A görög migrációs válság és az EU-török együttműködés

Szerző:

ápr 19, 2020

photo-1587290538095-53583b6753e5 — forrás: https://unsplash.com/photos/AW5MxlFDVzc

Recep Tayyip Erdo?an Törökország elnöke február 29-én bejelentette, hogy nem kívánja tovább visszatartani az Európai Unió területére igyekvő menekülteket. Ez az intézkedés az EU-s országok közül kiváltképp Görögországot érinti súlyosan , hiszen a most bedőlni látszó együttműködésnek az Európai Unió és Törökország között nagy szerepe van a görög határ tehermentesítésében. A konfliktus az Idlib provinciában elszenvedett török veszteségek után robbant ki a két fél között.

A válság csúcspontja

2015-ben rekordméretű bevándorlási hullám érte el az Európai Uniót, a migráció fő útvonala pedig áthelyeződött Olaszországból Görögországba. A Kelet-Mediterrán útvonalon több mint 885 ezer illegális határátlépést regisztrált ebben az évben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), összehasonlításképp ez a szám 2014-ben nagyjából 50 ezer volt. A menekültek többsége csónakokkal szállt partra valamelyik közeli szigeten, azonban csak kevesen kértek menedékjogot Görögországban. Lehetőség szerint a macedón határon keresztül távoztak, és a nyugat-balkáni útvonalon tovább haladtak a horvát és magyar határ felé. Az Európai Bizottság a Schengen értékelési jelentés alapján bírálatokat fogalmazott meg Görögország hiányos határellenőrzésével kapcsolatban, rámutatott többek közt a dokumentumok ellenőrzésének és ujjlenyomat vételének rendszeres elmulasztására.

2015 novemberében a macedón hadsereg határkerítés telepítésébe kezdett a déli, Görögországgal határos szakaszon. Amikor 2016 februárjában Ausztria határozott az egy nap alatt benyújtható menedékjogi kérelmek felső határáról (szám szerint 80), a balkáni országok is elkezdték szigorítani a menekültek belépését. Macedónia megtiltotta az afgánok átengedését, majd márciusban teljesen lezárta déli határát, így jelentős számú embertömeg ragadt a görög oldalon. A gazdasági válságot még mindig nyögő Görögország egyedül nem volt képes megbirkózni a kialakult helyzettel, ezért az Európai Bizottság igyekezett folyamatos pénzbeli támogatást nyújtani (Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap), azonban az elsődleges cél a Törökországból kiáramló embertömeg korlátozása volt.

Az Európai Unió és Törökország együttműködése

Az EU-török tárgyalások már 2015 végén elkezdődtek, októberben született meg az EU-Törökország Közös Akcióterv, aminek legfontosabb rendelkezései, hogy az Európai Unió vállalást tesz rendszeres pénzbeli támogatás folyósítására a törökországi szíriai menekültek helyzetének javítása céljából (összesen 6 milliárd euró), míg Törökország keményebben fellép az embercsempészek ellen, és szorosabban együttműködik a görög és bolgár hatóságokkal a migrációs válság hatékonyabb kezelésében.

Ennek mentén jött létre 2016 márciusában az EU-Törökország Nyilatkozat, és a közös akcióterv mentén kibővítették az együttműködés kereteit: minden Törökországból a görög szigetekre illegálisan átlépő, illetve nemzetközi védelemre nem jogosult migránst Törökországnak vissza kell fogadnia, illetve minden visszaküldött szír migráns után egy másik szírt telepítenének át Törökországból az Európai Unió területére. Ismét megerősítették Törökország kötelezettségvállalását az újabb szárazföldi és vízi migrációs útvonalak megnyílásának megakadályozására, az EU pedig felgyorsítja a menekültek ellátására szánt 6 milliárd euró összegű segély kifizetését. Fontos megjegyezni azonban, hogy a nyilatkozatnak hivatalosan nem volt kötelező ereje egyik fél számára sem, végrehajtása kölcsönös bizalmi elven alapult. Nem elhanyagolható része a nyilatkozatnak még a török csatlakozási tárgyalások felgyorsítása az EU-val, tárgyalások vámunió létrehozásáról, illetve a vízumkötelezettség eltörlésének végrehajtása, ám érdemleges előrelépés ezen ügyekben nem történt, nem kis részben a 2016 nyarán kitört sikertelen török katonai puccs, és az azt követő erőszakos megtorlás miatt.

Az Európai Bizottság minden évben értékelést készít a nyilatkozatban rögzített együttműködések eredményességéről. A legfrissebb, 2020-as értékelés szerint 2016 márciusa után napjainkig naponta átlagosan 105 migráns érkezett vízi úton a görög szigetekre, összehasonlítva ez a szám 2015 októberében naponta átlagosan 6360 fő volt, tehát sikerült 94%-os visszaesést elérni az intézkedéseknek köszönhetően. Négy év alatt nagyjából csupán 27000 szír migránst sikerült áttelepíteni Törökországból az EU valamelyik tagállamába, és a görög visszaküldési folyamat is nagyon lassan halad, különösen a szírek esetében, ugyanis 2016 óta alig több mint 2700 migránst sikerült visszafordítani Törökországba. Összességében az együttműködés sikeresnek mondható, hiszen a fő célokat: a migránsok tömeges kiáramlását Törökországból és az életveszélyes vízi közlekedést az Égei-tengeren, így a halálozási rátát is sikerült visszaszorítani.

Harcok az Idlib-térségben

2020. február 27-én szíriai kormányerők támadást intéztek a török csapatok ellen Idlib tartományban Baluonnál, amiben 33 török katona életét vesztette, többen pedig megsebesültek. A támadás azután történt, hogy a törökök által támogatott Aszad-ellenes felkelő csapatok elfoglalták Saraqib városát. Az oroszok által támogatott Aszad-csapatok folyamatosan próbálták kiszorítani a dzsihadistákat és a törökök által támogatott felkelőket a területről, ám Oroszország tagadta részvételét a törökök elleni csapásban. Vladimir Putin részvételét fejezte ki az elesett katonákért, és felmerült egy esetleges csúcstalálkozó gondolata a két fél között a helyzet deeszkalációjára. Március 5-én hosszas tárgyalások után tűzszünetet vezettek be Idlib területén. Erdo?an a Tavaszi Pajzs Hadművelet keretében török katonai jelenlét fokozásával megtorló válaszcsapásokat hirdetett a rezsim katonái ellen, és az ezt követő napokban lelőttek két szíriai vadászgépet. Az észak-szíriai harcok fokozódása a térségből menekülők újabb hullámait indította el a Török határ felé. Az Európai Unió legtöbb tagállama a kezdetektől fogva elítélte a török hadműveleteket Észak-Szíriában.

Beváltott ígéret és összecsapás a határnál

Törökország az egyezség megkötése óta többször fenyegetőzött annak felbontásával, a migránsok szabadon átengedésével, jellemzően a megromlott EU-török politikai kapcsolatok miatt, azonban a határ megnyitására egészen idáig nem került sor. A bejelentés futótűzként terjedt a Törökországban veszteglő migránsok közt, több ezer migráns indult el a görög-török szárazföldi határ felé nem ritkán szervezett buszjáratokkal, kihasználva az alkalmat. A görög hatóságok azonban lezárták az átkelőt, és a kormány bejelentette a menedékkérelmek benyújtásának felfüggesztését egy vészhelyzeti záradékra hivatkozva az Európai Unió működéséről szóló szerződésben. Szembenállás alakult ki a határszakaszon a görög határőrök és az azt ostromló migránsok közt, miközben a török hatóságok próbálták átjuttatni az embertömeget a túloldalra.

Az ostromban a határőrök nagy mennyiségű könnygázt és gumilövedéket is bevetettek, amitől többen megsérültek, és török források szerint egy szír férfi életét is vesztette. Erdo?an a határok megnyitására bíztatta a görög politikusokat, és elítélte a rendvédelmi szervek kemény fellépését a határon átjutni kívánó migránsok ellen. Március közepére a helyzet ismét normalizálódni látszott, az emberek többsége visszatért Törökországba, csak néhányan maradtak a következő diplomáciai fejleményeket várva. Bár a menedékkérelmek benyújtásának egyhónapos felfüggesztésének jogossága megkérdőjelezhető, az EU több államának vezetője, köztük az Európai Bizottság elnöke méltatta Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök lépését a határok védelmében, és infrastrukturális fejlesztésekre szánt pénzbeli segélyt ígért.

Elszabadult indulatok a görög szigetvilágon

A határok megnyitásának hírére a vízi útvonalak újra aktivizálódtak az Égei-tengeren. A görög szigeteken januárban a kormány új, zárt menekülttáborok megépítésének tervét hozta nyilvánosságra, amik a már erősen túlzsúfolt ideiglenes táborokat lennének hivatottak felváltani. A szigetlakók tüntetéssorozatokat rendeztek Leszbosz, Számosz és Híosz szigetén több migráns elszállásolása ellen az amúgy is telített területeken, és többször összecsaptak a helyszínre vezényelt rohamrendőrökkel.

A helyzet Erdo?an bejelentésével pattanásig feszült a helyiek és a menekültek közt, akik egyre nagyobb számban érkeztek csónakokkal a tengeren keresztül. Több nemzetközi segélyszervezet munkatársát is támadás érte Leszboszon, amiért a vádak alapján segítik az embertömegek behozatalát, így kénytelenek voltak kivonulni a területről. A reakció nem meglepő, egy 2018 elején készült felmérés alapján a többi vizsgált ország közül Görögország lakosai ellenezték a legjobban további migránsok betelepítését.

A koronavírus-járvány veszélye a görög menekülttáborokra

A WHO március 11-én először nyilatkozott világjárványként a COVID-19-ről. Nemzetközi segélyszervezetek és orvosok közösen próbálták felhívni a figyelmet a járvány veszélyeire a túlzsúfolt görög menekülttáborokban. Elmondásuk szerint súlyos hiány van egészségügyi dolgozókból, és a táborok nagy népsűrűsége és a higiénia hiánya nem teszi lehetővé a védekezési irányelvek betartását. Az első fertőzött menekültet egy athéni kórházban diagnosztizálták március végén, ezután április 2-ára Görögország Migrációs és Menekültügyi Minisztériuma karantén alá vetette a ritsonai menekülttábort, ahonnan a fertőzött nő kórházba került, és további 20 menekült tesztje hozott pozitív eredményt. Április 5-ére karantén alá került a malakasai tábor is, ahol egy 53 éves férfit diagnosztizáltak a vírussal. Több ezer orvos állt be a leszboszi Moria tábor kiürítésére létrehozott petíció mögé. Moria a görög szigetek egyik legzsúfoltabb menekülttábora, ezzel az egyik legveszélyeztetettebb a betegséggel szemben. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy egy önkéntes EU-s kezdeményezés keretében 2000 eurót kaphatnak fejenként azok a migránsok, akik hazatérnek, ezzel is segítve a kritikus állapotú táborok tehermentesítését. A kezdeményezés célközönsége egyértelműen azok az emberek, akik gazdasági érdekből mennének az EU-s országokba, de nagy valószínűséggel nem kapnának menekültstátuszt. Az Európai Unió egyes államai megállapodtak 1600, kísérő nélküli gyermek átvételéről a görögöktől, ebből az első csoportot Hollandia fogja átvenni.

Az együttműködés jövője

Mára még nem egyértelmű, mi lesz az EU-Törökország nyilatkozat utóélete. Optimizmusra adhat okot, hogy folyamatos tárgyalások folynak a felek közt az együttműködésben vállalt kötelezettségek tisztázásáról, és annak jövőbeli végrehajtásáról. Erdo?an elnök korábbi nyilatkozatában kifejtette, hogy az EU nem tesz meg mindent a törökországi menekültek segítésére, és a szíriai hadműveletekhez sem kap elég támogatást. Törökországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság szerint nagyjából 4 millió migráns tartózkodik, abból 3,6 millió Szíriából érkezett. Ahogy a harcok Észak-Szíria Idlib kormányzóságában tovább élesednek, emberek tízezrei menekülnek a török határ felé, ezért a két félnek minél hamarabb megegyezésre kell jutni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felvetette, hogy az EU kész a megállapodott 6 milliárd eurónál több pénzt fordítani a szír menekültek segélyezésére Törökországban, de ennek feltétele, hogy Ankara befejezze a menekültekkel való politikai nyomásgyakorlást.

Írta: Kocsis Máté

A Belgrád-Pristina dialógusért és Nyugat-Balkán régióért felelős különmegbízott kinevezése

Szerző:

Asztalos Máté

ápr 14, 2020

th (1) — forrás: https://foter.com/explore/search/?q=belgrade-pristina

Az Európai Unió Tanácsa 2020. április 3-án nevezte ki Miroslav Lajcákot a Belgrád-Pristina dialógusért és Nyugat-Balkán régióért felelős különmegbízottnak. A szlovák karrier diplomata mandátuma 12 hónapra szól és a következő feladatokra terjed ki: Szerbia és Koszovó kapcsolatának normalizálása, illetve a nyugat-balkáni országok közötti megbékélés előmozdítása és jószomszédi kapcsolatok kiépítése.

Az 57 éves Lajcák önéletrajzi adataiból kiderül, hogy folyékonyan beszéli az angol, német, orosz, bolgár, francia, és a szerb-montenegró-horvát-bosnyák nyelvet. Tanulmányait a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézmény (MGIMO) nemzetközi kapcsolatok szakán, a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karán, illetve a Németországban működő George C. Marshall Európai Biztonsági Tanulmányok Központjában végezte.

2001 és 2005 között Szlovákia jugoszláv, albán és macedón nagyköveteként szolgált, majd 2006-ban az EU főképviselőjének személyes megbízottjaként szervezte meg a Montenegró függetlenségéről tartott népszavazást. A 2007-2009. közötti időszakban az EU bosznia-hercegovinai különleges képviselője volt. 2012-től a 2020 februárjában tartott szlovák parlamenti választásokig külügyminiszter-helyetteseként és a külügyi tárca vezetőjeként funkcionált, amit 2017-2018-ban az ENSZ Közgyűlés 72. ülésszakának elnöki tisztsége egészített ki.

A fentiek alapján vélelmezhető, hogy olyan tapasztalt és megfelelő tudással rendelkező szakemberrel van szó, aki ismeri a terület kihívásait. Mégis kritika illeti a kinevezését és annak bizonyos részleteit.

Az időzítés megkésett és korántsem tökéletes. Egyrészt Trump elnök 2019 augusztusában adott felhatalmazást Matthew Palmernek a nyugat-balkáni régió békéjének, stabilitásának és jólétének támogatására és az egyes államok nyugati intézményekbe történő integrálására, illetve októberben bízta Richard Grenellt a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés előmozdításával. ENSZ felhatalmazás alapján az EU 2010-óta látja el közvetítő szerepét a Belgrád-Pristina párbeszédben, azonban néhány technikai egyezmény gyakorlati megvalósításán kívül nem tudott jelentős előrelépést felmutatni, azzal együtt, hogy a bosnyák és szerb árukra kivetett 100%-os büntetővám miatt, 2018 novembere óta teljesen megszakadtak a hivatalos tárgyalások. Mindazonáltal a technikai megállapodások eredményeit hiba lenne lebecsülni, hiszen ? teljesen vagy részben ? például olyan problémás ügyeket oldottak meg, mint az észak-koszovói szerb rendőrség párhuzamos működésének megszüntetése, az igazságügyi rendszer integrálása, a villamos energia ellátás biztosítása vagy a Szerbia és Koszovó közötti szabad mozgás feltételeinek megteremtése, a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumok kölcsönös elfogadása, illetve a vámkezelési és határigazgatási eljárások bevezetése.

Másrészt a koronavírus járvány elleni küzdelem köti le a kormányok figyelmét és erőforrásait jelenleg, amit tovább nehezít, hogy Koszovó politikai válságból próbál kiutat találni, miután a március végén benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták Albin Kurti adminisztrációját. Ehhez szükséges még hozzávenni az áprilisra kiírt, de a járvány miatt elnapolt szerb parlamenti választásokat, aminek kampányidőszakában nem valószínű, hogy Vucic felvállalna olyan stratégiai egyezményt, ami bármilyen módon kedvezne Pristinának.

Vajon mi lehetett az EU célja azzal, hogy ilyen szűk időkeretet határozott meg Lajcáknak, és beemelte portfóliójába a nyugat-balkáni régiót is, illetve milyen tényezők akadályozhatják tevékenységét?

A kettő látszólag kontraproduktívan hat egymásra, hiszen az elsődleges prioritásként azonosított szerb-koszovói kétoldalú kapcsolatok felfuttatására sem áll rendelkezésre elegendő idő, nem, hogy az egész térségre. Nem zárható ki, hogy kapkodva meghozott döntés született, ugyanakkor a mandátum minden bizonnyal meghosszabbítható. Az időkorlát kikötése akár üzenetértékkel is bírhatna, mégpedig azzal, hogy az EU nem akarja elnyújtani a ?műveletet?, ámbár az uniós szakértőknek tisztában kellett lenniük ennek irrealitásával. A dupla pozícióval történő megjelölés pedig azért vált szükségszerűvé, hogy élét vegye az olyan megállapításoknak, miszerint a szlovák diplomata állampolgárságából kifolyólag a szerbeket favorizálja.

