Dr. Kis-Benedek József; Forrás: http://lumens.hu/wp-content/uploads/2015/11/IMG_9827_1.jpg
2017. szeptember 27-én Dr. Kis-Benedek József ny. ezredes, címzetes egyetemi tanár tartott előadást az Iszlám Állam tevékenységéről és annak Európát érő hatásairól. Az esemény a Kiss Károly Hadtudományi Klub (MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetbiztonsági Szakosztály) rendezvénye volt.
Az előadás különböző nézőpontokból vizsgálta meg magát a szervezetet. Az előadó beszélt az Iszlám Állam (továbbiakban: ISIS) elnevezésének problémájáról, a szervezet veszélyeiről, érdekeltségi területeiről, bevételeiről, a hozzá kapcsolódó más szervezetekről, jelenlegi földrajzi elhelyezkedéséről, végül bemutatta, hogyan hat az ISIS tevékenysége Európára és hogyan kapcsolódnak az európai terrorizmushoz.
Az Iszlám Állam elnevezésével a probléma először is az, hogy a szervezet se nem iszlám, se nem állam, így a helyes hivatkozás a „magát Iszlám Államnak nevező szervezet” kifejezés. A fenyegetés nem magából az iszlám vallásból ered, hanem az ISIS által elkövetett terrorcselekményekből, illetve a szervezethez kötődő radikális iszlamistáktól, felkelőktől, egyéb terrorcsoportoktól.
Az ISIS egyik fő veszélye az, hogy része a globális dzsihád mozgalomnak a Kelet-Mediterrán térségben. A vezető, Abu Bakr al-Bagdadi – korábban az al-Kaida terrorszervezet tagja – 2014-ben Ibrahim kalifa néven vallási vezetőnek kiáltotta ki magát, ami egyszerre egyezik meg a szervezet világkalifátust megvalósítani célzó terrortevékenységeivel és különbözteti meg az ISIS-t például magától az al-Kaida terrorszervezettől. Az eszközei brutálisabbak és könyörtelenebbek. A fenyegetésnek első sorban a Közel-keleti államok vannak kitéve (Szíria, Irak, Jemen) a területi érdekeltség miatt, valamint mindazon országok, akik valamilyen mélyebb kapcsolatot ápolnak a Nyugattal. Bár katonai szempontból jelentősen visszaszorították az ISIS harcosait, az elsődleges vél az, hogy ne legyen képes egyesülni egy régi al-Kaida fronttal pl. Szíriában. Sok szervezetek tett hűségesküt a világkalifátusért való küzdelemre, és ezek a szervezetek a mai napig harcolnak az ISIS hanyatlása után majd üresen maradó vezető pozícióért. 2016-ban 18 szervezet csatlakozott, a Közel-Kelet és Észak-Afrikai területéről 86 ország 27 ezer harcosa fogadott hűséget. Az ISIS emellett megtalálható a Sínai-félszigeten, Afganisztánban és Pakisztánban is.
Fontos azonban kiemelni, hogy az Iszlám Állam bevételei a 2014-es évhez képest 2017-re harmadára csökkentek, és a térségben is komoly katonai vereséget szenvedtek. Szíriában felszámolták a katonai csapatokat a török határ mellől, Irakban pedig szintén sikereket értek el, mely harcban meghatározó szerepet töltöttek be a kurd fegyveres erők. A Moszul visszafoglalásáért folytatott harcban sokan estek el, azonban a harc folytatódik tovább: a küzdelem befejeztével a következő katonai célpont Hawia és Tal Afar lesz majd. 2017 szeptemberére az ISIS területei Irakban és Szíriában is lecsökkentek, ez főleg az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Ausztrália, és Hollandia koalíciós katonai csapásainak köszönhető. A terrorszervezet fennhatósága alá Szíriában már csak a keletei térség és Deir Az Zor, Irakban pedig az ország nyugati területe és Moszul kis része esik.
Az európai hatás és az európai terrorizmus
Az Europol jelentése szerint alapvetően öt különböző természetű terrorcselekmény létezik: dzsihadista, etnikai nacionalista szeparatista, baloldali és anarchista, jobboldali, illetve tematikus. A 2016-os adatok szerint Európában összesen 142 terrortámadás történt, ennek nagy része szeparatista akció volt. Az ISIS terror hatása Európára legélesebben a menekültek kérdésében mutatkozik meg. Fontos elhatárolni a menekültet a bevándorlótól, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az embercsempészek tevékenységét – az Interpol jelentése szerint az ISIS 173 öngyilkos merénylőt csempészett Európába, ezek a személyek jelenleg körözés alatt állnak. Európa szerte az országokban különböző érzület alakult ki, pl. Franciaországban az évek során a befogadó hangulat mára már védekező mechanizmusba váltott át. Ez alapvetően annak köszönhető, hogy az ISIS nem titkolt célja az európai hálózat kiépítése. Ebben szerepet játszanak a magányos merénylők, akik a DIY (Do It Yourself, azaz „csináld magad”) terrorizmus keretien belül már nem feltétlenül állnak kapcsolatban az anyaszervezetükkel, valamint a kisebb hálózatok, akik összekapcsolódva működnek együtt. A terrortámadások célja a félelemkeltés mellett a gazdasági károk növelése, amelyek ellen a védekezés költséges, ugyanakkor a módszerek között nem találhatunk semmi újat. Az elkövetők között vegyesen találhatunk bevándorlókat és EU állampolgárokat is, akik bevándorló háttérrel rendelkeznek, ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy vannak olyan európai harcosok, akik elhagyták szülőhazájukat és csatlakoztak a szervezethez – ez a szám Franciaországban a legnagyobb 1200 fővel.
Bár a média aránytalanul nagy hangsúlyt fektet az európai terrortámadásokra, a fenyegetés határozottan érinti a kontinenst. Az országok félelme jogos, és ebben szerepet játszik az ISIS propagandája, valamint maga a globális kalifátusért folyó brutális cselekmények.
2017. szeptember 16-án Sir Stuart Peach-et választották meg a NATO Katonai Bizottságának elnöki posztjára, amit 2018-tól kezdődően 3 évig fog betölteni. A jelenlegi elnök, Petr Pavel üdvözölte Peach megválasztását, hisz ? mint mondta ?, Peach nagy tapasztalattal rendelkezik, ami a Katonai Bizottság vezetésére teljes mértékben alkalmassá teszi.
A Katonai Bizottság a NATO legfelső katonai szerve. Elsődleges feladata, hogy tanácsokkal lássa el a Szövetség politikai szerveit, az Észak-atlanti Tanácsot és a Nukleáris Tervező Csoportot. Emellett irányelveket ad a Szövetséges Műveleti Parancsnokságot (ACO) és a Szövetséges Transzformációs Parancsnokságot (ACT) vezető két stratégiai parancsnoknak. A Bizottság tagjai a tagállamok vezérkari főnökei.
