2017. március 1.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára együttérzését fejezte ki Szerbia felé a kragujevaci katonai bázison történt robbanás miatt. A balesetben egy ember életét vesztette, huszonöten pedig megsérültek.
A dél-szerbiai Kragujevac városában található Tehnicki Remontni Zavod (TRZ) a Balkán legnagyobb, lőszerek és robbanóeszközök biztonságos megsemmisítésével foglalkozó létesítménye. A 2000-es évek közepéig több mint kétmillió akna került megsemmisítésre az objektumban; a TRZ-t a Szövetség anyagilag támogatja.
2017. március 2.
Jens Stoltenberg ezt követően Genfben és Bernben tett látogatást. Látogatása során találkozott Didier Burkhalter szövetségi tanácsossal, aki egyben a Szövetségi Külügyminisztérium vezetője, illetve Guy Parmelinnel, aki pedig a Szövetségi Védelmi Minisztérium vezetője.
A vezetők megvitatták a jelenlegi biztonsági kihívásokat, illetve szó esett a NATO és Svájc közötti szorosabb együttműködés kiépítéséről, amelynek kiemelten fontos része lesz a kiberbiztonság kérdésköre.
A főtitkár kiemelte, hogy Svájc mindig is fontos szövetségi partnerország volt és lesz is. Ezen kívül elismerte Svájc feltétlen hozzájárulását a globális béke és biztonság fenntartásában. Stoltenberg azt is hozzátette, hogy az ország rengeteg segítséget adott a NATO számára a demokratikus védelmi intézmények kialakításában; támogatást nyújt a koszovói (KFOR) békefenntartó misszióban; valamint úttörőnek tekinthetjük, a nők béke és biztonságban betöltött szerepének támogatásában.
2017. március 2-3.
A NATO Katonai Bizottsága kétnapos látogatást tett Grúziában azért, hogy a kaukázusi ország védelmi reformjainak haladását megbeszéljék, különös tekintettel a tartalmas együttműködési csomagra (Substantial NATO-Georgia Package – SNPG). A csomag célja, hogy a Szövetség a grúz védelmi képességeket megerősítse.
A Bizottság meglátogatta a NATO-grúz közös értékelő- és kiképzőközpontot (Joint NATO-Georgia Training and Evaluation Centre), ami az SNPG egyik kulcseleme. A központ többek között harci gyakorlatot biztosít azzal a céllal, hogy a grúz, illetve NATO tag- és partnerállamok hadseregei közötti együttműködés erősödjön.
A Bizottság elnöke az adminisztratív határvonal (Administrative Boundary Line) megtekintése előtt elmondta, hogy ?a NATO támogatja Grúzia területi integritását és szuverenitását a nemzetközileg elismert határain belül és továbbra is felszólítja Oroszországot arra, hogy vonja vissza Dél-Oszétia és Abkhazia régiók függetlenségének elismerését, illetve vonja ki egységeit Grúziából?.
2017. március 6.
A NATO közleményében ítélte el Észak-Korea legutóbbi ballisztikus rakétakísérletét. ?Újból megtörtént, hogy teszteléseikkel közvetlenül szembementek a Biztonsági Tanács kiadott határozatainak, melyek Észak-Korea ballisztikus rakéta programjának megszüntetését követelik.? A határozatok arra is felszólítják a kommunista országot, hogy mondjon le az összes létező tömegpusztító fegyverének birtoklásáról, úgy hogy a folyamat mindent átfogó, ellenőrizhető és megmásíthatatlan legyen. ?A legutóbbi tesztelés, melynek során a hivatalos jelentések szerint három rakéta is Japán által ellenőrzött vizeken csapódott be, rendkívül provokatív? – mondta Oana Lungescu, a NATO szóvivője.
Az elmúlt év decemberében a NATO képviselete találkozott ázsiai regionális partnereivel, Ausztráliával, Japánnal, Új-Zélanddal és Dél-Koreával, hogy együttesen ösztönözzék Észak-Koreát az újbóli provokatív akcióktól való tartózkodásra.
2017. március 6-7.
Petr Pavel, a NATO Katonai Bizottságának elnöke Kairóba látogatott, ahol találkozott az egyiptomi hadsereg vezérkari főnökével, Mahmoud Hegazy tábornokkal. A két tábornok megvitatta a globális biztonsági helyzet kérdéseit és a regionális kihívásokat ? különös tekintettel Líbiára, ami Egyiptommal szomszédos állam. Mindemellett arról is szó esett, hogy milyen lehetőségei vannak a kooperáció fokozásának a NATO és Egyiptom között. A Katonai Bizottság elnöke végül elmondta, hogy ?az ehhez hasonló találkozók fontosak, mert bővítik ismereteinket a regionális biztonsági kihívásokkal kapcsolatban, miközben lehetőséget adnak arra, hogy a Szövetség [a partnerállamoknak] első kézből fejtse ki aktuális irányvonalát és tevékenységeit?.