Az Egyesült Államok korábban elismerte az EU Belgrád-Pristina dialógusban betöltött vezető szerepét és háttérbe húzódott, azonban napjainkban ez látványos fordulatot vett. Ezt egyfelől az indokolja részükről, hogy a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson gyors külpolitikai sikerekkel tudjanak kampányolni, másfelől gyengíteni akarják az EU pozícióit a Balkán geopolitikai ?játszóterén?. A februárban megírt levelében Kurti arra hívta fel Trump figyelmét, hogy a koszovói alkotmány értelmében a miniszterelnök és kormánya felelős a dialógusért. Ennek ellenére Aleksandar Vucic és Hashim Thaci elnök, illetve Grenell március elején találkoztak Washingtonban, ami után a koszovói államfő arról számolt be, hogy egy végső megállapodás lehetőségéről egyeztettek, illetve úgy jellemezte az Egyesült Államokat, mint a folyamatok új irányítóját.

Thaci két egymásba fonódó okból kifolyólag is az amerikaiak mellett kardoskodik. Egyrészt 2021-ben elnökválasztást tartanak Koszovóban, amire politikai tőkét akar kovácsolni egy gyors megállapodással, akár a 2018-ban felvetődött területcserének a realizálásával is, amit Kurti mellett az ellenzék és a társadalom jelentős része, illetve Lajcák is elutasít.

Másrészt a Koszovói Felszabadítási Hadsereg által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló különleges bíróság és ügyészi hivatal nagy eséllyel vizsgálatot fog indítani ellene, amivel szemben csak egy újabb elnöki ciklussal és társadalmi támogatottsággal tud egyfajta ellenállást kifejteni. Leegyszerűsítve tehát a jelenlegi képletet, a következő ábra rajzolható meg: Thaci-Egyesült Államok és Kurti-EU tengely, míg Vucic egyensúlyozó ?játékosként? cselekszik. Mivel Kurti a belpolitikai túlélésért küzd, Lajcák kevésbé számíthat arra, hogy közreműködésével ellenpólust tud képezni.

Az amerikaiak összességében jó érzékkel használták ki a 2019-es európai parlamenti választások után elhúzódó EU-s intézmények és egyéb szervek felállítását. A brüsszeli döntéshozók csak áprilisban tudtak reagálni a súlyponteltolódásra Lajcák kinevezésével, a kezdeményezés hiánya így komoly mulasztásként rögzíthető.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a koszovói politikusok kevésbé voltak lelkesek Lajcák személyét illetően. Szlovákia ugyanis nem ismeri el Koszovó függetlenségét, továbbá tartózkodott azon az elutasítással végződött szavazáson, ami az Interpolhoz való csatlakozásról döntött. Természetesen Lajcák az EU-t képviseli, és a gazdasági, illetve politikai érdekek felülírják a negatív viszonyulási pontokat, viszont egy év alatt kellene ?átvágnia? magát a szkeptikus koszovói döntéshozók hálóján, egyúttal visszaállítani az EU hitelességét a vízumliberalizáció elmulasztása miatt kiábrándult társadalomban. Ennélfogva minimális az esély arra, hogy Lajcák közvetítésével egy végső megállapodásban rendezze Szerbia és Koszovó a vitás kérdéseket, főként amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy az EU közel tíz éve próbálkozik ezzel sikertelenül.

EU hírfigyelő – 2020. április

Szerző:

Berkes Rudolf

ápr 9, 2020

photo-1594810205183-18a8b0ce6c13 — forrás: https://unsplash.com/photos/0NRkVddA2fw

Brexit-EU

Áprilisban kezdődnek a tárgyalások az EU és az Egyesült Királyság között a jövőbeni kapcsolatrendszer kialakításáról, a jelenlegi állás szerint pedig ez év végéig, december 31-ig véglegesíteni kell megállapodást. A megadott dátumig a jelenlegi helyzetben azonban nem valószínű, hogy sikerülni fog a megegyezés, az EU végső célja pedig a ?hard brexit? elkerülése. Az Egyesült Királyságnak pedig nem érdeke meghosszabbítani a brit EU-tagság megszűnése után kezdődött átmeneti időszakot, sőt már júniusban dönteni kíván arról, hogy érdemes-e folytatni az erről szóló tárgyalásokat az EU-val.

Egyelőre nincs egyetértés a felek között, a helyzetet ugyanis nehezíti britek a Kanadával megkötött megállapodása, amelyhez hasonlót akarnak elérni az EU-val is. Az EU brexit-ügyi főtárgyalója legutóbbi kijelentése szerint azonban az EU erre nem nyitott, a megegyezést több ponton is kifogásolja. A brexit után az Egyesült Királyság válik az EU legközelebbi gazdasági riválisává, ebben a tekintetben sem hasonlítható a kapcsolat Kanadához.

Az EU és az Egyesült Királyság ugyanis nem csak partnerek, de gazdasági versenytársak is lesznek, és így mindkét fél számára fontos szempont, hogy a megállapodásnak így egyenlő versenyfeltételeket is kell garantálnia. Emellett az EU számára fontos szempont a különösen szigorú feltételek szabása egyes területeken. Ezek közé tartoznak a közös szabályok munkavállalók jogaira vonatkozóan, a környezetvédelmi szabályok és a magánszektor állami támogatására vonatkozó szabályok.

Szomszédságpolitika

Fehéroroszország

Március 7-én az EU nyilatkozatot tett közzé a belorusz minszki regionális bíróság által hozott nemrégiben hozott halálos ítélettel kapcsolatban. A nyilatkozat újfent kijelenti, hogy az EU minden körülmények között elítéli a halálbüntetést.

Georgia

Március 9-én az EU georgiai küldöttségének vezetője, Carl Hartzell nagykövet gratulált Georgia vezető politikai pártjainak az új választási rendszerről szóló megállapodás megkötéséhez. A megállapodás több mint három hónapos intenzív tárgyalások eredménye, amelyeket az Európai Unió, Németország, az Európa Tanács és az Egyesült Államok képviselői segítettek.

Az EU március 23-án nyilatkozatot adott ki a szakadár Georgia szakadár régiójában Abháziában lezajlott elnökválasztással kapcsolatban. A nyilatkozatban az EU újfent kifejezte támogatását Georgia területi integritásának irányába, valamint kijelentette, hogy nem ismeri el azon jogi kereteket amelyek között a választás végbement.

Örményország

Március 9-én, Josep Borrell, az EU főképviselője és Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök Brüsszelben találkozott, a találkozó során megvitattak több kétoldalú és regionális kérdést. A két vezető megvitatta a Hegyi Karabah konfliktus megoldási lehetőségeit is, a kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint az EU teljes mértékben támogatja az EBESZ Minszki Csoport erőfeszítéseit a probléma békés megoldására. Josep Borell üdvözölte továbbá Örményország elkötelezettségét az EU ? Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodás reformja és végrehajtása mellett, a főképviselő hozzátette, hogy az EU továbbra is támogatja Örményországot ezen az úton.

Március 31-én az EU szóvivője nyilatkozatot adott ki, amelyben nem ismeri el a hegyi-karabah-i ún. ?Elnök- és parlamenti választások? alkotmányos és jogi keretét.A szóvivő hozzátette, hogy az EU határozottan támogatja az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportját, emellett hozzátette, hogy kész továbbra is támogatni a hegyi-karabah-konfliktus korai és békés rendezésére irányuló erőfeszítéseket.

Ukrajna

Március 27-én az EU szóvivője bejelentette, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának (OHCHR) Hivatala által kiadott legfrissebb jelentés szerint a konfliktusokkal összefüggésben fogvatartottak önkényes fogva tartása, kínzása és rossz bánásmódja Ukrajna keleti részén folytatódik. Az OHCHR jelentés utal az úgynevezett ?Luhanszki Népi Köztársaságra? és a ?Donyecki Népi Köztársaságra?. Az EU hangsúlyozta, hogy független nemzetközi megfigyelőknek, mint például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának és az OHCHR-nek teljes és feltétel nélküli hozzáférést kell biztosítani minden fogvatartotthoz és a fogva tartáshoz.

Április 1-jén az EU nyilatkozatot adott ki, válaszul Oroszország nemrégiben meghozott elnöki rendeletére. E rendelet értelmében Krím és Szevasztopol nagy részét felveszik az orosz határmenti területek jegyzékébe, ahol a nem orosz állampolgároknak nem rendelkezhetnek földterülettel. Az EU hangsúlyozta, hogy a rendelet az önkényes vagyonfosztást is eredményezheti.Az EU sürgette Oroszországot, hogy állítsa le a krími félszigeten a nemzetközi jog megsértését, és megismételte, hogy támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül.

Március 5-én az EU Tanácsa úgy határozott, hogy kiterjeszti az eszközök befagyasztására vonatkozó korlátozásokat 10 olyan személyre, akiket az ukrán állami pénzeszközök jogellenes felhasználásáért és hivatali visszaéléséért felelősnek tartanak. A 2014 márciusában bevezetett szankciókat évente felülvizsgálják, és jelenleg 2021 március 6-ig vannak érvényben.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője március 16-án az EU nevében nyilatkozatot tett a Krím Autonóm Köztársaságról és Szevasztopol városáról. A főképviselő kijelentette, hogy a félsziget egyre növekvő militarizálása továbbra is negatívan befolyásolja a fekete-tengeri térség biztonságát. A krími-félsziget emberi jogi helyzetét ?jelentősen romlottnak? írta le, hozzátéve, hogy ?a félsziget lakosai szisztematikusan korlátozzák az alapvető szabadságokat, például a véleménynyilvánítás, a vallás vagy a meggyőződés és az egyesülés szabadságát, valamint a békés gyülekezés jogát.?

Március 13-án az Európai Unió Tanácsa hat hónappal meghosszabbította a korlátozó intézkedéseket azon intézkedésekkel szemben, amelyek aláássák vagy veszélyeztetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. A 2020. szeptember 15-ig hatályos szankciók 175 emberre és 44 jogalanyra vonatkoznak.Az intézkedéseket először 2014 márciusában vezették be, az új, hat hónapos meghosszabbításhoz kapcsolódó jogi aktusokat az EU Hivatalos Lapjában tették közzé 2020. március 13-án.

Koronavírus elleni védekezés

A szomszédságpolitika területén is a koronavírus ellen való védekezés volt meghatározó. Az Európai Bizottság az EU szomszédságpolitikájának legfőbb kutatási és innovációs profilú programján, a Horizon 2020-on keresztül támogatja a COVID-19 elleni harcot. 45 millió euróval finanszírozza az innovatív gyógyszer kezdeményezését (IMI), amelynek keretében olyan projektek pályázhatnak, amelyek a COVID-19 terjedésének jobb nyomkövetésére és a jövőbeni járványokra történő felkészültség fokozására irányulnak. Emellett, az EU támogatja a tunéziai egészségügyi ágazatot is az ország 13 kormányzóságában, elsősorban az első vonalbeli egészségügyi szolgáltatási struktúrákban, az ?Essaha Aziza? programnak köszönhetően, amelynek költségvetése 20 millió euró. Ez a program elősegíti a tunéziai Egészségügyi Minisztériumnak a COVID-19 megelőzésére és az annak kezelésére irányuló erőfeszítéseit. Ezt követően, március 30-án Várhelyi Olivér, az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa Noureddine Erray tunéziai külügyminiszterrel való egyeztetésén bejelentette, hogy az EU 250 millió eurós támogatásban részesíti az országot a koronavírus és annak társadalmi-gazdasági következményei elleni küzdelem érdekében. Továbbá, biztosította a tunéziai külügyminisztert az ?Essaha Aziza? program megerősítéséről, amelynek keretében megháromszorozza az EU az előirányzott támogatásokat. Az észak-afrikai Marokkó külügyminiszterét, Nasser Bouritát is biztosította arról Várhelyi Olivér, hogy az Európai Unió a marokkói költségvetést azonnali 150 millió euró átcsoportosítással támogatja a járvány elleni harcban.

Az EU vezetői megállapodtak abban, hogy a harmadik országokból az EU területére irányuló nem alapvetően szükséges utazások ideiglenesen korlátozásáról, egy 30 napos időtartamra, ezen időszak esetlegesen meghosszabbítható a további események függvényében.

Afrikai Unió

Az Európai Bizottság, valamint a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő március 9-én javasolta az Afrikával való új EU stratégia alapjait. Mindez öt kulcsfontosságú területen fogalmaz meg javaslatokat az együttműködés fokozására a partnerségek révén: zöld átmenet; digitális átalakulás; fenntartható növekedés és foglalkoztatás; béke és kormányzás; valamint a migráció és a mobilitás. Mindezek alapján, Európa megbeszéléseket kezdeményez az afrikai partnerekkel egy új közös stratégia kidolgozása érdekében, amelyet az Európai Unió és az Afrikai Unió 2020 októberében tartandó csúcstalálkozóján fognak jóváhagyni a tervek szerint.

Koszovó 2017-2020

Szerző:

Asztalos Máté

ápr 8, 2020

pristina-2 — forrás: https://foter.com/explore/search/?q=Pristina

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (Ushtria Çlirimtare e Kosovës – UCK) tagjai által 1998 és 2000 között elkövetett háborús bűncselekményeket és emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgáló ? hágai székhelyű ? különleges bíróság és ügyészi hivatal idézésére hivatkozva a korábbi UCK parancsnok, Ramush Haradinaj 2019. július 19-én lemondott miniszterelnöki tisztségéről.

Az októberi előrehozott parlamenti választások eredménye azonban markánsan átrajzolta Koszovó politikai tájképét. Az urnákhoz járulók tíz éven belül negyedszer nyilvánítottak véleményt, ami alapján az Albin Kurti vezette Önrendelkezés (Lëvizja Vetëvendosje ? LV) kapott felhatalmazást kormányalakításra a 841.275 érvényes szavazat 26.27 százalékának (29 mandátum) megszerzésével, míg a második helyre az Isa Mustafa által fémjelzett Koszovói Demokratikus Szövetség (Lidhja Demokratike e Kosovës ? LDK) futott be 24.54 százalékkal (28 mandátum).

A parlament volt elnöke, Kadri Veseli és Hashim Thaci államfő politikai tömörülése, a Koszovói Demokrata Párt (Partia Demokratike e Kosovës ? PDK) tizenkét hatalomban töltött év után kényszerül ellenzéki szerepre a szavazatok 21,23 százalékával (24 mandátum).

A választók egyértelmű ítéletet fogalmaztak meg Haradinaj 2017-2019 közötti kormányfői regnálásával kapcsolatban, mivel az irányításával prosperáló Szövetség Koszovó Jövőjéért (Aleanca për Ardhmërinë e Kosovës ? AAK) és a Koszovói Szociáldemokrata Párt (Patria Socialdemokrate e Kosovës ? PSD) koalíciója (AAK-PSD Koalicioni 100% Kosove) 11.52 százalékkal (13 mandátum) lépte át a bekerülési küszöböt.

Belgrád és a koszovói szerbek többségének támogatását maga mögött tudó ? Goran Rakic elnök által instruált ? Szerb Lista (Srpska Lista ? SL) 6.4 százalékot ért el. Megjegyzendő, hogy az alkotmány 64. és 96. cikkben foglaltaknak megfelelően a 120 fős parlamentbe a szerb közösséget képviselő pártokat, koalíciókat, polgári kezdeményezéseket és független jelölteket, illetve egyéb kisebbségeket minimum 10-10 mandátum, továbbá legalább 1-1 miniszteri pozíció illeti meg. Ennek értelmében az SL részéről Dalibor Jevticet a közösségekért és visszatérésért, illetve Ivan Milojevicet a regionális fejlesztésekért felelős minisztérium, míg ? plusz egyel megnövelve a kinevezések számát ? a bosnyák származású Emilia Rexhepit a közigazgatási és önkormányzati tárca vezetésével bízta meg Kurti.

Hatodikként a volt PDK tagok, Fatmir Limaj, illetve Jakup Krasniqi által bejegyeztetett Kezdeményezés Koszovóért (NISMA Social Demokrate ? NISMA) valamint Behgjet Isa Pacolli korábbi elnök, miniszterelnök-helyettes, és külügyminiszter pártja, az Új Koszovó Szövetség (Aleanca Kosova e Re ? AKR) koalíciója került be a parlamentben 5.02 százalékkal (6 mandátum).

Az LV és LDK között négy hónapig húzódó koalíciós tárgyalások lezárása után, 2020 februárjában a beiktatására összehívott parlamenti ülésen 10 tartózkodás mellett, 66 képviselő támogatta Kurti miniszterelnöki kinevezését és a kormány felállítását.

Közel két hónappal később, a koronavírus-járvány okozta helyzetben, az LDK bizalmatlansági indítványát nyújtott be a kormány ellen, amit 82 igen szavazattal fogadtak el.

Bár az ügyvivő kormány élén tovább funkcionál Kurti, számos bizonytalan faktor nehezíti a politikai válság megoldását.

