű választási cédula (amelyiken az igen fehér, a nem barna háttérben található), az ellenzéki kampány közigazgatási akadályozásán át a választási bizottság azon döntéséig, amely szerint a nem lepecsételt szavazócédula is érvényes.

Merre tovább, Ankara?

Az alkotmánymódosítás legtöbb rendelkezése a következő elnök-, illetve parlamenti választáskor (tehát előreláthatólag 2019-ben) lép érvénybe. Miután az AKP elfoglalta mind az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás kulcspozícióit, nem valószínű, hogy kivizsgálják a manipuláció lehetőségét, előreláthatólag a következő választás az új keretek közt fog zajlani. Ez azonban nem jelent különösebb változást Törökország politikájában: az elnöki jogkörök kiszélesítése a de facto működő döntéshozatali rendszer törvénybe iktatása, amit népszavazáson legitimáltak. Bár a kormánypárt nagyobb sikerre számított, célját így is elérte, és az alkotmánymódosításhoz kapott felhatalmazását egyben a politikájának folytatásához kapott felhatalmazásként is értelmezi.

Szakkollégisták részvétele az erdélyi tehetséggondozó programban

Szerző:
BSZK
-
0

A Biztonságpolitikai Szakkollégiumnak lehetősége nyílt arra, hogy április 10-14. között Erdélyben, Dr. Németh András őrnagy, ETDT elnök vezetésével részt vegyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem határon túli tehetséggondozási programjában. Az NKE szakkollégiumainak képviselőit partnerintézménye, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) fogadta Kolozsvári Karán.

Az egyetemek közötti szakmai egyeztetés során bemutatásra került a Biztonságpolitikai Szakkollégium tevékenysége, céljai és eredményei. Prof. Dr. Balog Adalbert, a Sapientia EMTE tudományos ügyekért felelős rektorhelyettese, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) elnöke, valamint Hauer Melinda egyetemi főtitkár felajánlotta szakkollégistáink számára a Makovecz Programban való részvételt, amellyel egyhetes tanulmányi kirándulást szervezhetünk Erdélybe vagy lehetősségünk nyílik egyhónapos vagy egy egész éves tanulmányi mobilitásra a Sapientia Egyetem képzésein. Ezt követően Dr. Szenkovics Dezső, a Kolozsvári Kar dékánhelyettese ismertette az EMTE oktatási rendszerét, szakkollégiumi és tudományos diákköri tevékenységét. Az egyeztetés során kiderült, hogy a Biztonságpolitikai Szakkollégium számára a határon túli együttműködés a kiberbiztonság és a nemzetközi tanulmányok terén a Kolozsvári Kar nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakával, valamint a Marosvásárhelyi Kar IT képzéseivel karöltve valósulhat majd meg.

IMG_4462

A szakmai program részeként a két egyetem hallgatói az OTDK-ra való felkészülés jegyében egy workshop-on vettek részt, ahol prezentálták TDK dolgozataikat vagy tudományos kutatásaikat, melyeket egy vita keretében közösen értékeltek. A Szakkollégium képviseletében Rozgonyi Attila Bosznia-Hercegovina esetleges NATO csatlakozásának esélyeit ismertette; Lendvai Tünde pedig az energiabiztonság kérdéskörét mutatta be a Közel-Keleten. A műhelymunka mellett a két egyetem hallgatói kapcsolatépítő és tehetséggondozó tréningen vettek részt emellett szabadidős programok keretében megismerkedtek Kolozsvár kulturális örökségével illetve felejthetetlen túrát tettek a páratlan szépségű Tordai-hasadékban és Székelykőn valamint a tordai sóbányában.

20170411_165453

?A tehetséggondozó program lehetőséget teremtett a már meglévő széleskörű együttműködés elmélyítésére, továbbfejlesztésére, az intézményi és hallgatók közötti tudományos információcserére, valamint szakmai és emberi kapcsolatok kialakítására és megalapozására.”

Massive anti-government protests in Serbia

Szerző:
Berencsi Gábor
-
0

As it was promised, the activities of the group called ?Protest Against Dictatorship? continued right after the Easter holidays. Although there were fears that the march in Belgrade would turn violent as the big football derby was held at the same time between local giants Crvena Zvezda and Partizan, the night fortunately remained peaceful. Demonstrations were put on hold for the religious holidays, and now, Tuesday was the 16th time people gathered on the streets of the capital and major towns across the country.

It all began with the presidential elections held on April 2nd which the incumbent Prime Minister Aleksandar Vučić won already in the first round. His massive victory is unquestionable even though irregularities were reported and the media coverage during the campaign was one-sided in his favour. This is why the outbreak of the protests came as a slight surprise.

Until now, no central figure has appeared as the inventor and organiser of the protests. News spread wide through social media channels. As a consequence, mainly young people were invited to participate and the news agencies referred to them as ?student protesters?. However, they are not the only ones dissatisfied, for example trade unions have announced their support. On the other hand, they do not have the open support of the Orthodox Church or universities.

