Főoldal Cikkek Budapesten rendezték meg a NATO Transzformációs Szemináriumot

Budapesten rendezték meg a NATO Transzformációs Szemináriumot

687
0
Megosztás
Fotó: nato.int

Amikor a NATO egyik vezető tisztségviselője látogatást tesz a Szövetség egyik tag- vagy partnerállamában, akkor szinte mindig szó esik a jelenlegi és a jövőbeli kihívásokról, illetve az ezekhez való adaptációs lehetőségekről. A NATO Transzformációs Parancsnokságának (NATO ACT) egyik feladata, hogy az alkalmazkodás témakörében kutasson; ennek fontos eleme a NATO Transzformációs Szemináriuma (NTS), amit 2017-ben – a Fiatal Szakemberek Napjával együtt – Budapesten rendeztek meg.

A szeminárium

2017. március 21-én a Fiatal Szakemberek Napjával kezdődött, majd 22-én és 23-án a NATO Transzformációs Szemináriumával folytatódott az a háromnapos rendezvénysorozat, amelyen a résztvevők a NATO kihívásairól folytattak vitát. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy a megjelentek között megtalálhatjuk Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt; Rose Gottemoeller NATO-főtitkárhelyettest; Denis Merciert, a NATO Transzformációs Parancsnokságának főparancsnokát és Petr Pavelt, a NATO Katonai Bizottságának elnökét. Magyar oldalról pedig Simicskó István honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérkari főnök vett részt a rendezvénysorozaton.

A honvédelmi miniszter köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy országunk érdekelt az erős NATO-ban, amihez az alkalmazkodás elengedhetetlen – éppen ezért Magyarország az adaptációról szóló vitában aktívan részt fog venni. A miniszter szerint az erős NATO-hoz a védelmi kiadások emelése is szükséges, ezért hazánk 2026-ra biztosan el fogja érni a Szövetség által elvárt, GDP-ben mért 2%-os költési arányt. Rose Gottemoeller ezzel egyetértett a nyitóbeszédében, ám hangsúlyozta, hogy „nemcsak többet kell költenünk, hanem jobban is”. Emellett a főtitkár-helyettes kifejtette véleményét, miszerint a NATO sikere a folyamatos alkalmazkodásnak köszönhető.

A megnyitó után a szeminárium programja négy témakör köré épült fel. Az első rész a jövő biztonsági környezetéről szólt, amely során azt vizsgálták a szakértők, hogy a jövőre való felkészülés közben milyen döntéseket szükséges meghozni. Így olyan kérdésekre keresték a választ a résztvevők, mint hogy a helyzeti tudatosságot, a mozgékonyságot és a rugalmasságot hogyan tudja javítani a Szövetség, miközben az új környezethez alkalmazkodik.

A szeminárium második része a Szövetség határain kívülre történő stabilitás-kiterjesztésről szólt. Ennek során a szakértők többek között azt vizsgálták, hogy a NATO hogyan tudja a partnerséget úgy megközelíteni, hogy az növelje a nemzetközi stabilitást vagy hogy a terrorizmus elleni harc a stabilitás kiterjesztése alá tartozik-e, esetleg a NATO alapfeladatai között van-e a helye.

A következő rész arról szólt, hogy a NATO-nak milyen képességekre lehet majd szüksége ahhoz, hogy a biztonságát érő kihívásokat sikeresen elhárítsa és kivédje. A témát bonyolította, hogy a fenntarthatóság és a rugalmasság fenntartása is fontos a szakértők szerint és hogy az Oroszországgal folytatott párbeszéd hatékonysága kérdésessé válhat az elrettentő képességek megerősítésével.

A szeminárium utolsó részében azt vették górcső alá a szakértők, hogy a Szövetség egysége és a tagállamok közti együttműködés hogyan lehet még nagyobb fokú. Ebben kulcsfontosságú a transzatlanti kötelék fenntartása és megerősítése, amely folyamatos erőfeszítést igényel a tagállamoktól. Emellett arról is szó esett, hogy a tisztán érthető politikai célok is létfontosságúak a NATO átalakulása során.

Budapest a reflektorfényben

A fővárosban a szemináriumon kívüli további előadásokra is sor került. A NATO Transzformációs Parancsnokság parancsnokhelyettese, Manfred Nielson a ACT-ről és a a Szövetség kihívásairól beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Rose Gottemoeller főtitkár-helyettes pedig a Külügyi és Külgazdasági Intézetben tartott előadást.

A Budapesten megtartott szeminárium és előadássorozat nemcsak presztízst hozott hazánknak, hanem lehetőséget is a NATO vezetőivel való párbeszéd fokozására. Március 21-én a NATO Transzformációs Parancsnokság főparancsnokát Benkő Tibor vezérkari főnök fogadta, majd a Katonai Bizottság elnökének csatlakozása után megkoszorúzták a Hősök terén található ismeretlen katona sírját.

2
Benkő Tibor vezérkari főnök; Petr Pavel, a Katonai Bizottság elnöke és Denis Mercier, a NATO Transzformációs Parancsnokság főparancsnoka a koszorúzás után. Fotó: Szabó Lajos, honvédelem.hu

Március 22-én tárgyalóasztalhoz ült a Katonai Bizottság elnöke Simicskó István honvédelmi miniszterrel. A miniszter ismét hangsúlyozta a Szövetség fontosságát és emiatt a folyamatos adaptáció szükségességét. Petr Pavel pedig dicsérte Magyarországot, amiért jelentős haderőfejlesztésbe kezdett, hogy a NATO által elvárt minimum kötelezettségét teljesítse. A miniszter másnap a NATO főtitkárával beszélgetett, aki a bizottság elnökéhez hasonlóan méltatta hazánkat.

A szeminárium utolsó napján Jens Stoltenberg Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott. Ennek során a két vezető a NATO biztonsági helyzetéről beszélgetett, Orbán Viktor pedig sürgette a balkáni bővítést. Végül a főtitkár megköszönte a miniszterelnöknek hazánk hozzájárulását a Szövetség kollektív védelméhez. Ugyanis amellett, hogy növeljük védelmi kiadásainkat, részt veszünk a Baltikum biztonságának fenntartásában és a NATO koszovói és afganisztáni békefenntartó misszióiban is.