Sir Stuart Peach 1956-ban született Angilában. 1977-ben lépett be brit Királyi Légierőbe, ahol eleinte a felderítésnél szolgált, majd oktató lett. 1994 és 1996 között a németországi brüggeni bázison vezetett egy repülőszázadot. Később a brit légierő és a NATO több műveleténél is vezető beosztású tiszt volt, például 2000-ben a NATO Légi Parancsnoka volt Koszovóban. 2013-tól az Egyesült Királyság vezérkari főnökének helyettese volt 2016-ig, amikor vezérkari főnöknek nevezték ki.
Peach a megválasztása után azt nyilatkozta, alig várja, hogy a NATO számára ilyen fontos időben vegye át a Bizottság vezetését, amikor a Szövetségnek fejlődnie kell az újabb és újabb fenyegetések leküzdése érdekében. ?Az elmúlt évet az Egyesült Királyság vezérkari főnökeként töltve úgy érzem, kész vagyok elvállalni ezt a kihívást? ? mondta a négycsillagos tábornok.
A Katonai Bizottság elnöke a NATO rangidős tisztje, aki a Szövetség elsőszámú képviselője és szóvivője a katonai ügyekben. Feladata többek közt a Katonai Bizottság irányítása, üléseinek levezetése, a Bizottság képviselete és a NATO főtitkárának való tanácsadás. A Bizottság elnökét három évre választják meg, aminek feltétele, hogy a jelölt vezérkari főnökként szolgált hazájában.
2001. szeptember 11-én globális szinten megváltozott a terrorizmusról való gondolkodás, és a terrorizmus elleni harc jelentősége, ugyanis a világ más lett 9/11 után. Bebizonyosodott, hogy az Amerikai Egyesült Államok, és a hozzá hasonló demokráciák védtelennek bizonyulnak az aszimmetrikus hadviselés e formájával, hiszen a terroristák pusztán két utasszállító repülőgéppel értek el brutális mértékű pusztítást.[1]
16 év telt el az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás óta. Láthatjuk, hogy napjainkban is legfontosabb napirendi kérdések közé tartozik a globális terrorizmus elleni harc, és vélhetően hosszú évekig fog még helyet foglalni a legfontosabb világpolitikai kérdések között.
A terrortámadást követően, 2001. október 7-én az Egyesült Államok elindította az ?Operation Enduring Freedom?[2] azaz a Tartós Szabadság Hadműveletet, amivel célja nem más volt, mint az al-Kaida terrorszervezet afganisztáni működésének felszámolása, valamint a tálib rezsim térdre kényszerítése. Eltelt 16 év, azonban az országban továbbra sem sikerült békét teremteni. Az évforduló alkalmából, elemzésemben szeretném bemutatni, a hadműveletben résztvevő szövetséges erők tevékenységét, a tálib és az al-Kaida haderő összetételét, valamint a hadművelet négy szakaszát. Valamint szeretnék szót ejteni az International Security Assistance Force , azaz a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő erőkről, és a Resolute Support Mission, azaz az Eltökélt Támogatás Műveletről. Végezetül pedig néhány gondolatban szeretném bemutatni Afganisztán jelenlegi biztonsági helyzetét, illetve kihívásait.
Fontos említést tenni az afganisztáni fegyveres ellenzéki csoportokról is. Az Északi Szövetség azt követően alakult meg, hogy a tálibok 1996 szeptemberében elfoglalták Kabult. Ennek a soknemzetiségű, sokféle politikai irányultságú szövetségnek egyetlen célja az volt, hogy megdöntsék az afganisztáni tálib uralmat. Jelentős nagyságú fegyveres erővel bírt, amelyek önálló, rugalmas szervezésű harcászati alegységekben testesültek meg. Egy alegység nagyjából 300 lövészkatonából és további 100, nehézfegyvereket kezelő harcosból állt.
A szövetséges erők
A hadművelet megtervezése
9/11 után, szeptember 12-én a NATO történelmében elsőnek léptették érvénybe a kollektív védelmet, ami a washingtoni szerződés 5. cikkelye.
A hadművelet megtervezésekor fontos kérdés volt, hogy pontosan mikor indítsák a műveletet. Két lehetséges útvonal rajzolódott ki: kezdjék meg a tevékenységet néhány napon belül, vagy a tevékenységet több hét múlva kezdjék meg. Mindkét opciónak megvoltak az előnyei és a hátrányai is. A minél hamarabbi kezdés mellett szólt, hogy a szemben álló fél nem fejezte még be a védelemre való teljes felkészülést, ez lehetőséget adott volna, hogy az ellenséget meglepetésszerűen érje a támadás. Ellene szólt, hogy a hírszerzési-felderítési adatok pontosítása nem fejeződhetett be. Ebből kifolyólag voltak, akik inkább a másik alternatíva mellett tették le a szavazatukat, mivel a célobjektumok felderítésére és beazonosítására több idő lett volna. Viszont, a támadás készleltetésével a tálib erők felkészülhettek a csapások elhárítására. [1]
Az USA politikai vezetése több politikai célkitűzést támasztott a katonai vezetéssel szemben. Ilyen politikai célkitűzések voltak többek közt, a tálibok politikai-közigazgatási-katonai rendszerének rombolása, az ország általános védelmi képességének csökkentése; az al-Kaida szervezet bázisainak megsemmisítése; a tálib vezetés rákényszerítése a terrorizmus támogatásának megszüntetésére. [2]
DR. JAKUS JÁNOS ALEZREDES, GERENCSÉRNÉ TÓTH KRISZTINA FŐTÖRZSŐRMESTER: i.m., 25-26. oldali táblázat alapján
A tálib és az al-Kaida haderő összetétele
A tálib haderő szervezeti felépítése
A tálibok fegyveres ereje nagyjából 25-30.000 fő körül mozgott, de nagyobb műveletek esetén ez elérte a 40.000 főt is. A tálib haderő könnyű fegyverzettel felszerelt csapatokból tevődött össze, amelyek gyors lefolyású katonai műveletek megvívására nem voltak alkalmasak. A csapatok szállítását legtöbbször polgári felhasználásra szánt kisteherautókkal oldották meg. Viszonylag kis létszámú és tűzerejű harckocsikkal és tüzéralakulatokkal rendelkeztek, melyek nem voltak képesek az összefogott alkalmazásra. A haditechnikai eszközök nagy részét szovjet, kínai és pakisztáni eredetű eszközök alkották. Rendelkeztek nagyjából 2-300 darab üzemképes harckocsival, tüzérségi eszközeik nagy része vontatott lövegekből állt. A harceljárások vonatkozásában a szovjet-afgán háború során a tálibok tökéletesen elsajátították a gerilla harcmodort. Azonban, a kiképzettség hiánya gyakran vezetett a fejlettebb katonai eszközök nem megfelelő alkalmazásához, így nem voltak képesek kihasználni a páncélozott szállító harcjárművek alkalmazásában rejlő lehetőségeket. A tálib erők képességei erősen korlátozottak voltak, nem lehetett összehasonlítani egy korszerű reguláris haderő képességeivel. [1]
1.2.Az al-Kaida ereje, képességei
Afganisztánban már a szovjet beavatkozás idején megjelentek különböző külföldi iszlám fegyveres csoportok. Ezek a csoportok leginkább pakisztáni, arab, csecsen, üzbég és tádzsik fundamentalista fegyveres csoportokból tevődött össze, amelyek jól szervezettek és felszereltek voltak. A legagresszívebb harcosoknak tekintett arab önkéntesek képezték a pakisztániak után a második legnagyobb külföldi fegyveres csoportot. Zömük az al-Kaidához tartozott. A szervezet 3000-6000 fős, páncélozott harcjárművekkel, sorozatvetőkkel, légvédelmi eszközökkel és éjjellátó berendezésekkel is rendelkezett. Bázisaikat többnyire Afganisztánban és Tádzsikisztánban építették ki.[2]
A hadműveletek megkezdése Afganisztánban
Az amerikai és brit különleges erők (Ranger alakulatok, valamint a Delta Force műveleti csoportjai, valamint a SAS) már a hadműveletek megkezdése előtt tevékenykedtek az országban. Ezeknek a különleges erőknek a tevékenysége elsősorban az al-Kaida terrorszervezet felszámolására és Oszama bin Laden elfogására és megsemmisítésére irányult.