Probably the lack of key organisers was one of the sources of different theories around by whom the movement is financed and called to the streets. Suspect number one is always George Soros in these cases. Protesters kept their sense of humour and answered with signs just like the background picture of this article (which says ?Afterparty at Soros?s place?). Prime Minister and President Elect Aleksandar Vučić accused leaders of the opposition of planning to seize power through demonstrations because they failed to do so during the legitimate elections. Of course they responded by articulating fears that Vučić would decide to use the police force in order to provoke violence.

The ?official? demands of the protests look like to be deliberately unrealistic. Vučić does not show the slightest intention to resign, nevertheless, the greater the goals are, the bigger the media coverage becomes. It should also not be forgotten that several of these goals ? such as resignations in the Republican Electoral Commission, RIK, the Regulatory Body for Electronic Media, REM, Radio Television of Serbia, RTS, and of the president of the National Assembly ? were added later and are hardly the reason for the protests.

Naturally, the big question is how long the movement will last. First of all, they should agree on some kind of agenda. This way uncertainties regarding location and direction of the marches could be avoided. If they manage to ensure their popular support, the hope to slowly and gradually gain political power will always be there.

Hibrid fenyegetések elleni kutatóközpont nyílik Helsinkiben

Szerző:
Vay Bernát Dániel
-
0

Több NATO és európai uniós tagország támogatásával egy új kutatóközpont nyílik Helsinkiben, amelynek fő feladata, hogy adekvát válaszokat adjon napjaink aszimmetrikus és hibrid kihívásaira. Ezen belül a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központ[1] fő kutatási területei a kíberbiztonság, a stratégiai kommunikáció, a dezinformációs műveletek és a propaganda elleni hatékony válaszok keresése lesz.

A központ létrejöttét a finn kormány kezdeményezte, amelynek elméleti alapjai és igénye már az egy éve elfogadott hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépést szorgalmazó Európai Parlament és Tanácsnak erre vonatkozó közös közleményében is felmerült. A központ létrehozásához több NATO és uniós tagállam csatlakozott, úgymint Németország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Ezáltal, a már meglévő NATO Kiválósági Központokkal ellentétben, nem lesz integráns része a NATO struktúrának, hanem egy önálló kutatóközpontként fog működni, amelyhez külön csatlakozhatnak a NATO szövetségesek és európai uniós államok.

A tervek szerint a kutatóközpont feladata lesz az, hogy felhívja az euro-atlanti államok figyelmét a hibrid jellegű kihívások veszélyeire, továbbá kutatások, előadások és tanfolyamok révén olyan szakemberek képzését fogja elősegíteni, akik támogatni fogják e téren a NATO és európai uniós tagállamok képességfejlesztését. A kutatóközpont finanszírozásának felét a finn fél, a fennmaradó összeget pedig a csatlakozó államok vállalják el. Az első éves költségvetés mintegy 1.5 millió eurós összeg, amely megközelítőleg 450 millió forintnak felel meg.

Az, hogy Finnország élére állt a törekvésnek, köszönhető annak, hogy tapasztalataik szerint az elmúlt időszakban – közvetetten az euro-atlanti térségben és közvetlenül Kelet-Európában – megnövekedett a dezinformációs tevekénységre utaló jelek száma. Továbbá, az alapító államok névsorát tekintve is feltűnik, hogy főképp olyan országok csatlakoztak, amelyeknek az elmúlt időszakban vagy jelenleg is napirenden vannak az e téren várható kihívások, elsősorban utalva az Egyesült Államok elnökválasztását követő és a várható németországi és franciaországi választások dilemmáira, illetve a balti államok aggodalmaira a területükön élő orosz ajkú kisebbségeket illetően.

Az április 11-ei alapító eseményen, a felszólaló finn miniszterelnök, az Európai Unió Külügyi és Biztonságpolitikai főképviselője, továbbá az Európai Külszolgálat és NATO képviseletében jelenlevők hasonló elvárásokat fogalmaztak meg az idén működését megkezdő kutatóközponttal kapcsolatban. Az említett felek biztosították a kutatóközpontot a támogatásukról és egyetértettek a téren, hogy ez a kezdeményezés erősíteni fogja az Európai Unió és a NATO közti együttműködést. Az ebben rejlő lehetőségek egyike – a NATO hozzájárulásnak köszönhetően – hogy a kutatóközpont együtt működhet a már térségben levő NATO Kiválósági Központokkal, úgymint a rigai székhelyű litván Stratégiai Kommunikációs és a Talinnban található észt Kibervédelmi intézményekkel.

[1] European Centre of Excellence for Countering Hybrid Threats – Még nincs hivatalos magyar fordítás

1...626364...11363. oldal a 113-ból

Kiemelt témák

3,127KövetőTetszik

biztonsagpolitika.hu

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKPORTÁL.
A honlap "Elemzések" rovatához tartozó időszaki kiadványok és egyéb folytatódó dokumentumok nemzetközi szabványos azonosítószáma: ISSN 2062-4379
Email: biztpolkapcsolat@biztonsagpolitika.hu
Facebook

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

internetster 2004 - 2026 © biztonsagpolitika.hu - Minden jog fenntartva!