Jelen írás két részben mutatja be azokat az összetett kihívásokat, amelyek Koszovó politikai, gazdasági és társadalmi prosperitását gátolják 2017-től napjainkig.

Az első fejezetben Ramush Haradinaj politikai örökségét ? egyes esetekben holisztikus megközelítéssel ? veszi górcső alá az író, míg a másodikban a kibontakozó hatalmi harc azon sarokpontjaira koncentrál, amelyek hozzájárultak az instabilitás veszélyéhez.

rész

Ramush Haradinaj megfelezett kormányzati ciklusa

Haradinaj 2005-ös száz napos regnálását szintén egy Hágából érkező levél szakított meg. A Nemzetközi Törvényszék több vádpontban gyanúsítottként hallgatta ki, ezért a miniszterelnöki posztról lemondó nyilatkozatában ? 2019-es indokokhoz hasonlóan ? arra hivatkozott, hogy magánemberként és nem kormányfőként vesz részt az eljárásban.

A háborús hősként tisztelt politikusok úgynevezett PAN koalíciójának (PDK ? AAK ? NISMA) ? amit az AKR és SL mellett kisebb pártok is erősítettek ?, és miniszterelnök- jelöltjének 2017-ben szavaztak újabb bizalmat a választók, ezért egy kompromisszumkötésre igen érzékeny koalíciós kormány élén kezdte meg Haradinaj az elhibázott politikai döntésektől koránt sem mentes működését.

A rendszer alapvető problémájaként azonosítható be a ? koalíciós pártok vezetői pozíciók iránti igényének kielégítéséből adódó ? túlméretezett kabinet, illetve az ebből gyökerező átláthatóság és koordináció hiánya, továbbá, hogy stratégiai kérdésekben ? az esetek többségében ? nem sikerült a koalíción belül konszenzust kialakítani, és az ellenzéket meggyőzni.

A fenti megállapítások vonatkozásában elmondható, hogy Haradinaj 2014-ban elfogadhatatlannak és hivatali visszaélésnek titulálta, hogy a minisztériumoknál egynél több miniszter-helyettest iktattak be, így negyvenháromra duzzasztva fel a számukat. Ennek ellenére a megválasztása után hatvannyolc miniszter-helyettest nevezett ki.

A kormánypártok közötti feszültség pedig tovább fékezte az érdemi munkát. Ezért fordulhatott elő, hogy Haradinaj, illetve Thaci és Veseli között annyira megromlott a kapcsolat, hogy egy ponton túl nem álltak szóba egymással, egyúttal a másik pozíciójának aláásásával vádolták egymást. A nemzetközi erőtérben olyan fajsúlyos témákban nem tudtak azonos irányvonalat kijelölni ? ezáltal csökkentve Koszovó érdekérvényesítési képességét ?, mint a szerb és bosznia-hercegovinai termékekre 2018 novemberében kivetett 100%-os büntetővám, illetve a Koszovó és Szerbia közti területmódosítás ötletének egységes támogatása vagy elvetése.

A közvéleményt megkerülve, Thaci és Aleksandar Vucic elnök stábjának tervezőasztalán jelent meg az a forgatókönyv, ami az észak-koszovói szerb tömbterületet Belgrád teljes irányítása alá, míg a Szerbia déli részén fekvő, többségében albánok lakta Presevó-völgyét Koszovóhoz csatolná. Éles retorikai elemeket alkalmazva Haradinaj arra figyelmeztetett egy interjúban, hogy a korábban megkötött szerződések újbóli megnyitása egyet jelentene a háború megismétlődésével.

Az Egyesült Államok reális lehetőségként számol egy esetleges területcserével, ezzel szemben az EU részéről erős megosztottság tapasztalható, de Németország kategorikusan fellép a határok megváltoztatása ellen.

Határmegállapodás és vízumliberalizáció

Jóllehet Haradinaj ellenzéki képviselőként elítélte a Koszovó és Montenegró által 2015-ben aláírt határkiigazítási egyezményt, három évvel később a parlament annak ellenére ratifikálta azt, hogy az LV képviselői könnygázzal próbálták meg obstruálni az ülést, mivel álláspontjuk szerint a 8200 hektár földterület Montenegróhoz csatolása sérti a nemzeti érdeket. A parlamenti megerősítést ? Egyesült Államok erőteljes nyomásgyakorlása mellett ? az EU egyik utolsó feltételként szabta a koszovói állampolgárok schengeni övezeten belüli vízummentes utazásához. Mivel 2017 májusában Haradinaj és pártja egyik népszerű választási ígérete volt a vízumliberalizáció, a politikai adok-kapok játékszabályai alapján szorgalmazta az ?üzletet?, és szerezte meg a nemzetközi szerződés hatálybelépéséhez szükséges kétharmados többséget.

Egy időre kellő mennyiségű politikai tőkét kovácsolt a kormány, ugyanakkor Haradinaj 2019. július 19-ei lemondása előtt egy nappal tett nyilatkozatát, miszerint a régóta várt vízummentesség megszerzése már csak hetek kérdése, mindössze kényszeredett mosollyal nyugtázhatták az állampolgárok.

Pristina-Belgrád kapcsolat dinamikája

Amíg Koszovó-Montenegró relációban eredményesen rendezték a vitás kérdéseket, addig a Szerbiával fenntartott bilaterális kapcsolatokról ezt nem lehetett elmondani. Haradinaj közvetlenül a beiktatása után úgy nyilatkozott, hogy mérsékelni szükséges a Belgrád-Pristina dialógusban való részvételt, ezért a párbeszéd továbbra is ólomlábakon haladt.

2017 augusztusában írta alá Vucic és Thaci azt az igazságügyi megállapodást, ami október közepén került végrehajtásra. Ez elsősorban azokat a kisebbségi szerb bírókat, ügyészeket és jogi alkalmazottakat érintette, akik Koszovó északi részén ? Belgrád által fenntartott és szerb jogrendszer alapján ? működő párhuzamos igazgatási struktúrában végezték munkájukat. Innentől kezdve a keletkezett ügyekben tehát koszovói jogszabályok alapján hirdetnek ítéletet, illetve a közszolgálatot ellátó személyek az igazságügyi minisztérium alkalmazásába kerültek.

2018 márciusában államfői találkozót tartottak a belga fővárosban, ahol szó esett a Brüsszeli Megállapodás megoldatlan témaköreiről, mindazonáltal konkrét előrelépés nem történt.

A Brüsszeli Megállapodás lett volna hivatott a szerb önkormányzatiság kérdését is rendezni, de az úgynevezett Szerb Többségű Önkormányzatok Szövetségének (Zajednica srpskih opština ? ZSO) felállítása 2013-óta nem valósult meg. A ZSO létrehozását hátráltatta, hogy annak hatásköréről 2015-ig nem tudtak megegyezni a tárgyalófelek. 2018 augusztusában ugyan készítettek egy végleges tervezetet, de az ellenzéki össztűz meghátrálásra kényszerítette Haradinajt.

A szerb kormányzati apparátus a lobbi eszközrendszerét alkalmazva folyamatos jelleggel befolyásolt ? és teszi ezt jelenleg is ? külföldi politikai döntéshozókat azért, hogy egyrészt blokkolja Koszovó felvételét a különböző regionális és nemzetközi szervezetekbe, másrészt gátolja és csökkentse azoknak az országoknak a számát, amelyek elismerik államiságát.

Miután Szerbia megakadályozta Koszovó felvételét ? többek között ? az INTERPOL-hoz, Haradinaj bevezette a 100%-os vámot. AZ LV és LDK mellett a PDK, illetve a NISMA is felszólította Haradinajt ? amerikai és uniós vezetők elvárásaival összhangban ? annak azonnali visszavonására, ezt azonban nem tette meg a tisztségéből való távozásig.

A destruktív konfliktushoz, majd a büntető vámintézkedés meghozatalában való kicsúcsosodásához, a lentebb részletezett ? Haradinaj megválasztása előtt és után realizálódott ? események nagyban hozzájárultak.

2017 januárjában jelentette be a szerb kormány, hogy 18 év után újra vasúti kapcsolatot létesít Belgrád és Észak-Mitrovica között. Pristina tiltakozása ellenére, és a személyszállító vonat oldalára huszonegy nyelven kiírt ?Koszovó Szerbia része? felirattal indult el a jármű, amit Vucic tíz kilométerre a határtól ? még szerb területen ? megállított.

A politikai döntéshozók kölcsönös provokációval vádolták egymást. A szerb elnök azt állította, hogy Koszovó aláaknázta az oldalukon futó vasúti síneket, és a Rosu különleges rendeltetésű egységet is azért vezényelték a helyszínre, hogy összeütközést kényszerítsen ki. Thaci olvasatában a vonat ürügyként szolgált Belgrádnak arra, hogy bevethesse a fegyveres erőket és elcsatolja az észak-koszovói területet.

2017 márciusában a szerb fél heves tiltakozásának adott hangot, mivel egy kormányrendelet alapján állami tulajdonnak minősítette Koszovó azokat az egykori jugoszláv, később szerb ingatlanokat és földterületeket, amelyek vagyonjogi helyzete nem került rendezésre. Ez magában foglalta a körülbelül 200 milliárd dollárra becsült pristinai repülőteret, illetve a szerb vasúttársaság, villamos művek, posta, és az erdőgazdálkodás ingatlanjait. Dhurata Hoxha igazságügyi miniszter azt fejtegette a média képviselői előtt, hogy a rendelet teljes mértékben megfelel a jogszabályoknak és a koszovói kormány kizárólagos joga, hogy a területén található ingatlanokról döntsön, csak úgy, ahogy a szövetségi rendszer felbomlása után a volt jugoszláv tagköztársaságok tették.

2018. január 16-án meggyilkolták az észak-mitrovicai városi tanács koszovói-szerb képviselőjét, Oliver Ivanovicot. A kétoldalú kapcsolatok építése Brüsszelben folytatódott volna, a halálesetről érkező információk birtokában a szerb delegáció viszont lemondta az egyeztetést és visszautazott Belgrádba. Vucic összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését és kijelentette, hogy terrorcselekménynek minősítik az emberölést, illetve részt kívánnak venni a nyomozásban.

Haradinaj másnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Koszovóban nem engedélyezi a szerb hatóságoknak a nyomozati cselekmények elvégzését, ellenben az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársainak segítségét szívesen fogadja.

Vucic január 20-án látogatott először köztársasági elnökként Észak-Mitrovicába és beszédében arról biztosította a koszovói-szerbeket, hogy az anyaország támogatja a szülőföldön való megmaradásukat, illetve mindent megtesz azért, hogy biztonságban élhessenek. Az elkövető beazonosításáig Szerbia nem akart részt venni a Belgrád-Pristina dialógus keretében folyó tárgyalásokon, azonban márciusban már Brüsszelben egyeztetett a két államfő.

Ivanovic pragmatikus politikus volt, aki többek között felszólalt a szervezett bűnözés ellen, bizonyos esetekben kritikával illette Vucicot, és a békés együttélést szorgalmazta. Meggyilkolását egy olyan személy vagy csoport rendelhette meg, aki/ami a politikai feszültség és patthelyzet fenntartásában érdekelt.

2018. március 26-án Észak-Mitrovicában letartóztatták és kiutasították a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetőjét, Marko Duricot.

A koszovói kormány tájékoztatása szerint a kényszerintézkedések foganatosítására azért volt szükség, mert az ország szuverenitását sértő kijelentései miatt megtagadták Durictól a beutazást, ezért illegálisan lépte át a határt.

Vucic a korábban megkötött egyezményekre hivatkozva emelt kifogást, melyek értelmében a szerb politikusoknak nem szükséges engedélyt igényelniük, és csak 24 órával a beutazás előtt kell jelezni az úti céljukat. Mivel Duric ezt 72 órával korábban megtette, törvényesen járt el.

Pristina és a Koszovói Biztonsági Erők (Forca e Sigurisë së Kosovës, FSK)

A fővárossal kapcsolatos 2018. júniusi törvény megalkotásával egy régóta húzódó vitás kérdés végére tett pontot Haradinaj. A jogszabályban rendezték Pristina általános működését, illetve növelték költségvetését és önkormányzati szintű önállóságát.

Hat hónappal később, 2018 decemberében ritka események történtek a parlamentben. A kisebbségi szerb képviselők távollétében, az ellenzék egyhangú támogatásával fogadtak el három törvénytervezetet az FSK mandátumának kiterjesztéséről. A könnyű fegyverzettel felszerelt egységek korábbi rendeltetése alapvetően humanitárius segítségnyújtásra, kutatás-mentésre, illetve tűzszerész feladatokra korlátozódott. Az új szabályozásban rögzítették, hogy a nehéz fegyverzettel felszerelhető FSK védi az ország szuverenitását, területi integritását, polgárait, vagyonát és érdekeit, valamint meghatározták annak kompetenciáit, szervezetét, illetve működését. Az irányításért felelős tárcát átnevezték védelmi minisztériumnak.

Előirányozták, hogy körülbelül 2200 főről 5000-re növelik a katonák számát és 3000 tartalékost képeznek. A hadsereg létrehozásához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt viszont az SL képviselői kategorikusan elutasították. Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Haradinajt, míg Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerint nem volt időszerű a mandátum kiterjesztése. Az Európai Külügyi Szolgálat arra figyelmeztetette Koszovót, hogy a fegyveres erőkre vonatkozó döntéseket az alkotmánnyal összhangban szükséges meghoznia.

Gazdasági intézkedések

Koszovó gazdasági problémáit a Haradinaj kormánynak sem sikerült orvosolnia.Bár a miniszterelnök többször tett olyan hangzatos kijelentést, hogy 2019 a gazdaság éve lesz, ennek ellenére a koszovóiak több mint 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt, míg a háztartások körülbelül 17 százalék ezen jövedelmi szint alatt élt. A munkaképes korú fiatalok körülbelül 50 százaléka nem tudott elhelyezkedni, és a gazdaság erősen függ a külföldi diaszpóra megtakarításainak hazautalásától, illetve a feléjük irányuló szolgáltatások exportjától. A szerb és bosnyák árukra kivetett vám néhány alapvető háztartási cikk árát megnövelte, ami számottevő teher az alacsony jövedelműek számára.

A kormányzás első hat hónapjában több mint két millió eurót költöttek el abból az állami költségvetésben elkülönített négymillió eurós sürgősségi tartalékból, amit a miniszterelnök parlamenti jóváhagyás nélkül felhasználhat. Bedri Hamza pénzügyminiszter a kiadások alaposabb megtervezésének szükségességére hívta fel a figyelmet.

A 2017. decemberi események sem erősítették tovább a politikai intézményekbe vetett állampolgári bizalmat. Haradinaj ugyanis 2950 euróra növelve közel megduplázta saját fizetését és ezzel a régió legjobban kereső kormányfőjévé vált. Védekezésként előadta, hogy közfeladatai elvégzéséhez nélkülözhetetlenek az elegáns ruhák, amihez nyakkendőt és inget szükséges vásárolnia. Az átlagfizetés 460 euró volt, ezért érzékenyen érintette a koszovóiakat és utcai tiltakozások kezdődtek.

2014-ben egy amerikai és török cég 600 millió eurós szerződést kötött Koszovóval a 60 km hosszú, Pristinát és az észak-macedón határt összekötő autópálya megépítéséről, amitől a szomszédos országokkal folytatott kereskedelem fellendítését várták. Az autópályát 2019. május végén adták át és a végösszeg 800 millió eurónál állt meg. A média és civil szervezetek részéről számos kritika fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy a kivitelezési munkák szerződéseihez és egyéb kiegészítő anyagaihoz nehezen vagy egyáltalán nem férnek hozzá. Az utóbbi kategóriába tartozott például az a dokumentum, amiben a fizetési feltételek megszegése miatt a kormány 53 millió eurós megtérítést hagyott jóvá az építőipari társaságok részére. Haradinaj 2018 júniusában jelezte, hogy a bírság összege nem áll rendelkezésre, és nemzetközi pénzügyi intézményekhez fordult kölcsönért. Egyes újságírók arról tudósítottak, hogy a projekt ezen szakaszának kivitelezésére 300 millió euró volt elkülönítve.

Koszovó 2017 és 2026 közötti időszakra vonatkozó energia stratégiája megállapítja, hogy az energiaellátás problematikája a volt rezsim által végrehajtott villamosenergia-rendszer megsemmisítésével kezdődött az 1990-es években. A légszennyezettségért leginkább felelős Kosova A és B elnevezésű széntüzelésű erőmű 1962-től, illetve 1983-tól működik, és közel harminc éve nem történt komoly beruházás az új generációs kapacitások építésébe vagy a meglévők rehabilitációjába.