A műveletek lefolyását négy szakaszra tudjuk felosztani.
Az első szakaszban 2001. október 7-én az USA csapásmérő erői megkezdték az afganisztáni célpontok ellen a légicsapásokat. A légicsapásokat B-1, B-2 és B-52-es bombázó repülőgépek vitték végbe.[1] Ez a légicsapás javította az Északi Szövetség hadműveleti lehetőségeit, valamint a tálib erők csoportosításai között az együttműködés megszűnt és védelemre rendezkedtek be. A légi támadó hadművelet feladatai voltak továbbá a teljes légtérellenőrzés biztosítása; a tálib vezetési rendszer megbontása; az afgán fegyveres erők képességeinek korlátozása; az al-Kaida afganisztáni infrastruktúrájának pusztítása. A légicsapások mellett részt vettek a humanitárius katasztrófahelyzet elhárításában is. Az első nap az amerikai repülőgépek 37.500 élelmiszercsomagot dobtak le Afganisztán felett.
A védelem főerőkifejtését négy gyaloghadtesttel és egy páncélos dandárral Mazari-Sarif, Kunduz és Kabul megtartására összpontosították. Az USA által telepített tanácsadók, kiképzők és különleges feladatra felkészített csoportoknak köszönhetően a vezetés hatékonysága fokozódott, javultak a csapatok teljesítménye, amelynek eredményeként a hadműveletek során fontos települések kerültek az Északi Szövetséghez.
A második szakaszban november 8-án sikerült áttörni Mazari-Sarfiban a tálibok védelmét. Elfoglalták a repülőteret, majd november 9-én ellenőrzésük alá vonták a várost is. A Mazari-Sarif elleni támadással egyidőben az Északi Szövetség csaptai Takhar és Kunduz tartományokban támadták a visszamaradt tálib erőket. Ezután az Északi Szövetség tovább folytatta az előrenyomulást egészen Puli-Humri városig, ami Kabul elfoglalásából kulcsfontosságú volt. Végül az amerikai légierő támogatásával az Északi Szövetség november 13-án elfoglalta a fővárost, Kabult.
A harmadik szakasz legfontosabb művelete Kanadhár elfoglalása volt. Ezzel a művelettel lényegében összeomlott a Tálib rendszer. Omar molla és Oszama bin Laden, a Talibán és az al-Kaida terrorszervezet legfontosabb vezetői kíséretükkel elmenekültek. A tálib rezsim az Északi Szövetség és a szövetségi légicsapások sikerei nyomán összeomlott. A tálib haderő súlyos veszteségeket szenvedett, a csapatok zöme demoralizálódott, soraikban tömegessé vált a dezertálás.
Végül, a negyedik szakaszban az amerikai és brit légicsapások, valamint az Északi Szövetség támadó hadműveleteinek sikerei megteremtették a politikai rendezés feltételeit és megállapodtak a nemzetközi békefenntartó erők behívásáról. [2]
Összegzés
Biztonságpolitikai következtetésként levonhatjuk, hogy a terrorizmus elleni küzdelem ekkor öltött először globális méreteket. Egyértelművé vált, hogy a terrorizmus elleni harc a komplexitása miatt nem pusztán katonai, fegyveres beavatkozást igényel, hanem más politikai, gazdasági, rendőri, pénzügyi intézkedéseket is.
A tálib rezsim rezsim megdöntése után felmerült az aggodalom, hogy az afgán biztonsági erők nem tudják egymaguk stabilizálni az országot. 2001. december 20.-án elfogadott 1386-os határozat elrendelte a Nemzetközi Biztonsági és Segítségnyújtó Erők (ISAF) létrehozását és bevetését Kabulban és környékén. Az ISAF és az Afgán Átmeneti Hatóság ? az afgán nemzeti kormány elődje ? 2002 januárjában fogadta el az ISAF feladatait részletező Katonai-Technikai Megállapodást.[1]
Ebben a műveletben a NATO adatai alapján 26 NATO tagállam vett részt és 14 másik ország. A művelet célja a biztonságos környezet megteremtése és fenntartása volt. Ennek a katonai műveletnek kell biztosítani a feltételeket a civil fejlesztési és újjáépítési tevékenységekhez. Ehhez azonban feltétlenül szükséges az új kormányzathoz hű hadsereg es rendőrség felállítása, kiképzése továbbá felszerelése is. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtására dolgozták ki végül a Tartomány Újjáépítési Csoport[2] koncepciót, amelyben Magyarország 2006 októberétől, egészen 2013 márciusáig vett részt. Baghlan-tartomány újjáépítésében. [3]
2014 végén véget ért az ISAF mandátuma. Mivel az ország stabilizálódása nem volt közel sem teljes, így 2015. január elsejével megkezdte a tevékenységét az Eltökélt Támogatás Misszió (Resolute Support Mission)[4] az ország terültén. Így a NATO jelenleg egy kiképző- misszió keretein belül van jelen nagyjából 13.000 fős létszámmal. [5] A kiképző-misszió célja, hogy az afgán biztonsági erők saját maguk őrködhessenek az országuk biztonsága felett.
