Környezetvédelmi büntetőjog – előadás

0
968
Október 25-én került sor a Biztonságpolitikai Szakkollégium következő előadói délutánjára, melyen dr. Nánási László jogászt láttuk vendégül. Előadónk ezen a napon a környezetvédelemről beszélt, ezen belül is a vonatkozó jogszabályi háttérről a magyar jogrendszerben megtörtént eseményeket hozva példákként.
Az előadás bevezetésében beszélt arról, hogy mióta emberek élnek a Földön, meghatározzák a Föld létét, hatással vannak arra, mindig is igénybe vették a bolygó erőforrásait. A legbehatóbban azonban kétségtelenül az ipari forradalom óta avatkozik az emberiség a természetbe, melyek egy része akár maradandó nyomot hagyott az ökológiában. Azonban a Föld eltartó képessége véges, óvnunk kell, meg kell valósítani a fenntartható fejlődést, különös figyelmet fordítva a gazdaságra, tehát az ökológiának egyensúlyban kell lennie az ökonómiával. Ennek megvalósításán fáradozik a környezetvédelem.
A magyar Alkotmány leírja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Korábban a környezetvédelem szabályozása nem volt elég széleskörű, de a 2004-es Európai Uniós csatlakozásunk óta ennek jogszabályi háttere jelentősen kibővült.
A közelmúltban több olyan baleset történt, mely az emberiség számlájára írható, gondolhatunk itt a csernobili katasztrófára, az Exxon Valdez balesetére, vagy magyar vonatkozásban a Tisza ciánszennyezésére, vagy a mostani bakonyi vörösiszap katasztrófára, melyek mind évtizedekre vagy akár évszázadokra meghatározzák a környezet állapotát. Az ilyen események mutatják különösen, hogy mekkora szükség van a környezetvédelmi szabályozásokra. A környezet védelme állami feladat, mutatott rá dr. Nánási László. A legnagyobb problémát a hulladék biztonságos kezelése jelenti, melyet a közigazgatási jog szabályoz. Az illegális hulladéklerakók hatalmas problémát jelentenek, mert rendszerint veszélyes hulladék kerül ezekre a helyekre. A vállalkozásoknak olcsóbb a hulladékok illegális eltűntetése, mint a legális út, és sajnos sokan élnek is a lehetőséggel, melynek hozadéka más bűncselekmények elkövetése is, pl. okirat hamisítás.
A környezetvédelmi büntetőjog egy másik területe az illegális állatkereskedelem, állatcsempészet. Ez egy nagyon jövedelmező megélhetési forma, viszont hatalmas károkat okoznak vele, mert rendszerint védett, kihalófélben lévő fajok példányai az áldozatok. Ekkor, még ha az állatok értékét meg is fizettetik a bűnösökkel, az állatokat nem tudják pótolni. Előadónk Bács-Kiskun megyei példát hozott fel, a Kiskunhalas közelében történt illegális erdőkivágást. Ez az erdőgazdálkodási szabályokat súlyosan sértette, hiszen a fakivágásra is szigorú szabályok vonatkoznak.
A büntető törvénykönyv három csoportba sorolja a természetkárosítást: szándékos, eshetőségből, vagy gondatlanságból fakadó. Nagyobb büntetésre számíthat az a személy, aki védett, vagy fokozottan védett fajok ellen, vagy védett területen követ el környezetkárosítást. Környezetkárosításért 6 hónaptól három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik az elkövetőt, valamint a kár megtérítésére kötelezhetik.
Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az előadás hasznos információkkal szolgált a hallgatóság számára, és fontos, hogy megtudhattuk, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak környezetünk védelmére, hogy azt a jövő generációjának megőrizzük