Az energia szektor vizsgálata során a következő fő pontokat emeli ki a stratégia:

A villamosenergia-ellátás annak ellenére nem stabil, hogy Koszovó a világ 16. legnagyobb lignit készletével rendelkezik. A régi erőművek elavult technológiával működnek és állandó javításra szorulnak. Telepített kapacitásuk 1478 MW, csakhogy életkoruk miatt a teljesítményük körülbelül 915 MW-ra csökkent. A meglévő termelési technológia nem felel meg az EU által előírt környezeti kritériumoknak.
Az elosztóhálózatok nem képesek a növekvő terhelésnek megfelelni, főként a téli időszakban kritikus a helyzet.
Nem versenyképes a villamosenergia-piac. A 2010-ben elfogadott jogi keret fokozatosan megnyitotta a piacot, ugyanakkor az alacsony fogyasztói árak nem növelik a befektetői kedvet.
A villamosenergia nagy részét a háztartások fűtésére fordítják, ami az ellenőrizetlen és jogosulatlan felhasználással súlyosan megterheli a termelést.
Az energia-megtakarítás nem megfelelő.
A megújuló energiaforrásokból előállított energia alacsony mennyiségű.
Hiányoznak a földgáz-infrastrtuktúra beruházások.

2005-ben kezdődött el a diskurzus egy olyan új erőműről, ami kiválthatná a Kosova A-t és B-t. Ennek részleteiről tíz évvel később állapodtak meg a Világbankkal, és az amerikai Contour Global céggel, majd Haradinaj egy 500 MW-os, 1.3 milliárd dollár értékű erőmű megépítéséről szóló kontraktust írt alá 2017 decemberében.

Közel egy évvel később a Világbank bejelentette, hogy nem nyújt támogatást az építkezéshez, amit azzal indokoltak, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia költségei alacsonyabbak, mint a szénből származó, ezért a legolcsóbb opciót szükséges támogatniuk.

Politikai beavatkozás a független intézmények működésébe

A koszovói államügyészség 2016-ban kezdte a meg a vizsgálatot a háborús veteránok jogtalan nyilvántartásba vételének ügyében. Az 1998-1999-es háborúban több mint 46 ezren harcoltok a szerb csapatok ellen, és Elez Blakaj különleges ügyész megállapította, hogy 19 ezer személy tett és nyújtott be olyan hamis nyilatkozatot, illetve igazolást, ami révén a volt UCK katonák számára fenntartott alapból részesült. 2018-ban több mint 70 millió euró került kifizetésre, ami nagymértékben megterhelte a központi költségvetést.

Az ügyben eljáró Blakaj, aki halálos fenyegetések miatt lemondott és az Egyesült Államokba távozott, olyan vádiratot állított össze, ami egyrészt a kormányzati szintekig ért, másrészt a bíróságra nem került benyújtásra. A Különleges Ügyészség vezetője, Reshat Milak úgy kommentált az esetet, hogy egy üzleti ajánlat miatt hagyta el az országot, míg a legfőbb ügyész, Aleksander Lumezi visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint Blakaj fenyegetések áldozata lenne. Ezzel egy időben Haradinaj egy televíziós interjúban tolvajnak és punknak nevezte az emigrált ügyészt, aki a koszovói háborút egy macedón menekülttáborban élte át.

A Dukagjini régióból több mint 30 ezer ember kapott háborús veterán igazolást, azonban a 2000-es években maga Haradinaj ismerte el, hogy a parancsnoksága alá tartozó térségben 3000 UCK harcos teljesített szolgálatot.

Az EU felszólította a kormányt, hogy tartsa tiszteletben az igazságszolgáltatás függetlenségét, és rámutatott arra, hogy egyes politikusok és ügyészek nyilatkozata aláássa a jogállamiság alapelveit, illetve visszatartja az igazságügyi tisztviselőket a nagy horderejű ügyek átfogó kivizsgálásától.

Értékelés

Behgjet Isa Pacollit nem alaptalanul nevezték királycsinálónak, mivel csak a megnyerésével foglalhatta el Haradinaj a kormányfői széket. Cserébe négy minisztériumot és egy miniszterelnök-helyettes kinevezést kapott.

A 120 fős parlamentben csupán hatvanegy képviselőt tudhatott maga mögött a PAN koalíció, ezért rendkívül vékony többsége volt. A sokpártrendszer, a fragmentáltság és az állandó koalíciós egyeztetési kényszer miatt instabil politikai rendszer alakult ki. A kormány kulcsfontosságú szereplői között fennálló ellentétek negatív hatással voltak a teljesítményre, egyúttal az ellenzékkel nem sikerült konstruktív kapcsolatot kiépíteni. Az SL tíz parlamenti képviselője beszűkítette Haradinaj politikai mozgásterét, mivel rajtuk keresztül Belgrád viszonylag egyszerűen artikulálhatta érdekeit. Ezt bizonyítja az is, hogy Marko Duric letartóztatásakor a szerb képviselők bejelentették kilépésüket a kormánykoalícióból. Bár nem valósult meg, lehetséges szcenárióként számoltak azzal, hogy a kormány kisebbségbe kerül a parlamentben, ezáltal döntésképtelen lesz.

A kabinet túlméretezése befolyásolta a hitelességet és hatékonyságot, csak úgy, mint a széles körben elterjedt és aggodalomra okot adó korrupció.

Haradinaj nem próbálta meg lebontani a kizárólag gyakorlatban működő félelnöki rendszer egyes elemeit, és nem versengett Thacival a Belgráddal folytatott dialógus vezető szerepéért, mindazonáltal ellenezte a területcserét, és a 100%-os vám vonatkozásában is különbözött a véleményük. Az EU állásfoglalása szerint a büntetővám gazdasági szempontból hátrányos, sérti a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), illetve a Koszovóval kötött stabilizációs és társulási megállapodás kötelezettségeit, valamint alapelveit. Haradinaj ezzel szemben Szerbia és Bosznia-Hercegovina felelősségét emelte ki abban, hogy kárt okozva Koszovónak, nem tartják tiszteletben a CEFTA intézkedéseit. Kijelenthető, hogy a regionális együttműködési erőfeszítéseket ez jelentősen aláásta, illetve az Egyesült Államok, mint legszorosabb együttműködő partner rosszállását felvállalva arra is rávilágított, hogy Szerbiával szemben milyen szegényes eszköztárral rendelkezik Koszovó a külpolitikai nyomásgyakorlás kivitelezésére.

A villamosenergia-ágazatban jelentkező veszteség komolyan megterhelte a gazdaságot és az energiabiztonsági kihívásokra a Haradinaj kormány sem tudott adekvát válaszokat adni.

Az igazságszolgáltatás lassú és nem hatékony, illetve egyes szegmensei politikai befolyás alatt álltak.

Haradinaj természetesen tett előremutató lépéseket, például a működő piacgazdaság kialakítása vagy a fiskális szabályok betartatása érdekében, azonban életszínvonal-emelkedésben nem ért el kézzelfogható eredményt. Tény ugyanakkor, hogy a közel két éves kormányzati ciklus erre nem is lehetett elegendő.

A koronavírus kezelése Izraelben és hatása a biztonságra

Szerző:

Fodor Márk Joszipovics

ápr 7, 2020

photo-1585912812840-b457972f28d0 — forrás: https://unsplash.com/photos/LfviizMGKaE

A földrajzi távolság okán a magyar sajtó és közvélemény kevéssé foglalkozott a koronavírus Izrael Államra gyakorolt hatásaival, pedig a zsidó állam tapasztalatai mérvadók lehetnek minden érintett ország számára: a miközben az európai vezetők még tanácskoztak a vírus elleni védekezés lehetséges módszereiről, az izraeli kormány olyan drasztikus intézkedéseket vezetett be, amelyekkel csak a közelmúltban találkozhattunk az európai kontinensen. Ennek ellenére a vírus terjedését nem sikerült megfékezni, annak kezelése szétfeszíti az ország egészségügyi rendszerét. A népegészségügyi dimenzión túl a vírus további kockázatokat rejt Izrael Állam biztonságára nézve, azonban a kialakult helyzetnek vannak nyertesei is: Benjamin Netanjahu miniszterelnök számára a koronavírus okozta politikai légkör tette lehetővé a két éve tartó kormányválság lezárását és a büntetőeljárásának elhalasztását.

A vírus elterjedése és kezelése Izraelben

Az első igazolt izraeli koronavírus fertőzöttet február 21-én azonosították azon 11 állampolgár közül, akik a hírhedt Diamond Princess üdülőhajóról tértek haza. Az ezt követő napon kéthetes karantént írt elő a kormány mindazoknak, akik Japánban vagy Dél-Koreában jártak vagy az adott államok polgáraival érintkeztek az adott időszakban, ennek keretében közel 200 diákot helyeztek karanténba dél-koreai turistákkal való érintkezés miatt. A vírus megjelenésének ellenére március 2-án még megtartották az országos választásokat, azonban egy hét múlva már kötelező kéthetes karantént írtak elő az ország minden lakosára nézve. Március 12-én a fertőzöttek száma elérte a 100 főt. Ezt követően fokozatosan kerültek bevezetésre az újabb és újabb korlátozó intézkedések, többek között az az erősen vitatott gyakorlat, hogy dél-koreai példára a lakosság elektronikus eszközeit nyomon követve gyűjtenek információt a lehetséges fertőzöttekről. Március 19-én a miniszterelnök kihirdette a szükségállapotot. Az első koronavírusban elhunyt áldozat egy magyar származású holokauszt túlélő volt, március 21-én. A kézirat lezárásáig az eddigi igazolt fertőzések száma már átlépte a 9,000 főt, 59-en elhunytak és 683-an gyógyultak fel, azonban a görbe továbbra is erősen emelkedő mintát mutat. Április 2-án jelentették be, hogy a 71 éves egészségügyi miniszter, Yaakov Litzman is fertőzött, ennek következtében az ország vezetésének jelentős személyi karanténba vonulnak, többek között a Moszad főigazgatója, valamint Benjamin Netanjahu miniszterelnök is ? immáron másodszor. A járvány egyik gócpontja Tel-Aviv egyik elővárosa, a leginkább ultraortodox haszid lakosságú Bné Brak település lehet. A kétszázezer lakosú városban hivatalos 1000 fő körül mozog a fertőzöttek száma, azonban modellezés alapján nem hivatalosan a 75 ezer főt is elérheti a fertőzések száma. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a város erősen vallásos lakossága nem tartja be az óvintézkedéseket és nem hajlandók alávetni magukat a vizsgálatoknak, tartva attól hogy karanténba kerülnek és nem vehetnek részt a Pészach ünnepén. A kiemelkedő kockázatra való tekintettel április 3-án a Kormány vesztegzárat rendelt el a település körül, a leginkább veszélyeztetett idős lakosságot közeli hostelekbe és hotelekbe evakuálták. A zárás fenntartásában a rendőrség mellett a katonaság is részt vesz. A mai napon, a Pészach ünnepére való tekintettel háromnapos szigorú kijárási tilalmat rendelt el a miniszterelnök, hogy meggátolják a vírus terjedését a lakosság körében.

A koronavírus belpolitikai következményei

A márciusi 2-ai választások, az előző választásokhoz hasonlóan politikai patthelyzetet eredményezték, sem a kormányon lévő Likud, sem pedig az ellenzéki Kék-Fehér pártszövetség nem tudott többséget szerezni a Knesszetben. Az izraeli államfő, Reuven Rivlin erőteljes nyomás alá helyezte a két párt vezetőjét, Netanjahut és Benjamin Gantzot egy egységkormány megalakítására, viszont Gantz továbbra is mereven elzárkózott ezzel kapcsolatban. Netanjahu mozgástere azonban egyre jobban beszűkült, mert március 17-ére volt kitűzve a tárgyalása, ahol felelnie kellett volna az Aviháj Mandelblitt főügyész által ellene emelt korrupciós vádakra. Március 15-én azonban az igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a koronavírus okozta helyzetre való tekintettel a bírósági tárgyalásokat elhalasztják, többek közt a kormányfő tárgyalását is, amelynek új időpontjául május 24-ét jelölték ki. A március 19-én kihirdetett szükségállapotot felhasználva a kormány további intézkedéseket hozott a kormányfő érdekében, többek közt a Knesszet bezárását, hogy ne tudjanak házelnököt választani, ezzel előkészítve a politikai alkuját.

Az izraeli és a világ közvéleményének meglepetésére azonban március 26-án Benjamin Gantz a koronavírus okozta válsághelyzetre bejelentette, hogy a nemzeti egység érdekében megegyezett Benjamin Netanjahuval és a saját pártjának képviselőivel csatlakozik a kormányhoz, ezzel stabil parlamenti többséget biztosítva számukra és véget vetve a két éve tartó politikai válságnak. A politikai alku részeként Netanjahu marad a kormányfő 2021-ig, Gantz pedig ideiglenesen a Knesszet házelnöki tisztségét, majd a külügyminiszteri pozíciót tölti be – 2021-ben pedig cserélnek, Gantz lesz a kormányfő és Netanjahuból miniszter lesz (ez előrevetíti azt, hogy Netanjahu az ellene szóló eljárást rendezni szeretné, mert az izraeli törvények értelmében nem lehet miniszter az, aki ellen eljárás zajlik). Noha ez a politikai manőver valóban stabilitást hoz Izrael számára ebben a válságos időszakban, de további súlyos károkat okoz az izraeli demokratikus intézményeknek.

A koronavírus okozta biztonsági kockázatok

Bár a politikai szektorban (a legtöbb országhoz hasonlóan) valóban lehetővé tette a stabilitást, a védelmi képességekre erőteljesen negatív hatással van a koronavírus. Ennek két fő oka van: egyrészt a biztonsági szervek (Izraeli Védelmi Erők, nemzetbiztonsági szolgálatok, rendőrség) és a védelemgazdasági szektor állományának és kapacitásának jelentős részét leköti a lakosság ellátásának biztosítása és a rend fenntartása, sőt a Moszad (polgári hírszerzés) részt vesz a szükséges védőeszközök és technikai feltételek külföldi beszerzésében is (ennek megvan a nyomós oka is: a jelenlegi kiélezett helyzetben az államok előszeretettel foglalják le a területükön áthaladó egészségügyi szállítmányokat, ezért kifejezetten fontos hogy biztosítva legyen a termékek ?A? pontból Izraelbe juttatása, valamint valószínűsíthető, hogy Izrael olyan állammal üzletelt, amellyel hivatalosan nincs diplomáciai kapcsolata).

Másrészről pedig egy vírusfertőzés szempontjából a hadseregek kifejezetten nagy kockázattal bírnak, hiszen sok ember tartózkodik a zárt körletekben, adott fegyvernemeknél pedig a harckocsikban vagy páncélozott csapatszállító járművekben. A kockázatokat mérsékelni lehet a gyakorlatok számának csökkentésével, ez azonban tovább csökkenti az ország készenléti állapotát. Noha egy fegyveres konfliktus kitörésének esélye alacsony, Izraelnek továbbra is figyelemmel kell kísérnie Irán tevékenységét Szíriában és Libanonban, hiszen a jelek arra mutatnak, hogy a perzsa állam a vírus idején sem korlátozza katonai tevékenységét a régióban, valamint készen kell állnia egy humanitárius beavatkozásra, amennyiben a koronavírus elterjedése átlép egy kritikus szintet a Gázai-övezetben. Mindezen feladatok kapcsán, bár nem a hagyományos értelemben, de az izraeli biztonsági szerveknek csökkentett képességekkel kell többfrontos háborúban helytállniuk.

Fontos kitérni a koronavírus gazdasági szektorra gyakorolt hatására is. Más államokhoz hasonlóan Izrael gazdaságát is súlyosan érintette a vírus, valamint a vírus kezelése kapcsán hozott rendkívüli intézkedések. Március 25-re a munkanélküliség az addigi 4%-ról napok alatt átlépte a 20%-ot az országban, ami több mint 800.000 munkanélkülit jelent ? számítások szerint az elkövetkezendő időszakban ez a szám eléri az egy millió főt is a 8,6 milliós országban. A munkanélküliség következtében a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság fogyasztása is drámai összeomlás elé néz. Március 30-án a pénzügyminiszter bejelentett egy 60 milliárd shékel értékű gazdasági mentőcsomagot, amelyből a vállalkozásokat és a munkanélkülieket fogják támogatni a gazdaság újraindításához. Kérdéses azonban, hogy ez a csomag elegendő-e annak a válságnak a kezeléséhez, amelyet már most súlyosabbnak tartanak mint a 2008-as gazdasági világválságot. A rossz gazdasági körülmények, különösen a magas munkanélküliség középtávú következménye a belbiztonság romlása, ahogyan az Olaszországban is bekövetkezett.

Összefoglalás

Izrael a közel-keleti régió egyik legstabilabb és objektív mérőszámok tekintetében is legerősebb állama, a koronavírus terjedése azonban súlyos következményekkel járt nem csupán a lakosság, de az állam biztonságának szempontjából is. Noha a két éve tartó politikai instabilitás tekintetében pozitívnak tekinthető hatással bírt a vírus megjelenése, az ország védelmi képességeit, a gazdasági teljesítményét és kapacitását tekintve már komoly kockázatokkal kell számolni a belső és külső biztonság biztosítása kapcsán.

