A földrajzi távolság okán a magyar sajtó és közvélemény kevéssé foglalkozott a koronavírus Izrael Államra gyakorolt hatásaival, pedig a zsidó állam tapasztalatai mérvadók lehetnek minden érintett ország számára: a miközben az európai vezetők még tanácskoztak a vírus elleni védekezés lehetséges módszereiről, az izraeli kormány olyan drasztikus intézkedéseket vezetett be, amelyekkel csak a közelmúltban találkozhattunk az európai kontinensen. Ennek ellenére a vírus terjedését nem sikerült megfékezni, annak kezelése szétfeszíti az ország egészségügyi rendszerét. A népegészségügyi dimenzión túl a vírus további kockázatokat rejt Izrael Állam biztonságára nézve, azonban a kialakult helyzetnek vannak nyertesei is: Benjamin Netanjahu miniszterelnök számára a koronavírus okozta politikai légkör tette lehetővé a két éve tartó kormányválság lezárását és a büntetőeljárásának elhalasztását.
A vírus elterjedése és kezelése Izraelben
Az első igazolt izraeli koronavírus fertőzöttet február 21-én azonosították azon 11 állampolgár közül, akik a hírhedt Diamond Princess üdülőhajóról tértek haza. Az ezt követő napon kéthetes karantént írt elő a kormány mindazoknak, akik Japánban vagy Dél-Koreában jártak vagy az adott államok polgáraival érintkeztek az adott időszakban, ennek keretében közel 200 diákot helyeztek karanténba dél-koreai turistákkal való érintkezés miatt. A vírus megjelenésének ellenére március 2-án még megtartották az országos választásokat, azonban egy hét múlva már kötelező kéthetes karantént írtak elő az ország minden lakosára nézve. Március 12-én a fertőzöttek száma elérte a 100 főt. Ezt követően fokozatosan kerültek bevezetésre az újabb és újabb korlátozó intézkedések, többek között az az erősen vitatott gyakorlat, hogy dél-koreai példára a lakosság elektronikus eszközeit nyomon követve gyűjtenek információt a lehetséges fertőzöttekről. Március 19-én a miniszterelnök kihirdette a szükségállapotot. Az első koronavírusban elhunyt áldozat egy magyar származású holokauszt túlélő volt, március 21-én. A kézirat lezárásáig az eddigi igazolt fertőzések száma már átlépte a 9,000 főt, 59-en elhunytak és 683-an gyógyultak fel, azonban a görbe továbbra is erősen emelkedő mintát mutat. Április 2-án jelentették be, hogy a 71 éves egészségügyi miniszter, Yaakov Litzman is fertőzött, ennek következtében az ország vezetésének jelentős személyi karanténba vonulnak, többek között a Moszad főigazgatója, valamint Benjamin Netanjahu miniszterelnök is ? immáron másodszor. A járvány egyik gócpontja Tel-Aviv egyik elővárosa, a leginkább ultraortodox haszid lakosságú Bné Brak település lehet. A kétszázezer lakosú városban hivatalos 1000 fő körül mozog a fertőzöttek száma, azonban modellezés alapján nem hivatalosan a 75 ezer főt is elérheti a fertőzések száma. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a város erősen vallásos lakossága nem tartja be az óvintézkedéseket és nem hajlandók alávetni magukat a vizsgálatoknak, tartva attól hogy karanténba kerülnek és nem vehetnek részt a Pészach ünnepén. A kiemelkedő kockázatra való tekintettel április 3-án a Kormány vesztegzárat rendelt el a település körül, a leginkább veszélyeztetett idős lakosságot közeli hostelekbe és hotelekbe evakuálták. A zárás fenntartásában a rendőrség mellett a katonaság is részt vesz. A mai napon, a Pészach ünnepére való tekintettel háromnapos szigorú kijárási tilalmat rendelt el a miniszterelnök, hogy meggátolják a vírus terjedését a lakosság körében.
A koronavírus belpolitikai következményei
A márciusi 2-ai választások, az előző választásokhoz hasonlóan politikai patthelyzetet eredményezték, sem a kormányon lévő Likud, sem pedig az ellenzéki Kék-Fehér pártszövetség nem tudott többséget szerezni a Knesszetben. Az izraeli államfő, Reuven Rivlin erőteljes nyomás alá helyezte a két párt vezetőjét, Netanjahut és Benjamin Gantzot egy egységkormány megalakítására, viszont Gantz továbbra is mereven elzárkózott ezzel kapcsolatban. Netanjahu mozgástere azonban egyre jobban beszűkült, mert március 17-ére volt kitűzve a tárgyalása, ahol felelnie kellett volna az Aviháj Mandelblitt főügyész által ellene emelt korrupciós vádakra. Március 15-én azonban az igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a koronavírus okozta helyzetre való tekintettel a bírósági tárgyalásokat elhalasztják, többek közt a kormányfő tárgyalását is, amelynek új időpontjául május 24-ét jelölték ki. A március 19-én kihirdetett szükségállapotot felhasználva a kormány további intézkedéseket hozott a kormányfő érdekében, többek közt a Knesszet bezárását, hogy ne tudjanak házelnököt választani, ezzel előkészítve a politikai alkuját.