Egyelőre még nem készült tervezet arról, hogy a NATO mikor fog véglegesen kivonulni Afganisztán területéről. A jelenlegi biztonsági környezet alakulása az ország területén nem túl bíztató. Míg, néhány tartományban a tálibok okoznak komoly bonyodalmakat a katonák számára, addig az Iszlám Állam is felütötte fejét a térségben. Így a jelen lévő katonáknak már két komoly problémára kell egyszerre összpontosítaniuk. Az USA komoly lépésekre szánta el magát az elmúlt időszakban, mikor is 2017. április 13-án bevette a ?Mother of all bombs? nevezetű GBU-43/B bombát, ami a maga 21.000lb súlyával, a legnagyobb nem nukleáris bombák közé sorolható. A csapás az Iszlám Állam egyik bázisa ellen irányult. [6]
Így, várhatóan a NATO nem fogja magára hagyni Afganisztánt, hogy egyedül küzdjön meg a térség egyre fenyegetőbb kihívásaival.
[1] DR. JAKUS JÁNOS ALEZREDES, GERENCSÉRNÉ TÓTH KRISZTINA FŐTÖRZSŐRMESTER: A tálib rendszer és az al-kaida terrorszervezet elleni küzdelem Afganisztánban, Egyetemi tansegédlet, Budapest, 2002, 7-8. oldal
Medellín madártávlatból. A kép forrása: http://www.worldfortravel.com/2017/08/01/medellin-city-of-flowers-in-colombia/
2017 szeptember 25-én Asqui Jorge Kristóf, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának harmadéves doktorandusza tartott előadást a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében Kolumbiáról. Az előadó kutatási területe a diplomáciatörténet és Latin-Amerika. A nyár folyamán lehetősége volt az Antioquia-i Egyetem nyári egyetemén részt venni, és rengeteg olyan új információval hazatérni, amit szinte csak helyben szerezhet az ember. Itt azokról a tapasztalatokról van szó, amit maga a kint tartózkodás élménye adott meg, így az előadásán első kézből kaptunk érdekességeket és hasznos információkat is erről a Dél-Amerikai országról.
Az országot nem nevezhetjük nemzetállamnak, és ennek főleg történelmi okai vannak. A spanyol gyarmatosítás után Simón Bolívar arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan lehetnek sikeresek a latin államszerveződések. Kísérletet tett egy Nagy Kolumbia létrehozására, de ez dezintegrálódni kényszerült regionális problémák miatt. Bolívar egy túlsúlyos, hatékony elnöki rendszert akart létrehozni, mert szerinte a túlélés záloga a túlközpontosított állam. Kolumbiában már ekkor megvolt a szeparatista hajlam, amiért a belső konfliktusok hazájának is nevezhetjük. Theodore Roosevelt intervenciós politikája által az amerikaiak igyekeztek beleszólni a belügyekbe és ekkor alakult ki a lakosság amerika-ellenessége.
Escobarról, a már 24 éve halott vezetőről is érdekes dolgokat tudtunk meg, az idejében kiskirályként viselkedett, állami kompetenciákat vett fel és például a szegényeknek házat építettet. Azt az elvet vallotta, hogy a cél szentesíti az eszközt, arra apelláltak, hogy jogállam nem törvényállam és a mai napig ez a gerillák felfogása. Az állam annak idején, a gazdaság fellendítésének érdekében beszállt a drogbizniszbe, ám a hatékonysága nem volt az igazi. Ekkor lett a szociális érzéketlenség gazdasági érdek, mivel nem mindenkit tekintettek ugyanolyan állampolgárnak.
Az első úti élmény, ami rögtön szóba került, az a biztonsági helyzet Kolumbiában. Az legelső pillanattól kezdve, mikor az országba érkezett, komoly ellenőrzésen kellett részt vennie, az egyszerű kérdésektől kezdve a készpénz, értéktárgy, úti cél tárgyköréhez érve és ezenfelül az egyetem befogadó nyilatkozatát is be kellett mutatnia. Ez a procedúra az egyetemen is folytatódott a nyilatkozattal minden nap, ráadásul kifele menet a csomagját is leellenőrizték. Az intézmény területén ezen felül fegyveres őrök is tartózkodtak, mivel régen úgymond megszokott volt, hogy hallgatókat raboltak el. De az elbeszélés alapján teljes mértékben megérte, a multidiszciplináris képzés remek oktatókkal, kommunikatív hallgatósággal és intenzív légkörrel párosul. Érdekességképpen azt is megtudtuk, hogy az oktatók a béketárgyalásokban is részt vettek, mint közigazgatási újjászervezők.
Ezzel szemben a közbiztonság kifogásolható, az emberek egyszerű mindennapjaik keretében találkoznak a prostitúcióval és kábítószerekkel az utcákon. A városban metró is található, ami biztonsági kapukkal rendelkezik és fegyveres őrök biztosítják, pontos és tiszta, de addig is el kell jutni valahogy. Később kiderült, hogy az előadó a város legrosszabb környékén szerzett szállást, a városon belül is hatalmas kettősség figyelhető meg, mert a lakhelyével ellentétben volt a ?Babérlevél-kerület?, ahol a jómódú polgárok laktak és utcáin nem jelenik meg ilyen szembetűnően a bűnözés. Ez a kettősség a vidéken látszódik meg még jobban, ahol a régiók egymással szemben állnak, és a területet a kartellek és bűnszervezetek drogtermesztő bázisai és szállító útvonalai szabdalják, és akik közé a földművesek szorultak, mivel Kolumbia a mai napig agrárország: jellemzően ültetvényes gazdálkodással foglalkoznak. A parasztoknak a polgárháborúk miatt a városokba kellett menekülniük, a belső menekültek száma akár milliós is lehet, Medellínben például saját kerületük van, ahol a vidék visszaköszön a graffitikben és ezekben a kerületekben a bűnözési ráta is magas. Más gazdák paramilitáris szervezeteket állítottak fel földjeik védelmére. A paraszti életmódot meg kell érteni, a földkérdés is vezetett a gerillaszervezetek kialakulásához.
Kolumbia vajon bukott állam? A professzorok ezzel nem értettek egyet, rávilágítottak arra, hogy mennyire más világ Kolumbia, ahol az emberek az erőszakban szocializálódtak, az országban kartellek, gerillák és bűnszervezetek uralkodtak, és a demokráciának és a békének más a felfogása, mint például nálunk Európában. A polgárháború például tudatos eszköz, rendszerváltás nélkül hal el és a kolumbiaiak nem kötik össze a háborút a fegyveres konfliktussal, így a békefelfogás is más. A jelenkor vívmányának tekinthető, hogy oktatási keretek között szeretnének a gyerekekbe állampolgári öntudatot nevelni és a békéről kommunikálni velük.