A koronavírus járvány hatása az űrkutatásra

Szerző:

BSZK

ápr 5, 2020

Cape Canaveral, 2020. május 31.Donald Trump amerikai elnök beszédének végén távozik a pulpitusról, miután Douglas Hurley és Robert Behnken amerikai űrhajósokkal a fedélzetén felbocsátották a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító űrhajóját és a Falcon 9-es hordozórakétát a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpont kilövőállásáról 2020. május 30-án. A két asztronauta a Föld körül kering? Nemzetközi Űrállomásra utazik. Csaknem tíz év múltán most el?ször szállít amerikai űrhajó amerikai asztronautákat a világűrbe, és ehhez a NASA először veszi igénybe egy magánvállalat űrjárművét.(Forrás: MTI/EPA/Erik S. Lesser)

A Kínából indult koronavírus járvány 2019 decemberében távoli hírnek tűnt. Azonban 2020 első hónapjaiban világszerte elterjedt, ezrek halálát okozva. Mára már mindannyiunk életére komoly hatással van, az én kérdésem viszont az: hogyan hat ez az űrszektorra?

NASA

A NASA március 20-én kiadott közleményében tájékoztatnak mindenkit a koronavírus szülte helyzetben hozott intézkedésekről. A dolgozók egészségének elsődlegességéből fakadóan a legtöbb munkát a technika mai csodáinak köszönhetően otthonról végzik el a munkatársaik. A helyszíni munkálatokat, melyek összeférhetetlenek az új biztonsági előírásokkal felfüggesztik, azonban ezek alól kivételt képeznek az olyan kritikus feladatok, és az olyan munkák, melyek elmulasztása esetén emberi élet biztonságát vagy tulajdon védelmét veszélyeztetnék. Ilyen feladat például a Nemzetközi Űrállomás ellátása, vagy más mesterséges égitest űrtörmelék elől való kitérési manőverei.

Az intézkedések hatására egy sor központ került a ?Stage 4? kategóriába, ami azt jelenti, hogy csakis távmunkában dolgozhatnak az alkalmazottak, míg maga a létesítmény teljesen zárva van.

Ezek közé tartozik a jórészt kutatásokkal foglalkozó New York-i Goddard Institute for Space Studies, de további központok melyek főleg űrjárművek tervezésén, tesztelésén, legyártásán, fenntartásán dolgoznak Marylandtől egészen Kaliforniáig.

A NASA eltökélt a kitűzött menetrendjének betartására, azonban a járvány eseményeinek folyamatos elemzését követően bármikor újabb lépéseket hozhat, ha a helyzet úgy kívánja. Jelen közlemény több programra komoly hatással van.

Ennek következtében a James Webb űrteleszkóp munkálatai időlegesen szünetelnek. Az X-59-es szuperszonikus, ellenben elképesztően halk repülőgép körüli munkálatok teljes mértékben a virtuális térbe szorulnak. Az Artemisz program, melynek lényege ember küldése a Holdra komoly hátrányba kerül, mivel maga a rakéta és az Orion életfenntartó kapszula gyártási telepei bezárnak. Az elkészült elemeket átszállítják a Kennedy Űrközpontba, ahol összeszerelésre kerülnek.

A rossz hírek ellenére vannak programok melyek teljes erőbedobással haladnak tovább. Ilyen például a Mars 2020 program mely keretein belül egy Perseverance (Állhatatosság) névre hallgató marsjáró a feltételezett letűnt élet nyomati fogja kutatni a vörös bolygón.

Az asztronauták kiképzése is folytatódik, illetve az április 9-re tervezett 3 asztronauta felküldése az Nemzetközi Űrállomásra is időben le fog zajlani. Ők abban az esetben is szigorú karanténban lennének a kilövés előtt, ha a koronavírus járvány nem ütötte volna fel a fejét világszerte.

ESA

Az európai ESA is hasonló utat járt be. A március 17-i közleményben a munkatársaik nagy részét távmunkára küldték. Ezzel párhuzamosan összeállítottak egy listát a létfontosságú feladatokról, és megszervezték azok ellátását a lehető legkevesebb ember igénybevételével. Ezzel kívánják elejét venni a vírus terjedésének.

Egy hét elteltével, március 24-én azonban további korlátozások születtek. Ezek lényege a személyzet fertőzés kitettségének további csökkentése. Ez azt az elhatározást szülte, hogy a jelenleg a világűrben keringő 21 mesterséges égitestből 4-nek a tudományos kutatást szolgáló eszközeit kikapcsolják. A közös a 4 műholdban, hogy hosszútávú küldetésben vesznek részt és pályájuk is stabil, így jelenleg nem feltétlenül szükséges az emberi közreműködés, és egy ?alvó módban? készenállnak arra, hogy alkalom adtán visszaálljanak munkába. Ezekből a projektekből kieső adatok elhanyagolható mértékűek lesznek a végeredmény tekintetében.

Ezek között szerepel kettő a Mars légkörét és felszínét kutató ExoMars és Mars Express (előbbi az orosz Roscosmos vállalattal együttműködve zajlik, és a jelenleg keringő műhold leállításán kívül az újabb kilövését is elhalasztották a 2022-es évre), a Cluster, mely a Föld mágneses hullámait kutatja és azok kapcsolatát a napszéllel, és a Solar Orbiter, mely még csak ez év februárjában került felbocsáltásra és jelenleg úton van a Naprendszer közepe felé.

Minden intézkedés visszavonása az aktuális vírushelyzet függvénye.

SpaceX

A két fertőzöttel érintkezőket 14 napos otthoni karanténba küldték. A fennmaradó munkaerőnek nem kötötték ki a távmunkát, de azt tanácsolták, hogy ha fertőzésveszélyre hivatkozva nem jönnek be dolgozni, azt a betegszabadságuk felhasználásával tehetik, illetve, aki megbetegszik, tíz többletnappal rendelkezhet. Ezeken túl a vállalat mindenkit emlékeztetett munkájuk fontosságáról, illetve védőfelszerelést biztosított a dolgozóinak és különböző intézkedéseket hozott a dolgozók közti megfelelő távolságtartás, így a fertőződések megelőzése céljából. Elon Musk a koronavírus járványról való kijelentései a milliárdoshoz képes egészen szokványosak. A CEO, aki a lehetetlen feladatokat is közepes nehézségűnek kategorizálná be nagymértékben elnagyoltnak tartotta a járvány körül kialakult helyzetet. Azonban miután a SpaceX két munkatársa koronavírus tesztje pozitív lett, itt is intézkedésekkel próbálták elejét venni a fertőzéseknek. Ezek azonban sokkal enyhébbeknek tekinthetők, mint a fent taglalt két szervezet esetében.

Március 18-án még kilövésre került egy Falcon 9-es rakéta mintegy 60 Starlink műholddal melyek egy nagysebességű internet sugározását biztosító rendszer részei. Március 24-én viszont a SpaceX is a járvány áldozatává vált, mikor egy kilövést el kellett napolni.

Chinese Aerospace Science and Technology Corporation

Magában az intézetekben, telephelyeken szigorú egészségügyi szabályozásokat vezettek be. Ilyenek a maszk hordásától kezdve a helységek fertőtlenítése, vagy a lázmérés az ellenőrzőpontokon.A kínai állami vállalat elsőként érezhette a járvány okozta nehézségeket. A kínai újév (idén január 25.) után bekövetkezett utazási korlátozások miatt rengeteg munkás nem tudott visszatérni munkahelyére. Illetve a munkahelyi megbetegedések is fenyegették a dolgozókat. Ez az űrszektorra is hatással. Ezeket a negatív hatásokat azonban szigorral ellensúlyozva minimalizálták.

Ennek eredményeképpen a munka tovább folytatódott és február 18-án sikeresen felbocsátották a Long March (?Hosszú Menetelés?) 2D rakétát. Így mondhatni nagyobb kihagyás nélkül sikerült maga mögött hagynia a cégnek a vírus okozta akadályokat, ahogy Kínában már lecsengőben van a járvány.

JAXA

A Japan Aerospace Exploration Agency (JAXA) és a Mitsubishi Heavy Industries (MHI) is viszonylagosan könnyen túllendültek a járvány okozta nehézségeken. Míg a JAXA egy közleményben felhívta munkásai figyelmét a munkahelytől való tartózkodásra a tünetek esetén és telephelyei kapuit bezárta a kiállítások és túrák előtt az MHI továbbra is keményen dolgozik a H3-as rakétáján mellyel a SpaceX Falcon 9-t akarják kihívni még idén.

Összegzés

Végezetül fontos megemlíteni mindegyik cég esetében, hogy a most kialakult helyzet következményei adott esetben csak sokkal később válnak kézzel foghatóvá. Ugyanis egy-egy program felkészülési és kivitelezési ideje normál esetben is éveket ölel fel, melyet a járvány okozta nehézségek csak tovább hosszabbítanak.

Továbbá, ahogy a NASA és az ESA is hangsúlyozza, a kialakult járványhelyzetet folyamatosan vizsgálják, és újabb intézkedések meghozatalára készek, ha a helyzet úgy kívánja. Ez azokra a szervezetekre is hatással lehet, melyek jelenleg csak nagyon kis mértékben érzékelik a járvány hatásait. Ilyen például az indiai ISRO mely egészen eddig csak a felvételi programját halasztotta el a vírus miatt.

Az űrkutatás semmiképp sem állt le. Lassulás is csak bizonyos a járvány által súlyosan érintett területeken érzékelhető. Azonban egy-egy kilövést befolyásoló faktorok (az időjárástól kezdve egészen a többi égitest röppályájáig és gravitációjáig) általában nagyon kis időintervallumot adnak meg ideális kilövési időpontnak, mely elhalasztása nem egy esetben az eredményezi, hogy évek múlva lesz csak lehetőség megismételni a kilövést. Ez a már belefektetett rengeteg erőt, energiát, tőkét és szürkeállományt veszélyezteti, illetve további erőforrások becsatornázását követeli.

Írta: Kertai Zoltán Péter

Címlapkép: Cape Canaveral, 2020. május 31.
Donald Trump amerikai elnök beszédének végén távozik a pulpitusról, miután Douglas Hurley és Robert Behnken amerikai űrhajósokkal a fedélzetén felbocsátották a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító űrhajóját és a Falcon 9-es hordozórakétát a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpont kilövőállásáról 2020. május 30-án. A két asztronauta a Föld körül kering? Nemzetközi Űrállomásra utazik. Csaknem tíz év múltán most el?ször szállít amerikai űrhajó amerikai asztronautákat a világűrbe, és ehhez a NASA először veszi igénybe egy magánvállalat űrjárművét.
(Forrás: MTI/EPA/Erik S. Lesser)

COVID-19: A modern dráma, főszerepben Kína és Olaszország

Szerző:

BSZK

ápr 3, 2020

Koronavírus - Olaszország. Róma, 2020. március 31.Félárbócon leng az Európa Unió zászlaja, az olasz nemzetiszínű zászló és Róma városának zászlaja (b-j) a koronavírus-járvány áldozatairól tartott megemlékezésen a római Capitolium-dombon elterülő Campidoglio téren, a városháza előtt 2020. március 31-én. Olaszországban, ahol 101 739-re nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma, és 11 591-en életüket veszítették, országszerte félábocra engedett zászlókkal és egyperces gyászszünettel emlékeznek a betegségben elhunytakra.(Forrás: MTI/EPA-ANSA/Fabio Frustaci)

2020 március. Közismert nevén ?koronavírus?, az eredetileg Kína Hupej tartományban megjelent járvány rövid idő alatt globálisan is elterjedt, rákényszerítve az országok vezetőit, hogy súlyos, a mindennapi életet alapvetően befolyásoló korlátozásokat vezessenek be. Alábbi írásunkban áttekintjük a kialakult helyzetet, és megvizsgáljuk, hogy a világ hatalmai hogyan használják fel ezt a saját pozícióik megerősítésére.

Andr? tutto bene ? Minden rendben lesz

Ezzel a közösségi médiában hamar felfutott kifejezéssel bíztatják egymást kitartásra az olasz csizma állampolgárai, de fel kell tennünk a kérdést, valóban minden rendben lesz?

A járványnak Olaszország a már recesszió közelében lévő gazdasággal és egy elöregedő társadalommal (átlagéletkor: 46.5 év, születési ráta 1.47 gyermek/nő) fut neki. Az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságát, az amúgy is gyorsan változó olasz politikai erőviszonyok között, egy törékeny kormánykoalíció vezeti, melynek a nyíltan euroszkeptikus külügyminiszterére Luigi Di Maiora hárult a feladat, hogy a járvány elleni küzdelemhez szükséges védőfelszerelést beszerezze külföldről. Az erőfeszítéseik eredményességéről a mikroblogján és Facebook live-ban számolt be a fiatal politikus, ahol az első külföldi segítséget, egy repülőgépet Kínából, rajta egészségügyi eszközökkel és orvosokból álló szakértő csapattal. ?Ezt nevezzük mi szolidaritásnak? , üzenve ezzel a kritikus helyzetben export tilalmat és korlátozásokat bevezető tagállamoknak. Még februárban Olaszország állandó képviselője az EU-ban Maurizio Massari, hivatalos úton felkérte a tagállamokat, hogy küldjenek szájmaszkokat, de egy ország sem válaszolt a kérésre, így nem meglepő, hogy a közösségen kívül kerestek megoldást. Kína olaszországi nagykövetségének közösségi oldalát egyből elárasztották a hálálkodó bejegyzések: ?Köszönjük? , ?Hatalmasok vagytok? , ?Nem úgy, mint Európa, ti segítetek rajtunk?.

Mégis mi állhat a hátterében, a gyors segítségnyújtásnak? A kérdés megválaszolásához először is tudnunk kell, Olaszországban van az EU második legnagyobb lélekszámú kínai közössége, több mint 300 ezer fővel. A gazdaság méretéhez képest kevésbé volt eddig számottevő a kínai tőke jelentősége, de ez minden bizonnyal rohamosan változni fog. A két ország közeledése egymáshoz oda vezetett, hogy szinte napra pontosan egy éve Giuseppe Conte és Hszi Csin-ping aláírta azt a szerződést, melyben Olaszország elsőként a G7 (és EU) országok közül csatlakozik az ?Egy övezet, egy út kezdeményezés?-hez (az Atlanti-óceán mindkét oldalán lévő szövetségesek megrökönyödésére). A felek 2,8 milliárd dollár értékben kötöttek megállapodást, melyben Olaszország vállalta, hogy megnyitja kikötőit a kínai befektetések előtt, a két ország bankrendszere mélyíti együttműködését, cserébe Peking kereskedelmi megrendeléseket biztosít az olasz mezőgazdasági, pénzügyi, ipari és energia szektor szereplőinek.

Diplomáciai gesztusként 2019 novemberétől, kínai és olasz rendőrök egy csoportja közösen járőrözött három héten keresztül Milánó utcáin (mint ismeretes rövidesen a nagyváros lett az egyik gócpontja a terjedő vírusnak), hogy a ?helyi kínai közösség és turisták biztonságát szavatolja?. A vírus januári megjelenésével az események felgyorsultak, és január 31-el Olaszország első európai országként (!) felfüggesztette kínai járatait, némi feszültséget okozva a két ország viszonyába. A köztársasági elnök Sergio Mattarella, azonnal igyekezett a kínai ?tigrist? kiengesztelni és nyílt levélben biztosította Hszi Csin-pinget (február 2.), a jövőben is számíthat Olaszországra, egyúttal vendégül látta a kínai nagykövetet (február 13.) az elnöki palotában. (a találkozó tetőpontján komolyzenei koncertet is tartottak tiszteletére).

Az európai tündérmese és harc a befolyásért

Ha megvizsgálunk kettő másik a ?Selyemút- projektben? érintett országot, jelesül Görögországot és Szerbiát, hasonlót tapasztalunk, mint Olaszország esetében. Előbbi országba a kérést követő nyolc napon belül juttattak el több tonna készletet a kínaiak, úgy, hogy közben otthon nekik is hatalmas szükségük lett volna rá. Szerbiának sem kellet sokat várni: ?Hiszek a testvéremben és barátomban Hszi Csin-pingben, és hiszek Kína segítségében (?) az európai szolidaritás csak egy tündérmese volt? – nyilatkozta Aleksandar Vucic szerb elnök megköszönve a kínai segélyt. Az Európai Unió tisztségviselői cáfolták, miszerint megakadályozták volna a segítség eljutását Szerbiába, a fennakadást azzal magyarázták, hogy a tagállamok prioritást élveznek a többi országgal szemben (igaz, ezt később korrigálták a nyugat-balkáni országok számára eljuttatott 38 millió euró összegű azonnali támogatással). A célzottan eljuttatott készletek mögött, tehát joggal sejthetünk rendszerszerűséget, amivel a stratégiailag kiemelt partnerországok segítségére siet Kína, így növelve befolyását a térségben.

A példájukat követve több és több ország (köztük Magyarország is) kér és kap segítséget Pekingtől. A legbeszédesebb nyilatkoztok egyike Litvániában született, az egészségügyi miniszter Aurelijus Verygától: ?Nem akarunk várni, a közös Uniós egészségügyi készletek beszerzésére.? Az ilyenfajta kiszolgáltatottság figyelmeztető jel sokak számára, és felveti nem kell-e újra gondolni a globális termelési láncokat (többek között) a kórházi felszerelések piacán, ezzel is csökkentve a függőséget Kínától.

