Terrorizmus

Az Európai Unió stratégiája az Iszlám Állam felszámolására

Az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett a terrorizmus elleni harcban; ezen cél elérésére az EU Terrorellenes Akcióterveket dolgozott ki. A tervek értelében az EU 300 millió euróval finanszírozza azon programokat, amelyek célja a terrorcselekmények megelőzése. Emellett korlátozni kívánja azon gazdasági forrásokat, amelyeket a terrorista szervezetek potenciálisan felhasználnak. Irakban továbbá pénzzel támogatja az Iszlám Állam uralma alól felszabadított területek biztonsági szektorának stabilizálását és a jogállamiság helyreállítását, Szíriában pedig az anyagi támogatás mellett célul tűzte ki a terrorszervezet teljes felszámolását is.

Szigorított szabályok a terrorizmus megelőzésének érdekében

Az EU a terrorizmus megelőzése érdekében szigorított a terrorizmusról szóló irányelvén. Az új direktívát 2017. március 7-én fogadták el, amelynek értelmében számos, a terrorizmushoz kapcsolódó tevékenység vált büntetendővé: a terrorista tevékenység elkövetésének céljából tett bárminemű utazás az Unió területére és területéről; az ilyen típusú utazások szervezése és elősegítése; a terrorista gondolkodás terjesztését szolgáló képzésen való részvétel; bármilyen gazdasági vagy pénzügyi támogatás biztosítása terrorista csoportoknak. Az irányelv emellett kiszélesíti a terrorizmus áldozatainak jogait, ami tartalmazza az azonnali orvosi és pszichológiai segítséghez való hozzájutást és a kártérítés igénylésének megkönnyítését is.

Biztonság és védelem

A schengeni határ ellenőrzésének új szabályozása

Az Európai Unió március 7-én rendeletet fogadott el a schengeni határellenőrzés szigorításáról, amely az EU külső határait átlépni kívánó személyek adatbázisban történő ellenőrzését jelenti. A ki- és belépés fokozottabb vizsgálatát a rendelet légi, tengeri és szárazföldi határokon egyaránt megköveteli, a segítséget a határőröknek pedig a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és az Interpol elveszett és ellopott útiokmányokról vezetett adatbázisa fogja megadni.

Döntés a katonai missziók támogatásáról

Az Európai Tanács március 9-10-i ülésén döntött az EU globális stratégiájának a biztonság és védelem területén történő végrehajtásáról. A kitűzött cél a közös biztonság- és védelempolitika fejlesztése a hatékonyság és a gyorsaság irányába, melynek részeként létrehozzák a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot. Ez a Szolgálat fogja kivitelezni a nem végrehajtási jellegű katonai intézkedéseket és missziókat, valamint szorosan együtt fog működni a polgári területen már létező partnerével, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal.

Külkapcsolatok

Nukleáris robbanófejek Kalinyigrádban

Az orosz INTERFAX hírügynökségnek adott nyilatkozatában Sigmar Gabriel, német külügyminiszter az európai biztonságot veszélyeztető lépésnek tartja, hogy Oroszország nukleáris töltetek hordozására alkalmas rakétákat tárol állandó jelleggel Kalinyigrádban.

Oroszország 2016 októberében jelentette be, hogy nukleáris robbanófejek hordozására képes Iskander rakétákat, illetve S-400-as rakétavédelmi rendszert telepítettek az orosz enklávé területére.

Az Európai Unió meghosszabbította a szankciókat Ukrajna ellen

?2014. március 18-án az Oroszországi Föderáció jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopolt? ? nyilatkozta ismét az Európai Tanács. Az Oroszország által elfoglalt területekkel szemben az Európai Unió gazdasági és diplomáciai szankciókat vezetett be. A gazdasági szankciót 2017. július 31-ig, az utazási tilalmat szeptember 15-ig, a térségből az EU-ba érkező import tilalmát pedig június 23-ig hosszabbították meg.

Az Európai Unió Tanácsa, az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) továbbra sem ismeri el a jogellenes területfoglalást.

Szíria jövője: út a stabilizáció felé?