Az előadás tökéletesen rávilágított arra, hogyha kritikus szemmel szeretnénk Kolumbiát vizsgálni, egy teljesen más szemüveget kell felvennünk, hogy ne a vágyott képet, hanem a valóságot lássuk, és ezért az új perspektíváért nagyon hálásak vagyunk az előadónak!
2017. október 11. 18:00 – Ludovika Főépület V. előadó – Felvételi Infóest
A Biztonságpolitikai Szakkollégium infóestet tart, melynek során a Szakkollégiumba jelentkezők fontos részleteket tudhatnak meg a felvételi folyamat további részeiről. A felvételi információk mellett a Szakkollégium működéséről is szó lesz. Természetesen lehetőségetek lesz feltenni kérdéseiteket a Szakkollégium vezetőinek, tagjainak és segítőinek is.
A Szakkollégium patrónusainak és senior tagságának egy része is jelen lesz az esten, így a jelenlegi tagság mellett további fontos, a Szakkollégium életéhez közel álló személyt lesz lehetőségetek megismerni. Az infóest után pedig lehetőség nyílik arra, hogy közösen beüljünk a mindenki által kedvelt Vödör Bárba!
Hivatalos Látogatás Magyarországra 2017. szeptember 27. és 29. között Magyarországra látogatott Mikhail Kostarakos tábornok, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke. Kostarakos tábornok urat Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke hívta meg. A találkozás célja az európai biztonság céljainak és akcióterveinek megbeszélése volt, így az EU Katonai Bizottságának elnöke betekintést nyerhetett a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetébe, regionális együttműködéseibe, missziós szerepvállalásaiba, új tartalékos rendszerébe, mindezek mellett pedig a térség biztonságát szolgáló magyar elképzelésekbe. Kostarakos tábornok úr az értekezlet után úgy nyilatkozott, hogy a vezérezredes úrral folytatott tárgyalás sikeres volt. A tábornok úr a látogatása során előadást tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Európai Unió önvédelmi stratégiájáról, amely előadáson a Biztonságpolitikai Szakkollégium is képviseltette magát.
Új vezető az EUCAP Száhel Mali misszió élén Philippe Riót, a francia csendőrség magasrangú tisztjét nevezte ki az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottsága az EU afrikai, Száhel-övezeteben állomásozó Mali missziójának élére. Megbízatása 2017. október 1-én kezdődik. A Száhel Mali misszió egyike azon katonai misszióknak, amelyeket az Európai Unió a Száhel-övezet biztonságának és fejlesztésének érdekében indított. A Száhel Mali misszió célja, hogy mali államban érvényre juttassa az alkotmányosságot és demokratikus rendet, illetve kialakítsa a tartós béke feltételeit. A régióban párhuzamosan még két katonai misszió működik: az EUTM Mali a helybeli fegyveres erők elszámoltathatóvá tételét, az EUCAP Száhel Niger pedig a nigeri szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harcot segíti.
Új vezető az EUPOL COPPS misszió élén Az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottsága Kauko Altomaat, a finn belügyminisztérium magasrangú tisztjét nevezte ki az EU palesztin területeken folytatott rendőri missziójának élére. Az EUPOL COPPS célja az izraeli-palesztin konfliktus kétoldalú rendezése, valamint a palesztin államépítés. A misszió 2006 januárja óta dolgozik azon, hogy kialakítsa a jövőbeli palesztin állam intézményeit, büntető igazságszolgáltatását és a jogállamiságot. Kauko Altomaa megbízatása 2017. október 1-én kezdődik és 2018. június 30-ig tart.
Kiber- és hibridtámadást elhárító hadművelet próbája Az Európai Unió 2017. szeptember 28-án indította el gyakorlatát (PACE17) annak a rendszernek, amelynek feladata egy esetleges kiber- vagy hibridtámadás elhárítása. A cél, hogy értékeljék a meglévő rendszer üzemkészségét, valamint egy utólagos elemzőprogram segítségével kiszűrjék azokat a pontokat, amik még fejlesztésre szorulnak. A PACE17 nevű gyakorlat négy kulcsfontosságú területet mérettet meg: helyzeti éberség, támadást elhárító eszközök EU szintű hatékonysága, reakcióidő, gyors és irányított kommunikációs képesség. A gyakorlat október 4-ig tart, utána október 4. és 11. között a NATO futtattja le ugyanezt a próbaelhárítást CMX17 néven. A két gyakorlat az EU és NATO együttműködését is hivatott fejleszteni ilyen típusú támadás esetén.
Szankciók
Szankciók alkalmazása Maliban A Tanács jogi aktussal ültette át az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2374 (2017) számú határozatát, amely lehetővé teszi a szankciót azon szereplőkkel szemben, akik tevékenyen akadályozzák a Maliban, 2015-ben aláírt békéről és megbékélésről szóló egyezményt. Ilyen cselekménynek számít a békéről szóló egyezményt támadó csapásban való részvétel, védelmi és/vagy nemzetközi erőkkel való szembeszállás, a Maliba küldött humanitárius segélyek célba érésének akadályozása, az emberi jogok megsértése és a gyermekekből álló fegyveres csoportok vagy fegyveres erők bevetése és toborzása. Az érintett személyeket vagy szervezeteket jegyzékbe veszik.
Szankciók Líbiában A Tanács hat hónappal hosszabbította meg Líbiában kivetett szankcióit, különös tekintettel három személyre, akiket a béke akadályoztatásával vádolnak: Agila Saleh a Képviselőház Helyettes Tanácsának elnöke; Khalifa Ghweil, a nemzetközileg nem elismert Nemzeti Tanács miniszterelnöke és védelmi minisztere; és Nuri Abu Sahmain, a nemzetközileg nem elismert Nemzeti Tanács elnöke. A Tanács a szankciókat Fayez Sarraj kormányának támogatására léptette életbe, mint az egyetlen legitim kormány elismeréseként. Az EU az erőszak alkalmazásától való tartózkodásra szólította fel a térségben tartózkodó katonai erőket, mert nézőpontja szerint csak békés úton lehet rendezni a konfliktust az Észak-afrikai országban.
Szankciók Ukrajnában A Tanács 2017. szeptember 14-én hat hónappal meghosszabbította az Ukrajnában kivetett szankciókat 2018. március 15-ig. A listán jelenleg 149 személy és 38 szervezet szerepel. Ezzel párhuzamosan egyéb kiegészítő intézkedések is megjelentek: 2018. január 31-ig van érvényben az orosz gazdaság bizonyos ágazatait érintő szankciók, illetve 2018. június 23-án érnek véget a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatt életbe lépő korlátozó intézkedések.