Szimbolikus jelentőségű és jól lefesti a kontinensen uralkodó állapotokat, hogy Angela Merkelnek, akit sokáig Európa ?erős emberének? tartottak, karanténba kell vonulnia, orvosa koronavírus fertőzése miatt. Olaszországba eközben folyamatosan érkeznek az Egyesült Államok és Orosz Föderáció szállítórepülőgépei, fedélzetükön a szakértők és orvosok mellett létfontosságú egészségügyi készletekkel. Ezrek haltak már meg és az Európai Unió, most jutott el odáig egyeltalán, hogy a saját tagállamának terheit enyhítse egy 50 millió eurós ?gyorssegéllyel?, amit egészségügyi eszközök gyártására lehet fordítani. Nem véletlen hasonlította Massari a jelenlegi járványhelyzetet a 2015-ös migrációs válsághoz. Az olaszok másodszorra érezhetik úgy magukat, hogy az európai szövetségeseik cserbenhagyták őket.

A példák jól mutatják, válsághelyzetben, a már meglévő ellentétek szignifikánsabban tudnak elmélyülni a (északi-déli/ gazdag-szegény) tagországok között. Ha egy tagállam (pl. Olaszország) segítséget kér, a közösség többi tagja, mind a saját jól felfogott nemzeti érdekét fogja nézni, ami nem is okozna megütközést, hisz az államoknak ez a természetes reakciója. Esetünkben azonban egy olyan közösségről van szó, amelyben a szolidaritás alapvető értékként van meghatározva és a szerződésekben is kiemelt hangsúlyt kap. Megállapíthatjuk tehát, hogy extrém körülmények között, ez a közösségi szolidaritás rendre háttérbe szorul, pont akkor, amikor a leginkább szükség lenne rá.

Az említett tagországok és Szerbia esete egyúttal figyelmeztető jel is, az Ursula von der Leyen vezette Bizottságnak, a jövőben határozottabban és hatékonyabban kell a hasonló helyzetekben fellépnie, különben a tagállamok belső integráltsága mellett az egyébként tagjelölt országok integrációja is veszélybe kerülhet.

Vigyázó szemetek a kibertérre vessétek

A Sino-Amerikai konfliktus tehát ezzel újabb fordulójához érkezett és ez csak egy szelete annak, a gazdasági, diplomáciai, technológiai és katonai vetélkedésnek, mely Peking és Washington között zajlik a világuralomért. A kínai és iráni rezsim taktikája, hogy ?külső támadással? rémiszti állampolgárait, egyúttal igyekszik a járvány kezelésében elkövetett súlyos hibáikról is elterelni a figyelmet.

Ahogyan az várható volt, azonnal megkezdődött a harc a kommunikációs tér legnagyobb szereplői között. Ennek témái a vírus eredetével, terjedésével és az emberre gyakorolt hatásaival foglalkoznak elsősorban. Kína egy részletesen kidolgozott, világméretű propaganda kampányt indított, melyben a járvány kitöréséért az USA-t okolja, miközben magáról a vírussal sikeresen megküzdő nagyhatalom képét alakítja ki. Ennek része az a narratíva miszerint Peking áldozatot vállalva időt nyert a világ számára, hogy az felkészüljön a koronavírus megjelenésére. Visszatérő elem, hogy vírust az Egyesül Államok hadseregének katonái (!) terjesztették el Vuhan utcáin, ezzel meggyengítve a feltörekvő nemzet erejét. Ezt a súlyos vádat elsőként a kommunista ország külügyminisztériumi szóvivője fogalmazta meg, de hamar magas rangú kínai diplomaták osztották meg mikroblogjukon, sőt egyes orosz és iráni propaganda médiumok is átvették. Az iráni legfelsőbb vezető Ali Khamanei, szintén hasonlóan nyilatkozott az ügyről, biológiai támadást emlegetve országa ellen, amiért az USA és Izrael a felelős.

Kína gondosan ügyel rá, hogy a világ előtt a hírnevén ne essen csorba, ezért is történhetett meg, hogy még januárban egy dán lapban megjelent karikatúra eltávolítását követelte (sikertelenül).

Az USA egyenlőre visszafogott reakciója meglepő, de a szavak szintjén mindenképp már elkezdődött a válaszadás. Trump elnök és az adminisztráció tagjai azóta is mint a ?kínai vírus? hivatkoznak a járványra, azonban sok más egyéb dolgot kell tenni, ha elszeretnék kerülni, hogy Kína, mint megmentő tetszelegjen a világ előtt. Abban biztosak lehetünk, hogy a két ország tudósai mindent megfognak tenni, hogy elsőként találják meg a vírus elleni hatékony vakcinát. Amelyik hatalomnak ez sikerül, az bátran számíthat a világ előtti megítélésének jelentős javulásában (ami pedig a globális dominanciáért folyó küzdelemben elengedhetetlen).

Írta: Hende Olivér

Címlapkép: Koronavírus – Olaszország. Róma, 2020. március 31.
Félárbócon leng az Európa Unió zászlaja, az olasz nemzetiszínű zászló és Róma városának zászlaja (b-j) a koronavírus-járvány áldozatairól tartott megemlékezésen a római Capitolium-dombon elterülő Campidoglio téren, a városháza előtt 2020. március 31-én. Olaszországban, ahol 101 739-re nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma, és 11 591-en életüket veszítették, országszerte félábocra engedett zászlókkal és egyperces gyászszünettel emlékeznek a betegségben elhunytakra.
(Forrás: MTI/EPA-ANSA/Fabio Frustaci)

A koronavírus az amerikai kontinensen

Szerző:

BSZK

ápr 1, 2020

Koronavírus - Ecuador. Quito, 2020. március 19.Az ecuadori hadsereg katonái ?rzik az utcákat a Lenin Moreno ecuadori elnök által elrendelt karanténintézkedés betartása érdekében az ország fővárosában, Quitóban 2020. március 19-én. A dél-amerikai ország szigorított az új koronavírus miatt elrendelt ellenőrzéseken, ezentúl tüzetesebben vizsgálják, hogy kit engednek be Quitóba. Ecuadorban 199 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálozások száma elérte a 3-at.(Forrás: MTI/EPA-EFE/Jose Jacome)

USA

A WHO által járvánnyá nyilvánított koronavírus fertőzés első ismert megjelenése az Amerikai Egyesült Államok területén január 20-án került dokumentálásra, a fertőzött pedig egy turista volt, aki nemrég tért vissza Wuhanból, január 29-én pedig a Fehér Ház bejelentette, hogy felállították a Koronavírus Akciócsoportot. Emellett a nagyobb légitársaságok felfüggesztették a Kínába és az USA között közlekedő repülőjáratokat, március végére pedig az európai országok szintén felkerültek a tiltólistára. Miután a vírus megjelent az USA területén az egyes államok változó szigorításokat vezettek be, amelyek főként az utazás, a vásárlás és a munka kérdéskörét érintették. Napjainkban Amerika szerte 188,592 fertőzöttről és 4,056 halottról vannak információk.

A járványhelyzet kezelésének érdekében Donald Trump amerikai elnök elrendelte a Nemzeti Gárda bevetését Kaliforniában, New Yorkban és Washingtonban, emellett az USNS Mercy kórházhajót Los Angeles, míg az USNS Comfort kórházhajót New York kikötőjébe vezényelte az ellátást segítendő. A növekvő számú fertőzések miatt a haditengerészet 450 fős egészségügyi személyzetet küld Texas és Louisiana államokba. A fertőzés gyors terjedése miatt a hadsereg visszahívott több egészségügyi képzettséggel rendelkező leszerelt katonát, valamint, valamint egy tábori kórházat küld a különösen fertőzött területnek számító Manhattanbe.

Az elnök, hogy biztosítsa a szükséges pénzügyi támogatást a járvány megfékezéséhez, aláírta a koronavírustörvényt amely 8.3 milliárd dollárt biztosít a járvány kezelésére emellett a Federal Reserve 1.75%-ről 0.25%-ra csökkentette a kamatokat és kibocsájtott 700 milliárd dollár értékben kincstárjegyeket.

A járvány erősen érintette az amerikai piacot is, a tőzsdeindexek a járvány kitörése óta folyamatosan változnak, az amerikai DOW index március 16-án egy nap alatt esett 2,997 pontot, ez a legnagyobb esésé a tőzsdék történelmében. A pénzpiaci bizonytalanság kihatott a munkaerőpiacra is, az amerikai munkaügyi hivatal március 26-ai jelentése szerint a hónap során 211 ezerről 3,28 millióra nőtt.

A koronavírus Latin-Amerikában

A kínai Wuhanból indult koronavírus (COVID19) világjárvány Latin-Amerikát 2020 februárjában érte el, a vírus gyors terjedésének köszönhetően március 13-ára már minden ország rendelkezett legalább egy fertőzöttel. Több országban elsőként a vírus különböző külföldi utazásokról visszatérő állampolgárok szervezetében volt kimutatható. A járvány a térség országait különböző mértékben érintette, az adatok szerint a legfertőzöttebb országok Chile, Brazília és Ecuador.

A térség legnépesebb államama, Brazília rendelkezik jelenleg a legtöbb fertőzöttel, a kormányzat a terjedés visszafogásának érdekében korlátoznak minden 500 főnél nagyobb rendezvényt, illetve bezárták az általános iskolákat és egyetemeket a nagyobb városokban. Az ország törvényhozásának felső háza a szenátus március 20-án szavazta meg a szükségállapot kihirdetését, ezzel lehetőséget adva a kormánynak, a vírus által kiváltott gazdasági károk enyhítésére. A brazil kormány március 19-én hivatalosan bejelentette, hogy a járvány terjedése miatt lezárja szárazföldi határait, majd március 27-én egy újabb intézkedésben a légiközlekedést kizárólag az áruszállításra korlátozta.

A Sebastian Pinera vezette chilei kormány március 18-án hirdette ki a 90 napig tartó szükségállapotot, valamint bemutatta a kormány akciótervét, melyben többek között rendelkezik az alapvető élelmiszerek elosztásáról, valamint korlátozza az emberek mozgását a hadsereg segítségével,. Ezeket az intézkedések mellé még bevezetésre került egy kijárási tilalom, mely szerint az emberek este tíz és hajnali öt között nem léphetnek az utcára. A vírus terjedésének köszönhetően október 25-ére halasztották az ország új alkotmányának megszavazását. Az új alkotmány megalkotása a Pinera vezette kormányzatot megrengető tüntetéshullám miatt vált szükségessé. A jelenlegi vészhelyzet ellenére is több alkalommal tartanak tüntetéseket az országban. A járvány gazdadasági hatásait Sebastian Pinera elnök egy 11.7 milliárd dolláros segélycsomaggal tervezi redukálni, melynek fő célja a munkahelyek és a kisvállalkozások védelme. Ignacio Briones Chile pénzügyminisztere azonban nem számít jelentős gazdasági visszaesésre, véleménye szerint az ország legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Kínából érkező rendelések nem maradnak el, habár a termelők több problémával szembesülnek. Ennek ellenére szakértők szerint a térség kilátásait jelentősen befolyásolhatják a kínai gazdaságban beálló változások, hiszen Kína Brazília, Peru és Chile legjelentősebb kereskedelmi partnere. Emellett a régióra jelentős hatással lesznek a csökkenő olajárak is a Credit Suisse bank felmérése szerint. A pénzintézet számításai szerint egyedül Kolumbia és Peru esetében várható növekedés, de a térség GDP-je a számítások szerint 1,5%-kal fog csökkenni.

Szakértők szerint a vírus terjedése több okból nem közelíti meg az Európában és Észak-Amerikában tapasztalható méreteket, ezek közül talán az egyik legnyilvánvalóbb a népesség alacsonyabb átlagéletkora, valamint a kisebb népsűrűség. A járvány kezelésének módszerei országonként változnak, csakúgy, mint az ezeket övező vélemények. A salvadori kormány a vészhelyzet kihirdetése mellett, befagyasztotta a rászorulók bankkártya és hiteltartozásait, az ehhez hasonló intézkedések mellett azonban több Latin-Amerikai vezetőt is éles bírálatok értek viselkedésük vagy intézkedéseik miatt. Ebbe a csoportba tartozik például Jair Bolsonaro brazil és Anders Manuel López Obrador mexikói elnökök, akik több alkalommal médiahisztériának minősítették a járványt. A járványra való tekintettel tűzszünetet jelentett be a kolumbiai ELN szélsőbaloldali gerillahadsereg. Az ELN már több mint 50 éve aktív Kolumbia területén, a korábbi béketárgyalások a kormány és a gerillák között nem vezettek eredményre.

Kanada

Kanadában a járvány először 2020. január 27-én jelent meg, miután egy turista hazatért a járvány akkori epicentrumának minősített Wuhan városából. Napjainkban a 7474 fertőzöttet tart nyilván a kanadai kormány. A járvány terjedése miatt március 18-án Donald Trump amerikai és Justin Trudeau kanadai elnökök bejelentették, hogy a létfontosságú folyamatokon kívül minden forgalmat felfüggesztenek az amerikai-kanadai határon. A kanadai kormány is határozottan támogatja az otthonról történő munkavégzést, az ország elnöke Justin Trudeau is otthoni karanténból dolgozik, miután felesége koronavírus tesztje pozitív lett. A gazdaság helyzetének javítására a kanadai kormány egy 75 milliárd dolláros csomagot jelentett be, amely többek között havi 200 kanadai dolláros támogatást biztosít 4 hónapig azoknak, akik a járvány miatt vesztették el a munkájukat.

A járvány végeztével Észak- és Dél-Amerika országainak jelentős változásokkal kell szembenézniük. A térség gazdasági mutatói jelentősen romlanak. A járvány a politikai helyzetet is felborította több országban. Amerikában félbeszakadt a 2020-as előválasztás, valamint Bolíviában is elnapolták a lemondott Evo Morales utódjának megválasztását.

Írta: Párducz Árpád

Címlapkép: Koronavírus – Ecuador. Quito, 2020. március 19.
Az ecuadori hadsereg katonái ?rzik az utcákat a Lenin Moreno ecuadori elnök által elrendelt karanténintézkedés betartása érdekében az ország fővárosában, Quitóban 2020. március 19-én. A dél-amerikai ország szigorított az új koronavírus miatt elrendelt ellenőrzéseken, ezentúl tüzetesebben vizsgálják, hogy kit engednek be Quitóba. Ecuadorban 199 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálozások száma elérte a 3-at.
(Forrás: MTI/EPA-EFE/Jose Jacome)

A koronavírus és a biztonság fogalma

Szerző:

BSZK

márc 30, 2020

Koronavírus - Kijárási korlátozás. Budapest, 2020. március 31.Katonai rendészek járőröznek a Bosnyák téri piacon 2020. március 31-én. A koronavírus-járvány miatt kijárási korlátozást vezettek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Ebben a két hétben az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni. Az élelmiszerboltokat, drogériákat, patikákat 9 és 12 óra között kizárólag a 65 év felettiek látogathatják. A rendőrség a közterületeken "megnyugtató, segít?, empatikus és lojális intézkedésekkel" sarkallja a lakosságot a kijárási korlátozás betartására.(Forrás: MTI/Balogh Zoltán)

Az elmúltban pár hónapban a világ közösségi- és médiaoldalait bejárták a különböző figyelemfelkeltő ilyen és ehhez hasonló ? ?Koronavírus: zárlat Kaliforniában, országos karantén Argentínában, rendkívüli helyzet Marokkóban? vagy ? A budapesti cégek egyharmada home office-ba vonult? és ?A Commerzbank a német GDP 3,5 százalékos csökkenésére számít? címek és cikkek. A közölt információk alapjaiban véve osztják meg az országok lakosságát és egyúttal a nemzetközi közvéleményt is. Vannak akik a legnagyobb ?fenyegetettséget? csupán a hisztériakeltő médiakampányban látják, megint mások komolyan félnek a világjárványtól. Ami azonban teljesen egyértelmű, hogy a koronavírus egy új, komplex és globális biztonsági problémát jelent 2020-ban.

Mi is pontosan a koronavírus ?

A koronavírus egy nagyobb víruscsaládot jelöl, amely lipid burokkal rendelkező egyszálú RNS vírusokat foglal magába. Embert és számos állatfajt egyaránt képesek megbetegíteni, jellemzően madarakat és emlősöket, mint például tevéket, macskákat, denevéreket. A koronavírusok zoonozisok, azaz képesek állatról emberre terjedni. A koronavírus fertőzések okozta megbetegedések változó súlyosságúak lehetnek, a hétköznapi náthától a súlyosabb légúti megbetegedésekig. Súlyosabb esetekben a fertőzés tüdőgyulladást, akut légúti szindrómát, veseelégtelenséget és akár halált is okozhat. A hétből négy humán koronavírus általában enyhe- mérsékelten súlyos felső légúti tüneteket okoz, míg kettő súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus.

Hogyan és hol kezdődött minden ?