Az izraeli és a világ közvéleményének meglepetésére azonban március 26-án Benjamin Gantz a koronavírus okozta válsághelyzetre bejelentette, hogy a nemzeti egység érdekében megegyezett Benjamin Netanjahuval és a saját pártjának képviselőivel csatlakozik a kormányhoz, ezzel stabil parlamenti többséget biztosítva számukra és véget vetve a két éve tartó politikai válságnak. A politikai alku részeként Netanjahu marad a kormányfő 2021-ig, Gantz pedig ideiglenesen a Knesszet házelnöki tisztségét, majd a külügyminiszteri pozíciót tölti be – 2021-ben pedig cserélnek, Gantz lesz a kormányfő és Netanjahuból miniszter lesz (ez előrevetíti azt, hogy Netanjahu az ellene szóló eljárást rendezni szeretné, mert az izraeli törvények értelmében nem lehet miniszter az, aki ellen eljárás zajlik). Noha ez a politikai manőver valóban stabilitást hoz Izrael számára ebben a válságos időszakban, de további súlyos károkat okoz az izraeli demokratikus intézményeknek.
A koronavírus okozta biztonsági kockázatok
Bár a politikai szektorban (a legtöbb országhoz hasonlóan) valóban lehetővé tette a stabilitást, a védelmi képességekre erőteljesen negatív hatással van a koronavírus. Ennek két fő oka van: egyrészt a biztonsági szervek (Izraeli Védelmi Erők, nemzetbiztonsági szolgálatok, rendőrség) és a védelemgazdasági szektor állományának és kapacitásának jelentős részét leköti a lakosság ellátásának biztosítása és a rend fenntartása, sőt a Moszad (polgári hírszerzés) részt vesz a szükséges védőeszközök és technikai feltételek külföldi beszerzésében is (ennek megvan a nyomós oka is: a jelenlegi kiélezett helyzetben az államok előszeretettel foglalják le a területükön áthaladó egészségügyi szállítmányokat, ezért kifejezetten fontos hogy biztosítva legyen a termékek ?A? pontból Izraelbe juttatása, valamint valószínűsíthető, hogy Izrael olyan állammal üzletelt, amellyel hivatalosan nincs diplomáciai kapcsolata).
Másrészről pedig egy vírusfertőzés szempontjából a hadseregek kifejezetten nagy kockázattal bírnak, hiszen sok ember tartózkodik a zárt körletekben, adott fegyvernemeknél pedig a harckocsikban vagy páncélozott csapatszállító járművekben. A kockázatokat mérsékelni lehet a gyakorlatok számának csökkentésével, ez azonban tovább csökkenti az ország készenléti állapotát. Noha egy fegyveres konfliktus kitörésének esélye alacsony, Izraelnek továbbra is figyelemmel kell kísérnie Irán tevékenységét Szíriában és Libanonban, hiszen a jelek arra mutatnak, hogy a perzsa állam a vírus idején sem korlátozza katonai tevékenységét a régióban, valamint készen kell állnia egy humanitárius beavatkozásra, amennyiben a koronavírus elterjedése átlép egy kritikus szintet a Gázai-övezetben. Mindezen feladatok kapcsán, bár nem a hagyományos értelemben, de az izraeli biztonsági szerveknek csökkentett képességekkel kell többfrontos háborúban helytállniuk.
Fontos kitérni a koronavírus gazdasági szektorra gyakorolt hatására is. Más államokhoz hasonlóan Izrael gazdaságát is súlyosan érintette a vírus, valamint a vírus kezelése kapcsán hozott rendkívüli intézkedések. Március 25-re a munkanélküliség az addigi 4%-ról napok alatt átlépte a 20%-ot az országban, ami több mint 800.000 munkanélkülit jelent ? számítások szerint az elkövetkezendő időszakban ez a szám eléri az egy millió főt is a 8,6 milliós országban. A munkanélküliség következtében a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság fogyasztása is drámai összeomlás elé néz. Március 30-án a pénzügyminiszter bejelentett egy 60 milliárd shékel értékű gazdasági mentőcsomagot, amelyből a vállalkozásokat és a munkanélkülieket fogják támogatni a gazdaság újraindításához. Kérdéses azonban, hogy ez a csomag elegendő-e annak a válságnak a kezeléséhez, amelyet már most súlyosabbnak tartanak mint a 2008-as gazdasági világválságot. A rossz gazdasági körülmények, különösen a magas munkanélküliség középtávú következménye a belbiztonság romlása, ahogyan az Olaszországban is bekövetkezett.
Összefoglalás
Izrael a közel-keleti régió egyik legstabilabb és objektív mérőszámok tekintetében is legerősebb állama, a koronavírus terjedése azonban súlyos következményekkel járt nem csupán a lakosság, de az állam biztonságának szempontjából is. Noha a két éve tartó politikai instabilitás tekintetében pozitívnak tekinthető hatással bírt a vírus megjelenése, az ország védelmi képességeit, a gazdasági teljesítményét és kapacitását tekintve már komoly kockázatokkal kell számolni a belső és külső biztonság biztosítása kapcsán.