Szankciók a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban A Tanács jogi aktussal beépítette szankcióiba az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2371 (2017) számú határozatát, mely ágazati szankciókat szabályoz a Koreai Nép Demokratikus Köztársasággal szemben. A bevezetett intézkedések főleg az ország fő exportágazataiban rendelnek el teljes tilalmat a szén, vas, vasérc, tengeri élelmiszerek, ólom és ólomérc exportjára. Emellett az uniós országok területén észak-koreai állampolgár nem vállalhat munkát és tiltják az új közös vállalkozások és szövetkezeti egységek létrehozását, vagy már meglévő vállalkozás új beruházással történő kibővítését. Az Unió végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanács minden olyan rendelkezését, amelyet a Koreai nép Demokratikus Köztársaság nukleáris, atomfegyverekhez, ballisztikus rakéták és más tömegpusztító fegyverek programjaira válaszul fogadott el. A szankciólistán, melyen azok neve szerepel akik sértik és felháborító módon semmibe veszik az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendelkezéseit, jelenleg 63 személy és 53 szervezet szerepel. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke 2017. szeptember 3-án úgy nyilatkozott, hogy a Koreai Nép Demokratikus Köztársaság által végrehajtott nukleáris teszt sérti a nemzetközi jog által lefektetett alapelveket, és megismételte az ENSZ Biztonsági Tanácsának követeléseit, miszerint a fegyvert le kell szerelni. Emellett felszólította az országot, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat rakéta programjáról az Európai Unióval, és az ENSZ Biztonsági Tanácshoz fordult a szankciók megerősítéséért.
The Knotted Gun Sculpture by Swedish artist Carl Fredrik Reuterswärd on display in the UN Visitor's Plaza.
2007-ben október 2-át az ENSZ az Erőszakmentesség Nemzetközi Napjának nyilvánította. A dátum nem véletlen, 1869-ben ugyanis ezen a napon született Mahatma Gandhi, az indiai függetlenségi mozgalom vezetője és az erőszakmentesség filozófiájának és stratégiájának úttörője.
Az ENSZ Közgyűlés 2007. június 15-i A/RES/61/271 határozata szerint a Nemzetközi Nap egy megfelelő alkalom arra, hogy „az erőszakmentességről szóló üzenetet – többek között az oktatás és a lakosság tudatosítása révén – terjessze”. Az határozat megerősíti „az erőszakmentesség elvének egyetemes jelentőségét” és a vágyat „a béke, a tolerancia, a megértés és az erőszakmentesség kultúrájának biztosítására”.
Az ENSZ Közgyűlés elnöke, Miroslav Lajčák október 2-i beszédében kifejtette, hogy a mai világban az erőszak sokak számára választás kérdésévé vált amellett, hogy az erőszak egyúttal a bizonyíték is a pusztításra és a szenvedésre, amelyet ez a választás okoz. Ebből kiindulva szólította fel az ENSZ tagállamait, hogy minél nagyobb erőfeszítéssel próbálják megelőzni a konfliktusokat, a Szervezetet pedig az erőszakmentesség nagyobb fokú népszerűsítésére kérte.
Az elnök szerint ?a mediáció az erőszakmentesség egyik leghatékonyabb eszköze. A szembenálló feleket eltéríti a konfliktustól, a kompromisszum irányába.? Véleménye szerint minél tovább tart reagálni egy fejlődő konfrontációra, annál nagyobb az esély arra, hogy előbb utóbb az erőszak lesz a válasz valamelyik résztvevő fél oldaláról.
Mindennél aktuálisabbak az elnök szavai ezen a napon, bizonyítékként elég kiemelni a lőfegyverrel elkövetett támadást, ami egy nappal korábban történt Las Vegasban, több, mint 50 ember életét követelve.
Rose Gottemoeller, a NATO helyettes főtitkára a nukleáris non-proliferáció jegyében rendezett Stratégiai Fórumon vett részt a szlovéniai Bled városában. A konferencián jelen voltak az Európai Unió és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselői, illetve az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének munkatársai. Gottemoeller az észak-koreai atomkísérletek kapcsán megerősítette Jens Stoltenberg NATO-főtitkár álláspontját abban, hogy a Szövetség is erősen érintett Észak-Korea biztonságot destabilizáló attitűdjében, amely a hatodik nukleáris kísérleti robbantás és az interkontinentális ballisztikus rakéta kifejlesztésével immár nem regionális, hanem nemzetközi fenyegetést jelent. A helyettes főtitkár leszögezte, hogy a NATO nem ért egyet semmilyen elképzeléssel azzal kapcsolatban, hogy egy alku keretein belül az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlataikat feladják Észak-Korea rakéta- és nukleáris programjának felfüggesztéséért, esetleg nukleáris mentesítéséért cserébe. ?Fontos kiemelni, hogy ez a fenyegetettség már 1994-ben felmerült, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nukleáris törekvéseinek megjelenésével? ? szögezte le Gottemoeller.
A bledi fórumon szó esett arról is, hogy Oroszország és az Egyesült Államok egyetért a nukleáris mentesítés ügyében. Mindkét ország vezetése aláírta az új stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződést (START- Strategic Arms Reduction Treaty) melyben kötelezettséget vállalnak 2018 februárjáig, hogy a bevethető nukleáris robbanófejek számát lecsökkentik az új, 1550 db-ot engedélyező fegyverkezési szintnek megfelelően. Moszkva és Washington is bejelentette, hogy megkezdték az egyezmény végrehajtását.
szeptember 6.
Cornelius Zimmerman, a NATO Afganisztánba kihelyezett képviselője üdvözölte az USA új dél-ázsiai stratégiáját és elmondta, hogy a megközelítés teljes mértékben összhangban van a NATO álláspontjával az afganisztáni háborút illetően. Hozzátette, hogy a kihívást jelentő biztonsági helyzet ellenére az afgán biztonsági erők napról napra ütőképesebbé válnak, köszönhetően az országban működő Eltökélt Támogatás (Resolute Support Mission) elnevezésű missziónak.
szeptember 7.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár informális keretek között találkozott az Európai Unió tagállamainak a védelmi minisztereivel Tallinban. Az eseményre egy kibergyakorlat miatt került sor, ahol Stoltenberg megfigyelőként volt jelen. A főtitkár a kétnapos észtországi tartózkodása során kiemelte, hogy minél szorosabb EU-NATO kooperációra van szükség annak érdekében, hogy a számítógépes támadások kivédhetőek legyenek. Emellett egyúttal meghívta a közösséget a novemberi ?Cyber Coalition? (Kiberkoalíció) elnevezésű NATO-gyakorlatra is, ami a világ legnagyobb megmozdulása a kibervédelem területén.
szeptember 7.
Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban találkozott Petr Pavel, a Katonai Bizottság elnöke Valerij Geraszimov tábornokkal, az Orosz Föderáció vezérkari főnökével. A személyes találkozó világos bizonyítéka annak, hogy az Észak-Atlanti Szövetség fent kívánja tartani a kommunikációs csatornáit az átláthatóság és politikai párbeszéd jegyében az orosz vezetéssel. A sajtótájékoztatón mindkét tábornok egyetértését fejezte ki párbeszéd fenntartását illetően.