Hivatalos nevén a COVID-19 nevű vírus egy új fertőző tüdőgyulladást okozó betegség, melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és számos nemzetközileg elismert virológus[1] is pandémiának[2] minősített.

A fertőzés gócpontjaként Közép-Kína, Hubei tartományt és annak székhelyét, Wuhan várost jelölték meg 2019.november-december hónapokban, de azóta már majdnem az egész világot bejárta. Az eredetét tekintve számos elméletet dolgoztak ki, így szárnyra kapott többek között az a megállapítás is miszerint mesterségesen – az amerikai kormányt által – létrehozott a vírus.
Megint mások úgy vélik a kínai étkezési szokásokban keresendő a válasz. Ez utóbbit támasztja alá a helyi piac, az úgynevezett wet market higiéniai állapota [3] is. Ez onnan kapta a nevét, hogy vízzel öntik fel a padlót, mivel az élő állatok mellett van frissen vágott nyers hús is, vadon élő példányok, háziasított és haszonállatok így akár nyers denevér vagy kígyóhúst is. Feltehetően tehát a rossz higiéniás körülmények és ez utóbbiak nyers állapotban fogyasztása indíthatta el a problémát.

Magyarország helyzete ? a kezdetek és a jelen

A vírus rohamos terjedésének köszönhetően pár hét alatt Magyarországon is megjelent a vírus, annak minden következményével együtt. Ennek eredményeképpen a kormány, a 1012/2020(1.31) Korm. határozatával, 2020. január 31-én operatív törzset (Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs) hozott létre a COVID-19 pandémia elleni felkészülés és védekezés érdekében.

2020. március 4-én a Kormány elindította a koronavírussal kapcsolatos hivatalos tájékoztató (és egy kapcsolódó tartalmú Facebook)-oldalt. A járvány első magyarországi esetét Orbán Viktor miniszterelnök 2020. március 4-én jelentette be, az első elhunyt beteget pedig március 15-én jelentették a már említett kormányzati tájékoztató oldalon.

Március 11-én pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökségért felelős miniszter kihirdette az országos szintű veszélyhelyzetet amely határozatlan ideig tart és amelynek keretében visszatér a határellenőrzés a schengeni határokon is Ausztria és Szlovénia felé is. Továbbá csak a magyar állampolgárok léphetnek be hazánkba a leginkább fertőzött országokból (Dél-Korea, Kína, Irán és Olaszország), de ők is rögtön kéthetes hatósági karanténba kerülnek, és bezárnak az egyetemek, színházak, mozik.

Ezt követően március 17-én a kormány felállított tíz akciócsoportot a járvány kezelésére és a megelőzésre. A csoportok között van oktatásügyi, járványügyi, egy a létfontosságú vállalatok védelmére, a nemzetközi koordinációért felelős, a kommunikációs, a rendkívüli jogrendért és határrendészetért felelős csoport is. Mindezek mellett pedig egy pénzügyi és egy gazdaság újraindításáért felelős csoportot is felállítottak.

Jelenleg 2020. március végén Magyarországon a fertőzöttek száma 447 fő, az elhunytaké 15 fő, míg a gyógyultak 34 főt számlálnak. Továbbá 73 fő került karanténba és további 13301 fő vár kivizsgálásra.

Mely területeket érinti a vírus, mint globális biztonsági probléma ?

Napjaink változó környezetében a ?biztonság? fogalma sokkal komplexebbé és bonyolultabbá vált, mint amilyen akár csak 20 évvel ezelőtt volt. A Buzan-féle biztonságértelmezést és szektorokat alapul véve a koronavírus érinti a gazdasági, politikai és a társadalmi szektorokat is.

Először a kormány az egészségügyi és gyógyszerfejlesztéssel foglalkozott, így a társadalmat, annak épségét, fejlődését és a fenntarthatóságot érintő problémákkal. Az elsőszámú nehézséget a koronavírussal fertőzött betegek ellátása és a normál betegellátástól való elkülönítése okozza. Például ,hogy külön intenzíven kell elhelyezni a két típusú beteget, így külön intenzívosztályok kialakítására van szükség, magasabb eszközigénnyel. Ez olyan mértékben lefoglalja az egészségügyet, hogy a megfelelő számú férőhely hiányában szelektálni kell a betegek között. Azaz melyik ember milyen típusú ellátást kap, mikor és melyik kórházban (járványkórházakat létesítettek), illetve megvan-e a megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz hozzá.[4]
A rendszer tehermentesítésére egy konténer-kórház felállítását rendelte el a kormány a kiskunhalasi bűntetésvégrehajtási intézet mellett, mely 150 fő befogadására lesz alkalmas.
Illetve a fertőzés megfékezése érdekében a mentőautókat amelyekkel koronavírusos betegeket szállítottak speciális fertőtlenítő állomásokon kerülnek tisztításra.

Továbbá megindultak a kontaktkutatások is, melyek keretében az orvosok igyekeznek megállapítani melyik beteg kitől kaphatta el a fertőzést, illetve hány további potenciális beteggel kell számolni. Így fontos eredmény volt az is, hogy a külföldi laboratóriumokban már izolált vírust a magyar kutatók első alkalommal március 17-én a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) egy magyar beteg mintájából, hogy szaporíthassák és felhasználhassák a magyar vakcinakutatáshoz. A szakember szerint ezzel lehetőség nyílt a magyarországi tudósok számára is a vakcinafejlesztésre és új vírusellenes terápiák kipróbálására és védőoltás kifejlesztésére. Kacskovics Imre az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője szerint, a kifejlesztendő gyógyszer azonban még nem védőoltás, hanem csak rövid ideig tartó passzív immunitást biztosít, azonban arra nem képes a szervezetet felkészíteni, hogy az maga vegye fel a harcot a kórokozó ellen. Továbbá Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése alapján a vírus kezelésére megfelelőnek tartott hatóanyagtartalommal (hidroxi-klorokin-szulfát) rendelkező gyógyszerek alapanyagának exportját az országból. De ennek nyomán Magyarország képes lehet önellátóvá válni és saját oltóanyagot is kifejleszteni.

A gazdasági problémákat is érdemes kiemelni amelyről Orbán Viktor miniszterelnök úgy vélekedik, hogy nem néhány hétről van szó, hanem hosszú hónapokról. Azaz a vírus lefolyását követően jelentős és hosszú következményekkel kell majd számolni az országnak.
Ennek első jelei 2020. februárjában jelentkeztek. A koronavírus terjedésével kapcsolatos események, hírek hatására ugyanúgy, ahogy a világ többi részén is, a magyarországi üzletekből is elkezdtek hiánycikké válni a kézfertőtlenítők, az arcmaszkok és a tartós élelmiszerek, azonban az ebből fakadó hiányt a kereskedelem hamar orvosolta.
Távolabbra mutat az a tény, hogy a legtöbb szórakoztatóipari egység és szolgáltató (éttermek, konditerem, fodrászat) nem beszélve az olyan nagyobb cégekről, mint például az Audi, az Opel a Mercedes és a Suzuki autógyárak – akik bejelentették felfüggesztik a termelést – bezárásával, rengeteg ember válik ideiglenesen munkanélkülivé, így veszélybe sodródik mindennapi megélhetésük is.
A kormány ennek a problémának orvoslására és a gazdaság újraindításához radikális lépéseket tett. Orbán Viktor azt mondta, a veszélyhelyzet kihirdetése óta eltelt időben megszervezték Magyarország „kollektív önvédelmét”, a közös védekezést a világjárvánnyal szemben, és eljött az ideje, hogy a járvány- és egészségügyi kérdések mellett gazdasági döntéseket is hozzanak. Ennek jegyében minden magánszemély és vállalkozás eddig felvett hiteleinek tőke- és kamatterheit év végéig a fizetési kötelezettségeit felfüggesztik. Illetve a rövid lejáratú vállalkozási hiteleket június 30-ig meghosszabbítják, a THM-eket pedig a banki alapkamat plusz 5%-ban maximalizálják. Továbbá a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport, a kulturális szolgáltatások és személyszállítás területén a munkavállalási szabályok is jelentősen rugalmasabbá váltak, így a munkaadók és a -vállalók könnyebben meg tudjanak egyezni egymással.

Tehát a biztonság fogalmának több területét és értelmezését is érinti a vírus.
A kutatások kimutatták, hogy nem önmagában a vírus veszélyessége okozza a fő problémát, sokkal inkább a társadalomra gyakorolt hatása. Alapjaiban véve osztja meg a lakosságot a vírus kezelése, éppen akkor amikor a leginkább összehangoltan kellene együttműködni. Az emberek egy része fél, nem érzi magát biztonságban, úgy éli meg a járványt, mint a történelem önismétlését (spanyolnátha járvány söpört végig a világon 1918-19-ben), megint mások úgy vélik ez csak félelemkeltés. Az emberek eltérő álláspontjai, eltérő viselkedést idéznek elő, azaz lesznek akik sem a legegyszerűbb szabályokat (kézmosás, kézfertőtlenítés) vagy a komoly megszorításokat (lakhelyelhagyási tilalom Olaszországban) sem tartják be. Ez további lehetőséget nyújt a vírus rohamos terjedésének és így a társadalmi szektor mellett a biztonság gazdasági és végső soron politikai szektorainak befolyásolására.

A koronavírus a gazdaságra is tagadhatatlanul komoly terheket ró, jól példázzák ezt a fent említett termelés-leállítások vagy az, hogy a kormány segélycsomagok összeállítására kényszerül. Számos ágazat esik vissza, így a turizmus-vendéglátás vagy az autóipar, ezek pedig hosszabb távon munkanélküliséget és a társadalmi olló kinyílásához eredményezik, tovább mélyítve a lakosság közötti különbségeket.

Végső soron a probléma globális szinten a biztonság politikai területét is érinti, hiszen Donald Trump amerikai elnök kísérletet tett a vakcina monopolizálására. Amennyiben ezt sikerült volna elérnie, számos önálló vakcinafejlesztési kapacitással nem rendelkező állam esett volna el a biztonságot jelentő gyógymódtól. Ez feltehetően tovább fokozta volna az emberek elégedetlenségét és félelemérzetet, mivel tudnák egy másik ország állampolgárai már biztonságban vannak, velük ellentétben.

Összefoglalva tehát a koronavírus nem egy gyorslefolyású, pár hetet felölelő probléma, sokkal inkább egy hosszú hónapokon át elhúzódó eseménysorozat lesz, mely komoly nyomást gyakorol az országra, a lakosságra és a kormányra is.

Írta: Haiszky Edina

Címlapkép: Koronavírus – Kijárási korlátozás. Budapest, 2020. március 31.
Katonai rendészek járőröznek a Bosnyák téri piacon 2020. március 31-én. A koronavírus-járvány miatt kijárási korlátozást vezettek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Ebben a két hétben az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni. Az élelmiszerboltokat, drogériákat, patikákat 9 és 12 óra között kizárólag a 65 év felettiek látogathatják. A rendőrség a közterületeken „megnyugtató, segít?, empatikus és lojális intézkedésekkel” sarkallja a lakosságot a kijárási korlátozás betartására.
(Forrás: MTI/Balogh Zoltán)

[1] A virológia a mikrobiológia egyik részterülete, a vírusokkal foglalkozó tudományág. A virológusok a vírusok szerkezetét, rendszertanát, törzsfejlődését tanulmányozzák, valamint azt, hogyan fertőzik meg a sejteket, hogyan lépnek kapcsolatba a gazdaszervezettel és annak immunrendszerével, milyen betegségeket okoznak; ezenkívül módszereket dolgoznak ki izolálásukra és tenyészetben való szaporításukra.

[2] világjárvány

[3] súlyosbítja a tényt, hogy a market fertőtlenítése után sem tűnt el területéről a fertőzés (ez igazolhatja továbbá a vírus mesterséges eredetét is)

[4] Ezek között számos dolog szerepel, így a lélegeztetőgépek, az injekciók, a speciális védőeszközök, a mentőautók fertőtlenítésére szolgáló és egyéb speciális eszközök.

V&B 01 ? Vallás és biztonság hírfigyelő, 2020. március

Szerző:

BSZK

márc 29, 2020

Kedves Olvasó!

A mai naptól új rovattal jelentkezünk a biztonsagpolitika.hu biztonságpolitikai szakportálon. A hírelemzések a vallás és biztonság új kutatási területhez köthetők, melyek elsősorban nemzetközi példákból kiindulva vizsgálják vallás és biztonság kapcsolatát, a vallási közösségek helyzetét, valamint az ezekhez kapcsolódó biztonsági kihívásokat. A terület egyre nagyobb jelentőségére tekintettel bízunk olvasóink növekvő érdeklődésében.

Dr. Kaló József

(A Vallás és Biztonság Műhely vezetője)

Az európai egyházellenes vandalizmus

Az Európai Keresztényellenességet Figyelő Központ (Observatory on Intolerance and Discrimination Against Christians in Europe) 2005 óta adja ki éves riportját, amely összefoglalja és számszerűsíti az adott év európai keresztényellenes incidenseit. Ezen támadások a fizikai erőszak mellett olyan alapvető emberi jogokat sértenek, mint a vallás-, szólás-, és véleményszabadság. A jelentés megfogalmazása szerint keresztényellenes tevékenységnek tekinthető többek között a vallási szimbólumok eltávolítása közterületről, keresztény diákok, üzlettulajdonosok elleni diszkrimináció, vagy a keresztényekkel szembeni negatív sztereotípia megjelenítése a médiában.

Az Observatory tavalyi jelentése szerint 2018 folyamán 325 keresztényellenes incidens történt, emellett a Gatestone Insitute riportja 2019-re vonatkozóan már közel 3000 esetet számol. A kereszténység ellen elkövetett vandalizmus Európában leginkább az egyházi intézmények elleni támadásokban jelenik meg. Általában templomokba, iskolákba és temetőkbe törnek be, és fosztanak ki, de a gyújtogatás és egyéb károkozás is gyakori eset. Az incidensek aránya Nyugat-Európában a legjelentősebb, azon belül Franciaországban, Spanyolországban, Németországban (ahol protestáns templomok is ki vannak téve az efféle támadásoknak), Nagy-Britanniában és Olaszországban a legmagasabb. A jelentés szerint Franciaországban és Németországban az elkövetők nagy része muszlim bevándorlók közül kerül ki, ezzel szemben Spanyolországban leggyakrabban anarchisták, szélsőbaloldali szimpatizánsok és radikális feministák (a templomok rongálásával fejezik ki a patriarchátus elleni tiltakozásukat) az elkövetők.

2020-ban is már több tucat incidensről tett jelentést az Observatory, amelyek továbbra is legnagyobb arányban a francia, brit, és német templomokat érinti. Az egyházellenes vandalizmus növekvő tendenciája jelentős biztonsági kockázatot fog jelenteni a többségében keresztény Európa számára.

Írta: Ács Nóra

Nigériai keresztényüldözések

Korunkban a keresztényüldözés sok országot és több mint 260 millió keresztényt érint az Open Doors 2019-es World Watch Lista 2020 kimutatásai szerint. Manapság a világban körülbelül 400 millió keresztényt üldöznek, az egyházi vezetők nyilatkozatai szerint minden ötödik percben megölnek egy keresztényt a hite miatt. A legtragikusabb évnek 2014-et tartják. Legnagyobb veszélyben a keresztények Szíriában, Irakban és Nigériában vannak, de erősen üldözik őket Észak-Koreában, Szomáliában, Afganisztánban, Szudánban, Iránban, Pakisztánban és Eritreában is. Gyakorlatban a keresztényüldözés országonként eltérő módon jelenik meg. Több muszlim országban a muszlimról keresztény vallásra áttérést törvények tiltják, az áttérők akár halálbüntetéssel is számolhatnak. Akiről azt mondják, hogy megsértette a Koránt vagy a prófétát, szintén halálbüntetéssel sújtják. Rendszeresen támadnak keresztény településeket, az ott élő keresztényeket megölik, elűzik, házaikat felgyújtják.

Egy felmérés szerint a nyugat-afrikai országokban 2020 eleje óta nem kevesebb, mint 350 keresztényt öltek meg. Nigériát a ?védtelen keresztények gyilkos mezőjének? is nevezik, ahol egyre súlyosabb méreteket ölt a keresztényüldözés. 2020. január 9-én éjszaka muszlim vallású pásztorok kerítették be Kulben falut, és meggyilkoltak 13 keresztényt, a többi lakost pedig a lakhelyük elhagyására kényszerítették, akik az erdőbe menekültek. Több atya nyilatkozott arról, hogy szinte minden nap éri támadást őket, nem mernek kimozdulni. A támadások többségéért a Nyugat-Afrikában szétszórt fuláni népcsoport a felelős, azonban más tanulmányok szerint az összecsapások nem vallási alapúak, hanem a termőföldért és vízért folytatott folyamatos küzdelem részét képezik.

Egyéb felhasznált irodalom: Kaló József: Keresztények ellen elkövetett erőszakos cselekmények a 2019-es évben. In: Ujházi, Lóránd; Kaló, József; Petruska, Ferenc (szerk.) Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019. Budapest, Magyarország : Háttér Kiadó, (2019) pp. 25-42. , 17 p.

