USA

A WHO által járvánnyá nyilvánított koronavírus fertőzés első ismert megjelenése az Amerikai Egyesült Államok területén január 20-án került dokumentálásra, a fertőzött pedig egy turista volt, aki nemrég tért vissza Wuhanból, január 29-én pedig a Fehér Ház bejelentette, hogy felállították a Koronavírus Akciócsoportot. Emellett a nagyobb légitársaságok felfüggesztették a Kínába és az USA között közlekedő repülőjáratokat, március végére pedig az európai országok szintén felkerültek a tiltólistára. Miután a vírus megjelent az USA területén az egyes államok változó szigorításokat vezettek be, amelyek főként az utazás, a vásárlás és a munka kérdéskörét érintették.  Napjainkban Amerika szerte 188,592 fertőzöttről és 4,056 halottról vannak információk.

A járványhelyzet kezelésének érdekében Donald Trump amerikai elnök elrendelte a Nemzeti Gárda bevetését Kaliforniában, New Yorkban és Washingtonban, emellett  az USNS Mercy kórházhajót Los Angeles, míg az USNS Comfort kórházhajót  New York kikötőjébe vezényelte az ellátást segítendő.  A növekvő számú fertőzések miatt a haditengerészet 450 fős egészségügyi személyzetet küld Texas és Louisiana  államokba.  A fertőzés gyors terjedése miatt a hadsereg visszahívott több egészségügyi képzettséggel rendelkező leszerelt katonát, valamint, valamint egy tábori kórházat küld a különösen fertőzött területnek számító Manhattanbe.

Az elnök, hogy biztosítsa a szükséges pénzügyi támogatást a járvány megfékezéséhez, aláírta a koronavírustörvényt amely 8.3 milliárd dollárt biztosít a járvány kezelésére emellett a Federal Reserve 1.75%-ről 0.25%-ra csökkentette a kamatokat és kibocsájtott 700 milliárd dollár értékben kincstárjegyeket.

A járvány erősen érintette az amerikai piacot is, a tőzsdeindexek a járvány kitörése óta folyamatosan változnak, az amerikai DOW index március 16-án egy nap alatt esett 2,997 pontot, ez a legnagyobb esésé a tőzsdék történelmében.  A pénzpiaci bizonytalanság kihatott a munkaerőpiacra is, az amerikai munkaügyi hivatal március 26-ai jelentése szerint a hónap során 211 ezerről 3,28 millióra nőtt.

A koronavírus Latin-Amerikában

A kínai Wuhanból indult koronavírus (COVID19) világjárvány Latin-Amerikát 2020 februárjában érte el, a vírus gyors terjedésének köszönhetően március 13-ára már minden ország rendelkezett legalább egy fertőzöttel. Több országban elsőként a vírus különböző külföldi utazásokról visszatérő állampolgárok szervezetében volt kimutatható.  A járvány a térség országait különböző mértékben érintette, az adatok szerint a legfertőzöttebb országok Chile, Brazília és Ecuador.

A térség legnépesebb államama, Brazília rendelkezik jelenleg a legtöbb fertőzöttel, a kormányzat a terjedés visszafogásának érdekében korlátoznak minden 500 főnél nagyobb rendezvényt, illetve bezárták az általános iskolákat és egyetemeket a nagyobb városokban.  Az ország törvényhozásának felső háza a szenátus március 20-án szavazta meg a szükségállapot kihirdetését, ezzel lehetőséget adva a kormánynak, a vírus által kiváltott gazdasági károk enyhítésére. A brazil kormány március 19-én hivatalosan bejelentette, hogy a járvány terjedése miatt lezárja szárazföldi határait, majd március 27-én egy újabb intézkedésben a légiközlekedést kizárólag az áruszállításra korlátozta.