A következő négy hónapra az USA és Belgium látja el a NATO BAP missziójából adódó légvédelmi feladatokat a Baltikum felett. A szeptember 5-i ceremónián Belgium Spanyolországtól vette át a támogató szerepet, a vezető szerep pedig augusztus 30-a óta az Egyesült Államokat illeti meg a litván siauliai légibázison állomásozva.
Belgium F-16-os, az USA pedig az F-15C típusú repülőgépekkel vesz részt a misszióban; előbbi ország hatodik, utóbbi pedig ötödik ízben vállal szerepíet a BAP küldetésben.
szeptember 11.
A Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) felhasználásával humanitárius akcióba kezdett a NATO a karibi-térségben az IRMA hurrikán pusztítása után. Az akciót a SAC egyik tagja, Hollandia kérvényezte, mivel Szent Márton-szigeten nagymértékű pusztítást okozott a hurrikán. Az akció keretében segélyszállítmányt vittek a holland szigetre.
Aleksandar Vučić, the President of Serbia attended the 72nd session of the UN General Assembly and the Bloomberg Global Business Forum in New York. However, the most important element of his visit probably was not his speech at the Assembly but the series of bilateral meetings with the most powerful politicians of the world. According to media reports, he held around fifty of them.
Of course, these short negotiations are no ground for in-depth analysis of difficult matters, they merely serve as a direct way to deliver short and relevant messages
One of the most colourful ways to establish direct contact was presented by Serbian Foreign Minister Ivica Dačić, who simply approached Donald Trump, spoke to him, and also showed him some papers. Later on Dačić told journalists that he brought photocopies of the front pages of all Serbian newspapers from the time Trump was elected. And here comes the essence ? Trump provided Dačić with a contact person for further negotiations. Moreover, rumours have already appeared about an official Vučić-Trump summit in the near future.
On the margins of the United National General Assembly, Vučić met Federica Mogherini and Hashim Taci. They continued their discussion on a new phase of the EU-facilitated dialogue between Belgrade and Pristina on the comprehensive normalisation of relations, building on agreements in July and August.
Another interesting and unique meeting must have been the one with George Soros. The official statement afterwards rather laconically stated that Vučić and Soros discussed the most relevant political questions in the European Union and the Balkans. We can only guess about the topics raised by the President of a country where members of the opposition are regarded as ?agents of Soros?.
The Serbian President also met Jens Stoltenberg, the Secretary General of NATO, Erna Solberg, the Norwegian Prime Minister as well as leaders from the region, such as Andrej Plenković, the PM of Croatia, Filip Vujanović, the President of Montenegro, Dragan Čović, the representative of the BiH Presidency, and Miroslav Lajčak, the President of the UNGA (who previously served as the Foreign Minister of Slovakia and the High Representative of the UN in Bosnia and Herzegovina).
He also did not miss the chance to have a short talk with Sergey Lavrov, the Foreign Minister of Russia, António Guterres, the Secretary General of the United Nations and Abdel Fattah el-Sisi, the President of Egypt.
An objective evaluation of these consultations will be due when we have seen the outcome. Hopefully, the big promises will not turn out to be empty diplomatic words.
Szeptember 18-án Bedzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnök fogadta Líbia erős emberét, Halifa Haftar tábornokot. Alig másfél hónappal ezelőtt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök látta vendégül Párizsban a veterán tábornokot. Ezek az események beleillenek abba az egyre elfogadottabb elképzelésbe, amely a tábornokot tekinti a líbiai rendezés egyik sarokövének.
A jelenleg 73 éves tábornok váltakozó intenzitással, de folyamatosan részét képezte a líbiai politikai életnek. A Kaddáfit hatalomra juttató forradalom részvevőjeként neki is szerepe volt a későbbi rendszer kialakításában. A 80-as években Csád ellen folytatott háborúban fogságba eset, majd elveszítette Kaddáfi támogatását. A következő két évtizedet száműzetésben töltötte Virginia állambeli otthonában. Az arab tavasz következményeként kirobbant líbiai felkelésnek köszönhetően újra visszatérhetett szülőföldjére. A Kaddáfi-rezsim összeomlását követő zűrzavart kihasználva lépét Haftar tábornok a líbiai politikai élet színpadára. Az arab tavaszt követően az országot irányító Átmeneti Nemzeti Tanács, majd az azt váltó Általános Nemzeti Kongresszus nem tudta konszolidálni az ország belső viszonyait, így Nemzeti Kongresszus mandátuma 2014 februárjában lejárt. A Kongresszus az alkotmány előkészítő munka befejezetlenségére hivatkozva meghosszabbította a mandátumát. Ekkor lépet elő Haftar tábornok, aki február 14-én a televízión keresztül lemondásra szólította fel a kormányt, ezt követően pedig az ország keleti felébe távozott. Kirenaikában berendezkedő Haftar a hozzá hű erőkből és milíciákból hadsereget szervezett. Saját erejének felállítása után, 2014 májusában elindította a Méltóság hadműveletet (Operation Dignity), melynek célja az Anszar al-Sária iszlamista terror szervezet Bengáziból való kiűzése volt. A nyár folyamán megtartott választások eredményeként létrejött szekuláris hátterű Képviselőháznak a Kongresszus nem volt hajlandó átadnia hatalmat. Ezt követően a nemzetközi közösség támogatást élvező Képviselőház Tripoliból a Kirenaikai Tobrukaba tette át a székhelyét. A következő hónapokban létrejött az együttműködés a nemzetközi elismertséggel rendelkező Képviselőház, valamint a katonai erő birtokában lévő Haftar között. A 2014 nyarán kirobban második polgárháborúban Haftár és a Képviselőház közösen vették fel a harcot az iszlamista hátterű Általános Nemzeti Kongresszussal szemben. Haftar tábornok a Képviselőház mellett további három fontos szövetségest tudhatott maga mögött. Oroszországot, az Egyesült Arab Emírségeket és az Abdel-Fattáh al-Szíszí vezette Egyiptomot. A tábornok ereje és befolyása a következő hónapokban folyamatosan növekedett, 2015 márciusában a Képviselőház a Líbiai Nemzeti hadsereg parancsnokává nevezte ki Haftart. Az ENSZ közvetítésével 2015 decemberében a marokkói Szkhírátban sikerült rávenni a Kongresszust és a Képviselőházat a Líbiai Politikai Megállapodás (Libyan Political Agreement) aláírására: az egyezmény értelmében létrejött a Fajez esz-Szarrádzs vezette egységkormány. Problémát jelenetet, hogy az egységkormány felállítást a két képviselő testületnek is meg kellett szavaznia. Miután a szavazást a Képviselőház hónapokig elhúzta, Fajez Szarrádzs és a leendő kormány több tagja megjelent Tripoliban és egyoldalúan kikiáltották az Egységkormány megalakítását. Ezt követően az Európai Unió és a nyugati országok többsége a Tripoliban székelő kormányt ismerték el Líbia egyedüli képviselőjének. A tobruki Képviselőház befolyása a nemzetközi támogatás hiányában hanyatlásnak indult, Haftar tábornok tekintélye viszont tovább nőt. Egyrészt továbbra is mögötte állt Oroszország, Egyiptom és az Emirátusok; másrészt a tábornok kezében összpontosult az ország egyik legjobban felszerelt fegyveres ereje. Mindezek ellenére a nyugati államok többsége pusztán egy lázadó hadúrként tekintett Haftarra. Válaszul az Egységkormány által indított Szírt városa elleni offenzívára, Haftar tábornok 2016 szeptemberében támadást indított az ország olajlétesítményeit őrző Petroleum Facilities Guard ellen. Bár Szarrádzs kormány által indított támadás célja a város Iszlám Államtól való visszafoglalása volt, a tábornok tisztában volt vele, hogy Szírt eleste után az egységkormány milíciái előtt megnyílt volna az út a kőolajban gazdag keleti területek irányába. A Szírttől keletre eső területek megszerzésével Haftarnak sikerült rátenni a kezét az ország szénhidrogén készletének nagy részére. A következő hónapokban a Líbiai Nemzeti Hadsereg sorra vette át az ellenőrzést az ország különböző területei felett.