Írta: Németh Csenge

India csak a muszlim bevándorlóknak nem adná meg az állampolgárságot

Az indiai parlament két vitás törvénytervezetet is elfogadott decemberben. Az egyik intézkedés szerint a kötelező állampolgársági regiszter folyamatában csak az vehet részt, aki valamilyen dokumentummal igazolni tudja, hogy szülei is és ő is Indiában születtek. Egy másik intézkedés emellett azt írta elő, hogy azon személyek, akik 2014. dec. 31-e előtt érkeztek Indiába Pakisztánból, Bangladesből vagy Afganisztánból, és muszlimok, azok nem kaphatnak semmilyen körülmények között állampolgárságot ? míg hasonló szabályozás nincs semmilyen másik vallási csoportra sem. Az 1,35 milliárd lakosú Indiában ugyan az államalapítás óta hindu többség van, de 2014-ig egyértelműen szekuláris módon működött az állam, ezzel is könnyítve a 170 milliós muszlim lakosság hétköznapi életét. 2014-ben azonban a hindu nacionalista Bharatíja Dzsanata Párt (BJP) került hatalomra Narendra Modi miniszterelnök vezetésével, melynek következtében az ország kizökkent az egyensúlyi állapotából. Javarészt a hindu nacionalista kormány hatalomba kerülésének köszönhetően növekedett a keresztényüldözések száma is Indiában: ?Ezekben az országokban régóta tart a hívők elnyomása, de most egy növekvő tendenciát tapasztalunk? ? fogalmazott Andrew Boyd, a Release International szóvivője a Fox Newsnak részben India kapcsán.

Amit Shah kormánypárti képviselő ugyanakkor kiemelte, hogy India 566 muszlim menekültnek biztosított eddig állampolgárságot 2014 óta, így alaptalanok a rasszista rágalmak ellenük. Döntésüket ? saját állításk szerint ? arra alapozták, hogy nem tartják valószínűnek, hogy muszlim többségű országokból egy hindu többségű országba meneküljenek állampolgárok vallási üldöztetés okán.

A nemzetközi közösséget is megosztotta az indiai állampolgársági törvény. Míg Imran Khan, Pakisztán miniszterelnöke mélyen elítélte a ?fasiszta Modi-kormány üldöztetését?, addig Donald Trump idén februári látogatása során dicsérte az indiai toleranciát. ?A nemzetük, ahol kéz a kézben, harmóniában élnek a hinduk, a muszlimok, a szikhek, a dzsainok, a buddhisták, a keresztények és a zsidók, mindig is inspiráció lesz mindenki számára? ? fogalmazott az amerikai elnök az ahmedabadi Motera Stadion közönségének. Mindeközben Delhi-szerte összetűzések voltak muszlimok és szélsőséges hindu csoportok között, melyekben 200-an megsebesültek, 21-en pedig életüket vesztették.

Írta: Gönczi Róbert

Orosz-ukrán egyházszakadás?

Nem mindennapi események zajlanak az ortodox vallási életben 2018 októbere óta, hiszen a konstantinápolyi pátriáka elismerte az ukrán egyház önállóságát. Nem sokkal ezután, 2019. december 26-án az orosz egyház vezetője bejelentette: megszakítja kapcsolatait a pátriákával. Ez azonban elsősorban nem vallási, hanem politikai alapú konfliktus, amely a 2014-es ukrán forradalomhoz és a Krím félsziget oroszok általi annexiójához köthető.

Ezt igazolja az is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2020. március 10-én nyilvánosságra hozta, hogy alkotmányba foglaltatná az ?Istenbe vetett hit? és az ?ezeréves orosz hagyomány? kifejezéseket, igazolva ezzel az oroszok istenhitét és azt, hogy a Kreml ?meg fogja védeni az oroszok, az orosz nyelvűek és ortodox egyházuk érdekeit?. Azaz, továbbra is igyekszik fenntartani expanzív külpolitikáját, és azt akár a vallás eszközével is támogatni és elhárítani az újabb nemzeti egyházak kiválását az orosz patriarchátus alól. Így is igyekszik fennhatósága alatt tartani a poszt-szovjet és az érdekszférájába tartozó egyéb állomokat.

Illetve érdekes tény, hogy nem olyan régen Kirill Gungyájev pátriáka kitüntette az FSZB igazgatóját. Az elnök szándéka és ez is mutatja, milyen közel van a Kreml hatalma a moszkvai ortodox patriarchátushoz, hiszen évről évre erősödik kapcsolatuk alapvetően közös politikai céljaiknak köszönhetően.

Írta: Haiszky Edina

A megagyülekezetek hatása a 2020-as amerikai elnökválasztásra

Az Amerikai Egyesült Államokban 2020 novemberében kerül sor az elnökválasztásra, a politikai kampány azonban már elindult. A megagyülekezetek többezer embert, így potenciális szavazatot tömörítő intézmények, amelyek képesek befolyást gyakorolni a választás kimenetelére.

Az év elején Donald Trump elnök, valamint egyik Demokrata Párti kihívója, Pete Buttigieg is megszólította a megagyülekezetek hívőit. Az elnök az evangéliumi King Jesus közösségben (Miami), a versenyt azóta elhagyó jelölt pedig Des Moines-ben (Iowa) tett látogatást. A 2016-os elnökválasztás tapasztalata alapján a fehér, protestáns hívők könnyen mozgósíthatók voltak a Republikánus Párt mögött, így érthető, hogy Trump elnök törekszik a széles szavazóbázis megtartására.

Az elnökválasztás mérföldköve, a szuperkedd eredményeképp Joe Biden (korábban Barack Obama alelnöke, a Demokrata Párt jelöltje) tizenegy, Bernie Sanders szenátor négy államban nyerte meg a demokrata előválasztásokat, a republikánus előválasztásokon Trump elnök mind a 13 államban győzött.

A koronavírus (COVID-19) jelentős befolyást gyakorol az elnökválasztás kimenetelére, a megagyülekezetekre, mint szavazóbázisra gyakorolt hatása pedig egyértelműen érzékelhető. A közösségek adaptivitását bizonyítja, hogy számos lelki vezető váltott online istentiszteletek megtartására a személyes érintkezés helyett. A világjárvány elleni védekezés fontossága azonban nem jutott el az összes közösségbe, és a személyes találkozások elkerülésére való felszólítás ellenére némely egyház nyitva tartotta kapuit, az első alkotmánykiegészítésre (a vallásszabadság tiszteletben tartására) hivatkozva. Arra is látható példa, hogy a megagyülekezetek segítséget nyújtanak a járvány megállítása érdekében, így hozzájárulnak a teszteléshez és a potenciális fertőzöttek szűréséhez.

A megaegyházak fontos elemek a politikai bázisképzésben, azonban a világjárvány következtében formálódik jellegük, ezzel az elnökválasztásra gyakorolt hatásuk is változhat.

Írta: Györgyi Dominika

Koronavírus és antiszemitizmus

A vírus globális terjedésével, felütötte a fejét egy másik ?járvány? is, amely szerint a megbetegedésekért a zsidók tehetők felelőssé. A már a középkorban ismert koncepció, napjainkban is követőkre talál a világ minden táján. A Rágalmazás Elleni Liga (ADL) szélsőségeket kutató szakértője Alex Friedfeld szerint, a vírus első detektálásával egyidőben, már megjelentek az első konspirációs teóriák és antiszemita gondolatok a közösségi média legnagyobb felületein (Facebook, Twitter, Instagram). A nyugati világban a rasszista, fehér felsőbbrendűséget hirdetők között is hamar elterjedtek a különböző elméletek a betegség kapcsán. Ezek közül egyesek, nagy lehetőséget látnak a kialakult helyzetben, és arra biztatják egymást, a megfertőződötteket, próbáljanak eljutni Izraelbe, hogy terjesszék a vírust és így segítsenek megszabadulni a zsidóktól. Elérve ezzel a végső célt számukra, egy etnikailag ?tiszta?, ?fehér? Föld létrehozását.

Az iszlám világban szintén rengeteg találgatás kapott médiavisszhangot, melyekben visszatérő elem, hogy a járvány a kommunista Kínán, mint az elnyomott ujgur hittestvérek miatti büntetés jelenik meg. Az Iszlám Állam például arra kérte tagjait hírlevélben, maradjanak távol Európától, nehogy megfertőződjenek és így elveszítsék harcképességüket az ellenségeikkel szemben. Törökországban az egyik televízióba behívott vendég pedig azt állította: a zsidók és cionisták tervezték meg a koronavírus terjedését, amit vegyifegyverként használnak a Föld országai ellen. A síita Iránban radikális mullahok a követőiknek megtiltják, hogy Izraelben gyártott gyógyszerekkel kezeljék magukat: ?Inkább megkockáztatom a dolgot a vírussal szemben, minthogy egy izraeli oltóanyagot vegyek be? ? hangzik az egyik nyilatkozat.

Írta: Hende Olivér

A béke határvonala ? az egyiptomi koptok helyzete

Február 23-án, Bariban megrendezésre került a Mediterráneum: A béke határvonala című nemzetközi találkozó, amelyen a Földközi-tenger térségéből érkező katolikus vallási vezetők vettek részt. Az eseménnyel kapcsolatban a La Croix interjút készített Ibrahim Iszák Szidrakkal, a kopt keresztények pátriarkájával, amelyet magyar nyelven a Kaposvári Egyházmegye tolmácsolásában olvashatunk. A vezető nyilatkozott a jelenlegi kopt-muszlim kapcsolatok alakulásáról is. A pátriárka szerint Egyiptomban jelenleg béke van, azok a fanatikusok pedig akik a koptok életére törnek, Egyiptom egységére is veszélyt jelentenek.
A vezető egyúttal kiért arra is, hogy habár az egyiptomi koptok nem gyakran kommunikálnak a muszlim vallási vezetőkkel, társadalmi tevékenységeik a muzulmánokat is érintik. A koptok többek között 170 katolikus iskolát tartanak fent, amelyekbe az iszlám tanait követő gyerekek is járnak. Ezekben az intézményekben az írás-olvasás mellett a fiatalok elsajátíthatják az egymás vallása iránti tiszteletet, a pátriárka szavaiból ítélve tehát a fiatalabb generáció jó úton halad egy vallásilag kevésbé megosztott társadalom kiépülése felé.

Február végén múzeum nyílt a 2015. február 15-én, Líbiában meggyilkolt 21, többségében kopt mártír tiszteletére. A cikk az Iszlám Állam által kivégzett hívők életét bemutató tárlat mellett kitér arra, ? a pátriárka előbb bemutatott álláspontjával szemben ? hogy a koptok élete Egyiptomban a viszonylagos vallásszabadság ellenére sem egyszerű. A keresztényeket még mindig gyakran érik atrocitások, leginkább társadalmi kirekesztés, és diszkrimináció formájában.

Sajnos a jelenlegi vírushelyzet a koptokat sem kíméli. Akárcsak a világ megannyi pontján, Egyiptomban is megjelent az új típusú koronavírus, amely a helyi hívőket is óvintézkedések meghozatalára késztette. Március 20-tól a kopt egyház is korlátozta a vallási eseményeken résztvevők számát, hogy elkerülhessék a hívők tömeges megfertőződését.

Írta: Fuksz Emese

Iszlamista terrorakciók Afrikában

Március 17-én a Boko Haram nevű iszlamista terrorszervezet támadást indított a nigeri hadsereg támaszpontja ellen a Diffa tartománybeli Tounmmourban. A támadást a nigeri hadsereg sikeresen visszaverte, az összecsapásban 50 Boko Haramhoz tartozó harcos vesztette életét, egy katona pedig megsérült. A hadsereg jelentése szerint több gyanúsítottat elfogtak, illetve lefoglaltak két, az iszlamisták által használt járművet.

Március 23-án a Boko Haram harcosai rajtaütöttek a csádi hadsereg alakulatain Boma városa mellett a Csád-tó szomszédságában. Az összecsapás során 92 katona vesztette életét, valamint 47-en megsebesültek jelentette be az országot 1990 óta vezető Idriss Déby elnök. Az elnök emellett kijelentette, hogy ez volt a legtöbb áldozatot követelő támadás, amelyet a csádi hadsereg története során elszenvedett. Szintén március 23-án a nigériai hadsereg legalább 70 katonája vesztette életét, amikor a Boko Haram harcosai több RPG rakétát lőttek ki az őket szállító konvojra. A támadásban az elhunytak mellett több ember megsérült, illetve a Boko Haram több foglyot is ejtett.

Március 15-én életét vesztette az ENSZ Közép Afrikai Köztársaságban állomásozó missziójának (MINUSCA) egyik katonája. A Burundiból származó katona az iszlamista anti-Balaka milicistákkal folytatott tűzharc során esett el, a milicisták által megostromlott Grimari városában. Mankeur Ndiaye az ENSZ Közép Afrikai Köztársaságba küldött megbízottja elítélte a történteket, valamint a tettesek bíróság előtti felelősségre vonását szorgalmazta.

Írta: Párducz Árpád

A Sárga-tenger országainak történései

Kínában a koronavírus járvány ellenére sem szűntek meg az egyházellenes fellépések. A hatalmas ország egyházai nagyjából 30 millió dollár értékű adományt küldtek Wuhan megsegítésére februárban. A Kormány nem nézi jó szemmel a segélytevékenységet, mert saját tekintélyének csökkenését látja azok mellékhatásaként. Pekingben rendőrségi eljárás alá vontak felekezeti vezetőket, mert segélyszállítmányokat küldtek Wuhanba és felszólították őket a tevékenység beszüntetésére. Mindezek ellenére március 2-án az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 43. ülésén egy magas rangú kínai diplomata azt állította, hogy Kínában évszázadok óta élnek együtt a különböző vallások. Ez jól mutatja, hogy a kínai kultúrának része a tolerancia és az elfogadás. A Tianjin-i Etnikai és Vallási Ügyek Bizottságának éves működési terve alapján 2020-ban szigorodni fog a vallás fölött gyakorolt kontroll. A Bitter Winter-nek egy helyi lakástemplom lelkésze is megerősítette ezeket az információkat, saját tapasztalatai alapján.

Eközben Dél-Koreában a hatóságok szerint a szekta egy idős tagjától kiindulva legalább 9000 tag fertőződött meg a wuhani koronavírussal a Shincheonji vallási közösségben. A majd 230.000 embert tömörítő közösség így szerepet játszhatott a koreai gócpont kialakulásában.

Március 13-án Kína Anhuj tartományában két templomról távolították el a keresztet Twitter-bejegyzések szerint. Az egyik eset helyszíne Bozhou, a másiké Bengbu volt.

Március 16-án Hong Kong volt püspöke, Joseph Zen aggályait fejezte ki a Vatikán és Kína között februárban kötött püspökválasztási egyezménnyel kapcsolatban. Szerinte a Szentszék ezzel elárulta a kínai katolikusokat.

Írta: Patocskai Péter

Szerkesztette: Gönczi Róbert

1...353637...113 36. oldal a 113-ból

biztonsagpolitika.hu

A görög migrációs válság és az EU-török együttműködés

A Belgrád-Pristina dialógusért és Nyugat-Balkán régióért felelős különmegbízott kinevezése

EU hírfigyelő – 2020. április

Koszovó 2017-2020

A koronavírus kezelése Izraelben és hatása a biztonságra

A koronavírus járvány hatása az űrkutatásra

COVID-19: A modern dráma, főszerepben Kína és Olaszország

A koronavírus az amerikai kontinensen

A koronavírus és a biztonság fogalma

V&B 01 ? Vallás és biztonság hírfigyelő, 2020. március

Kiemelt témák

The Relationship Between Attack and Defense in Warfare Theoretical Foundations and Historical Lessons

Amerika, 2026 Március

“World War III” as a Discursive Risk Factor: Historical Lessons, Contemporary Escalation Drivers, and Implications for Nuclear Stability

Transatlantic Debate Intensity 2006–2026: Extended Analytical Study

Twenty Years of Security Discourse: Why Context Still Matters

A szíriai kisebbségek helyzete 2025-ben: vallási és etnikai csoportok jogi, politikai és társadalmi státusza, valamint migrációja

biztonsagpolitika.hu

NÉPSZERŰ CIKKEK

A Wagner csoport

A mexikói kábítószer-kereskedelem legjelentősebb szereplői

Kelet-Közép-Európa szerepe a NATO kollektív védelmi rendszerében

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

biztonsagpolitika.hu

Kiemelt témák

biztonsagpolitika.hu

NÉPSZERŰ CIKKEK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

Cookie (süti) beállítások

Adatvédelmi beállítások

A kurzor segítségével aktiválhatja és deaktiválhatja a különböző típusú cookie-kat

Ez a honlap használja:

Ez a weboldal nem használja:

Ez a honlap használja:

Ez a weboldal nem használja:

Ez a honlap használja:

Ez a weboldal nem használja:

Ez a honlap használja:

Ez a weboldal nem használja:

Ez a honlap használja:

Ez a weboldal nem használja:

A kurzor segítségével aktiválhatja és deaktiválhatja
a különböző típusú cookie-kat