A Sebastian Pinera vezette chilei kormány március 18-án hirdette ki a 90 napig tartó szükségállapotot, valamint bemutatta a kormány akciótervét, melyben többek között rendelkezik az alapvető élelmiszerek elosztásáról, valamint korlátozza az emberek mozgását a hadsereg segítségével,. Ezeket az intézkedések mellé még bevezetésre került egy kijárási tilalom, mely szerint az emberek este tíz és hajnali öt között nem léphetnek az utcára. A vírus terjedésének köszönhetően október 25-ére halasztották az ország új alkotmányának megszavazását. Az új alkotmány megalkotása a Pinera vezette kormányzatot megrengető tüntetéshullám miatt vált szükségessé. A jelenlegi vészhelyzet ellenére is több alkalommal tartanak tüntetéseket az országban.  A járvány gazdadasági hatásait Sebastian Pinera elnök egy 11.7 milliárd dolláros segélycsomaggal tervezi redukálni, melynek fő célja a munkahelyek és a kisvállalkozások védelme.  Ignacio Briones Chile pénzügyminisztere azonban nem számít jelentős gazdasági visszaesésre, véleménye szerint az ország legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Kínából érkező rendelések nem maradnak el, habár a termelők több problémával szembesülnek. Ennek ellenére szakértők szerint a térség kilátásait jelentősen befolyásolhatják a kínai gazdaságban beálló változások, hiszen Kína Brazília, Peru és Chile legjelentősebb kereskedelmi partnere. Emellett a régióra jelentős hatással lesznek a csökkenő olajárak is a Credit Suisse bank felmérése szerint. A pénzintézet számításai szerint egyedül Kolumbia és Peru esetében várható növekedés, de a térség GDP-je a számítások szerint 1,5%-kal fog csökkenni.

Szakértők szerint a vírus terjedése több okból nem közelíti meg az Európában és Észak-Amerikában tapasztalható méreteket, ezek közül talán az egyik legnyilvánvalóbb a népesség alacsonyabb átlagéletkora, valamint a kisebb népsűrűség.  A járvány kezelésének módszerei országonként változnak, csakúgy, mint az ezeket övező vélemények. A salvadori kormány a vészhelyzet kihirdetése mellett, befagyasztotta a rászorulók bankkártya és hiteltartozásait, az ehhez hasonló intézkedések mellett azonban több Latin-Amerikai vezetőt is éles bírálatok értek viselkedésük vagy intézkedéseik miatt. Ebbe a csoportba tartozik például Jair Bolsonaro brazil és Anders Manuel López Obrador mexikói elnökök, akik több alkalommal médiahisztériának minősítették a járványt.  A járványra való tekintettel tűzszünetet jelentett be a kolumbiai ELN szélsőbaloldali gerillahadsereg. Az ELN már több mint 50 éve aktív Kolumbia területén, a korábbi béketárgyalások a kormány és a gerillák között nem vezettek eredményre.

Kanada

Kanadában a járvány először 2020. január 27-én jelent meg, miután egy turista hazatért a járvány akkori epicentrumának minősített Wuhan városából. Napjainkban a 7474 fertőzöttet tart nyilván a kanadai kormány.  A járvány terjedése miatt március 18-án Donald Trump amerikai és Justin Trudeau kanadai elnökök bejelentették, hogy a létfontosságú folyamatokon kívül minden forgalmat felfüggesztenek az amerikai-kanadai határon. A kanadai kormány is határozottan támogatja az otthonról történő munkavégzést, az ország elnöke Justin Trudeau is otthoni karanténból dolgozik, miután felesége koronavírus tesztje pozitív lett.  A gazdaság helyzetének javítására a kanadai kormány egy 75 milliárd dolláros csomagot jelentett be, amely többek között havi 200 kanadai dolláros támogatást biztosít 4 hónapig azoknak, akik a járvány miatt vesztették el a munkájukat.

A járvány végeztével Észak- és Dél-Amerika országainak jelentős változásokkal kell szembenézniük. A térség gazdasági mutatói jelentősen romlanak. A járvány a politikai helyzetet is felborította több országban. Amerikában félbeszakadt a 2020-as előválasztás, valamint Bolíviában is elnapolták a lemondott Evo Morales utódjának megválasztását.

Írta: Párducz Árpád

Címlapkép: Koronavírus – Ecuador. Quito, 2020. március 19.
Az ecuadori hadsereg katonái ?rzik az utcákat a Lenin Moreno ecuadori elnök által elrendelt karanténintézkedés betartása érdekében az ország fővárosában, Quitóban 2020. március 19-én. A dél-amerikai ország szigorított az új koronavírus miatt elrendelt ellenőrzéseken, ezentúl tüzetesebben vizsgálják, hogy kit engednek be Quitóba. Ecuadorban 199 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálozások száma elérte a 3-at.
(Forrás: MTI/EPA-EFE/Jose Jacome)