2017. március 7-8.
A NATO főtitkár-helyettese, Rose Gottemoeller kétnapos látogatást tett Izlandon. A főtitkár-helyettes először a szigetország külügyminiszterével, Gudlaugur Thor Thordarsonnal beszélgetett a jelenlegi biztonsági helyzetről és Izland hozzájárulásáról a NATO tevékenységeihez. Másnap Gottemoeller az izlandi Parlament Külügyi Bizottságával találkozott, majd a NATO Erőforrások Konferenciáján vett részt. A konferencián arról volt szó, hogy a NATO hogyan tudná a leghatékonyabban felhasználni pénzügyi erőforrásait ahhoz, hogy az új biztonsági környezethez alkalmazkodjon. A főtitkár-helyettes felszólalása közben hangsúlyozta a közös finanszírozás fontosságát, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy együtt erősítsék védelmi képességeiket.
2017. március 8.
?Egy szervezet, társadalom vagy ország csak akkor lehet sikeres, ha mind a férfiak, mind pedig a nők teljes kapacitásuk szerint hasznosulnak? ? nyilatkozta Jens Stoltenberg a Nemzetközi Nőnap alkalmából. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a nők és férfiak egyenlő arányú képviselete alapvető védelmi szükséglet, ami elengedhetetlen a társadalom összetartásához, és a NATO haderők béketeremtő-, és békefenntartó tevékenységének sikeressége érdekében is. A NATO vezető tisztségeit eddig soha nem látott arányban töltik be nők, a nők jogai kiemelt fontosságúak a szervezet egységein belül, mind a kiképzés, mind pedig a katonai műveletek során.
Ugyanezen napon Stoltenberg aggodalmát fejezte ki a koszovói hadsereg egyoldaló létrehozása ellen. A fegyveres erők létrehozását ugyanis a Szövetség csak az alkotmány módosításával, illetve a kisebbségek – legfőbbképpen a koszovói szerbek – és Belgrád beleegyezése mellett kívánja támogatni.
2017. március 13.
A NATO főtitkára közzétette éves jelentését, amely bemutatja, hogy tavaly a Szövetség hogyan dolgozott biztonságunk fenntartásáért. A bemutatón a főtitkár többek között az alábbiakkal ismertette röviden, hogy a Szövetség mit ért el a múlt évben.
A NATO Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba négy multinacionális harccsoportot telepített, melyekhez legalább 17 szövetséges állam fog csapatokkal hozzájárulni. A NATO keleti határainak erősítése mellett a jelentés kiemeli azt is, hogy Oroszországgal is folyamatos volt a párbeszéd, amit jól mutatja azt, hogy a NATO-Oroszország Tanács háromszor is tárgyalt a múlt évben.
A főtitkár szerint a Szövetség a védelmi kiadások tekintetében fordulóponthoz érkezett, ugyanis 2016-ban 23 tagállam növelte védelmi kiadásait. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ennek ellénre jelenleg mindössze 5 tagállam költi a GDP-jének legalább 2%-át védelemre. Stoltenberg viszont optimista, hiszen Románia ebben az évben fogja elérni a 2%-os küszöböt, míg Lettország és Litvánia jövőre. ?Az a reális, hogy a tagállamoknak el kellene érniük ezt a célt. Mindenki beleegyezett ebbe a legmagasabb szinten és ezt meg is lehet csinálni? ? mondta a főtitkár.
2017. március 16-17.
Jens Stoltenberg Dániába látogatott, ahol többek között találkozott II. Margit dán királynővel, Lars L?kke Rasmussen miniszterelnökkel, Anders Samuelsen külügyminiszterrel és Claus Hjort Frederiksen védelmi miniszterrel. A főtitkár és a miniszterelnök beszélgetése során szó volt a NATO új védelmi környezethez való alkalmazkodásáról és az igazságos teherviselésről; illetve a főtitkár megköszönte Dániának a Szövetség iránti elköteleződését. A dánok ugyanis aktív résztvevői a NATO misszióinak és műveleteinek, amit az is bizonyít, hogy jövőre dán csapatok fognak csatlakozni egy Észtországba telepített, britek által vezetett harccsoporthoz.
2017. március 17.
Petr Pavel spanyolországi látogatása során találkozott María Dolores de Cospedal spanyol védelmi miniszterrel, valamint Fernando García Sánchez vezérkari főnökkel. Velük folytatott beszélgetései során szó esett a Szövetség jelenlegi és jövőbeli kihívásairól, a NATO alkalmazkodásáról, a védelmi kiadásokról és képességekről, illetve Spanyolország elköteleződéséről a NATO felé.