Az április 5-én Brüsszelben tartandó Szíria-konferenciát megelőzve Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője előterjesztette Szíria jövőjével kapcsolatos javaslatát. Az indítvány értelmében az Unió átfogó, az aknamentesítéstől a választások megszervezéséig kiterjedő szerepet töltene be a háború sújtotta ország újjáélesztésében.

Mogherini kiemelte, hogy az EU már mozgósította az újjáépítésre szánt 9,4 milliárd eurót; 1 milliárdot már elküldtek Szíriába különböző humanitárius missziók támogatására.

Mélyponton az EU-török kapcsolatok

Suleyman Soylu török belügyminiszter, illetve Mevlüt Çavuşo?lu külügyminiszter az EU és Törökország között tavaly márciusban megkötött megállapodás egyoldalú felbontásával fenyegette meg az Uniót.  A török felháborodás előzménye, hogy Hollandia és Németország nem engedte meg, hogy Mevlüt Çavuşo?lu a két ország területén, Recep Tayyip Erdo?an elnök alkotmánymódosító népszavazása mellett kampányoljon.

A tavalyi évben megkötött egyezség értelmében jelentősen csökkent az Égei-tengeren keresztül Európába bejutni kívánó menekültek száma.

Európa-politika

Fehér Könyv a Brexit utáni EU-ról

Március 1-jén az Európai Bizottság bemutatta a Brexit utáni Európa lehetséges forgatókönyveit felvázoló Fehér Könyvet. A dokumentum öt lehetséges alternatívát kínál a tagállamok számára:

1. forgatókönyv: Folytatás

Ez a terv az integráció jelenlegi állapotának az elmélyítést jelentené, amely magában foglalná az egységes piac továbbfejlesztését, számos katonai képesség egyesítést, valamint egyfajta közös hang kialakítást a külpolitikában.

2. forgatókörnyv: Csak az egységes piac

Ez az alternatíva kizárólagosan a közös piac elmélyítésre koncentrál, ezzel háttérbe szorít olyan más, az európai integráció szempontjából fontos területeket, mint a védelmi együttműködések továbbfejlesztése.

3. forgatókönyv: Aki többet akar, az többet tesz

Ezen elgondolás szerint a többsebességes Európa koncepciója valósulna meg. Ez megadná a lehetőséget az integrációban elmélyülni kívánó tagállamoknak, hogy gyorsítsák az együttműködésüket olyan területeken, mint a védelem, belső biztonság, adózás és a szociális ügyek.

4. forgatókönyv: Kevesebbet, hatékonyabban

Az integráció bár kevesebb területet fogna át, de nagyobb mennyiségű forrást tudna biztosítani a megmaradt politikák számára. Több forrást nyújtanának az Európai határ és Parti Őrségnek, illetve kialakítanák az Európai Védelmi Uniót.

5. forgatókönyv: Sokkal többet együtt

Ezen alternatíva értelmében a megmaradt huszonhét tagállam az uniós intézményekkel együtt működve, szinte minden közpolitikai területen felgyorsítaná az integráció sebességét.

60 éves a Római Szerződés

Az uniós integrációt elindító, és az EU jogelődjét létrehozó Római Szerződés aláírásának 60-adik évfordulója megünneplése alkalmából Rómában találkoztak az EU-s tagállamok állam- és kormányfői.

A 27 tagállam vezetője elfogadta a Római Nyilatkozatot, amely egyrészt megfogalmazza azokat a problémákat, amelyek a legégetőbbek jelenleg az Unió számára. Másrészt felvázolja azokat a prioritásokat, melyek megvalósításáért a tagállamok és az EU-s intézmények vezetőinek dolgoznia kell.

A nyilatkozat kihívásként határozza meg a regionális konfliktusokat, a terrorizmust, a protekcionizmust és a növekvő szociális egyenlőtlenséget. A deklaráció négy elérendő célt fogalmaz meg: biztonságos és nyugodt Európa, sikeres és fenntartható Európa, szociális Európa és a globális színtéren jobban megjelenő Európa.