A mediterráneum középső területét sújtó migrációs krízis előhozta a megoldatlan líbiai kérdésből fakadó problémákat. Bár az Unió továbbra is Fajez esz-Szarrádzs vezette Egységkormányt tekinti az ország legitim kormányának, az elmúlt hónapok eseményei rámutattak arra, hogy a tripoli kormány feltehetőleg nem lesz képes a szuverenitását kiterjeszteni az ország nagyobbik részére. Ebből kifolyólag az ország határainak az ellenőrzést, és a migráció megfékezést sem tudja az elvárt módon ellátni. A Líbiai kérdés megoldást egyre többen az Egységkormány és Haftar tábornok között létrejött megegyezésen alapuló politikai átmenetben látják. Az elmúlt időszak történéseinek legfőbb nyertese egyértelműen Halifa Haftar tábornok. A legtöbb nyugati ország által korábban pusztán rebellis hadúrnak tekintett tábornok szerepe egyre inkább felértékelődik a líbiai rendezés kérdésében. Haftar növekvő jelentőségét az Egységkormány gyengesége mellett alapvetően három okra lehet visszavezetni. Egyrészt a Méltóság hadművelet megindítását követő bő három évben Haftar uralma alá hajtotta az Észak-afrikai ország területének jelentős részét. Másrészről a földközi tenger középső szakaszán átívelő migrációs út lezárásában érdekelt olaszok és franciák lehetséges partnerként tekintenek a komoly haderővel rendelkező tábornokra. Harmadszor Haftar tábornok a 2014-es hadműveletek megindítása óta elévezi a líbiai rendezésben érdekelt két hatalom: Egyiptom és Oroszország támogatását. Ezen okokból kifolyólag a nemzetközi elszigeteltségből szép lassan kitörő Haftar jelenleg a békekötést követő politikai átmenet megkerülhetetlen szereplőjének látszik.
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. További információ
Cookie-k elfogadása
Cookie beállítások
Süti box beállítások
Süti box beállítások
Adatvédelmi beállítások
Döntse el, hogy mely cookie-kat kívánja engedélyezni. Bármikor megváltoztathatja ezeket a beállításokat. Ezek a változtatások korlátozhatják az oldal elérhetőségét, használatát. További információkért a cookie-k törléséről látogasson el böngészőjének a Segítség oldalára.
A kurzor segítségével aktiválhatja és deaktiválhatja a különböző típusú cookie-kat
Ez a honlap használja:
Emlékezni arra, melyik süti csoportot fogadta el
Ez a weboldal nem használja:
Bejelentkezési adatok megjegyzése
Alapvető: Emlékezzen a cookie engedély beállításokra
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Információk gyűjtése, melyeket a hírlevél űrlapokban és a többi oldalon lévő űrlapokban adott meg
Alapvető: A bevásárló kosárhoz hozzáadott termékek nyomonkövetése
Alapvető: Hitelesítse, hogy bejelentkezett a felhasználói fiókjába
Alapvető: Kiválasztott nyelv megjegyzése
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
Ez a honlap használja:
Alapvető: Emlékezzen a cookie engedély beállításokra
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Információk gyűjtése, melyeket a hírlevél űrlapokban és a többi oldalon lévő űrlapokban adott meg
Alapvető: A bevásárló kosárhoz hozzáadott termékek nyomonkövetése
Alapvető: Hitelesítse, hogy bejelentkezett a felhasználói fiókjába
Alapvető: Kiválasztott nyelv megjegyzése
Ez a weboldal nem használja:
Bejelentkezési adatok megjegyzése
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
Ez a honlap használja:
Alapvető: Emlékezzen a cookie engedély beállításokra
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Információk gyűjtése, melyeket a hírlevél űrlapokban és a többi oldalon lévő űrlapokban adott meg
Alapvető: A bevásárló kosárhoz hozzáadott termékek nyomonkövetése
Alapvető: Hitelesítse, hogy bejelentkezett a felhasználói fiókjába
Alapvető: Kiválasztott nyelv megjegyzése
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Ez a weboldal nem használja:
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
Ez a honlap használja:
Alapvető: Emlékezzen a cookie engedély beállításokra
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Szakaszos cookie-k engedélyezése
Alapvető: Információk gyűjtése, melyeket a hírlevél űrlapokban és a többi oldalon lévő űrlapokban adott meg
Alapvető: A bevásárló kosárhoz hozzáadott termékek nyomonkövetése
Alapvető: Hitelesítse, hogy bejelentkezett a felhasználói fiókjába
Alapvető: Kiválasztott nyelv megjegyzése
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Ez a weboldal nem használja:
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
Ez a honlap használja:
Funkcionalitás: Közösségi média beállítások megjegyzése
Funkcionalitás: Kiválasztott ország és terület megjegyzése
Analitika: A létrehozott kapcsolatok és látogatott oldalak nyomonkövetése
Analitika: Az Ön helyének és országának nyomonkövetése az IP cím alapján
Analitika: Oldalakon eltöltött idő nyomonkövetése
Analitika: A statisztika funkció adat minőségének javítása
Hirdető: Információk és reklám személyre szabása az Ön érdekeltségi körének megfelelően, a látogatott tartalmak alapján. (Jelenleg nem használunk célzott cookie-kat)
Hirdető: Személyazonosításra alkalmas információk gyűjtése mint például név és elhelyezkedés