?Spanyolország jelentős hozzájárulást tesz a közös biztonságunkért. Akárhol is van jelen a NATO, Spanyolország is ott van. Földön, vízen és levegőben egyaránt? ? mondta Petr Pavel.
2017. március 22.
A brüsszeli támadások évfordulóján a nemzetek újra megerősítették elkötelezettségüket az Iszlám Állam felszámolása iránt. Ezen indíttatásból került megrendezésre az Iszlám Állam elleni Nemzetközi Koalíció (Global Coalition to Counter ISIL) külügyminiszteri szintű találkozója az Egyesült Államok Külügyminisztériumában. A konferencia házigazdája Rex Tillerson, az USA külügyminisztere, a résztvevők soraiban üdvözölhette a NATO főtitkárát is.
A találkozó központi témája volt az Iszlám Állam ellen folyó jelenlegi művelete, aminek célja Rakka és Moszul felszabadítása. A főtitkár felszólalásában a NATO közreműködéséről beszélt a terrorizmus elleni harcban, illetve tájékoztatta a Koalíciót, hogy ezen törekvései kulcsszerepet kapnak majd az Észak-atlanti Tanács állam-és kormányfőinek májusi találkozóján.
Mivel az Iszlám Állam ellenes koalíció a Szövetség kollektív támogatását élvezi, a NATO AWACS felderítő repülőgépei segítséget nyújtanak a Koalíció légtérbeli látókörének és radaros lefedettségének növelésében.
2017. március 22-23.
Budapest kitüntetett helyzetbe került, ugyanis a fővárosban rendezték meg a Fiatal Szakemberek Napját és a NATO Transzformációs Szemináriumát, amin a Szövetség jövőjével kapcsolatos témákról vitatkoztak a résztvevők. A fővárosi rendezvényeken kívül Rose Gottemoeller a Külügyi és Külgazdasági Intézetben míg Manfred Nielson, a NATO Transzformációs Parancsnokságának (NATO ACT) parancsnokhelyettese a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást.
2017. március 23.
A NATO bejelentette, hogy a következő csúcstalálkozója 2017. május 25-én Brüsszelben kerül megrendezésre. A találkozó több szempontból is különleges lesz, hiszen egyrészt Donald Trump amerikai elnök is a résztvevők között lesz – itt fog először találkozni a NATO tagországok vezetőivel -, másrészt az új NATO-központot (HQ) is felavatják, amelyről 1999-ben hoztak döntést, de csak most készült el. Az új épületre egyrészt a tagországok számának (jelenleg 28) növekedése miatt volt szükség, másrészt az épület korából adódóan (1967 óta működött a NATO központjaként). A találkozó előzetes napirendi pontjai között szerepel a szövetség megerősítésére való törekvés, a védelmi kiadások növelése az egyes tagországokban és a terrorizmus elleni közös harc.
Ugyanezen a napon Jens Stoltenberg Budapestre látogatott, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel. A két vezető napjaink biztonsági helyzetéről tárgyalt, aminek kapcsán a főtitkár köszönetét fejezte ki Magyarország jelentős hozzájárulásáért a NATO kollektív katonai védelméhez. A Magyar Honvédség katonái ugyanis még ez évben csatlakozni fognak a balti térségben állomásozó keleti egységekhez (NATO?s Forward Presence), ezen felül hazánk az egyik legnagyobb közreműködő partnere a KFOR békefenntartó missziónak Koszovóban. Továbbá az afganisztáni Eltökélt Támogatás (Resolute Support Mission) misszióban is szolgálnak a Honvédség hivatásos állományának tagjai. Ezen kiküldetések során a magyar katonák feladata az afgán biztonsági erők kiképzése és támogatása.
A Főtitkár továbbá köszönetet mondott a védelmi kiadásokkal kapcsolatban Orbán Viktornak. Hazánk ugyanis 2014-ben felhagyott a védelmi költségvetést fokozatosan csökkentő politikájával és helyette bevezette a finanszírozás reális, időszakonkénti növelését.
2017. március 24.
Közösen ülésezett az Észak-atlanti Tanács (NAC) és a Politikai és Biztonsági Bizottság (PSC), hogy megvitassák a NATO és az Európai Unió jövőbeli együttműködési lehetőségeit, különös hangsúlyt fektetve a 2016-os varsói csúcson aláírt EU-NATO együttes nyilatkozat életbe léptetésére. A nyilatkozat célja a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés megerősítése, a keleti- és déli irányú biztonsági kihívásokra reagálva.
